udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ionescu-Quintus, Mircea

1992. június 3.

Mircea Ionescu Quintus igazságügyminiszter Eckstein Kovács Péternek Funar kolozsvári polgármester döntéseinek törvényességét megkérdőjelező levelére írt válaszában leszögezte: a cégtáblák elsősorban román, de más nyelvűek is lehetnek. Funar polgármester intézkedései tehát önkényesek. /Gál Éva Emese: Cégtáblákat, magyarul is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1993. március 2.

A Nemzeti Liberális Párt és az Új Liberális Párt fúziójára került sor Brassóban. Az egyesült párt új elnöke Mircea Ionescu-Quintus volt igazságügyminiszter. Az előző elnököt, Radu Campeanut több politikai hibával vádolják. Ezzel két liberális erőközpont van, a másik a febr. 20-án megalakult Liberális Párt. /Liberálisok újabb fúziója. = Magyar Hírlap, márc. 2./

1996. február 21.

Az 1875-ben alapított elsõ modern román politikai párt, a Nemzeti Liberális Párt 1947-es betiltásáig mûködött, vezetõi a Bratianu családból kerültek ki. A Nemzeti Liberális Pártot 1990. jan. 15-én újjáalakították, a párt kongresszusán az emigrációból hazatért Radu Campeanut /sz. 1924-ben, 1947-ben bebörtönözték, 1953-ban szabadult. 1973-tól Franciaországban élt /választották elnökké. Az 1990-es választáson a párt 29 képviselõje és 9 szenátora került be a parlamentbe, ezzel az NLP a harmadik legerõsebb párt lett /Az NMF és az RMDSZ mögött/. Az 199-es választáson az NLP nem érte el a 3 %-os választási küszöböt, így parlamenti képviselet nélkül maradt. Ezért Campeanut tették felelõssé és leváltották elnöki tisztségébõl, utóda Mircea Ionescu-Quintus lett. Campeanu híveivel kivált és Nemzeti Liberális Párt-Campeanu néven neveztette be magát. Niculae Cerveni /sz. 1926, jogot végzett/ híveivel 1992 áprilisában megalapította a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció /NLP-DK/ nevû alakulatot, ezen a néven indult az 1992-es választáson, 4 szenátora és 2 képviselõje került be a parlamentbe. 1990-ben a fiatal liberálisok kiváltak a pártból és a névhasználatért folyó pereskedés után 1993 májusában vették fel a Liberális Párt'93 nevet. Elnökük Horia Rusu /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, kutató. Ez a párt 1992-ben kivált a Demokratikus Koalícióból, azonban elõzõleg a DK listáin 12 képviselõje és 1 szenátora jutott be a parlamentbe. A Polgári Szövetséget 1991 augusztusában alapította Nicolae Manolescu, 1995-ben kiléptek a DK-ból. Manolescu /sz. 1939./ irodalomtörténész, a Romania literara fõszerkesztõje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1996. május 15.

Négy évvel ezelőtt magyarok százezrei támogatták a Demokratikus Konvenciót /DK/, amely azóta valósággal kipenderítette az RMDSZ-t az ellenzéki erők összefogásából. A magyarfaló Radu Ceontea már szintén ott található a DK színeiben, mint szabadelvű. A DK nagyváradi választási gyűlésén Mircea Ionescu Quintus, a Stolojan kormány volt igazságügy-minisztere így fogalmazott: Mit nem adna, hogy miniszter legyen a Tiszától a Dnyeszterig. Romániában a szavazatok elnyeréséért a Tisza-Dnyeszter távlatokban lehet csak gondolkodni, tette fel a kérdést a beszámoló írója. /Benkő Levente: Miniszter a Tisza-Dnyeszter közén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

1996. november 6.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 6-án az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével. Ugyanaznap Markó Béla találkozott Emil Constatinescuval, a Román Demokrata Konvenció elnökével, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal, a Nemzeti Liberális Párt elnökével. Ionescu-Quintus leszögezte, hogy Viorel Catarama alelnök kijelentése, miszerint pártja ellenzi az RMDSZ részvételét a koalícióban, nem több magánvéleménynél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 903. sz./

1997. március 1.

Márc. 3-án Mihály volt király Curtea de Argesbe, a román királyi ház temetkezési helyére látogatott. Márc. 2-án több közéleti személyiséget fogadott Bukarestben, köztük volt Radu Vasile, a KDNPP főtitkára, Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica igazságügyminiszter. Radu Vasile márc. 3-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy a monarchia csak a nép döntése lehet, a pártoknak ebben a kérdésben nem kell állást foglalniuk. Radu Vasile részt vett azon a magánebéden, amelyet Ciorbea miniszterelnök adott a király tiszteletére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1997. április 21.

Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére és jelenlétében ápr. 21-én újabb találkozóra került sor a Cotroceni Palotában Victor Ciorbea kormányfővel és a kormánykoalíciós pártok vezetőivel. A találkozón jelen voltak Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Petre Roman, a DP elnöke, Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A több órás megbeszélésen a kormánykoalíciós pártok vezetői gazdasági-pénzügyi szakemberekkel ? köztük a Román Nemzeti Bank kormányzójával és az Állami Vagyonalap elnökével ? együtt, a pénzügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter jelenlétében a gazdasági reformmal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg, különös tekintettel az eladósodott nagyvállalatok helyzetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 25., 1016. sz./

1997. május 17.

A Nemzeti Liberális Párt márc. 17-én tartott kongresszusán újraválasztották elnöknek Mircea Ionescu Quintust, első alelnöknek pedig Valeriu Stoica igazságügyminisztert. A kongresszust az RMDSZ nevében Markó Béla üdvözölte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

1997. június 26.

