udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Misovicz Tibor

1999. július 9.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) júl. 9-i ülésén Péter Pál gazdasági és szociális alelnök beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során megbeszélést folytatott Õry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkárral a magyarországi munkavállalási engedélyek kérdésköréről. Péter Pál találkozott Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Alapítvány elnökével és a Kárpát-medencei magyar befektetéseket támogatni hivatott Corvinus rt. elnökével, Váradi Zoltánnal is. Ugyancsak gazdasági kérdésekről tárgyalt Misovicz Tiborral, a HTMH gazdasági alelnökével. Madaras Lázár önkormányzati alelnök beszámolt a Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyei RMDSZ-tisztségviselőkkel és önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésekről, illetve Boros János főreferens Szatmár megyei megbeszéléseiről. Nagy F. István oktatási alelnök is Budapestre látogatott. Megbeszélést folytatott Pálinkás Józseffel, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával. A találkozón jelen volt Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is. Mindketten részt vettek az Oktatási Tanács ülésén, ahol a Kárpát-medencei felsőoktatás soros problémáiról volt szó. A Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány irodavezetőjével való találkozón az alapítvány kuratóriumának döntéseiről tájékozódott: ezen döntések jelentős növelési támogatást jelentenek, elsősorban a felsőoktatás területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./ A júl. 9-ére összehívott Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökségi ülésének fő napirendi pontja a helyhatósági választások témája volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./

1999. december 21.

Miután az Országházban Orbán Viktor kormányfővel találkoztak a határon túli magyar egyházfők /dec. 17-én/, Németh Zsolt külügyi államtitkár külön megbeszélést folytatott az erdélyi püspökökkel. A romániai magyar ökumenikus egyetem volt a megbeszélés tárgya. Az egyházfők bemutatták annak az alapítványnak a tervezetét, amely a majdani egyetemet hivatott működtetni. Beszámoltak a legutóbbi püspöki konferencia végkövetkeztetéseiről, arról, hogy a történelmi egyházak hogyan képzelik el az egyetem működtetését. A külügyi államtitkár nem mindenben értett egyet az egyházfők elképzelésével. Megegyeztek abban, hogy újév után Entz Géza és Misovicz Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Erdélybe látogatnak, hogy az egyetemszervezéssel kapcsolatos kérdésekről a helyszínen tárgyalhassanak. Budapest fontosnak tartja az egyetemszervező szakértői testület felállítását és annak személyi összetételét. A találkozó során az egyházfőktől kértek javaslatokat erre vonatkozóan. Egyelőre Budapest két programirodát hozott létre, egyet Budapesten és egyet Kolozsváron. A programirodák 2000-ben megkezdik tevékenységüket. Hivatásuk az egyetemalapítással és annak működtetésével kapcsolatos tevékenység összehangolása. A kolozsvári iroda vezetőinek Nagy Katát és Székely Istvánt jelölték ki. /Az erdélyi püspökök az egyetemről is tárgyaltak Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

1999. december 30.

Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

2000. január 13.

Jan. 13-án Kolozsváron a Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete a felekezetközi magyar magánegyetemmel kapcsolatban egyeztetett a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselőivel, Szabó Tiborral, Misovicz Tiborral, Bálint-Pataki Józseffel, valamint Entz Gézával. Az egyházfők és a magyarországi politikusok kijelölték az egyetemet létrehozó és működtető alapítvány tagjait és egyeztettek az alapító okirat és a szervezeti szabályzat kapcsán. A megállapodás szerint az egyetem alapítói az egyházak. A kuratóriumot az egyházfők jelölik ki. Az alapítvány a Sapientia/Tudomány nevet kapta, az egyetem elnevezéséről a későbbiekben döntenek. Az egyházfők által javasolt személyek közül közös megegyezéssel kijelölték a tagokat. A névsor a jelöltekkel való egyeztetés után válik nyilvánossá. A következőkben az egyházak egyeztetni fognak az RMDSZ-szel annak a három személynek a kijelöléséről, akik a Budapesten létesülő tudományos szakmai testületben képviselik majd az alapítványt. /Alakul a magánegyetem kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2000. január 15.

/ Jan. 14-én Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson búcsúzott Soltész Levente konzul, és bemutatkozott utódja, Cseh Áron Gusztáv. Ezután a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, Szabó Tibor elnök és Misovicz Tibor alelnök tartottak sajtótájékoztatót a felekezetközi egyetemalapítás jelenlegi állásáról. Szabó Tibor elmondta: a költségvetési támogatás a külügyminisztérium fejezetéhez került, amely célirányú kezelésére a HTMH-t jelölte ki. A hivatal mellett megfelelő struktúra alakul ki a támogatás kezelésére. Az alakuló struktúra legfontosabb láncszeme a Sapientia Alapítvány, amelynek bejegyzése folyamatban van. Az egyetem létrehozója, tulajdonosa az alapítvány lesz. Az alapítvány kuratóriuma dönt a stratégiai fejlesztési javaslatokról, továbbá a kuratórium, az RMDSZ-szel egyeztetve, kijelöli a budapesti programtanács romániai tagjait. Az operatív feladatokat két programiroda - egy budapesti és egy kolozsvári - fogja ellátni. A programirodák nem rendelkeznek döntéshozatali joggal, ez kizárólag a kuratórium hatáskörébe tartozik. Az egyetemépítés során számítanak valamennyi romániai magyar szakember, szakmai testület és civil szervezet munkájára - mondta a HTMH vezetője. A HTMH-n belül az egyetemszervezés személyi felelőse Misovicz Tibor alelnök. Misovicz elmondta, hogy 2000-ben létre kell hozni a majdani egyetem alapjait. Bizonyos képzési formáknak be kell indulniuk, ugyanakkor az infrastruktúrának is ki kell épülnie. Ennek érdekében első lépésként pályázati rendszert írnak ki. A magyar politikusok elmondták, hogy a magyar kormány nem egyszeri támogatásban gondolkodik, hanem abban, hogy ha sikerül működőképes struktúrát kialakítani, amely illeszkedik az EU oktatási rendszerébe, akkor lehetővé válik más külső források bevonása is, valamint az anyaország további támogatása. /A HTMH vezetői Kolozsváron. 2000-ben le kell tenni az egyetem alapjait. Megtörtént a konzulcsere. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2000. január 15.

