udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Constantin, Mihnea

1991. augusztus 1.

A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1991. szeptember 5.

Mihnea Constantinescu kormányszóvivő szept. 5-i sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy Adrian Severin államminiszter a nemzi kisebbségek szövetségeivel tárgyalt a kisebbségek panaszairól. A kormány 237 köztisztviselőt váltott le, mert államigazgatási tevékenységük összeegyeztethetetlen vállalkozói tevékenységükkel, köztük egy prefektust /Pataki Imrét, Hargita megye/, 26 alprefektust, 62 polgármestert, 34 alpolgármestert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

1998. október 14.

Okt. 14-én Budapesten ülésezett a magyar?román kormányzati vegyes bizottság. Bebizonyosodott, hogy a magyar?román kormányzati vegyes bizottság és a hozzá kapcsolódó szakbizottságok rendszere megfelelő keretet kínál a két ország kapcsolatainak fejlesztésére - hangzott el a testület tanácskozása után Németh Zsolt magyar és Mihnea Constantinescu román külügyi államtitkár közös sajtótájékoztatóján. A vegyes bizottság két elnöki tisztét a hagyományoktól eltérően - a külügyminiszterek koszovói válsággal összefüggő parlamenti elfoglaltságuk miatt - az államtitkárok látták el. A román külügyminisztérium szóvivője az MTI kérdésére közölte: mivel a parlament együttes ülésén a vita a tervezettnél hosszabbra húzódott el, és Andrei Plesu külügyminiszternek a végső döntésig jelen kellett lennie a törvényhozásban, kénytelen volt lemondani budapesti útjáról. A nap folyamán azonban telefonkapcsolatba lépett magyar kollégájával, Martonyi Jánossal. A szóvivő szerint mindkét miniszter gyümölcsözőnek minősítette a kétoldalú kormányközi vegyes bizottság tanácskozását. /Megtalálták a megfelelő keretet. Ülésezett a magyar?román kormányzati vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

1998. október 14.

Bebizonyosodott, hogy a magyar-román kormányzati vegyes bizottság és a hozzá kapcsolódó szakbizottságok rendszere megfelelő keretet kínál a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez - nyilatkozta okt. 14-én Németh Zsolt, Mihnea Constantinescu román külügyi államtitkárral közösen megtartott sajtótájékoztatóján, Budapesten, a vegyes bizottság tanácskozása után. A vegyes bizottság két elnöki tisztét a hagyományoktól eltérően - a külügyminiszterek koszovói válsággal összefüggő parlamenti elfoglaltsága miatt - az államtitkárok látták el. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón elmondta: olyan ajánlásokat tartalmazó jegyzőkönyvet készítettek elő, amelyet mindkét külügyi államtitkár kormánya elé fognak terjeszteni jóváhagyás végett. Többek között ülésezett a kisebbségek és a gazdasági kérdésekkel foglalkozó albizottság is. A magyar államtitkár rámutatott, hogy Magyarország a tizenhatodik a külföldi befektetők sorában Romániában, és mindenképpen azon igyekszik, hogy ezen a listán előbbre kerüljön. Magyarország kereskedelmi forgalma Romániával dinamikusan nő, elsősorban a CEFTA-tagságnak köszönhetően. Az volt a kérése a magyar félnek, hogy 1998 decembere után Románia ne hosszabbítsa meg a búzabevitel korlátozását célzó intézkedéseit, hanem hagyja, hogy a CEFTA-tagság értelmében szabadabb kereskedelem valósuljon meg. Mihnea Constantinescu elmondta, hogy az albizottságok munkálatai modellértékűnek tekinthetők, melyek jószomszédi viszonyra utalnak, és bízik benne, hogy ezek a bizottságok olyan javaslatokat fognak tenni a kormányoknak, melyek gyakorlatias és azonnal alkalmazható lépéseket fogadjanak el. A sajtótájékoztatón szó esett a magyar-német egyetemről is. A két államtitkár kifejtette: figyelemmel fogják kísérni az ezzel kapcsolatos kormányhatározat megvalósítását, és gyakorlatba ültetését. Németh ugyanakkor azt is megerősítette, hogy a magyar kormány támogatni fogja a magyar egyetem létesítését, bármilyen formában - akár az állami, akár magánegyetem - , ha az az RMDSZ-nek a kérése, attól függetlenül, hogy létrehoznak-e bármilyen multikulturális egyetemet vagy sem Romániában - mondta. A multikulturális egyetemet egyébként a magyar fél biztató, pozitív jelnek tekinti, amely elősegíti a két nemzet, a két ország kapcsolatait. Az értekezleten még szó esett a magyarországi nemzeti kisebbségek helyzetének további javításáról, valamint a Gozsdu Alapítvány körüli vitás kérdésekről. A résztvevők ugyanakkor emlékeztették a román kormányt arra a kötelezettségére, hogy a parlament ratifikálja az Európa Tanács kisebbségi nyelvi chartáját, és szeretnék, ha Románia elfogadná a közeljövőben a kisebbségi törvényt, illetve a nyelvhasználatot és a kisebbségek oktatását szabályozó törvényt, a 22-es és a 36-os kormányhatározatok tartalma szerint. /Balló Áron: Megtalálták a megfelelő keretet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998