udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 78 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Molnár János

1991. március 27.

Molnár János, azóta Szegeden élő könyvtáros, akkor református tiszteletes könyvet készül írni az erdélyi szamizdatról, az 1982-ben megjelent Ellenpontok című folyóiratról. Az Ellenpontok szerkesztője Ara-Kovács Attila volt /azóta Nagyváradról áttelepült Magyarországra/, munkatársa Tóth Károly Antal nagyváradi tanár volt, akinek azután el kellett hagynia az országot. Szőcs Géza is tagja volt a szerkesztőségnek. Letartóztatásuk után Tóth Károly Antalt, feleségét és Szőcs Gézát megverték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

1991. július 26.

Marosi Barna visszautasította a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában, júl. 14-én elhangzott beszélgetést az Ellenpontok című lapról. Molnár János, az Ellenpontok Magyarországra költözött munkatársa kifejtette, hogy az erdélyi magyarság "önjelölt vagy kinevezett vezetői a sajátosság méltóságának fogalmával a tehetetlenséget és a szenvedést akarták megideologizálni ... Sütő volt a főideológusa ennek a gondolatnak..." Ez az interjú megpróbálja élesen szétválasztani a nézeteket: eszerint létezett Erdélyben egy liberális, Nyugat felé orientálódó magyarságtudat és egy konzervatív, sajátosan magyar faji tulajdonságokra építő gondolatvilág. - Egy kicsit divatba jött Pesten az erdélyiek leszólása. Tőkés László neve megjárta a Mikroszkóp Színpadot, Sütő Andrást időnként rendreutasítják, Domokos Géza román kollaboráns, Szőcs Géza azért jött haza, mert a Szabad Európából kirúgták... Milyen erkölcs nevében ítélkezik Molnár János református lelkész, aki itthagyta nyáját? tett fel a kérdést Marosi Barna. /Marosi Barna: Már mindenki belénk törölheti a lábát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1991. augusztus 15.

Az Ellenpontok magyarországi értékelésének erdélyi visszhangjával foglalkozott a Szabadság, több rádióadást és cikket felidézve. A Kossuth Rádió Gondolat-jel című, júl. 14-i adásában Lantos Gabriella beszélgetett Molnár Jánossal. Molnár János szerint azok kezdték az ellenzéki tevékenységet, akiket kisemmiztek a hatalomból. Így történt ez Erdélyben is. A filozófiát végzett Ara-Kovács Attila munkanélküli volt, Tóth Károly tanár másként gondolkodása miatt nem tudott bejutni a köztudatba. Maga Molnár a kulturális élet peremén élt. Szőcs Géza akkor kapcsolódott be, amikor elvesztette állását. Molnár hangsúlyozta másságukat. Szerinte Király Károly és Sütő András is nagyon sokáig talán csak a reformkommunizmusig mentek el. Sütő végül elvileg támogatta a lapot, de tevőlegesen nem akart benne részt venni. Molnár János még azt is megállapította, hogy az RMDSZ-t mindinkább ugyanazok az emberek vezetik, akik korábban. Marosi Barna cikkében visszautasította azt, hogy az Ellenpontok egykori munkatársa, Molnár János elítélte Sütő András szemléletét. Sütő András maga is elutasította Molnár János értékelését, a Népújság hasábjain. Kozma Szilárd a sepsiszentgyörgyi Európai Időben készített interjút Molnár Jánossal, aki családjával együtt Szegeden él és a Soros Alapítvány támogatásával dolgozik az Ellenpontok történetét feldolgozó könyven. /Az Ellenpontok ürügyén? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15. - Marosi Barna írása: 652. sz. jegyzet.

1991. szeptember 5.

