udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Eliade, Mircea

1991. február folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1995. november folyamán

Sz. Farkas Jenő tanulmányában írta, hogy Cioran volt az utolsó nagy öreg a "román származású francia írók" közül. Egy évtizeddel ezelőtt hunyt el a vallástörténész-író Mircea Eliade, tavaly a drámaíró Eugéne Ionesco, és most Cioran. - Az első világháború alatt Romániából érkezett Párizsba a dadaizmus egyik megteremtője, Tristan Tzara, majd a regényíró Panait Istrait és több avantgard költő. 1937 körül ösztöndíjjal került ki Párizsba Ionesco és Cioran. Mircea Eliade a háború után került ki Párizsba. Két évtized alatt, 1970 és 1990 között több mint kétszázszázötven író hagyta el Romániát. Az első világháború után a fiatal román gondolkodók az agresszív nacionalizmusban látták a kiutat. Mircea Eliade 1927-ben Szellemi útirány címmel vázolta fel az ifjú nemzedék programját. Szerinte a szellemnek szüksége van miszticizmusra. Ezek a fiatalok 1933 után Corneliu Zelea Codreanu vezette vasgárdista mozgalom szellemi vezéreivé váltak, megalkotva az "új nacionalizmust". A Vasgárda gondolata az "etnikai alapokra épülő állam", a kereskedelem románosítása és az idegengyűlölet. Mircea Eliade belépett a Vasgárda soraiba, támadott minden jelentősebb román írót, ugyanúgy tett Ionesco is. /Sz. Farkas Jenő: Az örök eretnek. Emlékezés Emil Cioranra/ Hitel (Budapest), nov./

1991. december folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1994. január 7.

Segesváron 1960-ban nyílt meg az első magyar gimnázium. Az eltelt 33 év alatt mintegy kilencszázan érettségiztek a magyar iskolában és hatszázan folytatták tanulmányaikat egyetemen és főiskolán. Erre jogosan büszke a város lakosságának ötödét /19,6 %/ kitevő magyarság. 1989 után beindítottak egy reál és egy humán osztályt a Mircea Eliade Líceumban. Idén kevesebben jelentkeztek, de azért sikerült elindítani az osztályokat. Csökkent a gyermeklétszám, drága a bentlakás. 1993. szept. 25-én a magyar tagozat tanárai és diákjai létrehozták a Gaudeamus Alapítványt azzal a céllal, hogy a kitűnő tanulók ösztöndíjat kapjanak, mondta el Fazekas Miklós tanár, az alapítvány elnöke. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

1995. április 27.

Kevéssé ismert, hogy Románia területén kívül a pesti egyetemen 1863-ban alakult román tanszék volt az első Közép-Európában. Első professzora Alexandru Roman volt, a románok nemzeti jogainak harcosa. 1935-ben megjelent a román tanszék vezetőjének, Tamás Lajosnak a műve, a legalaposabb munka a dákoromán kontinuitás tézisei ellen. A két világháború között még több román filológus nem állt a dákoromán kontinuitás alapján. Alexandru Philipide a balkáni román bevándorlás differenciált képét vázolta fel, a kolozsvári iskola vezére, Sextil Puscariu az admigrációs, vagyis hozzávándorlási elméletet dolgozta ki. Eszerint Erdélyben egy romanizált nép képviselte a folytonosságot, amelyhez később délről újabb és újabb román népelemek csatlakoztak. 1950-től vált egyeduralkodóvá az ideologizált szemlélet, ekkor már nem vettek tudomást a balkáni románságról. - A közelmúltban Lucian Blaga születésének századik évfordulójára Lélek és titok címen kötet jelent meg Miskolczy Ambrus tollából. Blagától ered a "mioritikus tér" elmélete, 1936-ban Blaga könyvet írt erről. Tisztelői szerint Blaga a Miorita-kultusszal teremtette meg a nemzeti egységet. A Miorita báránykát jelent, Vasile Alecsandri átköltésében vált ismertté. A ballada szerint a pásztorfiút hiába figyelmezteti a bárányka sorsára, nem áll ellen, megadja magát. Vannak, akik a román nép fatalizmusát olvassák ki belőle, mások, így Mircea Eliade vallástörténész a humánumot találták a balladában. /Magyar Nemzet, ápr. 27./

1995. június 19.

