udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Toma, Mircea

1998. július 15.

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

2002. január 20.

A névtelen Armageddon II. jelentés szerint Romániában a Szociáldemokrata Párt kormányzása egyre inkább idézi a pártállami időket. A hatóságok a nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis információk terjesztésének vádjával indítottak hajtóvadászatot a jelentés vélt szerzője és terjesztője ellen, és meg sem vizsgálták: igazak-e a jelentésbe gyűjtött állítások. Igaz-e az, hogy Adrian Nastasénak négy luxusvillájan van, jelenleg Predeálon szállodát, Bukarestben pedig hatemeletes irodaházat épít? Igazak-e a vagyonszerzés hátsó szálairól, a hírhedtté vált üzleti körökkel való összefonódásokról szóló állítások? Nastase a válaszként kiadott közleményében kitért a válaszadás elől. A Helsinki Emberjogi Bizottság és a Sajtófigyelő Ügynökség fellépett a szólásszabadság védelmében. Utóbbi elnöke, Mircea Toma maga is szétküldte az Armageddon jelentést, hogy tettéért feljelenthesse magát. Ezek után a hatóságok aligha kerülhetik el, hogy a jelentés állításait is megvizsgálják. /Gazda Árpád: Nastase armageddona. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

2002. szeptember 30.

Szept. 28-án díjkiosztással zárult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ hagyományos őszi tábora. Az Árkoson tartott szakmai tanácskozásra látogatott szept. 28-án az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla, aki megerősítette, hogy a MÚRE és az RMDSZ között nem alá-fölérendeltségi viszony, hanem partnerkapcsolat létezik. Markó megígérte, hogy ezentúl az RMDSZ szakemberei révén idejében eljuttatja a sajtónak az őt közvetlenül érintő jogi szabályozásoknak a tervezetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma előterjeszthesse javaslatait a készülő jogszabályozások kapcsán. A MÚRE és az RMDSZ korábban megállapodott abban, hogy az Illyés Közalapítvány pályázatokat elbíráló romániai alkuratóriumának sajtószaktestületébe fele-fele arányban küld szakembereket, Markó ezt most megerősítette. Kelemen Attila, a Transindex c. internetes újság főszerkesztője a világhálós lapkészítés világát vázolta. Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács tagja a testület munkáját ismertette. Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében, Iván Károly a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében tolmácsolta jókívánságait. Csép Sándor elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök nyújtották át a következő elismeréseket: közéleti újságírás-díj: Ágoston Hugó (Krónika), életmű-díj: Vári Marianna (Marosvásárhelyi rádió), művelődési-díj: Ferenczes István (Székelyföld), fotós-díj, egész életpályája elismeréseként: Nagy P. Zoltán (Hargita Népe), rádiós-díj, egyéni teljesítményért: Oláh Gál Elvira (Bukaresti rádió), csapatmunkáért, a Rejtett világok c. műsorukért: Gergely Zsuzsa és Szuszámi Zsuzsa (Kolozsvári rádió), televíziós díj, egyéni teljesítményért: Balázs János (Román televízió magyar adása), csapatmunkáért, a Forgóajtó c. műsorukért: Gelmacean Vígh Emese, Sebesi Karen Attila, Kovács Zoltán, Kovács Ilonka, Pintican Tibor (Román Televízió kolozsvári stúdiója), Tomcsányi-díj: Sármási Bocskai János (Marosvásárhelyi rádió), riport-díj, sokévi faluriportjaiért: Kisgyörgy Zoltán (Háromszék), különdíj: Huber András (Dés), Pro Amicitia-díj: Mircea Toma (Academia Catavencu). /(benkő): Árkoson találkoztak az újságírók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept.30./

2003. december 6.

Köztörvényes bűncselekmény, nem pedig politikai megtorlás áldozata lett Ino Ardelean, az Evenimentul Zilei munkatársa, akit ismeretlen tettesek összevertek Temesváron - közölte a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője. Mircea Toma, a sajtószabadság romániai helyzetét figyelő szolgálat vezetője szerint ez immár a tizennegyedik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában, és nem derült fény a tettesek kilétére. Toma nem gyanúsít konkrét politikai erőket, csak annyit mondott: a rendszer egészében van a hiba. Az MTI értesülései szerint a bántalmazott újságíró állapota a bűncselekmény után huszonnégy órával is súlyos volt, hiszen a harmincöt esztendős Ardelean koponyasérülést és agyrázkódást szenvedett. A temesvári újságírók tiltakozó menettel szolidarizáltak megtámadott kollégájukkal. /Tiltakoztak a temesvári újságírók. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

2003. december 10.

