udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lajcák, Miroslav

2009. február 18.

Érdemes lenne felülvizsgálni az Országgyűlés határozatát a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ügyében – mondta Göncz Kinga külügyminiszter február 17-én Budapesten, miután tárgyalt szlovák partnerével. Göncz emlékeztetett: hamarosan egyéves lesz a parlamenti határozat, ebből az alkalomból meg kellene nézni, hogy milyen mértékben szolgálja azt a célt, amelynek érdekében megszületett. Hozzátette: a határozat visszavonásáról nincs szó. A külügyminiszter szerint a határozat egy-egy mondata sért érzékenységeket Szlovákiában, miközben más szomszédos ország nem kifogásolta a döntést. „A KMKF-ről szóló parlamenti határozat célja, hogy szolgálja a két ország kapcsolatait, és nem az, hogy nehezítse – tette hozzá. Arra a kérdésére, hogy a szlovák félnek is gesztusokat kellene-e tennie, Göncz azt mondta: „a nagylelkűség nem mindig vár azonnali viszonzást, megtehetjük azt, hogy mi vagyunk érzékenyebbek”. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta: Szlovákiának továbbra is problémái vannak a KMKF országgyűlési intézményesítése miatt. Lajcák arra reagálva, hogy kollégája alkotmánybírósághoz fordulna a másodszor is elfogadott szlovák tankönyvtörvény miatt, közölte, az oktatási miniszternek is be kell tartania a törvényeket. /Felülvizsgált KMKF? = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./ A Fidesz szerint semmi ok nincs a KMKF-határozat felülvizsgálatára. Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa Göncz Kinga kijelentésére reagálva közölte: a KMKF működése sikertörténet, semmi ok nincs arra, hogy felülvizsgálják az Országgyűlés egy évvel ezelőtt elfogadott határozatát. A politikus szerint teljes egység van a parlamenti pártok között a KMKF-fel kapcsolatos országgyűlési határozat ügyében. Ez alapvetően a parlament szerve, és a kormányzat ezekben a kérdésekben jobban teszi, ha körültekintőbben nyilatkozik. Az Országgyűlés tavaly március 3-án fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozatot; a dokumentum alapján a KMKF-et a parlament saját állandó intézményének tekinti. Erre reagálva a szlovák parlament november 4-én hozta meg azt a határozatot, amely szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje égisze alatt létrehozott testület munkájában. A KMKF létét és tevékenységét az MKP fontosnak tartja, működésében a jövőben is részt fog venni – olvasható a párt közleményében. Amennyiben a magyar Országgyűlés pártjai úgy döntenek, hogy a KMKF tevékenységével kapcsolatos alapdokumentumok valamelyikét bővítik vagy pontosítják, az MKP azt tudomásul veszi, ám azt kéri, az esetleges változtatás előtt a magyar pártok egyeztessenek annak tartalmáról a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. /Göncz felülvizsgálná a határozatot (Magyar–szlovák viszony). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2009. február 19.

A regionális szintű együttműködés kérdései is szerepeltek Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke február 18-i bukaresti tárgyalásain, amelyeken az infrastrukturális fejlesztés, a gázvezeték és az autópálya-építés témáját egyaránt érintették a felek. Szili Katalin Roberta Anastaséval, illetve Mircea Geoanával, a román képviselőház és a szenátus elnökével ült közös asztalhoz, majd Emil Boc miniszterelnökkel tanácskozott, délután pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakcióival találkozott. Szili Katalin a találkozó után elmondta: román partnerével megállapodtak abban, hogy folytatják a parlamenti elnökök félévenkénti találkozóinak sorát. Emil Boc miniszterelnök arról biztosította a magyar vendéget, hogy kormánya szeretné folytatni az együttműködést a magyar kormánnyal, ennek keretében folytatnák a közös kormányülések gyakorlatát. /Elkezdték a kisebbségi törvény vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ „Ez a kérdés nincs napirenden” – reagált Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Göncz Kinga külügyminiszternek egy nappal korábban tett nyilatkozatára, melyben azt mondta, módosítani kellene a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A magyar diplomata Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter budapesti látogatását követően beszélt erről. A KMKF szerepét ugyanakkor Markó Béla úgy értékelte, hogy az „mára már nemcsak ünnepi testület, hanem egy olyan intézmény, amely közös koncepciókat képes kidolgozni”, „tovább kell vinni ebben a formában, és gazdagítani kell a munkáját”. Traian Basescu államfő hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcsolatokban az RMDSZ továbbra is megkerülhetetlen tényező. Hivatalos látogatása végén Szili Katalin még megkoszorúzta a Veszprémben meggyilkolt Marian Cozma kézilabda-játékos sírját is. /Mihály László: Lesz még közös kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára (KMKF) mostani formájában továbbra is szükség van, gazdagítani kell munkáját – jelentette ki Bukarestben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miután megbeszéléseket folytatott Szili Katalinnal. Markó Béla felhívta a figyelmet Szili Katalin szerepére a KMKF létrehozásában, amely – mint fogalmazott – ma már nem pusztán ünnepi testület, hanem olyan intézmény, amely közös elképzeléseket dolgoz ki. Az RMDSZ új parlamenti csoportjának az a véleménye, hogy a KMKF nagyon fontos intézmény, azt ebben a formában fenn kell tartani, gazdagítani kell munkáját – tette hozzá Markó. /Markó: a KMKF-re továbbra is szükség van ebben a formában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

2009. július 2.