Segesváron 7500 körül van a magyarság lélekszáma, májusban ünnepelte fennállásának 35. évét a városban levő Mircea Eliade Líceum magyar tagozata. Az ünneplést a Gaudeamus Alapítvány szervezte. Megjelent az iskola Emlékkönyve is, melynek nyomtatását a dévai Corvin Magazin vállalta. A könyv alapját Szentannai Mózes nyugalmazott tanár éveken át gyűjtött anyaga képezte. Eddig 1022 diák végzett magyar nyelven középiskolát ebben a gimnáziumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1999. június 25.

Maros megyében öt líceumban szerveztek felvételi vizsgát a középiskolák magyar tagozatán induló osztályokba. A Bolyai Farkas (200 hely), az Unirea líceumokban (50 hely), a Papiu Ilarian Kollégiumba (50 hely), a szászrégeni Lucian Blaga és Petru Maior líceumokban (25 hely) minden helyet betöltöttek. Azon líceumok és szakközépiskolák betöltetlen maradt helyeire, ahol nem szerveztek felvételit, szombaton, jún. 26-án jelentkezhetnek a diákok. Marosvásárhelyen a Pedagógia Líceumban filológia szakon 6, míg nevelőket képző szakon 3 hely betöltetlen, a Gheorhge Sincai Szakközépiskolában filológia szakon 9 hely, az Elektromaros Líceum reál- természettudományok osztályában 14 hely, az Építészeti Szakközépiskolában a műszaki rajz szakon 15 hely, a segesvári Mircea Eliade Líceum magyar filológia szakán 3 hely, a marosludasi szakközépiskola teszmészettudomány-reál osztályában 12 hely, a bándi líceum matematika- informatika osztályában 11 hely, a dicsőszentmártoni elméleti líceum reál osztályában 12, filológia szakon 8 hely van. A sikertelenül vizsgázó diákok eredményeik függvényében kérhetik felvételüket az Avram Iancu Szakközépiskola textil osztályába (16 üres hely), vagy a Faipari Szakközépiskola falfeldolgozó osztályába (20 hely), esetleg a Traian Vuia Szakközépiskola szerelő szakára (9 hely) is. /Szombaton lehet jelentkezni a maradt helyekre. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2001. július 17.

Az RMDSZ közleménye szerint Maros megye 17 középiskolájában a magyar tannyelvű osztályokban 314 hely maradt üresen. Marosvásárhelyen a Ion Vlasiu és Traian Vuia szakközépiskolákban 18-18, a Ion Vlasiuban 3, az Avram Iancu műszaki osztályaiban 49, a technológián 26, az Electromaros szakközépiskolában 20, a Gh. Sincaiban 18, az Aurel Persu-ban 12, a C. Brancusi szakiskolai osztályaiban 21. Segesváron, a Mircea Eliade líceum filológia oszályában 2, a szovátai faipari szakközépiskolában 22, az erdőszentgyörgyi szakközépiskolában 17, a társadalomtudományok szakon 16. Nyárádszeredában 7 hely, a szászrégeni Lucian Blaga líceumban 17, a bándi líceumban 25 hely, míg a dicsőszentmártoni C. Brancusi szakközépiskolában 23 hely maradt üresen. /314 betöltetlen középiskolai hely. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

2002. december 21.

A marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat, a Látó főszerkesztő-helyettese, Gálfalvi György és Vida Gábor szerkesztő a napokban Budapesten átvehette az első alkalommal kiosztott Zuboly-díjat. A kitüntetés névadója, Zuboly, valódi nevén Bányai Elemér (1875-1915) költő volt és hírlapíró. Ady baráti köréhez tartozott, tőle kapta a Zuboly nevet is. Bányai a kávéházi ember egyfajta szimbólumává vált. Gálfalvi György kifejtette: a díjnak súlya van. Olyan kávéházi törzsasztaltól kapták, amely az irodalmi életen belül a civil társadalmat képviseli. A 20-as, 30-as években a Centrál kávéházban a népi írók egy törzsasztalnál jöttek össze, Tamási Áron és barátai, harcostársai, Illyés Gyula például, Féja Géza, Kodolányi. De ugyancsak innen szerkesztette Kiss József a Hét című lapot. A Zuboly-díj kuratóriumának tagjai: Domokos Mátyás irodalomtörténész, Ilia Mihály szegedi tanár, "sokunk barátja" és Saly Noémi, kiváló műfordító, többek közt Mircea Eliade teljes életművét ő ültette át magyarra franciából. A díjátadó ünnepség közönségénél is érzékelhető volt ez a kiegyensúlyozottság, mert ott volt például Radnóti Sándor, aki a Holmi kritikai rovatának a szerkesztője, ő az egykori Beszélő köréhez, az úgynevezett demokratikus ellenzékhez tartozott a rendszerváltás előtt, ugyanakkor ott volt Illyés Gyula lánya, Illyés Mária férjével, Kodolányi Gyulával, akik a népi írók hagyományait folytató ellenállás vonalát képviselték, a lakiteleki tábort, és folytani lehet a sort Bella Istvánnal, aki a jobboldali ellenzékhez tartozik, a Fidesz- közeli táborhoz, eljött az SZDSZ-es Pallai Péter, és jelen volt Pomogáts Béla, aki egyszemélyben minden irányzatot képvisel. Gálfalvi György úgy látja, a díj azt a visszajelzést adja, hogy nem tévesztettek utat. A Látót az eltelt tizenhárom évben többfelől is érték támadások, egyesek azért bírálták, mert túlzottan népiesnek vélték, mások szerint túlságosan liberálisok. Jó művekre kell törekedni, és ez a lapszerkesztésre is érvényes. "Egyetlen kritériumunk a mérlegelésnél az, hogy milyen színvonalú az írás, és nem az, hogy milyen ízléscsillagzat alatt született." - hangsúlyozta Gálfalvi. /N.M.K.: Zuboly-díjas a Látó szerkesztősége. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

2003. január 10.

Az 1986-ban elhunyt Mircea Eliade vallástörténész feltette a kérdést: Sámánizmus a románoknál? De la Zamolxis la Genghis-Han című művében. (Bukarest, 1980.). Válaszként kifejtette: a románságnál a sámánizmus egyetlen meghatározó eleme sem szerepel. Mircea Eliade Györffy István 1925-ben, az Etnographia XXXVI. számában megjelent tanulmányára hivatkozott, amelyben a magyar kutató a moldovai katolikus egyház 1644-1650-ben közigazgatói tisztségét is betöltő Bandinus X. Ince pápának küldött jelentését közölte. Bandinus beszámolója szerint a moldovai bűbájosokat ugyanolyan tisztelet övezte, mint az olaszországi legelmésebb, szentséges tudósokat. Bandinus leírta a táltosoknak révületből visszatérő lassú eszmélését, hogy "álmukat" jóslatként adták elő. Eliade szerint "a sámánizmus egyetlen alkotóelemét sem erősítik meg a román tartományok varázslói és "vrák"-jai, sőt az elragadtatás (eksztázis), amelyről Bandinus beszél, Románia egyetlen más vidékén sem létezik. Ezek miatt hisszük, hogy azok a bűbájosok (incantatores), amelyekkel Bandinus Moldovában találkozott, nem románok voltak, hanem csángók, a moldovai Kárpátok magyar lakossága." /Kabay Lizett: Hogyan bizonyítja Mircea Eliade a csángók magyarságát? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2003. május 27.