Az elmúlt hónapokban több újságírót bántalmaztak Románia több városában. Egyeseknek az a véleménye, hogy a verések, fenyegetések, megfélemlítések mögött a kormánypárt húzódik meg. - Köztörvényes bűncselekmény, nem pedig politikai megtorlás áldozata lett Ino Ardelean román újságíró, akit ismeretlen tettesek összevertek Temesváron - közölte az MTI-vel Bogdan Niculescu-Duvaz, az SZDP szóvivője. Ardelean számos tényfeltáró cikkben foglalkozott a politikai elit egyes körei (például a kormánypárt) és az üzleti élet állítólagos összefonódásával. Mircea Toma, a sajtószabadság romániai helyzetét figyelő intézmény vezetője a magyar hírügynökség kérdésére válaszolva emlékeztetett: ez immár a tizennegyedik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában, és nem derült fény a tettesek kilétére. A közelmúltban például Csíkszeredában a Hargita Népe című magyar nyelvű lap munkatársát verték össze ismeretlenek, a román sajtó értesülései szerint helyi magyar vállalkozó áll a háttérben. Bogdan Niculescu-Duvaz, a kormánypárt szóvivője visszautasított minden olyan vádat, amely szerint a kormánypártnak bármilyen köze lenne a sajnálatos temesvári esethez. Elítélte az Ardelean elleni támadást Adrian Nastase román kormányfőhöz írt levelében az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is. A hatalmon lévő politikusok korrupciós ügyeit firtató tudósítók elleni fizikai támadások egyre növekvő száma aggodalomra ad okot - áll a sajtószabadság érvényesüléséért küzdő csoport üzenetében. Ion Iliescu államfő felháborodását fejezte ki az újságírók ellen elkövetett bármely jellegű agresszió ellen. /Kiss Olivér: Egyre több újságírót bántalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2004. március 19.

Nőtt a sajtóra kifejtett politikai nyomásgyakorlás Romániában – állapította meg a 2003-ra vonatkozó, sajtószabadságot vizsgáló jelentés. Mircea Toma, a jelentést készítő Academia Catavencu sajtómonitorizálással foglalkozó ügynökség igazgatója elmondta, hogy tavaly megerősödött a tájékoztatás politikai ellenőrzése. A jelentés szerint a véleményszabadságot és a szabad tájékoztatást a tévéadók által közvetített politikai hírek eltorzítása sérti. Tavaly aggasztóan emelkedett az újságírókat ért bántalmazások száma. 2000–2002 között egyetlen újságírót bántalmaztak, viszont tavaly 16 ilyen esetet jegyeztek. /Tavaly is sérült a sajtószabadság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2005. május 21.

