udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 67 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mitrea, Miron

1994. augusztus 24.

Miron Mitrea pálfordulása, a hatalomhoz közeledése megosztotta a CNSLR-Fratia szakszervezeti tömörülést: a másik társelnök, Victor Ciorbea felhívásában kérte mindazokat, akik nem értenek egyet a jelenlegi hatalommal, azok jöjjenek egy új szakszervezeti tömörülésbe, olyanba, amelyik együttműködik az ellenzékkel. 1993-ban egyesült a két nagy szakszervezet, azonban ez sok buktatóval járt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

1994. augusztus 26.

Qintus pártjával /Nemzeti Liberális Párt/ látványosan közeledik a Vatrához, felvállalva a Vatra Romaneasca célkitűzéseit. Miron Mitrea szakszervezeti vezetőt a kormánypártban várják, Victor Ciorbea, a szakszervezeti társvezető pedig a Demokratikus Konvenció felé orientálódik. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 26./

1994. október 24.

Kolozsváron tartotta országos konvencióját a Petre Roman vezette Demokrata Párt, azzal a szándékkal, hogy elhódítsa a választókat Funar Román Nemzeti Egységpártjától. Elutasítják a román nemzet felsőbbrendűségét hirdető tételeket, nem fogadják el a kisebbségek által hirdetett kollektív jogokat és ellenzik az etnikai autonómiát. Elfogadják a kulturális önrendelkezést, a kétnyelvű feliratokat, az anyanyelvi magánoktatást, de elvetik az ifjúság erőszakos különválasztását. Kettészakadt a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Fratia Konföderáció, mert egyik társelnök, Miron Mitrea túlzottan a kormányhoz húzott. A másik társelnök, Victor Ciorbea megalakította a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációját. /Magyar Hírlap, okt. 24./

1995. november 25.

A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja nov. 24-25-én tartotta országos konferenciáját, nem tudhatta maga mögött Iliescu elnököt, aki nem jelent meg. Üzenetében súlyos bírálattal illette az SZDP-t. Felrótta a kormányzatnak a lej árfolyamának zuhanását, de azt is kifejtette, hogy a kormány megállította a gazdasági hanyatlást. Újraválasztották tisztségébe Oliviu Gherman pártelnököt és Adrian Nastase ügyvezető elnököt. A párt főtitkára Miron Mitrea lett, aki eddig az egyik alelnök volt. A zárónapon felolvasták az államfő üzenetét: amennyiben indul az elnökválasztáson, akkor ezt a kormánypárt színeiben teszi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1996. október 3.

Feltételezések szerint egymillió telefonhívást kezdeményezett az úgynevezett közvélemény-kutató intézet, amelynek irodáit a Vegyipari Kutatóintézet tizedik emeletén fedezték fel a sajtó és a forradalmár szervezetek képviselői. A felháborodás hatására Miron Mitrea, a kormánypárt főtitkára beismerte, hogy ők rendelték meg a felmérést. A helyszínre látogató újságírók megállapították, hogy a százfős személyzettel dolgozó központban katonai fegyelem uralkodik. A készülékeket két hónappal korábban szerelte be a RomTelecom. A központ üzemeltetése máris legalább másfél milliárd lejt emésztett fel, csaknem annyit, amennyit a pártok összesen kaptak a választási kampányra, az RMDSZ viszont nem kapta meg a neki járó kampánypénzt. Megállapították, hogy a kormányzópárt nem rendelkezhetett ilyen összeggel - legálisan. A kormánypárt most támad: az újságírók "betörtek" az intézetbe és a rendőrséghez fordult, írja bukaresti tudósításában Gyarmath János. /Magyar Nemzet, okt. 3./

1996. november 20.