Jún. 26-án az RMDSZ képviselőházi frakciója Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében megbeszélést folytatott Victor Ciorbea miniszterelnökkel az oktatási törvény helyzetéről. Ugyanaznap külön tárgyalt erről a kérdésről a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakciója, utána pedig a KDNPP, az NLP, az SZDU és az RMDSZ szenátusi frakciói egyeztettek a tanügyi törvény kapcsán a miniszterelnök jelenlétében. Az egyeztetésen jelen volt Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Mircea Ionescu Quintus, az NLP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Köztudott, a koalíción belül éles nézeteltérések vannak az oktatási törvény elfogadásának módját illetően. Mivel ebben a parlamenti ülésszakban már nem lehet elfogadni a törvényt, az RMDSZ véleménye szerint sürgősségi kormányrendeletet kell kiadni. Ezt az álláspontot támogatja az SZDU is és a miniszterelnök is, aki viszont kéri a kormánykoalíciós frakciók támogatását.Minthogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt frakcióin belül továbbra is nézeteltérések vannak, jún. 30-án újabb egyeztetésekre kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 26., 1057. sz./

1997. szeptember 29.

Vasile Dobrescu szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke a szenátus szept. 29-i ülésén minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t, kijelentve, hogy az RMDSZ totalitarista állampárt, megveti a román államot, vezetői agresszívek és naponta új követeléssel állnak elő. Dobrescu felelősségre vonta a többi szenátort, mondván, alkuba bocsátkoztak a román nyelv szuverenitásáról, ez már veszélyt jelent a román államiság számára. Felszólította a koalíciós pártokat, hogy vessék ki maguk közül az RMDSZ-t, az egyetlen szélsőséges pártot, akkor majd az egész román nemzet támogatását élvezik. Mircea Ionescu Quintus, szenátusi alelnök, aki az ülésen elnökölt, némán hallgatta ezt a durva kirohanást. Ezután Ion Moisin parasztpárti szenátor az ortodox klérus felelősségéről beszélt, súlyos vádakkal illette a Securitatéval kollaboráló ortodox egyházi vezetőket, a Vörös Holocaust című könyvből idézett. Erre több szenátor hevesen tiltakozni kezdett, egyesek az öklüket rázták. Ekkor már éber volt Mircea Ionescu Quintus és megvonta a szót Dobrescutól, éppen akkor, amikor Teoctist pátriárkát említette a "palástos ügynökök" között. Dobrescu négyoldalas nyilatkozatát a sajtó rendelkezésére bocsátotta. Mircea Ionescu Quintus tehát némán hallgatta az RMDSZ elleni rágalmakat, csak az ortodox egyház védelmében állt ki. Ugyanaznap ez megismétlődött: Gheorghe Dumitrascu hosszú felszólalásában támadta a magyarságot, az RMDSZ-t, az ülésvezető elnök némán hallgatta a vádaskodást. Az elnöklést átvevő Cristian Dumitrescu, a Demokrata Párt szenátora ugyanígy járt el. Nem állt ki a koalíciós partner, az RMDSZ mellett. /Béres Katalin: A klérust Quintus védi. S az RMDSZ-t? = Brassói Lapok (Brassó), okt. 3./

1997. december 9.

