udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Muthu, Mircea

1997. március 15.

A kolozsvári román sajtót valósággal elöntötték Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozata után a Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos állásfoglalások. A román egyetemi tanárok állításai főleg Cs. Gyimesi Éva tanulmányával és Magyari Nándor László közvélemény-kutatásával egyeztek, a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetem fenntartása mellett kardoskodnak. A jogi kar dékánja, Liviu Pop a Mesagerul Transilvan márc. 15-16-i számában jelezte: "határozottan ellenzem a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéosztását, a magyar tagozatok kiválását". A jogi kar dékánja, akárcsak a két prorektor, Simion Simionas és Mircea Muthu, ebben az esetben lemondással fenyegetőzik. A bölcsészkar dékánja, Ion Pop szerint az egyetem nem fog kettéválni. /Miklós László: Nem egy magyar egyetem ellen, hanem a jelenlegi mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1997. április 4.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem 187 román tanára ápr. 3-án közös tiltakozást hozott napvilágra. Megdöbbenve Victor Ciorbea miniszterelnök helytelen álláspontjáról a Bolyai Egyetem vagy egy magyar nyelvű részleg kolozsvári létrehozásáról a 187 tanár ellenzi a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó oktatás etnikai alapú elkülönítését és csatlakozik Simon Simion és Mircea Muthu prorektorok "merész és hazafias álláspontjához", valamint Adrei Marga rektor nyilatkozataihoz, akik racionális érvekkel bizonyították a magyar nyelvű oktatás jelenlegi formájában történő fenntartását. A román tanárok tiltakoznak a miniszterelnök félrevezetése ellen, aki nem tudja. hogy a magyar részleg lényegében létezik. A tiltakozók felhívást intéztek az egyetem összes oktatójához az egyetem egységének megőrzéséért. /Már a részlegesítés ellen is tiltakoznak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1998. július 30.

Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem megbízott rektora és több román rektor-helyettes határozottabb fellépést sürgetett a magyar állami egyetem létesítése ellen. Az egyetem román többségű szenátusa korábban még az új önálló magyar karok létesítését is elutasította és ragaszkodik a "multikulturális" intézmény jelenlegi formájához. Simon Simon rektor-helyettes szerint a magyar egyetem létrehozása Kolozsváron veszélyeztetné a Babes-Bolyai Tudományegyetem stabilitását. Liviu Pop, a jogi kar dékánja szerint Orbán Viktor kijelentései sértőek, beavatkozást jelentenek a román belügyekbe. Az Adevarul összefoglaló cikkben ismertette az RMDSZ kilenc éve folyó harcát a kolozsvári magyar egyetemért és gunyoros aláírással közölte a küzdelemben szerepet játszó személyek tablóját. - Zoe Petre a Cronica Romana hasábjain reagált a támadásokra. Határozottan kiállt a magyar egyetem mellett, mondván, 1918 előtt erdélyi ősei harcoltak a román nyelvű egyetemi oktatásért. /Határozottabb fellépést kérnek a magyar állami egyetem létesítése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

1998. november 7.

Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektorának utasítására, az intézmény portása nem engedte be saját irodájába Szilágyi Pál professzort, az egyetem rektor-helyettesét. A rektor-helyettes hivatalába invitálta ugyanis a kormányhatározattal a Petőfi-Schiller egyetem létrehozására felállított bizottság tagjait. Kötő József oktatásügyi államtitkár tiltakozó nyilatkozata szerint Muthu rektor utasítása alkotmányellenes, semmibe veszi a hatályos jogszabályokat, de a legelemibb viselkedési normákat is. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 378. számú Kormányhatározattal létrehozták a magyar tannyelvű állami egyetem alapításával megbízott testületet, majd a 687. számú kormányhatározattal beindították a Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem létrehozását célzó eljárást. Az utóbbi határozat alapján az egyetemalapító bizottságot kiegészítették a Romániai Német Demokrata Fórum képviselőjével is. Nyilatkozatában Kötő József rámutatott: a kiegészített bizottságnak Tokay György kisebbségügyi miniszter vezetésével nov. 7-én, szombaton, Kolozsváron kellett volna üléseznie. Ebben azonban a kolozsvári egyetem rektora megakadályozta őket azzal, hogy utasítására az egyetem rektor-helyettese, Szilágyi Pál professzor, aki maga is az egyetemalapító bizottság tagja, ezen a napon nem mehetett be saját hivatalába. /Megakadályozták az egyetemalapító bizottság tanácskozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1998. november 11.

