udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1068 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1051-1068
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Campean, Mircea

1991. február folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1995. november folyamán

Sz. Farkas Jenő tanulmányában írta, hogy Cioran volt az utolsó nagy öreg a "román származású francia írók" közül. Egy évtizeddel ezelőtt hunyt el a vallástörténész-író Mircea Eliade, tavaly a drámaíró Eugéne Ionesco, és most Cioran. - Az első világháború alatt Romániából érkezett Párizsba a dadaizmus egyik megteremtője, Tristan Tzara, majd a regényíró Panait Istrait és több avantgard költő. 1937 körül ösztöndíjjal került ki Párizsba Ionesco és Cioran. Mircea Eliade a háború után került ki Párizsba. Két évtized alatt, 1970 és 1990 között több mint kétszázszázötven író hagyta el Romániát. Az első világháború után a fiatal román gondolkodók az agresszív nacionalizmusban látták a kiutat. Mircea Eliade 1927-ben Szellemi útirány címmel vázolta fel az ifjú nemzedék programját. Szerinte a szellemnek szüksége van miszticizmusra. Ezek a fiatalok 1933 után Corneliu Zelea Codreanu vezette vasgárdista mozgalom szellemi vezéreivé váltak, megalkotva az "új nacionalizmust". A Vasgárda gondolata az "etnikai alapokra épülő állam", a kereskedelem románosítása és az idegengyűlölet. Mircea Eliade belépett a Vasgárda soraiba, támadott minden jelentősebb román írót, ugyanúgy tett Ionesco is. /Sz. Farkas Jenő: Az örök eretnek. Emlékezés Emil Cioranra/ Hitel (Budapest), nov./

1990. március 23.

Marosvásárhelyi magyar írók Mircea Dinescuhoz, a Romániai Írók Szövetsége elnökéhez írt, márc. 23-i nyílt levelükben kérték, hogy az Írószövetség ítélje el a példátlan nacionalista uszítást, amely a marosvásárhelyi pogromhoz vezetett, foglaljon állást azokkal a nacionalista-terrorista felbujtókkal szemben, akik súlyosan bántalmazták Sütő Andrást, továbbá követelje a tettesek megbüntetését. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1990. április 7.

A Grupul pentru dialog social nevű csoport, a 22 című lap kiadója megbeszélést szervezett a nemzetiségi kérdésről. A résztvevők megállapításaiból olvashatunk ízelítőt. Lőrincz László: a hetvenes évek Erdély "gyarmatosítását", elrománosítását jelentették, megtervezett százalékarány szerint kellett évente vagy ötévente növelni a románok számát. Mihai Sora közoktatásügyi miniszter: a román közösség sajnos nem hiszi, hogy a magyarok valóban csak iskolákat akarnak. Radu Popa történész: kétmillió embernek joga van saját egyetemhez. Gálfalvi Zsolt: "a románokba húsz éven át betáplálták faji felsőbbrendűségük, jóságuk, intelligenciájuk stb. mítoszát, miközben mi többiek ázsiai jövevényekké lettünk lefokozva." Pavel Campeanu: Erdély gyarmatosítása tény, de visszacsinálni már nem lehet, az erdélyi problémát nem a magyarok, hanem a Vatra Romaneasca kreálta. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7., átvette az Ifjú Fórumból./

1990. április 18.

Domokos Gézával készített interjút Octavian Bratila, a Kriterion Kiadóról kérdezte. Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatója közölte, hogy az utóbbi hónapokban sok könyvet kiadtak. A jövőt illetően azonban aggódik, a román nyomdaipar ugyanis nem hatékony és elavult. A könyv egyre nehezebben kap helyet a nyomdai tevékenységben. A jelenlegi helyzetben már-már általános az erőszak, az intolerancia. "Nem vagyunk kivétel." Minden diktatúrától szabaduló társadalom "megismétli ugyanazok a struktúrákat." Bratila Radu Campeanu választási programját idézte: a nemzeti kisebbségnek kulturális segítséget fog nyújtani. Domokos megjegyezet: nem ért egyet az elhangzottakkal, mert amit nyújtanak, azt vissza is vonhatják. Az emberi és nemzetiségi jogoknak maguktól értetődőknek, törvény által meghatározottnak kell lenniük. /Octavian Bratila: " Én hiszem egész lényemmel" Interjú Domokos Gézával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1990. április 21.

