udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Molnár Ferenc

1999. március 2.

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeit vendégszereplére hívta márc. 5-re Bécsbe az Ausztriai Magyarok Egyesületeinek Központi Szövetsége. Molnár Ferenc Játék a kastélyban című színművét adják elő. /Kiss Éva: Játék a kastélyban, előadás a Császárvárosban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

1999. július 21.

A közelmúltban megalakult Csíki Játékszín vezetőségi tagjai, Parászka Miklós művészeti igazgató és Szederjesi András gazdasági igazgató beszámoltak a csíkszeredai önkormányzati színház terveiről. Parászka Miklós elmondta, a színházalapítást és a társulat művészeti irányítását megtisztelő kihívásként tekinti. Üzenet a szakmának - így fogalmazható meg sűrítve a Csíki Játékszín műsorpolitikája. Dragos Galgotiu meghívott rendező irányításával megkezdődnek a Dosztojevszkij-szövegrészletekre épülő másfél órás színházi produkció próbái. Az augusztus végén bemutatásra kerülő produkció színészei: Salat Lehel és Dimény Árpád, a kolozsvári Állami Magyar Színház tagjai, valamint Bíró József, Nagy Borbála és Márdirosz Ágnes, a csíkszeredai társulat tagjai. Továbbá augusztus közepén (ezúttal Parászka Miklós irányításával) kezdődnek meg a Molnár Ferenc-műnek (Doktor úr) a próbái. A színházi évadban 5 előadás lesz. /Üzenet a szakmának. A Csíki Játékszín tervei. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

1999. augusztus 17.

Megkezdődtek az első előadások próbái a csíkszeredai színházban, és az első színházi évad előadásainak programját is elkészítették. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója elmondta, hogy az első évad tervezett programja szerint október 1-én kerülne bemutatásra Molnár Ferenc: Doktor úr című bohózata. Az első évadban a csíkiak a szatmárnémeti Harag György társulattal közösen valósítják meg színpadi bemutatóikat. /(Daczó Dénes): Az első évad a Csíki Játékszínnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1999. október 5.

Az ellenpropagandának köszönhetően nem volt telt ház Csíkszeredában okt. 1-jén, a Csíki Játékszín első önálló nagyszínházi produkciójának bemutatójakor. A színházbarátok azonban nem csalódtak, kiváló előadás volt. Néhány évtized múlva csupán színháztörténeti kuriózum lesz, hogy mekkora ellenállással kellett megküzdeniük a csíkszeredai színház alapítóinak. Molnár Ferenc A doktor úr című bohózatát mutatták be. A siker biztosítéka a nagynevű színésztársaság és a dicséretes csapatmunka volt. Ugyanis Hunyadi László és Czintos József alakították a főszerepeket. Rendező: Parászka Miklós. /A Csíki Játékszín bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

1999. november 2.

Alighanem az idei évad legnagyobb közönségsikert hozó színpadi produkciójaként tartható számon Szatmárnémetiben a helybéli Harag György Társulat és a Csíki Játékszín közös előadásában bemutatott Molnár Ferenc-vígjáték, A doktor úr. /Molnár Ferenc mosolya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

2000. március 31.

Molnár Ferenc A doktor úr című vígjátékát a Csíki Játékszín és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ közös produkcióban mutatta be. A Csíkszeredában történt sikeres bemutató után Szatmárnémeti és környékének színházszerető közönsége láthatja az előadást. A rendező Parászka Miklós. /Színházi bravúr. A Csíki Játékszín és a Harag György Társulat közös produkciójának vendégjátéka. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 31./

2000. szeptember 27.

Szept. 26-án tartotta évadkezdés előtti sajtótájékoztatóját a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Béres András, a tagozat művészeti igazgatója felvázolta a 2000-2001-es évad társulati elképzeléseit, valamint Molnár Ferenc Liliom című színművének szept. 29-i bemutatójáról tájékoztatott. Elmondta, hogy jelentős pályázatokat nyertek Az ember tragédiájának a színrevitelére. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a magyarországi kulturális alapítványok mellett a társulat támogatásában jelentős részt vállal a marosvásárhelyi székhelyű Prospero Alapítvány. A társulat tagjai most érkeztek haza külföldi turnéjukról, a Svédországi Magyarok Kulturális Szövetsége meghívására Sík Sándor István király című történelmi drámájával vendégszerepeltek az északi országban. /(lokodi): Pénteken este bemutató. Molnár Ferenc: Liliom. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2002. június 26.