Mircea Muthu, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora nov. 7-én megakadályozta, hogy a Petőfi-Schiller Egyetem alapító bizottsága megtartsa ülését. Az eljárás a bizottság magyar tagjainak tiltakozását váltotta ki. Nov. 9-én az egyetem vezetői, köztük a helyettes rektor, valamint Szilágyi Pál, Simion Simon, Nicolae Bocsan és Wolfgang Breckner rektor-helyettesek közös nyilatkozatban szögezték le, hogy a bizottsági ülés megakadályozása és Szilágyi Pál rektor-helyettes kizárása saját egyetemi irodájából nem volt szándékos cselekedet, oka egyszerű félreértés volt. Ugyanezen a napon Szilágyi Pál azt nyilatkozta, hogy a egyetemi hivatalából történt kitiltásának "politikai okai" voltak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy Muthu rektor eljárása "Andrei Marga-típusú európai gesztus volt, amely a romániai tanügy jövőjéről folytatott, egyre elpolitizáltabb vitát, de egész sor feszültséget és valós szándékot is megmagyaráz". Takács szerint az esetből le kell vonni a tanulságokat, hogy a jövőben a hasonló incidenseket el lehessen kerülni. Mircea Muthu rektor utólag sajnálatát fejezte ki a történtekért, s úgy vélte, az esetet "kommunikációs zavarok okozták". A magyarázkodás közepette érkezett nov. 9-én a hír, miszerint a tíztagú egyetemalapító bizottság öt román tagja - Nicolae Bocsan, Constantin Bratianu, Adrian Costescu, Mihai Korka és Dan Horia Mazilu - arra hivatkozva mondott le bizottsági tagságáról, hogy nem válhatnak egy olyan intézmény létrehozóivá, "amelyet a romániai egyetemi közösség határozottan ellenez". Nevezettek úgy vélik, feladatukat teljesítették. A kialakult helyzetről Tokay György kisebbségügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy addig nem tud véleményt mondani, amíg nem ellenőrizték, hogy a szóban forgó személyek valóban aláírták-e vagy sem az állítólag a miniszterelnökhöz címzett levelet. A miniszterelnök kancelláriájában ugyanis a levél nincs iktatva. /Testületileg lemondtak az egyetemalapító bizottság román tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2000. február 11.

Febr. 10-én Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottságával folytatott megbeszélést, melyen Kötő József oktatási államtitkár is jelen volt. A találkozóra annak a kétnapos szimpóziumnak a keretében került sor, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett azzal a céllal, hogy az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezéséről, a multikulturalizmussal kapcsolatos kérdésekről folytassanak eszmecserét. Az értekezleten Szilágyi Pál rektor-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemen nagyon jók a kapcsolatok a különböző tagozatok között. Rámutatott: fontosnak tartja az anyanyelven történő oktatás bevezetését a jogi és a közgazdasági karon. Wolfgang Breckner rektor-helyettes a német tagozat kialakulásáról, felépítéséről, tevékenységéről, Mircea Muthu rektor-helyettes az egyetem külföldi kapcsolatairól, Simion Simon rektor-helyettes pedig a kollégiumok működéséről számolt be. Febr. 11-én a küldöttség tagjai Buchwald Péter alprefektussal, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelővel és a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjével, Nagy Annával fognak találkozni. /Papp Annamária: Eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Városunkban a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2000. június 17.

Jún. 16-án Pungor Ernő vegyészprofesszort, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, díszdoktorrá avatta a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa, eleget téve az Erdélyi Műszaki Társaság kémiai szakosztálya (vezetője Majdik Kornélia) javaslatának. A professzor közel tíz éve tartja a kapcsolatot az EMT-vel, ugyanakkor elnöke a magyarországi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványnak. A díszdoktori címet Mircea Mutu rektor-helyettes adta át Pungor Ernőnek, Kása Zoltán rektor-helyettes, a kémiai kar dékánjának, valamint az egyetem tudományos titkárának jelenlétében. /Pungor Ernő a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2000. augusztus 29.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa aug. 28-i gyűlésén a megnövekedett feladatok miatt (jelenleg a hagyományos és távoktatásban több mint 35 ezer hallgató vesz részt) újabb rektor-helyettesi állást létesített, amelyre dr. Néda Árpád fizikus professzort választották meg, aki az egyetem keretében működő főiskolákért fog felelni. Serban Agachi kancellár helyét (aki 6 hónapos külföldi úton van) Vasile Cristea tölti be. Az egyetem eddigi vezetői továbbra is ugyanazokat a feladatokat látják el, mint eddig - rektor: Andrei Marga, eddigi rektor-helyettesek: Bocsan Nicolae (tudományos kutatás, kiadói feladatok, román nyelvű oktatás felelőse), Kása Zoltán (hagyományos egyetemi oktatás, magyar nyelvű oktatás felelőse), Wolfgang Breckner (posztgraduális oktatás, távoktatás, német nyelvű oktatás felelőse), Nicolae Paina (adminisztráció, pénzügyek), Simion Simon (infrastruktúra, informatizálás, európai programok), Mircea Muthu (nemzetközi kapcsolatok). /Kása Zoltán: Újabb magyar rektor-helyettes a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Néda Árpád professzort választották ebbe a tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2006. január 23.

