udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ciumara, Mircea

1997. január 6.

A múlt év végén, dec. 28-án duplájára emelték a benzin árát, ez az áremelés végiggyűrűzik, a hús 30 %-kal, a kenyér 20 %-kal drágult, jan. 15-től háromszorosára emelkedik a villamos energia ára, a vasúti személyszállítás pedig 70 %-kal emelkedik. Mircea Ciumara pénzügyminiszter indokoltnak nevezte az üzemanyag árának növelését, viszont szerinte a többi árat alaptalanul emelték. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1997. április 21.

A szenátus ápr. 21-i ülésén dr. Csapó József Bihar megyei szenátor Mircea Ciumara pénzügyminiszterhez intézett interpellációjában szorgalmazta, hogy a 69/1993. sz. törvény által szabályozott bérleti díjakat az állami tulajdont képező, nem mező-, illetve erdőgazdasági rendeltetésű területek használatáért emeljék meg jelentékeny mértékben, mert az ebből a forrásból a helyi költségvetésbe befolyó összegek igen csekélyek. Ugyanaznap Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azoknak a volt vagy jelenlegi kormányzati tisztségviselők által beperelt és akár felfüggesztett büntetéssel is sújtott újságírók ügyében, akik ily módon már bűnözőkké minősülnek, kérvén, hogy a BTK idevágó szakaszainak, továbbá a homoszexuálisokra vonatkozó 200. szakasznak a mielőbbi módosításával vessenek véget az eddigi gyakorlatnak, az ET-ajánlásokra való tekintettel is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./

1997. november 19.

További pénzügyi támogatást ígértek Romániának nov. 19-én a nemzetközi pénzügyi közösség tagjai, akik külön méltatták a kelet-európai ország idei reformeredményeit. A Románia javára rendezett brüsszeli felajánlási konferencián résztvevők megállapították, hogy Bukarest az idén már kétmilliárd dollárnál nagyobb értékű támogatást kapott, ami egyértelmű jele annak, hogy a világ elismeri az ország reform-erőfeszítéseit. A konferenciát a Világbank és az Európai Unió szervezte. Utóbbi illetékese, Hans van den Broek külügyi biztos kijelentette, hogy a további segítség újabb lökést adhat az átalakulási folyamatnak. A brüsszeli konferencián részt vett Mircea Ciumara román pénzügyminiszter, aki szerint a nemzetközi segítséggel országa hamarosan utolérheti az EU-tagságra törekvő kelet-európai államcsoport éllovasait. Ciumara szerint ez most már egy évnél nem vesz többet igénybe. Van den Broek szerint a támogatást a piacgazdasági áttérés befejezésére és az EU-csatlakozást érintő gazdaságfejlesztésre tanácsos fordítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ A Nemzetközi Valutaalap /IMF/ áprilisban hagyta jóvá egyéves programját Románia javára, összesen 430 millió dollár értékben. Júniusban a Világbank 700 millió dollár értékű támogatáscsomagot hagyott jóvá, és bejelentette, hogy 1998 és 2000 között további 1,4 milliárd dollárt bocsát Bukarest rendelkezésére. Az EU 1998-1999-ben a PHARE-programon keresztül 265 millió ECU-val /302 millió dollárral/ segíti a tagságára törekvő országot. /MTI/

1997. december 2.

Victor Ciorbea kormányfő dec. 2-án este ismertette a román kormány új összetételét. A hét hete folyó tárgyalások nyomán végrehajtott kormányátalakítás céljaként a reform gyorsítását, a kormányzati fegyelem erősítését, a hatékonyság növelését jelölte meg. Az új miniszterek a következők: ipari és kereskedelmi miniszter: Mircea Ciumara /az eddigi pénzügyminiszter/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, a Nemzeti Bank eddigi vezető közgazdásza, reformügyi miniszter, a Reformtanács elnöke: Ilie Serbanescu közgazdász, ismert hírmagyarázó, az erdők, vizek és a környezetvédelem minisztere: Sorin Frunzaverde, menedzser, közoktatási miniszter: Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, privatizációs miniszter /újonnan létrehozott tárca/: Valentin Ionescu, aki korábban a Privatizációs Ügynökséget /ANP/ vezette, egészségügyi miniszter: Victor Bruckner professzor, számos orvosi könyv szerzője, ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu. A miniszterelnök mellé delegált tájékoztatási miniszter: Sorin Botez nagykövet. - A kormánystruktúra további átalakítását tükrözi az államminiszteri /miniszterelnök-helyettesi/ rangok elosztása. Államminiszter maradt Adrian Severin külügyminiszter, új posztján Mircea Ciumara ipari és kereskedelmi miniszter, akinek e tárcánál elődje is az volt, továbbá államminiszteri rangot kapott Ioan Stoica igazságügy-miniszter, Gavril Dejeu belügyminiszter és Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter. Az előző kormányban államminiszteri rangja volt Ulm Spineanu reformügyi miniszternek is, aki nem tagja az új kabinetnek, és Ciumara pénzügyminiszternek - utódaik nem kapták meg ezt a rangot. A kormányba több olyan személyiség került (például Daniel Danescu, Ilie Serbanescu), aki nem tartozott valamely párt tagjai közé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A kormányfő jelezte, hogy a jövőben nem lesz hajlandó elfogadni a kormány tagjainak fegyelmezetlenségét. Intett attól is, hogy egyes miniszterek sztárszerepet töltsenek be. /MTI/