Négynapos vita után ápr. 21-én véget ért a Romániai Írószövetség közgyűlése, elnöknek Mircea Dinescut választották meg, alelnök: Stefan Banulescu. Az Igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1990. június 5.

Jún. 5-én Budapesten Mircea Dinescu, a Román Írószövetség elnöke és Koczkás Sándor, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára aláírta a magyar és román írószövetség 1990. évi együttműködési megállapodását. /MTI, Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

1990. augusztus 1.

A mai romániai sajtóban gyakori a faji uszítás és a becsületsértés, írta Bukarestből Bányai Péter. Példának a nagyváradi Phoenix lap 17. számát hozza. Ebben dr. Emil Oanca, aki a Columbia Egyetemen szerzett politológiai doktorátust,így nyilatkozott: "A magyarok az utolsó barbárok, akik elözönlötték a civilizált Európát ezer évvel ezelőtt, s ugyanolyan barbárok maradtak". Oanca azt kérte kormánytól, hogy azonnal tartóztassák le Iliescu elnök két volt vetélytársát, Radu Campeanut és Ion Ratiut. A riporter figyelmeztette, hogy parlamenti képviselők, akiknek mentelmi joguk van, de Oancát ez sem érdekelte. "Radu és Campeanu a román állam ellen konspirált, s ezt Krisztus óta napjainkig halállal büntetik a világ összes országában." /Bányai Péter, Bukarest: Veszélyes sajtószabadság. = Magyar Nemzet, aug. 1./

1990. november 15.

Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ beszámolt a moldáviai helyzetről. Az előző időszakban a hivatalos nyelv az orosz volt, a Moldovában élők nem foglalkozhattak történelmükkel. 1989. augusztus-szeptemberi döntéssel az egyedüli hivatalos nyelv a moldovai /román/ lett, holott az országban a más nemzetiségűek /oroszok/ részaránya 35 százalékos. Az új rendszerben az elsőszámú szempont az etnikai hovatartozás lett, a rendszer az állami terrorizmus jegyében működik. Az erőszakos jelenetek mindennaposak. Máj. 14-én egy orosz járókelőt halálra vertek Kisinyovban, a tetteseket szabadon engedték. Két ellenzéki orosz nyelvű újság szerkesztőségét feldúlták. Mircea Druc miniszterelnök kijelentette: a nem-moldovaiak tekintsék megtiszteltetésnek, hogy itt élhetnek. A törvény szerint minden hivatalnoknak négy év alatt meg kell tanulni a moldovai nyelvet. Nemrég propaganda-hadjáratot indítottak a Dnyeszteren túli területek visszacsatolásáért. /Bodó Barna: Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ Ha a kisebbségből többség lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1990. december 7.

Mircea Druc moldovai miniszterelnök Bukaresten találkozott Petre Roman miniszterelnökkel. /MTI/

1990. december 22.

Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő és helyettese, Székely Raymond emlékeztek 1989. dec. 22-re, a Szabadság első számának megszületésére. Az Igazság szerkesztőségében összegyűltek többen, hogy erről beszéljenek: Tibori Szabó Zoltán, Orbán Ferenc, Székely Raymond, Pillich László, Párfi Mircea, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Csép Sándor és Kiss János, a műszaki szerkesztést Dózsa Sándor végezte. Éjjel döntötték el a lap nevét, addigra már megírták cikkeiket is. Dec. 23-ra megjelent a Szabadság első száma. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

1991. január 16.

Andrei Plesu oktatásügyi miniszter két napig Moldvában tartózkodott, tárgyalt Mircea Snegur elnökkel is. /Román rádió/

1991. február 7.

Mircea Druc volt kormányfőt, a moldovai népfront parlamenti csoportjának vezetőjét választották meg Kisinyovban Moldova és Románia "Nemzeti Újraegyesítési Tanácsa" elnökének. Ennek a testületnek 28 moldovai és 33 román képviselő a tagja. A tanács legutóbbi, Iasiban tartott legutóbbi ülésén e mozgalomhoz csatlakozott a Moldávia szakszervezeti szövetség, a Besszarábiáért és Bukovináért Világszövetség, a Román Munkapárt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint több más szervezet. Ugyanakkor e tanács létrehozását elítélte több moldáviai vezető, köztük Mircea Snegur államfő is. /MTI/

1991. február 11.