A szenátus dec. 9-i ülésén folytatták az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Megszavazták az anyanyelvű szakoktatásra vonatkozó rendelkezést: mindössze egy szavazattal sikerült "megmenteni" a kormányrendelet eredeti szövegét. Ezzel szemben megszavazták a tanügyi bizottság javasolta módosítást a történelem és földrajz román nyelvű oktatására vonatkozóan, majd a plénum az egyetemi és főiskolai oktatásra, valamint az anyanyelvű karok létesítésére vonatkozó cikkely eredeti változatát titkos szavazással - meglehetős szavazattöbbséggel - elvetette. Lévén, hogy koalíciós partnereink minden koalíciós egyezséget felrúgtak, a rendkívüli helyzetben az RMDSZ szenátorai kivonultak a szenátus munkálatairól, és Markó Béla szövetségi elnök a frakció rögtönzött sajtóértekezletén bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSZ minisztereit, akiknek a kormányban való tevékenységét az RMDSZ meghatározatlan időre felfüggeszti. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171. sz./ A román szenátusban dec. 9-én folytatódott az oktatási törvény vitája, amelynek során kitűnt, hogy az RMDSZ koalíciós partnerei írásos kötelezettségvállalásaikat sem tartják tiszteletben. A szenátorok délelőtt nagy többséggel - a szavazási arány 68 volt 33 ellenében, 3 tartózkodás mellett - megszavazták, hogy Románia minden iskolájában románul adják elő a románok történelme és a Románia földrajza tantárgyakat: tehát azokban is, ahol valamely kisebbség anyanyelvén folyik az oktatás. Az ezt megelőző vitában Frunda György és Markó Béla szenátor egyaránt rámutatott, hogy helyeslik a román nyelv minél alaposabb elsajátítását, megfelelő metodológia és tanárok révén, de ellenzik azt, hogy más tantárgyakat, amelyeknél a célt az adott tananyag minél jobb elsajátítása kell hogy képezze, egyfajta nyelvtanulási segédeszközként oktassanak románul. Nem csak Frunda György, de például Petru Caraman parasztpárti képviselő, egyetemi tanár is rámutatott arra, hogy ha a kisebbségieket más tárgyak nem anyanyelvű tanulására kötelezik, másodrendű állampolgárként kezelik őket. A vitában azonban láthatólag azok adták meg a hangot - köztük sokan a kormánypártok soraiból - akik különböző, az ellenzék esetében nem egyszer szélsőségesen nacionalista érvekkel a történelem és földrajz államnyelven történő oktatása mellett kardoskodtak. Az ellenzék soraiban Iliescu pártjának egyik képviselője egyenesen azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolákban az anyanyelven kívül minden tárgyat románul oktassanak, ezt azonban leszavazták. Ion Diaconescu a Parasztpárt, Petre Roman a Szociáldemokrata Unió, Mircea Ionescu Quintus a Nemzeti Liberális Párt részéről Markó Bélával együtt közös jegyzőkönyvet írt alá, amelyben vállalták, hogy a nemzeti kisebbségi oktatást érintő többi pontban - amelyek gyakorlati fontossága szintén igen nagy a romániai magyar közösség számára - a kormányrendeletben megfogalmazott, a kisebbségek számára kedvező változatot támogatják. Az ülést vezető Radu Vasile szenátor - az RMDSZ-vezetők ügyrendi ellenvetését félresöpörve -helyt adott az újabb szavazásnak, újból szavazott a testület egy olyan pontról, amelyet korábban már elfogadott. A titkos szavazás során az RMDSZ koalíciós szövetségeseihez tartozó számos szenátor is az egyeztetett szöveg ellen voksolt. A szenátus így 69 szavazattal 42 ellenében, 2 tartózkodás mellett a kisebbségek hátrányára változtatta meg azt a cikket, amelynek értelmében a román nyelvet külön, a kisebbségiek számára írt tankönyvek alapján oktatják az elemi osztályokban és a "gimnáziumban" - az 5-8 osztályokban. A voksolás révén kiiktatták a "gimnáziumi" osztályokra való utalást, vagyis már tízéves kortól ugyanazt a román-tudást követelik meg a kisebbségi gyerekektől, mint a románoktól. A puccsszerűen elfogadtatott változtatás az RMDSZ szerint nem csak a házszabályt, hanem a koalíciós megállapodást is megsértette: ezt követően hívta össze rendkívüli sajtóértekezletét az RMDSZ elnöke. A szenátus vitájának délutáni folytatása előtt a szenátusban megjelentek a kormányülésről kihívott RMDSZ-miniszterek, Birtalan Ákos és Tokay György, hogy tanácskozzanak a frakcióval az új helyzetről. A Parasztpárt is rendkívüli tanácskozásra hívta össze frakcióját. Délután szavazásra kerülhet sor a kisebbségi szakiskolai és az egyetemi lehetőségekről is. Az RMDSZ déli rögtönzött sajtóértekezletén Verestóy Attila frakcióvezető rámutatott, hogy a titkos szavazás fenntartása mellett a négypárti megállapodás e pontjai is veszélybe kerülhetnek, ezért a szavazási mód megváltoztatására lenne szükség. Megjegyezte, hogy ha a szenátus a házszabályt sértve elfogadott egy olyan szabályozást, amely ellentétes a koalíciós megállapodással, ezt az ex lex állapotot jogos úgy helyreállítani, hogy még egyszer szavaznak róla, ezúttal is függetlenül a házszabálytól. A szenátusi vita különben, mint ismeretes, nem az utolsó állomás a törvényhozási folyamatban: a sürgősségi kormányrendeletet ezt követően a képviselőháznak is meg kell vitatnia, eltérés esetén egyeztetésre kerül sor. Az RMDSZ szenátorai dec. 9-én délután kivonultak a román szenátus üléséről, miután a testület - újból rácáfolva a koalíciós pártok megállapodására - olyan szöveget fogadott el, amely kizárja a kisebbségek számára anyanyelvű egyetemi fakultások és felsőoktatási intézmények létesítését. A sürgősségi kormányrendelet szóban forgó 123. cikke leszögezte, hogy az egyetemi oktatásban kérésre anyanyelvű csoportokat, osztályokat, kollégiumokat, fakultásokat és intézményeket lehet szervezni - a szenátus Pruteanu parasztpárti politikus vezette oktatási bizottsága azonban az utóbbi lehetőségeket kiiktatta a szövegből. A titkos szavazás során a plénum 68:53 arányban a Pruteanu-változatot fogadta el. Előzőleg hajszálnyi többséggel a testület 60:58 arányban, két tartózkodás mellett a kormányrendelet szövege mellett voksolt, amely engedélyezi az anyanyelvű szakoktatást. Verestóy Attila frakcióvezető az RMDSZ-szenátorok gesztusát azzal indokolta, hogy e szavazás után nincs értelme további részvételüknek a törvényhozói fórumon. A szenátor súlyos hibának minősítette a döntést, figyelmeztetett annak lehetséges káros belpolitikai következményeire és nemzetközi kihatására is. Az RMDSZ-frakció távozása után Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke vette át az ülés vezetését és javasolta, hogy bár részleteiben már voksolt a testület, egészében ne szavazza meg a vitatott 123. cikket, tekintettel arra, hogy az már létező kisebbségi felsőoktatási intézmények működését is veszélyeztetheti. Élénk vita után, amelyben a korlátozás hívei azzal érveltek, hogy a törvény nem visszamenőleges érvényű, tehát ez az érv nem helytálló, Petre Roman javaslatát is elvetették, 65:46 arányban. A román szenátus oktatási vitájának kimenetele nyomán az RMDSZ felfüggesztette minisztereinek politikai részvételét a koalíciós kormányban. A két miniszter, Birtalan Ákos, az idegenforgalmi és Tokay György, a kisebbségvédelmi tárca felelőse a döntés értelmében felfüggeszti politikai működését a kormányban mindaddig, amíg a Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely dec. 13-14-én ülésezik Kolozsváron, döntést nem hoz a továbbiakról. /MTI/

1997. december 16.

George Pruteanu, a román szenátus oktatási bizottságának elnöke, aki a kormány vezető pártjának, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak a tagja, dec. 16-án a román és a nemzetközi sajtó tudósítóinak kijelentette: nem ismeri azt a megállapodást, amelyet a kormánykoalíció pártjainak elnökei december 3-án írtak alá arról, milyen formában fogja a koalíció megszavazni az oktatási törvényt módosító kisebbségi kormányrendeletről szóló törvény kisebbségi vonatkozású szakaszait, és miután már szavaztak róla, nem is érdekli. Mint ismeretes, Ion Diaconescu, a Parasztpárt, Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt, Petre Roman, a Demokrata Párt és Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szóbanforgó dokumentumban megismételte azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket - beleértve a kisebbségi anyanyelvű önálló egyetem és kar alapítására vonatkozó jogot - a koalíció támogatni fog a parlamentben. A felsorolás nem tartalmazta a románok történelmének és Románia földrajzának oktatási nyelvére vonatkozó cikkelyt, mivel a parasztpárti vezetés jelezte: ebben a kérdésben csak azt fogadhatja el, hogy mindenki úgy voksoljon, ahogy lelkiismerete diktálja, viszont garantálni látszott a többi cikknek a kisebbségek számára kedvező elfogadását. Az RMDSZ szerdán, miután a szenátus, amely előzőleg az ellenzék javaslatára és Pruteanu támogatásával megszavazta, hogy a voksolás titkos legyen, a négypárti megállapodás ellenére nagy többséggel mégis megváltoztatta azokat a cikkelyeket is, amelyeket a pártvezetők aláírásukkal vállaltak, nyilvánosságra hozta a négypárti megállapodást. A fénymásolatot az aláírásokkal számos lap közölte, ez a jegyzőkönyv vált a sajtó, a televízió, a politikai viták fő témájává.Ilyen előzmények után a szenátus dec. 16-i végszavazása után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellentétes vonalat érvényesített, és ezzel zavarta a koalíciót. A szenátor kijelentette, hogy nem tud az övétől eltérő álláspontról, vagy arról, hogy nem élvezné a párt bizalmát, majd újságkivágásokat hozott elő, a cikkek címeivel és egyes mondataival illusztrálva, hogy pártja egyetért vele. /MTI/