Victor Ciorbeát jelölte a DK vezető erejeként számon tartott Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt miniszterelnöknek. Ciorbea a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Fratia Konföderáció elnökeként harcolt a volt kormányfő ellen, a júniusi helyhatósági választáson a DK jelöltjeként Bukarest főpolgármesterévé választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Victor Ciorbea /sz. 1954. okt. 26., Ponor (Fehér megye)/ jogot végzett, bíró lett, közben tanított a Bukaresti Egyetem jogi karán. 1990 nyarán a Romániai Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke lett. 1993-ban a vezetése alatt álló tömörülés egyesült a másik nagy szervezettel, a Fratia szakszervezeti konföderációval, az új alakulat /CNSL-Fratia/ társelnökévé választották. A másik társelnök, Mitron Mitrea belépett a kormánypártba és segítkezett a kormánypárt korrupciós ügyeiben, vele ellentétben Ciorbea elutasította a kormánypárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ ajánlatait egyszer miniszterelnök-helyettesi, később munkaügyi miniszteri posztra. Közben 1992-ben a clevelandi Casa Western Egyetemen folytatott menedzsertanulmányokat. Miután a szakszervezeti tömörülés egyre jobban közeledett a Vacaroiu-kormányhoz, Ciorbea otthagyta ezt a szövetséget és alapító elnöke lett a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának /CSDR/. Később a CSDR számos együttműködési szerződést között a Demokratikus Konvencióval /DK/. Ciorbea 1995-ben felhagyott a szakszervezeti élettel, politikai pályára lépett, a DK országos tanácsának lett megfigyelői státusú tagja. 1996-ban belépett a parasztpártba és a Polgári Szövetség elnökségének tagja lett. A helyhatósági választásokon Bukarest polgármesterévé választották. /Új Magyarország, nov. 20., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1998. február 3.

A módosított földtörvény rendelkezéseinek alkalmazása során a föld- és erdő-visszaigénylési kérések határidőre való benyújtásának egyik késleltető oka a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjének rövidsége volt. Ez is szükségessé tette a határidő április 3-ig szóló meghosszabbítását. A visszaigénylésekhez szükséges bizonyító iratok megszerzésének meggyorsítása érdekében Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő személyesen fordult Valeriu Stoica igazságügyminiszterhez, majd január 22-én sürgető írásbeli kérést nyújtott be. Az átiratban a Hargita megyei képviselő indítványozta a megyében működő telekkönyvi hivatalok /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz/ ügyfélfogadási órarendjének a meghosszabbítását, az érintett személyzet túlóráinak a fizetése mellett. Az RMDSZ-képviselő közbenjárása nem volt hatástalan: a csíkszeredai bíróság elnökétől, Mitrea Ibolyától származó értesülés szerint január 30-án az említett intézményhez megérkezett az Igazságügyi Minisztérium átirata, amelyben a felettes szervek a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjét munkanaponként öt órában állapítják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4. - 1200. sz./

1999. június 29.

Több mint egy hónapos heves viták, és a bizottságokhoz való sorozatos visszaküldések után, 175 szavazattal 95 ellenében és 12 tartózkodás mellett a képviselőháznak sikerült végre elfogadni a köztisztviselők-közállását szabályozó törvényt olyan formában, hogy az ne korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználatát a közigazgatásban. Ennek értelmében tehát azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot, a közönségszolgálati hivatalokban alkalmazott egyes köztisztviselőknek kötelezően beszélni kell az illető kisebbség nyelvét. Ez a cikkely jún. 29-én ismét heves vitát váltott ki: Miron Mitrea RTDP-s képviselő azt indítványozta, hogy a közönségszolgálati osztályokban "a kisebbségek nyelvét ismerő köztisztviselők is alkalmazhatók" megfogalmazás kerüljön be. Vasile Miclaus egységpárti képviselő szerint a lakosság számarányát 20-ról 51-re kellett volna módosítani. A javaslatokat a plénum visszautasította. /Közönségszolgálat anyanyelven is. Elfogadták a köztisztviselők jogállását szabályozó törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

1999. december 15.

Emil Constantinescu államfő dec. 14-én több órán át tárgyalt a koalíció vezetőivel, és a 17 tagú kormány tíz lemondott miniszterével, majd úgy döntött, hogy visszahívja tisztségéből Radu Vasile kormányfőt, aki kormánya többségének lemondása ellenére sem akart megválni hivatalától. Az államfő az ideiglenes kormányfő feladatával Alexandru Athanasiu szociáldemokrata politikust bízta meg, aki Vasile kormányában a munka- és szociális ügyek minisztere volt. A tíz lemondott miniszter az államfő kérdésére az új kormány megalakulásáig ügyvivőként hivatalában marad. - Radu Vasile kormányfő tiltakozott Emil Constantinescu államfő őt visszahívó döntése ellen, alkotmányellenesnek nevezve az eljárást, mondván, csak a parlament határozhat a lemondatásáról. - A parasztpárt dec. 14-én felfüggesztette Radu Vasilét a pártban betöltött minden vezetőségi tisztségéből. Ionut Gherasim parasztpárti képviselő viszont kijelentette, hogy a tagságnak több mint a fele, köztük 43 honatya támogatja Radu Vasilét. A párt főtitkári tisztségétől senki sem foszthatja meg őt a kongresszuson kívül. A demokrata párti miniszterek nem mondtak le. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./ Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke a kormányválságot kommentálva kijelentette: precedens nélküli helyzet állt elő. Szerinte az egész ország előrehozott választásokat kíván. Miron Mitrea RTDP-képviselő szerint Vasile menesztésének a procedúrája alkotmány- és nemzetellenes, ellentmond a jogállam szabályainak. - Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szerint viszont Radu Vasilénak tisztségéből való visszahívása alkotmányos. /Ellenzéki vélemények RTDP: az egyedüli megoldás az előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2000. február 2.

