udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Mohácsek Ákos

2000. szeptember 20.

A magyar állam a bukaresti nagykövetség közvetítésével 200 dollár értékben ajándékozott könyveket 7 magyar iskolának a Gyergyói-medencéből. Szept. 14-én találkoztak a megajándékozott iskolák igazgatóival Gyergyószentmiklóson. Szabó Béla nagykövet helyettes vázolta a magyar kormánypolitika egyes, határon túli magyarságot érintő vonatkozásait, kitérve a státustörvény és a kettős állampolgárság közötti különbözőségekre, kiemelve Magyarország abbéli törekvéseit, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról. Fölkérésére az iskolaigazgatók vázolták gondjaikat. Kiderült hogy van Ditróban iskola, amelynek még nincs egy számítóképe sem, hiányos az iskolák didaktikai eszközökkel való felszereltsége. A támogatásban Magyarországnak nagyobb figyelmet kellene szentelnie a szórványban levő iskolákra. Mohacsek Ákos maroshévizi iskolaigazgató elmondta, hogy az 1958-ban megszüntetett hévízi magyar iskola 1990-ben alakult újra, a nulláról indulva. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 28%, a diákság aránya ennél kisebb, mert a szülők nagy része már román tagozaton végzett, s hajlamos gyermekét is ide íratni. /Gál Éva Emese: Könyvek a nagykövetségtől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2001. április 27.

A Gyergyói TKT április 24-i ülésének vendége volt Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője. Az első napirendi pont a szórványmagyar iskolák helyzetének megvitatása volt, annak tükrében, hogy a tanfelügyelőség a kislétszámú iskolák összevonását és iskolaközpontok kialakítását kezdeményezte. A főtanfelügyelő kifejtette, hogy ezt a kis települések gyenge tanszemélyzete indokolja, amely nem nevel versenyképes gyermekeket. Dézsi Zoltán, és később mások is kifejtették, hogy a kis létszámú iskolák felszámolása leépülést jelent, ami a szórványmagyarság felszámolásához vezet. Dimány Béla, a tölgyesi magyar tagozat igazgatója fölhívta a figyelmet a hágótői gyermekek helyzetére, akiknek Tölgyesen bentlakást biztosítanak, hétvégeken pedig 15 km-t gyalogolnak haza, mert Hágótőre nincs semmilyen járat. Itt fölmerült az utak állapotának kérdése. Borsos Géza az utak állapotát is eszköznek minősítette a székelység kohéziójának megbontásában. Az ülésen különösen a salamási és galócási iskolák magyar tagozatának fontossága merült fel, a tanfelügyelőség elképzelése szerint ugyanis a maroshévízi Kemény János Általános Iskola, amely világbanki támogatással rövidesen korszerű épülethez jut, jelentené az erős iskolaközpontot. A salamási képviselő kifejtette, hogy iskolája magyar tagozatán a fő tantárgyakból szakképesített tanárok vannak. Mohacsek Ákos, a maroshévízi Kemény János Általános Iskola igazgatója szólt a szórványban élés nehézségeiről: a múlt héten kétszer törtek be iskolájába, ellopva televíziót és számítógépet, második alkalommal a közös udvaron levő román iskolába is betörtek. A történtek után egy éjjeliőr engedélyezését kérte. /Gál Éva Emese: TKT a szórványmagyar iskolákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2001. május 4.

Maroshévíz Hargita megye egyetlen városa, amelyben kisebbségben él a magyar lakosság. Szabó Kálmán RMDSZ-elnök bemutatta jelenüket. Maroshévízen a lakosság 29%-a magyar nemzetiségű, ez 1992-es adat, amikor 4970 magyar élt a városban, de ma már nincsenek ennyien, a létszám ma hozzávetőleg 4000 fő. Az RMDSZ taglétszáma csökkenőben van, nagyon kevesen fizetnek tagsági díjat. A munkanélküliség a magyarságot jobban érinti, mint a többségi nemzetet. Nagyon ritka eset, hogy vegyes családból valaki tagja legyen az RMDSZ-nek. A városi tanácsban hatan RMDSZ-tanácsosok, ez 30%, tehát a lakossági aránynak megfelel. Mohacsek Ákos igazgató ismertette a Kemény János Általános Iskola jelenlegi helyzetét. A maroshévízi magyar iskola 1990-ban alakult meg, sok ember áldozatos munkája, küzdelme árán. A legnagyobb gondot az épülethiány jelentette: az elemi és az V-VIII. osztály két épületben, 2 kilométer távolságra van egymástól. Az új iskola építése több mint egy évtizedes kérdés. Az iskolaépítés végre bekerült a Világbank programjába. A tanulók létszáma évről évre csökken, minden évben gondot jelent a két párhuzamos első osztály beindítása. Tanárhiány van, elsősorban magyar, román, és idegen nyelv szakos tanárra, és informatikusra lenne szükségük. - A magyar diákok egyharmada román tagozatra jár. - Sokan elköltöztek Maroshévízről, a tehetősebbek, értelmiségiek kimentek Magyarországra, és az ezekből a családokból származó jobb tanulók is hiányoznak. /Gál Éva Emese Magyarság Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2003. január 31.