A Bihar megyei Erdőgyarakon megszűnik a magyar nyelv oktatása, ahol 800 magyar él. A gyaraki magyarság nem képes fenntartani a tagozatot, vagy inkább értelmét nem látja, hiszen V—VIII-ban több mint egy évtizede csak románul folyik az oktatás. A helyzet paradoxona, hogy az iskolaigazgató, Molnár Ferenc matematika tanár magyar, tehát nem a vezetés jó szándékán múlik a dolog. A következő tanévet az erdőgyaraki iskolában 21 elsős kisdiák kezdi el román tagozaton az óvodából érkező utánpótlás is két román tannyelvű csoportba jár, az anyanyelv tehát otthonra, a családok hétköznapjaiba szorul. /(Balla Tünde): Megszűnt a magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2002. szeptember 14.

Szept. 18-án Molnár Ferenc Játék a kastélyban című előadásával indítja 2002-2003-as évadját a kolozsvári Állami Magyar Színház. Tompa Gábor, a színház igazgatója kitért arra, hogy hat új tag szerződött a társulathoz /köztük Rusznyák Gábor fiatal rendező Magyarországról/, ezenkívül meghirdettek különböző művészeti és más állásokat is, ezeknek nagy részét sikerült betölteni. Visky András Júlia című egyszemélyes drámáján dolgoznak. Az előadás koprodukció a budapesti Szakrális Fesztivállal, valamint a Thália Színházzal, hiszen ott lesz a bemutató okt. 17-én, majd később Kolozsváron. Mivel ez a színház 210. évada, okt. 31 és nov. 5 között egy miniévadot tartanak. Azt tervezik, hogy hosszú távú kapcsolatot alakítsanak ki a newcastle-i színházzal, illetve az angliai fesztiválokkal. Az októberi Farsang-bemutató után elkezdődnek Goldoni Komédiaszínház című darabjának próbái, Rusznyák Gábor rendezésében. Lesz gyerekelőadás is, Csukás István Ágacskáját Szabó Attila rendezi, aki nemrég végzett a bukaresti főiskola rendező szakán. Sajnos a fizetések alacsonyak, emiatt a színházban dolgozó emberek életkörülményei siralmasak. Lassan folyik a stúdiószínpadi építkezés. - A minisztérium néhány eddig általa szubvencionált színházat átadott az önkormányzatoknak, ebből nagy botrány lett. A marosvásárhelyi színháznál például ezért nem tudtak két hónapon át fizetést adni az alkalmazottaknak. Alig van négy-öt színház, amelyet még a minisztérium támogat. Közben nagyon nagy "termelés" folyik a színházi utánpótlás kinevelésében. Marosvásárhelyen most indult be a rendezői szak, Tompa szerint ennek nincs meg a tanári fedezete és az alapja sem. /Köllő Katalin: Évadtervezés a sétatéri színházban. Beszélgetés Tompa Gábor igazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2002. szeptember 24.

Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? c. darabjával Svédországban vendégszerepel a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A marosvásárhelyi társulat szept. 25-én tér haza. Okt. 12-én lesz az évadkezdés, bemutatják Molnár Ferenc A testőr című vígjátékát, Lohinszky Loránd érdemes művész rendezésében. A színház magyar tagozata 2002-2003-as évadjának műsortervében hat bemutató előadás szerepel: Görgey Gábor Örömállam vígjátéka, Friedrich Dürrenmatt V. Frank (egy magánbank története) Pierre Carlet de Chamblain Marivaux Két nő közt színjátéka, Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja, Alan Alexander Milne Micimackó, Eugene Ionesco A kötelesség oltárán. - A bérletváltók száma évről évre csökken. /(lokodi): Megtartani a közönséget. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2002. október 1.