Iliescu elnök meghívására febr. 11-én Bukarestbe érkezett Mircea Snegur, a Moldovai SZSZK elnöke. Megbeszélést tartottak, másnap a parlamentben mondott beszédet a moldovai elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Iliescu elnök elmondta, hogy a két testvérköztársaság államfőinek első találkozóján a kapcsolatok építésének módjait vették számba. Románia 80 moldovai pap romániai képzését vállalta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ Snegur a román parlamentben a Romániával kialakítandó gazdasági konföderációról beszélt, a kulturális konföderáció máris gyümölcsöző, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A képviselők megéljenezték, amikor közölte, arról álmodik, hogy köztársasága Romániával konföderációba tömörül. /MTI/

1991. február 16.

Temesváron román-magyar kerekasztallal és református egyházi ünnepséggel kezdődtek a megemlékezések az 1989-ben történtekre. Dec. 16-án emlékeztek a városban a két évvel korábban történtekre, amely ökumenikus istentisztelettel kezdődött, ezen még kevese vettek rész. Ki van itt még a tavalyelőttiek közül -kérdezte Tőkés László. Felszólalt Doina Cornea. A város által rendezett "méltóság-felvonulás" már nem a református templom elől indult, az Opera térre meghirdetett nagygyűlésen mintegy 20 ezren jelentek meg. Mihály király lányai is eljöttek, felszólalt Doina Cornea, Corneliu Coposu, a parasztpárt elnöke, Radu Campeanu NLP-pártelnök, Sergiu Cunescu szocdem pártelnök, Stelian Tanase, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke, Tokay György pedig az RMDSZ nevében beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1991. február 28.

A romániai Husi /Husz/ városban Stolojan-Muravski találkozóra került sor. A román-moldovai kormányfői találkozón jelen voltak a külügyi, a védelmi, a kereskedelmi és turisztikai miniszterek, továbbá a Román Nemzeti Bank kormányzója, a kőolajipari csúcsszerv és a vámhatóság vezetői. A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú keretszerződés kidolgozásának szükségességéről. A moldovai fél elsősorban vállalati szinten képzeli el az integrációt. - Moldovában úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés. - A tárgyalásokkal egyidejűleg Iasiban ülésezett a Mircea Druc moldvai exkormányfő elnökletével működő közös, román-moldovai Egyesülési Nemzeti Tanács, melynek román parlamenti képviselők is tagjai. Ők a kormányfői találkozót Románia és Moldova egyesülését szolgáló lépésként ünnepelték. /Népszabadság, dec. 30., Magyar Nemzet. dec. 31./

1991. május 9.

Határ menti találkozót tartott máj. 9-én Petre Roman és Mircea Druc moldovai miniszterelnök, Bukarest és Kisinyov együttműködéséről tárgyaltak. Petre Roman diák- és tanulócserék rendszeresítését ígérte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

1991. május 21.

Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1991. május 29.

Moldova Köztársaságnak fogják nevezni a jövőben is, de elnevezéséből törlik a szocialista és a szovjet szót. A képviselők megváltoztatták a Legfelsőbb Tanács elnevezést is, ez lesz mostantól a parlament. A függetlenségi nyilatkozat kimondását sürgeti a Népfront képviselői. Az oktatási minisztérium meg akarja szüntetni az orosz nyelv tanszékét az egyetemen. A tanszék tanárai Mircea Snegur elnökhöz írt levelükben hangsúlyozzák, hogy ez az intézkedés ellentétes a nyelvhasználati törvénnyel, a tanszék megszüntetésével a köztársaság másfél millió orosz anyanyelvű állampolgárának gyermekei nem nyerhetnének filológiai képzést a kisinyovi egyetemen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ II. János Pál pápa bíborossá nevezte ki Alexandru Todeát, Fogaras és Gyulafehérvár görög katolikus püspökét. /MTI/

1991. május 30.

