udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Druc, Mircea

1990. november 15.

Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ beszámolt a moldáviai helyzetről. Az előző időszakban a hivatalos nyelv az orosz volt, a Moldovában élők nem foglalkozhattak történelmükkel. 1989. augusztus-szeptemberi döntéssel az egyedüli hivatalos nyelv a moldovai /román/ lett, holott az országban a más nemzetiségűek /oroszok/ részaránya 35 százalékos. Az új rendszerben az elsőszámú szempont az etnikai hovatartozás lett, a rendszer az állami terrorizmus jegyében működik. Az erőszakos jelenetek mindennaposak. Máj. 14-én egy orosz járókelőt halálra vertek Kisinyovban, a tetteseket szabadon engedték. Két ellenzéki orosz nyelvű újság szerkesztőségét feldúlták. Mircea Druc miniszterelnök kijelentette: a nem-moldovaiak tekintsék megtiszteltetésnek, hogy itt élhetnek. A törvény szerint minden hivatalnoknak négy év alatt meg kell tanulni a moldovai nyelvet. Nemrég propaganda-hadjáratot indítottak a Dnyeszteren túli területek visszacsatolásáért. /Bodó Barna: Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ Ha a kisebbségből többség lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1990. december 7.

Mircea Druc moldovai miniszterelnök Bukaresten találkozott Petre Roman miniszterelnökkel. /MTI/

1991. február 7.

Mircea Druc volt kormányfőt, a moldovai népfront parlamenti csoportjának vezetőjét választották meg Kisinyovban Moldova és Románia "Nemzeti Újraegyesítési Tanácsa" elnökének. Ennek a testületnek 28 moldovai és 33 román képviselő a tagja. A tanács legutóbbi, Iasiban tartott legutóbbi ülésén e mozgalomhoz csatlakozott a Moldávia szakszervezeti szövetség, a Besszarábiáért és Bukovináért Világszövetség, a Román Munkapárt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint több más szervezet. Ugyanakkor e tanács létrehozását elítélte több moldáviai vezető, köztük Mircea Snegur államfő is. /MTI/

1991. február 28.

A romániai Husi /Husz/ városban Stolojan-Muravski találkozóra került sor. A román-moldovai kormányfői találkozón jelen voltak a külügyi, a védelmi, a kereskedelmi és turisztikai miniszterek, továbbá a Román Nemzeti Bank kormányzója, a kőolajipari csúcsszerv és a vámhatóság vezetői. A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú keretszerződés kidolgozásának szükségességéről. A moldovai fél elsősorban vállalati szinten képzeli el az integrációt. - Moldovában úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés. - A tárgyalásokkal egyidejűleg Iasiban ülésezett a Mircea Druc moldvai exkormányfő elnökletével működő közös, román-moldovai Egyesülési Nemzeti Tanács, melynek román parlamenti képviselők is tagjai. Ők a kormányfői találkozót Románia és Moldova egyesülését szolgáló lépésként ünnepelték. /Népszabadság, dec. 30., Magyar Nemzet. dec. 31./

1991. május 9.

Határ menti találkozót tartott máj. 9-én Petre Roman és Mircea Druc moldovai miniszterelnök, Bukarest és Kisinyov együttműködéséről tárgyaltak. Petre Roman diák- és tanulócserék rendszeresítését ígérte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1991. május 30.

A moldovai parlament bizalmatlanságot szavazott Mircea Druc miniszterelnök és 362 napos kormányzása ellen. Mircea Snegur elnök javaslatára megválasztották Moldova Köztársaság új kormányfőjét Valeriu Muravschi személyében, aki eddig pénzügyminiszter volt. Muravschi hangsúlyozta, hogy a függetlenség híve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1991. december 7.

Mircea Druc volt kormányfőt, a moldovai népfront parlamenti csoportjának vezetőjét választották meg Kisinyovban Moldova és Románia "Nemzeti Újraegyesítési Tanácsa" elnökének. Ennek a testületnek 28 moldovai és 33 román képviselő a tagja. A tanács legutóbbi, Iasiban tartott legutóbbi ülésén e mozgalomhoz csatlakozott a Moldávia szakszervezeti szövetség, a Besszarábiáért és Bukovináért Világszövetség, a Román Munkapárt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint több más szervezet. Ugyanakkor e tanács létrehozását elítélte több moldáviai vezető, köztük Mircea Snegur államfő is. /MTI/

1991. december 28.