Január 21-én tartották a Felek. Dialógus a szomszédságról / Parteneri. Dialog despre vecinatate címet viselő a román és magyar kérdésekkel együtt és külön is foglalkozó vitanapot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán, majd a Tranzit Házban. Az együttélés eredményeit Mircea Mutu a BBTE bölcsészkarának dékánja ismertette. A bölcsészkaron megjelenő kiadványok egyharmada magyar szerzők munkáját dicséri. A vitaindítót Thomka Beáta, a Pécsi Egyetem tanárának tanulmánya szolgáltatta. Egyed Emese a Magyar Irodalomtudomány tanszék vezetője szerint ennek az eseménynek az a nagy vívmánya, hogy a vita színhelye leköltözött Budapestről Kolozsvárra. /Kiss Bence: Párbeszéd: románról magyarra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2006. december 7.

December 6-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának épületében a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, Egyed Emese mintegy negyven diákja kíséretében belépett Mircea Muthu dékán irodájába, és átnyújtott egy kérvényt, amelyben néhány terem magyar nyelvű feliratozását kéri. A titkárságon iktatták a kérvényt, a dékán pedig a tanszékvezető tanárnő szerint megértő magatartást tanúsított. Ehhez képest az épületben és annak környékén valósággal hemzsegtek az őrző-védő és egyéb „elemek”, Nicolae Bocsan rektor pedig újabb nyilatkozatot tett közzé, amelyben – anélkül, hogy megnevezné őket – demagógnak nevezi a kétnyelvű, illetve magyar táblákért küzdőket. Az épület előtt legalább négy olyan ember lézengett, akik minden ki- és bemenőt alaposan megfigyeltek. A kapunál az igazoltatás után rendre találkozni lehetett azokkal az egyénekkel, akik a múltkori, Hantz Péter-féle tábla-akciónál is intézkedtek, filmeztek, fényképeztek, de nem a sajtó munkatársai. Vasile Tegudean, az őrség vezetője kezében szintén kamera volt. December 6-án reggel újabb közlemény érkezett a rektori hivatal részéről. Ebben, Nicolae Bocsan rektor az általa demagógnak nevezett egyének akcióit kárhoztatta. Szerinte álhír, hogy Mircea Muthu dékán beleegyezett volna a kétnyelvű táblák kihelyezésébe. Az Országgyűlés a Fidesz kezdeményezésre egyhangúlag ötpárti nyilatkozatot fogadott el. Ebben szolidaritást vállalnak a két elbocsátott adjunktussal, és mindenkivel, aki kiáll a magyar oktatás ügye mellett. A Professzorok Batthyány Köre levélben hívta fel Hans-Gert Poettering, az Európai Néppárt európai parlamenti csoportjának frakcióvezetője figyelmét a történtekre. A professzorok arra kérték a politikust, hogy kísérje figyelemmel az eseményeket, különös tekintettel Románia küszöbön álló uniós tagságára és a többnyelvűségért felelős főbiztos-jelölt, a román állampolgárságú Leonard Orban személyére. A budapesti Semmelweis Egyetem szenátusa egyhangúlag fogadta el tiltakozó nyilatkozatát, amelyben többek között leszögezi: tiszteletben tartja a kolozsvári BBTE autonómiáját, ugyanakkor meggyőződése, hogy az autonómia gyakorlása során nem valósíthat meg olyan – az Európai Unió alapvető értékeit kifejező, szabályaival és gyakorlatával össze nem egyeztethető – jogsértést, amely akadályozza a multikulturális értékek érvényesülését, így különösen a többnyelvűséget és a kisebbségek szabad nyelvhasználatát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kétnyelvűsítő kísérlet a Bölcsészkaron. A magyar feliratok kifüggesztését kérték a dékántól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2006. december 7.

Újabb táblaakció hiúsult meg december 6-án Kolozsváron, miután a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának dékánja nem engedélyezte, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) magyar nyelvű feliratokat helyezzen el az általa vezetett karon. Mircea Muthu, a bölcsészkar dékánja azzal indokolta elzárkózását, hogy a táblák kihelyezését nem engedélyezte a BBTE vezetősége. Hozzátette ugyanakkor, hogy a dékánátus valamennyi tanszéken angol nyelvű táblácskák elhelyezését tervezi. „Azért angol, mert az egy nemzetközi forgalmú nyelv” – indokolta Muthu. A BKB két héttel ezelőtti táblaakciója miatt elbocsátott magyar oktatók, majd a többek között emiatt lemondott két magyar rektor-helyettes megüresedett székéről december 6-án tárgyalt az a testület, amely kijelölheti Salat Levente és Nagy László utódját. A magyar európai parlamenti képviselők állást foglaltak, a BBTE-rektor döntését bírálva, melynek következtében Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatókkal megszüntette az egyetem a munkaviszonyát. December 6-án az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága fogadta el egyhangúan a fideszes kezdeményezésre született állásfoglalást, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a Babes-Bolyai Egyetemről elbocsátott két magyar oktatóval és mindenkivel, aki kiáll a magyar nyelvű állami oktatásért. /Mihály László: Budapesti fejcsóválás BBTE-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998