A szenátus tavaszi ülésszaka a Petre Roman külügyminiszteri kinevezésével megüresedett házelnöki tisztség betöltésével kezdődött. A kormánykoalíció pártjai közül több magáénak tartja a szenátuselnöki posztot. Verestóy Attila szenátor elmondta: az RMDSZ szenátusi frakciója Mircea Ionescu-Quintust támogatja, ugyanis az Isarescu-kormány alakításakor kötött politikai egyezségek szerint ez a hely a liberálisokat illeti meg. - A jelenlegi kormánykoalíció már nem rendelkezik többséggel a szenátusban, s így a kérdésbe az ellenzéknek is beleszólása van. A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) már mind a három kormánypárttal folytatott tárgyalásokat, anélkül, hogy elkötelezte volna magát. - Eckstein-Kovács Péter kifejtette: a kisebbségvédelmi hivatal szempontjából a diszkrimináció minden megnyilvánulását tiltó törvénytervezet még ebben az ülésszakban való elfogadtatása lenne a fontosabb. /Erdei Róbert: /Nincs koalíciós többség a szenátusban A kormánypártokat elhagyók szavazatán múlnak a döntések. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A szenátus végül a megválasztáshoz szükséges minimális 72 szavazattal Ionescu-Quintusra voksolt. A Demokrata Párt jelöltje alelnöki tisztséget kap. - Megtörténtek a választások a képviselőházban is a nem magyar nemzeti kisebbségek is kaptak végre helyet, pontosabban egy jegyzői tisztséget a képviselőház Állandó Bizottságában. Mint ismeretes, a képviselőház elnökét négy évre választották, Ion Diaconescu tehát megmaradt tisztségében. A két alelnöki tisztséget két RTDP-s, Miron Mitrea és Adrian Nastase tölti be. Az RMDSZ-nek egy titkári tisztség jár, erre a frakció ismét Kónya-Hamar Sándort jelölték, Böndi Gyöngyike ellenében. /Mircea Ionescu Quintus a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2000. december 12.

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2001. január 17.

Megoldódni látszik az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) között nemrég kirobbant konfliktus, amely az alprefektusi tisztség igénylése során kialakult nézeteltérés miatt állt elő. Kónya-Hamar Sándor megyei elnök elmondta: jan. 16-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel, Viorel Hrebenciuc-kal, a képviselőház alelnökével, és Miron Mitrea szállításügyi miniszterrel, akik egyetértettek azzal, hogy az RMDSZ Kolozs megyében tíz, a kormány hatáskörébe tartozó közintézmény vezetői tisztségét kapja meg. Kónya-Hamar tájékoztatása szerint a nevesítés már megtörtént, a jelöléskor elsősorban szakmai és nem politikai feltételeket vettek figyelembe. /Rendeződhet az RTDP és az RMDSZ helyi szervezetei közötti konfliktus. Tíz vezetői tisztség jutna a szövetségnek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2001. március 10.

