udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 109 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-109
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Molnár Gusztáv

1990. augusztus 31.

Balázs Sándor professzor szerint kiváló, színvonalas konferencia volt Bálványosfürdőn júl. 21-30-a között, magyar, román és angol előadók tartottak előadásokat, jelen voltak a Fidesz képviselői is. A konferencián újra együtt volt a Limes Kör: Molnár Gusztáv, Fábián Ernő, Bíró Béla, Lőrincz Csaba és ő, Balázs Sándor. /Szamosközi István: Ez a vicc nem vicc? = Valóság (Bukarest), aug. 31./

1991. május 31.

Az RMDSZ nagyváradi kongresszusát értékelve Molnár Gusztáv politológus kifejtette, hogy az összmagyarság problematikájához való közeledést érezte. A nemzetet újra kell gondolni. A kongresszuson érzékelhető volt a mérsékelt, Domokos Géza-féle irányzat és a radikális, Szőcs Géza nevével fémjelzett irányzat. A Szőcs Géza-féle radikalizmus reális, értékelte Molnár Gusztáv. Tragikus dolog, de Romániában a román ellenzéknek nincs társadalmi bázisa. Bukaresttől 10 km-re van Bolintin, a cigányellenes cselekmény színhelye. - Az RMDSZ autonómiája nem csupán Bukarest felé jelentkezik, de Budapest felé is. Ez azt jelenti, hogy egy pluralista összmagyar struktúrát kell kidolgozni. A mérsékelt irányzatnak is két része van, a politizáló szárny, Domokos Géza és a képviselők egy része, akik attól félnek, hogy a radikalizálódással elveszítenek bizonyos lehetőségeket és az intellektuális szárny, a Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter-szárny, amely a jóhiszemű román szellemi elittel tart fenn kapcsolatot, és fél, hogy ezek most veszélybe kerülnek. /Közeledés az összmagyarság problematikájához. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), máj. 31./

1991. június 5.

Az RMDSZ kongresszusán emlegették a társnemzet státus kérdését. Molnár Gusztáv politológus, a Dunatáj Intézet munkatársa szerint ez fontos szemléleti változás. Amit valószínűleg elfogadnak: az erdélyi magyarság államalkotó szubjektum, a román nép egyenrangú társa. Molnár Gusztáv mindig is ellenezte a kisebbségi elnevezést. Az 1989-es fordulat után a Magyarország határain kívül élő magyarokban nemcsak kulturális, de erős politikai tudat is fellépett. Ezt úgy nevezhetjük, hogy egység. Vízválasztó lesz, hogy hogyan fogadja ezt a románság. Ki fog derülni, hogy a bukaresti elit ellenzék, például a Polgári Szövetség egy kicsit eltávolodik. "Hosszú távon viszont az erdélyi románság ma még hallgatag részét, remélem, megnyerjük." /Nagy Iván: Kisebbség vagy társnemzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1991. július 28.

Ifjúsági szabadegyetemet szervezett a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Pro Európa Liga, a Polgári Szövetség és a Fidesz Bálványosfürdőn július 21-28-a között. Az előadók között voltak nyugat-európaiak, romániaiak /többek között Smaranda Enache, Radu Popa, Domokos Géza, Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő/, magyarországiak, köztük Bíró Gáspár, Molnár Gusztáv és Németh Zsolt. /Pro Minoritate (Budapest), 2-3. sz., (ábrám): Nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

1991. augusztus 1.

