udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dzurinda, Mikulás

1999. szeptember 4.

Szept. 3-án háromnapos hivatalos látogatásra Szlovákiába utazott Radu Vasile miniszterelnök. Az érkezést követően Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel együtt részt vett az üzletemberek fórumának megnyitóján. Radu Vasile kifejtette, hogy a román kormány bővíteni szeretné a pillanatnyilag várakozáson aluli román-szlovák gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. /Radu Vasile Szlovákiában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2000. július 5.

A Pro Minoritate Alapítvány az idén tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet július 23-30-a között Tusnádfürdőn. A tervezett program szerint Orbán Viktor miniszterelnök júl. 29-én részt vesz a vitafórumon. Csontoson július 7-12. között tartják a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet. Az egybegyűltek megvitatják a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét, foglalkoznak a nemzetpolitika időszerű kérdéseivel, és áttekintik a határ menti gazdasági kapcsolatok alakulását. Madarászon augusztus 23-27. között immár harmadszor szervezik meg a Szlovákiai Nyári Szabadegyetemet. Magyar és szlovák vezető politikusok részvételével elemzik a parlamentek szerepét az Európai Unió csatlakozási folyamatában, valamint a kisebbségi kultúrák szerepét a kétoldalú kapcsolatok alakulásában. A rendezvény idején Orbán Viktor miniszterelnök a tervek szerint találkozik Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnökkel. /Határon túli nyári szabadegyetemek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2001. április 25.

A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban egyaránt vár magyarázatot az Európai Unió, illetve a környező országok kormányai. A törvénytervezet és az uniós szabályok összeegyeztethetőségével kapcsolatban felmerülő EU-kételyekre a magyar illetékesek azt válaszolják: a tervezet minden rendelkezése összhangban áll a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel; a magyar igazolvány kibocsátása nem sérti a schengeni elveket; az EU több tagállama is alkalmaz pozitív diszkriminációt, mind az állampolgárságot, mind a vízumpolitikát illetően; a környező országokban is születtek hasonló törvények. Spanyolország például a latin-amerikai országok állampolgáraival alkalmaz pozitív diszkriminációt: 90 napnál rövidebb tartózkodásra nem szükséges számukra schengeni vízum, a beutazáshoz nemzeti vagy kedvezményes vízumot kapnak. Ugyanakkor pozitív elbírálásban részesülnek a tartózkodási és munkavállalási engedmények, illetve az állampolgárság megszerzésében is. Portugália Brazíliával és volt gyarmataival tart fenn különleges kapcsolatokat. A portugál és a brazil állam vízummentességi megállapodást kötött, ezenkívül Portugália "visszafogad" minden olyan brazil állampolgárt, aki a schengeni térségben túllépi a megengedett három hónapos tartózkodási időszakot. Írországban alanyi jogon illeti meg az ír útlevél azt a személyt, aki be tudja bizonyítani, hogy legalább egyik nagyszülője ír származású. Németországban szintén pozitív diszkriminációban részesülnek az állampolgárság megszerzésében az áttelepülő németek, akik kezdetben ún. "német jogállásúaknak" minősülnek. Ausztria kizárólag a Romániában élő német nemzetiségűek számára állít ki 1 éves érvényességű nemzeti vízumot. Az Albániában élő görög kisebbséghez tartozó személyek pedig 6 hónapos, csak Görögországba szóló vízumot kapnak, ennek birtokában pedig olyan személyi igazolványt kérhetnek, ami feljogosítja őket a görög területen való munkavállalásra, más EU-tagállamok meglátogatására. 1998-ban a román parlament is elfogadott egy, a határon túli román közösségek támogatására vonatkozó jogszabályt. Ennek értelmében a határon túli román közösségek által szervezett oktatási, művelődési, ifjúsági rendezvények támogatására, különleges orvosi beavatkozások finanszírozására stb. külön pénzalapot hoztak létre, amellyel a miniszterelnök rendelkezik. A támogatások odaítélése a Románia és Moldova Köztársaság között létrejött minisztériumközi bizottság dolga, amelynek összetételét a mindenkori román kormányfő hagyja jóvá. A bizottság tagjai: az oktatási, a külügyi, a művelődési és a pénzügyi tárcák, valamint a kormányfőtitkárság, illetve a vallásügyi államtitkárság képviselői. Létrejött ugyanakkor az oktatási minisztériumnak alárendelt Eudoxiu Hurmuzachi Központ, amelynek feladata a törvényben megjelölt támogatási akciók véghezvitele. Szintén e központ hatáskörébe tartozik a határon túli román fiatalok felvételi felkészítése a román oktatási rendszer valamennyi fokozatára. A felvételt nyert fiatalok erre az időre román állami ösztöndíjban, ingyenes bentlakásban, illetve más juttatásokban részesülhetnek. /Székely Kriszta: Magyarázatot várnak Magyarországtól. Nyugat- és kelet-európai "státus-példák". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ (Helyben) - A Magyarországon készülő státustörvény diszkriminatív lehet abban az értelemben, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezmények hátrányos megkülönböztetést jelenthetnek a többiekkel szemben - jelentette ki a hét elején Adrian Nastase miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva. Nastase szerint további problémát jelent az, hogy a tervezett törvény szerint elegendő, ha a román állampolgárok saját maguk kijelentik: ők magyar nemzetiségűek. "Előfordulhat, hogy arra ébredünk: Erdélyben hét millió magyar él - fogalmazott, hozzátéve azt, hogy nem tudni, miként fogják felkutatni a magyarokat."Ha ezt a szabályt az Európai Unió törvényesíteni fogja, akkor bennünket is érdekelni fog a határokon túl élő románok esetére"- szögezte le. - A hét elején Budapesten tartózkodó szlovák kormányfő, Mikulás Dzurinda aggályainak adott hangot a készülő státustörvénnyel kapcsolatosan. Felvetette, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat egyes passzusainak gyakorlati megvalósítása esetleg megronthatja a légkört a szomszédos országokban, illetve Magyarország és szomszédai között. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány készen áll az egyeztetésre az érintett országokkal. A Die Presse című bécsi lap ápr. 24-én ismertette a státustörvény lényegi elemeit, majd megállapította, hogy mindez az EU-hoz és Schengenhez való csatlakozás nyomán problémákat okozna. - A Romániai Magyar Szó idézte a Szabadságból Tibori cikkének néhány részletét. /Nincs béke a státustörvény körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Idézett cikk - Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2001. április 26.