1997. december 16.

Az RMDSZ hét végi döntését követően, amelynek értelmében bent marad a koalícióban, de a nacionalista kampány leállítását várja, az ellenzék és a szélsőséges sajtó csak fokozta támadásait a szövetség ellen, a koalíciós partnerek pedig továbbra sem változtattak felemás magatartásukon - állapítható meg a dec. 15-i és dec. 16-i politikai események, nyilatkozatok, sajtóvisszhangok alapján. A szenátusban, mint az MTI jelentette, dec. 16-án a koalícióhoz tartozó számos szenátor a titkos szavazás leple alatt lényegében ugyanolyan többséget biztosított az ellenzékkel összefogva a tanügyi rendeletet a kisebbségekre hátrányosan módosító szövegnek, mint egy hete, bár már senki sem hivatkozhatott arra, hogy nem ismeri a koalíciós pártok vezetőinek megállapodását - kivéve Pruteanu szenátort, aki továbbra is azt hajtogatta, mit sem tud nézeteitől eltérő parasztpárti vagy koalíciós álláspontról. Pruteanu "huncutságnak" nevezte azt az RMDSZ-nek tulajdonított törekvést, hogy őt eltávolítsák a szenátus oktatási bizottságának éléről, míg Markó Béla jelezte: az RMDSZ ilyen értelmű hivatalos követelést nem terjesztett elő, de a Parasztpárt és az egész koalíció számára károsnak tartja, hogy ilyen nézeteket képviselő politikus állít a koalíció vezető pártja a bizottság élére. Pruteanu szenátor mellett zajosan kiállt minden nacionalista, ellenzéki párt, Iliescu volt államfő "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte a Remus Opris kormányfőtitkár székelyudvarhelyi fellépésével kapcsolatos vizsgálat gondolatát is s nacionalista, elkülönítő, szeparatista fellépéssel vádolta az RMDSZ-t. Ugyanakkor a Parasztpárt vezetői, ha nem is vitatják, hogy Pruteanu eltért programjuktól, elutasítják az RMDSZ által vele és Remus Opris kormányfőtitkárral szemben a székelyudvarhelyi fellépése nyomán hangoztatott bírálatokat, azokat "lélektani hibának" minősítették. Tepelea parasztpárti első alelnök kifejtette: Pruteanut a szenátorok választották négy évre bizottsági elnökké, csak ők válthatják le. A nacionalizmustól való elhatárolódásra vonatkozó RMDSZ-felhívásra Ion Diaconescu és Gabriel Tepelea, a Parasztpárt elnöke és alelnöke azzal felelnek, hogy az RMDSZ-nek is "észre kell vennie saját szemében a gerendát" és Radu Vasile, a párt főtitkára azokat a lapokat idézte, amelyek szerint az RMDSZ fellépése "zsarolás". (Az RMDSZ vezetői hiába ismételik újra és újra: nem új követelésekkel léptek fel, hanem az eddigi megállapodások betartását várják el partnereiktől). A Demokrata Párt részéről Radu Berceanu alelnök azt fejtegette, hogy az RMDSZ "túloz egy kicsit", "többet kér, mint amit valóban el akar érni, hogy legalább azt megszerezze" és a luxemburgi döntésre való tekintettel is nyomást gyakorolt - és ez váltotta ki szerinte a Pruteanu-típusú reagálást. A Parasztpárt Pruteanu révén kettős játékot folytat - jegyezte meg ugyanakkor Berceanu, aki óvott a nemzeti probléma tekintetében bármiféle túlzástól. Konklúziója az, hogy sem az RMDSz nem jár el helyesen, amikor - szerinte - csak a magyar lakosság gondjainak megoldása céljából lépett be a kormányba, sem a Parasztpárt, amely elfogadott valamit és nem tartotta be a szavát. Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette, hogy az ő formációja teljesítette az RMDSZ-nek tett ígéretét, amely liberális elveinek is megfelel, de nem helyesli az RMDSZ fellépését Pruteanuval és Remus Oprissal szemben. Ezt szerinte "radikális szárnyának" befolyására tette az RMDSZ. Az NLP arra fogja szólítani az RMDSZ vezetőit, hagyjanak fel ezzel a magatartással - fejtette ki a koalíciós politikus. A médiában továbbra is folytatódik a magyarellenes hangulatkeltés, amellyel az RMDSZ illetékesei egymaguk kénytelenek szembeszállni. Az egyik magántelevízióban keddre virradóra például négyórás szópárbajt vívott Pruteanu szenátorral és az annak pártjára kelő műsorvezetővel Verestóy Attila, a szenátusi RMDSZ-frakció vezetője. A székelyudvarhelyi konfliktusban, mint az MTI jelentette, hétfőn a Helsinki bizottság és a Pro Europa Liga ismert emberjogi harcosai, Gabriel Andreescu, Renate Weber, Smaranda Enache próbáltak közvetíteni és egyezséget létrehozni. A befolyásos Adevarul, amelynek a tudósítóját nem engedték be a bizonyos részeredményeket hozó tanácskozásra, a nemzetközileg ismert román személyiségeket "a külföld kerítőinek" nevezte keddi elsőoldalas címében. /MTI/

1998. január 5.