Tófalvi Zoltán készített interjút Sütő Andrással, abból az alkalomból, hogy újabb támadás érte az írót, ezúttal nem román, hanem magyarországi oldalról. A Kossuth Rádióban Molnár János áttelepült lelkész támadta az erdélyi magyarság "önjelölt vagy kinevezett vezetőit", akik a sajátosság méltóságának fogalmával a tehetetlenséget próbálták megideologizálni. Ez sunyi oldaltámadás, jellemezte Sütő András. Tapasztalni lehet, hogy "mutatkoznak a magyarországi pártviszályok kisugárzásai. Azok a törekvések, amelyek idáig hatnak, amelyek az ottani népi-urbánus konfliktusok analógiájaként, itt is hasonló ellentéteket teremtenek." Mesterségesen szítanak Erdélyben is ellentéteket, a liberális és nemzeti eszme jegyében, holott ezek itt nincsenek meg olyan mértékben, mint Magyarországon. Vannak, akik annyira félnek az egység szótól, hogy le sem merik írni: romániai magyarság egysége, hanem a sokszínűségből, a pluralista törekvésekből adódó egységről beszélnek. Sütő András a személye elleni támadásról elmondta, hogy nem RMDSZ-vezető, nincs közügyi megbízatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./

1994. október 14.

Okt. 14-én Nagyváradon az RMDSZ-székházban tartották Molnár Jánosnak az Ellenpontok történetét feldolgozó Az egyetlen út című dokumentumkötetének bemutatóját. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18./

1995. augusztus 22.

Tóth Károly Antal nagyváradi tanár az Ellenpontok egyik szerkesztője volt, lakásán készültek az egyes számok. Kitoloncolták az országból, Magyarországra települt. Aczél Györgyék nem szimpatizáltak nyílt patriotizmusával, bedugták a levéltárba. Harmadik gyermeke megszületése után szűknek bizonyult az Illyés Gyuláné által biztosított egyszobás lakás, a család rövid kanadai kitérő után Svédországba költözött. Tóth Károly göteborgi magányában írta meg Hova - Tovább? című kötetét, ebben az Ellenpontok alapvető dokumentumai is szerepelnek. Alig polemizál Molnár János 1993-ban kiadott kötetével /Az Egyetlen. Az Ellenpontok és az ellenpontosok/. Tóth Károly megállapítja, hogy "amíg a román nép saját politikusai által a legnyilvánvalóbb hazugságokkal az orránál fogva vezethető és irányítható, addig nem sok remény van a magyar-román viszony normalizálására." Tóth Károly jelenleg munkanélküli környezetvédő felügyelő Göteborgban. /Magyar Nemzet, aug. 22./

1995. augusztus 22.

Tóth Károly Antal nagyváradi tanár az Ellenpontok egyik szerkesztője volt, lakásán készültek az egyes számok. Kitoloncolták az országból, Magyarországra települt. Aczél Györgyék nem szimpatizáltak nyílt patriotizmusával, bedugták a levéltárba. Harmadik gyermeke megszületése után szűknek bizonyult az Illyés Gyuláné által biztosított egyszobás lakás, a család rövid kanadai kitérő után Svédországba költözött. Tóth Károly göteborgi magányában írta meg Hova - Tovább? című kötetét, ebben az Ellenpontok alapvető dokumentumai is szerepelnek. Alig polemizál Molnár János 1993-ban kiadott kötetével /Az Egyetlen. Az Ellenpontok és az ellenpontosok/. Tóth Károly megállapítja, hogy "amíg a román nép saját politikusai által a legnyilvánvalóbb hazugságokkal az orránál fogva vezethető és irányítható, addig nem sok remény van a magyar-román viszony normalizálására." Tóth Károly jelenleg munkanélküli környezetvédő felügyelő Göteborgban. /Magyar Nemzet, aug. 22./

1995. november 2.

A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./

1996. május 12.

A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./

1996. szeptember 7.

