udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 69 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Molnár István

1990. január 21.

Csernátonban újjáalakult a Bod Péter Közművelődési Egyesület, amely felszámolásáig hatékony volt. Elnöke Haszmann Pál. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ Csernátonban a múzeum avatása és a helyi Bod Péter Művelődési Egyesület ünnepélyes megalakulása 1973. febr. 25-én volt. Az akkori műsorlap szerint az ünnepségen előadást tartott - többek között - Székely Zoltán sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató /Csernátoni személyiségek művelődéstörténetünkben/, Kónya Ádám tanár /Múzeumi anyaggyűjtés Csernátonban/, id. Haszmann Pál nyugalmazott tanár, a múzeum megalapítója /Csernátoni vízimalmok/ és dr. Molnár István, a székelykeresztúti múzeum igazgatója /Csernáton környéki hagyományos festett ládák/.

1995. március 16.

Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt /RMSZDP/. A párt vezetősége /elnök Kiss Kálmán, főtitkár Molnár István/ arra a meggyőződésre jutott, hogy az RMDSZ eltávolodott az európai politikai tendenciáktól. Nem értenek egyet azzal, hogy a romániai magyarságnak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. Márc. 13-án Ioan Racolta, Maros megyei prefektus fogadta az RMSZDP elnökét és főtitkárárát, az utóbbiak kérésére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

1995. április 26.

