udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mitruly Miklós

1990. július 6.

Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének vezetője nyilatkozott a múltról, a tanszék fokozatos elsorvasztásáról. Régen két tanszék volt, külön nyelvészei és külön irodalmi, a kettőt a hetvenes évek elején egyesítették, ez összefügg a létszámcsökkentéssel. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt a tanszékem több mint harmincan voltak. Új doktorandusok nem iratkozhattak be, ehhez külön a megyei pártszervektől kellett engedélyt kérni, a dolgozatok megvédéséhez szintén engedély kellett. Öt évvel ezelőtt a magyar az idegen nyelv státusába került. Kevesen vannak. Az előző tanévet tizenketten kezdték, a tanév végén két kolléga bejelentette, hogy nyugdíjba vonul: B. Gergely Piroska, aki tanszékvezető volt az elmúlt években és Mitruly Miklós. A változások: saját tantervet állítottak össze, a magyar főszakon negyven helyet engedélyeztek, ehhez hozzá kell számítani a mellékszakokat. Jelenleg heten végeznek, a nappali tagozat teljes létszáma most 48 hallgató. /Krajnik-Nagy Károly: Mélypontról ? újjászületés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1996. november 12.

Csífo Józseftől jelent meg egy cikk a Szabadság nov. 6-i számában, a szerző a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt létjogosultságát kívánta bizonygatni. A párt felsorolt törekvései: szabad kezdeményezés, megbékélés, párbeszéd szorgalmazása stb. mind megtalálhatók az RMDSZ célkitűzéseiben, csak alaposabban és nyelvileg világosabban. Csífo József, aki még a nevét sem tudja leírni, egyetlen ép, szabatos mondatot sem írt le. Mintha előbb románul írta volna és csak azután fordította volna magyarra. Csífo nagyrészt elfelejtette anyanyelvét. Az említett párt egyik gyűlése románul zajlott le, a résztvevők valószínűleg könnyebben fejezték ki magukat románul, mint magyarul. Az államhatalomnak szükséges ez a párt, melyet a szavazók elutasítottak, állapította meg Mitruly Miklós. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1997. február 18.

Mitruly Miklós helytelennek tartja, hogy ha már szembefordultak az RMDSZ programjával, melynek egyik platformja a Szabadelvű Kör, akkor miért nem úgy szervezték meg az eszmecserét, hogy az RMDSZ többi csoportosulása, a civil intézmények is felkészüljenek és megjelenjenek a vitaesten. Úgy tűnik, ez nem volt a Szabadelvű Kör ínyére. Mitruly nem ért egyet azzal, hogy az önálló magyar egyetemen alacsonyabb lenne a színvonal. "Az egyetemes mérce biztosítaná a magyar oktatók és hallgatók hazai és nemzetközi versenyképességét." "Nemzeti érdekeken felülemelkedő tudományos kommunikáció csak egyenlő felek között lehetséges." Egyenlő felekről nem lehet beszélni "közös" egyetem mellett. Ki tudná megmondani, hogy a jelenlegi megváltozott helyzet meddig tart? Megbocsáthatatlan bűn lemondani az önálló egyetemről. /Mitruly Miklós: Nem csupán szakmai kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

1997. április 2.

Évekkel ezelőtt kétszázezren írták alá a Bolyai Tudományegyetem újraindítását kérő folyamodványt. Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozott: lehet magyar egyetem, de nem a Babes-Bolyai Tudományegyetem különválasztásával. Mitruly Miklós közölte aggodalmait: az egyetem szenátusában a kisebbségiek számszerű kisebbségben vannak. A kormány az egyetemi autonómiára hivatkozva elhárítja magától a felelősséget. Valójában a magyar egyetem politikai kérdés. - Amennyiben csak tagozat lesz, ki garantálja a teljes egyenjogúságot, amikor olyan egyetemi vezetők vannak, akiknek a fülét sérti a magyar szó. A magyar egyetem ügyében nem az egyetemi vezetőknek kell dönteni, a döntés kizárólag a kormány joga és kötelessége. /Mitruly Miklós: Politikai döntésen múlik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1997. április 23.