A marosvásárhelyi Rádió GaGa három évvel ezelőtt, okt. 12-én kezdte meg műsora sugárzását. A főként magyarországi tulajdonosok kezdeményezésére létrejött kereskedelmi rádió (10 % erejéig Frunda György szenátor a tulajdonos) Marosvásárhelyen a "legmagyarabb" rádióadó. Ügyvezető igazgatója, Nagy István színművész, aki most a városban a Tompa Miklós Társulata új bemutatóján /Molnár Ferenc: A testőr/ főszerepet játszik. A rádió eddig reggel 6-tól 10 óráig magyarul, majd 10-től román nyelven sugározta műsorát. Délután is négyóránként változott az adás nyelve. Ezentúl reggel hattól délután hatig egyfolytában magyar nyelven sugároznak. Ezzel 50 százalékos lesz a magyar és román nyelvű adás részaránya. /Máthé Éva: Fordulóponton a Rádió GaGa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2002. december 31.

Dec. 30-án a Komédiaszínház című előadás végén került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós Vándordíj átadására. A díjat a színház Művészeti Tanácsa ítéli oda a lezárult évad legjobb művészi teljesítményéért. A díjat idén Dimény Áron színművész vehette át kiemelkedő alakításaiért - Unoka (S. Mrozek: Károly), Manus (Brian Friel: Fordítások), Kobak (Schönthan-Kellér: A szabin nők elrablása), A Halál táncosa (Éjszakák az Ezeregyből), Chanán (Anski nyomán: Fehér tűz, fekete tűz) valamint Ádám (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban). /Bánffy Miklós Vándordíj Dimény Áronnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./

2005. augusztus 13.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának 2005/2006-os évadi plakátjai már megjelentek a város utcáin. Újra rendez Marosvásárhelyen Bokor Péter, Gali László, Alexandre Colpacci. 2006 márciusában ünnepelik a Székely Színház megalakulásának hatvanadik évfordulóját. Színre viszik színre Molnár Ferenc Liliomfiját, a rég beígért musical Fórum címmel nem marad el. – A kistermi előadások között lesz Visky András A szökés című darabja, Jean Cocteau Rettenetes szülők és Örkény István Macskajáték című darabja. /Nagy Botond: A változatosság mottójára. Beszélgetés Kárp György ügyvezető igazgatóval. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2005. december 17.

Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye nyerte el a Magyarország kedvenc regénye 2005-ben címet. A második Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye lett, a harmadik legtöbb szavazatot Szabó Magda Abigél című műve kapta. Véget ért az Erdélyben is népszerűsített a Nagy Könyv televíziós játék. Ennek hatására a szervezők szerint az előző évhez képest majdnem egyötödével nőttek a kölcsönzések, és hosszú évek óta először növekedett érzékelhetően a beiratkozások száma könyvtárakban. Erdély tizenkét megyéjében is szavaztak, mintegy 223 itteni oktatási intézmény népszerűsítette a játékot. /A Nagy Könyv: az Egri csillagok vitte el a pálmát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2006. március 9.

A budapesti József Attila Színház Molnár Ferenc Játék a kastélyban című színművének március 8-i marosvásárhelyi bemutatásával – főszerepekben Bodrogi Gyulával és Sztankay Istvánnal, Léner Pál rendezésében – vette kezdetét a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata elődje, az egykori Székely Színház, és a marosvásárhelyi hivatásos színjátszás hatvan évvel ezelőtti megalakulására emlékező rendezvénysorozat. Az egykori társulat Magyarországra áttelepült tagjai közül többen is megerősítették, élnek a meghívással, itt lesznek az ünnepségen. Március 9-én kiállítás nyílik Hat évtized képekben címmel, amely Ferencz Éva levéltáros, Szabó Annamária szcenikus, Fodor Zeno dramaturg és Bartha László színházi fotográfus munkája nyomán valósult meg. A felvételek az erdélyi színjátszás olyan jelentős személyiségeinek alakításait örökítették meg, mint Borovszky Oszkár, Delly Ferenc, Kőszegi Margit, Tanai Bella, Bács Ferenc, Szamossy Kornélia, Lohinszky Loránd, Mende Gaby, Gyarmathy István, Csorba András vagy Tarr László. Lesz könyvbemutató, Horváth Bea „A Székely Színházban bemutatott darabok előadástörténetének legfontosabb adatai” című tanulmányát és adattárát mutatják be. /Lokodi Imre: Hatvanéves színházi múlt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2006. november 27.