Márc. 11-én nyilatkozattal lépett a nyilvánosság elé az addig ismeretlen Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt /RMSZDP/. A román sajtó örömmel jelentette, új magyar párt jelentkezett, az RMDSZ ellenzéke, ezzel megtört az RMDSZ-hegemónia. Máthé Éva interjút készített a párt két vezetőjével, Kiss Kálmán elnökkel, aki tornatanár és Molnár István református lelkésszel, aki a párt titkára. A párt elődje Kiss Kálmán szerint - az 1990 januárjában alakult Független Magyar Párt, amelynek első kongresszusán, 1992-ben döntöttek a névváltoztatásról, azóta viselik ezt a nevet. Kezdetben voltak ballépéseik, ismerte be Molnár István, de azóta megtisztították pártjukat a kétes elemektől. Nemcsak ketten vannak, mindenhol van szervezetük, még Moldvában is, több szatmári vállalkozó is hozzájuk tartozik. Frunda György volt az RMSZDP jelöltje aki azután ezt elfelejtette. Az 1992-es parlamenti választásokon Jakabffy Attila beszélte le őket arról, hogy önállóan induljanak. Külföldről kaptak támogatást, nagyiparosoktól. Pártjuknak európai szintű gazdaság elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell őket venni. Ők hatékonyabban képviselnék a magyarság ügyét. /Máthé Éva: Egy titokzatos párt rejtélyes elképzelései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én tartotta alakuló ülését Kolozsváron, a prefektúra tanácstermében a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ gyámkodása alatt az ifjúsági mozgalom Ideiglenes Nemzeti Tanácsa. A kezdeményezőbizottság elnökeként bemutatkozó Gal Francisc Oscar román nyelven megtartott expozéjában felvázolta az ifjúsági szervezet céljait, majd Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke - immár magyarul - üdvözölte a közel ötven megjelentet, az ifjúságnak a megbékélésben betöltött szerepét ecsetelve, és mélységesen elítélve az RMDSZ autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. Az ülés román nyelven folyt, csak két hozzászólás hangzott el magyarul. Az egyik a Nagyenyedről érkezett Molnár Istvántól. aki a román és magyar fiatalok boldog együttéléséről beszélt, a másik pedig a megdöbbent Buchwald Péter RMDSZ-szenátortól, aki "napirenden kívüli felszólalásában" helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az autonómiatörekvések elleni lejárató kampányok. Az RMDSZ nem akar autonómiát kikiáltani, hanem törvénytervezet formájában kívánja azt a parlament asztalára letenni. A román-magyar megbékélésnek éppen az ilyen diverziók ártanak, figyelmeztetett Bucwald, mint amilyen az RMDSZ ellenében és nem a magyarság érdekében létrejövő RMSZDP, amelyet nem a toleranciájukról híres román politikai erők támogatnak. Ugyancsak a megbékélésnek árt ez az ifjúsági szervezet, amely még az ülését is románul tartja. Firczák Gheorghe mindezt visszautasította. A Szabadság munkatársa nem kapott választ a csak románul nyilatkozó Gal Francisc Oscartól arra, hogy miért ragaszkodnak a magyar megnevezéshez, amikor zömében román ifjakról van szó. Ezen a találkozón a Harmóniának, a vegyes nemzetiségű családok alapítványának román és magyar cikkeket tartalmazó propagandakiadvánnyal ajándékozták meg a lap munkatársát. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A Tineretul Liber Democrat Maghiar ideiglenes tanácsának cluji ülése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én tartotta alakuló ülését Kolozsváron, a prefektúra tanácstermében a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ gyámkodása alatt az ifjúsági mozgalom Ideiglenes Nemzeti Tanácsa. A kezdeményezőbizottság elnökeként bemutatkozó Gal Francisc Oscar román nyelven megtartott expozéjában felvázolta az ifjúsági szervezet céljait, majd Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke - immár magyarul - üdvözölte a közel ötven megjelentet, az ifjúságnak a megbékélésben betöltött szerepét ecsetelve, és mélységesen elítélve az RMDSZ autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. Az ülés román nyelven folyt, csak két hozzászólás hangzott el magyarul. Az egyik a Nagyenyedről érkezett Molnár Istvántól. aki a román és magyar fiatalok boldog együttéléséről beszélt, a másik pedig a megdöbbent Buchwald Péter RMDSZ-szenátortól, aki "napirenden kívüli felszólalásában" helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az autonómiatörekvések elleni lejárató kampányok. Az RMDSZ nem akar autonómiát kikiáltani, hanem törvénytervezet formájában kívánja azt a parlament asztalára letenni. A román-magyar megbékélésnek éppen az ilyen diverziók ártanak, figyelmeztetett Bucwald, mint amilyen az RMDSZ ellenében és nem a magyarság érdekében létrejövő RMSZDP, amelyet nem a toleranciájukról híres román politikai erők támogatnak. Ugyancsak a megbékélésnek árt ez az ifjúsági szervezet, amely még az ülését is románul tartja. Firczák Gheorghe mindezt visszautasította. A Szabadság munkatársa nem kapott választ a csak románul nyilatkozó Gal Francisc Oscartól arra, hogy miért ragaszkodnak a magyar megnevezéshez, amikor zömében román ifjakról van szó. Ezen a találkozón a Harmóniának, a vegyes nemzetiségű családok alapítványának román és magyar cikkeket tartalmazó propagandakiadvánnyal ajándékozták meg a lap munkatársát. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A Tineretul Liber Democrat Maghiar ideiglenes tanácsának cluji ülése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1996. augusztus 28.

Aug. 31-én Kolozsváron szimpóziumot tartanak Az unitárius egyház hozzájárulás a magyar kultúrához címmel. Előadást tartanak: dr. László Gyula, dr. Szabó Árpád főjegyző, dr. Bodor András, dr. Molnár István, dr. Gaal György és dr. Faragó József. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1996. augusztus 28.

Aug. 31-én Kolozsváron szimpóziumot tartanak Az unitárius egyház hozzájárulás a magyar kultúrához címmel. Előadást tartanak: dr. László Gyula, dr. Szabó Árpád főjegyző, dr. Bodor András, dr. Molnár István, dr. Gaal György és dr. Faragó József. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1996. szeptember 7.