Jan. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját az RMDSZ. A gálaesten ismert művészek léptek fel, így Kilyén Ilka, Nemes Levente, Ruha István hegedűművész, továbbá a Maros művészegyüttes. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a 10 évvel ezelőtti történelmi fordulat új esélyt teremtett. Az RMDSZ-nek egységben kell maradnia - mondotta. A meghívottak közt jelen volt Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a FIDESZ ügyvezető alelnöke, Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Misovicz Tibor HTMH-alelnök, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az MSZP, az SZDSZ, és a MIÉP küldöttsége, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, és horvátországi magyar közösségek képviselői. Felolvasták Emil Constantinescu elnök és Göncz Árpád elnök üzenetét. Szabó Tibor HTMH-elnök Orbán Viktor kormányfő és a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepi műsor keretében a szövetség tíz évvel ezelőtti első ideiglenes intéző bizottsága tagjainak emlékplakettet és aranytulipánt nyújtott át Markó Béla. Ugyanakkor díszoklevelet vehettek át az RMDSZ volt és jelenlegi tisztségviselői is. Az egykori bizottság tizenkét tagja közül többen távol maradtak. A meghívásnak eleget tett Domokos Géza, Gyimesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Szilveszter Lajos és Sütő András. Az elhunyt Balogh Edgárt post mortem megillető díjat fia, Balogh Ferenc vette át. Nem jelent meg Demény Lajos és Király Károly, az ünnepségen jelen levő Tőkés László a díjat visszautasította. Tőkés László a Szabadság munkatársának elmondta: a múlt heti kolozsvári RMDSZ évfordulói fórumon az egybegyűltek egy csoportja, köztük ő maga is, úgy ítélte meg, hogy sértő kikiáltani néhány személyt az RMDSZ alapító tagjainak akkor, amikor a Szövetséget többen egyidejűleg hozták létre. Az alapító tagok személye erősen vitatható, Temesvár és Kolozsvár például elvitatja Bukaresttől az alapítást elsőbbségét - jelentette ki a püspök. Személyes oka is van a díj visszautasítására, tette hozzá, az SZKT decemberi ülésén alig fél órára azt követően, hogy Markó Béla méltatta szerepét a temesvári eseményekben, a kommunista időkre emlékeztető legdurvább pártos jellegű támadás érte őt. Ezek után Markó Bélától semmilyen méltatást, kitüntetést nem vagyok hajlandó elfogadni - mondotta Tőkés László. /Székely Kriszta: Hej, tulipán, tulipán! Marosvásárhelyen ünnepelte tizedik születésnapját az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2000. február 4.

Az erdélyi magyar magánegyetemi rendszer kiépítésén dolgozó alapítvány kuratóriuma megtartotta első ülését. A Sapientia Alapítvány bírósági bejegyzése még folyamatban van, ezért nem hivatalos megbeszélést tartottak, tájékoztatott Tonk Sándor egyetemi tanár, a kuratórium megbízott elnökeke. A program felelőse Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és kollégái. - Elkezdték egy hosszú távú stratégiai program kidolgozását. A javaslattevőknek olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek megfelelnek a román akkreditációs törvény előírásainak, másrészt eurokonformok. - A mostani ülésen javasolták a szakmai bizottságok felállítását. /A Sapientia nulladik ülése. Interjú Tonk Sándor egyetemi tanárral. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./

2000. február 14.

Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről tartottak szakmai tanácskozást Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. A zárt ajtó mögötti megbeszélésen Tőkés László püspök megnyitó beszéde után Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány felkért kuratóriumi elnöke az alapítvány jelenlegi helyzetéről számolt be. A magánegyetem létrehozására szánt magyarországi támogatás helyzetéről és az együttműködés lehetőségeiről Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese beszélt. Kötő József államtitkár ismertette a magánoktatás számára biztosított törvényi lehetőségeket. A Partiumi Keresztény Egyetem helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről Tolnay István tanügyi előadótanácsos, az akkreditációs fejleményekről pedig Kovács Béla rektor beszélt. A tanácskozáson szóbakerült még az Erdélyben létező főiskolai és kihelyezett kari intézmények helyzete is. A Sapientia Alapítvány elfogadta a HTMH javaslatát, miszerint az idénre felajánlott kétmilliárd forintos magyar kormánytámogatás elosztásáról pályázat alapján döntenek. Az RMDSZ támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Elsősorban az anyanyelvű állami felsőoktatásból hiányzó szakok indítását tervezik és az új felsőoktatási egységek alapítása mellett az állami rendszerben működő magyar karok, szakok, tanszékek fejlesztését is tervbevették. /(Józsa Tímea): Szakmai tanácskozás az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2000. április 15.