A moldovai parlament bizalmatlanságot szavazott Mircea Druc miniszterelnök és 362 napos kormányzása ellen. Mircea Snegur elnök javaslatára megválasztották Moldova Köztársaság új kormányfőjét Valeriu Muravschi személyében, aki eddig pénzügyminiszter volt. Muravschi hangsúlyozta, hogy a függetlenség híve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1991. június 19.

Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elnöke jún. 19-én Bukaresten tárgyalt Iliescu elnökkel a két ország átfogó integrációjáról, a vegyes vállalatok alakításáról, a határátkelések egyszerűsítéséről, a kulturális konföderációról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1991. augusztus 16.

A Bolyai Társaság képviselői /Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár, elnök, dr. Bodor András egyetemi tanár, alelnök, Jenei Dezső mérnök, elnökségi tag/ aug. 8-án tárgyaltak dr. Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t /emlékeztetőt/ készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt. A miniszter közölte, hogy van már magyar egyetem, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyetem, amely a közeljövőben 3000 hallgatót fogadhat. Az egyetem magyar nyelven fogja biztosítani a római katolikus teológiai oktatást, valamint a nyelvészet, történelem, filozófia, lélektan és pedagógia tanítását. A Bolyai Társaság delegációja válaszában kifejtette, hogy nem tud erről az egyetemről, a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet rektorával, dr. Hajdú Gyulával folytatott legutóbbi beszélgetésükkor / júl. 28./ sem említett a rektor semmit az intézetnek egyetemmé történő átalakulásáról. A Bolyai Társaság képviselői hangsúlyozták: nagyon fontos lenne, hogy Kolozsváron induljon a magyar egyetem. Az 1990/91-es tanévben 184 171 hallgatója volt az ország felsőfokú intézményeinek, ebből 8 300 /4,5 %/ volt magyar nemzetiségű, de közülük mindössze 800-an tanulhattak magyar nyelven. A miniszter ellenezte a Bolyai Egyetem önállóságának visszaállítását. Azzal érveltek a minisztériumban, hogy 147 előadás folyik magyarul az egyetemen. Ez a Fehér könyvben szereplő adat megtévesztő, hangzott a válasz, mert többezer előadásból csak 147 folyik magyarul, ez még a 10 %-ot sem éri el - olvasható az emlékeztetőben. A miniszter szerint egyes magyar karok felállítása Kolozsváron vitatható, mert ott feszült a légkör. Először meg kellene győzni a közvéleményt, továbbá Grigore Znac prefektust. A Bolyai Társaság képviselői kifejtették: a végrehajtó hatalom kötelesség meggyőzni az érdekelteket. A megbeszélésen részt vevő Ifrim Mircea tanácsos hangoztatta, hogy a magyar egyetem 1945-ös felállítása a királyi diktatúra légkörében valósult meg, szovjet szuronyokra támaszkodva. Szerinte a fakultások csak román nyelven működhetnek, Marosvásárhelyen sem indokolt egy magyar nyelvű orvosi kar. A Bolyai Társaság képviselői érveltek ezen állítás ellen. A megbeszélés végén a Bolyai Társaság részéről átnyújtották a miniszternek a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem létesítésére vonatkozó, 1990. februárjában benyújtott memorandum másolatát, a miniszterelnöknek 1990. áprilisában benyújtott memorandum másolatát és az 1991. máj. 5-én a tanügyminisztériumnak benyújtott, az 1990-1991-es tanév beiskolázási adatait tartalmazó memorandum másolatát. /Aide-mémoire. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A Bolyai Társaság képviselői a miniszterrel történt megbeszélés után ellátogattak Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos érsek közölte: nem létesítettek és nem is szándékoznak létesíteni egyetemet, csupán egy római katolikus teológiai intézet létezik. Mindezt aug. 14-én kelt levelükben megírták a miniszternek, fenntartva a magyar egyetem iránti igényt, melyet 220 ezer magyar írt alá. /Jegyzék, a miniszternek írt levél szövege: Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

1991. augusztus 26.

Mircea Snegur moldovai elnök a Reuternek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Moldova független állam lesz, csak néhány év múlva egyesül Romániával, ha annak itt lesz az ideje. Olyan feltételeket kívánnak teremteni, hogy a két országban élő románok ne érezzék, hogy határ választja el őket egymástól. /MTI/

1991. szeptember 20.