1999. december 20.

Dec. 19-én, vasárnap nyilvánosságra hozták a kormánylistát. Hajdu Gábor egészségügyi miniszter személyében magyar miniszterelnök-helyettese is lesz az új román kormánynak. Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök közleménye szerint kormányának négy - miniszterelnök-helyettesi hatáskörű - államminisztere lesz. Ezek sorrendben: Mircea Ciumara (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt), a gazdasági- pénzügyi koordinációs bizottság elnöke, Petre Roman (Demokrata Párt) külügyminiszter, Valeriu Stoica (Nemzeti Liberális Párt) igazságügyi miniszter és Hajdu Gábor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) egészségügyi miniszter. A kormány további tagjai: Constantin Dudu Ionescu (PNTCD) - belügyminiszter, Victor Babiuc (PD) - nemzetvédelmi miniszter, Decebal Traian Remes (PNL) - pénzügyminiszter, Smaranda Dobrescu (Romániai Szociáldemokrata Párt - PSDR) - munka és szociális védelmi miniszter, Radu Berceanu (PD) - ipari és kereskedelmi miniszter, Ioan Avram Muresan (PNTCD) - mezőgazdasági és élelmezési miniszter, Traian Basescu (PD) - közlekedési miniszter, Nicolae Noica (PNTCD) - közmű- és területrendezési miniszter, Romica Tomescu (PNTCD) - vízgazdálkodási, környezetvédelmi és erdészeti miniszter, Andrei Marga (PNTCD) - nemzetnevelési (oktatási) miniszter, Ion Caramitru (PNTCD) - művelődési miniszter, Crin Antonescu (PNL) - ifjúsági és sportminiszter, Vlad Rosca (PNTCD) - közhivatali (közigazgatási) miniszter, Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) - a miniszterelnök mellett a nemzeti kisebbségek ügyeivel megbízott miniszter, Radu Stroe (PNL) - a kormány főtitkára. - Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök hangoztatta: "nem áll jogunkban elszalasztani a helsinki nyitást". Isarescu hanhsúlyozta politikai függetlenségét. /Megvan az Isarescu-kormány listája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1999. december 30.

A dec. 28-i kormányülésen heves vitát váltott ki annak a sürgősségi kormányrendeletnek az elfogadása, amelynek értelmében a kormány anyagi támogatást nyújt a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségekhez tartozó egyházi segítő személyzet fizetésének a fedezésére. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette, hogy ez az intézkedés sérti az egyházak közti egyenlőség elvét, és kifogásolta, hogy a kormány miért csak a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségeknek biztosít többletjuttatást. - Eckstein-Kovács sértőnek minősítette a két frissen kinevezett kormánytagnak, Petre Roman külügyminiszternek és Mircea Ciumara tárca nélküli gazdasági koordinációs államminiszternek a vita során tanúsított magatartását. Petre Roman és Mircea Ciumara többek között azzal vádolták meg Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, hogy Hargita és Kovászna megyéből el akarja űzni a román nemzetiségű állampolgárokat. Végül Isarescu miniszterelnök /Eckstein-Kovács Péter ellenérvei ellenére/ elfogadta a sürgősségi kormányrendeletet. /Papp Annamária: Sürgős támogatás a székelyföldi görögkeletieknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2000. január 20.