Etnikai alapú diszkrimináció Mohácsek Ákos iskolaigazgató szerint, hogy Maroshévíz magyar tannyelvű oktatási intézményei ugyanazt az összeget kapják az idén, mint amekkorát a tavaly elköltöttek. Niculae Baciu polgármester a Krónikának elmondta: Mohácseknek "részben igaza van", és ő mindent megtesz azért, hogy a dolgok jó irányba forduljanak. Legutóbbi ülésén a maroshévízi önkormányzat véglegesítette azt a költségvetés-elosztást, mely a város tanintézményeinek 2003-as fenntartási költségeit állapítja meg. Az elosztás nem az intézményvezetők költségvetési tervezete alapján történt, hanem az e célra megszavazott közös alapból minden iskola az általa a tavaly elköltött összeget kapja meg az idén is. Mohácsek Ákos városi tanácsos, a Kemény János Iskola igazgatója közölte, előzőleg nem volt egyeztetés. A tanácsi határozat értelmében a település egyetlen magyar iskolája tavaly előirányzott költségvetésének 68 százalékát, a magyar óvoda pedig 50 százalékát kapta meg. Ezzel szemben egyes román tanintézmények a 2002-ben előirányzott összegek fölött költekezhettek, és az idén is a tavaly elköltött summáknál nagyobb költségekre kaptak jóváhagyást. "Ez a leosztás egy újabb diszkrimináció a város magyar ajkú kisebbségével szemben" - szögezte le Mohácsek, aki a tanácsülés utáni beadványaira magyarázatot még nem kapott. Niculae Baciu polgármester elmondta, ő döntött úgy, hogy a tanintézmények a tavaly elköltött összeget kapják meg, mivel a városnak jelenleg igen szűkös a költségvetése. /Gergely Edit: Több pénz a román iskoláknak. Etnikai megkülönböztetés Maroshévízen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2003. március 24.

Magyar iskolát avattak márc. 22-én Maroshévízen. A szalagot Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa és Kálmán Ungvári Zsófia, a megye főtanfelügyelője vágta el. Az iskola igazgatója, Mohácsek Ákos és több résztvevő méltatta a Világbank, a román kormány és a helyi önkormányzat támogatásával felépített iskola fontosságát. Az igazgató egy tornaterem megépítésének, a könyvtár állományának és a szaktermek szemléltetőanyagának bővítése fontosságát is megemlítette, majd arról szólt, hogy az ősztől Kemény János Középiskola néven működő intézmény a környék metodikai és oktatási központja lesz. /Bajna György: Iskolaavató ünnepség Maroshévízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2006. május 6.

Év végére egy födél alá kerülhet – óvodától középiskoláig – a maroshévízi magyar nyelvű oktatás. A kormány 10 milliárd régi lejt utalt ki a néhány éve épült magyar iskola bővítésére, amely így mintegy 1000 négyzetméterrel növekedve véglegesen megoldhatná a maroshévízi magyar nyelven tanulók iskolagondjait, ráadásul csak délelőtti oktatás alatt – tájékoztatott Mohacsek Ákos igazgató. A Kemény János Iskola jelenleg négy épületben működik. Székpatakon az ősztől mindössze három, magyar nyelven tanuló kisdiák marad, így azt az épületet bezárják. A maroshévízi iskolaépítkezés azért is figyelmet érdemel, mert Romániában nem sok iskola irányítja, szervezi az építkezést. A tervek szerint november végén átadják az új emelet és a kétszintes toldás kulcsait. Az iskola udvarán – a kormány tornaterem-építő programja keretében tornaterem építésének munkálatai folynak. /Bajna György: Bővítik a maroshévízi magyar iskolát. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./

2007. május 7.

Május 5-én felavatták a Kemény János Gimnázium épületének új szárnyát. Ezzel Maroshévízen korszerű körülményeket sikerült biztosítani a magyar nyelvű oktatás számára. Óvodás kortól érettségiig egy épületben, egy váltásban zajlik a tanítás. Az új, 20 tantermes iskolaépület mellett korszerű sportcsarnokkal, új iskolabusszal is rendelkezik a tanintézmény. Az ünnepségen megjelent többek között Baciu Niculae polgármester, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Bunta Levente megyei tanácselnök, Bartolf Hedwig megyei főtanfelügyelő-helyettes, a magyarországi testvérvárosok küldöttei mellett. Végül Mohacsek Ákos iskolaigazgató összegezte a maroshévízi magyar oktatás 17 esztendejét. A beszédek után Markó Béla és Kötő József kopjafát lepleztek le az iskola előtt, majd Markó Béla és Bende Sándor megyei képviselő fát ültettek az iskolaudvarban. Ezt követően a diákok ünnepi műsorral köszöntötték a résztvevőket. /Bajna György: Örömünnep Maroshévízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

2008. május 9.

Hargita Megye Tanácsának május 8-án Székelyudvarhelyen tartott dísztanácsülésén életműdíjban részesült Bajna György, a Hargita Népe nyugalmazott újságírója, továbbá dr. Huszár György gyergyószentmiklósi sebész főorvos, Basilides Csaba gyergyószentmiklósi jégkorongedző, Mohácsek Ákos maroshévízi iskolaigazgató, Zsigmond Márton csíkszeredai képzőművész, valamint Vaipan Florina székelyudvarhelyi pedagógus, post mortem Hargita Megyéért-díjjal tisztelegtek dr. Vofkori László pedagógus, a földrajztudományok doktora emléke előtt. /Szász Emese: Dísztanácsülés Székelyudvarhelyen – Életműdíjban részesült Bajna György. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998