Szabó T. Attila, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár anyagának összegyűjtője és az első hét kötet szerkesztője mintegy másfél millió nyelvi adatot gyűjtött össze 50 évi munkával. A Szótörténeti Tár interdiszciplináris felhasználhatóságáról a BBTE bölcsészkara és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet, nyelv és történettudományi szakosztálya szervezett konferenciát, november 23-án. Szabó T. Attila életművét egy mondatban Erdélyi Enciklopédiának lehetne nevezni, mondta el a konferenciát megnyitó Péntek János professzor. Vekov Károly hangsúlyozta, hogy Szabó T. Attila munkájának precizitása, elszántsága irigylésre méltó. A tár a történészeknek, a néprajzosoknak, illetve a különböző kiegészítő tudományok művelőinek segítségére válhat. B. Gergely Piroska, valamint Kiss Gábor a szótörténeti tárat nyelvészként közelítették meg, míg Csomortáni Magdolna Interdiszciplináris törekvések és a Szótörténeti Tár címmel tartott előadást. A. Molnár Ferenc előadásában Illyés Gyula és Szabó T. Attila barátságát taglalta, ifj. Szabó T. Attila pedig a Szótörténeti Tár digitalizált változatáról, illetve annak jövőjéről értekezett. /kb: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2007. augusztus 23.

Október 5-én lesz 90 éves Szabó Magda. A szatmári Harag György Társulat az évforduló alkalmából mutatja be az Ajtó című regénye Bereményi Géza által színpadra átdolgozott változatát. Az előadást Bereményi rendezi, s az ünnepélyes alkalom fővendége pedig maga Szabó Magda lesz. Szabó Magda műve után Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabja következik, Parászka Miklós rendezésében, amit Michel André–Fényes Szabolcs– Szenes Iván trió közös szerzeménye, a Lulu zenés vígjáték követ. Kolozsváron Andrei Serban rendező Csehov Ványa bácsi című műsorát állítja színpadra szeptemberben. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata első előadása Kincses Elemér Csatorna című, az elmúlt években játszott darabjának felújított változata lesz. A Csíki Játékszín első premierje a La Mancha lovagja című musical lesz. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata komoly anyagi problémákkal küzd, amelyek az idei évadkezdést is veszélyeztetik. A színházfelújítási munkálatok három hónapja állnak, az állam még nem adott pénzt sem a munkálatok kifizetésére, sem új előadásokra. Friedrich Dürenmatt A csendestárs című darabjával indul a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház új évadja október 5-én, ezt Zakariás Zalán rendezi. Öt darab bemutatóját tervezik. A Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház augusztus 31-én tartja évadnyitó szabadtéri előadását: magyar nóta est lesz, Fall Ilona rendezésében. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház júliusban a Figaro házasságát szabadtéri színpadon mutatta be, szeptemberben a darab beltéri változatán fognak dolgozni. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata 7 új színésszel bővült – tájékoztatott Nagy Pál színházigazgató. /Évadnyitó színházkörkép. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2007. szeptember 6.

