udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Miklós István

1999. október 23.

Okt. 22-én Marosvásárhelyen a megyei RMDSZ-székházban gyûltek össze többen azok közül, akik az 1956-os magyar forradalmat követõen koncepciós perek áldozataiként meghurcoltattak, vagy nehéz börtönéveket szenvedtek. Az '56-os meghívottak: Csorvásy Szabó Gyula, Dénes Dávid, Fülöp G. Dénes, Fülpösi Jenõ, Gráma János, Horváth Ferenc, Joó Sándor, Kacsó Tibor, Kelemen Kálmán, Kun Zsigmond, Miklós István, Molnár Mihály, Nagy Géza, dr. Péter Lóránt, Tatárné Péterfi Irén, Lukács Gergely, Séra István, Sipos János, Szántó János, Varga László, Veress Sándor, Veress Zoltán, Bereczki Gyula, Schuller Jenõ, Szatmári Zoltán, Molnár János, Sárpataki János voltak. Nem tudtak mindannyian megjelenni, de szép számban eljöttek közülük a megemlékezésre. A magyar forradalom miatt elítélt Maros megyei szabadságharcosokat Kincses Elõd megyei elnök köszöntötte. A meghívottak mindegyike sorban felelevenítette tapasztalatait, a veréseket, kínzásokat, megaláztatásokat. Az 56-osok megköszönték az RMDSZ megyei szervezetének a megemlékezést, s örültek, hogy kilenc év után alkalmuk volt összegyûlni és elmondani, mi történt, mert, mint egyikük megjegyezte, eddig senki sem törõdött velük. Visszautasították egyes történészek azon állítását, miszerint 1956-ban Erdélyben nem történt semmi. Szerintük Erdélyben mindenki megtette, amire képes volt. /Mózes Edith: 1956-ra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

2001. augusztus 16.

II. János Pál pápa levélben küldte el apostoli áldását Magyarországra azon millenniumi ünnepség alkalmából, amelyet Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Budapestről az esztergomi Bazilikába szállított Szent Korona előtt tartottak. A katolikus egyházfő Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekhez írt levelében kiemelte: a magyar nép számára a II. Szilveszter pápa által adományozott ősi korona nemzeti önazonosságának, az ország ezeréves történelmének és kultúrájának a jelképe, amelyet nemzeti ereklyeként tisztel, és a Szent Korona elnevezéssel becsül meg. "Ez a mély lelki tartalom segítse a mai nemzedéket, hogy a keresztény múlt hagyományaira építse értékes jövőjét" - fűzte hozzá. II. János Pál szavai szerint a korona adományozása Szent Istvánnak Magyarország függetlenségét és az európai népekhez való csatlakozását eredményezte. "A korona elnyerését István nem kitüntetésnek, hanem szolgálatnak tekintette. Mindig a rábízott közösség javát kereste korának körülményei között. Erre törekedett az ország megszervezésével és védelmével, saját törvénykönyv kibocsátásával, a világi és keresztény kultúra művelésével" - áll az üzenetben. A pápa példamutatónak nevezte Szent István családi életét, s utal arra, hogy a szent család hatása utódaikban is megmutatkozott: az Árpád-ház számtalan szentet és boldogot adott az egyháznak. Üzenetében utal arra: Szent Istvánt a legtöbbször a Szent Koronával a kezében ábrázolják, amint felajánlja országát és népét a Magyarok Nagyasszonyának. "A magyar nép mindvégig megőrizte lelkében ennek a felajánlásnak a tudatát, és ez lett a magyar Mária-tisztelet nemzeti sajátossága" - írja. A katolikus egyházfő felidézte tíz évvel ezelőtti magyarországi látogatását, amikor a Hősök terén bemutatott szentmise végén, ünnepélyesen megújították ezt a felajánlást a Magyarok Nagyasszonyának. "Amikor most a ,Magyar Millennium, befejeződik, ugyanazzal az imával újítsátok meg a felajánlást" - fordult a hívekhez. /A Szent Korona Esztergomban. Levelet írt a pápa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./ A Szent Korona előtt, sok ezer hívő jelenlétében tartották meg a Nagyboldogasszony-napi egyházi és állami millenniumi ünnepséget aug. 15-én, Szent István halálának napján, Esztergomban. A koronát hajóval szállították Budapestről az egykori koronázó városba. A nemzeti ereklyét az esztergomi bazilikánál a Szent Korona Testület tagjai - Mádl Ferenc köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - fogadták. Az állam és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével tartott szentmisét Paskai László bíboros, prímás és Karl- Josef Rauber apostoli nuncius közösen celebrálta. A pápa levelének felolvasása után Paskai László imájában megismételte Szent István Szűz Máriának tett országfelajánlását. A szentmisét követően Áder János idézte föl az államalapító alakját és intelmeit. A házelnök beszédében arról szólt: amikor ezer évvel ezelőtt, a hagyomány szerint Esztergomban Szent István homlokára helyezték a magyar királyi koronát, a fiatal európai keresztény magyar állam jövőjének ígérete rejlett az ünnepi szertartásban. A testvéregyházak képviseletében a bazilikában Bölcskei Gusztáv református püspök mondott köszöntőt. Ezt követően Mádl Ferenc köztársasági elnök felavatta Melocco Miklós István megkoronázása című szoborkompozícióját a vár északi rondelláján. /A Szent Korona Esztergomban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2002. november 16.