Új székházba költözött az RMDSZ segesvári szervezete. Az RMDSZ a megyei szervezettől, a Kolping házból és a Gaudeamus Alapítványtól kapott bútorokat, irodafelszerelést. A belső választás után Gál Barna tanár helyett Gáll Ernő vállalkozó lett a városi RMDSZ elnöke, az alelnök Tóth Tivadar, a Mircea Eliade líceum aligazgatója lett. Amióta Szabó Dénes esperes átvette a segesvári és a hozzá tartozó fíliák irányítását, megpezsdült az élet a katolikus egyházközségben A parókia építőtelep lett. Rendezik majd az egyházi levéltárat, s pályázatot nyújtottak be az Illyés Közalapítványhoz a várban levő plébánia templom felújítására. Segesváron az Apor Vilmos templom építési tervének kivitelezése stagnál. A Segesvár környéki szórványban élő diákoknak otthont adó Gaudeamus házat az idén bővíteni szeretnék. Elkészült az A szárny, ahol szobák, tanári lakások és az étterem kapott helyet. A B szárnyra, amelynek felépítése kb. 60 millió forintba kerülne az Apáczai Alapítványhoz nyújtottak be pályázatot. Ebben az épületrészben közösségi termet is kialakítanak majd, tájékoztatott Farkas Miklós tanár, a Gaudeamus Alapítvány elnöke. Az utolsó simításokat végzik a várbeli interetnikai központ székházában. Itt az irodák, tevékenységi termek mellett egy ifjúsági szállodát is berendeznek. Az interetnikai központot a Dél-Kelet-Európáért Stabilitási Egyezmény és a stuttgarti kulturális külkapcsolatokat ápoló intézet támogatja, ők finanszírozták a felújítást is. A munkálatok alatt a mennyezeti vakolat alól festett fakazetták kerültek elő. Az interetnikai központ augusztus ban idén is megszervezi a kisebbségek fesztiválját, amely tulajdonképpen a Romániában élő kisebbségek seregszemléje kíván lenni. /Vajda György: Segesvári vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2003. szeptember 18.

Segesváron a Mircea Eliade Elméleti Líceumban az új tanévet 8 magyar és 13 román- osztállyal kezdik, adott tájékoztatást Tóth Tivadar matematika-informatika tanár, a líceum aligazgatója. A magyar osztályoknál matematika-informatika és humán tagozatot indítottak, utóbbit intenzív németnyelv-oktatással. Helyhiány miatt 9 osztály az Aurel Mosora Gimnáziumban kénytelen működni. Ezen a nyáron egyetlen osztályt sem meszeltek, festettek. A pénzt kizárólag az építkezésre kapták. Segesváron fogy a magyar lakosság. A városban 2231 lélekszámú református gyülekezet van, az utolsó felmérések szerint. Biró István tiszteletes elmondta, hogy folyik egy felmérés eredményeinek feldolgozása, amit 5 teológussal végeztek a nyáron. Az apadó lélekszám okai közt a kivándorlás és a vegyes házasságok a leggyakoribbak. Tizennégy idén megkötött házasság közül 6 vegyes. 1989-ben 40 keresztelőt tartottak, idén csak 7-et. A parókia és a felekezeti iskola 1948-ban államosított épületeit nem sikerült visszaszerezniük. Az "Egy tál meleg étel" programot a Gaudeamus-házzal közösen próbálják a jövőben Segesváron is beindítani, és a tervek egy kis könyvtár kialakításáról is szólnak. A Mircea Eliade Líceum magyar diákjai a helyi Gaudeamus-házban jutottak bentlakáshoz. A bentlakásban 45 diák kapott elhelyezést. Az étterem teljes kapacitással működik, egyelőre állami támogatás nélkül. /Antalfi Imola: Idén egyetlen osztálytermet sem meszeltek ki. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2003. október 7.