Pécsen megjelent a Barátság - Prientie címen a Magyar-Román Baráti Társaság folyóirata. A magyarországi helységek közül Pécs volt ez első, amelyik testvérvárosi kapcsolatot létesített romániai várossal, Kolozsvárral. Májusban Kolozsvár népes küldöttséggel látogatott Pécsre, júniusban Mircea Dinescu írószövetségi elnök tartott irodalmi estet a városban. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

1991. szeptember 25.

Petre Roman a parlamentben elmondott beszédében szóba hozta a magát "emigráns erdélyi kormánynak" nevező csoport budapesti fellépését. A román nagykövet tájékozódott: a magyar kormány jelentéktelennek ítéli meg az ügyet. Petre Roman bejelentése felhördülést váltott ki a parlamentben. Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt vezetője elfogadta a magyar külügyminisztériumi nyilatkozatot, hogy ez nevetséges kezdeményezés, Vasile Vacaru szenátor szerint viszont ezt komolyan kell venni, azonban a románság kész testével megvédeni az ország integritását. (Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, MTI/

1991. szeptember 26.

Mircea Snegur moldovai elnök szept. 26-án telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, jelentette a Moldova Press. A Romania Libera szept. 25-i száma Románia kész egyesülni Moldova Köztársasággal címmel ismertette Petre Roman miniszterelnöknek a Die Presse szept. 21-i számában megjelent interjúját. A Romania Libera szerint a román kormányfő azt nyilatkozta, hogy a Moldovában élő oroszoknak javasolhatják, hogy térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Iliescu megígérte Snegurnak, hogy megvizsgálja a nyilatkozat elhangzásának körülményeit. Külügyminisztériumi közleményt adtak ki, amely pontosan idézi a Die Pressében közölteket. Petre Román az interjúban kimondta, hogy a Moldova Köztársaságban élők "a mi testvéreink; a történelmi alapok közismertek, világos, hogy az egyik legrégebbi román terület. Ám a moldovaiak maguk döntenek jövőjük felől." Az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette, hogy sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak. Petre Roman nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e az oroszok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 28-29./

1991. október 28.

A parlament okt. 28-i ülésén az RMDSZ képviselői konkrét érvekkel, adatokkal cáfolták a vádaskodásokat a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról készített jelentés folyatódó vitájában. Amint megszólalt egy RMDSZ-képviselő, a többiek verték az asztalt, kiabáltak, alig hagyták szóhoz jutni. A román képviselők indulatosan támadták a magyar kisebbséget, például Gheorghe Dumitrascu: "Kossuth a román nemzet gyilkosa, olyan mint Eichmann Izraelnek." Agatha Nicolau: "A magyarokat nem érdekli az általuk ortodox templomok felé dobott kő íve." Romulus Vulpescu: "Vezessék be a katonai diktatúrát két megyében, számolják fel a magyar tévét." Ioan Bogdan "A magyar kisebbség viselkedjen úgy, ahogy kell." Dumitru Pop: "A magyarok tele vannak nemesi gőggel." Dan Carpatina /Román Nemzeti Egységpárt/ képviselő a magyarok románellenességét a kiegyezésig vezeti vissza, innen vezet az út szerinte a Magyar Autonóm Tartományig és ez erőszakos cselekedtek formájában máig húzódik. A képviselő erőszakos elmagyarosításról is beszélt. Mircea Cretu /RNEP/-képviselő szerint a bécsi döntés után a románságot súlyos sérelmek érték, ha teret engednének, akkor ez most is bekövetkezne, csak egy új Hitler kell hozzá. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor a bekiabálások közben adatokkal, dokumentumokkal cáfolta a jelentést. Markó Béla RMDSZ-szenátor válaszolt Mihai Teodorescu azon kijelentésére, hogy nem létezik egyetlen magyar sem, akit etnikai okokból bántalmaztak volna. Tiltakozik Maros megye lakossága nevében, mondta, tiltakozik Sütő András nevében, aki 1990. márc. 19-én egy gyilkossági kísérlet nyomán elvesztette egyik szemét, a ludasi állomáson bántalmazott magyar gyermekek nevében, a Görgény völgyében megvert magyar értelmiségiek nevében, a lista nagyon hosszú, nem akarja folytatni, nehogy izgatással vádolják. Romulus Vulpescu író-szenátor nagy tapsot aratott magyarellenes kirohanásaival, általános pusztítást kívánt elrendelni mindennel szemben, ami a romániai magyar szellemiséghez, identitáshoz tartozik. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor kimondta, hogy a jelentés meghamisítja a valóságot. A többi magyar képviselő is cáfolta a jelentés alaptalan vádaskodását. Pop Dumitru elsősorban Tőkés László és Szőcs Géza ellen intézett dühödt kirohanást. Az ülésről Román Győző és Béres Katalin tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./ Amint a Vasile Mois, a szenátus egyik alelnöke kijelentette, hogy a "román méltóság ellen követtek el gyilkossági merényletet Erdély összes megyéjében", Romulus Vulpescu szenátor a rádió és televízió magyar adásának megszüntetését követelte, amivel nagy tapsot aratott. Javasolta a két megye kétnyelvű helységneveinek betiltását és szorgalmazta, hogy a kétnyelvűséget sehol, semmilyen formában ne engedélyezzék. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke javasolta a jelentés külföldi terjesztését. Ez a jelentés önmagát vádolja, a benne foglalt gondolkodásmódot, ezzel lejáratják Romániát. A katonai közigazgatásra és a magyar adás eltörlésére vonatkozó javaslat ma már Dél-Afrikában sem fordulhat elő. /MTI/