A kormány jelenlegi elképzelése szerint az elkövetkező tíz évben nem épül autópálya Erdélyben - derül ki abból a pályaépítési programból, amelynek részleteit márc. 8-án ismertette a román sajtó. A programot előterjesztő Miron Mitrea közlekedési miniszter szerint a román autópálya építési program gerincét a 4. összeurópai közlekedési folyosó képezi majd. Első lépésként a Bukarest és Ploiesti közötti 70 kilométeres autósztráda épülne meg, ami 350 millió dolláros beruházást igényel. Ezt követné a bukaresti körgyűrű ötven kilométeres északi szakaszának megépítése 250 millió dollárból, majd a Lugos és Nagylak közötti 120 kilométeres autósztráda, amihez 560 millió dollárra lesz szükség. Ezek kivitelezését a tárca szándékai szerint az elkövetkező négy évben kezdik meg. A folytatás a Comarnic és Brassó közötti 65 kilométeres, 319 millió dollár értékű sztráda, a Nagyszeben és Lugos közötti 210 kilométernyi 735 millió dolláros sztrádaszakasz, valamint a Brassó és Segesvár közötti 110 kilométeres útvonal 165 millió dollárért kiépítendő négy sávja lenne. Ezzel Nagylak és Konstanca között - a 4. európai közlekedési folyosó romániai szakaszának teljes hosszában - nagy sebességű forgalom lebonyolítására alkalmas útvonal jön létre. A tíz évre tervezett első szakasz következő fázisaiban szándékoznak kiépíteni a Cornetu-Brassó autósztrádát és a bukaresti körgyűrű déli szakaszának első nyomvonalát, továbbá a Nagyszeben és Lugos közötti sztráda második nyomvonalát, valamint a 9. európai közlekedési folyosó romániai szakaszának kiegészítéseit, illetve a 4. közlekedési folyosó többi részét. Áprilisban kezdik meg a Bukarest és Cernavoda közötti autósztráda építését, amit a román kormány, az Európai Beruházási Bank és az Európai Unió finanszíroz közösen. /Nem épül autópálya Erdélyben Mitrea: Először a Bukarest-Ploiesti szakasz épülne meg. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2001. április 10.

RMDSZ-képviselőkkel folytatott megbeszélésén Miron Mitrea közlekedésügyi miniszter kifejtette, hogy az európai autósztráda Erdély déli részén halad majd keresztül, a Nagylak-Déva-Nagyszeben-Ramnicu-Valcea-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonalon, és nem Erdély középső részén, mint ahogyan az RMDSZ és Magyarország elképzeléseinek megfelelt volna. Magyarország két éve folytat tárgyalásokat Romániával a felépítendő autópálya ügyében, ez az elképzelés a Nagyvárad-Kolozsvár-Székelyföld-Brassó útszakaszt részesítette volna előnyben. Az RMDSZ javaslata elsősorban a Magyarországgal fenntartott gazdasági kapcsolatokat, következésképpen Erdély gazdasági fejlődését befolyásolta volna pozitív értelemben, ezzel azonban a bukaresti kabinet nem ért egyet. /Az autópálya mégis Erdély déli részén halad. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2001. július 7.

A Nagy-Románia Párt közleményben tiltakozott az ellen, hogy ma és holnap Árkoson Kovászna megye - valóság és lehetőség címmel az RMDSZ, illetve a Kovászna Megyei Önkormányzat és a Kis- és Középvállalkozók Szövetsége szervezésében olyan konferenciát tartanak, amelyen az önkormányzati képviselőkön kívül a román parlament tagjai, üzletemberek és a bukaresti nagykövetségek gazdasági attaséi, miniszterek is részt vesznek. Az RMDSZ-től kapott tájékoztatás szerint meghívták Markó Bélát, Takács Csabát, Miron Mitreat (Közmunkálatügyi, szállítási és lakásügyi minisztert), Silvia Ciorneit (a Kis- és Középvállalatok és szövetkezetek miniszterét), Dan Ioan Popescut (iparügyi minisztert) is. /Nagy-romániás tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad),

2001. november 9.

Az RMDSZ nov. 8-i sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök a 2002. évi költségvetési törvény kapcsán elmondta, hogy a szakbizottsági munkálatok során az RMDSZ több módosító javaslatát is elfogadták. A sajtértekezleten Borbély László, a képviselőház titkára Miron Mitrea területfejlesztési és szállításügyi miniszter Hargita, Kovászna és Maros megyei látogatását egyértelműen sikeresnek minősítette. Borbély László képviselő, a román kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: a miniszter ígéretet tett e megyék útjainak javítására, bekötőutak építésre, bizonyos megyei utaknak országos érdekeltségűvé való nyilvánítására, különböző helységek ivóvízellátásának kiépítésre, és nem utolsó sorban a lakásépítések támogatására. Szabó Károly szenátor kifejtette: a nov. 7-én a szenátusban előterjesztett törvénykezdeményezése a Román Hírszerző Szolgálat működésére vonatkozóan két lényeges pontra összpontosul. Egyik pontosítja a Román Hírszerző Szolgálat ama kötelezettséget, hogy ez fölfedje, illetve azonosítsa az állampolgár sérelmére bárki által elkövetett lehallgatását. A második, hogy törvényesen elrendelt lehallgatásokról, amennyiben az azokon át begyűjtött adatok nem utalnak nemzetbiztonság sérelmére elkövetett tevékenységre, a hivatal köteles az érintett felet tájékoztatni. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 8., 2076. sz./