A filharmónia épületében és a Szakszervezeti Művelődési Házban tartja előadásait a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, amíg zajlanak a színház felújítási munkálatai, tájékoztatott Meleg Vilmos társulatigazgató. A társulat nyolc bemutatót tervez: Georges Feydeau A hülyéje című bohózatát Meleg Vilmos, Stanisław Ignacy Witkiewicz Az őrült és az apáca című drámáját Vadas László rendezi. Lesz operett, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét Nemlaha György viszi színre, a kortárs drámaíró, Kárpáti Péter Nick Carter, avagy végső leszámolás dr. Quartzcal című detektívtörténetét Pinczés István rendezi; Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát Kovács Levente állítja színpadra. Kazem Shahryari A nők színei című darabját Meleg Vilmos rendezi, továbbá két klasszikus: Jean Racine Phaedráját Török Viola állítja színpadra, William Shakespeare Tévedések vígjátékát pedig Bodolay Géza. „A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház stratégiai szerepet tölt be a bánsági magyarság megmaradásában. Éppen ezért nem lehet rétegszínház, de a populáris kultúra közvetítője sem kíván lenni” – jegyezte meg Szász Enikő igazgató. Arra törekedtek, hogy minél szélesebb nézőréteget szólíthassanak meg. Egyelőre két produkció próbái zajlanak: a magyar népmese alapján készülő bábszínházi előadást, a Gyöngyharmat Jánost Lábadi Éva, Kiss Csaba De mi lett a nővel… című művét pedig Mátyás Zsolt viszi színre. Szatmárnémetiben a Harag György Társulatnál már megkezdődtek Az ajtó című Szabó Magda-regény adaptációjának próbái. Az előadás rendezője Bereményi Géza, a mű színpadi változatának szerzője. /Babos Krisztina, Rostás-Péter Emese: Kétlakiság és stratégiai szerep. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

2007. szeptember 24.

Nem születik kellő számú színpadi mű, s ha születik is, nem minden esetben jut el a színpadig, hangzott el azon a beszélgetésen, amelyet a Magyar Dráma Napja alkalmából rendeztek Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban. A rendezvényen Kovács Levente rendező, a Színművészeti Egyetem tagozatvezetője, Kovács András Ferenc költő, Kincses Elemér rendező, drámaíró, Csép Zoltán teatrológus, Láng Zsolt író, Ungvári Zrínyi Ildikó teatrológus, Kiss Éva Evelyn, a Tompa Miklós Társulat irodalmi titkára, valamint színészek, dramaturgok, egyetemi hallgatók és színházkedvelők beszélgettek a kortárs magyar drámáról. Megállapították, hogy a színházak és a rendezők egyaránt tartózkodnak a kortárs színpadi művek bemutatásától. Kovács András Ferenc szerint a 20. század első felében alkotó magyar drámaírókat is nehezen szólaltatják meg, így például Molnár Ferenc darabjait sem játsszák eleget. /Antal Erika: Ódzkodnak a kortársaktól. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2007. október 23.

Aradon a tizenharmadik alkalommal megrendezett klasszikusdráma-fesztivál záró előadása Domus Karitatív Egyesület október 19-én volt, a Pécsi Nemzeti Színház társulata Molnár Ferenc Liliom című kétrészes színművét mutatta be. Bognár Levente aradi alpolgármester szerint az aradi–pécsi kulturális partnerség testvérvárosi kapcsolattá szélesül. /(Kiss): Véget ért a klasszikus dráma fesztiválja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./

2008. március 28.

Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékát viszi színpadra a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. A darabot a marosvásárhelyi Kovács Levente rendezte, a premierre március 30-án, vasárnap kerül sor. Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című groteszk komédiáját mutatja be Bocsárdi László rendezésében a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház március 28-án. /Fried Noémi Lujza: Szerelmi négyszög Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

2008. november 18.

A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében megvalósuló 16. Erdővidéki Közművelődési Napok tizenhat településen kínál koncerteket, kiállítást, tudományos előadásokat, könyvbemutatókat, kézműves-foglalkozást és huszonnégy órás olvasómaratont. Biblia-kiállítás nyílik a baróti Erdővidék Múzeumában, majd Györgypál Lajos néhai tanár festményeiből összeállított tárlatot tekinthetik meg az érdeklődők. Illésfalvi Péter budapesti hadtörténész Erdély 1944-ben címmel, Berekméri Róbert marosvásárhelyi levéltáros a 27. székely könnyű hadosztály címmel tart majd előadást, Fehér János művészettörténész évszázados erdővidéki kőfaragványokról értekezik. Csikány Tamás budapesti hadtörténész Háromszéki határőrök Magyarországon 1848-ban, Kedves Gyula budapesti hadtörténész Székely huszárok 1848-ban címmel tart előadást. A rendezvénysorozat keretében könyveket is ajánlanak: Antal Jenő Vadászemlékeim és Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró Háromszéki vártúra kalauz című könyveit mutatják be Bölönben, utóbbit pedig Nagybaconban is. Baróton Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész Tábornokok földje, Erdővidék, valamint Benkő Levente – Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című köteteit ismerhetik meg az érdeklődők. /A régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

2008. november 20.