Meghiúsulhat Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök jövő hétre tervezett találkozója, miután a pozsonyi parlament elfogadta a Magyar Koalíció Pártja által bírált nyelvtörvényt. A szlovák parlament által elfogadott államnyelvtörvény súlyosan árt a szlovákiai magyaroknak és a szlovák-magyar kapcsolatoknak is – mondta Bajnai Budapesten. Hozzátette: át kell gondolni, hogy mikor van értelme a kétoldalú kormányfői találkozónak. A két ország közötti alapszerződéssel is ütközik a szlovák nyelvtörvény – hangsúlyozta a miniszterelnök. Nagyon aggasztó, hogy a törvény értelmében – Európában példátlan módon – súlyosan büntetni lehet a helytelen nyelvhasználatot – tette hozzá. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerint a találkozó elmaradásával megerősítést nyerne az az úgymond Magyarország által már évek óta használt forgatókönyv, miszerint megegyezés születik a látogatásról, majd azt valamilyen ürüggyel a magyarok lemondják. „Teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy másik ország beavatkozzon törvényalkotási folyamatunkba” – szögezte le Lajcák. /Elmarad a Fico-látogatás? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2009. július 22.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint Robert Fico szlovák kormányfő az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos rendkívüli pozsonyi sajtóértekezletén ismét félrevezette a közvéleményt, megpróbált magyarellenes hangulatot kelteni. Robert Fico a magyar parlamentnek arra a felhívására reagálva, hogy Pozsony vonja vissza a nyelvtörvény módosítását, több olyan valótlanságot állított, „amelyek egyedüli célja a Szlovák Köztársaság állampolgárainak félrevezetése és a magyarellenes hangulat fokozása a szlovák társadalomban” – olvasható az MKP-állásfoglalásában. Az MKP hazugságnak tartja azokat az állításokat, amelyek szerint Szlovákia déli, többnyire magyarok lakta régióiban a szlovákul beszélő állampolgárok nem jutnak információhoz, vagy nem szolgálják ki őket. A szlovákiai magyarok felháborodása a nyelvtörvény módosítása kapcsán jogos, mert mind a törvény, mind annak módosítása csorbítja a polgári szabadságjogokat, ezért „ilyen szempontból jogos téma az Európai Unió, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet számára”. A nyelvtörvény módosításával Robert Fico megsértette azt az ígéretét, hogy kormánya nem csorbítja a nemzeti kisebbségek jogait Szlovákiában – mutatott rá a szlovákiai magyar párt. A módosított szlovák államnyelvtörvény Knut Vollebaeknek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának az elemzése szerint összhangban van az európai jogrenddel, a törvény által követett célok jogosak, s a bírságok is kompatibilisek az európai normákkal – jelentette ki Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter Pozsonyban. /MKP: Robert Fico félretájékoztat. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

2009. augusztus 31.

