udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Miklós Márton

2006. augusztus 25.

Megjelent egy 485 oldalas falutörténetet /Pál-Antal Sándor, Ördögh Imre, Balázs Dénes, Miklós Márton: Csíkmadaras/. Dr. Pál-Antal Sándor levéltáros-történész az irányító-szerzője az érzékes munkának. A bevezetőből kiderül, hogy a tíz éve kiadott Csíkmadaras története megjelenése után rövidesen „hiánycikk lett”. A könyvet méltató dr. Szabó Miklós szintén falutörténet-kutatással foglalkozik, lejegyezett egy gondolatot: „…valahányszor újjá kell születnie a világnak, mindig a gyökerekhez fordul…”. Annak idején tíz éve, meg most is ezt tették. Csíkmadaras története hosszú évekre nyúló kutatás, elmélkedés eredménye. Olyan tényeket, eseményeket, történéseket, jogszokásokat, egyházi és világi szokásokat stb. tárnak az olvasó elé, amelyeket a nemzeti történelmet tárgyaló legsikeresebb munkákban is hiába keresünk. Ez a kötet túllépi az első kiadás kereteit. Külön fejezetben taglalják a közbirtokosság 1989 utáni újjáalakulását, illetve a madarasiak vallomásait saját tevékenységükről és falujukról, annak jövőjéről. /Dr. Szabó Miklós: Egy felcsíki falu múltja és jelene. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

2006. október 2.

A Bartók Béla-emlékdíjat a Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra alapította és adományozza egész év folyamán, az egész világon a magyar zenei élet nagyjainak és a magyar kultúra támogatóinak. A kitüntetettek névsorát szeptember 18-án a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjának koncerttermében jelentették be. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke ezekben a napokban erdélyi körúton adja át a díjakat a kitüntetetteknek. Szeptember 30-án Homoródkarácsonyfalva temploma, másnap pedig Hodgya református temploma kapta meg ünnepélyes keretek között a díjat. A csíkmadarasi kultúrotthonban adták át a Bartók Béla-emlékdíjat négy Hargita megyei kitüntetettnek: Miklós Márton tanító, zenekarvezetőnek; Fodor Csaba táncoktatónak, az Ausztriában élő Antal Imre és Antal Ágnes előadóművész házaspárnak, valamint a Gyimesközéploki Nemzetközi Tánctábornak. Október 2-án Székelyudvarhelyen további kitüntetettek vehetik át a díjat: Bodurján János, dr. Orosz Pál József, Haáz Sándor, Udvarhely Néptáncműhely, Székelyudvarhely városa, Pál Róza (Korond), Gergely István (Csíkszereda), László Imréné (posztumusz), Nyisztor Ilona, Nyisztor Tinka (Pusztina), Fehér Márton, Szarka Mária (Külsőrekecsin). Este Csíkszeredában a Sapientia Egyetem aulájában adják át a Bartók Béla-emlékdíjat a Sapientia egyetemnek, Szalay Zoltán muzikológusnak és Köllő Ferenc zenetanár-karnagynak. /Bartók Béla-emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2007. június 25.

Kászonaltíz központjában avatták fel június 23-án a könyvtárat és képtárat, amely tíz évig kényszerlakhelyre volt ítélve. Végre méltó otthonra találtak a 13 ezer kötetes könyvtár, rendszerezésében nagy szerepet vállaltak a csíkszeredai könyvtár munkatársai. Az átköltöztetést sok munka követi még, amíg az olvasók vehetik birtokukba a könyvtárat. A rendszerezést követően számítógépes adatbázis is készül az állományról. Az ünnepélyesen felavatott könyvtár a néhai iskolaigazgató, kiváló tanító és népnevelő, Miklós Márton nevét vette fel, a név táblára róva ott olvasható az épület homlokzatán. /Kristó Tibor: Könyvtár- és képtáravató Kászonaltízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2007. december 21.

Csíkmadarason december 23-án, a szentmise után mutatják be a plébánia közösségi termében Miklós Márton nyugalmazott tanító most megjelent, Édesanyám rózsafája című népdalgyűjteményét. /Könyvbemutató Csíkmadarason. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

2008. január 11.

Miklós Márton Édesanyám rózsafája című népdalgyűjteményét karácsony előtt mutatták be Csíkmadarason. A monográfia jellegű könyv mögött egy egész élet küzdelmes munkája áll. Miklós Márton a kántortanítói képzőt 1947-ben végezte Csíksomlyón. Indítottak egy karvezetői tanfolyamot 1956-ban Marosvásárhelyen. Miklós Márton erre jelentkezett. Négy éven keresztül a nyári vakációban két hetet, a téliben egyet a tanfolyamon töltött. Ennek alapján volt joga a csíkmadarasi Forrás népi együttest 35 évig vezetni. Amíg ez az együttes megalakult, egész kálváriát járt a család, kulákság miatt is elküldték. 1949-ben Márton Áron püspök Madarason bérmált, Miklós Márton tanártársaival vitte a gyereket a templomba. Ezért Miklós Mártont büntetésből Csutakfalvára helyezték. Három évig volt Csutakfalván, közben igazgató lett. Egy névnapozáson elénekelték a székely himnuszt. Ezért a négy tanárt elbocsátottak D20-assal, ami azt jelentette, hogy az elbocsátott csak fizikai munkára alkalmazható. Szerencséje volt, mert végül a tanfelügyelőségre vették fel, statisztikai adatokat kellett összesítenie. Később visszahelyezték Csíkba. Visszakerülhetett Csíkmadarasra, de egy hét múlva hívták a tanfelügyelőségre: tovább kell mennie Csíkkarcfalvába, azután csak hazajöhetett. Legelső műsorukat, az Este a fonóban címűt 1966-ban mutatták be. Ő szerkesztette és tanította a zenei részt. Utána következett a Madarasi lakodalom. Országos döntőre jutottak vele Medgyesre. A Felcsíki leányszöktetés megint nagy sikert aratott. A legnagyobb sikerük a Kádár Kata balladával volt Székelyudvarhelyen, a balladák fesztiválján. Emellett Miklós Márton élesztette újjá Madarason a fúvószenekart. Miklós Márton sok éven át gyűjtött népdalokat. Dr. Szenik Ilona a kéziratát átnézte, azt mondta, mivel ennek a gyűjteménynek monográfia jellege van, nyugodtan írja oda, hogy csíkmadarasi népdalok. /Takács Éva: Örömemben lelkemre vettem. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998