Barót Erdővidék Múzeumában Bibilia-kiállítással és a huszadik születésnapját ünneplő Kájoni Consort rövid műsorával indultak a XVI. Erdővidéki Közművelődési Napok. November 19-én Nagyajtán Fehér János művészettörténész a templomok kőfaragványairól tartott előadást. Nagybaconi Molnár Ferenc Tábornokok földje, Erdővidék című könyvének bemutatóján elhangzott: Erdővidék szinte példa nélküli helyzetet és névsort mondhat magáénak, mivel a tizennyolc falu alkotta tájegység kilenc tábornokot adott Magyarországnak – közülük öt elszármazott családágból való. A baróti művelődési házban a város nemrég elhunyt díszpolgára, Györgypál Lajos festményeiből nyílt emlékkiállítás. /Hecser László: Előadások, kiállítások, könyvbemutatók (Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

2008. november 24.

Erdővidéken november 23-án zárult a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében lebonyolított, tizenhat települést együvé ölelő egyhetes kulturális rendezvénysorozat. A sok rendezvény fő jellemzője a kulturális és művészeti önképzés csoportos megnyilvánulása és a műfaji változatosság. A találkozók nyilvánvalóvá tették ennek a földrajzi, néprajzi, nyelvi és kulturális egységnek a történeti és kortársi összetartozását, írta Sylvester Lajos. Az Erdővidéki Közművelődési Napok rendezvényeit színezték a húsz éves Kájoni Consort régizene-együttes fellépése, de meglepetésszerű volt a helyi kötődésű könyvfelhozatal is: Kisgyörgy Zoltán Háromszéki vártúrakalauza, Nagybaczoni Molnár Ferenc kötete, a Tábornokok földje, Erdővidék és Antal Jenő Vadászemlékeim című önéletírása. /Sylvester Lajos: Erdővidéki frigyre lépés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

2008. december 3.

Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész meglepetést szerzett Tábornokok földje, Erdővidék /Tortoma Könyvkiadó, Barót/ című könyvével. Erdővidék az írók, tudósok, lelkészek sokasága, Apáczai Csere János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Benedek Elek, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Benkő József és társaik mellett a történelem során a magyar katonatisztek sokaságát állította az ország, a haza szolgálatába. Róluk a Trianon utáni Erdélyben politikai-ideológiai okok miatt nem sok szó eshetett, kivéve a ,,kicsi magyar világ” négy évét, de utólag erről sem volt tanácsos beszélni. Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok-honvédelmi minisztert azért lehetett Romániában említeni, mert dr. Petru Groza a félelmetes hatalmú Rákosi Mátyásnál interveniált a méltányosabb és emberségesebb bánásmódért. (Nagybaczoni Molnár Ferenc könyvéből lehet megtudni, hogy a súlyos börtönbüntetésre ítélt katonatiszt fiát is Groza kérésére engedték szabadon Rákosi pribékjei.) Nagybaczoni Nagy Vilmos sokoldalú tehetség volt, jó tollú író, számon tartott festő is volt, s könyve, A végzetes esztendők (1986) a magyar történetírás ínséges esztendeiben revelációként hatott. Erdővidéken az élő emlékezet is megőrizte az 1940-es szülőföldi katonai bevonulás fantasztikus emlékét. Csupán Nagybaconból öt család, a Nagybaczoni (Telegdibaczoni) Nagy, a Sepsi-Nagybaconi Molnár, a Sepsibaczoni Toókos és a Telegdibaczoni Keresztes, továbbá valószínűsíthetően a Nagybaczoni Baló öt tábornokot (!) „állított ki”, három ezredest, két alezredest és két őrnagyot küldött a magyar honvédelem szolgálatába. Aki tud még Európában egy kistelepülésen belül ilyen főtiszti ,,katonatermésről”, az szóljon, írta Sylvester Lajos. A XX. században Háromszék négy magyar honvédelmi minisztert ,,adott”, s az sem véletlen, hogy a háromszéki nemesi családok címermezejében olyan sűrűséggel szerepel a kardot markoló páncélozott kar. /Sylvester Lajos: Katonanemzet – voltunk (Tábornokok földje, Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

2008. december 4.

