udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Molnár Gizella

1997. november 20.

Dec. 20-án Budapesten, a Fészek Klubban ünnepélye keretek között átadták az idei Szentgyörgyi István színművészeti díjakat. A budapesti Székely Kör által lapított díjat évről évre ítélik oda erdélyi színészeknek. Idén Csíky András /Kolozsvár, Magyar Színház/, Tóth Tamás /Marosvásárhely/ és Molnár Gizella /Sepsiszentgyörgy, Állami Színház, Tamási Áron Tagozat/ vehette át a díjat. Ablonczy László, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója mondott beszédet. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./

1998. november 6.

November 6-án színházat avattak Székelyudvarhelyen. A Tomcsa Sándor Társulat avatóünnepségén bemutatták Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát. A társulat hivatásos színészekből és a helyi népszínház műkedvelőiből állt össze. Létrejöttét, működését a székelyudvarhelyi önkormányzat szorgalmazta, biztosítja. A városi művelődési házban fogja produkcióit bemutatni. A mostani nagy sikerű előadásban többek között Ferenczy Annamária és Fincziski Andrea Temesvárról, Molnár Gizella és Kőmíves Mihály Sepsiszentgyörgyről, Vitályos Ildikó Kolozsvárról, Sarkadi Zoltán Marosvásárhelyről járult hozzá a biztató induláshoz. A helyi önkormányzat profi táncegyüttes létrehozásáról és támogatásáról is döntött. Ugyancsak hivatásos művészeket foglalkoztató új színház alapítása várható rövidesen Hargita megye székhelyén, Csíkszeredában is. /Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Dr. Merő Béla Zalaegerszegről érkezett Székelyudvarhelyre, a Küküllő-parti városba intézményt teremteni. Nem minden kötődés nélkül, hiszen édesanyja a várostól nem messze fekvő kis székely faluban, Székelyderzsen született - ezért a színházi próbák után rokonait kutatja a vidéken. A zalai város félhivatásos színtársulatával, a Reflex Színpaddal több nemzetközi elismerést arató rendező már dolgozott Erdélyben - egy-egy produkció erejéig már megfordult Nagyváradon, Temesváron és a marosvásárhelyi színinövendékeknél. /Lukács Csaba: Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

1999. június 24.

Székelyudvarhely új társulata, a tavaly alakult Tomcsa Sándor Színház 1998. nov. 6-án tartotta megnyitó előadását Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az elmúlt szezon előévadnak volt tekinthető, hiszen a vendégművészek folyamatos foglalkoztatására az anyaszínházi elfoglaltságuk miatt nem volt lehetőség. Csupán az említett előadást láthatta a közönség, valamint a más színházakkal kialakult együttműködés jegyében kapott produkciókat. 1999 júniusától viszont minden tekintetben állandó színházi tevékenység kezdődik. Tizenkét főállású színész alkotja az udvarhelyi társulat magját: Boér Orsolya, Csiki Csengele, Csurulya Csongor, Deme Róbert, Dunkler Róbert, Fincziski Andrea, Gábor László, Lőrincz András, Pető Nóra, Sarkadi Zoltán Gábor, Sütő Udvari András. Mellettük olyan nagyszerű művészek segítik az együttes munkáját, mint Molnár Gizella, Vitályos Ildikó, Balázs Éva, Krizsovánszky Szidónia. A művészeti vezető Merő Béla mellett rendezni fog Lohinszky Loránd, Nagy István, Gáspár Tibor, tárgyalások folynak egy fiatal romániai végzős rendező szerződtetéséről is. Látható lesz meseelőadás, zenés bohózat, magyar darab, klasszikus vígjáték, történelmi dráma, kabaré és kísérleti stúdióelőadás. A helyi előadások mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tájelőadásokra is. /Tájékoztató a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2000. november 8.