Románia megvizsgálja a közös álláspont kialakításának lehetőségét Magyarországgal a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Mircea Geoana külügyminiszter a Curentulnak adott interjújában. Annyit közölt, hogy a fenntartások "egy része formai, más része alapkérdés". A Curentul az interjúhoz azt a kommentárt fűzte, hogy a román vezetők végre bátorságot merítettek a szlovák miniszterelnök példájából és ők is keményen bírálni kezdték a magyar státustörvényt. - Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nem volt hajlandó a nyilvánosság előtt megnevezni a státustörvénnyel kapcsolatos aggályait, amelyeknek ápr. 23-án, magyarországi látogatásakor Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalva hangot adott. /Románia egyelőre "aggódik" a státustörvény miatt. Konkrét fenntartásait később fogalmazza meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2001. május 14.

A román hatóságokkal való konzultálás és megfelelő kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvényt, amelynek tervezetét már a magyar parlament elé terjesztették - jelentette ki pozsonyi látogatásáról hazatérve Adrian Nastase miniszterelnök. Máj. 12-i sajtónyilatkozatában Nastase elmondta: a NATO-jelölt tagországok pozsonyi kormányfői összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel a státustörvénnyel kapcsolatos problémákról. A román kormányfő hangoztatta: "a működő állami intézmények révén" megakadályozzák a jogszabály alkalmazását Románia területén. A miniszterelnök szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". /Román jóváhagyás nélkül nem alkalmazható a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Adrian Nastase kormányfő kijelentése, miszerint Románia "nem fogja megengedni", hogy területén idegen államok törvényét hajtsák végre, természetesen nem a kérdés nemismeretéből fakad, állapította meg Bakk Miklós cikkében. Nem abból ered, hogy a román kormány ne tudná: a státustörvény nem Románia, hanem Magyarország területén adományoz kedvezményeket és jogokat. Nastas legfőbb pozsonyi bátorítójának, Dzurinda szlovák miniszterelnöknek hallgatnia kellene ebben a kérdésben, hiszen Szlovákiában már 1997 óta létezik hasonló törvény, mely a fényképes "határon túli szlovák igazolvánnyal" rendelkezőknek munkavállalási, oktatási és utazási kedvezményeket biztosít. A státustörvény elleni összehangolt fellépés valami egyébből fakad. Max van der Stoel és Günter Verheugen elmondták, Románia példaszerűen oldja meg a kisebbségi kérdést, George W. Bush pedig eloszlatta a tagjelöltek félelmeit, jelezve, lesz még NATO-bővítés. A román vezetés úgy számított, hogy Magyarország ezentúl megkerülhető az integrációs folyamatban. A nemzeti liberális pártvezér, Valeriu Stoica máris "felszólította" a kormányt, akadályozza meg a státustörvény "alkalmazását" Romániában. /Bakk Miklós: Etnikai arcvonal. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2001. május 16.

A jövő héten Budapesten tartják meg a magyar-román szakértői konzultációk újabb fordulóját a magyar státustörvényről. A szakértői konzultációk már a múlt héten megkezdődtek, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a múlt héten felvilágosításokkal szolgált a román fél kérésére. Román részről csak egyes kérdések tisztázását kérték, fenntartásokat nem fogalmaztak meg. Szűkszavúan nyilatkozott a múlt heti konzultációról Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Elmondta, hogy a máj. 11-én járt a román külügyminisztériumban, ahol a kért tájékoztatáson túl azt javasolta, hogy a szakértői konzultációk újabb fordulóját Budapesten tartsák meg a közeljövőben. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár máj. 15-én Pozsonyban cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, amelyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. A Mediafax szerint Mikulas Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román kormányfők között tulajdonképpen az a döntés született múlt hét végén, a pozsonyi NATO-konferencián, hogy mindaddig nem foglalnak állást státustörvény-ügyben, amíg be nem fejeződnek a konzultációk a magyar féllel. /Jövő héten újabb magyar-román konzultációk Nincs semmiféle román-szlovák közös front a státustörvény ellen.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2001. június 25.

Jún. 22-én megszólalt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is a státustörvénnyel kapcsolatban, majd állásfoglalását egy nap múlva a rádióban is megismételte. Eszerint a törvény nem jó, nem felel meg az EU jogi normáinak. - Nicolae Vacaroiu, a bukaresti felsőház elnöke parlamenti delegáció élén járt a napokban Belgrádban. A hét végén Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter állította: Jugoszlávia a román állásponthoz közeli véleménnyel van a kedvezménytörvényről. Kostunica államfő pedig Budapesten ismertette a vonatkozó jugoszláv álláspontot. Kostunica "kényesnek"˛ tartotta a törvény ama kitételét, hogy bizonyos szervezetek, egyének adnának igazolást arról, ki a magyar nemzetiségű, vagyis ki érdemel igazolványt. Felvetette: a jugoszláv alkotmány értelmében senki sem köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a nemzetisége. A VMSZ hét végi, szabadkai közgyűlésén járt Zoran Djindjic szerb kormányfő sajtóértekezleten megjegyezte: személy szerint nem tetszene neki a jogszabály etnikai integrációként való értelmezése. /Halkabb kifogás Pozsonyban, ébredező Belgrád. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2001. június 26.