Szept. 7-én rangos külföldi részvétel mellett az Unitárius Egyház hozzájárulása a magyar kultúrához című tudományos értekezlettel és hálaadó istentisztelettel emlékeztek a honfoglalás 1100. évfordulójára Kolozsvár unitáriusai. Dr. Szabó Pál főgondnok köszöntötte a megjelenteket, dr. László Gyulának a kettős honfoglalást felvázoló tanulmányát felolvasták, dr. Szabó Árpád főjegyző, teológiai tanár a tordai országgyűlés Európában első ízben vallásszabadságot hirdető határozatáról értekezett, dr. Bodor András történész a kolozsvári Unitárius Kollégium múltjáról, dr. Molnár István néprajzkutató az 1793-ban alapított Székelykeresztúri Főgimnázium történetéről, dr. Gaal György a tordai Unitárius Főgimnázium az erdélyi művelődés szolgálatában címen, Faragó József Kriza János püspökről tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1996. szeptember 23.

Szept. 23-án kezdődött meg Székelykeresztúron a múzeum fennállásának 50. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat. Dávid Gyula, az EMKE elnöke ünnepi beszédében a közművelődési egyesületek és a múzeumok együttműködését szorgalmazta. A múzeum alapítója és első igazgatója, a 85 éves dr. Molnár István az első évtizedekre emlékezett, felidézve, hogy az első iskolai múzeumot 1946 szeptemberében nyitották meg, amely Orbán Balázs nevét vette fel. Az ötvenes években annyira megszaporodtak a múzeumi tárgyak, hogy már nem fértek el, ezért a tanács a volt Kaszinó épületét utalta ki a múzeumnak. Sikerült egy Nyikó menti székely házat a múzeum kertében felállítani és berendezni. Csarnokot készítettek a népi ipari szerkezetek bemutatására, 1971-ben, a múzeum fennállásának 25. évfordulóján már itt állították ki ezeket a szerkezeteket. 1977-ben vonult nyugdíjba Molnár István. Utóda Fülöp Lajos múzeumigazgató lett, az ő idejében bővítették és korszerűsítették az épületet. 1982-ben szervezték meg azt a nagyszabású képzőművészeti kiállítást, melynek anyaga közel kétszáz képzőművész adományozta alkotásból jött össze. Gazdagodott a szabadtéri részleg is egy 1853-ban épített kecseti házzal, majd egy 1780-as Nyikó-menti épületegyüttessel. A múzeum 1995 júniusában kivált a központosított intézményrendszerből. A múzeum egyik új alapkiállítása a vidék történelmét vázolja föl az ókortól a X-XI. századig. Dr. Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója megnyitotta a helytörténeti kiállítást. Dr. Székely Zoltán Székelyföld a honfoglalás korában címmel tartott előadást. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26., okt. 1./

1996. november 23.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

1997. január 11.

Jan. 12-én temették el Székelykeresztúron dr. Molnár István nyugalmazott múzeumigazgatót. Dr. Molnár István Kolozsváron végezte az egyetemet, minden szabad idejét muzeális tárgyak gyűjtésére fordította. 1946-ban alapította meg Székelykeresztúr múzeumát, melyet kitartó, áldozatos munkával a környék szellemi műhelyévé fejlesztett. Elnyerte a néprajztudományok doktora tudományos fokozatot. Több mint száz néprajzi tárgyú dolgozata jelent meg. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16./ Dr. Molnár István /Bordos, 1910. dec. 17. - Székelykeresztúr, 1997. jan./

1997. július 8.

Székelykeresztúr városi tanácsának máj. 30-i határozata alapján a Városi Múzeum dr. Molnár István nevét vette fel. Dr. Molnár István Kolozsváron szerezte meg diplomát, 1935-től kezdett tanítani a Székelykeresztúri Unitárius Gimnáziumban. A tanítás mellett minden idejét a néprajzi tárgyak gyűjtésére fordította. 1948-ban elnyerte a néprajzi tudományok doktora címet. 1948-ban megnyitották a Városi Múzeumot, melyet nyugdíjba vonulásáig igazgatott. Több mint száz tudományos dolgozata jelent meg. A múzeum névadóját 1997. jan. 12-én temették el Székelyudvarhelyen. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./Dr. Molnár István /Bordos, 1910. dec. 17. - Székelykeresztúr, 1997. jan./

1997. november 25.

Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban december végéig tekinthető meg Lestyán Ferenc katolikus pap, vikárius fotókiállítása. Fülöp Lajos múzeumigazgató a kiállítás megnyitásakor elmondta, hogy ezek a több száz templomot bemutató felvételek Erdély ezeréves múltját elevenítik fel, egyszersmind tisztelgést jelentenek templomépítő őseink előtt. Lestyán Ferenc 40 éven át gyűjtött adatokat, készített felvételeket, hogy közreadhassa Megszentelt kövek című unkáját. Ehhez a kötethez készültek a fényképek. Lestyán Ferenc 1913-ban született Csíkszentkirályon. Egy évre internálták, 1955-ben fogott hozzá Marosvásárhelyen az egyházközség szervezéséhez. Idén ment nyugdíjba, 84 éves korában. /Megszentelt kövek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 25./

2000. február 29.

Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum a helyi közösség példás összefogásának eredményeként jött létre, még 1946-ban. Egyik alapvető feladata ma is az egykori Keresztúrszék régészeti emlékeinek megmentése és közkinccsé tétele. Idén nyílik majd meg a várostörténeti kiállítás. A városról 1997-ben megjelent egy összefoglaló munka Középkori mezőváros a Székelyföldön címmel, dr. Benkő Elek-Demeter István - Székely Attila közös munkájaként. A három szerző közül ma már csak Székely Attila dolgozik a múzeumnál, aki 1997-től a Kokán kertben végzett ásatásokat, s egy XV. századi kúria alapjait tárta fel, a leletanyag gazdagsága és változatossága minden várakozást felülmúlt. A restaurálási munkálatokkal párhuzamosan folyik a tudományos feldolgozás. A múzeum alapításának 50. évfordulója a szabadtéri részleg gyarapodását eredményezte. - Rendszeressé válnak a múzeumi órák, közel két évtizede indult a kamarakoncert-sorozat, gyakoriak az irodalmi találkozók, emiatt a múzeum a kisváros közművelődési központja lett. Fülöp Lajos 23 éve a múzeum igazgatója. /Veres Ferenc: Mit ér a múzeum egy kisváros életében? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

2000. június 22.

Megjelent Demeter-Zsigmond Ibolya tanár, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum munkatársa és Zsigmond Attila szentábrahámi tanító közös munkája Útravaló /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel, amely az Adatok Szentábrahám falu- és iskolatörténetéhez alcímet viseli. Ez az első olyan könyv 1990 után, amely a község egyik településének helyismeretével kapcsolatos. A szerzők a történelmi források felhasználásával írták meg a falu történetét, kitérve a régészeti leletekre, a XII. század eleji templomra, amelynek maradványát dr. Benkő Elek vezetésével tárták fel. Közlik a több mint nyolcszáz lakosú falu régebbi népességi adatait is. /Útravaló. Adatok Szentábrahám falu- és iskolatörténetéhez. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 22./

2000. augusztus 22.

Várható volt, hogy a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amely a helyhatósági választásokon elérte, hogy Marosvásárhelynek román polgármestere legyen, ismét előrukkol diverzióval, jegyezte meg Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Most faxot küldtek "Levél a romániai magyarokhoz″ címen. Ez a párt, élén Kiss Kálmánnal tíz éve dörgölőzik a Ion Iliescu vezette párthoz, most meg azt vetették az RMDSZ szemére, hogy "az elmúlt évtizedben egyszer sem mertek kellő objektivitással szólni Trianonról, az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Határozat minket érintő kitétjeiről. Mert, akik csak ímmel-ámmal foglalják politikai programjukba az autonómiatörekvéseket, hogy aztán fiókba zárják, azok kormánypártként egészen más kisebbségmodelleket követnek″. Ez a párt, az RMSZDP most váratlanul kiállt az etnikai autonómia mellett. Nos, ez a levél egyszerűen plágium. Az aláírók - Kiss Kálmán elnök, Molnár István főtitkár és Kálmán Lajos régió-elnök - a Reform Tömörülés érveit gyűjtötték csokorba. Célként kitűzték "egy olyan kisebbségi törvény kiharcolását, mely közvetlen részvételt biztosít nemzetközösségünk ügyeinek intézésében, - vétójogot gyakorolhatva a minket közvetlenül érintő döntéshozatalokban″. Kiss Kálmánék szerint az embereknek ott kell hagyniuk az RMDSZ-t, és bizalmat kellene szavazniuk az igazi nemzeti erőknek. /Gyarmath János: Bagoly mondja...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2001. június 25.