Bálványoson Napforduló után címmel egyhetes szabadegyetemet szervezett a FIDESZ Közép- és Kelet-Európa Csoportja, a Polgári Szövetség, a Pro Europa Liga és a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/. A rendezvényre a hagyományteremtés szándékával másodszor került sor. Számos nyugati országból is érkeztek résztvevők. Az előadók a poszkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról értekeztek. Schöpflin György londoni professzor a gazdasági kérdésekről, Tom Gallagher professzor /Breadford/ az interetnikus konfliktusokról. Smaranda Enache elmondotta, hogy az interetnikus konfliktusok megoldásához a mentalitás megváltoztatására, valamint az egyéni szabadság megvalósítására van szükség. Cs. Gyimesi Éva az etnikumok közötti párbeszéd lehetőségeit taglalta, Lőrincz Csaba /Dunatáj Intézet, Budapest/ a kisebbségi önkormányzatok szükségességéről szólt. Bíró Gáspár A diktatúra esélyei Közép-és Kelet-Európában címmel tartott előadást. Vitát váltott ki Molnár Gusztáv Integrációs és dezintegrációs folyamatok Kelet-Európában című előadása, melyben a társadalom elsődlegességt hangsúlyozta a kormánnyal szemben. A trilateriális együttműködésről szólt Németh Zsolt, a FIDESZ parlamenti frakcióvezetője. Magyar Nándor az erdélyi sajtó tanulmányozásáról volt le következtetéseket. Mivel az RMDSZ országos vezetősége Bálványoson tartotta ülését, Domokos Géza is üdvözölte a tábor előadóit és résztvevőit. Végül a Fiatalok Ligájának képviselője felolvasta a résztvevők közös nyilatkozatát a tábor hasznosságáról, amely nyílt lehetőséget teremtett a vitákra, beszélgetésekre a térséget érintő kérdésekben. Viszontlátásra 1992-ben, hangzott mindenütt. /Simon Judit: Napforduló után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 1./

1992. július 9.

Hajdu Győző a Totusi iubirea-ban irredentának és románellenesnek minősítette a magyarországi Erdélyi Magyarság és a Beszélő egyes írásait /az utóbbiban Molnár Gusztávét/, s az autonómiát követelő cikkeket. /Lada de gunoi a istoriei. = Totusi iubirea (Bukarest), júl. 9-16., MTI/

1993. február 25.

A Beszélő és a Naumann Alapítvány kerekasztal-beszélgetést rendezett febr. 25-én Budapesten. Molnár Gusztáv /Budapest/ szerint a szomszédos országok belső integrációjukban nem remélhetnek sikert másképp, csak ha autonómiát adnak a kisebbségeknek. Cs. Gyimesi Éva és Sándor Eleonóra /Pozsony/ szerint a kisebbségben élő magyarokat nem az autonómia kérdése foglalkoztatja elsősorban, hanem a megélhetési gondok. Az autonómiát nem lehet homokra építeni, mondotta Cs. Gyimesi Éva, csak szabad, autonóm emberekre. /Javorniczky István: Hol a határ? = Magyar Nemzet, márc. 1./

1993. március 9.

Beke György kelt Molnár Gusztáv, a Budapestre áttelepült "egyik legjelentősebb sorspolitikus" védelmére. Molnár Gusztáv mindig szembenállt a diktatúrával, titkosrendőrök figyelték, amikor még Romániában élt. Molnár Gusztáv az önrendelkezés híve. Kiss Gy. Csaba a Közép-Európa Intézet új igazgatója leirredentázta a magyar nemzeti felelősség szószólóját, Molnár Gusztávot. Kiss Gy. Csaba elhatárolta magát attól a politikai irányvonaltól, amelyet Molnár Gusztáv képvisel, mert ez a békés irredentának a megjelenítése. /Új Magyarország, 1992. dec. 4./ Fájdalmas, hogy amikor a kisebbségi sorskérdések közös megoldásáról kellene gondolkodni, akkor Molnár Gusztávnak az irredentizmus vádja ellen kell egyik kollégájával szemben védekeznie. Ilyen alapon le lehetne irredentázni, írta Molnár Gusztáv a Limesben Pierre Béhart, aki a jövőt a dunai föderációban látja, a párizsi Méray Tibort, a budapesti Glatz Ferencet vagy a New Yorkban élő Deák Istvánt. /Beke György: Békés irredentizmus? Bántó címkézés. = Új Magyarország, márc. 9./

1993. március 19.

Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány az amerikai Project on Ethnic Relations szervezet közreműködésével, melyen részt vett a Teleki László Alapítvány /Budapest/ néhány kutatója. A tapasztalatokról az utóbbi alapítvány két kutatója, Molnár Gusztáv és Diószegi László számolt be. Molnár Gusztáv előadásában Közép- és Kelet-Európa geopolitikai elemzésével foglalkozott, és ezeket az országokat belső integrációs képességül alapján két csoportba osztotta. Az elsőbe Lengyelországot, Csehországot, Magyarországot és Szlovéniát sorolta, míg a másodikba Horvátországot, Szerbiát, Romániát és Szlovákiát. Molnár Gusztáv elmondta, hogy előadása nem váltott ki megütközést román részről. Ovidiu Sincai /a román parlament mellett működő szakértői tanács nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tagja/ az RMDSZ szélsőségeseit vádolta a megegyezés késlekedéséért, végül kimondta a helyi önkormányzatok, az autonómia szükségességét, azonban hozzátette: az meg, a kormány illetékessége. Diószegi László kedvezőtlennek tartja, hogy az önkormányzat kérdését helyi szinte utalta, ahol a Funar-féle szélsőségesek is helyet kapnak. Molnár Gusztáv szerint a jövőben a tanácskozásokon föl kell vetni a regionalizmus kérdését. Project on Ethnic Relationsnak Bukarestben már van irodája, tervezik a marosvásárhelyi kirendeltség megnyitását, jövőre pedig Budapesten nyílik meg irodájuk. /Neumann Ottó: Új fejezet a román-magyar kapcsolatokban? = Magyar Hírlap, márc. 19./

1993. május 2.

Az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió rendezésében ápr. 30-máj. 2-a között zajlott le Kolozsváron és Szabédon a Szabédi Emléknapok rendezvénysorozata. Kolozsvárott nemzetközi tudományos ülésszak keretében felelevenítették az 1943-as Termés-ankét emlékét. Az előadók között volt Borbándi Gyula, Molnár Gusztáv, Pomogáts Béla, Kántor Lajos és Markó Béla. - Máj. 2-án Szabéd községben emlékeztek Szabédi Lászlóra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4.- 25. sz./

1993. július 8.

A kormány a nemzetközi kapcsolatok tudományos megalapozása céljából 1991 júniusában négy addig minisztériumi felügyelet alá tartozó intézetből /Külügyi Intézet, Magyarságkutató Intézet, Dunatáj és a Honvédségi Védelmi Kutatóintézet/ létrehozta a Teleki László Alapítványt /igazgatója Diószegi László/. A Közép-Európa Intézet vezetője, Kiss Gy. Csaba elmondta, hogy az intézetek önállóak, kutatási tervüket maguk készítik, a pénz az alapítvány kuratóriuma osztja el. A Teleki László Alapítvány 1992 novemberében költözött be a Szilágyi Erzsébet fasori épületébe. A Molnár Gusztáv vezette Dunatáj betagozódása az alapítványba áprilisban tisztázódott. A Külügyi Intézet élén tavaly Maróth Miklós állt, őt követte Zala Tamás, jelenleg Fülöp Mihály a vezető. A Védelmi Kutatóintézet visszakerült az anyaminisztériumhoz. Kiss Gy. Csaba kevesli a létszámot, sokan elmentek a bizonytalanságok miatt. /Rejtő Gábor: A Teleki Alapítvány kétéves /elő/élete. = Magyar Hírlap, júl. 8./

1993. július 24.

Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen Fábián Ernő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai forradalmak nem eredményeztek elitváltást. Az átalakulási időszakban elakadt az újítási készség. Marian Tata, a Pro Democratia román emberjogi szervezet elnöke kijelentette, hogy a konzervativizmus restaurációs erő, nehezíti a demokratikus átalakulást. Molnár Gusztáv, a Dunatáj Intézet vezetője arról beszélt, hogy hiányoznak az életképes politikai erők. /(n. i. zs.): Az erdélyi szabadegyetem a távlatokról. = Magyar Nemzet, júl. 24./ Markó Béla RMDSZ-elnök Bálványosfürdőn kifejtette, hogy az RMDSZ autonómia-igény hangsúlyos. Az RMDSZ autonómia-igényéről nem fog lemondani. Ezért a Demokratikus Konvenció válaszút előtt áll. /Az RMDSZ nem mond le az autonómiáról. = Népszabadság, júl. 24./ Markó Béla Bálványosfürdőn előadásában az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció /DK/ viszonyát elemezte. A DK a nemzetállami mentalitás alapján áll, a közösségi jogokat, az autonómiát nem fogadja el. A román ellenzék nyugati megítélésének fontos eleme a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos álláspont. Az RMDSZ-nek is érdeke az együttműködés, azonban programjából nem engedhet. /Markó Béla bálványosi előadása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

1993. július 29.

Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./

1993. december 29.

Molnár Gusztáv nagy elismeréssel írt Antall József elhunyt kormányfőről. Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének tekintette magát, ezzel olyan erkölcsi felelősséget rótt minden utána következő kormányra, amely alól kibújni nem lehet. - Az összmagyarságot érintő minden lényeges kérdésben a magyar kormány eddig is konzultált és a jövőben is konzultálni fog. /Simon Judit: Antall nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./

1994. január 4.

Molnár Gusztáv tanulmányában kifejtette, hogy Antall József az MDF kül- és nemzetpolitikáját alakító munkatársaival, Für Lajossal, Jeszenszky Gézával, Kodolányi Gyulával, Nahimi Péterrel, Entz Gézával és Csoóri Sándorral összhangban szerves egységben fogta fel a nemzet és az ország ügyének szolgálatát. Álláspontjuk szerint a nemzet és az összmagyarság ügye csak akkor szolgálható megfelelő hatékonysággal, ha az ország újból a nyugati világ szerves részévé válik. Magyarországnak be kell kerülnie az Európai Unióba. Az MSZP balról szeretné korrigálni a magyar külpolitikát /egyezzünk ki szomszédainkkal, kössük meg gyorsan az alapszerződéseket/, Csurkáék pedig követelik, hogy ne kössük meg a határokra vonatkozó cikkelyt. Molnár Gusztáv szerint a magyar külpolitika nem hallgathat erre a két követelésre, mert a nyugati magyar geopolitikai orientáció az elsődleges. /Molnár Gusztáv: Geopolitika és nemzettudat. = Új Magyarország, jan. 4./

1994. január 5.

Molnár Gusztáv beszámolt a magyarországi Erdőtarcsán a Teleki László Alapítvány, a Jövőt Romániának Alapítvány és a PER szervezésében 1993. dec. 17-18-án rendezett tudományos konferenciáról. A román-magyar kapcsolatok volt a téma. A magyar fél öt előadással jelentkezett, az egyiket Molnár Gusztáv tartotta. Előadásának szövegét közölte a hetilap /A nemzeti identitás mint társadalmi tudatszervező elv/. Román oldalról egyetlen előadás sem hangzott el. A Neptun-ügyről Molnár Gusztáv megállapította, hogy a románok nem voltak abban a helyzetben, hogy javaslatukat elfogadtassák kormányukkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./

1994. október 3.

Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1995. május 20.

Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.

1995. június 1.

Az RMDSZ IV. kongresszusára készült el az újraindult Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle első száma, amely a több mint fél évszázada megszűnt folyóirat szellemiségét kívánja feléleszteni. Főszerkesztője dr. Tamás Sándor, a szerkesztőbizottság tagjai között hazai és magyarországi szakemberek is vannak, így Balázs Sándor, Fábián Ernő mellett a Magyarországra áttelepült Bíró Gáspár és Molnár Gusztáv. Az első szám a kisebbségi jogok nemzetközi garanciájával foglalkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1995. augusztus 23.

Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

1995. augusztus 23.

Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

1995. november 27.

Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője nov. 27-én Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja rendezésében tartott előadásában kifejtette, hogy a romániai magyarságban kialakulóban van az etnikai tömb létrehozására irányuló folyamat. Veszélyesnek nevezte, hogy az RMDSZ a szerveződő etnikai tömb védőernyőjeként működjön. Nehezményezte, hogy sem Budapest, sem Bukarest nem figyel eléggé a "periférián elhelyezkedő" romániai magyarok iránt. Molnár Gusztáv szerint Magyarország csapdahelyzetbe kerül, ha támogatja a romániai és szlovákiai magyarok autonómiatörekvéseit. /A romániai magyarok kivárnak. = Népszabadság, nov. 28./

1995. december 18.

Újabb értékkel gazdagodott az erdélyi magyar sajtó. Az 1922 és 1942 között megjelent Magyar Kisebbség új folyamát az alapítók azzal a céllal indították útnak, hogy bemutassák a politikai erő- és törésvonalakat. A második számánál tartó folyóirat olyan témákat taglal, mint a kisebbségi jogok nemzetközi garanciarendszere, Románia alkotmányos helyzete. Az Erdélyi Híradó kiadásában, kitűnő nyomdatechnikával előállított folyóirat főszerkesztője Tamás Sándor, szerkesztőbizottságának tagjai között van Molnár Gusztáv, Bíró Gáspár vagy Takács Imre, a felelős kiadó Szőcs Géza. Tőkés László méltatta a nemzetpolitikai szemle megjelenését. /Új Magyarország, dec. 18./

1996. január 2.

A nemzetpolitika, szomszédságpolitika és Európa-politika szentháromságán alapuló Antall-doktrína - szociálliberális stílusban továbbfejlesztett változatával együtt - mára nyilvánvalóan zsákutcába vezetett. Új kitörési pontot kell találni. Az új kitörési pont neve: geopolitika - írja Molnár Gusztáv. - A nemzetállamok szétesnek emberi méretű lokális államokká, a nemzeti sajátosságok helyett fokozatosan az egy meghatározott területen vagy régióban élők érdekközössége válik vezéreszmévé. - "Attól a pillanattól kezdve, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, beavatkozik a Balkánon, Magyarország geopolitikai szerepe nyilvánvalóan felértékelődött." - Romániában és Szlovákiában azok az erők szítják a magyarellenességet, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak a Nyugathoz csatlakozni. Magyarország szomszédságpolitikájának elsősorban arra kell irányulnia, hogy segítse ezeknek az országoknak a Nyugathoz való közeledését. Molnár Gusztáv szerint az autonómiával kapcsolatos nyilatkozatok helyett konkrét kérdésekre kell összpontosítani /nyelvhasználat, oktatás, kétnyelvű feliratok, decentralizáció/. Minderről a határon túli magyarokkal nyílt párbeszédet kell kezdeni. /Molnár Gusztáv: Új külpolitikai stratégia. = Magyar Hírlap, jan. 2./

1996. január 5.

Molnár Gusztáv, a Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézet Geopolitikai Kutatócsoportjának vezetője irányváltást tart szükségesnek a magyar külpolitikában: ejteni kell a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását, ehelyett konkrét kérdésekre kell összpontosítani és támogatni a szomszédos országok nyugathoz közeledését. Szerinte az autonómia követelése helyett a kisebbségi stratégia arra irányuljon, hogy a központi hatalom minél több jogosítványt adjon le a területi, de nem etnikai alapon szerveződő testületek számára. Most a legfontosabb, hogy Magyarország a NATO tagja legyen, jelentette ki Molnár Gusztáv. /BBC, híradó, jan. 5./

1996. február 9.

Febr. 9-én Bukarestben megkezdődött a román Helsinki Bizottság által szervezett, "A román-magyar viszony helye az euro-atlanti integrációs folyamatban" című kétnapos konferencia. A román, illetve a magyar kormány részéről megjelent Marcel Dinu, illetve Szent-Iványi István külügyi államtitkár, továbbá több magyarországi politikus, illetve kutató, szakértő, így Molnár Gusztáv, a Teleki László Közép-Európai Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa, Bíró Gáspár, az ENSZ és az ET szakértője, továbbá más országok szakértői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9., 715. sz./ A konferencián Gellért Kiss Gábor, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke és Németh Zsolt Fidesz-képviselő, bizottsági tag is részt vesz. /Magyar Nemzet, febr. 9./

1996. április 19.