Ion Diaconescu, a koalíció vezető pártjának, a KDNPP-nek és Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Pártnak az elnöke közös állásfoglalásukban leszögezték, hogy I. Mihálynak, mint bármely más állampolgárnak, joga van letelepedni az országban, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt és a törvényeket, a király jogaira és előjogaira vonatkozó nyilatkozat pedig véleményük szerint az államformát érinti, ami csak a nép szabadon kinyilvánított akarata /azaz népszavazás/ révén módosítható, és "ez a probléma jelenleg nem időszerű". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1998. március 11.

Márc. 11-én találkozóra került sor a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ vezetői között. A találkozó az első abból a megbeszélés-sorozatból, amelyet az NLP kezdeményezett a koalíció többi pártjával. A megbeszélésen az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető képviselte, az NLP részéről Mircea Ionescu-Quintus pártelnök, Valeriu Stoica első alelnök, igazságügyminiszter, Calin Popescu-Tariceanu alelnök, Paul Pacurariu szenátusi frakcióvezető és Laurentiu Priceputu, a párt főtitkára vett részt. A találkozón szó esett a két politikai alakulat együttműködéséről a kormánykoalícióban. Megállapították, hogy az RMDSZ és az NLP programjaiban igen sok a közös elem, különösen ami a gazdaságpolitikát illeti. Megvitatták ugyanakkor a kormánykoalíció működését, a koalíciót alkotó pártok együttműködésének kérdéseit, és kiemelten az 1998. évi állami költségvetés kérdését. A felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kormánynak mielőbb elő kell terjesztenie a parlamentnek az 1998-as költségvetés tervezetét. A kisebbségek sajátos kérdéseit illetően, jelesen a tanügyi törvény, illetve a helyhatósági törvény módosítására vonatkozó kormányrendeleteket illetően az NLP vezetői hangsúlyozták, hogy továbbra is támogatják e kérdések megoldását a kormánykoalíciós megállapodásnak megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 1224. sz./

1998. június 10.

Jún. 10-én az RMDSZ kezdeményezésére, Radu Vasile miniszterelnök jelenlétében egyeztető tárgyalásokra került sor a parlament épületében a koalíciós kormánypártok vezetőinek, valamint az oktatásügyi miniszternek a részvételével. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök vett részt a megbeszélésen. Jelen voltak: Ion Diaconescu /KDNPP/, Petre Roman /DP/, Mircea Ionescu Quintus /NLP/, Sergiu Cunescu /RSZDP/, Varujan Vosganian /RAP/. A megbeszélésről kiadott Közlemény szerint a kormányon lévő politikai alakulatok elnökei a miniszterelnökkel együtt a következőkben állapodtak meg: 1. Június 25-ig a kormányprogrammal és a fennálló megállapodásokkal összhangban véglegesítik a tanügyi törvényt módosító 36. számú sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó jelentést. 2. A kormány még ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül létesítendő magyar nyelv, irodalom és néprajz fakultás, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia keretén belül létrehozandó magyar tannyelvű zenei pedagógusképző tagozat létesítéséhez szükségesek. 3. A kormány ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek egy állami magyar egyetem létesítésének módozatait felmérő bizottság megalakításához szükségesek. 4. A kormány ebben a hónapban elfogadja az egykor a magyar egyházak és közösségek tulajdonát képező több épület visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10. - 1282. sz./

1998. július 14.

Minden új határidő további csapdákat jelent, nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő. "A partnerek ígérgetése, a különféle bizottságok megalakítása, a határidők kitolása eleve egy csapdajáték, melynek fortélyát ennyi idő után meg kellett volna tanulnunk" - állapította meg a képviselő. Például a 36-os sürgősségi kormányrendelet elfogadásának határidejét szept. 30-ban határozták meg, majd Marga miniszter javaslatára a határidőt okt. 31-ig meghosszabbították. Ugyanakkor a koalíciós pártok közötti megállapodás szerint júl. 25-e volt a határidő. A "koalíció csak álltat bennünket egyetem-ügyben. S talán másban is." - fejtette ki Kónya-Hamar Sándor. "A román pártok ugyanis nem akarnak önálló magyar egyetemet, s főleg Kolozsváron nem." Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke az SZKT-ülés másnapján kijelentette, hogy amíg ő áll a párt élén, Kolozsváron soha nem fog beleegyezni abba, hogy Romániában önálló magyar egyetem működjön. Ezekre a realitásokra az RMDSZ-nek fel kell figyelnie. /Román Győző: Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./

1998. szeptember 4.

Szeptember 4-én a Cotroceni-palotában koalíciós csúcstalálkozó volt, amelyen részt vett Emil Constantinescu államelnök, Radu Vasile kormányfő, Ion Diaconescu KDNPP-, Petre Roman DP-, Mircea Ionescu-Quintus NLP-, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Bár az elemzők egyöntetű véleménye szerint a találkozónak célja a koalícióban kialakuló belső feszültségek feloldása, valamint a vitás kérdések megbeszélése volt. A megbeszélés eredményességét tekintve korántsem alakult ki egységes álláspont. A Romániai Magyar Szó értékelése szerint az RMDSZ szempontjából sem volt gyümölcsöző a találkozó; az önálló magyar egyetem kérdésének megvitatását a pártvezetők ugyanis szept. 8-ra, a következő csúcsértekezletre halasztották. A lapok említést tettek arról, hogy Constantinescu államfő a koalíciós megbeszéléseket megszakítva a nemzeti tévéadók által élőben közvetített nyilatkozatában közölte: tekintettel arra, hogy nemcsak Románia, hanem a környező országok is súlyos gazdasági és szociális problémákkal küzdenek, elengedhetetlen, hogy a koalíciós pártok minél hamarabb véget vessenek a köztük dúló viszálynak. Az államfő ugyanakkor felszólította a pártvezéreket: tegyenek tanúbizonyságot politikai felelősségtudatról, és keressék a megegyezés, a kompromisszumok útját. A találkozót követően kiadott nyilatkozatban a pártelnökök egy miniszteri tárcákra lebontott feladatlistában sorolták fel a még megvalósításra váró reformintézkedéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ A koalíciós csúcstalálkozóról kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékony működésének biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: a nyilatkozatot nem tudta elfogadni, mert megoldatlan maradt a magyar egyetem kérdése. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./

1998. október 1.