Székelykeresztúron június 23-án hat személyt tüntettek ki. Díszpolgári címet adományoztak a város leghűbb festőjének, Ipó Lászlónak, születésének 90. Évfordulóján. Pro Urbe-kitüntetésben részesült Herbert von Euw svájci állampolgár. Az ő segítségével épült fel a fiatfalvi modern orvosi rendelő, a Petőfi Sándor Általános Iskola és az Orbán Balázs negyed modern fűtésrendszere, továbbá Hartung György Somogybabod polgármestere, Szécsi András festőművész és Kárpáti Zoltán dunakeszi tanácsos. Szabó Kálmán Attila megírta a Székelykeresztúri Állami Tanítóképző Intézetének történetét. Ezért a munkájáért Székelykeresztúr Kultúrájáért kitüntetésben részesült. /Díszpolgári címek Keresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./ Ipó László (Felsőboldogfalva, 1911. március 4. - Székelykeresztúr, 1991. március 22.) első egyéni kiállítása 1936-ban volt Székelykeresztúron, 1944-ben véglegesen Székelykeresztúron telepedett le. A festészet mellett a zenével is foglalkozott, 15 esztendőn át a keresztúri Filharmónia elsőhegedűse volt, kiváló mesterhegedűket is faragott. Versei, elmélkedései, önéletrajzi írásai sem maradnak el többi alkotásaitól. Megfestette, többek között, Kelemen Lajos, Tompa László, Benedek Elek, Makkai Sándor, dr. Molnár István arcképét. Több munkáját a székelykeresztúri múzeumnak adományozta. 1994-ben nevét viselő művészeti alapítvány alakult, 1995-ben emléktáblával jelölték meg azt az épületet, amelyben élt és alkotott. /Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2001. július 10.

Július elsején Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban nyitották meg a 80 éves Sófalvi Jenő műkedvelő festő képzőművészeti, és lánya, Sófalvi Klára textíliákból álló közös kiállítását. /László Miklós: A 80 éves Sófalvi Jenő kiállítása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

2001. szeptember 18.

A Keresztúr nevű települések II. találkozóját Budapest XVII. kerületének önkormányzata, Rákoskeresztúr rendezte meg szept. 14. és 16. között. A rendezvénysorozat a résztvevő 18 település képviselői és a népviseletbe öltözött művészeti csoportok felvonulásával kezdődött. A résztvevők meglátogatták a parlamentet is. A résztvevő magyarországi települések polgármesterei aláírták a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége alapszabályzatát. A határon túli Keresztúr nevű települések egyelőre - adminisztratív, illetve jogi okok miatt - nem írhatták alá az alapító okiratot, erre remélhetőleg sor kerülhet az elkövetkező évben, években. Sikerül baráti kapcsolatokat kiépíteni a települések képviselőinek.Fülöp Lajos, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum igazgatója elmondta, hogy örültek a balatonkeresztúriak tavalyi meghívásának, a kezdeményezésének, mert így a Keresztúr nevű települések is összefoghatnak. "A Keresztúr nevű települések egytől egyig magyar települések voltak, és nem véletlen, hogy a Szent Kereszt nevet kapták" - mondta Fülöp Lajos. Jövőre Székelykeresztúr szervezi a találkozót. Székelykeresztúr polgármestere átvette a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége vándorzászlazékelykeresztúré a vándorzászlóját, 2002-ben pedig Ráckeresztúrnak fogják átadni. /Guther M. Ilona: Keresztúr nevű települések II. találkozója. Székelykeresztúré a vándorzászló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2002. január 10.