1991. november 6.

Szabad György, az Országgyűlés elnöke nov. 6-án fogadta Radu Campeanut, a román szenátus alelnökét, a Nemzeti Liberális Párt elnökét, aki az Európa Parlament liberális frakciójának budapesti konferenciáján vett részt. Campeanu biztosította a magyar közvéleményt, hogy a magyarok iránti türelmetlenség, amely a román parlamentben is megnyilvánult, a kevesek türelmetlenségét jelenti. Elmondta az is, hogy a vitát lezárják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1991. november 14.

Moldova szempontjából nem lenne bölcs dolog, ha egyesülne Romániával, jelentette ki a Komszomolszkaja Pravdának /Moszkva/ adott nyilatkozatában Mircea Snegur moldovai államfő. Elmondta még, hogy a köztársaság lakosságának többsége ugyancsak az azonnali egyesülés ellen van. /MTI/

1991. november 21.

Nov. 21-én a parlament elfogadta az alkotmányt. Név szerinti szavazással határozott a parlament az alkotmánytervezet elfogadásáról, a szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSZ-képviselők egységesen ellene szavaztak, rajtuk kívül parasztpárti képviselők egy kivételével, a liberális pártiak közül pedig többen, továbbá az új igazságügyminiszter, Mircea Ionescu-Qintus is ellene voksolt, a túlnyomó rész azonban mellette, így nagy többséggel elfogadták az új alkotmányt /510 képviselő és szenátor közül 414 mellette, 95 ellene/. Szőcs Gézának - közbekiáltásokkal - nem engedték, hogy megindokolja döntését, a többi magyar képviselőnél is hangzottak a megjegyzések. Szőcs Géza a Romániai Magyar Szó munkatársának elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportjában jelentkezett bizonyos megosztottság az alkotmány elfogadásával kapcsolatban. Végül a szélsőséges kisebbségellenes hangulatkeltés hatására egységesen elutasító lett az RMDSZ-csoport álláspontja. Szilágyi Zsolt képviselő főleg azt kifogásolta, hogy az alkotmány nem az állampolgárból, az állampolgár védelméből indul ki, hanem az országból és a nemzetből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Király Károly tiltakozásul távolmaradt a szavazástól, levélben indokolva meg döntését: ez az alkotmány a kisebbségieknek másodrangú állampolgári státust ad, a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó parlamenti többség nyomást gyakorolt az ellenzékre és a kisebbségi képviselőkre, elvetették az anyanyelv használatát. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja nevében indokolta meg, hogy miért szavaznak a magyar képviselők az alkotmány elfogadása ellen. Az új alkotmány csorbítja a helyi autonómiát, a helyi közigazgatásban és a bíróságon kiiktatták az anyanyelv használatának garantálását, "Románia nemzeti állammá való nyilvánításával kapcsolatos fenntartásaink nem voltak alaptalanok." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1051-1068




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998