udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 57 találat lapozás: 1-30 | 31-57
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cozma, Miron

1991. szeptember 26.

A tüntető Zsil-völgyi bányászok vezetője, Miron Cosma kijelentette, hogy követelik Petre Roman miniszterelnök lemondását. Éjszaka újabb bányászcsoportok érkeztek Bukarestbe, akik botokkal, csákányokkal és a hozzájuk csatlakozó fővárosiakkal együtt elindultak a kormány épülete elé. Petre Roman miniszterelnök kormánya nevében benyújtotta lemondását, a lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza elfogadta. /Petre Roman miniszterelnök: 1989. dec. 26-1991. szept. 26./ Az esti órákban többszáz bányász behatolt a képviselőházba, Iliescu elnök lemondását követelve. A tüntetők ezután a tévé székházát akarták elfoglalni. Az eddigi összetűzéseknek két halottja és 284 sebesültje van, közülük 93-at kórházban ápolnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29, MTI/ Más forrás szerint nyolc halottja van a tüntetéseknek. /Romania Libera (Bukarest), szept. 27./ Romániában a hadsereget felhatalmazták arra, hogy a belügyminisztérium alakulataival együtt lépjen fel a rend helyreállítása érdekében. Ezt a döntést a Legfelsőbb Védelmi Tanács hozta.

1993. június 7.

A román szakszervezetek /Fatia, Szabad Szakszervezetek Szövetsége (CNSLR) és a Petrom/ egyesülnek. A szakszervezetek tiltakoztak az ellen, hogy a kormány Miron Cosma Zsil-völgyi bányászvezért, a bukaresti "bányászjárás" vezetőjét jelölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi értekezletére. /Új Magyarország, jún. 7./

1993. július 29.

A Zsil-völgyi bányászok júl. 29-én ismét sztrájkba léptek, fizetésemelést követelve. Vezetőjük, a bukaresti bányászlátogatás "hőse", Miron Cosma felutazott Bukarestbe, hogy tárgyaljon a miniszterelnökkel. A hatórás tárgyaláson a kormány nem engedett. /Magyar Nemzet, júl. 31./

1993. július 30.

Három héttel azt követően, hogy a Zsil-völgyi bányászok munkabeszüntetéssel elérték követésüket, bérük megduplázását, újból nyugtalanság töltötte el a bányavidéket. Az egyes kategóriák között igen nagy a különbség, ez okozta a felháborodást. Miron Cozma, a Zsil-völgyi bányászok vezetője megbeszélést folytatott Bukarestben a kormány több tagjával. /Nyugtalanság a Zsil völgyében. = Népszava, júl. 30./

1993. augusztus 8.

Aug. 8-án Bukarestben tárgyaltak a bányászok és a kormány képviselői. A kormány felszólította a szénbányászokat a sztrájk befejezésére. A dél-amerikai útjáról hazatért Iliescu elnök az ún. "japán sztrájkot" ajánlotta, azt javasolta a bányászoknak, hogy fehér szalaggal ugyan, de dolgozzanak. A román elnök cáfolta Miron Cosma szakszervezeti bányászvezetőt, aki azt állította, hogy 1990 júniusában Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe. /Iliescu: Pénz helyett fehér szalag. = Népszabadság, aug. 9./

1994. február 18.

A nagy szakszervezeti tömörülések vezetői tárgyalást kezdtek a kormány megbízottaival a febr. 28-ára tervezett sztrájkkal kapcsolatban, közben febr. 17-én 2000 bányász gyűlt össze, hogy újból Bukarestbe indul, mint 1990 júniusában és 1991 szeptemberében, a "bányászjárások" idején, azonban vezetőjük, Miron Cosma nem adta ki az indulási parancsot. /Pesti Hírlap, febr. 18./

1994. február 19.

Bukarestben febr. 18-án tárgyalás kezdődött a Miron Cosma bányászvezérhez tartozó Lignitul szakszervezet és a kormány képviselői között, ugyanekkor Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hívatal /SRI/ vezetője megjelent a bányászok előtt és beszédében türelemre intette őket. Az Evenimentul Zilei szept. 18-ai száma szerint Magureanu leváltotta Dolj és Gorj megyék SRI-vezetőit, többek között azért, mert nem tájékoztattak időben a sztrájkokról. /Új Magyarország, febr. 19./

1997. január 10.