A magánegyetemet létrehozó Sapientia Alapítvány bejegyzése megtörtént, a kuratórium ápr. 14-én tartotta első hivatalos ülését Kolozsváron. Jóvá hagyták a működési szabályzatot, megválasztották a tisztségviselőket. Elnök Tonk Sándor, alelnök Tánczos Vilmos lett. A kuratórium úgy döntött: a 2 milliárd forintos keretre pályázhatnak oktatási intézmények, szervezetek, magánszemélyek egyaránt. Egyetlen feltétel, hogy a benyújtott pályázat beépüljön a magánegyetem struktúrájába. Az elkövetkező napokban három típusú pályázatot hirdet meg a kuratórium. Az első a 2000-2001-es tanévben beindítható tanszékekre vonatkozik. A második típusú pályázat azoknak a karoknak, intézményeknek a létesítésére vonatkozik, amelyek előkészítési foka nem éri el az akkreditációs szintet, még néhány felkészülési évre van szükségük. Ezt a felkészülést is támogatja az alapítvány. A harmadik típus a háttérintézményekre vonatkozik. Tonk Sándor elmondta, hogy a kuratórium tárgyalást folytatott a Partium Keresztény Egyetem vezetőivel. Megállapodás született, amelynek értelmében a nagyváradi egyetem kész integrálódni a létrejövő magánegyetem kereteibe. Misovicz Tibor, a HTMH elnökhelyettese, a magánegyetem személyi felelőse szerint a további magyar költségvetési támogatás a 2 milliárd forint sikeres felhasználásától függ. Birtalan Ákos a magánegyetem székelyföldi területi felelőse rendkívül fontosnak tartotta azt az elvi döntést, hogy a magánegyetemnek székelyföldi pillére is legyen. Az elkövetkező hetek egyeztetései során megtörténik a legéletképesebb alternatívák kiválasztása, és az is véglegesítődik, hogy milyen formában, milyen centrummal épül majd a magánegyetem székelyföldi tagozata. /Gál Mária: Kidolgozta a pályázati rendszert a Sapientia kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2000. augusztus 31.

Elképzelhető, hogy csak a tanév második félévében indul be az oktatás az erdélyi magyar magánegyetemen - közölte Tonk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány vezetője. Szeptember közepén ül össze a bukaresti akkreditációs bizottság, amely az alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. Fésüs László, a Debreceni Kossuth Lajos Egyetem rektora és Szendrő Péter, a Budapesten és Gödöllőn működő Szent István Egyetem rektora Náray Szabó Gáborral, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, valamint Misovicz Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesével Kolozsváron felajánlotta szakmai segítségét az egyetemalapítási folyamatban. A debreceniek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel működnek együtt, a Szent István Egyetem kihelyezett tagozatokat működtet Csíkszeredában és Nyárádszeredában. A Sapientia doktori ösztöndíjat is hirdet azzal a céllal, hogy kinevelje az egyetem majdani oktatói gárdáját. Az ösztöndíjra a beinduló, vagy beindított szakok tanársegédjei jelentkezhetnének. /Erdélyi magyar magánegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2001. július 5.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány az idén is megszervezi a kárpátaljai, szlovákiai és erdélyi nyári szabadegyetemeket. Júl. 4-8. között rendezik, immár kilencedik alkalommal, a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet Felsőszinevéren, július 22-től egy héten át Tusnádfürdő ad otthont a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és diáktábor résztvevőinek, augusztus 15-19. között pedig a szlovákiai Madarászon zajlik a IV. Szlovákiai Nyári Szabadegyetem. A tusnádfürdői rendezvényre meghívást kapott - többek között - Szájer József, Andrei Marga, Misovicz Tibor, Mikes Éva, Tirts Tamás, Tőkés László püspök, Németh Zsolt, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint több határon túli magyar politikai párt vezető politikusa. Az augusztus 15-19. között megtartandó szlovákiai madarászi szabadegyetem meghívottai között van Orbán Viktor magyar és Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő. A tusnádfürdői rendezvényre is meghívták a magyar és a román miniszterelnököt. /A Pro Minoritate Alapítvány nyári rendezvényei. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2001. július 25.

Az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásának gondolata két évvel ezelőtt Tusnádfürdőn, az akkori nyári szabadegyetemen fogalmazódott meg, s ma az első felvételi vizsgákat tartják az ősszel induló Sapientia erdélyi magyar tudományegyetemre - hangsúlyozta júl. 24-én Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese. A júl. 24-i vitanap fő témája az erdélyi magyar magánegyetem volt. A HTMH elnökhelyettese szólt az Erdélyben tapasztalható nagy érdektagoltságról is. Fontos feladatnak, egy-két éven belül megvalósítandó célnak nevezte azt, hogy nemzetközi szempontból is piacképes intézmény váljék az egyetem, illetve olyan normatív finanszírozási rendszer épüljön ki, amely képes lesz a jövőben is forrásokat biztosítani az intézmény számára. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora hangsúlyozta: bár Kolozsvárott van az intézmény központja, szándékosan nem alapítottak itt szakokat, mert azokat ma inkább oda kell vinni, ahol pillanatnyilag nincs, vagy csekély a magyar felsőfokú oktatás. Birtalan Ákos képviselő a Sapientia Alapítvány kurátora kijelentette: többek között azért beszélünk ma erdélyi magyar magánegyetemről, mert még 2001-ben sincs állami magyar egyetem Romániában, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen pedig még mindig nem sikerült megvalósítani a belső autonómiát. Közölte: az elmúlt tanévben a több mint 21 ezer magyar anyanyelvű diáknak csak 28 százaléka tudott magyarul tanulni felsőoktatási intézményben. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Tusnádfürdőn született meg az EMTE létrehozásának gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2001. szeptember 26.

Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatal gazdasági elnökhelyettese szept. 25-én Budapesten, sajtótájékoztatón bejelentette: az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megalapítása érdekében bejegyzett Sapientia Alapítvány megteremtette a sikeres októberi tanévkezdés feltételeit a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi és a csíkszeredai egyetemi központokban. A Sapientia Alapítvány kialakította az EMTE szervezeti kereteit és működési feltételeit. Az egyetemi struktúra alapjainak lerakásával, az ideiglenes szenátus létrehozásával sikeresen lebonyolította a diákok felvételi vizsgáit és a tanárok versenyvizsgáját. Misovicz Tibor hozzátette: az EMTE szakmai irányvonalainak kijelölésében meghatározó szerepet játszott a magyarországi akadémikusokból álló, Németh Zsolt külügyi államtitkár által életre hívott Programtanács. Kolozsvárott és Marosvásárhelyt október 3- án, Nagyváradon október 4-én, míg Csíkszeredán október 5-én tartják az Erdélyi Magyar Tudományegyetem fiókjainak egyetemi tanévnyitó ünnepségét. - Az illetékes román szakhatóságokkal folytatott csaknem tíz hónapos egyeztetés, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai támogatásának és lobbizásának eredményeként a Romániai Akkreditációs Bizottság 2001 tavaszán kilenc szaknak adott ideiglenes működési engedélyt, illetve megadta az intézmény ideiglenes működési engedélyét - tette hozzá. Elmondta: a Sapientia Alapítvány Kolozsvárott Kutatási Programok Intézete néven létrehozta saját intézetét a kutatási tevékenység elősegítése, az EMTE profiljához kapcsolódó romániai (erdélyi) tudományos munka ösztönzése, valamint az EMTE nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása érdekében. Októberben az egyetemi tanévet mintegy 400 hallgató kezdi meg az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 9 karán. /Kész a tanévkezdésre az Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./

2001. október 3.

Többnapos rendezvény keretében nyitja meg a 2001-2002-es egyetemi tanévet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) - jelentették ki okt. 2-i, kolozsvári sajtótájékoztatójukon a Sapientia Alapítvány vezetői. Jelen volt Tonk Sándor, az EMTE ideiglenes rektora, Tánczos Vilmos és Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány alelnöke, illetve kuratóriumi tagja, Hauer Melinda, az EMTE főtitkára és Farkas Emőd, az alapítvány irodavezetője. Az ünnepi rendezvény okt. 3-án Kolozsváron kezdődik a Sapientia Alapítvány kuratóriumának nyilvános ülésével, délután pedig az EMTE marosvásárhelyi karainak tanévnyitójára kerül sor. Okt. 4-én az ünnepség Nagyváradon folytatódik, ennek keretében felavatják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházát és megnyitják a Partiumi Keresztény Egyetem idei tanévét. A főrendezvényt okt. 5-én Csíkszeredában tartják, ahol az EMTE csíkszeredai karainak tanévnyitóján. Kolozsváron és Marosvásárhelyen jelen lesz Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Pálinkás József magyar oktatási miniszter, továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) és az egyetemi szakmának jeles képviselői. Nagyváradra várják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Csíkszeredába pedig Ecaterina Andronescu román, Pálinkás József magyar oktatási minisztert, illetve a két ország külügyi politikai államtitkárait. Tonk Sándor szerint mindez azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyar egyetem nemcsak Magyarország, hanem Románia "közös ügye". - Összesen mintegy ezer diák kezdi el tanulmányait az egyetemen. Az EMTE-n és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen közel kétszáz egyetemi tanár kapcsolódik be az oktatásba. A rektor összehasonlítható adatként említette, hogy 1989-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) nyolcvankilenc magyar oktató volt. Ezek a számok azt tükrözik, hogy az erdélyi magyar egyetemi társadalom számottevően megerősödött - mondotta. Tonk Sándor emlékeztetett arra, hogy az intézmény létrehozásának és fejlesztésének támogatása Magyarország 2000, illetve a 2001-2002. évi költségvetésében jóváhagyott évi közel 2 milliárd forint alapján történik. Tonk Sándor hozzátette, szeretnék, ha a román kormány is anyagilag hozzájárulna az intézmény fenntartásához, ugyanis a tanügyi törvény értelmében az állam magánoktatási formákat is finanszírozhat. Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: Marosvásárhelyen a magyar műszaki oktatást szeretnék kifejleszteni, ez esetben a Petru Maior marosvásárhelyi egyetem tanáraira alapoznak. A szociálpedagógiai szakon a BBTE tanárait vonják be, de emellett természetesen igyekeznek kiépíteni saját oktatói állományukat is. Szilágyi Pál hangsúlyozta: elsősorban azokban a hiányszakmákban (műszaki, mezőgazdasági és művészeti ágakban) indították be az EMTE-n az anyanyelvű oktatást, amelyeket a BBTE-n, a többszöri kérések ellenére nem sikerült létrehozni. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány alelnöke elmondta: az alapítvány kutatói műhelyeket hozott létre az erdélyi tudományosság fellendítése érdekében. /Papp Annamária: Közel ezer elsőéves diák a Sapientián. Számítanak a román állam támogatására is". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese a Sapientia Egyetem pénzügyeinek fő intézője. A vele készült interjúban emlékeztetett, hogy 1999-ben kezdődött az, melynek most lényeges fejezete: négy helyszínen megkezdődik a Sapientia Egyetem különböző karainak a működése. A Partiumi Keresztény Egyetem ugyan kapott 2000-ben ideiglenes akkreditációt, de ezt leszámítva soha nem volt olyan romániai intézmény, mely magyar tannyelvű lett volna, és román jogi garanciával működhetett volna. Végül kilenc szakra majdnem 900 hallgató jelentkezett, ezeknek kevesebb mint a felét, 360 hallgatót vettek fel Marosvásárhelyen és Csíkszeredán. A tanári kart is nagyon rövid idő alatt kellett összeverbuválni. Jogi elismerésű egyetem indul be magyar nyelven Romániában, a román hatóság által elismert diplomát ad majd ki az egyetem. Az EMTE mint magánegyetem nyilvánvalóan számíthat tandíjbevételre, a kollégiumi díjakból származó bevételre, de ez nem lesz elég a fenntartáshoz. A román államnak támogatnia kell az egyetemet. Erről még nem folyt tárgyalás a román oktatási minisztériummal. A magyar kormány biztosan nyújt majd támogatást, főleg a fejlesztéshez, felszereléshez. Magyarországi vendégtanárok is lesznek. - A Sapientia elindította a doktorandusi támogatást, 50 fiatal készül doktorálni, akikkel szerződést kötöttek, akik vállalták, hogy később az EMTE keretében fognak tanítani. A csíkszeredai önkormányzat ígérte, hogy ha kell, lakással, anyagilag is támogatják a fiatal tanárok letelepedését. A HTMH-nak erre nincs anyagi kerete. Itt a személyhez kötött civil támogatás vezethet eredményre. Máthé Éva újságíró felvetette, azt rebesgetik, hogy az összeg egyes részleteit, nem arra fordították, amire kellett volna. Magyarán: elherdálták. Misovicz szerint minél nagyobb összegről van szó, annál többen vannak/lesznek, akik kifogásokat fogalmaznak meg a hasznosítással kapcsolatban. Szerinte sikerült a kezdő támogatást eredményesen felhasználni. /Máthé Éva: Indul a Sapientia Egyetem. Volt pénz! Lesz pénz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2001. október 4.

Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző helyszínein történő háromnapos tanévnyitó ünnepségsorozatot megelőzően a támogatók okt. 2-án Budapesten sajtótájékoztatót tartottak Pálinkás József magyar oktatási miniszter, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, illetve Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese részvételével. Pálinkás József ismertette az induló tudományegyetem felépítését, helyét a magyar felsőoktatásban, megjegyezve, hogy az erdélyi magyarság igényeinek figyelembe vételével a képzés struktúráját, a szakmai programokat igyekeztek úgy felépíteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen mind a román, mind a magyar felsőoktatási követelményeknek. A HTMH elnöke, Szabó Tibor felhívta a figyelmet: "Az egyetem indulásának előkészítését olyan körültekintő munka előzte meg, és olyan garanciarendszernek a kialakítása, amely a biztosítékot adta, hogy valóban olyan tartalmas képzés indulhasson meg Erdélyben, amelyre az ottani magyarságnak szüksége van. Ezt a háttérgaranciát maga a Sapientia Alapítvány és az ennek hátterében ott lévő erdélyi magyar történelmi egyházak jelentik. Ez egy olyan erkölcsi garancia, amelyre hosszú távon számítunk. Ugyancsak szeretném kiemelni az RMDSZ szerepét abban, hogy ez az egyetem elindulhatott, és befogadottsága a romániai közéletben, a kormányzatban, és nyugodtan mondhatjuk, a politikában is, különösen a mostani helyzetben példaértékűnek és jelentősnek mondható." Szerinte ez az egyetem és többi szomszédos országban Magyarország támogatásával beindult felsőfokú magyar oktatási formák bizonyos értelemben előfutárai ama támogatási rendszernek, melyet a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény most már a jog eszközeivel is rögzít. Komáromban a múlt héten avatták az alapítványi keretek közötti közgazdászképzést. Délvidékre vonatkozóan is megvannak a lehetőségek és szándékok, csak a jogi háttér kialakulását várják. Szabó Tibor leszögezte: "az egyetem küldése, hogy egyfajta középeurópaiságot is megjelenítsen, amelyben jelen vannak a kolozsvári hagyományok, jelen van Várad és Erdély, minden nemzetiségével, románokkal, magyarokkal és németekkel. Ez az egyetem vár és befogad mindenkit, aki Európában elfogadott, a gazdasági nyelvére visszafordítható tudásra vágyik. Tehát nemcsak a magyarok számára indul ez a képzés, hanem szívesen fogad nemcsak Romániából, hanem máshonnan is hallgatókat. Az egyetem elindulása ilyen értelemben érdeke Romániának is, hiszen európai értékeket képviselő felsőoktatási A sajtótájékoztatón Misovitcz Tibor diavetítéses előadáson mutatta be az induló magyar felsőoktatási magánintézmény helyszíneit, épületeit. /(Guther M. Ilona): Nem csak magyar: közép-európai érdek is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

2002. október 3.

A Magyar Nemzet értesülései szerint október 1-jén nem szűnt meg az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának mandátuma, és nincs döntés az IKA budapesti irodavezetőjének felmentéséről sem. A lap úgy tudja, a kormányváltás után kezdeményezett felmentést visszavonták, s bár eredetileg október elsejéig szólt a kurátorok felhatalmazása, az új kuratórium felállásáig - amely még hetekig eltarthat - érvényben marad a mandátumuk. Az Illyés Közalapítvány leköszönő kuratóriuma október 7-én tartja, búcsúülését, ezen már az új testület tagjai is részt vesznek - tájékoztatta az MTI-t Hadnagy Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárának munkatársa. Hadnagy Miklós, akit várhatóan Szabó Vilmos államtitkár a közalapítvány budapesti irodájának vezetésére ajánl majd az új kuratórium figyelmébe, elmondta: a héten nyújtják be a Fővárosi Bírósághoz az új testület bejegyzésére irányuló kérelmet. A Magyar Nemzet információi szerint egyre nagyobb, személyzeti cserékre irányuló nyomás nehezedik a Határon Túli Magyarok Hivatalára (HTMH) a Külügyminisztériumból. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, a gazdasági ügyekért felelős alelnököt, Misovicz Tibort és a Jugoszláviával foglalkozó főosztály vezetőjét, Pirityiné Szabó Juditot. Menesztették Tóth Istvánt, a Kárpátaljával foglalkozó főosztály vezetőjét is, helyére a Horn-kormány idején ungvári konzuli tisztet betöltő, a legnagyobb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezettel, a KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban lévő Németh Jánost nevezték ki. /Vitatható felmentések, fejcserék. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2002. október 8.