A romániai Husi /Husz/ városban Stolojan-Muravski találkozóra került sor. A román-moldovai kormányfői találkozón jelen voltak a külügyi, a védelmi, a kereskedelmi és turisztikai miniszterek, továbbá a Román Nemzeti Bank kormányzója, a kőolajipari csúcsszerv és a vámhatóság vezetői. A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú keretszerződés kidolgozásának szükségességéről. A moldovai fél elsősorban vállalati szinten képzeli el az integrációt. - Moldovában úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés. - A tárgyalásokkal egyidejűleg Iasiban ülésezett a Mircea Druc moldvai exkormányfő elnökletével működő közös, román-moldovai Egyesülési Nemzeti Tanács, melynek román parlamenti képviselők is tagjai. Ők a kormányfői találkozót Románia és Moldova egyesülését szolgáló lépésként ünnepelték. /Népszabadság, dec. 30., Magyar Nemzet. dec. 31./

1992. január 24.

Iasiban ülésezik az Egyesülés Nemzeti Tanácsa, amelyre mindkét országból érkeztek politikusok. A Tanács elnöki tisztségében megerősítették Mircea Druckot. /MTI/

1992. március 25.

Romániában román politikusok, a kimondottan egyesüléspárti szervezetek egyre gyakrabban nyilatkoznak arról, hogy a Pruton túli testvéreikkel való egyesülés szükségszerű, sőt történelmi igazságtétel. Amikor a Moldváviai Köztársaság a Független Államok Közösségének tagja lett, Mircea Snegur köztársasági elnököt a román nemzet árulójának nevezték. Éltették viszont a moldáviai unionista erők vezéralakját, Mircea Druckot. A tansznisztriai fegyveres összetűzés hírére minden román párt felháborodott, Adrian Nastase külügyminiszter Moszkvába utazott, a konfliktus békés rendezése ügyében. A román pártok közötti nézetkülönbségek főként az egyesülés időpontjában különböznek. Iliescu elnök, akárcsak a kormánypárt, még nem tartja elérkezettnek az időt. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A "két Románia" egyesülése idő kérdése. = Magyar Nemzet, márc. 25./

1992. augusztus 30.

A Romania Libera aug. 30-i száma bemutatta a választáson induló hat elnökjelöltet: Ion Iliescu jelenlegi elnök /Demokratikus Nemzeti Megmentési Front/, Emil Constantinescu /Demokratikus Konvenció/, Caius Traian Dragomir /Nemzeti Megmentési Front/, Mircea Druc /független/, Gheorghe Funar /Román Nemzeti Egységpárt/ és Ion Manzatu /Republikánus Párt/. /Új Magyarország, aug. 31./ Ugyancsak a hat elnökjelölt bemutatása: Magyar Hírlap, szept. 21.

1992. szeptember 11.

Mircea Druc a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke volt. Áttelepült Romániába és független elnökjelöltként indul a választáson. Politikai célkitűzése Románia és Moldova újraegyesítése. Természetesnek tartja a kisebbségek követelései között az anyanyelvű oktatást, az önálló iskolahálózatot, beleértve az egyetemet is. A kisebbségekkel való törődés nem számít belügyekbe való beavatkozásnak. /Magyar Nemzet, 1992. szept. 11./

1992. október 4.

Az elnökválasztás első fordulójának hivatalos eredménye: 16 380 883 választásra jogosultból szavazott: 12 496 430 fő, érvénytelen szavazatok száma: 580 817. Ion Iliescura szavazott: 5 833 456 fő /47,34 %/, Emil Constantinescura szavazott: 3 717 006 fő /31,24 %/, Gheorghe Funarra voksolt: 1 294 388 fő /10,88 %/, Caius Traian Dragomir kapta a szavazatok 4,75 %-át, Ion Manzatu 3,05 %-át és Mircea Druc a 2,75 %-át. /Új Magyarország, okt. 5./

1993. március 27.

Mircea Drucot választotta elnökévé első kongresszusán a Pro Besszarábia és Bukovina Újraegyesítési Párt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1994. március 4.

Szélsőséges politikai tömböt akarnak létrehozni a nacionalista pártok, Funar kezdeményezésére. A szövetségre kész a Moldáviából áttelepült Mircea Druck által vezetett Nemzeti Kiteljesítési Párt. /Magyar Hírlap, márc. 4./

1995. július 3.