A szlovák és a magyar miniszterelnök Budapesten vagy akár más helyszínen már szeptember első felében találkozhat egymással – erről egyeztetett augusztus 30-án a szlovéniai Bledben a két ország külügyminisztere, Balázs Péter és Miroslav Lajcák. A találkozó a magyar fél kezdeményezésére jön létre, és Robert Fico szlovák miniszterelnök késznek mondta magát arra, hogy bárhol és bármikor találkozzék magyar partnerével. Bajnai Gordon magyar kormányfő szerint nem szabad hagyni, hogy elmérgesedjen a két ország közötti viszony. A romániai magyarság képviselői is ott lesznek szeptember elsején Dunaszerdahelyen, hogy a szlovákiai magyarságot támogassák, és tiltakozzanak a szlovák nyelvtörvény ellen – mondta Bíró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei választmányának elnöke, Nagyvárad alpolgármestere. Az RMDSZ Bihar megyei választmánya kezdeményezte az akciót, amelynek keretében állásfoglalást alakítottak ki, tiltakozásul a szlovák államnyelvtörvény módosított változatának bevezetése ellen. „Ezek a módosítások nagymértékben korlátozzák a magyar nemzetiségű lakosok anyanyelvének használatát, és ellentétben állnak az európai kisebbségi nyelvek chartájának szellemével is“ – mondta az alpolgármester. Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint nem kell Pozsonynak bocsánatot kérnie Sólyom Lászlótól a múlt pénteki diplomáciai incidens kapcsán, amikor a szlovák hatóságok meghiúsították a magyar államfő révkomáromi látogatását – mondta Marek Trubac elnöki szóvivő. Kumin Ferencnek, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetőjének nyilatkozatára reagált, aki azt mondta: a Sólyom Lászlót augusztus 21-én ért sérelemmel a Magyar Köztársaság olyan sértést kapott a szlovák féltől, amely miatt elégtételt kell kapnia. Pozitívan fogadta viszont a szlovák fél Kumin Ferenc azon felvetését, hogy Sólyom László és Ivan Gasparovic a visegrádi négyek államfőinek két hét múlva Lengyelországban sorra kerülő találkozóján megvitatnák a kétoldalú magyar-szlovák kapcsolatokat is. Némán koszorúzott Révkomáromban augusztus 29-én a Jobbik a nemrégiben felavatott Szent István szobornál, miután a szlovákiai város rendőrkapitánya nem engedélyezte nekik a beszédek megtartását és a zászlók felmutatását. A szlovák hatóságok nem akadályozták a megemlékezést. A koszorúzás után a helyszínt biztosító egyik civil ruhás rendőri vezető megszakította a Jobbik tagjainak televíziós nyilatkozatát, és tolmács útján közölte, hogy a koszorúzásra szólt az engedély, a nyilatkozatokat tegyék meg a magyar oldalon. /Szlovák–magyar csúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2009. szeptember 16.

Leonard Orban, az EU többnyelvűségi biztosa közleménye szerint minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció bármilyen formája ellen. Orban szeptember 14-én Brüsszelben külön-külön találkozott Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák külügyminiszterrel. Orban sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a nyelvhasználat a közelmúltban vita tárgyává vált a két ország között és üdvözölte a magyar és a szlovák külügyminiszter múlt heti közös közleményét, amely együttműködési hajlandóságot fejezett ki. A többnyelvűségi biztos kilátásba helyezte, hogy az EB továbbra is megvalósítja az unión belüli többnyelvűségi stratégiáját, amely vonatkozik a hivatali, az országos, a regionális, a kisebbségi és a migráns nyelvhasználatra egyaránt. /Orban: Garantálni kell az alapvető jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Hosszas unszolás után megtörte a csendet a szlovák államnyelvtörvény ügyében Leonard Orban, az Európai Bizottság nyelvi sokszínűségért felelős biztosa. „Minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció ellen” – közölte. /Cseke Péter Tamás: Leonard Orban megszólalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2009. október 13.

A szlovák külügyminiszter szerint a magyar politikai képviselet egy része olyan jogkört igényel magának a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek ügyében, amilyenekkel csak az európai intézmények rendelkeznek. „Arra a feje tetejére állított következtetésre jutottak, hogy joguk van irányítani őket (a magyar kisebbségeket), s véleményezni, mit tesznek azon országok kormányai, amelyekben élnek” – jelentette ki Miroslav Lajcák a TA3 szlovák hírtelevízió október 11-i vitaműsorában. Szerinte erre jó példa Sólyom László magyar köztársasági elnök augusztus 20-i ünnepi beszéde, amelyben egy mondatban négy országot támadott meg. „Szlovákiát a nyelvtörvényért, Ukrajnát az oktatási törvényért, Romániát a magyar hivatalnokok állítólagos elbocsátásáért és Szerbiát azért, mert a Vajdaságnak nincs autonómiája” – mondta a szlovák diplomácia vezetője. A miniszter kijelentette, hogy a nyelvtörvény kapcsán Budapest „szégyenketrecbe” akarta zárni Szlovákiát, de ez nem sikerült. /Lajcák: Budapest konfliktust keres. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2009. december 17.

Szlovákia lezártnak tekinti Sólyom László köztársasági elnök augusztusi meghiúsult révkomáromi látogatásának ügyét – közölte Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter. Miroslav Lajcák az Európai Bizottság (EB) magyar kormánynak küldött levelére reagált. A levélben az áll – jegyezte meg –, hogy a Szlovák Köztársaság sem a schengeni, sem az európai előírásokat nem szegte meg azzal, hogy nem engedte be területére Sólyom Lászlót. Lajcák szerint a Brüsszelnek küldött magyar beadvány ebben az ügyben kezdetektől fogva belpolitikai propagandacélokat szolgált. A magyar fél ugyanakkor közölte: Lajcák ferdít, az EB ugyanis a tekintetben igazat ad Magyarországnak, hogy Szlovákia tévesen hivatkozott a 2004/38/EK irányelvre, amikor Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i beutazását megtagadta. /Szlovákia ferdít a Sólyom-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998