Jeles nap lesz a Szilágy megyei Zsobok történetében szept. 7-e. A 350 lelkes kalotaszegi faluban sok vendéget fogadtak Németországból, Hollandiából, Magyarországról: segélyegyesületek, egyházközségek képviselőit, akik segítették a Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola Központ felépítését. Két éve helyezték el az alapkövet, emlékezett dr. Molnár János professzor, református lelkész. A 80 lakót befogadó otthonban díszterem, könyvtár, ebédlő, konyha is van. Árvák laknak majd itt és a szórványból jöhetnek ide iskolások tanulni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Jelen volt többek között Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./

1998. március 12.

Az Erdélyi Református Naptár /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, szerkesztette Molnár János/ változatos olvasnivalót kínál. Részleteket tartalmaz Csiha Kálmán 1997. évi püspöki jelentéséből, Benkő András muzikológus bemutatja az Új Magyar Református Énekeskönyvet, Páll Klára beszámol a kolozsvári teológusok regáti szórványmagyarok felkutatására tett kezdeményezéséről. Tőkés Elek tanulmányában bemutatta az 1989 után kiépített erdélyi református iskolahálózatot: hat református kollégium /IX-XII. osztályokkal Kolozsváron, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen/ összesen 734 tanulóval, két főiskola: Kolozsváron a diakonisszaképző tanévenként 60-70 hallgatóval, Marosvásárhelyen kántor-tanítóképző és diakonissza profilú főiskola 90, illetve 80 hallgatóval, kolozsvári Református Didaktikai Fakultás filológiai, illetve szociális gondozó mellékszakokkal , 78, illetve 38 diákkal. /A Hét (Bukarest), márc. 12./

1998. július 13.

Kolozsvári Erkel-bemutató Gyulán. Sorozatban az ötödik Erkel-dalművet mutatja be Gyulán a kolozsvári magyar operatársulat; a bemutatója egyben az előadás premierje is, mely után ősztől Kolozsvárt játsszák a Névtelen hősök című népies daljátékot - tájékoztatta az MTI-t Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója.Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán 1991 óta szerepel évről évre a kolozsvári Állami Magyar Opera. Az erdélyi dalszínház a nagy romantikus zeneköltő műveiből eddig a Hunyadi László-t, a Brankovics György-öt, a Bánk bán-t, valamint az István király-t játszotta el Gyulán is. A most színre kerülő Névtelen hősök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyszerű katonáinak állít emléket, a többi Erkel-operától eltérő, a verbunkos hagyományokat fölelevenítő operettes hangzással. A népies vígopera első bemutatója 1880-ban volt Budapesten a Nemzeti Színházban, a mostani előadás az 1881-es kolozsvári s az 1916-os budapesti bemutató alapján készült. A kolozsvári társulat Dehel Gábor rendezésében játssza a darabot, amelyet Hary Béla karmester és Simon Gábor igazgató zenedramaturgi közreműködésével állítanak színre. A főbb szerepekben Szeibert Istvánt, Szabó Pétert, B. Vass Évát, Marton Melindát, Szakács Leventét és Molnár Jánost láthatja a közönség. A díszletet és a jelmezt Starmüller Katalin tervezte. A kolozsváriak idei gyulai vendégszereplését a társulat Carmen-előadása zárja: a Bizet-művet Ionel Pantea, a luxemburgi opera igazgatója rendezésében láthatják-hallhatják az operabarátok, vezényel Selmeczi György (Budapest). /MTI/

1998. október 20.