Jan. 10-én letartóztatták Miron Cozmát, a Zsil-völgyi bányász-szakszervezet vezetőjét. Cozma az 1991. szept. 24-25-i bukaresti "bányászjárás" megszervezésével erőszakos cselekményeket idézett elő. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

1997. január 13.

Élénk visszhangot váltott ki az 1991-es bukaresti "bányászjárások" vezérének, a Zsil-völgyi szénmedence kiskirályának, Miron Cosmának a letartóztatása, akit a halálos áldozatokat is követelő bányászfelvonulás megszervezésével és felforgató tevékenységgel vádol a legfelsőbb ügyészség. A Cosma ellen összeállított ügyirat 15 kötetes, több mint 5000 oldalas. A bányászvezért azelőtt többször beidézték, de sohasem jelent meg. A biztonság kedvéért egyelőre sűrű rendőrjáratok cirkálnak azon a vidéken, a boltokat feltöltötték hússal és kenyérrel. A közlekedési miniszter mindent megtesz, hogy a bányászok "igazságtevő" különítményei ne induljanak el vonaton, mint ették azt 1990-ben és 1991-ben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Jan. 12-én Emil Constantinescu elnök fogadta a Cotroceni-palotában a sajtó nyilvánossága előtt a bányászküldöttséget, akik követelték vezetőjük szabadon bocsátását. Emil Constantinescu garantálta, hogy az eljárás nem lesz politikai per. /Népszabadság, jan. 13./

1997. január 16.

Miron Cozma bányászvezér letartóztatása és törvény elé állítása szinte felmérhetetlen horderejű fejleménye a román demokráciának. - írta Bíró Béla. Cozma mögött nemcsak a bányászok állnak, hanem a Ceausescu-féle nomenklatúrából toborzódott nemzeti újgazdagok népes tábora és a különböző maffiák legális vámszedőinek légiói is. Ezekkel az emberekkel ujjat húzni életveszélyes vállalkozás, ezért is fordult Emil Constantinescu elnök a fiatal jogásznemzedékhez. /Bíró Béla. A nagy kísérlet. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 17-23./

1997. január 22.

Egyre nagyobb méreteket ölt a Zsil-völgyi szénmedencében dolgozók tiltakozása Miron Cosma letartóztatása miatt. Mintegy 30 ezer bányász írta alá azt a beadványt, amelyben Cosma szabadlábra helyezését kérik. /Magyar Nemzet, jan. 23./

1997. január 22.

Niculae Cerveni ügyvéd, az egyik román liberális tömörülés elnöke kijelentette, hogy Miron Cosma letartóztatása nem oldja meg a "bányászjárások" pusztításaival szembeni igazságtételt. Dokumentumok bizonyítják Iliescu volt elnök vétkességét. Iliescunak felelni kell az igazságügyi szervek előtt, hangsúlyozta. /Új Magyarország, jan. 24./

1997. március 26.

Elkészült a vádirat Miron Cosma Zsil-völgyi bányászvezér ellen, aki az 1990-es és 1991-es többezer bányásszal valósággal megszállta és terrorizálta Bukarestet, az ellenzéki pártokat, erőszakkal véget vetett Petre Roman kormányfő országlásának. A bűnvádi eljárás ötéves késése nem a nyomozókon múlott. Számos bakigazgatót is őrizetbe vettek, a rendőrség nyomoz több volt államférfi, köztük Adrian Nastase, Viorel Hrebenciuc volt kormányfőtitkár és mások korrupciós ügyei után. /Magyar Nemzet, márc. 29./

1997. április 14.

Ápr. 14-én megkezdődött Miron Cosma bányászvezér pere, ám a tárgyalást elnapolták máj. 5-re, hogy a védelem alaposabban felkészüljön. /MTI/

1997. szeptember 29.

Ion Iliescu volt államfő, a legnagyobb ellenzéki párt jelenlegi vezetője az 1990-es és 1991-es bányászjárások igazi szervezője - jelentette ki Miron Cozma volt zsil-völgyi bányászvezér perének szept. 29-i tárgyalásán. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1998. január 9.

Lakásában holtan találták Vlad Mariant, aki tanúja volt 1991 nyarán Miron Cozma bányászvezér és Ion Iliescu államfő között lezajlott bukaresti beszélgetésnek. A boncolóorvos szívrohamot állapított meg, de a holttesten ütésnyomokat fedezett fel. Mariannak jan. 6-án kellett volna megjelennie a Cozma elleni per tárgyalásán. Marian évek óta sikertelenül próbált pereskedni, de mindig elhalasztották a tárgyalást. 1997-ben több alkalommal ismeretlen személyek bántalmazták és megpróbálták rábeszélni arra, hogy vonja vissza keresetét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

1998. július 9.