A romániai szlovákok egyharmada igényelt szlovák igazolványt Több mint hétezer szlovák nemzetiségű román állampolgár veszítené el szlovák igazolványát, ha a pozsonyi kormány visszavonná a határon túli szlovákok jogállásáról szóló 1997-ben elfogadott törvényt. A jogszabály hatálytalanításának lehetőségét Mikulás Dzurinda miniszterelnök azután lebegtette meg, hogy felrótták neki: a szlovák kormány annak dacára bírálja a magyar státustörvényt, hogy négy évvel ezelőtt hasonló jogszabályt fogadott el. Gyakorlatilag állampolgári jogokat biztosít Szlovákiában a határon túli szlovák igazolvány - jelentette ki a Szatmár megyei szlovákok megbízott szószólója, Dancu Pál. A fiatal mérnök, noha magyar anyanyelvűnek vallja magát, 1998-ban a szlovák igazolványt is megszerezte. Mint elmondta, erre azáltal nyílt lehetősége, hogy a határon túli szlovákok jogállásáról szóló törvény nem csak a szlovák nemzetiségűek számára, hanem a szlovák származásúak számára is megítéli az igazolvány biztosította kedvezményeket. Dancu Pálnak elmondta, az igazolvánnyal orvosi ellátásban, oktatásban részesülhet, ugyanakkor korlátlan ideig tartózkodhat és dolgozhat Szlovákiában. Az új típusú román személyi igazolványhoz hasonló okmány letelepedésre is feljogosítja, amennyiben biztosított a munkahelye és az ottani tartózkodása. - Az 1992-es népszámláskor 20 762 szlovák nemzetiségű személyt vettek nyilvántartásba Romániában. Közülük 7026-an kaptak szlovák igazolványt, mindannyian a szlovák konzulátuson. /Gazda Árpád: Visszavonnák a szlovák kedvezményeket? = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

2001. július 2.

Az utóbbi napok eseményei azt erősítették meg, hogy a magyar kormány korábbi egyeztetéseinek eredményeként európai uniós partnereink és szomszédaink, Románia kivételével, ha olykor kritikával is, de elfogadták a státustörvény szükségességét - nyilatkozott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a pozsonyi Új Szó jún. 30-i számában. Kijelentette: úgy tűnik, a státustörvény végrehajtásának sem lesz különösebb akadálya. - Örömmel tapasztalom azt is, hogy szlovákiai partnereinkkel folytatott tárgyalásaink eredményeként a szlovák külügyminisztérium vezetői és más felelős politikusok, köztük Mikulás Dzurinda kormányfő is, az első reakciókhoz képest sokkal mérsékeltebb hangnemben értékelik a dokumentumot - fogalmazott a HTMH elnöke, és jelezte: Magyarország a továbbiakban a törvény végrehajtásával kapcsolatosan is kész egyeztetni a partnereivel. Szabó Tibor cáfolta azokat az állításokat, miszerint a szomszédos országok politikusai nem kaptak megfelelő információkat. Kijelentette: minden kétoldalú eszmecserén, így a kormányfők és a külügyminiszterek találkozóin a "partnereink megfelelő tájékoztatást kaptak", és az érintett országok nagykövetei az előkészítés folyamatában a törvénytervezet szövegeit is megkapták. - Meggyőződésünk, hogy ez a törvény a határainkon túl élő közösségek biztonságérzetét fokozza, és ezáltal hozzájárul a régió stabilitásához is - fogalmazott a HTMH elnöke, aki bízik abban, hogy a kérdés megközelítésében rövidesen a szomszédos országok felelős politikusai is így gondolkodnak majd, hiszen a térség országait nagyon sok közös cél fűzi össze, s ilyen fontos cél "az eddigi szerződéses kapcsolatrendszerünk bővítése és tartalmasabbá tétele". /Szabó Tibor HTMH-elnök: A román diplomácia offenzívája nem veszélyezteti Magyarország kedvező megítélését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2001. július 5.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány az idén is megszervezi a kárpátaljai, szlovákiai és erdélyi nyári szabadegyetemeket. Júl. 4-8. között rendezik, immár kilencedik alkalommal, a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet Felsőszinevéren, július 22-től egy héten át Tusnádfürdő ad otthont a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és diáktábor résztvevőinek, augusztus 15-19. között pedig a szlovákiai Madarászon zajlik a IV. Szlovákiai Nyári Szabadegyetem. A tusnádfürdői rendezvényre meghívást kapott - többek között - Szájer József, Andrei Marga, Misovicz Tibor, Mikes Éva, Tirts Tamás, Tőkés László püspök, Németh Zsolt, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint több határon túli magyar politikai párt vezető politikusa. Az augusztus 15-19. között megtartandó szlovákiai madarászi szabadegyetem meghívottai között van Orbán Viktor magyar és Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő. A tusnádfürdői rendezvényre is meghívták a magyar és a román miniszterelnököt. /A Pro Minoritate Alapítvány nyári rendezvényei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2001. november 17.

Nov. 16-án került sor Bukarestben a CEFTA kormányfői találkozójára, amelyen a magyar kormányküldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök, Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alkották. A kormányfői találkozón a CEFTA soros elnöki tisztét ellátó Romániát Adrian Nastase miniszterelnök képviselte. Jelen volt Milos Zeman cseh, Leszek Miller lengyel, Mikulas Dzurinda szlovák, Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök és Nikolai Vasszilev bolgár miniszterelnök-helyettes. Vendégként részt vett a találkozón Ivica Racan horvát miniszterelnök- helyettes. A bukaresti tanácskozás lehetőséget adott kétoldalú kormányfői találkozókra. A román miniszterelnök magyar kollégájával tárgyalt, mindenek előtt a státustörvénnyel kapcsolatos nézeteltérések egyeztetéséről. Az előző napon, nov. 15-én Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője nyilatkozta: Néhány külföldi beszámoló megalapozatlanul állította, hogy az Európai Bizottság a státustörvény módosítására szólított volna fel. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága ajánlásai kapcsán Günter Verheugen rámutatott, hogy a testület megítélése szerint a magyar törvény végrehajtásától függ az, hogy ütközik-e a nemzetközi joggal, vagy sem. Adrian Nastase nov. 15-i nyilatkozata szerint az Európai Bizottság országjelentése világosan megfogalmazta, hogy a magyar státustörvény nincs összhangban a nemzetközi megállapodásokban megfogalmazott közösségi szabályozással. /CEFTA-csúcs - státustörvénnyel fűszerezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17/ Ion Iliescu államfő üdvözlő beszédében elmondta: a CEFTA-ban való román részvétel mérlege távolról sem kielégítő, hiszen a konkurenciát illetően a szabadkereskedelmi övezetben különböznek a feltételek. Ezek hatása, főképp a mezőgazdasági termékek esetében Romániát rendkívül kellemetlenül érintette: az ország a CEFTA-n belüli mezőgazdasági kereskedelem terén negatív mérleggel rendelkezik. Iliescu az aránytalanságok felszámolását, az egységes szubvencionálási szabályok bevezetését sürgette. Ez előfeltétele annak, hogy Románia felülvizsgálhassa eddigi protekcionista intézkedéseit. A közép-európai gazdasági kapcsolatok elmúlt tíz éve sikertörténetének nevezte a CEFTA-t Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár elmondta: a tagországok közötti gazdasági kapcsolatokat a kereskedelmi forgalom 300 százalékos növekedése jellemezte, s Magyarország exportja a kezdeti 4 százalékról mára 9-10 százalékra emelkedett a CEFTA-n belül. Németh kijelentette: a résztvevők megvitatták a mezőgazdasági termékek kereskedelmének helyzetét. Magyarország, Csehország és Szlovákia megegyezett abban, hogy nagyfokú liberalizált agrárterméki kereskedelmet léptet életbe, s abban bíznak, hogy példájuk a többi tagállam számára is vonzó lesz. Németh kifejtette: csupán Lengyelország és Románia vonakodik attól, hogy az ipari javak esetében a már működő vámliberalizációt a mezőgazdasági termékekre is kiterjesszék. A résztvevők elvetették az egyoldalú védőintézkedések feloldását célzó vitarendezési eljárás kialakítására vonatkozó magyar javaslatot. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: CEFTA-ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2002. március 27.

Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő Bukaresten vendéglátójával, Adrian Nastese kormányfővel tárgyalt. A magyar kedvezménytörvény megközelítésében Szlovákia nem követi a román eljárást, hiszen "más-más országban élünk, más-más átalakulási folyamatokat élünk meg" — nyilatkozta Dzurinda, aki leszögezte: a magyar jogszabály területen kívüli hatálya és etnikai diszkriminációja Szlovákiában nem érvényesülhet. Jelezte: Pozsony ennek jegyében vagy a kedvezménytörvény hatályon kívül helyezését, vagy azon rendelkezéseinek mérséklését kívánja, amelyek valamelyik — számára elfogadhatatlan — elv érvényesüléséhez vezethetnének. Dzurinda Bukarestben fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kedvezménytörvény ügyében tavaly decemberben megszületett magyar–román egyetértési nyilatkozat egyik pontja szerint az aláírók fél év múltán megvizsgálják a kedvezménytörvény alkalmazásából eredő tapasztalatokat és a módosítások esetleges lehetőségét. /Dzurinda Bukarestben is mondta a magáét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2002. október 26.

A román és a szlovák kormány azt várja, hogy a magyar kedvezménytörvényt az elkövetkező időszakban módosítani fogják - jelentette ki Claudiu Lucaci román kormányszóvivő, aki szerint Adrian Nastase kormányfő okt. 24-én telefonon megbeszéléseket folytatott Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnökkel. "A két kormány azt várja, hogy a magyar kormány politikai kötelezettségvállalásának megfelelően az európai normák szellemében módosítja a kedvezménytörvényt. Miután október 20-án Magyarországon befejeződtek a választások, elvárják, hogy konkrét és jelentős lépések történnek majd a törvény módosítását illetően" - fogalmazott a szóvivő. A SITA szlovák kereskedelmi hírügynökség szerint Mikulás Dzurinda szeretné, hogy az év végéig ismertté váljon, hogyan módosul a magyar kedvezménytörvény. A szlovák miniszterelnök a kérdésről már beszélt magyar partnerével, Medgyessy Péterrel, és kormánykoalíciós partnerpártjának, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is tájékoztatta elvárásairól. Mint mondta: igyekszik rábírni Bugár Bélát a legjobb látásmódra. Ha Szlovákiában a magyar jogszabályt jelenlegi formájában érvényesítenék - fejtette ki a SITTA szerint Dzurinda -""ami szerencsére nincs így", akkor annak területen kívüli hatálya lenne, és egyes fejezetei a hétköznapi életben "a polgárok etnikai elvre épülő diszkriminációját" testesítenék meg. Úgy látja, elképzelhetetlen, hogy "egyazon utcán olyan gyerekek sétáljanak együtt, akiknek egy csoportját a szomszédos állam kizárólag azért támogatja, mert a szüleik magyar oktatási nyelvű iskolába íratták őket". (Az MTI nyomán) /Konzultált a kedvezménytörvényről a román és a szlovák kormány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2002. november 27.

Számos, egymásnak ellentmondó álláspontot fogalmaztak meg a kedvezménytörvényről annak kapcsán, hogy Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nov. 26-án Budapestre látogatott, hogy Medgyessy Péterrel a szlovák fél által kifogásolt magyar jogszabályról tárgyaljon. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes szerint az Európai Unió számára most már elfogadható a törvény, Csáky ezt röviddel azt megelőzően nyilatkozta, hogy a szlovák miniszterelnök, Mikulás Dzurinda Budapestre indult volna. Hasonló véleményt fogalmazott meg Bársony András külügyi államtitkár is: Okafogyottá válhat Erik Jürgens holland jelentéstevőnek a kedvezménytörvényt elemző jelentése, mire az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé kerül. - A Szlovákiában élő német kisebbséget Németország összehasonlíthatatlanul bőkezűbben támogatja, mint Magyarország a szlovákiai magyarokat. Ez azonban senkit sem zavar; a magyar kisebbség vonatkozásai viszont érzékeny kérdésnek számítanak Szlovákiában - vélekedett a Národná Obrada nevű polgári napilap nov. 26-i számában Miroslav Kusy szlovák politológus. Kusy szerint a magyar támogatási szándék Európában nem számít egyedülállónak. - Gyanús postai küldeményt kapott nov. 26-án Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák törvényhozás alelnöke. Szlovákiában a vezető politikusok többsége már kapott hasonló küldeményt, de egyik sem tartalmazott antraxot vagy más egészségkárosító anyagot. /Újabb egyeztetés a kedvezménytörvényről. Budapestre látogatott Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2002. november 28.

Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nov. 26-án Budapestre látogatott, hogy Medgyessy Péterrel a szlovák fél által kifogásolt magyar jogszabályról tárgyaljon Nem született a kedvezménytörvényre vonatkozó megállapodás Mikulás Dzurinda szlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök tárgyalásain - jelentették be a kormányfők nov. 26-i sajtótájékoztatójukon a Parlamentben. Mikulás Dzurinda leszögezte, hogy elviekben ellenzik a kedvezménytörvényt, még ha módosítják is, mivel az szerintük sérti Szlovákia szuveneritását és etnikai alapon diszkriminál. A találkozó másik témája a Magyarországon élő szlovák, illetve a Szlovákiában élő magyar kisebbség identitásának erősítésére szolgáló egyezmények megvitatása volt. A szlovák kormányfő Medgyessyvel egyetértve fontosnak tartotta - intézményenként és nem egyénenként - a kisebbségi képzés támogatásának növelését. Medgyessy Péter kiemelte, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán négy alapelvet tartottak szem előtt: a javított működőképességet, a másik fél észrevételeit, továbbá azt, hogy a határon túli magyarok számára elfogadható legyen, és az európai uniós normáknak is megfeleljen. A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy nem tudtak ebben a kérdésben továbblépni, mivel a szlovák fél a kedvezménytörvény megszüntetését akarja, amit a magyar kormány nem tehet meg. A sajtó részéről Dzurindától azt kérdezték, egyeztetett-e a kedvezménytörvényről a román vezetőkkel, amire a szlovák miniszterelnök azt válaszolta, hogy konzultáltak, de nem koordináltak. A tervek szerint Medgyessy miniszterelnök hamarosan összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, amelynek központi témája ugyancsak a státustörvény, illetve a jogszabály módosításával kapcsolatban elhangzott szlovák álláspont lesz. /Nincs megállapodás a kedvezménytörvény ügyében. Medgyessy a MÁÉRT összehívását fontolgatja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2002. november 30.

Adrian Nastase román kormányfőt, aki a magyar miniszterelnök meghívására tett hivatalos látogatást, nov. 29-én Budapesten fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Medgyessy Péter miniszterelnökkel délelőtt találkozott az Országházban. Ezt követően tartottak közös sajtótájékoztatót. A román küldöttséggel érkező Mircea Geoana külügyminiszter megbeszélést folytatott Kovács László külügyminiszterrel. A két kormányfő elsősorban a kedvezménytörvény tervezett módosításáról egyeztetett. A nov. 26-i szlovák egyeztetés teljes csődje, főleg Mikulas Dzurinda miniszterelnök kategorikus nemje a kedvezménytörvényre az újságírókat is meglepte. Külföldi sajtókommentárok Dzurinda állásfoglalását diplomáciai botrányként is emlegetik. Dzurinda az elmúlt hetekben többször méltatlankodott, mondván, hogy a kedvezménytörvény ügye sok idejét és energiáját felemésztette. A szlovák elutasítást követően megszólalt Günter Verheugen EU- bővítési biztos szóvivője, Jean-Christophe Filori, aki az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság mind a magyar, mind a szlovák kormányfővel érintkezésbe lépett, miután Szlovákia elutasította a kedvezménytörvény területén történő alkalmazását, és az EB szükség esetén kész segítséget nyújtani a probléma rendezésében. A román és a magyar kormányfő találkozóját követő sajtótájékoztatón Adrian Nastase bejelentette: a kisebbségi kérdés nem egyedüli problémája a két országnak, ennek megoldása elsősorban azon országra tartozik, melynek területén a kisebbségek élnek, betartva az európai normákat. Örvendett, hogy a munkavállalási fejezet kikerült a kedvezménytörvényből, de maradtak még bizonyos kívánságok, melyeket kifejtett magyar partnerének. Medgyessy Péterrel abban állapodtak meg, hogy a következő héten a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést. Bejelentették: a két miniszterelnök nyilatkozatot írt alá a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a 21. században. Adrian Nastase átnyújtotta magyar partnerének az 56-osokról szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét, hogy ezzel is hangsúlyozza a közöttük lévő kölcsönös bizalmat. Medgyessy Péter miniszterelnök elmondotta: tárgyaltak integrációs, stratégiai partnerségi kérdésekről, a közös nyilatkozat kérdéséről, a határaikon belüli kisebbségek kérdéseiről, ennek keretében pedig a kedvezménytörvény módosításáról. Terítékre került még a Szabadság szobor ügye, a Gozsdu-örökség kérdése, magasfeszültségű távvezeték, gázvezeték és autópálya kérdése, közös vállalkozások létrehozása, víz- és környezetvédelem. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2002. november 30.

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) Elnöki Kollégiuma szerint a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZ) nem kiegészítője kíván lenni a világszövetségnek, hanem annak kirekesztője a nemzetszolgálat ürügyén. Az MVSZ közleményben tudatta az MTI-vel a szervezet elnöki kollégiumának legutolsó tanácskozásán született megállapítást. Eszerint a tavaly Stockholmban megalakult NYEOMSZ, a hangoztatottal ellentétben, nem a sajátos nyugat-európai gondok kezelésére, a világszövetség kiegészítésére jött létre, hanem kormányzati kezdeményezésre és támogatással, s kimondottan a Magyarok Világszövetségének megtorpedózására lett létrehozva. A két szervezet viszonya akkor rajzolódott ki világosan, amikor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti ülésére a NYEOMSZ meghívót kapott, míg a világszövetséget, a Máért egyik alapítóját törvénytelenül mellőzték - fogalmazott a közlemény. Az elnöki kollégium ezért felkérte Patrubány Miklós elnököt, levélben kérje Medgyessy Péter miniszterelnöktől a Máért-ülésen történtek kivizsgálását és kérjen garanciát arra, hogy a jövőben hasonló törvénytelen eljárás nem ismétlődik meg. Az MVSZ egy másik közleménye szerint Patrubány Miklós Mikulás Dzurinda szlovák kormányfőnek a kedvezménytörvényt elutasító magatartásával kapcsolatban úgy látja, "50 év önfeladó magyar külpolitikának a gyümölcse az, hogy a szlovák politika ekként támadhatta meg az eurokonform és a magyar igényeket minimumra állító kedvezménytörvényt". /A Magyarok Világszövetsége a NYEOMSZ-ról és Dzurindáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2002. december 4.