2001. november 17.

Miron Mitrea Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megyében járt a tárcára háruló befektetési programok helyzetének megvizsgálása érdekében. Negatívumként emlegette, hogy a kolozsvári terelőút megvalósíthatósági előtervet nem készítették el. Ezzel ellentétben Nagyváradon, mondta a miniszter, már el is kezdték a terelőút építését. Ilyen esetben mi is segítünk - mondta. A kolozsvári helyhatóság részéről nincs érdeklődés a jelzáloghiteles lakásépítésre - derült ki Mitrea mondataiból. - Miron Mitrea részletezte az európai fórumok és különböző nemzetközi pénzintézetek finanszírozta romániai autópálya terveket. A Románián áthaladó autópálya nem érinti Kolozsvárt és Marosvásárhelyt: Nagylaknál érkezik az országba és Arad/Temesvár érintésével halad Konstancáig. Megnyugtatásul elmondta, hogy a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó-Bukarest autópálya a második helyen található a prioritási listán. A miniszter epés megjegyzéseket tett Orbán Viktor azon nemrégi ajánlatáról, amely szerint a magyar kormány hajlandó lenne hozzájárulni az autópálya finanszírozásához. Egyelőre csak nyilatkozatokról van szó, látni akarom végre a pénzt - hitetlenkedett a miniszter. Mitrea a közelgő magyarországi választásoknak tulajdonította a magyar miniszterelnök kijelentéseit. A miniszter azt is bejelentette, hogy a vasúti jegyek árának 40 százalékos emelését tavasszal újabb 20 százalékos tarifanövekedés követi majd. Mitrea indoklása szerint az intézkedésekre az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodások miatt van szükség. Ezekben Románia vállalta, hogy 30 százalékkal csökkenti a Román Vasutaknak nyújtott állami támogatást. /Kiss Olivér: Erdélyi utakon a szállításügyi miniszter. Mitrea: Orbánék autópálya-terve egyszerű kampányfogás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2002. március 7.

Febr. 6-án, Ion Iliescu elnökkel történt konzultációt követően Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke elmondta: az államfőtől, a korrupcióellenes kampány szellemében, Adrian Nastase kormányfő, Ilie Sarbu, Serban Mihailescu és Miron Mitrea miniszterek menesztését kérték, akik — a DP szerint — a kabinet legkorruptabb tagjai. /Kormányszintű nagytakarítást akar a DP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

2002. április 13.

Kelemen Hunor képviselő ápr. 12-i sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy Csíkkarcfalván vasútállomás melletti kockaköveket kezdték felszedni és elszállítani a Brassói Területi Vasúti Igazgatóság emberei, anélkül, hogy a helyi tanácstól engedélyt kértek volna. A képviselő értesítette Miron Mitrea szállításügyi minisztert, aki a helyszínre küldte a vasúti igazgatóság képviselőjét. Miután 500 négyzetméternyi kockakövet felszedtek, a munkát leállították. Kiderült, hogy a kockakövet a marosfői ortodox kolostor udvarára szállították. A képviselő politikai nyilatkozatra készül a parlamentben az ügy kapcsán. /Törvénysértés Csíkkarcfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

2002. április 15.