Csaknem másfél évi fogva tartás után szabadon bocsátották Miron Cozma bányászvezért, szakszervezeti vezetőt, az 1990 és 1991 évi úgynevezett "bányászjárások" vezetőjét. Cozmát az 1996 évi politikai fordulat után az államrend veszélyeztetése címén állítottak bíróság elé a zsil-völgyi bányászok 1991 szeptemberi bukaresti "kirándulása" miatt, de végül csupán a közrend megzavarása és a közerkölcs megsértése címén ítéltek el olymódon három évi börtönbüntetésre, hogy az rögtön felező amnesztia hatálya alá esett. Mint ismeretes, Iliescu 1990 júniusában az állampolgárok segítségét kérte az állítólag fenyegető anarchia megfékezésére, ekkor érkeztek Bukarestbe a munkaeszközeikkel felszerelt bányászok ezrei és terrorizálták a demokratikus ellenzéki erőket, politikusokat, egyetemistákat. Az államfő személyesen mondott köszönetet a zsil-völgyieknek távozásukkor. 1991 szeptemberében a bányászok újabb bukaresti tömeges látogatása kikényszerítette Petre Roman lemondását, akivel akkor már konfliktusban állt Ion Iliescu. Az 1996 évi kormányváltás utáni letartóztatások leglátványosabbika volt Cozma őrizetbe vétele. Hosszú hónapokon át tartó pere során Ion Iliescuval az élen számos politikus tett tanúvallomást, anélkül, hogy világosabbá vált volna a bányászjárások tényleges mechanizmusa és szervezése. /MTI/

1998. július 10.

A Zsil-völgyi bányászok vezérét, Miron Cosmát szabadon engedték. Cosmát az 1991-ben lezajlott bányászjárás idején elkövetett csendháborításért ítélték el. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

1998. november 21.

Nov. 21-én Kolozsvárott nagygyűlést tartottak, amelyet a Szabadság joggal nevezett fasiszta tüntetésnek. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke szónoklatában a barbár magyarságról beszélt, mondván, a magyar fajzat Románia halálos ellensége. Kijelentette, hogy ha hatalomra kerül, akkor életfogytiglani börtönre ítéli Emil Constantinescut és rács mögé juttatja az RMDSZ-szel kollaborálókat. Kilátásba helyezte azt is, hogy az RMDSZ egy nürnbergi perhez hasonlóra számíthat. A Petőfi-Schiller egyetemet Horthy-Hitler főiskolának nevezte, majd Magyarországot a barbárok hazájának minősítette, ahol az átutazókat életveszély fenyegeti. A gyűlésnek több felszólalója volt: Gheorghe Funar, az NRP új főtitkára, Victor Romulus Constantinescu, Raul Sorban, Miron Cosma volt bányászvezér és Alexandru Nerisanu. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsa Tiltakozást tett közzé, kifejtve, hogy Tudor gyalázkodó beszédén túl az utóbbi időben a román médiában és a politikai életben aggasztóan elszaporodtak az RMDSZ- és magyarellenes támadások, fasiszta fenyegetések. Az RMDSZ kérte a sértő, gyalázkodó megnyilatkozások szerzőinek felelősségre vonását. "A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a fasiszta megnyilvánulások termőtalaja" - olvasható a tiltakozásban. A Szatmári Friss Újságban Takács Csaba ügyvezető elnök fejtette ki véleményét: "Az RMDSZ mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy e szélsőséges megnyilvánulásokra végre érvényesüljenek a jogállam alkotmányos rendeletei, vagyis az illető intézmények lépjenek fel az ilyen jelenségek ellen. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megkapja a gyűlés teljes hanganyagát, és gondoskodni fog arról, hogy a társadalomra és a román demokráciára nézve veszélyes utalások dokumentum anyaga eljusson az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, az igazságügyi miniszterhez, a főügyészhez és az Európa Tanács Emberjogi Bizottságához. A szélsőséges nacionalizmus elterjedését, az etnikai gyűlöletkeltést mindenképpen jelezni kell az Európa Tanácsnak, amelyik Románia monitorizálását csak időszakosan függesztette fel. Ez az egész eset akár a román állam fokmérőjévé is válhat. Az RMDSZ ugyanakkor a parlament elé terjesztett nyilatkozatban fog tiltakozni Corneliu Vadim Tudor kijelentései ellen". "Ha megfigyeljük, Romániában magyarellenes nyilatkozatok, sértegetések, a demokráciát súlyosan megkérdőjelező cselekedetek miatt román nemzetiségűt még egyetlenegy esetben sem marasztaltak el... Egy szoborra való felmászás három év börtönbüntetést jelent egy magyarnak és dicséretet egy románnak. Hogy meddig mehet még ez így, nem tudom. De úgy látszik, komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy ez a kisebbségek ellen irányuló folyamat ne szűnjön meg." /Az RMDSZ az Európa Tanácshoz fordul a kisebbségeket sértő megnyilvánulások miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25., Fasiszta tüntetés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