Az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Társulás Gyergyóditróban megtartott eszmecseréjén a csíkszeredai KAM által végzett szociológiai felmérés néhány fontosabb eredményét ismertette Miklós István. A legtöbb gondot a súlyos anyagi helyzet, a romló egészségi állapot, a munkanélküliség, a rossz utak, a közművesítés hiánya okozza, erősítette meg a felmérés. Borsos Géza megyei tanácsos a lakosság jövőképéről készült felmérést szorgalmazott, mert szerinte erkölcsi értékrend hiányában bomlásban van a székelység. Kihangsúlyozta egy olyan laza szövetség létrehozásának a fontosságát, ami a Libán - Délhegy - Bucsin és az Észak-Kelet Kistérségi Társulás mellett magába foglalná Gyergyószentmiklóst is. Kiss Izabella kistérségi menedzser bemutatta a gyergyószentmiklósi Mark House Kiadó és Nyomda által készített kistérségi katalógust. Az értékek feltérképezésének fontosságáról Dezső László, a kiadó vezetője is szólt. /Bajna György: Egy működő kistérségi társulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

2003. november 20.

Nov. 17-én a bukaresti Petőfi Házban két rendezvényre került sor. Az est első felében Csokonai Vitéz Mihály életét és munkásságát ismertette Reinhart Erzsébet egyetemi tanár. Az est második felében V. Szász Miklós István domborításainak kiállítására került sor, melyen bemutatták V . Szász Miklós Istvánnak saját műveiről készült fényképekkel illusztrált "Hétágú síp" című verskötetét is. /(Gáspár Hajnal): Este a bukaresti Petőfiben. Csokonai és Hétágú síp. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2003. december 2.

Az ifjúság szerepe és lehetőségei a székelyföldi régióban címmel tartott háromnapos konferenciát a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) Gyergyószentmiklóson. A Miért tevékenységét a kiadott 8. Miért-füzet is tartalmazza, és rövidesen felkerül a www.miert.ro honlapra is.Nov. 29-én a tanácskozáson megjelent Ocsovai Tamás, a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára is, aki beszédében a tárca jövő évi, határon túli ifjúsági szervezeteket támogató programjaira hívta fel a figyelmet. Borboly Csaba, a Miért ügyvezető elnöke előadásában kifejtette: Székelyföldön "kényszerfiatalok" élnek, akiknek legalább tíz évre van szükségük, hogy jövőjüknek anyagi alapot teremtsenek. Bíró Zoltán szociológus elmondta: az itteni fiataloknak csupán közepes szintű karrierre van kilátásuk, mert a jelenlegi gazdasági elit, amely szerinte 40-50 éves, 1990 után foglalta el jelenlegi pozícióját, azóta nem képezte magát, s a fiatalokat igyekszik távol tartani, hogy ne derüljön ki versenyképtelensége. Miklós István társadalomkutató egy Kárpát-medencei felmérés Székelyföldre vonatkozó adatait ismertette, amelyből kiderül: a térség 15-29 éves korosztályának ötvenhét százaléka gazdaságilag aktív, tíz százalékuk munkanélküli, nyolc százalékuk eltartott. Puskás Bálint szenátor szerint a hagyományokat felkarolva egy erős, új "Hangya" szövetkezeti mozgalom révén kell új gazdasági hatalmat kiépíteni. A Miért a 2004-es helyhatósági választásokon országos szinte 200 ifi jelölt önkormányzatokba juttatását tűzte ki célul. /Gergely Edit, Pál Hajnalka: Kényszerfiatalok és öreg elit. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2003. december 16.