Mircea Ciumara államminiszter elmondta: a kormány egyelőre nem tárgyalt arról, hogy felfüggesszék a Moldova Köztársaságnak való villamosenergia-szállítást. Románia kormányhatározat alapján szállít energiát, így az ipari tárca sem dönthet a felfüggesztésről. A Moldova Köztársaság nem tudott fizetni, már 25 millió dollárral tartozik a román villamossági társaságnak. /Áram Moldovának. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

2000. február 25.

Febr. 24-én Mircea Ciumara államminiszter az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában találkozott az RMDSZ gazdasági szakértőivel, akikkel megvitatta a román kormány középtávú gazdasági stratégiáját. A Borbély László államtitkár, kormányzati ügyvezető alelnök által vezetett RMDSZ-küldöttségben részt vett Erős Viktor, az Állami Vagyonalap alelnöke, Lányi Szabolcs, a Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Országos Ügynökség elnöke és Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke. /Mircea Ciumara államminiszter megbeszélése az RMDSZ gazdasági szakértőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2000. május 10.

Máj. 8-án Nicolae Branzea vallásügyi államtitkár a magyar történelmi egyházfőkkel találkozott Kolozsváron. A megbeszélésen jelen volt dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes. Az államtitkár tájékoztatta az egyházfőket, hogy újabb kormányrendelet-tervezet készül, amelynek értelmében minden magyar egyháznak tíz épületet szolgáltatnának vissza. A tervezet szerint először egy bizottság megállapítja, hogy jogosultak-e az egyházak az illető ingatlanra. Ezt követi a visszaszolgáltatás, amelyről annak az intézménynek kell döntenie, amelynek a tulajdonában van az illető épület. Mikó Lőrinc szerint Kolozsváron mindaddig ez nem kivitelezhető, amíg Gheorghe Funar a polgármester. A megbeszélésen szó esett a protestáns egyházak lelkészeinek a bérezéséről is. A 880 protestáns lelkész közül 321-en nem kapnak állami fizetést, mivel a törvény előírásainak értelmében a lelkészek fizetését a hívek számának függvényében állapítják meg. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy a pénzügyminiszter hamarosan lépni fog az ügyben. Megegyztek abban, hogy a magyar történelmi egyházfők még a héten találkoznak Mircea Ciumara államminiszterrel. A múlt héten a magyar egyházak vezetői úgy döntöttek, nem írják alá a Románia euroatlanti integrációs törekvéseit támogató snagovi dokumentumot, mivel a jelenlegi hatalom az elmúlt tíz évben nem tett eleget az egyházak követeléseinek. Az egyházak úgy határoztak, hogy külön utakon juttatják el nyilatkozatukat Brüsszelbe /Újabb ingatlanlista készül. A vallásügyi államtitkár a magyar egyházfőknél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2000. május 13.

Máj. 12-én Mircea Ciumara gazdasági ügyekért felelős államminiszter Kolozsváron találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A miniszter a püspökök támogatását kérte Románia középtávú gazdaságfejlesztési stratégiájához. A magyar egyházfők május 4-én úgy döntöttek, hogy noha az integrációt egyértelműen támogatják, nem írják alá a nyilatkozatot, és nem jelennek meg a snagovi ünnepségen. A kormányfőhöz eljuttatott nyilatkozatban a püspökök indokolták döntésüket. Öt pontba foglalták össze a kormány iránti elvárásaikat: az egyházak ingó és ingatlan javainak visszaadása, a felekezeti oktatás állami szubvencionálása, a lelkészek fizetésének rendezése, a felekezetek karitatív és szociális tevékenységének hathatós támogatása, minden felekezet számára elfogadható kultusztörvény kidolgozása. A kabinet nem nyugodott bele az egyházfők elutasításába, és a hét elején Kolozsvárra küldte vallásügyi államtitkárát. Nicolae Branzea az egyházfőknek kifejtette: a nyilatkozat aláírása feljogosítja az egyházakat, hogy részt vegyenek a stratégia kidolgozásában, azokon a területeken, amelyeken érintettek. A püspökségenként 10-10 ingatlan visszaszolgáltatását előirányzó kormányhatározat régebbi keletű. Kidolgozása a tavaly megkezdődött, de még nem került a kormány elé. Az egyházak kifogásolják ezt a rendeletet, mivel az az ingatlanok visszaadását a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalja. Ugyanakkor az idei költségvetési törvény eltörli az egyházak lakbérek utáni profitadó kötelezettségét, abban az esetben, ha a bevételt egyházi célokra fordítják. 2000 januárjától hatályos, tehát visszamenőleg is. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, hogy a kabinet hozott ugyan pozitív döntéseket is, de ez nem helyettesítheti az általános érvényű rendezést. "A költségvetési törvény előírása kedvező az egyházaknak, de sajnos csak egy évre vonatkozik. /Gál Mária: Püspökökkel találkozott Ciumara. Az egyházak támogatását próbálja megnyerni a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2000. május 15.