Júl. 2-án véget ért Iasiban a román menekültek első világkongresszusa, melyre 1500 személyt hívtak meg, de ennél jóval többen jöttek el. Megjelent a hivatalos politikai élet számos képviselője, így Ioan Solcanu, a kormánypárt alelnöke is. A teremben hatalmas Nagy-Románia térkép borította a falat, magában foglalva a Moldovai Köztársaságot, Ukrajna és Bulgária egy részét is. A kongresszus fő céljaként az ország újraegyesítését szolgáló stratégiák és konkrét akciók kidolgozásában jelölték meg. A szónokok elsősorban "a volt Szovjetunió által elrabolt területek" fölötti román történelmi jogról, a világ minden táján élő románok szellemi és kulturális egységéről beszéltek. /Magyar Hírlap, júl. 3./ Romániának hangosan és félreérthetetlenül ki kell mondania, hogy igényt tart valamennyi, a múltban jogtalanul elvett területére, olvasható a világkongresszuson elfogadott határozatban. Teoctist ortodox érsek és más ortodox főpapok vállaltak védnökséget, a kongresszust az 1992-ben alapított újraegyesítési Nemzeti Tanács szervezte, melynek elnöke az egykori moldáviai miniszterelnök, Mircea Druc. /Új Magyarország, júl. 4./

1998. március 17.

Román Nemzeti Párt - Partidul National Roman - néven egyesült márc. 7-én három parlamenten kívüli politikai alakulat: a Román Demokrata Agrárpárt, az Új Románia Párt és a Keresztény Liberális Párt, vezetői - Mihai Berca, Ovidiu Trasnea és Radu Ciuceanu - márc. 9-én írták alá a megállapodást. Az egyesült párt legismertebb személyisége a tavaly az Új Románia Pártba belépett Virgil Magureanu, aki a Román Hírszerző Szolgálatot vezette 1990 márciusától, azaz létrejöttétől fogva egészen 1997 elejéig, azóta pedig arra törekszik, hogy a román politikai életben töltsön be számottevő szerepet. - Ez az egyesülés rövid időn belül a második: a Polgári Szövetség Pártja, Nicolae Manolescu formációja, amely szintén nem jutott be 1996-ban a parlamentbe, február végén beolvadt a kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Pártba, Manolescu alelnök lett. Márc. 9-én megalakult a Nacionalisták Választási Blokkja: Mircea Druc volt moldovai kormányfő dák-latin pártja és Cornel Brahas Román Jobboldal Pártja egyesült. /A hét nyolc napja rovat. = A Hét (Bukarest), márc. 17./

1998. szeptember 19.

A Moldovai Köztársaság függetlenségének kikiáltásának hetedik évfordulója után ünnepelték a Pruton túli román nyelv napját. Többen szóvá tették, hogy bár a román nyelv államnyelv lett, ennek ellenére a köztársaságban továbbra is elterjedtebb az orosz nyelv. Mircea Druc, a romániai székhelyű Újraegyesítés Pártja elnöke a bukaresti rádióban bírálta azokat a Pruton túli románokat, akik nem beszélik anyanyelvüket. Az ottani szülőknek arra kellene tanítaniuk gyerekeiket, hogy: "Nagy országunk van, amely a Dnyesztertől a Tiszáig terjed, nem tudunk élni a Fekete-tenger, a Duna, a Dnyeszter és a Tisza nélkül." Mircea Druc hangoztatta, hogy a két román állam, illetve a szétdarabolt területek egyesítése visszafordíthatatlan folyamat. Úgy kell tevékenykedni, mintha az ország már újraegyesült volna, hangsúlyozta. /"A Dnyesztertől a Tiszáig" Újraegyesítés-párti álmok. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

1999. november 6.

A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ szövetséget kötött az Újraegyesítés Pártjával, melynek teljes neve: Újraegyesítés Pártja - Dák-Latin Opció. Az újraegyesítés Romániára és a Moldavai Köztársaságra vonatkozik. A pártelnök Mircea Druc, a Moldavai Köztársaság hajdani miniszterelnöke, aki román-moldavai kettős állampolgársággal rendelkezik. Valeriu Tabara RNEP-elnök a nemzeti jellegű lépések felélesztését látja a jövendő pártegyesítésben. /Különös házasság. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998