Erdélyben Székelyföldhöz hasonlóan talán csak Kalotaszegen alkot a magyarság egységes tömböt. A több mint negyven települést Trianon óta a mindenkori román hatalom igyekezett elrománosítani. Az 1989-es fordulat utáni években sorra alakultak az egyesületek, Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotszentkirályon az Ady Endre Kulturális Egyesület, Kőrösfőn a Rákóczi Kulturális Egyesület. Két éve bejegyezték a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek célja a kalotaszegi magyarság kulturális életének fellendítése és összehangolása. Sorra emlékeztek meg olyan történelmi személyiségekről, mint Kájoni János, Vasvári Pál, Gyarmathy Zsigáné, Ady Endre, Kós Károly és Ravasz László. Idén elkészült hat kalotaszegi település címere és zászlója, ebből négyet már fel is avattak olyan önzetlen emberek segítségével, mint Okos Márton, Pécsi L. Dániel vagy Petrás Mária. Az egyik ilyen ünnepség a 240 lelkes Zsobokon volt, ahol ekkor felavatták a Bethesda Gyermekotthon új iskolaépületét, a vadonatúj malmot és sütödét, majd Csiha Kálmán püspök felszentelte a falu címerét és zászlaját, amelyet ingyen készített el Pécsi L. Dániel budapesti jelképtervező. Okos Márton, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője bejelentette, hogy idén az Erdélynek járó Mocsáry-díjat Molnár János és Molnár Irma lelkipásztor házaspárnak ítélték oda azért a munkáért, amit Zsobokon végeztek. Másnap Csucsán leleplezték Petrás Mária Budapesten élő csángó szobrász alkotását, amely a csucsai református templom falát díszíti. /Péntek László: Zászlók, címerek, kopjafák Kalotaszegen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

1999. május 31.

Az Erdélyi Református Nőszövetség Marosvásárhelyen tartotta VI. konferenciáját. A megnyitó istentiszteletet Molnár Jánosné Csoma Irma, zsoboki (kalotaszegi) lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke tartotta. A rendezvény meghívottja volt Orbán Viktor miniszterelnök neje, Lévai Anikó, aki bevallotta: ő katolikus vallású, és ezért nagyon jól esett neki, amikor a meghívó megszólítását elolvasta, mely így szólt: Kedves Testvérünk. Egy ilyen meghívásnak természetesen nem lehetett ellenállni. A miniszterelnökné asszony a Kistemplomban összegyűlt többszáz erdélyi lány, asszony jelenlétében arról beszélt, hogy mennyire átérzi a kisebbségi sorban élő asszonyok nehézségeit, felnéz rájuk, és meggyőződése, hogy az anyaországi asszonyoknak az erdélyiektől kell kitartást, helytállást tanulniuk. Hangsúlyozta, hogy a családnak mennyire fontos szerepe van a szép, tiszta beszéd megőrzésében, a vallásos nevelésben, "a hit kincsének átadásában". A választékosan beszélő, minden póztól mentes, szép, fiatal jogásznőt pillanatok alatt szívébe zárta az asszonyi gyülekezet. A magyar miniszterelnök neje, Lévai Anikó rövid exkluzív interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy jogász, hat évig ügyvédként dolgozott, amíg a harmadik kisgyerekük született. Utána elvégezett egy második diplomás képzést a jogi karon, értékpapír- és bankszak-jogász lett, utána egy bankban dolgozott egészen januárig. Tavaly szeptembertől a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a pénzügyjog tanára. /Máthé Éva: Díszvendég volt a miniszterelnökné asszony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1999. október 23.

Okt. 22-én Marosvásárhelyen a megyei RMDSZ-székházban gyûltek össze többen azok közül, akik az 1956-os magyar forradalmat követõen koncepciós perek áldozataiként meghurcoltattak, vagy nehéz börtönéveket szenvedtek. Az '56-os meghívottak: Csorvásy Szabó Gyula, Dénes Dávid, Fülöp G. Dénes, Fülpösi Jenõ, Gráma János, Horváth Ferenc, Joó Sándor, Kacsó Tibor, Kelemen Kálmán, Kun Zsigmond, Miklós István, Molnár Mihály, Nagy Géza, dr. Péter Lóránt, Tatárné Péterfi Irén, Lukács Gergely, Séra István, Sipos János, Szántó János, Varga László, Veress Sándor, Veress Zoltán, Bereczki Gyula, Schuller Jenõ, Szatmári Zoltán, Molnár János, Sárpataki János voltak. Nem tudtak mindannyian megjelenni, de szép számban eljöttek közülük a megemlékezésre. A magyar forradalom miatt elítélt Maros megyei szabadságharcosokat Kincses Elõd megyei elnök köszöntötte. A meghívottak mindegyike sorban felelevenítette tapasztalatait, a veréseket, kínzásokat, megaláztatásokat. Az 56-osok megköszönték az RMDSZ megyei szervezetének a megemlékezést, s örültek, hogy kilenc év után alkalmuk volt összegyûlni és elmondani, mi történt, mert, mint egyikük megjegyezte, eddig senki sem törõdött velük. Visszautasították egyes történészek azon állítását, miszerint 1956-ban Erdélyben nem történt semmi. Szerintük Erdélyben mindenki megtette, amire képes volt. /Mózes Edith: 1956-ra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