Czegő Zoltánnal készített interjút Bíró Béla. Czegő Zoltán székely vándormunkás család gyermekeként született Bukarestben /1938. jún. 18./, hamarosan visszatért a család Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön érettségizett, 1962-ben végzett Kolozsváron, a bölcsészkaron, 1968-tól az akkor induló Megyei Tükör /Sepsiszentgyörgy/ napilap egyik alapító szerkesztője, 1983-ban politikai okokból eltávolították a sajtóból, 1988-ban áttelepült Magyarországra. Itteni tapasztalatairól elmondta, hogy az SZDSZ már a kezdetben kimutatta foga fehérjét, hogy kozmopolita és legyint a magyarságra. Kezdetben, 1989-ben divat volt Erdély. "Mára oda jutottunk, hogy Beke Gyurit, magamat s Molnár Gusztávot leszámítva senki sem ír. Mi írtunk akkor is, amikor mindenütt lehetett a témáról írni, és ma is írunk, amikor össze-vissza két helyt lehet, a Magyar Fórumban és hellyel-közzel az Új Magyarországban." Erre Bíró Béla megjegyezte, hogy ő is ír a Magyar Hírlapban, Neumann Ottó és Bodor Pál is. A sokat hangoztatott megbékélésről Czegő Zoltán kifejtette: amikor elveszik az iskolát a gyermekem elől, akkor nem mulat, hanem kiált az ember. "Nem tudom azt mondani, mint te is teszed, hogy Trianon óta már vártunk hetvenöt évet, még várjunk egy picit. Nincs mit várni." "Ha bárki türelemre int bennünket, én csak azt mondhatom, nézze meg, milyen türelmesen tépi minden szomszéd-államokbeli rezsim a magyart." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 19-25./ Bíró Béla a Magyar Hírlapban közölte több cikkét, Neumann Ottó a Magyar Hírlap munkatársa, Bodor pedig a Népszabadságé.

1996. július 18.

Az egyik chisinaui románbarát hetilap azt fejtegette, hogy az orosz titkosszolgálat arra törekszik, hogy ellentétet szítson Románia és szomszédai között. Mivel Romániának Jugoszláviát kivéve valamennyi szomszédjával területi vitái voltak vagy vannak, kézenfekvő volna, írta Molnár Gusztáv, hogy a Funart támogató kolozsvári napilapban és a következetesen nyugati orientációjú Demokrata Párt napilapjában egyaránt újraközölt cikk az alapszerződések mihamarabbi aláírását javasolja. A román elemzés ehelyett másfajta magyarázatokkal szolgált. A cikk szerint Magyarország, Ukrajna és Moldova is besétált az oroszok által felállított csapdába. Az oroszok tudták, hogy Románia nem hajlandó aláírni az alapszerződést. Az RMDSZ szélsőséges autonómiatörekvései azt a célt szolgálják, hogy a román "nacionalizmus" és "szélsőjobb" a nyugati közvélemény figyelmébe kerüljön. A moldovai lap szerint Oroszország megegyezett Amerikával, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum következményeit ne lehessen semmisnek nyilvánítani. Minden bizonnyal román titkosszolgálati forrásokból származik ez az elemzés, jelzi a román vezetés pánikhangulatát. - Iliescu elnök moldovai látogatásakor kétségbeesetten agitált az egyesülés lehetőségét elfogadó Mircea Snegur államelnök mellett, akinek politikai bázisa a minimálisra csökkent. Az év végén esedékes moldovai elnökválasztáson minden bizonnyal a Moldova teljes - politikai, kulturális, sőt nyelvi - különállóságát hirdető Andrei Sangheli jelenlegi miniszterelnök lesz az elnök. - Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkár szerint Románia állami léte múlik azon, hogy az ország képes lesz-e integrálódni. Nem attól fél, hogy országa kívül maradhat az euroatlanti civilizáció körén, hanem attól: "mit fog jelenteni számunkra, ha azok, akik nem éppen barátaink, integrálódnak, mi pedig kívül maradunk /?!/." A román politikai vezetés - sajnos - visszafelé tekint, értékes időt pazarol el. Óriási szüksége volna a NATO-tagságra, ugyanakkor saját hatalmon maradását tekinti a nyugati integráció egyedüli biztosítékának. /Molnár Gusztáv: Pánik Romániában. = Magyar Narancs, júl. 18./