A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./

2002. október 15.

Fejcserék a HTMH-ban címmel jelent meg rövid hír a Magyar Nemzet október 2-i számában. Eszerint leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, Misovicz Tibor gazdasági alelnököt, Pirityiné Szabó Juditot, a Jugoszláviával foglalkozó főosztály vezetőjét és Tóth Istvánt, a Kárpátaljával foglalkozó főosztály vezetőjét. Ezzel kapcsolatban Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Magyar Televízió Határátkelő c. műsorában, amelynek rendszeres vendége, október 8-án nyilatkozott. Kérdés: Komoly személyi változások álltak be most a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Egyes újságok azt írták, hogy a HTMH-t szétverték. Miért volt szükség ezekre a személyi változásokra? Bálint-Pataki József: Én semmilyen formában nem tudom elfogadni, különösen ezt a múlt idős megfogalmazást, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatalában nem álltak be - még - személyi változások. El kell mondanom, hogy a jó munkaszervezés érdekében várható a közeljövőben egy strukturális átalakítás, amelynek meglesznek a személyi konzekvenciái. De magam is éppen múlt héten, Mádl Ferenc köztársasági elnök látogatása idején értesültem abból az újságcikkből, ahol múlt időben: "változások történtek, lefejezés történt"... Meg kell mondanom, hogy ezt egy kicsit érdeklődéssel olvastam én is, és valahol a lefejezés azt jelentené, hogy a Hivatal elnökét fejezik le, és megvagyok, a fejem pedig a nyakamon van. Kérdés: Azt szerettem volna még megkérdezni, hogy azoknak a munkatársaknak, akik most már nem fognak olyan pozíciót betölteni esetleg a HTMH-ban, mint amilyenben voltak, marad az állásuk a HTMH-ban, vagy el kell hagyniuk a Hivatalt? Bálint- Pataki József: Arról, hogy valakinek el kell hagynia a HTMH-t, én nem tudok, és vélhetően leginkább én kellene erről tudjak. Akinek a szakértelmére szükség van, és vannak bőven a HTMH-ban, azokkal szeretnék a jövőben is együtt dolgozni. /Guther M. Ilona: Személyi változások a HTMH-ban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

2004. augusztus 11.

Megjelent a Magyar Kisebbség. Nemzetpolitikai szemle legújabb száma. (Új sorozat, VIII. évfolyam – 2003. 4. (30.) szám, Kolozsvár. Kiadja a Jakabffy Elemér Alapítvány, támogatja az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány.) A kiadvány tematikája ezúttal Magyarország támogatáspolitikája köré összpontosul, vitaindítója Bárdi Nándor Látszat és való – a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája című írása. A Fórum rovatban Elekes Botond, Entz Géza, Misovitz Tibor, Pomogáts Béla, Tibád Zoltán és Tőkés László szólnak hozzá a vitaindítóhoz. /Magyar Kisebbség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2008. május 3.

Sűrűsödnek a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) anyagi biztonságával kapcsolatos vészkiáltások. Sokan keveslik azt a pénzt, amelyet a magyar kormány évről évre az EMTE működtetésére és fejlesztésére fordít. Azt állítják, a jelenlegi magyar kormány megszegte az egyetemet 2000-ben alapító Orbán-kabinet ígéretét, hogy Magyarország évente kétmilliárd forintot utal majd át a költségek fedezésére, s hogy a Budapestről kapott összeg mára szinte a felére zsugorodott. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság tudósítója szerint az EMTE szórta a pénzt, megállapodásokat rúgott fel, a fejlesztésekről nem konzultált a finanszírozóval, más forrásokat nem vont be. Annak idején a sajtó ismertette, hogy az intézményt beindító programirodák mekkora összegeket emésztettek fel, gyakorlatilag számolatlanul. Nem derült ki, hogy az eltűnt pénzekből mennyi jutott magánzsebekbe, esetleg pártkasszába. Az egyetem a hazai állami felsőoktatáshoz képest csaknem dupla béreket fizetett, a közbeszerzési kötelezettségekről megfeledkezett, ötletszerű fejlesztésekbe bocsátkozott. A ténylegesen Sapientiának átutalt összegek a következők (millió forintban): 2000 – 1850,90; 2001 – 1895,50; 2002 – 1687,10; 2003 – 1837,05; 2004 – 1448,72; 2005 – 1746,59; 2006 – 1380,01; 2007 – 1278,79; 2008 (január-március) – 483,74. Eddig a magyar költségvetés összesen 13 608,40 millió Ft-tal finanszírozta az EMTÉ-t. Ennek az összegnek az 5,81 %-át a kolozsvári, 24,87 %-át a csíkszeredai, 26,93 %-át a marosvásárhelyi karok, 25,98 %-át pedig a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem (PKE) kapta meg. Az összegből az egyetem rektori hivatala 7,05 százalékot, a Sapientia Alapítványi Iroda 3,38 %-ot, a Kutatási Programok Intézete pedig 4,87 %-nyit emésztett fel. Az EMTE működését többször átvilágították. A mindeddig bizalmasan kezelt jelentésekből kiderült, hogy az intézményben rengeteg visszaélés történt- az újságíró szerint. Az egyetem semmit nem tett annak érdekében, hogy a költségekhez az erdélyi magyar vállalkozói réteg hozzááruljon. Az egyházak sem járultak hozzá az általuk patronált egyetem finanszírozásához, de a magyar állam pénzén vásárolt és/vagy felújított ingatlanaikat is busás bérek ellenében adták ki az évek folyamán az egyetemnek, azaz szintén a magyar államnak. Nagyváradon az EMTE évi 5000 eurót fizetett bérként az egyházkerületi és egyetemi székházért, 4000 eurót az Arany János Kollégium régi szárnyáért, csaknem 15 ezer eurót a Mihai Viteazu utca 3. szám alatti ingatlanért. Kolozsvári a Déva utca 19. szám alatti ingatlanért a magyar állam havi 390 ezer forintnyi bért plusz üzemeltetési költséget fizet a református egyháznak. Tőkés László püspök, mint a PKE vezető testületének elnöke „irányítóként” havi 4000 új lejt inkasszált, Kató Béla kuratóriumi elnök pedig havi 450 ezer Ft-nyi bért vett fel. Éveken át tetemes „havi pénzek” kerültek olyan kuratóriumi tagok zsebébe, akik még az ülésekre sem jártak el. Misovicz Tibor a Magyar Kisebbség 2006. évi Sapientia-számában írta: „Az egyházaknak előbb-utóbb meg kell fogalmazniuk saját intézményeik és közösségeik szempontjából fontos igényeiket, cserében viszont éves finanszírozást vagy vagyoni támogatást kell nyújtaniuk. ” Az auditálók megállapították: a döntéshozatal rendszere kritikán aluli, hiányzik a döntésekért való felelősségvállalás, nincs stratégiai tervezés. Az egyetem az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, a román állam által visszatérített áfából, a finanszírozó beleegyezése nélkül ingatlanokat vásárolt stb. Az egyetemvezetést soha nem választották, mindig kinevezték, nem egy esetben rokoni alapon. Azokat, akik a hatályos törvények alkalmazását szorgalmazták, ellehetetlenítették. Példa erre a marosvásárhelyi kertészmérnöki tanszék vezetőjének, Ferencz Lászlónak az esete. Az egyetem több szakán kétes minőségű oktatás zajlik, vannak persze dicséretes kivételek is. /T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2008. május 8.