Nem sikerült még időpontot találni a magyar és a román külügyminiszter találkozójára - közölte Tóth Tamás külügyi szóvivő dec. 2-i sajtótájékoztatóján, Budapesten. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román kifogásokról szólva megjegyezte, hogy azokat nem fogalmazták meg olyan konkrét formában, mint a szlovák észrevételeket. Azzal kapcsolatosan, hogy Adrian Nastase budapesti látogatása egybeesett Románia nemzeti ünnepével, Tóth Tamás kijelentette: a magyar diplomácia szeretne végre előre nézni, és a történészekre bízni 1918. dec. 1-je jelentőségének vizsgálatát. Kifejtette, hogy Magyarország és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása a határok jelentőségének csökkenését jelenti majd. Hozzátette, hogy ezáltal a magyar nemzet bizonyos értelemben vett egyesítése európai keretekben történik meg. Tóth Tamás elmondta, hogy a Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök által a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban átadott, 15 pontba foglalt észrevételére a magyar fél átadta válaszát. Jelenleg várják a választ Szlovákiától. A szóvivő visszautasította azokat a sajtóban megjelent vádakat, miszerint nem volt kellően előkészítve Medgyessy Péter és Mikulás Dzurinda találkozója. Mint mondta, az új kormány hivatalba lépése óta a kisebbségi vegyes bizottságok, valamint nemzetközi találkozók keretében volt lehetőség több alkalommal különböző szintű konzultációkra a szlovák féllel. /Magyar külügyi szóvivői tájékoztató. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2002. december 12.

A kedvezménytörvény helyzetét és az uniós csatlakozás után várható perspektívákat ismertette a Le Monde dec. 11-i, 2004-ben Budapestnek le kell majd mondania a határon túl élő 3,5 millió magyar támogatásáról című cikkében. Christophe Chatelot Budapestről keltezett tudósítása szerint a szomszédos országokban lakó magyaroknak szánt anyaországi támogatás nem összeegyeztethető az uniós szabályozással. A törvény a csatlakozási dátum közeledtével tartalmában fokozatosan kiürült, hogy összeegyeztethető legyen az unió törvényeivel. Medgyessy Péter új, pragmatikus szociáldemokrata kormánya mindent megtett, hogy megszabaduljon a "túlsúlyos csecsemőtől". Bársony András külügyi államtitkár tiszteletre méltónak minősítette a törvény eredeti célkitűzését, egyúttal kemény ítéletként fogalmazta meg azt is, hogy technikailag a törvény szerencsétlenül volt kivitelezve, és elmaradt az érintett országokkal való konzultáció is. A Le Monde cikkírója idézte Adrian Nastase román miniszterelnököt, aki szerint a kedvezménytörvényben megint azt rótták fel Romániának, hogy nem képes saját kisebbségeiről gondoskodni. A magyar és román kormányfő szimbolikus jelentőségű dec. 1-jei budapesti találkozója fátyolt borított a két ország közötti korábbi viharokra - írta a Le Monde. Alap szerint Mikulás Dzurinda szlovák korányfő egy héttel korábban becsapta az ajtót a Medgyessyvel való tárgyalásokon. A 2002. január 1-jén életbe lépett ambiciózus kedvezménytörvény végül is "szamárbőrként" zsugorodott össze - olvasható a lapban. /Le Monde: a határon túli magyarok támogatása nem összeegyeztethető az uniós szabályozással. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./

2002. december 18.

Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa még a koppenhágai csúcsértekezlet előtti napokban levelet intézett Medgyessy Péter magyar, Mikulás Dzurinda szlovák és Adrian Nastase román miniszterelnökhöz a magyar kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban. Az Európai Bizottság a magyar törvény megszületése előtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kedvezménytörvény jogilag nem ütközik a magyar-EU társulási szerződéssel. A Velencei Bizottság nem kifogásolta a magyar kedvezménytörvény célját és lényeges elemeit, csupán kisebb módosításokat tartott szükségesnek rajta. Adrian Nastase Románia részéről kielégítőnek találta a magyar törvénymódosítást, Szlovákia részéről viszont Dzurinda mereven elzárkózott; azt mondta, hogy Pozsony számára a törvény még módosított változatában is elfogadhatatlan. A szlovák elutasítás után Verheugen szóvivője kijelentette, a biztos felajánlja majd közvetítő segítségét a csendes diplomácia eszközeivel a három tagjelölt országnak. Ilyen előzmények után a levél minden bizonnyal ennek a csendes diplomáciának a megnyilvánulása. /Verheugen leveleket írt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2003. január 9.

A Szlovákiában létrehozandó önálló magyar egyetemnek várhatóan gazdasági, teológiai és pedagógiai kara lesz - jelezte jan. 8-án a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) sajtótájékoztatóján Szigeti László, a szlovák oktatási tárca államtitkára. Mikulás Dzurinda miniszterelnök második kormánya programnyilatkozatában is rögzítette az önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos szándékát. A kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) - amely az előző Dzurinda kormánynak is tagja volt - korábban eredménytelenül küzdött azért, hogy a Nyitrai Konstantin Egyetemen, egy önálló magyar kar keretei között ismét megteremtsék a szlovákiai magyar pedagógusképzés feltételeit. Az elképzelések szerint az önálló magyar egyetem Révkomáromban létesülne. /Milyen legyen a szlovákiai önálló magyar egyetem ? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

2003. március 6.