Nov. 11-én Pécskán felavatják gróf Klebelsberg Kunó /Pécska, 1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./ szobrát, születésének 125. évfordulóján. A rendezvény Klebelsberg Kunó megidézésével kezdődik. T. Molnár Gizella, dr. T. Kiss Tamás és dr. Tőkéczki László tart előadást. Gyulay Endre szeged-csanádi és Roos Márton temesvári megyéspüspökök szentmisét celebrálnak, majd Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter mond szoboravató beszédet. A szobor és az emlékplakett Jecza Péter temesvári szobrászművész munkája. Klebelsberg Kunó 1922 júniusától 1931 augusztusáig a volt kultuszminiszter. 1922-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli, 1924-től igazgatótanácsi tagja. 1917-től haláláig elnöke a Magyar Történelmi Társulatnak. - 1922-ben vallotta: "A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá." Meghirdette a népiskola-építési akciót, öt év alatt ötezer népiskolai objektum épült fel Magyarországon. /Nagy István: "Eszmények nélkül nem lehet élni; illúziókban nem szabad élni." /Szobrot kap Klebelsberg Kunó, Pécska szülötte. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2007. február 15.

A hét végén három erdélyi színművész veheti át a Szentgyörgyi István-díjat Budapesten, köztük Nemes Levente, a Tamási Áron Színház művésze. A díjalapítást a Budapesti Székely Kör kezdeményezte, létrehozása óta az erdélyi magyar színjátszás több jeles, tehetségét és életét Thália szolgálatának áldozó egyéniségét jutalmazták e díjjal. A sepsiszentgyörgyi társulattól ez idáig Molnár Gizella, Botka László, Zsoldos Árpád munkásságát jutalmazták Szentgyörgyi István-díjjal, az idei kitüntetettek Nemes Levente mellett Elekes Emma nyugalmazott művésznő és Boér Ferenc kolozsvári színművész. /(vop): Nemes Levente Szentgyörgyi István-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

2007. május 22.

Újra gimnáziumi drámaosztályt indítanak a következő tanévben a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumban. A Fazakas Mihály színművész-tanszékvezető által irányítandó osztályt – az ország egyetlen magyar nyelvű drámaosztályát – húszfősre tervezik, s az ország egész területéről várják a színészmesterség alapjaival ismerkedni kívánókat. Fazakas Mihályt 2000-ben megkereste Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum igazgatója, hogy el kellene indítani egy drámaosztályt. Fazekas akkor fejezte be Marosvásárhelyen a színiakadémiát, hazajött és elkezdték. 2001-ben indult a második osztály, majd kis szünet után, 2005-ben kezdett a harmadik osztály, és most lesz a negyedik. Úgy tervezik, hogy kétévente indítanak drámatagozatos osztályt. Fazakas jó kollégákat is talált, a művészi beszédet Molnár Gizella színművész tanítja, színháztörténetet Salamon András, bábképzést Nagy Kopeczky Kálmán, logopédus Antal Anita, a mozgást Bordás Attila oktatja. /Turoczki Emese: Értékrend önismeretből. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2007. augusztus 17.