Jan. 9-én Marosvásárhelyen sajtótájékoztatót tartott a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt: Kiss Kálmán pártvezér, Molnár István főtitkár, valamint Szovátáról, Nyárádremetéről és Gernyeszegről érkezett szabaddemokrata színezetű helyi tanácsosok. A vezetők elmarasztalták a Népújságot, továbbá Virág György megyei tanácselnököt is. Kiss Kálmán szerint pártját a Népújság következetesen támadja, pártjának befeketítésére törekszik. Előzőleg Virág György a Népújság dec. 27-i számában megjegyezte, miszerint több helyi tanácsban nehezen halad a munka, mert "bár magyar többségű tanács és RMDSZ-es polgármester van a helységben, vagy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt tanácsosai folytattak obstrukciós politikát, vagy saját polgármestereink hozzá nem értése akadályozza a jobb munkát". Lokodi Ernő, a nyárádremetei tanács pénzügyi szakbizottságának tagja RMSZDP /RMSZDP-tag/ bírálta Birtók György polgármestert. Véleménye szerint nem a pártszínezet a fontos, hanem a tanácsosok munkája. Végül bejelentették: a párt finanszírozásával Erdélyi Futár címmel közéleti havilap jelenik meg rövidesen. /(lokodi): Furcsa sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. Az RMSZDP vádaskodik és kioktat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

2002. január 11.

Sajtótájékoztatón tiltakozott Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetősége az általuk etikátlannak minősített egyes sajtóközlemények ellen. Főként azt sérelmezték, hogy a Népújságban december végén Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta: a Maros megyei városi és községi tanácsokban levő képviselőik akadályozzák a munkát, nem hajlandók a köz érdekében együttműködni az RMDSZ-es tanácsosokkal és nem a köz javát szolgálják. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke, Molnár István, az RMSZDP főtitkára és a jelenlevő önkormányzati tanácsosok azt is állították, hogy lejárató kampány folyik ellenük a helyi magyar sajtóban. Az RMSZDP Maros megyében 17 tanácsost juttatott be az önkormányzati testületekbe. A legtöbbet Szovátán, ahol a 19 tagú testületből 6 a szabaddemokrata alakulatot képviseli. Gáll Ferenc szovátai, Lokodi Ernő nyárádremetei és Sipos Attila gernyeszegi RMSZDP községi tanácsosok saját rátermettségüket bizonygatták. - Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke a vádakról elmondta, hogy az RMDSZ-en belül az önkormányzati tanács elnöke , ilyen minőségemben elemezte a községi és városi tanácsok tevékenységét. A szovátai és a községi polgármesterek hozzá eljuttatott elemzéseiből indult ki. - Kiss Kálmán elnök a magyar kedvezménytörvényről kifejtette: nem tud egyetérteni, "hogy effektív ezek a kiajánlások", szerinte nem kell deklarációval bizonyítani magáról, hogy magyar. "Ez megalázó. Ezzel nem értünk egyet." Szerinte inkább a kettős állampolgárságra lenne szükség, Kiss szerint a státustörvény hatalmas gazdasági megerőltetés az anyaországnak, s nem biztos, hogy célba jutnak ezek az elképzelések. /(Máthé Éva): Etikátlan sajtóközlemények? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2002. január 19.

A székelykeresztúri dr. Molnár István Múzeum munkatársai megszakítás nélkül végzik leletmentő ásatásaikat. Ha egy ház a városban bontásra ítéltetik, előzetesen a régész átkutatja spaklija ezeket a területeket. Így kerültek elő azok a XV–XVI. századi értékes kerámialeletek (edények, csempék, fibulák, pénzérmék stb.), melyeket részben restaurálva a múzeum hat tárlójában szemrevételezhet az érdeklődő. Székely Attila régész, a fáradhatatlan leletmentő újabb felfedezéseit most is megosztja a már Budapesten élő kiváló régésszel, Benkő Elekkel, aki egy időben szintén a keresztúri múzeum munkatársa volt. /Kristó Tibor: Leletmentő múzeum Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2002. december 7.

Székelykeresztúron dec. 8-án a Molnár István Múzeum kiállítótermében tartják a dévaványaiak által adományozandó Ipartestületi zászló másolatának átadási ünnepségét. Csáka József, Székelykeresztúr alpolgármestere, a Székelykeresztúri Magánvállalkozók Szövetségének elnöke mond üdvözlő beszédet. / Ünnepség Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

2003. január 30.