1999. november 6.

Nov. 4-5-én én Szilágycsehben tartotta kihelyezett őszi közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A szilágycsehi református egyházközség ünnepi évfordulók alkalmából hívta meg a közgyűlést: 480 éves a református templom és 400 éve tartottak zsinatot benne. A közgyűlésen elnöklő Tőkés László püspök többek közt bejelentette: az elmúlt tíz évben hiányzott az újításhoz szükséges megfelelő erő, a kezdeti lelkesedés lanyhult. A közgyűlésen emlékeztek az 1989-es események 10. évfordulójára, valamint a földvári haláltábor partiumi áldozataira, majd átadták a Pro Partium- és Pro Ecclesia díjakat. /Baksai Károly: Jubileumi református közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ Nov. 5-én osztották ki Szilágycsehben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület idei kitüntetéseit, a kihelyezett igazgatótanácsi közgyűlés keretében. Szilágy megyéből Pro Ecclesia kitüntetésben részesült Bántó Bálint, az egyházmegye jelenleg legidősebb lelkésze. Bántó Bálint 1910. május 23?án született Nagykárolyban. A kolozsvári protestáns teológiáról Szatmárnémetibe került, ahol három évig volt a Láncos-egyházközség segédlelkésze. 1940 őszétől negyven évig, vagyis nyugdíjazásáig volt a mikolai gyülekezet lelkipásztora. Nyugalomba vonulása után helyettesítő lelkészi állást töltött be Királydarócon, Érszentkirályon, Avasfelsőfaluban. A Pro Ecclesia kitüntetés odaítélésével az egyház a lelkipásztor által végzett rendkívül értékes szolgálatot ismerte el. /Bántó Bálint nyugalmazott lelkipásztor Pro Ecclesia kitüntetést kapott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./ Véső Ágoston nagybányai képzőművész és Dánielisz Endre nagyszalontai közíró Pro Partium-díjat kapott. A Pro Ecclesia Militans-díjjal tüntették ki dr. Molnár János lelkipásztort, tanárt és írót, akinek a közgyűlésen mutatták be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyve első kötetét, műve az egyházkerülettel foglalkozó első történeti munka, amely alakulásától 1941-ig ismerteti annak történetét. Tőkés László püspök laudációjában felvázolta dr. Molnár János életpályáját, akit a diktatúra éveiben kizártak az ország minden iskolájából, a teológiáról, sorozatosan meghurcolták, és az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóirat szerkesztésében való részvétel miatt bukott le, került a tiltott írók listájára. 1989-ben áttelepült Magyarországra. /Fejér László: Emlékezés a megtett útról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

1999. november 17.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai kara november 18-20. között Teológiai Napokat szervez Kihívások a teológiában a harmadik évezred küszöbén címmel. Az előadók között van Jakubinyi György gyulafehérvári érsek /A szövetség teológiája a Tórában és Lisieux-i Szent Teréznél/, Benyik György szegedi biblikus /A Qumrán-kutatás újszövetségi vonatkozásai/, a szegedi Thorday Attila /Szent Pál evangéliuma a feltámadásról/, a budapesti piarista tanár Jelenits István /Az Apostolok Cselekedetei az újabb kommentárok tükrében/, a protestáns teológia tanára, Molnár János /Az Egyiptomból való szabadulás és az új kronológia (20. század végi archeológia kutatási eredményei és az ószövetségi kortörténet)/, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora /A vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházi nyilatkozatok/. Ezután szekciókra osztva folytatódnak az előadások. /Teológiai Napok a katolikus teológiai karon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2000. február 1.

Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2000. április 29.

A Pro Print Kiadó /Csíkszereda/ és Bárdi Nándor, a budapesti Teleki Intézet kutatója gondozásában májusban megjelenik az Ellenpontokról szóló könyv. Szőcs Géza kifejtette, hogy ők maguk nem akartak "nevezetes históriát alkotni" magukról, "már csak szerénységből sem." Molnár János rosszhiszemű, pontatlanul megírt könyvén kívül az Ellenpontok szamizdatról nagyobb terjedelmű írás nem jelent meg. Szőcs Géza szerint az elmúlt tíz évben elkezdődött az ellenpontosok politikai indíttatású elhallgattatása. Ara-Kovács Attila határozott álláspontot képviselő publicista, az őt elismerő olvasótáboron kívüliek ellenszenvvel figyelik működését. Tóth Károly Antal "sértődötten vonult ki a szellemi életből és a közéletből". Magyarországra települve keserűen vette tudomásul, hogy "azok a magyar értékek, amelyekért az életét is kockára tette, nem annyira fontosak" a mindennapokban. Tóth Károly Antal nyugatra távozott és most is ott él. A megjelenő könyv az Ellenpontok szamizdat összes hajdan megjelent számát, továbbá három szerzőjének, Szőcs Gézának, Tóth Károly Antalnak és Ara-Kovács Attilának a visszaemlékezését tartalmazza. /Jakab Lőrinc: Beszélgetés Szőcs Géza költővel a nevével jelzett szamizdatról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./ Az interjú kiegészíthető azzal, hogy 1994-ben megjelent Tóth Károly Antal: Hogyan tovább? Az Ellenpontok dokumentumai, esszék tanulmányok /Magyar Ökumenikus Önképzőkör, Stockholm, Savaria University Press, Szombathely/ című összegezése.

2000. július 1.

A pár száz lakost számláló kalotaszegi falu, Zsobok Essig Klára képzőművésznek, és a lelkész házaspárnak, Molnár János professzornak és feleségének köszönhetően ötödször nyújt otthont a képzőművészeti alkotótábornak, ezzel neve Ukrajnától Dániáig ismertté vált. A most megnyíló nemzetközi alkotótábor 35 művészvendége között többen már törzsvendégek. Lesznek író-olvasó találkozók, előadások és viták is. Immár hagyományosan, a táborban készült alkotásaikat a művészek Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában is bemutatják. /Németh Júlia: Ötéves a Zsoboki Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2000. július 3.

Júl. 1-jén Máramarosszigeten, a Hollósy Simon Művelődési Egylet szervezésében millenniumi ünnepségre került sor. Az egész vidék magyarsága, így a kis szórványfalvak is képviseltették magukat a városi színházban kezdődött rendezvényen. Zahoranszky Ibolya, az egyesület elnöke, Zahoranszky Mihály, a város újonnan megválasztott magyar alpolgármestere, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető igazgatója, aki egy nagy könyvadománnyal érkezett a rendezvényre, valamint Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő méltatták a rendezvény jelentőségét. Ezt követően a történelmi Máramaros helységeiből érkezett ifjúsági csoportok és egyéni előadók léptek fel. A helyi katolikus templomban folytatódott a rendezvénysorozat. A templom vegyeskórusa, valamint a Hollósy Simon Művelődési Egylet kórusa után Molnár János és Seibert István, Máramarosszigetről elszármazott operaénekesek léptek fel. A templom ifjúsági kórusa előadásában részleteket mutattak be az István, a király c. rockoperából. /Milleniumi ünnepség Máramarosszigeten. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3. - 1756. sz./ Zahoranszky Mihály azon van, hogy önálló magyar iskolája legyen a városnak. Bentlakással, hogy a környék szórványmagyarságát is segítsék. A katolikus és a református egyház támogatásával, közcélú alapítványok segítségével már az ősztől beindulhatna a magyar iskola. Nagy támasz volna a rohamosan fogyó, ma tizenegy-tizenkétezer főt számláló történelmi máramarosi részek magyarsága számára. /Sike Lajos: Millenniumi ünnepség a történelmi Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2000. július 17.