1999. január 6.

Folytatódik a bányászsztrájk, a Nyugat hegységbeli bányászok is csatlakoztak a Zsil-völgyi tiltakozásokhoz. Radu Vasile miniszterelnök elutasította a bányászok követelését, hogy a Zsíl völgyébe utazzon. Miron Cozma bányászvezér áll a sztrájkolók élén, fő politikai szövetségese, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke nyilatkozatában a parlament rendkívüli összehívását követelte a Zsil-völgyi helyzet miatt, és azt kérte a lakosságtól, kezdjen általános sztrájkot Emil Constantinescu elnök "nép- és nemzetellenes" politikájának megbuktatása érdekében. /A bányászsztrájk fejleményei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

1999. január 13.

A mai sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a már több, mint egy hete tartó Zsíl-völgyi bányászsztrájk legújabb fejleményeivel. Az Adevarul arról tudósít, hogy a bányászok képviselői az államelnöknek és a kormányfőnek a helyszínen való megjelenését és a parlament rendkívüli ülését követelik. Miron Cozma bányászvezér ultimátumot adott, kijelentve, hogy amennyiben holnapig nem teljesülnek követeléseik, a bányászok a fővárosba mennek tüntetni. Tegnap a bányászok "utolsó figyelmeztetésként" Petrozsénytól 10 km-t meneteltek Bukarest fele. A Ziua megjegyzi, hogy a bányászok egy 30 gyerekből álló csoportot tettek az oszlop elejére, ezzel "védekezve". A lap szerint a Zsil-szorost csendőrök és a Belügyminisztérium különleges osztagai felügyelik, készen az esetleges beavatkozásra, a bányászok bukaresti útját meggátolandó. Emil Constantinescu államelnök, válaszolva a bányászküldöttség és a kormány közötti közvetítésre vonatkozó felkérésre, tegnapi hivatalos közleményében kijelentette, hogy a kormánnyal való "törvényes párbeszéd" lehetőségei nincsenek kimerítve, ezért egyelőre nem fog közvetítőként beavatkozni. Az Evenimentul Zilei beszámol arról, hogy Cozma, visszautasítandó a sztrájk politizálására vonatkozó vádakat, "ideiglenesen" lemondott Nagy-Románia Párti tagságáról. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 13., 7. sz./

1999. január 22.

Emil Constantinescu államfő jan. 22-én kora reggel feltételesen szükségállapotot hirdetett ki Románia egész területére: amennyiben a Ramnicu-Valceaban tartózkodó tüntetők nem indulnak vissza a Zsil völgyébe, jan. 22-én 14 órától a szükségállapot érvénybe lép. Éjjel a kormány rendeletet fogadott el a rendkívüli állapotról. Radu Vasile kormányfő kész személyesen tárgyalni a bányászok vezetőivel. Emil Constantinescu államfő a kihirdetett szükségállapot bevezetését elhalasztotta a Radu Vasile miniszterelnök és a bányászképviselők közötti tárgyalások befejeztéig. Cozia kolostorában Radu Vasile megkezdte tárgyalását a Miron Cozma vezette bányászküldöttséggel. Négy órás tárgyalás után a felek a munkakonfliktus befejezéséről tájékoztattak, részleteket nem közöltek. A bányászok incidensek nélkül hazaindultak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

1999. február 4.