Segesvár a magyarság szempontjából igazi végvárnak mondható. A németek mára alig hatszázan maradtak. Folyamatosan fogy a magyar lakosság is, tíz esztendő alatt ezerrel lettek kevesebben, ma alig érik el a hatezres lélekszámot. Tíz esztendeje, 1993. szeptember 25-én 56 alapító taggal megalakult a Gaudeamus Alapítvány. - Legfőbb célunk - magyarázza Farkas Miklós, az alapítvány elnök-igazgatója - a segesvári és környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségű diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, valamint a helyi Mircea Eliade Elméleti Líceumban folyó román és magyar tannyelvű oktatás színvonalának emelése. Segesváron 1960-tól folyik magyar nyelvű középiskolai oktatás. Évtizedekig Erdőszentgyörgytől Székelykeresztúrig, Medgyestől Kőhalomig Segesvár volt az egyetlen település, ahol magyar tannyelvű középiskolai oktatás folyt. A Ceausescu-korszakban csak nagy nehézségek árán lehetett megőrizni, fenntartani a magyar tagozatot. Az alapítvány irigylésre méltó, eredményes munkát végzett. Számítástechnikai laboratóriumot szereltek fel és magyar nyelvű informatikai oktatást indítottak be a Mircea Eliade Líceumban; 1993-tól Kikerics néven középiskolásokból álló néptáncegyüttest működtetnek, amelynek bel- és külföldi fellépések lehetőségét is biztosítják; a 94-95-ös tanévtől anyagi támogatásban, az ingázási költségek teljes vagy részleges megtérítésében részesítik a kiváló tanulmányi eredményeket elérő diákokat; évente ösztöndíjakat, valamint jutalomkirándulásokat biztosítanak az arra érdemeseknek; egy mintegy 3000 kötetes könyvtárat hoztak létre. A legfontosabb megvalósítás a szórványkollégium. A Gaudeamus Alapítvány évekig tartó sikertelen próbálkozások után, az Illyés Közalapítvány és az Iskola Alapítvány hathatós anyagi támogatásával végül sikerült megvásárolni egy álló ingatlant. A tetőtér beépítésével új hálószobák, tanuló- és számítógéptermek kialakítása vált lehetővé. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával befejezték az új épületszárnyat, amelyben modern konyha, étkezde és a tetőtérben újabb hálószobák, valamint két tanári lakás kapott helyet. Már elkészültek egy újabb szárny tervrajzai, amelyben egy színpadot, öltözőket, valamint egy 150-200 férőhelyes előadótermet magában foglaló művelődési központot, közösségi házat szeretnének kialakítani. Ez lenne a Segesváron és vonzáskörzetében élő mintegy 10 ezer magyar művelődési életének központja. A Mircea Eliade Líceum jelenlegi két-két párhuzamos magyar osztálya humán és informatika szakkal működik. A tanulók mintegy egyharmada vidéki, közülük 48-an találtak otthonra a szórványkollégiumban, a Gaudeamus Házban. Az alapítvány a segesvári történelmi magyar egyházakkal egyeztetve az Egy tál meleg étel program beindítását tervezi. /Szentgyörgyi László: Segesvár - végvár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./

2004. június 10.

A Mircea Eliade Általános Iskola közel 1300 tanulójával Szatmárnémeti legnagyobb I.–VIII. osztályos tanintézete. Az 59 osztályból 42 román és 17 magyar tagozatos. Az aligazgató magyar, Gyökös Ferenc. Az iskola diákjai országos és nemzetközi tantárgyversenyeken egyaránt eredményesen szerepeltek. Az iskolában szakkörök működnek, hétvégenként pedig a kiváló képességű gyerekek tehetséggondozása folyik. A gyermeklétszám–apadás ezt a tanintézményt sem kerüli el: idén tíz nyolcadikos osztály végez, ugyanakkor hat osztálynyi elsős fog kezdeni. Az iskola a Caritas szervezettel együttműködve ebédet biztosít a rászoruló gyerekeknek. /Elek Anikó: Mircea Eliade Általános Iskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./

2005. március 21.

Immár hagyományossá vált, hogy Segesváron március 15. háromnapos ünnep. Március 13-án a Mircea Eliade Líceum diákjai megemlékezést tartottak, a közönséget megragadta a diákok érző versmondása és átélt játéka. A rendezvényt a kolozsvári Unitárius Teológia hallgatóinak Fűszál együttesének fellépése zárta. Másnap a már 14 éves múlttal dicsekedhető Petőfi vers és prózamondó verseny következett, Jakabházi Béla magyartanár szervezésében. Március 15-én a megemlékezés a várbeli Petőfi-szobornál kezdődött. Megkoszorúzták a Petőfi-mellszobort, Gál Barna tanár mondott ünnepi beszédet. A koszorúzás az Ispán-kútnál, majd a fehéregyházi turulmadaras obeliszknél folytatódott. Ünnepi beszédet Veres Ádám tanácsos és Gál Barna tanár mondtak. /Domokos Anikó Erzsébet: Segesvári március. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2006. március 13.