Szept. 29-én összeült az RMDSZ parlamenti csoportja. A tanácskozás megkezdése előtt Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó Béla ezért az oktatási miniszter leváltását követelte. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Népújságnak kifejtette: A tanügyi szakbizottság hozzáállása felháborító, a bizottság elnöke azt sem engedte meg, hogy szavazás alá bocsássák azt a bizonyos cikkelyt. A kormányprogramban felvállaltakat sem tartják be. Borbély László államtitkár a Népújság kérdésére kijelentette: "A koalíciós partnerek megszegték a közösen aláírt protokollt. Most már a multikulturális egyetemet is elvetik, annak ellenére, hogy a volt miniszterelnök, a koalíciós pártok vezetőivel közösen aláírt programban és a 36. számú sürgősségi kormányrendelettel lehetőséget teremtett egy önálló magyar egyetem létrehozására. Véleményem szerint teljesen hiányzik a politikai akarat a koalíciós partnerek részéről." Verestóy Attila szenátor hasonlóan értékelte a helyzetet. - A vezető kormánypárt elnöke, Ion Diaconescu mindössze annyit mondott: "Ha az RMDSZ kilép a koalícióból, hát kilép! Mit tegyek? Ez van." Mircea Ionescu-Quintus azt nyilatkozta a sajtónak, hogy soha sem támogatták a magyar egyetem létrehozását. Beszédesek a szept. 30-i központi lapok szalagcímei. Adevarul: "A magyar vezetők szemtelensége minden határt túllép - Az RMDSZ Andrei Marga lemondását kéri a kormányban maradásért cserébe" vagy "Saját lelkiismeretükre hallgatva, s nem az aljas vezetőik nyomásának engedve - Az RMDSZ kormányból való kilépésének előestéjén a képviselők NEM-et mondtak a magyar egyetemre"; National: "Az RMDSZ elveszítette az egyetemet, a koalíció elveszítette az RMDSZ-t" " megtaláló milyen jutalomban részesül?"; Jurnalul national: Az RMDSZ az érdekek keresztútján: etnikai vagy országos?" "Az ország ég és Markó Béla fésülködik"; Cotidianul: "Arra számítva, hogy a jelenlegi koalíció mindenfajta kompromisszumra kész, csakhogy a konc mellett maradjon, - Az RMDSZ politikai csárdásba kezdett: az ultimátum ultimátumába"; Ziua: "Ma jár le az RMDSZ koalíciónak adott ultimátuma - Az RMDSZ veszi az egyetemét és lelép". /Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

1998. október 21.

Okt. 19-én Mircea Ionescu Quintus szenátor a magyar-román meccsen történtekből a román szurkolók méltóságteljes magatartását emelte ki, mondván. "Nyugat, aki minket állandóan monitorizál, lássa meg, hogy Európa keleti hatása nem a Tiszánál van, hanem a Dnyeszternél." Emil Tocaci szenátor sérelmezte, hogy Besszarábia déli részén nincs román iskola, csak cirill betűs moldován. Arról viszont nem szólt, hogy a Dél- Besszarábiában élő százezer románból százezer moldovánnak vallja magát és csak néhányszáz románnak. Okt. 19-én a szenátusban újra több román szenátor kirohant a Petőfi-Schiller egyetem ellen, például Gheorghe Bondoc /Nagy Románia Párt/. Ugyanakkor egyetlen román szenátor sem tiltakozott amiatt, hogy a Nagy Románia Párt Kovászna megyei szervezete megalakította a Nemzeti Gárdát, amelynek célja az RMDSZ-vezetők likvidálása. A gárda tagjai között vannak a titkosszolgálat /SRI/ tagjai is, Szabó Károly szenátor tette szóvá mindezt a szenátusban. /Zsehránszky István: Eurofóbia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1998. november 23.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa tiltakozását fejezte ki az utóbbi időben ismét elszaporodó magyarellenes megnyilatkozások miatt. Mint ismeretes, a Nagy Románia Párt egyik székelyföldi szervezete az RMDSZ-vezetők "meglincselésével" fenyegetőzött, Kolozsvár polgármestere pedig néhány héttel korábban Szászfenesen egy katonai hadgyakorlat alkalmával az RMDSZ-székházak "kilövésére" buzdította a IV. Hadsereget. "A magyar kisebbség megsemmisítésére uszító ilyen kijelentések büntetlenül mérgezik a román közvéleményt, és beláthatatlan következményei lehetnek. E magyarellenes hangvétel fokozódott az RMDSZ kormányba lépésével, koalíciós partnereink pedig - a többszöri figyelmeztetés ellenére - nem veszik figyelembe a minket ért támadásokat. Még sajnálatosabb, hogy az államelnök sem vesz tudomást e veszélyes helyzetről. A jelenlegi romániai viszonyok kísértetiesen kezdenek hasonlítani a harmincas években létezőkhöz. A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a szélsőséges, fasiszta megnyilvánulások jó termőtalaja. Figyelmeztetjük Románia államelnökét, a kormányt és az igazságszolgáltatást, hogy ébredjenek fel a szendergésből, mert a fasisztoid pártok esetleges törvényes vagy erőszakos hatalomátvétele Romániát katasztrófába sodorja" - áll a nyilatkozatban. Az MKT ugyanakkor követeli: vonják felelősségre a közszolgálati tv azon alkalmazottait, akik az adófizetők pénzén magyarellenességre hangolják a nézőket. A testület hasonló tiltakozó nyílt levelet címzett Radu Vasile kormányfőnek is. A szászfenesi esetről tájékoztatták Victor Babiuc honvédelmi minisztert is. - Eckstein-Kovács Péter szenátor bűnvádi feljelentést fontolgat mind a Szászfenesen, mind pedig a nov. 21-i kolozsvári nagy-romániás tüntetésen elhangzottak miatt, amelyek kimerítik a kisebbségellenes uszítás és fenyegetés fogalmát. Boros elnök különben meglehetősen szkeptikus Gheorghe Funar pereit illetően. Véleménye szerint mind a parasztpárt, mind a liberálisok tartanak a polgármestertől. Funarnak meglehetősen nagy a befolyása, hiszen nem egy helyi vezető zsebét tömte meg Caritas-pénzekkel - mondotta. Megtudtuk: ha az ügyészség a polgármester ellen beindított bűnvádi kivizsgálás alatt megfelelő bizonyítékot talál ahhoz, hogy pert indítson, akkor a polgármestert felfüggesztik tisztségéből, a városi tanács pedig ügyvezető polgármestert választ a jelenlegi két alpolgármester közül. A mandátum felfüggesztése a jogerős ítélet kimondásáig tart, amely akár a végtelenségig is elhúzódhat - a politikai akarattól függően. Ha felmentik, akkor Funar visszakapja mandátumát, és csak megerősödve kerül ki a "csatából". Amennyiben megfosztják tisztségétől, de erre alig egy évvel a 2000-ben lejáró mandátuma előtt kerül sor, kizárt, hogy időközi polgármesteri választást rendezzenek. Boros szerint Mircea Ionescu Quintus múlt heti közbenjárása Funar érdekében csak a magukat demokratikusnak nevező román pártok - mellesleg koalíciós partnereink - meglehetősen kétértelmű álláspontját bizonyítja Funar és szövetségesei ügyében. A Nemzeti Liberális Párt hétvégi sajtóértekezletén Anton Ionescu helyi pártvezér az esetről úgy nyilatkozott: Ionescu Quintus nem a kolozsvári polgármester, hanem a román igazságszolgáltatás makulátlanságának az érdekében lépett közbe. A pártvezér csupán azt akarja - magyarázgatta Ionescu -, hogy semmiféle szabálytalanság ne történjék ebben az igen fontos ügyben. /Figyelmeztetés a koalíciós partnereknek: Románia továbbra is jó termőtalaja a szélsőséges nacionalizmusnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2000. február 2.