Máj. 12-én Mircea Ciumara államminiszter Kolozsváron megbeszélést folytatott a magyar egyházvezetőkkel. Az éjszakai órákba nyúló konzultáción megállapodtak abban, hogy május 15-én az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői is részt vesznek az összes romániai egyházak és felekezetek vezetőinek snagovi találkozóján, amelyen nyilatkozatot írnak alá Románia EU-integrációjának támogatásáról. A megegyezés értelmében a snagovi nyilatkozat szövegébe belefoglalják a magyar egyházi vezetők álláspontját a megoldásra váró egyházpolitikai kérdésekről - az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásáról, a szociális és karitatív tevékenység támogatásáról és a felekezeti oktatás törvényes kereteiről. - Máj. 13-i nyilatkozatában Tőkés László püspök cáfolta a megegyezés hírét, mondván: igazából csak máj. 15-én dől el, hogy az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak vezetői részt vesznek-e a snagovi találkozón. Tőkés László azért is kérdésesnek mondotta az éjszakai megegyezést, mert szerinte ezen a tanácskozáson nem vettek részt valamennyien a magyar egyházvezetők közül. /Erdélyi magyar egyházak és EU-integráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Előzőleg az egyházfők május 4-én úgy döntöttek, hogy nem írják alá a snagovi dokumentumot. Elutasításukat azzal indokolták, hogy a rendszerváltás után tíz évvel az egyházak jogfosztottsága még mindig tart. Kéréseiket öt pontba foglalva (az egyházak ingó és ingatlan vagyonának visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás eredeti jogaiba való visszahelyezése, a lelkészek javadalmazásának megoldása, az egyházak karitatív és társadalmi munkájának törvény általi támogatása, demokratikus kultusztörvény elfogadása) eljuttatták Mugur Isarescu miniszterelnökhöz. A mostani tárgyaláson a püspökök a következő álláspontra helyezkedtek: az etnikai kisebbségek emberi és közösségi jogainak teljes körű biztosítása nélkül nem képzelhető el és nem valósítható meg Románia euroatlanti integrációja. A magyar püspökök konkrét biztosítékokat kértek Ciumara államminisztertől arra vonatkozóan, hogy a hivatalban lévő kabinet gyökeres változtatást hajt végre a kisebbségi egyházakra nézve negatív előjelű román egyházpolitikán. Tőkés László kifejtette, hogy a püspökök ugyan a restitutio in integrum elve mellett továbbra is kitartanak, de tudatában vannak annak, hogy az egyik napról a másikra nem valósítható meg. Azt viszont elvárják, hogy a magyarság által is támogatott kabinet beindítsa azt a folyamatot, amely lépésről lépésre ugyan, de végérvényesen felszámolja a kisebbségi egyházak jogfosztottságát. Szabó Árpád unitárius püspök azt emelte ki, hogy ez volt az első alkalom, amikor a kormány képviselője megértően viszonyult kéréseikhez. A keleti rítusú katolikusokat Lucian Muresan görög katolikus érsek, a Püspöki Konferencia elnöke, a nyugati rítusúakat pedig Tempfli József római katolikus püspök, a konferencia alelnöke fogja képviselni Snagovon. /Éjszakába nyúlott az egyházfők és az államminiszter találkozója. A püspökök aláírják a snagovi dokumentumot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2000. május 17.

Máj. 16-án Mugur Isarescu miniszterelnök, Petre Roman külügyminiszter és Ion Diaconescu, a Képviselőház elnöke részvételével a tizenhat romániai felekezet képviselői aláírták az ország Európai Unióhoz való csatlakozását támogató Nyilatkozatot. Tőkés Elek, a vallásügyi államtitkárság osztályvezetője elmondta, hogy a dokumentum szövegébe - a magyar történelmi egyházak feltételeként - bekerült az az igény is, amely szerint a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az integrációs folyamat lebonyolítása idején megoldja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a felekezeti oktatási rendszer fejlesztésének biztosítását és az egyházak szociális-karitatív tevékenységének állami alapokból történő támogatását. A találkozón felszólalásaik során az egyházi vezetők újból megfogalmazták konkrét elvárásaikat az állammal szemben, s nyomatékosították, hogy csak e feltételek teljesítése függvényében hajlandók aláírni a támogató nyilatkozatot. /Szilágyi Aladár: Aláírták a Snagovi Nyilatkozatot. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Egyedül Tőkés László püspök maradt távol, nem utazott el Snagovba. Tőkés püspök leszögezte: azon a hétórás megbeszélésen, amelyet Mircea Ciumara államminiszter folytatott a múlt hét végén a magyar egyházi vezetőkkel "semmiféle olyan egyezmény, amely megváltoztatta volna álláspontunkat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2000. július 31.