Járművek, ingatlanok vásárlására használta több ezer előfizető pénzét az Eurid Kft.Közel egy évvel a bűnvádi feljelentés után a rendőrség hűtlen vagyonkezelés és adócsalás vádjával nyomoz Horváth Alpár újságíró-cégtulajdonos ellen. Az Európai Idő magazint 2000 nyaráig kiadó Eurid Kft. a kilencvenes években több mint hétezer személyt károsított meg, mivel nem adta ki a százkötetesre tervezett Jókai Mór-műveket, viszont a tervbe vett kötetek árát előre kifizettette az olvasókkal. Horváth Alpár az Eurid Kft. társtulajdonosa. Az előfizetők folyamatosan három-három kötet árával hitelezték meg az Euridot. Miközben 1992. április 15-étől 1995. október 7-éig az Európai Időben folyamatosan ismertették az előfizetésre, illetve a megjelent kötetekre vonatkozó híreket, 1995 ősze után egy szóval sem említette az Eurid a sorozat folytatását. Csak azok a megrendelők kapták vissza a pénzüket, akik személyesen jelentkeztek a lapkiadó székhelyén, Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyében több száz károsult jelezte, hogy nem kapta meg az előfizetett könyvet. Barótról száztizenhárman nem kapták meg egyik vagy másik megrendelt kötetet. Horváth volt kollégái, köztük Willmann Walter, Molnár István és Botos László beadványukban kifogásolták, hogy a laptulajdonos 1992-1995 között a Jókai-sorozat több mint hétezer előfizetőjének összesen 8,1 millió lejét 1994-1998 között három sepsiszentgyörgyi tömbházlakás és egy üzlethelyiség, egy sugásfürdői villa, egy feldobolyi hétvégi ház és gyümölcsös, valamint egy Daewoo Cielo személygépkocsi megvásárlására fordította. Emellett jutott pénz bebútorozni, kilenc darab személyi számítógéppel, nyomtatóval, szkennerrel, telefonközponttal is ellátni a szerkesztőséget. /Domokos Péter, Lukács János: Tömbházlakás a Jókai-kötetek árából. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2003. április 22.

Ápr. 12-én Székelyudvarhelyen tartotta 4. kongresszusát a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt - zárt ajtók mögött. Kiss Kálmán elnök elmondta, a kongresszus legfontosabb feladata a szabaddemokraták közeljövőben követendő stratégiájának kidolgozása volt. "A romániai magyarság mély, eddig példátlan méretű politikai válságon megy keresztül, melynek tagadhatatlan kiváltója és fenntartója a kiszorító, kisajátító és lejárató hadjáratairól elhíresült jelenlegi RMDSZ-vezetőség" - áll a kongresszus által elfogadott határozatban. A szabaddemokraták az egység helyreállítását maga elé célul tűző Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz csatlakoznak. A szabaddemokraták felkérik azokat a parlamenti képviselőket, akik az EMNT tagjainak vallják magukat, hogy amennyiben nem értenek egyet az RMDSZ jelenlegi vezetősége által követett politikával, lépjenek ki az RMDSZ-frakcióból, s független törvényhozókként képviseljék az EMNT törekvéseit. A kongresszuson Kisst újraválasztották az elnöki tisztségbe, Molnár István személyében pedig első ízben van ügyvezető elnöke a pártnak. Munkájukat öt alelnök segíti. /Sz. L.: Szabaddemokraták kongresszusa. Keresztút előtt az RMSZDP. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./

2003. június 20.