Kelemen Hunor csíki képviselő közölte: az 1950-es években épült utat ?kihúzzák a karcfalviak lába alól". Az állomás melletti macskaköves utcarészt idegen munkások elkezdték felszedni. Bár a bontáshoz szükséges lett volna a polgármesteri hivatal engedélyére, a helyi vezetők nem is tudtak arról, hogy valaki ilyesmire készül. Iosifescu Dorel, a brassói CFR vezetőjének utasítása alapján történt a kövezet felszedése. A vasúti társaság hivatalos álláspontja szerint a felszedett köveket a marosfői vasútállomásra viszik, ahol javítási munkálatok folynak. A későbbiekben azonban kiderült: a karcfalvi macskakövek nem az állomásra kerültek, hanem a marosfői ortodox kolostor udvarába és ezt fényképekkel is lehet igazolni ? állította Kelemen Hunor képviselő. Ápr. 10-én, miután a képviselőnek Miron Mitrea miniszterrel sikerült felvennie a kapcsolatot, ennek közbenjárására beszüntették a munkálatot, addig azonban ötszáz négyzetméterről már felszedték a macskakövet. A helyi vezetőség egyelőre csak ötven millió lejes büntetést tudott kiszabni a brassói CFR-re, kérve, hogy állítsák vissza az utat eredeti állapotába. Kelemen Hunor képviselő a parlamentben politikai nyilatkozat formájában is nyilvánosságra fogja hozni a történteket. /(Daczó Dénes): Az ellopott út nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2002. május 15.

Máj. 13-án az intézményesített korrupció — Adrian Nastase és Miron Mitrea — elnevezésű egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a demokrata és a liberális párt nyújtott be, elutasította a képviselőház. A bizalmatlansági indítványban a Maritime Training Centre Television társaság létrehozása miatt vádolták a kormányt, mivel ezáltal állami érdekeltségű országos társaságokat "körülbelül 6 millió dollártól fosztottak meg, amelyeket pénzügyi manőverek révén román és külföldi magántulajdonban lévő cégek hasznára irányítottak". Az indítvány aláírói Miron Mitrea közlekedésügyi miniszter menesztését követelték. Miron Mitrea miniszter válaszában elutasította a vádakat. /Elutasított bizalmatlansági indítvány. A közpénzek magáncélú eltérítésével vádolták a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2002. október 17.

Okt. 15-én az RMDSZ képviselői - Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője, Borbély László, Winkler Gyula és Asztalos Ferenc képviselők - találkoztak Ecaterina Andronescu oktatási miniszterrel, Okt. 16-án pedig a szövetség szenátusi és képviselőházi frakcióinak tagjai megbeszéléseket folytattak Miron Mitrea lakás, szállítás, valamint közmunkaügyi miniszterrel. Az oktatási tárca vezetőjével folytatott megbeszéléseken az RMDSZ képviselői kitértek az egyes iskolák magyar tagozatait érintő sajátos problémákra. Szó esett egyrészt azokról az épületekről, amelyeket az önkormányzatok nem tudnak befejezni, ezért szükséges a minisztérium támogatása, Megegyezés született az RMDSZ ez irányú igényeinek támogatásáról. Megegyeztek a községek vízellátását szabályozó programnak két újabb - Kovászna és Szilágy - megyére történő kiterjesztéséről. Az ifjúsági lakások építéséről szóló programban megegyeztek az erdélyi megyékről. A képviselők elégedetlenségüket fejezték ki az erdélyi autópálya tervének további halasztása miatt. /Miniszterekkel tárgyaltak az RMDSZ vezetői. Megbeszélés Andronescuval és Mitreával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2002. december 5.

Tovább tart az RMDSZ-UPE konfliktus Székelyudvarhelyen. Antal István parlamenti képviselő partizánakciónak nevezte Szász Jenő polgármesternek a székelyudvarhelyi terelőútra vonatkozó javaslatát. Székelyudvarhely Hunyadi utcájának lakói évek óta arra panaszkodnak, hogy házuk falán ujjnyi repedések keletkeztek az utcán áthaladó teherforgalom miatt. Szakemberek szerint a Küküllő árterületén áthaladó utca ingatag talajon épült, és az alapja sem képes többtonnás terhelés elviselésére, így a forgalmat másik útvonalra kell terelni. Szász Jenő polgármester nov. 22-én ismertette a sajtóval a terelőút tervét, amelyet pár nappal korábban a Közmunkálati és Szállításügyi Minisztérium államtitkárának is bemutatott, és ígéretet kapott arra, hogy a 113 milliárd lejes beruházást a szaktárca belefoglalja a 2003-as állami költségvetésbe. Ehhez azonban a helyi tanácsnak elvi jóváhagyását kell adnia. A székelyudvarhelyi önkormányzat november 30-i ülésén az RMDSZ-es tanácsosok - arra hivatkozva, hogy a polgármester nem számolt be, milyen költségvetési keretből készíttette el a megvalósíthatósági tanulmányt - levették napirendről az előterjesztést. Az RMDSZ-képviselők a terelőútnál fontosabbnak tartják a Székelykeresztúr és Héjjasfalva felé vezető megyei út korszerűsítését. Szász Jenő polgármester kifejtette, felelőtlenségnek tartja, hogy a tanácsosok városfejlesztéssel kapcsolatos szakmai kérdésekben politikai döntéseket hoznak. "Akik még csak esélyt sem nyitnak az ifjúságnak otthont adó építkezési program folytatására, és még csak megvitatni sem merik a városlakók érdekét szolgáló fejlesztési terveket, alkalmatlanok bármilyen közigazgatási szerepvállalásra" - vélekedett a polgármester. Noha a csereháti ifjúsági lakások építési ütemével kapcsolatban Miron Mitrea miniszter is elégedettnek mutatkozott, a november végi ülésen az önkormányzat RMDSZ-tanácsosai nem kívánták tárgyalni a befektetés második szakaszát előkészítő terveket. /Mi lesz a terelőúttal, fejlesztéssel? = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2003. február 13.