Évadkezdő előadással lép a közönség elé december 5-én a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magyar tagozata. Molnár Ferenc Az ördög című vígjátékával indítják az évadot a Stúdió Színházban, jelezte Barsan Zsuzsa irodalmi titkár. A produkciót Balikó Tamás pécsi rendezővel viszik színre az első éves színész-magiszteri hallgatók. /Antal Erika: Ördögjárás a Stúdióban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2008. december 15.

Díjátadó gálaműsorral ért véget az 1. Stúdió Fesztivál, és másnap új rendezvénynek adott otthont a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A legjobb női főszereplő díját Valentina Zaharia kapta, a legjobb férfi főszereplőnek Derzsi Dezső bizonyult, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Molnár Ferenc Az ördög című vígjátékában; a legjobb női mellékszereplő díját Lovas Rozi kapta a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karának Egressy Zoltán: Portugál című előadásában az Asszony szerepének alakításáért, míg a legjobb férfi mellékszereplő díját Lábodi Ádám, ugyancsak a Kaposvári Egyetem produkciójából a RETEK szerepének alakításáért. A Stúdió Fesztivált Interkulturális dramaturgia címmel a kilencedik alkalommal megszervezett nemzetközi színháztudományi konferencia követte. Ötven szakember mutatta be kutatásának eredményeit angol, magyar és román nyelven. Kiemelt területként kezelték a Kelet és a Nyugat színházi kultúrájának interferenciáit, illetve a kelet-európai és nyugat-európai színház kölcsönhatását. /Antal Erika: Eseménydús hétvége a marosvásárhelyi színin. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2009. február 13.

A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem mesteris osztálya Molnár Ferenc Az ördög című előadását, a kolozsvári Babess–Bolyai Tudományegyetem Színház- és Televízió Karának harmadéves végzős osztálya pedig Molière Tartuffe-jét mutatta be az elmúlt időszakban. /Musca Szabolcs: Ördögök. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2009. február 24.

Közönségsikernek örvend Molnár Ferenc Ördög című darabja a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem színművészetis hallgatóinak előadásában. A produkció rendezője, Balikó Tamás. /Antal Erika: Ördögcsinálásról. Interjú Balikó Tamás színházi rendezővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2009. szeptember 2.

Jegyáremelés nélkül, hét új előadással készül az új évadra a Csíki Játékszín társulata. Parászka Miklós elmondta, nem engedik, hogy a gazdasági válság színvonalbeli esést okozzon. Idén korábban kezdik az évadot, szeptember 12-én, amikor az Urs Widmer Nagykutyák című darabjából készült előadást mutatják be. Molnár Ferenc Liliom című művét Victor Ioan Frunza rendezi. Szilveszterre és a farsangi időszakra kínál szórakozást Nemlaha György Mesék a musicalről című darabja, melynek rendező-koreográfusa Csutka István lesz. További bemutatók: William Shakespeare Szentivánéji álom című komédiájából készült musical Szabó Emese rendezésében, zenéjét Cári Tibor szerezte, egy mozgásszínházi előadás, Neil Simon Furcsa pár /rendező: Parászka Miklós/, Hamlet című előadásukkal magyarországi turnén vesznek részt, A kék madár című előadásukat pedig októberben a Sepsiszentgyörgyi Nemzetiségi Színházi Kollokviumon játsszák majd. Az évad második felétől visszatér a Csíki Játékszínhez Kozma Attila színművész. /Varga László: Hadat üzen a válságnak a Csíki Játékszín. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998