A Szabadság 2008. május 3-án terjedelmes összeállítást közölt a Sapientiáról, két, Tibori Szabó Zoltán által készített hosszabb interjút, két Ercsey-Ravasz Ferenc által készített lényegesen rövidebb interjút, továbbá a Tibori által aláírt „tényfeltáró” vezércikket. Ez utóbbi látszólag az interjúk, valamint a szerző által „áttanulmányozott” dokumentumok alapján, a „kíméletlen tények nyelvén” kíván szólni, a gyakorlatban azonban a közölt tények ellenében, sokszor a nyilatkozókkal ellentétes, nyilván a szerző prekoncepcióját tükröző dolgokat állítva. Tibori kérdéseiből kiderül, hogy az újságíró nem pártatlan, hanem Sapientia-ellenes. A Tibori által jegyzett vezércikk tele van rosszindulatú ferdítésekkel. Az egyetem vezetői nem állították, hogy a magyar kormány megszegte az Orbán-kabinet ígéretét azáltal, hogy nem támogatja évente kétmilliárd forinttal a Sapientiát. A 2007-es évre vonatkozó, 1,4–1,6 milliárd forintos támogatásról szóló, budapesti ígéretek ellenére, az egyetemi intézményrendszer 2007-ben mindössze 1,28 milliárd forint támogatást kapott, és ennek a pénznek egy részét, 120 millió forintot csak 2008-ban utalták át. Emiatt az egyetem többször igen nehéz helyzetbe került. A finanszírozóval még 2000-ben kötött együttműködési megállapodásban a támogató kötelezettséget vállalt arra, hogy 2001-től „a Magyar Köztársaság költségvetésének kihirdetésétől számított tizenöt napon belül közli a […] tárgyévi támogatási összeget”. Továbbá a finanszírozó „az Alapítvány működését illetően részleges, az Alapítvány személyes joga szerinti önállóságát nem sértő, ellenőrzési jogkörrel bír. ” A szerződés szerint a MeH – felügyeli és ellenőrzi az Alapítvány szakmai, pénzügyi, műszaki, eszköz-beszerzési, valamint ingatlanforgalmazáshoz és -fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységét. Tibori minden bizonyíték nélkül, közölte, hogy „az EMTE szórta a pénzt”, „megállapodásokat rúgott fel”, és a „fejlesztésekről nem konzultált a finanszírozóval”. Az Sapientia Alapítvány honlapjáról letölthető, hogy melyik évben mekkora összeget költöttek ingatlanberuházásra. A magyar kormány képviselői, a Sapientia Alapítvánnyal közösen, a vásárlások előtt minden ingatlant ingatlanszakértőkkel megvizsgáltattak és felértékeltettek. A beruházások legtöbb esetben a finanszírozó kezdeményezésére történtek. Tibori az általa „székelyföldi szállodaprivatizációként”, „botrányként” emlegetett vásárlásról ő maga írt „tényfeltáró” cikkeket a Népszabadságban 2001-ben és 2003-ban, az Adevarul nevű napilapból átvett „tények” alapján. A Beszerzési Szabályzatot minden esetben betartották. Minden eljárásbeli hiányosságot belső vizsgálattal feltártak. A magánzsebekbe, pártkasszákba került pénzekről szóló állítás rosszindulatú rágalom. „Az egyetem a hazai állami felsőoktatáshoz képest csaknem dupla béreket fizetett” – állítja a cikk. Valójában a román állami egyetemeken alkalmazott bérrendszer minden oktatói kategória esetében megállapítja a minimális és a maximális bért. Az EMTE és a PKE ennek a tartománynak a középértékét szorozta meg 1,5-del, ami akkor is távol állt a dupla bérektől, és amely nélkül nem lehetett volna megfelelő oktatókat toborozni. A Sapientián a bérek jelenleg az állami bérrács minimuma közelében mozognak, professzorok esetében pedig alatta vannak a minimális állami béreknek. Az erdélyi vállalkozói réteg felszereléssel, laboratóriumi eszközökkel, konferenciatámogatással és ösztöndíjak felajánlásával stb. – jelentős támogatást nyújtott az egyetemnek. A tavalyi évben az EMTE 8,7%-ban vont be saját forrásokat az egyetem működtetésébe, szemben a felvállalt 5%-kal. Az önkormányzatoktól számon kért támogatásra vonatkozóan tudni kell, hogy a román törvények nem teszik lehetővé a közvetlen pénzügyi támogatást. Tibori cikke egyértelműen durván és tendenciózusan egyházellenes. Tőkés László esetében, aki a Partiumi Keresztény Egyetem elnöki tisztségét töltötte be, azt írja, hogy „havi 4000 új lejt inkasszált”, miközben azt szándékosan nem közli, hogy ez bruttó összeg volt, tehát csak 2789 lej nettó bért jelentett. Kató Béla Sapientia