Miron Cozma zsil-völgyi bányászvezér, aki ellen számos törvényszéki per folyik, tegnap kijelentette, hogy ezután egyetlen perbeidézésnek sem tesz eleget, "addig, amíg az igazságszolgáltatás politikailag alá van rendelve" - írják a mai lapok. "Ha van bátorságuk, jöjjenek és tartóztassanak le itt" - jelentette ki, olvasható az Adevarulban. A lap tudósítása szerint Cozma a Zsil-völgy vezérének kiáltotta ki magát, és újabb bányászjárással fenyeget, ha eljárást indítanak azok ellen, akik részt vettek a múltkori bányásztüntetésekben. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 4. - 23. sz./

1999. február 5.

Febr. 3-án a szenátus védelmi bizottsága megkezdte a Bukarest elleni bányászmenetelés körülményeinek vizsgálatát. A Zsil-völgyi bányászok januári akciója valóságos zendülés volt - jelentette ki Nicolae Alexandru, védelmi bizottsága elnöke. A bizottság Gheorghe Lupu tábornokot, a biztonsági erők leváltott parancsnokát és Theodor Zaharia tábornokot, a belügyminisztérium felmentett államtitkárát hallgatta meg. Mindketten tagadták, hogy felelősek lennének a rendfenntartó erők csúfos kudarcáért, mondván: a helyszínen lévő csapatok irányítása nem az ő hatáskörükbe tartozott. Nicolae Alexandru szerint a történtekben a Nagy-Románia Párt komoly szerepet játszott. A bányászok a pártvezér Corneliu Vadim Tudor portréit vitték magukkal, a pártot és a pártvezért éltető jelszavakat kiáltoztak. A szenátus a meghallgatásokkal párhuzamosan dönt egy külön parlamenti vizsgáló bizottság felállításáról. /Parlamenti vizsgálat a Zsil-völgyi eseményekről. Külföldi erők is érintettek voltak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./ A bíróság törvénytelennek ítélte a bányászok általános sztrájkját. Miron Cozma bányászvezér kijelentette, hogy nem hajlandó megjelenni a bíróság előtt. Cozma ellen jelenleg négy per folyik. A bányászvezér azzal fenyegetőzött, hogyha egyetlen bányászvezető ellen eljárás indul, akkor emberei élén bevonul Bukarestbe. /Cozma dacol az igazságszolgáltatással. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

1999. február 17.

Miron Cozma zsil-völgyi bányászvezér elítélésének hírére a bányászok febr. 16-án újra Bukarest felé indultak. Febr. 17-én hajnalban a belügyminisztérium rendfenntartó erőinek több órás heves közelharc sikerült szétverni a tüntető bányászok csoportját, őrizetbe vettek mintegy 350 bányászt, valamint két szakszervezeti vezetőt, később a febr. 15-én 18 évi börtönre ítélt Miron Cozmát is. Az összecsapásoknak egy halottja van, a vasdorongokkal és láncokkal felszerelt bányászok 35 rendőrt és csendőrt sebesítettek meg, a bányászok közül 20 sérült bányászt vittek kórházba. /Õrizetbe vették Miron Cosmát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2000. november 7.

Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának vezetője kilátásba helyezte, hogy államfővé választása esetén elnöki kegyelemben részesítheti Miron Cozma bányászvezért, a Bukarest elleni bányászjárások jelenleg börtönben lévő vezetőjét. Miron Cozmát a román Legfelső Bíróság 1999 februárjában jogerősen 18 évi börtönbüntetésre ítélte az 1991 szeptemberében történt bukaresti bányászjárásban játszott szerepe miatt. A Bukarest elleni bányászjárások Ion Iliescu első 1990 és 1992 közötti elnöksége alatt váltak hírhedt gyakorlattá. A sajtó szerint maga Iliescu volt az, aki 1990-ben a fővárosba hívta a Zsil-völgyi bányászokat, hogy velük veresse szét a kommunista visszarendeződés ellen tüntető diákokat, majd 1991-ben az újabb bányászjárásokat használta fel arra, hogy megszabaduljon a vele szembeforduló akkori miniszterelnöktől, Petre Romantól. Iliescu hangsúlyozta, hogy valamennyi bányászjárást a jelenleg hatalmon lévő erők provokálták, mivel ezek az erők "táplálják az erőszakot Romániában". A bányászok nem bűnösök a történtekért, ellenkezőleg, érdemüknek tudható, hogy szolidaritást vállaltak és támogatták a demokrácia megteremtését Romániában - szögezte le Ion Iliescu. /Ha nyer az elnökválasztásokon. Iliescu kegyelemben részesíti Miron Cozmát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2001. február 14.