Két jeles katona és hazafi emléke hazatért - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke jún. 19-én Csíkbánkfalván. Az úrnapi körmenet után tartott ünnepség keretén belül emléktáblát avattak a falu szülöttje, dr. Molnár Károly (1894-2001) vezérőrnagy tiszteletére, valamint Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes, volt miniszterelnök tiszteletére. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett ünnepségen a két magas rangú katona életét, érdemeit méltatták a felszólalók. Dr. Molnár Károly életútját fia, Molnár István, valamint özvegye, Györffy Rózsa ismertette a hallgatósággal. A két világháborúban érdemeket szerzett katonaorvost a kommunista hatalom üldözte, az elismerés a rendszerváltás után jött: a magyar honvédség tábornoka lett, majdnem 100 éves korában. 107 évesen hunyt el az önmagát az utolsó magyar király utolsó katonájának nevező tiszt. Az Ausztráliában elhunyt Lakatos Géza életéről az ausztráliai magyarok MVSZ-küldötte, Ferenczi Zsuzsanna beszélt. A hivatásos katonatiszt 1944. aug. 25-től okt. 16-ig volt miniszterelnök, támogatta Horthy kiugrási kísérletét. 1944 végén a nyilasok letartóztatták, a háború után a szovjetek is internálták egy ideig. Később kivándorolt Ausztráliába. Az ünnepségen beszédet mondott Rácz Sándor 56-os szabadságharcos és Csapó József volt szenátor. Az emléktábla-avatás ünnepi műsorral ért véget. Az MVSZ a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában szervezett fórumot a Székelyföld és a székely nemzet jövőjéről. /Sarány István: Emléktábla honvédtiszteknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2003. szeptember 27.

Szept. 26-án Kalot Tanulmányi Napok kezdődtek a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, a hajdani Kalot épületének tőszomszédságában felépült korszerű intézményben. A rendezvény keretében a Kalot eddigi kezdeményezéseit veszik számba, illetve terítékre kerül a népfőiskolai mozgalom kínálta lehetőségek kérdése is. A programban szerepel Párkányi Szabolcs dokumentumfilmje a Kalotról, előadások lesznek a szervezet történetéről, céljairól és módszereiről. Az újraindult Kalot helyzetéről, tevékenységéről, terveiről hangzik el előadás, majd vitafórumot tartanak a hogyan tovább?-ról. A rendezvény szervezője a csíksomlyói Venczel József Vallásszociológiai Intézet és a budapesti Kalot - Katolikus Népfőiskolai Mozgalom. Meghívott előadók: P. Dr. András Imre jezsuita szerzetes, egyházszociológus; Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság vezetője; Elekes András, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora és dr. Molnár István, a Kalot - Katolikus Népfőiskolai Mozgalom főtitkára. /Kalot-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

2003. október 18.

Okt. 20-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban bemutatják Kincsesné Bokor Anna Mesélő Erdély sorozatának első kötetét, A bátorság próbája címűt. A keresztúri születésű szerző a környék mondáinak feldolgozását gyűjtötte kötetbe. /A bátorság próbája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2003. október 24.

Okt. 20-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban mutatták be Kincsesné Bokor Anna Mesélő Erdély c. könyvsorozata első kötetét, a Bátorság próbája című könyvet. Fülöp Lajos múzeumigazgató megnyitóbeszédében örömét fejezte ki, hogy ismét székelykeresztúri szerző művét mutathatják be. E könyv folytatása a 100 évvel ezelőtt az Unitárius Gimnáziumban elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére indított munkának. A könyv illusztrátora, Demeter István szintén Keresztúr vidéki. A könyvet Lőrincz György író mutatta be. /(L. M.): Könyvbemutató Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./

2003. november 21.

Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban megnyílt a 67 éves székelyudvarhelyi Nagy Péter festőművész alkotásait tartalmazó 29. egyéni kiállítása. 1970-től egyéni kiállításainak színhelyei Székelyföld városai voltak. Fülöp Lajos múzeumigazgató többek közt szólt arról, hogy Nagy Péter életútját kitartó és következetes alkotókedv jellemzi. Számára a legmegfelelőbb technikák az akvarell és a pasztell, de nem idegen tőle az olaj és a tempera sem. A bikafalvi születésű Nagy Péter munkái az ember és a táj elválaszthatatlan kapcsolatát mutatják. /László Miklós: Nagy Péter és a táj elválaszthatatlan kapcsolata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998