Márc. 5-én hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezett Adrian Nastase román miniszterelnök, tárgyalt vendéglátójával, Mikulás Dzurinda szlovák kormányfővel. A két kormányfő között teljes az egyetértés abban, hogy a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabálynak maradéktalanul igazodnia kell az európai jogi normákhoz, márpedig szerintük a kedvezménytörvény jelen alakjában nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Nastase a "XIX. századi kérdésekre irányuló" magyar törvényt időszerűtlennek tartja, és úgy ítéli meg, hogy az ennél sokkal fontosabb XXI. századi problémákra kellene inkább összpontosítani. A román miniszterelnök szerint Magyarország érthetetlen okokból késik a módosítással, jóllehet azt már az előző és a jelenlegi magyar kormány is többször megígérte. Ha ez így folytatódik, akkor a jogszabályt előbb vagy utóbb ajánlatos lenne felfüggeszteni - jelentette ki Nastase. A román fél ugyanúgy nem ismeri a módosítás szövegtervezetét, ahogyan Pozsony sem, ezért elvárják, hogy mielőtt a magyar parlament tárgyalni fog a módosításról, Budapest konzultáljon arról Bukaresttel és Pozsonnyal, mégpedig "nem a módosítás elveiről, hanem annak tényleges formájáról" - hangzott el Mikulás Dzurinda és Adrian Nastase kétoldalú megbeszélését követően. /Pozsony és Bukarest azonos állásponton. Várják a státustörvényt módosító tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2003. július 2.

A szlovák kormányfő tegnap minden eddiginél határozottabban leszögezte: ha a magyar kedvezménytörvényt Szlovákiában is alkalmazni akarják, a pozsonyi vezetés ezt mindenképpen meggátolja. Bugár Béla, az MKP elnöke felháborítónak tartja a nyilatkozatot. Ha Szlovákia területén a magyar kedvezménytörvénynek ne adj isten valamilyen hatálya mutatkozna, akkor nekünk kötelességünk annak gátat vetni, és ezt meg is tesszük - jelentette ki tegnap Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. Eljárását Bugár Béla felháborítónak tartja. A kormánypártok koalíciós tanácsának tegnapi ülésén senki sem cáfolta, hogy a szlovák kormány három - külügyi, belügyi és pénzügyi - tárcája az elmúlt hetek, hónapok során titokban a szlovák ellentörvény előkészítésén dolgozott. Bugár, a Magyar Koalíció Pártja elnöke, a parlament alelnöke tiltakozott az ilyen eljárás ellen, és megengedhetetlennek nevezte, hogy egy vagy több koalíciós partner az MKP háta mögött cselekszik. A kedvezménytörvény ellen fellépő Dzurinda egyszersmind azt is mondta: "A dolgok rendezésére és a megnyugvásra még bőséges alkalom kínálkozik. Cselekedni és arról beszélni azonban csak a megfelelő időben kell." Bugár a koalíciós tanács után az MTI-nek nyilatkozott. "Egyelőre nem az ellentörvény adja az okot a felháborodásunkra, hanem a módszer. Az, hogy a hátunk mögött - de a jelek szerint a másik két kormánypárt háta mögött is - törvény vagy valami készül. Ezt a kormányt tehát egyetlenegy ember irányítja, a kormánynak egyetlenegy domináns pártja van ?" - fogalmazott az MKP elnöke. /Dzurinda: nem kell a jogszabály. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2003. december 16.

Helyénvalónak tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozását a Pozsonyban megjelenő Új Szó főszerkesztője, Szilvássy József, aki a szlovákiai magyarok autonómiájának gondolatát is mérlegelve azonosul azzal a felismeréssel, hogy további óvatoskodással, kivárással történelmi esélyt lehet elszalasztani. A lap szerint a brüsszeli aláírással valószínűleg magyar-szlovák vonatkozásban is végre nyugvópontra jut a kedvezménytörvény ügye, kiváltképpen ha Mikulás Dzurinda kormányának két pártja, a kereszténydemokraták (KDH) és a Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDK) képes lesz magyarfóbiáit háttérbe szorítva magára erőszakolni az európai értékrendet. Aláhúzza: az anyaországból érkező anyagi segítség lassíthatja a felvidéki magyarság asszimilációját. Hódi Sándor vajdasági közíró intelmeire hivatkozva kiemelte: a kettős állampolgárság és a státustörvény szorgalmazása önmagában csupán pótcselekvés, a jelentősége csak akkor domborodhatna ki, ha kellő fundamentumra, nevezetesen az autonómiára épülne. Mint emlékeztet: "Az Európa Tanács és a strasbourgi közgyűlés júniusi állásfoglalása szerint a területi és a kulturális autonómia különböző formái hozzásegítenek az adott államon belüli feszültségek fokozatos feloldásához." Ha a Nastase-kabinet erőszakos, netán rendőrállami módszerekkel igyekszik elfojtani az erdélyi magyarság törekvéseit, akkor Románia négy év múlva esélyes uniós csatlakozása el is tolódhat. A szlovákiai magyarok helyzetét mérlegelve így fogalmazott: "Sokkal nagyobb figyelemmel kellene követnünk a romániai és a vajdasági történéseket, mert a szlovákiai magyar politikusoknak nincs semmi okuk a kincstári önelégültségre. /Üdvözlik az EMNT megalakítását. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

2005. január 17.

A Szlovák Köztársaság belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak nevezte Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök autonómia-felvetéseit a Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) országos vezetősége. Lubos Lackovic, a párt egyik alelnöke ugyancsak megengedhetetlennek nevezte, hogy Szlovákia vezető közéleti méltóságai mindmáig nem reagáltak a magyar miniszterelnök határon túli magyarok autonómiatörekvéseit támogató megnyilatkozására. Meciar a héten egyszer már beszélt a kérdésről, amikor azt mondta: személyesen szólította fel Mikulás Dzurinda miniszterelnököt, nehogy az autonómia témájáról tárgyalásokba bocsátkozzon Magyarországgal. Meciar, a háromszoros exkormányfő a jelek szerint egyre jobban szót ért a jelenlegi kormányfővel. Dzurinda elemzők szerint a következő választások után nem szívesen kormányozna együtt harmadszor is a Magyar Koalíció Pártjával (MKP), amelynek képviselőit már most, a regionális választásokat megelőzően igyekeznek kiszorítani a majdani megyei közgyűlésekből. Ennek érdekében homogén szlovák pártkoalíciók kialakításán fáradoznak. Meciar pártja már kinyilvánította: a 2006-os országos képviselőválasztások után kész együtt kormányozni Dzurindával, de csakis akkor, ha a majdani kormánykoalícióban a magyarok nem lesznek jelen. /Meciar elutasítja a magyar autonómiát. Gyurcsány elszólását a szlovák belpolitikába való beavatkozásnak minősítik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2005. január 18.