Törzsök Erikának, a HTMH elnöknek a Duna Televízió ápr. 16-i műsorában elhangzott szavaiból kiderül, hogy "nem tekinti valódiaknak a kisebbségi kérdéseket" - írta Mitruly Miklós. Ezt nem kategorikus állításban mondta ki, "de érthető módon nyilvánította ki", amikor az új államvezetésről kijelentette: a valódi problémákat nem fedik el kisebbségi kérdésekkel. Tehát már nem a kisebbségek számlájára írják a súlyos gazdasági problémákat. Mitruly ezt elfogadná, ha nem lenne tudomása "Törzsök Erika egy-két korábbi, a romániai magyarság érdekeivel ellentétes megnyilatkozásáról". A cikkíró nem érti, ha a kisebbségi kérdést nem tartja valódinak, miért vállalta el Törzsök Erika a hivatal vezetését? Vagy a romániai magyarságot akarja türelemre inteni? - Törzsök Erika nem egészítette ki a romániai helyzetképet azzal, hogy most a gazdasági problémákkal fedi az új kormányzat - az RMDSZ kulcspozícióban levő vezetőinek elnéző segédletével a kisebbségi kérdés megoldásának elodázását. Olyan problémák megoldását, mint a Bolyai Tudományegyetem újraindítását, az egyházi javak visszaszolgáltatását. /Mitruly Miklós: Valóban nem valódiak? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1999. október 4.

A II. Krasznai Napok rendezvénysorozat az elmúlt hónapok legszínvonalasabb erdélyi népünnepélyének minősíthető. A Szilágyság legnagyobb magyar községében okt. 1-jén kezdődött kétnapos ünnepség keretében felavatták a község új címeres zászlóját és az 1848-as emlékoszlopot. Bemutatták Mitruly Miklós helyi népmesegyűjtését, gobelin-, szőttes-, festmény- és szoborkiállítás nyílt. A 4200 magyar lakosú Kraszna kitett magáért. A Zilahról kirendelt teherautónyi rohamrendőrnek nem volt dolga. /Népünnepély a javából. II. Krasznai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

1999. október 23.

Mitruly Miklós könyve /Szóból ért az ember. Népi elbeszélések Krasznáról. Gyűjtötte, sajtó alá rendezte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Mitruly Miklós. Erdélyi Gondolat. Székelyudvarhely, 1999/ az élő folklór lejegyzése. Történetei ezért nem férnek bele a katalógusokban szereplő hagyományos epikus sémákba, állapította meg Keszeg Vilmos. Kár, hogy ez három évtized késéssel történt. Ha az anyagban rejlő tanulságok korábban fogalmazódtak volna meg, ma talán a XX. század változásokkal, átalakulásokkal, újításokkal teli népi kultúrájáról is többet tudnánk. /Keszeg Vilmos: Megkésett könyv a folklórról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2001. december 3.

A Báthory István Alapítvány szervezésében emléktábla-avatással és könyvbemutatóval zárult Szilágysomlyó fennállásának 750. évfordulója alkalmából november második felében tartott rendezvénysorozat. Az emléktábla szövege: Pro Urbe/ Szilágysomlyó/ 1251-2001/ a város fennállásának/ 750./ évfordulója tiszteletére/ állította/ Szilágysomlyó/ magyarsága. Bemutatták A 750 éves Szilágysomlyó című könyvet. Az évforduló jelentőségét Joikits Attila helytörténész méltatta. A Szilágysomlyó múltját tartalmazó könyvet Mitruly Miklós ny. egyetemi tanár mutatta be. A mostani kiadvány a legutóbb megjelent Szilágysági magyarok című monográfiát egészítette ki új fejezetekkel. A kötetet dr. Hajdu Attila orvos szerkesztette, a szöveget Mitruly Miklós gondozta. A Báthory István Alapítvány kiadásában megjelent könyv 36 szerzője közül 80 éven felüli a legidősebb és 16 éves a legfiatalabb. A könyv megjelenését nagyszámú magánszemély adománya tette lehetővé, támogatta az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. /Fejér László: 750 éves Szilágysomlyó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

2003. április 7.