Ünnepélyes keretek között avatták fel március 11-én Segesváron a Mircea Eliade Gimnázium magyar termét. A korszerűsített teremben helyet kapott a kiskunfélegyházi Alma Mater Alapítvány ajándéka: egy Petőfi Sándor-dombormű. Tóth Tivadar, a gimnázium aligazgatója közölte, két évvel korábban kezdtek el nevet adni a különféle termeknek. Van már már Petőfi Sándor magyarterem is, amelyet új bútorzattal, számítógépekkel, videoprojektorral, könyvtárral rendeztek be, a falakon pedig 40, a magyar irodalom neves képviselőit ábrázoló képet, plakátokat helyeztek el. Az avatóra a három magyarországi – a keszthelyi, a hévízi és a kiskunfélegyházi – partneriskola képviselőit is meghívták. Kiskunfélegyháza Segesvár testvérvárosai közé tartozik. Ebben a segesvári iskolában a középiskolai magyar oktatás csak 46 éves múltra tekint vissza. Az avatás végén ünnepélyesen aláírták a keszthelyi és hévízi illetve a segesvári tanintézmények közötti partneregyezményt. A szóban forgó iskolák 15 éve ápolják a kapcsolatot, ez most hivatalos keretet kapott. /(antalfi): Petőfi Sándor Termet avattak Segesváron. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

2006. július 4.

Segesváron a városi tanácsosok és a Segesvári Gaudeamus Alapítvány kuratóriumi tagjai találkoztak az alapítvány által fenntartott szórványkollégiumban, a Gaudeamus Házban. Fontos volt ez a találkozó, mert a tanácsosok döntő többsége csak kósza hírekből hallott az alapítvány tevékenységéről. Farkas Miklós, a Segesvári Gaudeamus Alapítvány igazgatója részletes beszámolót tartott az alapítvány megalakulásának körülményeiről, a célokról és az alapítás óta eltelt 13 év megvalósításairól. Idézte fő célt : „A segesvári és környékbeli magyar nemzetiségű gyerekek anyanyelvű oktatásának és a Mircea Eliade Elméleti Líceumban folyó oktatás támogatása, a rászoruló és jól tanuló diákok anyagi támogatása, valamint az oktatás és nevelés színvonalának állandó emelése.” 2004. és 2006. között több mint 300 rászoruló és jól tanuló diák kapott anyagi támogatást, akiknek döntő többsége folytatta tanulmányait egyetemeken vagy főiskolákon, valamint több mint 400 tanuló részesült ingázási támogatásban. Jelentős esemény volt az alapítvány életében a bentlakás beindítása, az 1998–1999-es tanévben, amelyben évente 45-50 általános iskolás –, illetve líceumi diáknak biztosítanak jó szállást, étkezést és tanulási körülményeket. Hangsúlyozta azt is, hogy az alapítvány, a magyar nemzetiségű gyerekek támogatása mellett segítséget nyújtott a líceumnak is. Az első informatikai laboratóriumot az alapítvány látta el számítógépekkel, majd később is hozzájárult a folyamatos modernizálásához. Jó lenne, ha a polgármesteri hivatal a jövőben komolyabb támogatást nyújtana a Segesvári Gaudeamus Alapítványnak. /Farkas Miklós: Segesvári tanácsosok látogatása a Gaudeamus Házban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2006. december 5.

A Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematikai és Informatikai Szakosztálya, valamint a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság a matematikai ismeretek terjesztésében és a tehetséggondozásban elért kiemelkedő eredményeiért Farkas Gyula-emlékérmet adományozott Bandi Árpád és Bencze Mihály mellett Farkas Miklós segesvári matematikatanárnak. Farkas Miklós 20 éven keresztül vezette a Segesvár környéki matematikatanárok módszertani körét, szakmai tárgyú publikációi jelentek meg, diákjai kiváló tanulmányi eredményeket értek el. Farkas Miklós a segesvári Gaudeamus Alapítvány alapítója és igazgatója, 42 éven át oktatott matematikát a segesvári Mircea Eliade Elméleti Líceum magyar tagozatán. A Gaudeamus Alapítvány igazgatójaként a segesvári és a környékbeli szórványban élő magyar gyerekek anyanyelvű oktatását támogatja, ennek érdekében 1999 óta szórványkollégiumot működtet, ahol 55 diáknak biztosítanak jó szállás-, étkezési és tanulási körülményeket, emellett a rászoruló diákokat ösztöndíjjal támogatják. /Segesvári vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2007. augusztus 1.

A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette, hogy ,,... előrehaladott állapotba került a Plesita-dosszié”. A Ceausescu rendszer kémszolgálatának volt vezetőjét, Nicolae Plesita tartalékos tábornokot azzal vádolják, hogy Nicolae Ceausescu utasítására hét merénylet elkövetésével bízta meg Carlost, a nemzetközi körözés alatt álló hírhedett terroristát, a Sakált. A vaskos Plesita-dossziét és a tábornok viselt dolgait már 1990 óta vizsgálja a katonai ügyészség, személyesen Dan Voinea tábornok, katonai ügyész, Paul Goma volt disszidens panasza és a DIE volt osztályvezetője, Sergiu Nica ezredes jelentése alapján. Az eddigi vizsgálatokat a tábornok volt s jelenleg Iliescu legbelsőbb köréhez tartozó bajtársai állandóan ,,jegelték”, így Plesita tábornok megjelent a különféle tévéadásokban, s kérlelhetetlenül ostorozta a ma is ellenségének tekintett volt disszidenseket. A múltkor azt mesélte, hogyan ragadta meg állánál fogva és verte agyba-főbe Paul Gomát, ,,a nép ellenségét”. Abból sem csinált titkot, hogy Doina Corneát például idegbetegnek tarja, Monica Lovinescuról elmesélte, hogy emberei agyba-főbe verték. A nyugalmazott egykori főkém azt is kifejtette, hogy ma sem cselekedne másként. Úgy tűnik, ma is kapcsolatban áll volt beosztottjaival, hiszen nemrég Culianu professzorról, Mircea Eliade közeli munkatársáról szólva, magabiztosan jelentette ki, ügynökei likvidáltak ugyan néhány disszidenst, de a professzor nem volt közöttük. Culianut Chicagóban lőtték főbe az egyetem nyilvános illemhelyén 1991-ben. /Bogdán László: A sakál, a kondukátor és a szekuritáté. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2008. augusztus 28.

Az augusztus 20-án átadott Kisebbségekért-díj egyik kitüntetettje az 1993-ban alapított segesvári Gaudeamus Alapítvány, amely eddig több mint 300 diákot részesített anyagi támogatásban. A Segesváron létesült civil szervezet fő célja a magyar nyelvű oktatás fejlesztése, ösztöndíjakkal támogatja azokat a diákokat, akik nehéz anyagi helyzetük miatt nem részesülhetnének anyanyelvű oktatásban. Emellett a kiváló tanulmányi eredményeket elérő fiatalokat is megjutalmazzák. Az alapítvány magyarországi támogatással kollégiumot létesített, ahol a távolabbi szórványvidékekről származó diákok kapnak helyet. Lőrincz Éva, az alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: az alig néhány ezer fős magyar közösséget számláló dél-erdélyi Brassó és Szeben megyéből is érkeznek hozzájuk diákok. A civil szervezet által támogatott diákok a helyi vegyes tannyelvű Mircea Eliade Gimnázium magyar tagozatán tanulnak. Az alapítvány Segesváron művelődési központot is létrehozott a helyi szórványközösség számára, ahol méltó székhelyre találhat a diákokból alapított Kikerics Néptáncegyüttes is. A csángómagyar gyerekeknek nyári tábort, de számítógép-kezelői, matematikai és idegen nyelvi tanfolyamokat is szervező alapítvány vezetői abban bíznak, hogy az épületrész befejezésével újabb kollégiumi férőhelyeket létesítenek. /A jó munka meghozta gyümölcsét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2009. augusztus 5.