A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja címet viselte a XI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye, amelyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Mircea Ciumara román államminiszter, Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének nemrég megválasztott elnöke, Nicolae Manolescu, a Nemzeti Liberális Párt országos vezetésének néhány nappal korábban lemondott tagja, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ-elnök. A vitát Andreas Oplatka, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai elemzője vezette. "Az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek a magyar-román kapcsolatokban, mert egy antikommunista, Európa irányába elkötelezett polgári kormány alakult Romániában, ezáltal pedig megszűnt a korábban a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés" - jelentette ki Orbán Viktor a szabadegyetemen. Ami a magyar-magyar viszonyt illeti, a miniszterelnök úgy értékelte: először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, amikor a kedvezőtlen külső feltételek megszűntek, és tényleges lehetőség van arra, hogy az itt élő magyarok számára a megmaradás és a gyarapodás megvalósítható programmá váljon. Magyarországon olyan kormány van, amely egységes egészként kezeli a Kárpát-medencei magyarságot. Ezért jött létre a Magyar Állandó Értekezlet, jogelvek helyett ezért léptek a tettek mezejére. Hangsúlyozta: a magyar-magyar és a magyar-román viszony konszolidálásán túl Magyarország a történelmileg és szellemileg létező Közép Európa gazdasági és politikai megteremtésének mentén tevékenykedik. Akik hajlandók elfogadni ezt a magyar ajánlatot, azokkal szívesen működnek együtt. Kérdés az, hogy Románia is társunk lesz-e - zárta előadását Orbán Viktor. Mircea Ciumara felszólalásában az EU-integráció fontosságát hangsúlyozta. Adrian Severin, a szabadegyetem gyakori vendége azt vallotta: a magyaroknak és a románoknak közös jövője mindenekelőtt egy új, egyesült Európában van, amelynek a különböző kultúrák, történelmi tapasztalatok szintézisévé kell válnia. Severin a multikulturalitásnak, a kultúrák együtt, nem pedig egymás mellett élésének a jelentőségét hangsúlyozta a balkanizmus, az egy etnikumú nemzetállam meghaladott eszméjével szemben. Nicolae Manolescu úgy értékelte: a magyar-román kapcsolatok kulcsa mindenekelőtt az RMDSZ. A szövetségnek olyan erős, európai szellemiségű politikai párttá kell kinőnie magát, amely minket, románokat is európai politizálásra tanít - vélte Manolescu, elismerően értékelve az RMDSZ kormányzati tevékenységét. Markó Béla kifejtette: elégedetlen a magyar-román kapcsolatok alakulásával. Az elmúlt időben bekövetkezett szemléletváltást, az RMDSZ kormányzási szerepvállalását nem sikerült úgy kihasználni, hogy az a kétoldali kapcsolatok épülésére vált volna. A szövetségi elnök szerint Magyarországnak ma lehetősége van arra, hogy összehangolja a térség integrációs törekvéseit. Markó szerint Magyarország elsősorban abban segítheti az erdélyi magyarságot, hogy idehaza tartsa fiataljait, s hogy egy jó, a tervezettnél jobb státustörvény szülessen, hogy Magyarországon és itthon is otthon érezhessék magukat. A magyar-román alapszerződés Markó szerint nem egy dinamikus, belső erők által szuverén módon létrejött termék, hanem azt s Nyugat diktálta. Tőkés László szerint Romániának most lehetősége nyílik arra, hogy felzárkózzon a nyugati keresztény értékrendhez, ebben pedig Erdélynek nagy szerepe van. Magyarország és az RMDSZ felismerte a románokkal közös érdeket, de nem ismerte fel, hogy ez a helyzet milyen jelentős alkupozíciót teremt számára. Javasolta: "a kincstári elégedettség, a teljesítetlen ígéretek, az öndicséret helyett valós lépéseket tegyünk a kérdések megoldására". Amivel nem lehet egyetérteni az Nyugat félrevezetése, a látszatkeltő politizálás, amely a romániai magyarság helyzetének súlyosbodásához vezet. Az előadásokat követően a meghívottak a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Orbán Viktor a magyarországi sajtó azon felvetését kommentálva miszerint a szabadegyetemen állítólag elhangzó nacionalista kijelentések azok, amelyek a meghívott román politikusokat távol tartják a rendezvénytől, elmondta nem éli meg kudarcként azt, hogy román kollégája, Mugur Isarescu nem jött el Tusnádra. Nem egy "meghiúsult kormányfői találkozóról van szó, a rendezőknek nem ennek összehozása volt a célja. De ha meghívták a magyar miniszterelnököt, kötelességüknek tartották hasonló meghívást intézni a román kormány vezetőjéhez is." A státustörvényről, külhoni állampolgárságról, kettős állampolgárságról szólva a magyar miniszterelnök kifejtette: minden alternatívát megfontolnak. De végiggondolták-e a javaslattevők azt, hogy milyen következményekkel járna az, ha Magyarország úgy dönt: teljes jogkörrel rendelkező állampolgárságot