Miron Cozma ügyvédei a bányászjárásokban elhíresült volt Zsil-völgyi szakszervezeti vezető perének újrafelvételét kérik a legfőbb ügyésztől. Miron Cozmát az államhatalom megdöntésére irányuló kísérlet vádjával ítélte 18 évi börtönbüntetésre egy bukaresti bíróság az 1991. szeptemberi bányászjárás perében. Az ítélet a Legfelsőbb Bíróság 1999. február 15-i határozata alapján jogerőssé vált. Kevés idő elteltével két Zsil-völgyi szakszervezeti szövetség az ítélet megsemmisítését és a per újrafelvételét kért, azonban ezt az akkori főügyész, Mircea Cristea elutasította. Ion Iliescu a választási kampány idején úgy nyilatkozott, megválasztása esetén elnöki kegyelemben részesíti a bányászvezért. - Nem zárható ki, hogy Cozma kiszabadulása, de legalábbis ügyének újratárgyalása bekövetkezhet. /Perújrafelvételt kér. Szabadlábra kerül Miron Cozma? = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2001. március 24.

Emil Boc képviselő, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke márc. 23-i sajtóértekezletén keményen bírálta a jelenlegi kormányt. Elmondta: a kabinet újraéleszti a diktatúra idején használt technikákat. Példaként a Román Külügyi Hírszolgálat élére kinevezett, a Szekuritátéval együttműködött új igazgató esetét, a titoktörvényt, a belügyminisztérium működési szabályzatát, a szekusdossziékat vizsgáló bizottság bírálatát, Chitac és Stanculescu tábornokok büntetésének felfüggesztését és Miron Cosma esetének esetleges újratárgyalását említette. Az államtitkokról a büntető törvénykönyv is rendelkezik, külön törvényre nem lett volna szükség. A belügyminisztérium működési szabályzatának módosításával a kormány párhuzamos titkosszolgálatot hozott létre. Nastase kormányfő kérdőre vonta a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság szükségességét, holott valamennyi volt kommunista országban működik hasonló intézmény. /Kommunista diktatúrára emlékeztető technikák Bírálják a kormányt a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2001. június 6.

Vihart kavart a napokkal ezelőtt bejelentett amnesztia törvényének elképzelése. Az Antonie Iorgovan szenátor által felvetett javaslatot egyes politikusok elutasították, mások üdvözölték, a miniszterelnök megpróbált kibújni a véleménynyilvánítás alól, a sajtó pedig az 1989-es decemberi események megtorlóinak, valamint a bukaresti bányászjárásban vétkeseknek, többek között Miron Cosmának a kiszabadítására tett kísérletként értékelte a tervet. Az elképzelés szerint kegyelemben részesítenének mindenkit, aki 1989 decemberétől kezdődően társadalmi megmozdulásban vett volna részt. Ion Iliescu államfő nyilvánosan is üdvözölte ezt az elképzelést, sőt, egyik kijelentésében megemlítette az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket is, amelyekre szintén ki kellene terjeszteni az amnesztiatörvényt. Székely Ervin képviselő elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényének javaslatát, és remélik, ezt a kormány sem teszi meg. Az amnesztiának jelzésértéke van, amellyel azt akarják bizonyítani, hogy a politikai hatalom erősebb a bírói hatalomnál, amelyet maga alá akar gyűrni, és amely által a bírói hatalom valójában a politika szolgálójává válik, mondotta Székely Ervin. /(Ú. I.): Az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényét. Csak rendkívüli helyzetekben lenne szabad alkalmazni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2001. augusztus 14.

Ion Iliescu átvette Miron Cozma kegyelmi kérvényét, és tanulmányozás végett átadta a Legfelsőbb Jogügyi Tanácsnak. Az államfő azután nyilatkozik a kegyelmi kérvényről, miután a testülettől megkapta annak javaslatait. Iliescu elárulta: van saját véleménye ez ügyben, de azt nem kívánja nyilvánosságra hozni. Markó Béla RMDSZ-elnök ellenezte a 18 évre ítélt bányászvezér szabadon bocsátását. Szerinte a bányászjárások szervezőit mindenképpen meg kellett büntetni. /Iliescu gondolkozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./


lapozás: 1-30 | 31-57




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998