Székelyföld határát jelző tábla felállításával kezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A megyehatáron elhelyezett háromnyelvű Székelyföld-tábla avatásán Olguta Vasilescu a Nagy-Románia Párt megyei elnöke és egyik képviselője is megjelent és kijelentette, ha az RMDSZ nem őrködik a reklámpannó mellett, éjszaka leveteti a táblát embereivel. Indulatait Markó Béla RMDSZ-elnöknek kellett csitítania. Az ünnepség díszpolgári címek adományozásával folytatódott. A világtalálkozóra hazaérkezők előbb a településeik rendezvényein, majd a székek rendezvényein, végül pedig a megyei rendezvényeken vehetnek részt. Augusztus 17-én 10 órakor egyszerre kondul meg valamennyi háromszéki magyar templom harangja, jelezve, hogy megkezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. Augusztus 16-án a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtárban 12 háromszéki személyiségnek osztották ki a Pro Comitatu Covasnae díjakat. Idén a díjat dr. Boga Olivér, a kézdivásárhelyi kórház volt igazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum alapítója, Gazda József kovásznai etnográfus, Damó Gyula kisborosnyói tanító, Máthé Ferenc baróti népművelő, Kubánda Gizella nagyajtai művelődésszervező, Molnár Gizella sepsiszentgyörgyi színművész, dr. Ioana Georgescu megyeszékhelyi gyermekorvos, Niculina Tintar szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense, Botka László sepsiszentgyörgyi színművész, József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár és dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos kapta. Gazda József kovásznai etnográfus elmondta, jelenleg a Szétszóratottságban. Magyarok a nagyvilágban című könyvén dolgozik, amelyhez Dél-Amerikától a skandináv országokig gyűjt adatokat. „Igyekszem átfogni a nagy magyar jelenlétek színhelyeit, sok emberrel elmondatva a sorsát, ezekből a mozaikokból megépíteni a nemzet azon részének krónikáját, amelynek valamilyen okból el kellett hagynia a szülőföldet” – mondta el. Damó Gyula tevékenységét Sylvester Lajos közíró méltatta. „A kisborosnyói tanító csodát művelt a 300 lelket számláló faluban, olyan magyar históriai és kortárs Pantheont rendezett be, amely párját ritkítja a régióban. Hihetetlen, hogy ez a kis falu Damó Gyula tanító úr vezetésével mire képes, hiszen a település lakóinak tevékenysége Rodostóig nyúlik, oda is ők küldtek cserefát, amiből székely kaput faragtak” – hangzott el. József Álmos, a Székely Mikó Kollégium matematikatanára több mint 40 éves szerteágazó munkásságával érdemelte ki a díjat. 1991-ben adta ki Sepsiszentgyörgy képeskönyvét, 1995-ben jelentette meg Fürdőélet Háromszéken című kiadványt, 1997-ben a tusnádi fürdőkről készített könyvet, ezt követően pedig Sepsiszentgyörgy képes történetével rukkolt elő. Mire a falevelek lehullnak címmel 2003-ban kiadta az első világháborús képes és írásos dokumentumokat tartalmazó könyvet, és idén jelent meg az Országzászló-állítások Háromszéken című kiadványa. Dr. Szőcs Dániel 18 éven át volt a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, részt vett az Úz-völgyi háborús veteránok emlékművének felállításában. Tíz éve elnöke a Székely Mikó Kollégium véndiák-társaságának, akik felállították a Mikó Imre-szobrot, illetve 5 évig háromszéki főorvosa volt a budapesti Segítő Jobb Alapítványnak. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik csúcspontjaként augusztus 19-én felavatják a Háromszékiek emlékparkját Maksa község határában, az Óriáspince-tetőn. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu a 12 hónapot és stációt jelöli, a feliratokon a háromszéki települések neve szerepel. A szervezők arra számítanak, hogy az emlékpark a háromszékiek szent helye lesz. /K. Zs. : Hazavárt székelyek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2008. május 28.

Ötvennyolcadik végzős évfolyamát búcsúztatja a május 30-i ballagási ünnepség alkalmával a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A pályakezdő színész-, bábszínész-, teatrológus, zenepedagógus és magiszteri hallgatók kicsengetésével egybekötve az erdélyi színjátszás három, ötven éve folyamatosan a pályán lévő művészeket tüntet ki aranydiplomával az egyetem. A Színházművészeti Egyetemen júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez, a hat diák osztályvezető tanára a négy év alatt dr. B. Fülöp Erzsébet volt. Teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait az egyetem Zeneművészeti Karának első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. A végzősök közül sokan visszatérnek ősszel a Köteles utcába: tanulmányaik folytatására az egyetem magiszteri vagy doktori iskolájában van lehetőség. Molnár Gizella, László Károly, Varga Vilmos – mindhárom művész az ötvenes években kapott színészdiplomát az akkor még Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet nevet viselő egyetemen. /B. Farkas Zsuzsanna: Diplomások és aranydiplomások. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

2008. május 31.

Május 30-án volt a ballagás Marosvásárhelyen, a Színházművészeti Egyetemen. Dr. Gáspárik Attila rektor átadta a hatvankettedik évébe lépett egyetem ötven éve végzett és azóta színpadon lévő, egykori hallgatóinak az aranydiplomát: Molnár Gizella színművésznőnek, László Károly színművésznek. A harmadik kitüntetett, Varga Vilmos előadása miatt nem lehetett jelen, ő ősszel veszi át az oklevelet. Killár Kovács Katalin felolvasta az egykori és néhai tanárok, illetve az évtizedeken keresztül lelkiismeretes munkával ott dolgozó műszaki személyzethez tartozók névsorát. Csíky Boldizsár, a zenepedagógiai szak vezetője örömét fejezte ki, hogy Marosvásárhelyen is megszülethetett a felsőfokú zenei oktatás. A Színházművészeti Egyetemen idén júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez. teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait a zeneművészeti kar első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. /Nagy Botond: Az új előadás kezdete… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998