Gazdag a 2004-es Hargita Kalendárium, a Hargita Népe című lap kiadványa. Sütő András, Pomogáts Béla, Beke György, Kányádi Sándor mellett olyan csíki, gyergyói, udvarhelyszéki alkotók jelentkeznek, mint - a néprajzosok, kutatók, közgazdászok, helytörténészek közül - dr. Balázs Lajos, Tankó Gyula, Gálfalvi Gábor, Gagyi József, Mirk László, Oláh Sándor, Miklós István, dr. Garda Dezső és Zepeczáner Jenő. A hargitai szépírók közül Ferenczes István, Kozma Mária, György Attila, Ferencz Imre, Zsidó Ferenc, Molnár Vilmos, Gál Éva Emese és Oláh István. /b. d.: Hargita Kalendárium. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

2006. augusztus 2.

Puskás Attila írásában rendet akar rakni a használt fogalmak tartalmában. Valamennyi kommunista zsarnokság ősforrása a Szovjetunió volt, illetve a KGB, azaz Állambiztonsági Biztosság. A bolsevista Szovjetunió terrorszervezete – változó nevekkel, de mindig ugyanazzal a céllal – általánosan elismerten messze felülmúlta a CIA-t, a Moszadot mind szervezettségben, mind ügynökeinek tömegbázisában. Természetes, hogy a román Szekuritáté felépítésében a szovjet ,,tanácsadóknak” meghatározó szerepük volt. Ők sohasem bűnhődtek meg elkövetett gyilkos bűneikért: Gheorghe Pintilie (Pantelei Bodnarenko), Alexandru Nicolschi (Boris Grünberg), Vladimir Mazuru (Vladimir Mazurov). Alexandru Draghici volt tábornok, belügyminiszter mondása volt: ,,...a törvényességet úgy értelmezzük, ahogy az nekünk megfelel.” Draghici is ,,ágyban, párnák közt” halt meg Magyarországon, nem adták ki őt a román államnak... A bonyolult szervezés – valamennyi csatlós államban – alig áttekinthető. A román Szekuritáté eleinte a belügy keretében, majd 1952-56 között önálló minisztériumként (Ministerul Securitii Statului) működött, 1956. június 11-től újra a belügyhöz tartozott, önálló ügyosztályként. A Szeku­ritáté fegyveres egységei a kezdeti 30 600-as létszámról az ötvenes évek közepére már 165 000 főre nőttek. Ennek megfelelő az eredményes működéshez szükséges ,,hálózat” is. Később az eredménytelen informátorokat eltávolították, ugyanakkor fokozzák a ,,minőségi” informátorok (tanárok, orvosok, mérnökök, közélelmezési dolgozók, postások, köztisztviselők stb.) beszervezését, ,,információs hálózat” kiépítésére. Fedőnevet nem csupán a besúgók viseltek, hanem a megfigyeltek is. Dossziét nyitottak a jelentések, elemzések részére is. Valamennyi intézmény, gyár, hivatal a besúgók egész hálózatával volt betelepítve, akik felett egy ,,rezidens” állt, aki az ,,irányító tiszttel” tartott állandó kapcsolatot. Mindegyik informátornak külön dossziéja volt. Puskás Attila példának hozta, hogy őt a következő ,,besúgók” figyelték 1989 végéig: Antonescu, Kemény, Chilachi, Kovács Károly, Olteanu, Málnási, Miklós István, Ötvös Géza, Kovács István, Poenaru Ioan, Lemhény Attila stb., valamennyi fedőnév. Ki a ,,besúgó? Karol Sauer­land német történész könyvében (Harminc ezüst – besúgások és árulások, Helikon Kiadó, 2001) nem találta elégségesnek azt a meghatározást, hogy ,,...olyan bejelentés, amit a besúgó önként és alantas szándékkal tesz egy intézménynél, amelytől azt várja el, hogy a besúgottat bűnösnek nyilvánítsa és elítélje”. ,,Denunciáns, aki valamit a felsőbbségnek bejelent.” Azaz – a névtelenségbe rejtőző denunciáns – jogi következményű jelentése egy ,,hatalmi intézményhez” kötődik. Korunkban tömeges jelenséggé vált egyrészt a társadalmi szervezettség összetettsége, bonyolultsága, másrészt az önkényuralmi rendszerek fenntarthatósága miatt. /Puskás Attila: A hálózat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998