ad valamennyi Kárpát-medencei magyar számára. Véleménye szerint ez az intézkedés a szülőföldjüket elhagyni kívánókat bátorítaná. A MÁÉRT-t épp azért jött létre, hogy az ilyen "súlyos következményekkel járó egyébként legitim gondolatokat" elemezze - mondta a magyar kormányfő. Orbán kijelentette: a schengeni határok kiterjesztésének következményeit akkor lehet felmérni, ha eldőlt már az, milyen vízumpolitikát szándékozik érvényesíteni az EU Romániával szemben. Ugyanennél a kérdéskörnél kifejtette: nem Budapesten dől majd el, hogy "ki a magyar", tehát hogy kik esnek majd a státustörvény hatálya alá. Az alternatívákat a határon túli magyar szervezetek dolgozzák ki. A kérdésre, miszerint változik-e a magyar kormány biztatása az RMDSZ kormányban való részvételével kapcsolatban a sorra következő választások után, Orbán Viktor kijelentette: a magyar kormány azt az RMDSZ-álláspontot tartja hivatalosnak (mindaddig, amíg más jelzések nem érkeznek), hogy nem szerepel a terveik között az, hogy szövetségre lépjenek a mai román ellenzékkel, amennyiben az megnyeri a választásokat. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban megjegyezte: bár voltak kudarcok, lásd Marosvásárhely helyzetét, nem lenne szabad sikertelenségnek megélni az összehasonlíthatóan jobb eredményeket. /Székely Kriszta: Orbán Viktor a Székelyföldön. A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A Romániai Magyar Szó bőven idézett Orbán Viktor beszédéből: "Időm korlátozottsága miatt elsősorban állításokra kell szorítkoznom és érvelésekre, indoklások megadására kevésbé lesz módom. Mondandómat azzal szeretném kezdeni, hogy az ember benne él egy korszakban, annak a sajátos történeti jelentőségét, miután benne él, nem mindig tudja felmérni. Ennek ellenére, mi egy történeti pillanatban vagyunk, ha nem is érezzük ezt mindennap. Az egész Európai Unió metamorfózison megy át. A kibővítési tárgyalások Romániával is megkezdődtek. Magyarország tagja a NATO-nak, egy nagyon határozott misszióval, a délkelet- európai stabilitás kiépítésében való közreműködéssel. A magyar gazdaság tíz év zsugorodás után növekedésnek indult, regionális befolyása, hatása is növekszik. Ez jótékonyan hat nem csak a Magyarországon élő magyarokra, hanem - véleményünk szerint - hamarosan érezhető módon az egész Kárpát- medencében élő magyarságra is. A magyar állam tárgyalásai az Európai Unióval a végső szakaszhoz érkeztek. Hogy a végső szakasz milyen hosszú lesz, az egy más kérdés. Ez az a helyzet, amiben érdemes a román-magyar viszonyról véleményt cserélni. Első állításom az, hogy Magyarország támogatja Románia NATO-tagságát. Nem csak elvi okokból, hanem azért, mert mi, magyarok, amiután bent vagyunk, érzzük ennek jótékony hatását. Ma a NATO bővítés nem szerepel a NATO politikai napirendjén. Erről ugyan esik szó itt-ott, amott, de nincs olyan hivatalos NATO-dokumentum, mely a legfontosabb kérdésként jelölné meg a további bővítés ügyét. A magyar diplomáciának ma azért is kell dolgoznia, hogy a NATO bővítése továbbra is napirenden legyen. A második állításom az Európai Unióra vonatkozik. Az EU 1990-ben egy történelmi lehetőséget mulasztott el, ez mostmár látszik. A dilemma úgy hangzott, az egyébként Nyugat- Európához köthető, szervesen létező Közép-Európa legyen a legfontosabb az Unió számára, vagy a már meglévő keretek helyett/mellett az Unió együttműködésének, belső szerkezetének az elmélyítése. Az Unió e második forgatókönyvet választotta, ezért van az, hogy 1990 óta egyfolytában öt évre vagyunk az Európai Uniós tagságtól. És ez ma sincs másként. Ezzel függ össze a vízumkényszer problémája. Ami a román-magyar viszonyt illeti: az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek. A választások jelentették a fordulópontot. Azért, mert egy antikommunista, európai irányban elkötelezett polgári kormány alakult Romániában. Ez egy történelmi esély volt és egy történelmi kísérlet zajlik. Ennek a végéhez vagy első fejezetének végéhez érkeztünk el, amikor Romániában a magyarok részt vettek a polgári kormány működtetésében. Ennek a mérlegét megvonni nekem nem dolgom. Ráadásul a helyzet rendkívül egyszerű, mert mind az RMDSZ-nek, mind a román polgári kormánynak van saját programja, amihez képest meg lehet mondani, abból mi valósult meg és mi nem. Egy dolgot mindenképpen szeretnék elmondani. Van egy választóvonal a '96-előtti és a '96 utáni román-magyar viszony szempontjából. Azt talán rögzíthetjük, hogy a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés 1996 óta nem volt Romániában. Ennek megléte illetve hiánya választja el a 96 előtti és a 96 utáni időszakot a két egymástól különböző korszakra az én Budapestről kialakuló látásom szerint. A demográfiai helyzet a Kárpát-medencében a magyarság körében nem változott. A romló tendenciák fennmaradtak, de azt is megemlíthetem, hogy