A fehéregyházi ünnepségen a Magyar Művészetért Díjat a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nevében Szabó József elnök vette át. Gubcsi Lajos költő Ex Libris Díját pedig a Segesvári Gaudeamus Alapítvány kapta, és azt igazgatója, Farkas Miklós tanár vette át. A Segesvári Gaudeamus Alapítvány szórványkollégiumának diákjai közül mintegy harmincan részesültek idén teljes ellátásban. Az alapítvány könyvtára háromezer kötetre rúg. Előadóterme ötven, művelődési terme százötven-kétszáz személy befogadására alkalmas, étkezdével, konyhával rendelkezik és két tanári lakással. – A szórványkollégium támogatói a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társaságának tagjai. Az alapítvány fő célja a segesvári és környékbeli szórvány magyar tannyelvű oktatásának fenntartása és fejlesztése. Segesvár lakosságának 18%-a magyar nemzetiségű, de az állandó fogyás miatt rövidesen komoly gondot okoz a létező magyar tannyelvű osztályok fennmaradása. Magyar tannyelvű oktatás minden szinten csak tagozatos formában történik. A Mircea Eliade Főgimnáziumban (1960 óta létezik magyar tagozat) egy intenzív informatika-, reál-, és egy intenzív humán német osztály működik. Magyar tannyelvű általános iskolai oktatás két iskolában folyik, általában három párhuzamos osztályban, de ezek léte is állandó veszélyben forog. Az alapítvány szeretné lassítani a szórványosodás folyamatát. Ezt a célt szolgálja az új épületben létrehozott művelődési központ is, melynek 2008. október 25-én volt az ünnepélyes átadása. /Bölöni Domokos: A segesvári szórványkollégiumról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

2009. augusztus 12.

Még nem zárult le a gyermekek első osztályba való beíratása. Szatmárnémetiben egy magyar nyelvű osztály már biztosan nem indul be: a Lucian Blaga Általános Iskolában megszűnt a magyar nyelvű első. Azok a gyerekek, akik már elkezdték magyar tannyelven az általános iskolát, még befejezik, de itt nem indul több magyar osztály. Tavaly Szatmárnémetiben mindössze három olyan iskola volt – Hám János Római Katolikus Iskolaközpont, a 10-es számú és a Mircea Eliade Általános Iskola –, ahol párhuzamosan két első osztályt sikerült beindítani, a zeneiskolában pedig sikerült egy maximális, 28-as létszámú osztályt indítani. Vidéken, valószínűleg új magyar tannyelvű osztályok is indulnak. Peleskén, Sándorhomokon és Hiripen már jelentkezett 10-14 gyermek, így ha jóváhagyják, akkor ősztől új, önálló osztályok indulhatnak. /(bumbulut): Egy magyar elsővel kevesebb. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 12./

2009. november 5.

A nagyváradi Pertinax Egyesület hatodik alkalommal szervezte meg az Aranytoll – F. Diósszilágyi Ibolya emlékverseny címmel mesealkotó, meseíró versenyt magyar anyanyelvű negyedik osztályos tanulók számára. Október 12-én került sor a verseny Szatmár megyei szakaszára, melyen 36 a megye minden pontjáról érkező kisdiák látott neki a meseírásnak a Mircea Eliade Általános Iskola dísztermében. A negyedikeseknek két órájuk volt arra, hogy a megadott szempontok mesét írjanak. Az így született meséket Nagyváradon gyűjtötték össze, ahol a szakmai zsűri kiválasztotta a legötletesebb írásokat. A nemzetközi döntőre november 27-én és 28-án kerül sor Nagyváradon, ahol 34 diák fog versengeni a legjobb meseíró címért. /Három diák a döntőn. = Szatmar. ro, nov. 5./ Emlékeztető: F. Diósszilágyi Ibolya /Makó, 1918. aug. 20. – Nagyvárad, 2006. febr. 2./ ifjúsági író, irodalomtörténész.


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998