udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Miklósházy Attila

1994. május 21.

Százezres tömeg gyűlt össze máj. 21-én a hagyományos pünkösdi csíksomlyói búcsún, Moldvából és Amerikából is érkeztek elcsángáltak egyaránt. Az ünnepélyes szentmisét a szabadban, a Somlyó nyergében felállított oltáron mondta Miklósházy Attila, a nyugaton élő magyarok püspöke Jakubinyi György gyulafehérvári érsek társaságában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ Este hétkor tartották a moldvai csángók miséjét. /Kistestvér /Csíksomlyó, római katolikus plébánia értesítője/, máj. 22./

2000. november 12.

Okt. 6-9. között a Kárpát-medencéből és a világ más tájairól magyarok ezrei zarándokoltak Rómába. A magyar nemzeti jubileumi zarándoklaton az anyaországból, az utódállamokból a magyar püspökök szinte kivétel nélkül mind ott voltak. Okt. 7-én a Szent Pál bazilikában tartott magyar szentmisén egy utódállambeli magyar püspök /dr. Jakubinyi Görgy érsek/, majd az ezeréves határon túli magyarok püspöke /Miklósházy Attila/ mondott szentbeszédet. A pápa külön kihallgatáson fogadta a Szent Péter bazilikában a magyar jubileumi zarándokokat. - Okt. 25-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői találkoztak az RMDSZ vezetőivel. A cél az volt, hogy a választások előtt tisztázzák az RMDSZ és a történelmi egyházak kapcsolatát. A megbeszélés eredményes volt, mert a magyarság ügyét - s benne az erdélyi történelmi egyházak érdekeit - az RMDSZ képviseli. A püspökök leszögezték, hogy a novemberi választásoknál kettőt kérnek a hívőktől: vegyenek részt a választásokon, mert hívő nem maradhat közömbös, amikor törvényhozókat kell megválasztani, szavazatukat csak olyanra adják, akiről tudják, hogy egyházukat és népüket szolgálják. /Schuller Mária: Római élmények és kolozsvári tanácskozás. Interjú dr. Jakubinyi György érsekkel. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./

2006. április 30.

XVI. Benedek pápa április 5-én elfogadta Miklósházy Attila püspök lemondását az emigráns magyarok püspöki szolgálatáról. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felkérte a Miklósházy püspök eddigi nyugat-európai delegátusát, Cserháti Ferenc németországi főlelkészt, hogy ideiglenes jelleggel lássa el az emigrációban élő magyarok lelkipásztori szolgálatának koordinálását. Cserháti Ferenc tanulmányait Gyulafehérvárott végezte, Márton Áron szentelte pappá 1971-ben. Káplánként szolgált Máramarosszigeten, 1979-ben került ki Németországba, 1982 óta él Münchenben. /Az emigráns magyarok szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 30./

2009. május 3.

A második világháború végén és az 1956-os forradalom leverését követően Magyarországról százezrek mentek külföldre. A menekülők között különböző felekezetű papok is voltak, akik lelki táplálékot nyújtottak a hontalanná váltaknak, felekezeti közösségekbe szervezték a híveket. Több mint egy évszázadra vezethető a meg-megújuló kivándorlás. Ruzsa Jenő evangélikus lelkész Kanadai magyarság című könyve (1940), Török István Katolikus magyarok Észak-Amerikában (1978), valamint P. Miklósházy Attila SJ ny. püspöknek A tengerentúli emigráns magyar katolikus egyházi közösségek története Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában (2008) című monografikus feldolgozása jelzi, hogy az új hazában letelepedők megőrizték hitüket, magyarságukat, hagyományaikat. A különböző közösségek életének már megjelentek monografikus feldolgozásai, emlékiratok is napvilágot láttak. Az egyháztörténeti feldolgozása irányba tett jelentős lépés Cserháti Ferenc püspök könyve: Az egyház és az emigránsok. Vatikáni megbízottak a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban (1945–2006) /Szent István Társulat, Budapest, 2009/ húszéves gyűjtőmunka gyümölcse. Cserháti Ferenc, a Kárpát-medencén kívül élő római katolikus magyarság püspöke, a Münchenben megjelenő Életünk főszerkesztője immár több könyvvel – Hitébresztő, Ünnepszemle, Szívélyes lelkipásztori üdvözlettel, Az egyházzal vagy nélküle, Szentlecke–kísérő – jelentkezett. Az 1984-ben rendszeresített Értesítő szerkesztésében szerzett tapasztalatát kamatoztatja immár több mint egy évtizede az Életünk főszerkesztőjeként. Cserháti a müncheni közösség történetét feldolgozó kismonográfia – Magyar Katolikus Misszió. Jubileumi Értesítő (1988) – kiadásakor határozta el Nyugat-Európa magyar katolikus hitélete történetének megírását. XVI. Benedek pápa Cserháti Ferenc személyében nem csak püspököt – immár a harmadikat – adta a világban szétszórt katolikus magyarságnak. Esztergomi segédpüspökké való kinevezésével intézményesítve is visszacsatolta őket az anyaegyház nagy családjába. Cserháti most megjelent könyve kronologikus sorrendben követi nyomon az eseményeket 1945-től. A lelkipásztori szolgálat koordinálására jött létre az Európai Magyar Papi Szenátus, az Európai Magyar Papi Konferencia. Az ifjúság nevelésére hozták létre a Burg Kastl-i magyar gimnáziumot, az egyetemisták és főiskolások müncheni kollégiumát, a Paulinumot, az európai cserkészmozgalmat; a lelkészeket tömörítő Papi Egységet, az Actio Catholica mozgalmat, a Pax Romana magyar tagozatát, a Mindszenty Alapítványt. A különböző országokban és földrészeken szétszóródott katolikus magyarság egyházi életének rendezésében kiemelkedő szerepe volt az 1971-ben Nyugatra kényszerült Mindszenty József prímásnak, aki négy éven át fáradhatatlanul munkálkodott az emigráció lelkipásztori szolgálatában. Már 1971 végén arra kérte a Vatikánt, hogy „a mintegy másfél milliónyi külföldön élő magyar katolikus számára segédpüspököket nevezzenek ki”. 1983-ban II. János Pál pápa dr. Irányi László piaristát kinevezte címzetes püspökké és megbízta a nyugati világban szétszórt magyar katolikusok lelki gondozásával. Halála után dr. Miklósházy Attila SJ jezsuita szerzetes, címzetes püspök lett az utóda. P. Szőke János szalézi szerzetes 1984-től töltötte be ezt a tisztséget. Utóda, 1996-tól Cserháti Ferenc müncheni magyar plébános lett. 2002-től a Német Püspöki Konferencia szintén őt nevezte ki németországi magyar főlelkésszé. /Máriás József: Az egyház és az emigránsok. Vatikáni megbízottak a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban (1945–2006). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 3./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998