először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, hogy megszűntek a kedvezőtlen külső körülmények, legalábbis ezek egy része, beleértve a Budapestről jövő időnkénti értetlenséget is, és tényleges lehetőség van arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság számára a megmaradás és a gyarapodás valósággá tehető program legyen. Ráadásul egy olyan kormány van Magyarországon, mely egyben látja a Kárpát-medencei magyarságot, döntését is ez vezeti. Ezért hoztuk létre az Magyar Állandó Értekezletet. A jogelvek helyett ezért léptünk át a tettek mezejére más kérdésekben, mint pl. a magyar egyetemnél, és ezért akarunk egyébként egy státustörvényszerűséget, amiről még viták vannak, létrehozni. Láttam olyan pólót, amire az van írva: magyar vagyok nem turista. Ez nagyon helyes, ez a státustörvény kiindulópontja. A román-magyar kapcsolatok kulcsa Románián belül van, és ezt a jövőben is követendő irányként tudjuk megjelölni a magyar diplomácia számára. Szeretném, ha a román-magyar viszonyt, valamint a magyar-magyar viszonyt közép-európai összefüggésbe is tudnánk helyezni. A magyar kormány hisz abban, hogy létezik Közép-Európa és lehetséges egy közép-európai építkezés. Ez lehetséges a politika világában és lehetséges gazdaság világában is. A politika világában két lépést tettünk: az első, hogy a magyar választások után a polgári kormány újra vitalizálta a visegrádi együttműködést. Most szeptemberben pedig meg fog történni az, hogy az eddig létezett szlovén-olasz- magyar hármas együttműködést Horvátország befogadásával négyes együttműködésre fogjuk kibővíteni. Erről megszületett a szükséges politikai döntés. A gazdasági építkezés terén: Szlovénia esetében összekötöttük a magyar-szlovén vasúti rendszert, Horvátországban közös kikötőt építünk Rijekában, közös autópálya programot valósítunk meg és összekötöttük tavaly a horvátországi és a magyarországi elektromos rendszereket. Szlovákiával közösen felépítjük a hidat, amely Esztergomban és Kispárkánynál található és elvi megállapodás született politikai szándéknyilatkozatok szintjén a Miskolc-Kassa autópálya megépítésére. Ukrajnával is megállapodásunk van egy határmenti fejlesztési térség létrehozásáról. Ezek nem különálló történetek mindössze, hanem egy Magyarország által kialakított közép- európai építési koncepció. Van ilyen értelemben a magyar viszonyon is túllépő, történelmileg és szellemileg létező Közép-Európát gazdaságilag és politikailag is újra megteremteni akaró magyar szándék, illetve magyar ajánlat. Aki hajlandó ezt az ajánlatot elfogadni, hajlandó velünk társulni e célok érdekében, azzal mind a gazdaság, mind a politika világában örömmel működünk együtt. A kérdés, hogy Románia a jövőben milyen társuló partnerünk lesz ebben majd." /A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján hallottuk ...ORBÁN VIKTORTÓL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2000. augusztus 2.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Szabadság kérdésére elmondta: egyelőre nem kíván elvárásairól nyilatkozni, mert nincs kikristályosodva, milyen legyen a majdani státustörvény. ″Erdélyi emberként azt értékelem leginkább, hogy nemzeti szerződés születik. Emellett az adott kedvezmények bizonyára sok ember számára nagyon fontosak, de számomra távlatilag és össznemzeti szempontból ez a jogi szerződéses viszony a döntő. Ezzel bizonyos értelemben helyreáll a nemzet együvé tartozása, ami ezáltal jogi, illetve politikai konstrukcióban is testet ölt″ - mondta. A püspök kijelentette: ″az összes kárpát-medencei magyar gyermek alanyi jogáról beszélnék a teljes értékű anyanyelvű tanuláshoz. Integrálnám a tanügyi rendszert. Függetlenül attól, hogy Kassán, Brassóban vagy a Mezőségen lakik, minden gyermeknek ugyanazt az esélyegyenlőséget kellene biztosítani, mint amit a legszínvonalasabb magyarországi iskolák biztosítanak.″ - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a kettős állampolgárság kizárná a magyarságot a törvényhozásból, az önkormányzatokból, illetve a helyi és a központi végrehajtó hatalomból is. - Románia ez évtől alanyi jogon biztosít román állampolgárságot Moldova Köztársaság román nemzetiségű lakosainak. Erről Mircea Ciumara államminiszter kijelentette: az EU Romániát keleti határainak rendkívül komoly ellenőrzésére kényszerítette. Kénytelenek voltak a Pruton túli románoknak állampolgárságot adni. ″Ehhez hasonlóan Magyarország is adhat állampolgárságot vagy különleges státust a Romániában élő magyaroknak. Magánvéleményem szerint ez viszont rendkívül helytelen lenne, mert az erdélyi lakosok közötti diszkriminációhoz vezetne.″ /Tibori Szabó Zoltán: Tőkés László: A státustörvénnyel nemzeti szerződés születik. Mircea Ciumara szerint helytelen lenne az erdélyiek megkülönböztetése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2000. szeptember 5.