A kormány prioritásként kezeli a Brassó-Marosvásárhely- Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon haladó autópálya megépítését - jelentette be a parlament előtt febr. 12-én Adrian Nastase, a 2003- 2004-re szóló kormányzati prioritásokat ismertetve. Borbély László RMDSZ-es képviselő elmondta, a képviselőház ipari és szállítási szakbizottsága az RMDSZ kérésére elfogadta, hogy a Bors- Nagyvárad-Kolozsvár sztrádaépítést is helyezzék a szállítási infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott törvénycsomag prioritási listájára. Borbély elmondta, a IV-es európai korridor 2015-ig történő kiépítéséről rendelkező törvénycsomagban most két útvonalat tekintenek elsőrendűnek, a már említett Erdélyen átvezető útvonalat és a kormány által múlt héten bejelentett Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest irányt. - Magyarország kinyilvánította egyértelmű támogatását Románia főbb európai közlekedési útvonalakkal való összekötését illetően, erről tárgyalnak Miron Mitrea szállításügyi miniszter közeli budapesti látogatásán. /Incze Ferenc, Salamon Márton László: Prioritás az észak-erdélyi sztráda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2003. március 14.

Megoldottnak látszik a magyarországi közalapítványok helyzete, aminek eredményeként remélhetőleg a közeljövőben kiírhatják a határon túli magyar szervezeteknek szóló pályázatokat - jelezte Borbély László az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki márc. 13-án találkozott Budapesten Szabó Vilmossal, a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárral és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Borbély úgy tudja, hogy a támogatások mértéke nem csökken, a támogatott szakterületek pedig bővülnek. Borbély László Budapesten Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel is találkozott, akivel a két ország közötti gazdasági együttműködésről tárgyaltak, különös hangsúlyt fektetve az Észak-Erdélyt átszelő autópálya kiépítésére. Miron Mitrea román szállításügyi miniszter a következő hetekben Budapestre látogat, ahol megfogalmazzák azt az Európai Unióhoz intézett szándéknyilatkozatot, amely az autópálya - projekt finanszírozási kereteit tartalmazza. Borbély László márc. 14-én a Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezette román parlamenti küldöttség tagjaként részt vesz Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke meghívására a környező országok parlamenti elnökeinek budapesti találkozóján. /Incze Ferenc: Közalapítványok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2003. március 31.

Márc. 30-án Kolozsvárra látogatott Miron Mitrea közmunkaügyi, közlekedési és lakásügyi miniszter. Közölte, hogy az elkövetkező időszakban nem lehet számítani a Kolozsvárt és Nagyváradot összekötő vasútvonal villamosítására. Boros János alpolgármester említést tett a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszuson Medgyessy Péter és Adrian Nastase kormányfő által tett ígéretről, amely a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó-Bukarest autópálya megépítéséről szólt. Mitrea ezt elutasította, mondván, várni kell az észak-erdélyi autósztrádával, ugyanis az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a finanszírozást. A 2,7 milliárd euróra tervezett projekt költségeit nem tudják fedezni. Hozzátette: leghamarabb az Arad-Konstanca autópálya épül meg, és még ebben az évben hozzálátnak a Bukarest-Brassó szakaszhoz. /Kiss Olivér: Lemondhatunk az Észak-Erdélyen áthaladó autópályáról? Függőben a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal villamosítása is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2003. május 21.