Elzárkóznak a kisebbségi autonómia minden lehetséges formájától Szlovákia legfőbb közjogi méltóságai – derült ki január 17-én Pozsonyban az államfő, a házelnök és a kormányfő találkozója után. Mikulás Dzurinda kormányfő, Ivan Gasparovic köztársasági elnök és Pavol Hrusovsky házelnök újságírói kérdésre válaszolva nyilatkoztak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, határon túli magyar közösségek felé elhangzott, autonómiát is érintő ajánlata kapcsán Dzurinda azt mondta: Szlovákia részéről semmilyen autonómia nem fogadható el. Durinda szerint Gyurcsány „csak látszólag” címezte a határon túlra felvetéseit. „Megítélésem szerint az igazság az, hogy kizárólag a Magyar Köztársaság belpolitikai fenségjogáról van szó”. Ivan Gasparovic államfő még a kulturális autonómiát sem tartja elképzelhetőnek. Hangsúlyozta: „Arról, hogy Szlovákiában autonóm kisebbségi területeket alakíthassanak ki, csakis és kizárólag a Szlovák Köztársaság állampolgárai dönthetnek. Meggyőződésem szerint ilyesmi nem történhet meg”, annál is inkább, mert ez nem Magyarország és nem a magyar kormányfő hatásköre. Pavol Hrusovsky házelnök a szlovák alkotmány két alappillérére, az ország önállóságára és függetlenségére hivatkozva zárta ki bármilyen autonómia kialakításának lehetőségét, megjegyezve, hogy nem látja szerencsésnek a magyar kormányfő megnyilvánulását, ezért helyénvalónak tartaná, ha Gyurcsány Ferenc kifejtené, hogyan is értelmezi az általa alkalmazott terminológiát. /Pozsony az autonómia minden lehetséges formáját elveti. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2005. április 23.

Felháborító provokációnak találják egyes szlovák parlamenti képviselők, hogy a Duna Televízió Autonómia elnevezéssel csatornát készül indítani a határon túli magyarságot érintő kérdések bemutatására. Tomás Galbavy, a Mikulás Dzurinda vezette kormánypárt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) képviselője igen szerencsétlennek találja az ötletet. /Szlovák vélemény a Duna Televízió tervezett Autonómia csatornájáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2006. május 10.

Mikulás Dzurinda miniszterelnök, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnöke, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nyolc éve kormányzati partnere szerint az MKP-nak Szlovákiában nincs jövője, mert nemzetiségi elvek alapján működik. Szerinte az MKP-nak akkor van jövője, ha a nemzetiségi érdekvédelem szempontjai mellőzve „szabványos konzervatív vagy szocialista pártként” kívánja folytatni munkáját. Politikai elemzők szerint ez azt jelenti, hogy az MKP majdani partnerségét (egyéb választás híján) Dzurinda a jövőben is felvállalja, de titkon arra számít, hogy a magyar párt időközben jellegét és kisebbségvédelmi programját feladva hasonul majd a száznál több szlovák politikai párt vagy mozgalom valamelyikéhez. /Dzurinda szerint az MKP-nak nincs jövője. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

2006. június 19.

Szlovákiában a június 17-én tartott parlamenti választásokon hat párt került be a törvényhozásba. A szavazatok 29,34 százalékát megszerző Fico ellenzéki pártja, az Irány – Szociáldemokrácia 50 mandátumhoz jut. A Mikulás Dzurinda miniszterelnök nevével fémjelzett Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt 18,35 százalékos eredményével 31, a Magyar Koalíció Pártja /MKP/ 11,68 százalékkal 20 mandátumhoz jut. A magát 11,73 százalékkal – döntően magyarellenes programjával – ismét parlamenti párttá felküzdő szélsőséges Szlovák Nemzeti Pártnak szintén 20 mandátuma lesz. A Vladimír Meciar-féle ellenzéki Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) mindössze 8,79 százalékos eredménye csupán 15 mandátumot hozott. 14 mandátumot szerzett a választáson a 8,31 százalékot elért szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom, amely az év elején kikényszerítette az előre hozott választásokat. A szlovákiai magyarok rendkívül aktív részvételének és a magyarokra szavazó szlovákok szélesedő táborának köszönhetően az MKP eddigi legjobb választási eredményét érte el. A 11,68 százalékos eredményt Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke „történelmi eredményként” értékelte. /Isán István Csongor: Történelmi siker és nehéz tárgyalások. Kiváló eredményt ért el az MKP a szlovák parlamenti választásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2006. július 5.

A 150 képviselő eskütételével július 4-én Pozsonyban megalakult a Szlovák Köztársaság új, hat pártból álló parlamentje. A június 17-i előre hozott választás alapján a Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnevezésű, eddig ellenzéki párt 29,1 százalékos eredményt ért el, 50 mandátumhoz jutott. A leköszönő kormányfő, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt 18,3 százalékkal végzett, és így 31 mandátumot szerzett, az előző ciklusban parlamenten kívüli nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS), élén Ján Slotával, 11,7 százalékos eredménnyel 20 mandátumot nyert. Ugyanennyi, 20 mandátumhoz jutott az előző két ciklusban kormánypárti szerepben politizáló, a választáson 11,6 százalékos eredményt elért Magyar Koalíció Pártja. 8,7 százalékos eredménnyel, 15 mandátummal kapott helyet ismét a parlamentben a két cikluson át ellenzékben politizáló Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS), 8,3 százalékkal és 14 mandátummal pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amely a Dzurinda-kormányból való kilépésével az előre hozott választást előidézte. Az új kormány megalakításával megbízott Fico a magyarellenes politikájáról elhíresült nacionalista SNS-t és Meciar pártját, az LS-HZDS-t választotta koalíciós partnerének. Fico partnerválasztásának külföldi visszhangja komoly visszatetszéseket jelez. A három kormánypártnak összesen 85, az ellenzéki pártoknak 65 mandátumuk van az új törvényhozásban. /Megalakult Szlovákia új parlamentje. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998