kuratóriumi elnök esetében pedig még ennél is nyilvánvalóbb a lejárató szándék, hiszen kéthónapnyi összeget számított át forintra, így dupláját tüntette fel a havi elnöki fizetésnek. A szerző értesüléseivel ellentétben a kurátorok már jó ideje nem havi fizetést, hanem az üléseken való részvételtől függő havi juttatást kapnak. Nem igaz Tiborinak azon állítása sem, hogy a kuratóriumi tagok nem jártak el az ülésekre. Durva csúsztatás a Misovicz Tibortól idézett szöveg. Ezt Tibori ekképpen olvassa: „Az egyházaknak előbb-utóbb meg kell fogalmazniuk saját intézményeik és közösségeik szempontjából fontos igényeiket, cserében viszont éves finanszírozást vagy vagyoni támogatást kell nyújtaniuk. ” Ezzel szemben Misovicz Tibor ezt írja: „A magyar kormányzat nyilvánvaló tehetetlensége (nemtörődömsége?) azonban megerősíti azt az alapvető kérdést, hogy mire szánja az egyetemet az akkreditáció megszerzése után az alapítók köre, a szélesebb értelemben alapítónak és fenntartónak tekinthető magyar közösség, valamint annak politikai és akadémiai képviselete. Politikai szimpátiák ide, gyakorlati fenntartások oda, a jogi elismerés megszerzésével az egyetem teljesítheti az inkubációs szakasz fő célját, s innentől már nem lehet bizonytalanságra, s ebből adódó cselekvésképtelenségre hivatkozni. A működőképesség biztosítása most már évtizedekre szóló feladat. A jelenlegi finanszírozási gondok közepette az alapítói közösség nehezen kerülheti el, hogy nagyobb szerepet vállaljon az intézmény fenntartásában, üdvösebb lenne azonban, ha egyúttal a konkrét célok is világosabbá válnának. Az alapító egyházaknak saját intézményeik és közösségeik szempontjából is meg kellene fogalmazniuk a szociális gondozáshoz, az alsó- és középfokú oktatáshoz, a kulturális tevékenységhez kapcsolódó, a magyar közösség várható jövőbeli helyzetét is tükröző felsőoktatási igényeiket, s az ezért „cserébe” általuk nyújtott éves finanszírozást vagy vagyoni támogatást. ” Van egy különbség. Tibori szerint „sokan igyekeztek minél nagyobb hasznot húzni az egyetemből”, „az egyetemi stallumok aranybányának bizonyultak”, „érdek-összefonódás, nepotizmus, kompetencia-hiány tapasztalható”, stb. Mindezeket sehol nem támasztja alá. Továbbá „vitatható értékű diplomákról”, „diáksorsokkal való játszadozásról”, „kétes minőségű oktatásról” beszélni, miközben az akkreditációnak a hallgatókra vonatkozó szakmai feltételeit az EMTE magasan túlteljesíti, közönséges manipuláció. Az akkreditált állami egyetemeken elért államvizsga-eredmények magukért beszélnek: az előírt 50% sikeres államvizsgázóhoz viszonyítva minden szak esetében 95% feletti az arány! A Sapientia végzettjeinek az államvizsgáztató állami akkreditált egyetemek – Babes–Bolyai Tudományegyetem, Bukaresti Egyetem, Temesvári Nyugati Egyetem, Bukaresti Műszaki Egyetem stb. – adnak (vitatható értékű??) oklevelet. A cikkíró szerint „az intézmény elkezdett spekulálni a Budapestről érkező pénzekkel: az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, a román állam által visszatérített áfából, a finanszírozó beleegyezése nélkül, ötletszerűen és semmilyen pályáztatás nélkül ingatlanokat vásárolt stb. Amikor pedig mindezekre fény derült, és a finanszírozó azt kérte, hogy a szóban forgó anyagi eszközöket az akkreditációhoz szükséges költségek fedezésére fordítsák, az egyetemiek megsértődtek, és kezdetét vette a siránkozás, a panaszkodás, a vészkiáltások sorozata. ” Ez a passzus már önmagában megérne egy rágalmazási pert. A valóságban a Sapientia intézménycsoport igen szigorú szabályok szerint számol el a támogatás minden fillérével. A támogatási szerződésekben a finanszírozó azt is megszabja, hogy a kapott támogatásból származó kamatokat, áfákat mikor és mire szabad fordítani. Az egyetemen a vezetőket – a cikkben szereplő valótlan állításokkal ellentétben – a hatályos román törvények szerint választják. /Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dr. Dávid László professzor, a Sapientia EMTE: Kire öltik nyelvüket a kíméletlen tények? Válasz Tibori Szabó Zoltán vezércikkére. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998