Közel százéves múltra tekint vissza az a gyakorlat, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kihelyezett gyűléseket tart - mondta dr. Egyed Ákos akadémikus ápr. 5-én Zilahon, a vándorgyűlés megnyitásakor. Ez már a második ilyen rendezvény a megyében, az elsőnek a korábban alakult szilágysomlyói fiókszervezet volt a házigazdája néhány évvel ezelőtt. Az EME elnöke mellett Keszeg Vilmos néprajztudós, Sipos Gábor történész, Tóth Zsombor irodalomtörténész és természetesen Bajusz István egyetemi tanár, a rendezvény házigazdája volt jelen. Az egyik előadó, Mitruly Miklós nyugalmazott egyetemi tanár szerint a Szilágyságban még mindig sok a fehér folt, a kevésbé feltárt tájegységek közé tartozik. A fórumon 16 tudományos dolgozatot ismertettek, mindegyik kizárólag a Szilágysággal foglalkozott. Dr. Egyed Ákos örömmel üdvözölte a fiatalok részvételét. Szinte kivétel nélkül egyetemisták vagy nemrég végzettek, akik elsősorban néprajzi szempontból dolgoztak fel kevésbé ismert területeket területileg Szilágycseh környékétől Krasznán át a Szilágynagyfalu községhez tartozó Bagosig. Az ismertetett tanulmányok megjelentetését a nemrég egyéves születésnapját ünneplő HEPEHUPA kulturális folyóirat vállalta, amely következő számának törzsanyaga e helytörténeti és néprajzi tanulmányokból fog összeállni. /Józsa László: EME-vándorgyűlés Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ A zilahi Szilágysági kutatások témájú konferencián pár előadó kivételével többségében fiatal egyetemi oktatók és egyetemisták ismertették a vidékhez fűződő kutatások eredményeit összefoglaló dolgozataikat. Mitruly Miklós a szilágysági folklórkutatás történetét; Lakóné Hegyi Éva a 18. században élt Dobai Sándorné Bíró Sára egyházpatrónus életét ismertette, Tóth Zsombor adalékokat a Szilágyság 17. századi protestáns művelődési életéhez. A fiatal tanárok, így Turai Tünde a leányszöktetésről, Fóris Monika a désházi házassági szokáskomplexumról, Virt István selymesilosvai halottas szokásokról, Czégényi Dóra a népi írásbeliségről értekezett, illetve a zilahi Molnár Károly egy első világháborús, általa összeállított emlékalbumot mutatott be. /Fejér László: Szilágysági kutatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2004. május 6.

A hatalmon levők nyíltan sosem vallják be, hogy a jogállamiság csak akkor működhet, ha az ő érdekeiket szolgálja. Ennek beszédes példája az önkormányzati választásokat szabályozó törvény hónapokkal előbb elfogadott módosítása és a hozzájuk fűzött rendelkezések jóval későbbi közreadása. Ebben szerepet játszott az RMDSZ vezetősége is. Az RMDSZ-ből való kiábrándulás oka az a magatartás, amelyet a szervezet csúcsvezetősége tanúsít, amely a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét egy szűk körű politikusréteg véd- és dacszövetségévé alakította. Az RMDSZ 1997-tel kezdődően segédkezik antidemokratikus törvények meghozatalában; gyakorlatilag eltörölte az Operatív Tanács és holdudvara tevékenységének számonkérését. Az RMDSZ nem hajlandó elismerni az MSZP-t, mert akkor nem lehetne a romániai magyarság egyetlen legitim képviselője, nem rendelkezne kizárólagosan a román és magyar államtól a romániai magyar politikai és civil szervezetek számára kiutalt pénzalapokkal, állapította meg Mitruly Miklós. /Mitruly Miklós, Szilágysomlyó: Üsd-vágd, nem apád? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2004. szeptember 1.

Szilágycsehben nyolcadik alkalommal aug. 28–29-én tartották meg a Tövisháti Napokat. A Tövishát Kulturális Társaság vállalja a nemzeti anyagi és szellemi értékek megőrzését. A szűkebb tájegység – a Tövishát településeinek – szellemi hagyatékáról Mitruly Miklós folklórkutató értekezett. A rendezvény hagyománya szilágysági képzőművészek bemutatása. Idén a sarmasági Kiss Bálint amatőr festményeit állították ki. Az Ipp Art művészcsoport tagjainak az augusztusban Kárászteleken tartott táborozásán készült munkáit tekintette meg a közönség. A diákok vetélkedőjén Balassi Bálinttal foglalkoztak. /Fejér László: Tövisháti Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2005. szeptember 29.