Máj. 20-án Miron Mitrea román közlekedésügyi miniszter Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszter meghívására Budapesten tárgyalt. A hivatalos küldöttség tagjaként a tárgyalássorozaton az RMDSZ részéről jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor és Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese. A látogatás során a résztvevők megbeszéléseket folytattak az Észak-Erdélyt átszelő autópályával kapcsolatos kérdésekről, az infrastruktúrát érintő más beruházásokról, valamint a teherszállításra vonatkozó problémákról. /Román-magyar közlekedési tárgyalások Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A magyar és a román fél együtt keresi meg az észak-erdélyi autópálya felépítéséhez szükséges pénzforrásokat, ugyanakkor külön-külön is kutatnak finanszírozási lehetőségek után. A két miniszter fontosnak tartotta a két ország miniszterelnöke által április 16-án Athénban Romano Prodinak átnyújtott levelet, amelyben a IV-es korridor megépítése mellett az észak-erdélyi autópálya megépítése is prioritásként szerepel. Csillag István magyar tárcavezető utalt arra, hogy az Észak-Erdélyt érintő autópálya-építés kapcsán remény van a tíz évvel ezelőtt kijelölt nyomvonal Magyarország számára előnyös megváltoztatásáról. A két miniszter megegyezett abban is, hogy a jövőben félévente egyeztetnek; a következő tárgyalást Konstancán tartják. /Salamon Márton László: Ígéretes tárgyalások Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2003. június 17.

A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottsága máj. 16-án döntött a kormányátalakításról. Az Adrian Nastase pártelnök által vezetett ülésen úgy döntöttek, hogy az eddigi 22 minisztérium helyett 14 marad. Ennek értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányában részt vesz Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Ilie Sirbu mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter, Miron Mitrea szállításügyi, építkezésügyi és turisztikai miniszter, Dan Nica távközlési miniszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Razvan Teodorescu kulturális és vallásügyi miniszter, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter, Elena Dumitru, munkaügyi és családügyi miniszter, Alexandru Atanasiu oktatási, ifjúsági és kutatásügyi miniszter, Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter, Mircea Goana a külügyminiszter, Mircea Beuran egészségügyi miniszter, Serban Mihailescu, kormányfőtitkár. További hat tárcanélküli miniszterről is döntés született Gabriel Oprea, Eugen Dijmarescu, Vasile Puscas, Marian Sirbu, Ionel Blanculescu és Acsinte Gaspar személyében. /Döntöttek az új kormány összetételéről. Az oktatásügy és az egészségügy új kézbe került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2003. július 8.

A kormánypárt júl. 7-én fúziós megállapodásokat írt alá a Szocialista Munkáspárttal és a Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártjával. A megállapodások szerint a két párt képviselői helyet kapnak a párt országos és helyi vezetésében. /Balra! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./ Minden, a kormánypártban, a Szociáldemokrata Pártban (PSD) viselt tisztségéről lemondott Cozmin Gusa, a szervezet főtitkára, sőt megvált pártbéli tagságától is. A központi sajtónak adott indoklásában Gusa elmondta: nem tartja előnyösnek a Szocialista Munkáspárttal (PSM) kötött egyezséget, mivel ezt a Kommunista Párt (PCR) utódjának tartja, és hibának érzi azt is, hogy Viorel Hrebenciuc, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea továbbra is a PSD alapembereiként dolgoznak. A volt pártfőtitkár szerint ezeket a politikusokat mellékvágányra kellett volna terelnie a párt vezetőinek. /Mert másképp képzeli el a PSD-t: Lemondott Cosmin Gusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./

2003. szeptember 18.

A szept. 16-án folytatott tárgyalások értelmében a romániai magyar érdekképviselet, továbbá a szállítási, építkezési és turisztikai miniszter, Miron Mitrea kérésének eleget téve a Román Vasutak vezérigazgatója határozatot hozott a kétnyelvű feliratok elhelyezéséről azoknak a helységeknek a vasútállomásain, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosok számaránya meghaladja a 20 százalékot. A román vasúthálózat több mint 250 olyan települést érint, ahol a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot. /Kétnyelvű táblákat helyeznek el a vasútállomásokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998