A szenátus tavaszi ülésszaka a Petre Roman külügyminiszteri kinevezésével megüresedett házelnöki tisztség betöltésével kezdődött. A kormánykoalíció pártjai közül több magáénak tartja a szenátuselnöki posztot. Verestóy Attila szenátor elmondta: az RMDSZ szenátusi frakciója Mircea Ionescu-Quintust támogatja, ugyanis az Isarescu-kormány alakításakor kötött politikai egyezségek szerint ez a hely a liberálisokat illeti meg. - A jelenlegi kormánykoalíció már nem rendelkezik többséggel a szenátusban, s így a kérdésbe az ellenzéknek is beleszólása van. A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) már mind a három kormánypárttal folytatott tárgyalásokat, anélkül, hogy elkötelezte volna magát. - Eckstein-Kovács Péter kifejtette: a kisebbségvédelmi hivatal szempontjából a diszkrimináció minden megnyilvánulását tiltó törvénytervezet még ebben az ülésszakban való elfogadtatása lenne a fontosabb. /Erdei Róbert: /Nincs koalíciós többség a szenátusban A kormánypártokat elhagyók szavazatán múlnak a döntések. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A szenátus végül a megválasztáshoz szükséges minimális 72 szavazattal Ionescu-Quintusra voksolt. A Demokrata Párt jelöltje alelnöki tisztséget kap. - Megtörténtek a választások a képviselőházban is a nem magyar nemzeti kisebbségek is kaptak végre helyet, pontosabban egy jegyzői tisztséget a képviselőház Állandó Bizottságában. Mint ismeretes, a képviselőház elnökét négy évre választották, Ion Diaconescu tehát megmaradt tisztségében. A két alelnöki tisztséget két RTDP-s, Miron Mitrea és Adrian Nastase tölti be. Az RMDSZ-nek egy titkári tisztség jár, erre a frakció ismét Kónya-Hamar Sándort jelölték, Böndi Gyöngyike ellenében. /Mircea Ionescu Quintus a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2000. szeptember 7.

Petru Caraman parasztpárti szenátor szept. 6-án bejelentette, hogy Ion Iliescu és Petre Roman kivételével minden szenátort felkért, írják alá azt a nyilatkozatot, melyben kijelentik: nem működtek együtt a Szekuritátéval. A szenátorok közül 22-en elutasították a felkérést, különböző okokra hivatkozva. Ezek között vannak a liberális Mircea Ionescu-Quintus és Alexandru Paleologu, Victor Apostolache, Liviu Maior, Gheorghe Dumitrascu, Oliviu Gherman, Doru Ioan Taracila RTDP-s szenátorok, Dumitru Badea nagyrománia-párti honatya, valamint Szabó Károly az RMDSZ, Marcian Bleahu a környezetvédők részéről, és más demokrata, egységpárti vagy független szenátorok. Corneliu Vadim Tudor aláírta a fenti nyilatkozatot. /A 22-es csapdájába esett huszonkét honatya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2000. november 23.

Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2000. november 30.

Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette: semmi esetben sem lép vissza a parlamentből a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság döntése nyomán. A Nemzeti Liberális Párt elnökét is az átvilágító bizottság elé idézték meghallgatásra. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a liberális pártvezér együttműködött a Szekuritátéval, és a kollaboráns kategóriába sorolta. /Quintus nem lép vissza a parlamentből. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2000. december 5.