Szilágysomlyón tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Báthory-napokat. Ifjúsági Báthory-napokkal indult a rendezvény. Szabó Zsolt András és Szabó Tamás Évszakok című fotókiállításának megnyitója után a Szilágysomlyói Magyar Diáktanács szervezésében a szilágysági néptáncbemutató és –találkozó következett, ahol a szilágycsehi Berekenye, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta tánccsoportok mutatták be műsorukat. Szeptember 24-én zajlott a tizenkettedik orvostovábbképző, melyet a Báthory István Alapítvány a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) szervezett. Dr. Széman Péter a MET Kárpát-medencei alelnökének megnyitóbeszéde után dr. Mikola István (Budapest), a MET elnöke tartott előadást. Az előadások és a vita után a vendégek megtekintették dr. Mártonfi István, „mindenki orvosának” emlékszobáját. Megnyílt Kristófi János nagyváradi festőművész kiállítása a szilágysomlyói Magyar Házban. Bemutatták Mitruly Miklós Megsúgta a kisujjam című, krasznai szólásokat, közmondásokat, tréfás beszédeket tartalmazó kötetét. Ezt követően a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadására került sor. Idén öt oklevelet ítélt oda az alapítvány kuratóriuma: Méhes Gyula (orvos; 1897–1970), Mentes Ferenc (címzetes apát-kanonok; 1918– 2005.), Sántha Pál (nyugalmazott lelkipásztor), Balogh Sándor (nyugalmazott tanár), Kristófi János (festőművész). /Széman Emese Rózsa: Szilágysomlyó. A család állt a XIII. Báthory Napok központjában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2005. november 19.

Mitruly Miklós krasznai származású nyugalmazott egyetemi oktató folklorisztika tárgyú szakírói munkásságát a Babes–Bolyai Tudományegyetem tudományos kiadványában, a Studia Universitatis-ban kezdte, 1962-ben. Tanulmányaiban főleg a román–magyar folklórkapcsolatokkal, a magyar népköltészet területi vonatkozásaival és a szerelmi tematika népi lírában való megjelenésével foglalkozik. Korábbi kötetéhez, az 1999-es kiadású Szóból ért az ember című népi elbeszélés- és mesegyűjteményéhez hasonló a mostani gyűjtemény is. Címe: Mitruly Miklós: Megsúgta a kisujjam. Krasznai szólások és közmondások, kurjantások, találós kérdések /Székelykapu Kiadó, Székelyudvarhely, 2005/, ebben a Krasznán 1950–1999 között használatos ún. rövid műfajokat tette közzé. Ez a gyűjtés anyagot szolgáltat egy történeti-nyelvészeti összehasonlításhoz is. /Roman Márta: Krasznai népköltészet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2009. február 20.

A cél volt a nyári EP-választásokra olyan listát állítani a pártok közötti és feletti összefogás eredményeképpen, amely képes lesz minden romániai magyar választópolgárt az urnák elé hívni. Az RMDSZ – az EMNT-vel folytatott tanácskozáson – elutasította a felajánlott együttműködést az MPP-vel, figyelmen kívül hagyva mind a hazai és anyaországi értelmiségiek, neves és köztiszteletnek örvendő személyiségek koalíciót sürgető szavát, mind a Magyar Ifjúsági Tanácsnak és az Erdélyi Magyar Ifjaknak Markó Bélához intézett, hasonló tartalmú levelét. Az EMNT asszisztált az MPP kirekesztéséhez, cserbenhagyta eddigi szövetségeseit, írta Mitruly Miklós néprajzkutató. A „belső koalíció” lényegében nem más, mint Markóék korábbi ajánlatának átfogalmazása; elfogadása az EMNT behódolását jelenti. Amíg az összmagyarság érdekeit szolgálni kívánó vezetőgárda nem váltja fel a jelenlegi főkolomposokat, nagyobb veszélyt jelenthet, mint az EP-képviselet esetleges hiánya. Markóék csak hirdetik az összefogást, valójában azonban elzárkóznak előle. /Mitruly Miklós szilágysomlyói néprajzkutató: Összefogás kirekesztéssel? = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998