Romániában a rendszerváltás után a szabad sajtó teljesen újszerűen hatott, robbanásszerűen elszaporodtak a kiadványok, nőttek a példányszámok, tehát nagy volt a konkurencia. Később összezsugorodott a piac, és átvette a vezetést a tévé. Jelenleg Romániában a lakosság 80 százaléka a tévéből szerzi közéleti információit. Az írott sajtó azért közvetve is hat, hiszen tematizálhatja a közéletet: témáit átveszik a rádió-, illetve a tévéadók. 2004 nem a véleményszabadság éveként vonul be a romániai sajtótörténetbe. Tavaly ugyan már nem vertek meg 20 újságírót, mint például 2003-ban, ellenben nagyobb mértékben érvényesült a gazdasági nyomás a laptulajdonosokon keresztül. Mircea Toma, a Független Újságírásért Központ, valamint az általa vezetett Sajtómonitorizáló Ügynökség 2003-ban végzett felmérése szerint a megkérdezett 258 újságíró 75 %-a vallotta azt, hogy legalább egyszer le kellett hogy mondjon egy bizonyos téma megírásáról alkalmazója nyomására. Az újságírók 25 %-ának volt pere folyamatban, 23 %-át rendszeresen fenyegették, hogy különböző kényes témákat ejtsen, 90 %-ának már legalább egyszer visszautasították a közintézmények az információszolgáltatást. A megkérdezett újságírók fizetése 2,2 és 6 millió lej között mozgott. Zsarolás is folyik. Több lap fizetett hirdetésekért cserébe ejti a reklámot fizetők portáján indított oknyomozó riportokat. A kormány, illetve egyes közintézmények esetében szélesebb a skála: a „zsarolási eszköztár”: adósságátütemezéssel, elengedéssel, különböző engedményekkel, juttatásokkal bővül. A tulajdonosoknak több esetben nem sikerült megtörni a főszerkesztőket, vagy akár a szakma szolidaritását (ez Magyarországon elképzelhetetlen lenne). Tavaly az írott sajtóban az Evenimentul Zilei és a Romania Libera vált a gazdasági háttéregyeztetések prédájává. Hasonló botrány robbant ki a legnagyobb példányszámú román lap, az Adevarul házatáján is A szerkesztőségi tagok döntési hatáskörét megvonó főrészvényesi akció hátterében az exfőszerkesztő Viorel Hrebenciucot, az SZDP politikusát sejtette. Az Adevarul újságírói inkább szedték a sátorfájukat és új lapot adtak ki, a Gandult. Hasonlóan cselekedett a román értelmiség egyik hetilapjának számító kiadvány, a Dilema teljes munkatársi gárdája is. Miután Augustin Buzura, a lapot kiadó költségvetési intézmény, a Román Kulturális Intézet (korábbi Román Kulturális Alapítvány) igazgatója többször is megpróbált nyomást gyakorolni a főszerkesztőre, a szerkesztőség kivonult, megalakítva a Dilema Vechet (a régi lap pedig megszűnt). /Herédi Zsolt: Prés alatt az írott sajtó. Szabad sajtó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2006. február 27.

Nyílt levélben fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz az Academia Catavencu lap körül szerveződött Sajtófigyelő Szolgálat. A nyílt levélben Mircea Toma igazgató kérte Dan-Valentin Fatuloiu rendőr-főkapitányt, hogy személyesen sürgesse a nyomozást azon petrozsényi újságíró ügyében, akit az utóbbi hetekben többször is megpróbáltak megfélemlíteni. A Reporters Sans Frontieres (RSF) szervezet arra szólította fel a román hatóságokat, hogy ejtsék a katonai információk ügyében két újságíró ellen megfogalmazott vádakat. Sebastian Oancea és Marian Garleanu ellen a hatóságok titkos információk nyilvánosságra hozása miatt emeltek vádat. A két újságíró hét évig terjedő börtönbüntetést is kaphat. /I. I. Cs.: Catavencu-nyílt levél a megfélemlítés ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2006. március 31.

Traian Basescu államfő elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint befolyásolta volna a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnökségének megválasztását és Constantin Ticu Dumitrescu félreállítását. „Egy alaptalan, demagóg és felelőtlen kampány indult, amely szerint az államfő nem kívánja a Szekuritáté leleplezését” – jelentette ki Basescu. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, PNL-elnök kijelentette, hozzáállás-változtatást vár a koalíciós partner PD-től a CNSAS ügyében. A Demokrata Párt nem volt hajlandó eleget tenni annak a felszólításnak, hogy vonja meg Corneliu Turianu CNSAS-elnöktől a politikai támogatást, és kérje fel a visszalépésre. A CNSAS-dolgozókkal a civil társadalom számos jelentős képviselője is szolidaritást vállalt. Az intézményhez jött többek között Ana Blandiana költő és Mircea Toma, az Academia Catavencu vezetője is. Az átvizsgáló testületből Csendes László, Mircea Dinescu, Constantin Ticu Dumitrescu és Octavian Secasiu beadványt juttatott el a parlament alsóházához. Ebben felhívják a figyelmet, hogy sérült a testület vezetőségének megválasztási procedúrája, mivel egy testületi tag – a demokraták által jelölt és a CNSAS alelnökévé választott Dan Lazea – nem szavazott szabadon. Az átvilágító testület több tagja szerint Dan Lazea-ra a szavazás napján valakik akkora nyomást gyakoroltak, hogy a fiatal politikus, miután vélhetően Ticu Dumitrescu helyett Corneliu Turianura szavazott, azonnal beadta lemondását, és azóta senki nem tud róla semmit. /Gujdár Gabriella: Koalíciós kenyértörés következik? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998