Aug. 30-án látogatást tett Zilahon James Rosapepe, az USA romániai nagykövete, találkozott a helyi református egyházközségek képviselőivel. A nagykövet tájékozódott a református egyház, az egyházi oktatás helyzetéről, továbbá a Wesselényi Református Kollégium (a mai Zilahi Elméleti Líceum) épületének jogi helyzetéről és arról, hogy kik akadályozzák helyi és országos szinten az épület visszaadását. Ez év júliusában Tusnádfürdőn Mircea Ciumara államminiszter Tőkés László püspöknek megígérte, hogy az év folyamán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszakap tíz ingatlant, beleértve a Wesselényi Kollégiumot is. /Volt egyszer egy ígéret... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./

2005. november 21.

Első alkalom volt, hogy a két ország tudományos akadémiája nem Bukarestben vagy Budapesten, hanem Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen szervezte meg közös rendezvényét, a Román–Magyar Gazdasági Kerekasztalt. A Román Akadémia Nemzeti Gazdasági Kutatóintézete (NGK), valamint a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete (VGKI) között már a 80-as évek végétől létezik együttműködés. Mircea Ciumara volt pénzügyminiszter, az NGK elnöke szerint fontos, hogy a két akadémiai intézet kölcsönösen informálja egymást kutatási eredményeiről, másodsorban pedig a régióban végbemenő gazdasági folyamatok kapcsán közös álláspontot alakít ki a két intézet, amelyet javaslat formájában terjesztenek a két ország kormánya elé. A kutatások főként Románia és Magyarország EU-csatlakozási problémáit, a gazdasági átmenet sajátos folyamatait, valamint a globalizációs témaköröket érintik. /Orbán Ferenc: Román–magyar akadémiai kerekasztal. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 21./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998