A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság elkezdi a beérkezett fellebbezések megtárgyalását. Két-három személy kivételével mindenki megóvta a bizottság döntését. A nyilvánosságra hozott listán szereplő Rákóczi Lajos és Fazakas László Bihar megyei képviselőjelöltek, valamint Aranyosi István Brassó megyei jelölt szintén éltek a fellebbezés lehetőségével. Az RMDSZ-es politikusok részéről csak a szenátusi listán induló Bárányi Ferenc nem nyújtott be óvást. Mint ismeretes Bárányi esetében a bizottság úgy döntött, hogy nem folytatott politikai rendőrségi jellegű tevékenységet. Jablonoczky András Máramaros megyei képviselőjelölt a bizottság döntése nyomán visszalépett a jelöltlistáról. Helyét a soron következő jelölt, Takács Attila matematikatanár foglalta el. - Az eddig ismerteken kívül újabb, állambiztonságot érintő lista is létezik. - Ez olyan személyekre vonatkozik, akiknek a tevékenysége az állambiztonságot érinti. A listán minden párt részéről szerepelnek nevek, tehát az RMDSZ részéről is. - Az eddigi vizsgálatokból is kiderül, hogy az RMDSZ inkább megfigyelt és nem megfigyelő szervezet volt. Ezt az is bizonyítja, hogy csak egyetlen RMDSZ-es jelölt tevékenysége minősült politikai rendőrségi tevékenységnek - hangsúlyozta Csendes László. - Gheorghe Onisoru bizottsági elnök elmondta, Corneliu V. Tudor dossziéja eltűnt a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) irattárából. A dosszié nem veszett el teljesen, ugyanis erről mikrofilm készült, amely jelenleg a hírszerző szolgálat mikrofilm archívumában található meg. Mint ismeretes, az átvilágító bizottság több liberális képviselő politikai múltjában foltokat fedezett fel. Többek között Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt is meghallgatásra idézték a bizottság elé. - Valeriu Stoica, az NLP első alelnöke a kollaboránsnak minősített személyeket, valamint azokat, akik politikai rendőrségi jellegű tevékenységet folytattak - nevezetesen Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt, Alexandru Paleologut és Vasile Danilat - arra szólította fel, hogy az igazságszolgáltatás döntéséig függesszék fel tevékenységüket a parlamentben. /Vadim dossziéja eltűnt, a mikrofilmet még keresik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2000. december 5.

A liberális pártelnök, Mircea Ionescu-Quintus szerepelt a szekus listán. Elgondolkoztató volt a kijelentése: ″Olyan tisztségeket töltöttem be, hogy ha bűnösnek éreztem volna magam, eltüntethettem volna a dossziémban lévő iratokat.″ Ez megerősíti azt, hogy a dossziékat átnézték valakik, jó néhány ismert politikusét eltüntették, kifehérítették. Az pedig közismert, hogy a ma is aktív (azaz 1989 decembere után ″átállt″, s az 1990 márciusában újjáalakult titkosszolgálatoknál tovább szolgáló) ügynököket, besúgókat, hírszerzőket védi a törvény, akkor is, ha szenátorok vagy képviselők. Nyilván minden politikai alakulatba beépültek, s e szabály alól nem lehet kivétel az RMDSZ sem. /R. Gy.: Hiányjeles dossziék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 5./

2002. július 27.

Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2006. augusztus 15.

Két prominens alakját vesztette el augusztus 14-én a Nemzeti Liberális Párt (NLP), amely úgy döntött, hogy megvonja politikai támogatását a besúgással vádolt Mona Musca volt művelődésügyi minisztertől, aki Románia egyik legnépszerűbb politikusa volt. Az NLP tiszteletbeli elnöke, Mircea Ionescu Quintus az ismét „felmelegített” besúgói sztorija miatt lemondott. /B. T.: Lehulltak az első fejek az átvilágítás során. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2006. augusztus 15.

Constantin Ticu Dumitrescu nem tartja természetesnek, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjai véleménye radikálisan különbözzön, és a tagok egymás ellen szavazzanak. Dumitrescu szerint tartózkodni a tanácsbeli szavazásokon gyávaságról tanúskodik. Akik így szavaznak, azok a felelősségtől próbálnak szabadulni, állítja a volt politikai fogoly. Csak akkor oldható meg a CNSAS jelenlegi krízise, ha a törvényt egyértelműen és egységesen alkalmazzák. Leszögezte: aki együttműködött a Szekuritátéval, akit beszerveztek, az segített a politikai rendőrségnek, ezért hibás. /Isán István Csongor: Ticu: a tartózkodás gyávaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Constantin Ticu Dumitrescu, CNSAS-tag azzal vádolta Ion Iliescu a volt államfőt, hogy államelnökként szekusokkal vette körül magát, mandátuma ideje alatt pedig a korrupció védnöke volt. Addig nem lehet igazságszolgáltatásról beszélni az országban, ameddig Iliescut nem vonják felelősségre bűnei miatt. Ticu Dumitrescu heves bírálatát a volt államfő nyilatkozata váltotta ki, amelyben azt szorgalmazta, hogy a CNSAS-nek döntéshozatalaiban különbséget kellene tennie azon személyek között, akik anyagi előnyök fejében működtek együtt a volt titkosszolgálatokkal, és azok között, akiket együttműködésre kényszerítettek, mint Corneliu Coposu, Mircea Ionescu-Quintus vagy Alexandru Paleologu. Ticu Dumitrescu istenkáromlásnak nevezte, hogy Iliescu egy kategóriába sorolná Coposut Quintussal. Leszögezte ugyanis: hat éve kutatja a Szekuritáté irattárát, és egyetlen jelentést sem talált, amely Coposu tollából származott volna. Dumitrescu ugyanakkor provokációnak nevezte Iliescu azon kijelentését, miszerint boszorkányüldözésnek nevezte az átvilágítást, amelynek hátterében politikai érdekbefolyást sejt. Ticu Dumitrescu nehezményezte, hogy a titkosszolgálatok még mindig akadályozzák a CNSAS kutatásait. Szerinte politikusok szekusmúltjának valós átvilágítása egyelőre blöff marad, hiszen a hozzájuk eljuttatott 29 politikus dossziéját előzőleg „kipofozták”. /Iliescu ellen Ticu Dumitrescu. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998