1996. július 27.

Júl. 27-én befejeződött Bálványoson a nyári szabadegyetem, melyen rekordot döntött a résztvevők létszáma, több mint kétszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák a hét előadót. A Románia és Magyarország geopolitikai kilátásai című témakör vitaindítói Pröhle Gergely, a budapesti Friedrich Naumann Alapítvány elnöke és Smaranda Enache voltak. Az előadók: Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Molnár Gusztáv budapesti külpolitikai szakértő, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Csoport vezetője, dr. Liviu Muresan, a bukaresti Európai Biztonsági és Kommunikáció Intézet vezetője, Valentin Stan, a Román Helsinki Csoport tagja, Pataki Gábor Zsolt, Párizsban élő külpolitikai szakértő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

1996. szeptember 6.

Molnár Gusztáv terjedelmes tanulmányában pozitívan értékelte az alapszerződést, fölsorolva az előremutató részeit, hozzátéve, hogy az RMDSZ vezető politikusai közül egyedül Frunda György vette észre, hogy az 1201-es ajánlás beemelése az alapszerződésbe az RMDSZ sikere. "Markó Béla és Tőkés László, akik megfelelően betöltötték hivatásukat", "amíg mondani kellett rendületlenül az RMDSZ-monológot, az első igazi politikai döntést igénylő helyzetben csődöt mondtak. Az RMDSZ programja átalakításra, és számos ponton kiegészítésre szorul." Azóta, hogy az RMDSZ elfogadta a belső önrendelkezésről szóló "forradalmi jelentőségű nyilatkozatot, eltelt négy esztendő, s az RMDSZ-nek illett volna észrevenni, hogy az abban megfogalmazott igények és követelések csak egy többnemzetiségű és föderális államberendezkedésű Romániában érvényesíthetőek." Az ilyesmit kívülről nem lehet egy országra rákényszeríteni. "Ennek ellenére az RMDSZ még mindig azt hiszi, hogy érdemes" az autonómia-statútum kidolgozásával bajlódnia. "Ezt a játszadozást a szavakkal sürgősen abba kell hagyni." "Az etnikai és hatalmi viszonyok miatt a kisebbségi közösség önerejére támaszkodni nem elég." Egyetlen olyan erő van, amelyik a térség iránt "érdeklődést mutat, és saját helyzete is fogékonnyá teszi a kisebbségek sérelmei és törekvései iránt. Ez az erő Oroszország." " Az RMDSZ-nek sürgősen döntenie kell." Vagy halad tovább az 1992 óta kitaposott úton, vagy változtat politikai stratégiáján. A Markó-Tőkés-Takács-féle vezetés az eddigi vonal folytatása mellett áll ki. Ezért valószínű, hogy a "kitűnő politikusi képességekkel rendelkező" Frunda György elnökválasztási kampányában kénytelen lesz új programot és új politikai stratégiát kipróbálni. Amennyiben a parlamenti választások nyomán az ellenzék alakít kormányt - az RMDSZ részvételével vagy támogatásával, Románia az 1989-esnél is jelentősebb fordulathoz érkezik: akkor fog kiderülni, hogy a demokratikus nemzeti állam továbbfejleszthető-e, vagy átadja helyét az autoritárius nemzetállam egyik formájának. /Molnár Gusztáv: Válaszúton az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6., a cikket újraközölte, nem jelölve, hogy másodközlés: Magyar Hírlap, szept. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-109




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998