Júl. 15-én Tordán, az ótordai református egyház IKE galériájában a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmából megnyílt Lészai Bordy Margit festőművész kiállítása. Ezután ünnepi istentisztelet következett. Molnár János teológiai professzor hirdetett igét, majd Tonk Sándor történészprofesszor tartott előadást. Kifejtette, hogy a magyar állam megalakulásának ezredik évfordulóján a magyarság feladata a történelmi örökség felvállalása és továbbvitele. /Ünnepség az ótordai református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2000. szeptember 18.

Szept. 18-án Kolozsváron a hídelvi református templomban kezdődött meg az Erzsébet út 59. szám alatt megnyíló missziós ház avatóünnepsége, mely elsősorban az utcagyerekek problémáját próbálja felkarolni és számukra szegénykonyhát fog működtetni. A missziós program felekezeti és nemzetiségi hovatartozás nélkül fogja segíteni az utcagyerekeket. Dr. Molnár János professzor megköszönte a külföldiek és hazaiak hozzájárulását. Az Erdélyi Református Nőszövetség (ERN), amelynek elnöke Molnár Jánosné, a zsoboki református egyházközség tiszteletese, kezdeményezte, hogy Kolozsváron szükség van egy házra az utcagyerek-misszió céljára. A program beindításával még várni kell egynéhány hónapot, mivel a berendezés hiányos, és emiatt az egészségügy nem adhat működési engedélyt. - A ház az AKSZA nevet kapta, melynek magyar megfelelője: felékesített. /Horváth Gyöngyvér: A szeretet lelkével történő cselekedetek. Református otthon utcagyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2000. október 24.

A Kolozsváron működő Református Tanárképző Fakultás 1990-ben alakult. A két éve hivatalban levő dékánt, dr. Molnár János professzor adott tájékoztatást. A fakultás 1990-ben a Protestáns Teológiai Intézet fakultásaként kezdte működését kolozsvári és marosvásárhelyi tagozattal. Működési szabályzat, kidolgozott tanmenet nélkül beindított fakultás éveken keresztül akkreditálás nélkül működött. A kibocsátott diplomákat sehol sem ismerték el, a végzett hallgatóknak 1996-1998 között először szelekciós vizsgát, majd újból államvizsgát kellett tenniük a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A tanárképző az 1993/1994-es tanévet az egyetem fakultásaként kezdte az Erdélyi Református Egyházkerület és a tudományegyetem képviselői által aláírt egyezmény értelmében. Ezzel a fakultás teljes egészében az egyetem részévé vált. A tanárképzőn a látogatás nélküli fakultáson 191 diák végzett, ezek közül 147 letette a törvény által előírt szelekciós vizsgát, újból államvizsgázott. Az egyetem keretében működő fakultáson eddig végzett 101 hallgató, jelenleg tanul 226. Az A szak mindenki részére a vallástanári, a B szak szabadon választható - magyar, német, angol, francia nyelv és irodalom, néprajz, szociális asszisztencia, az 1999/2000-es tanévtől a történelem is. - Az egyetemi charta alapján létrehozták a kari tanácsot, és pótolták az ügyviteli hiányokat: matrikulák, iktatókönyv, irattár, katalógusok, analitikus programok. Idén áprilisra elkészült a fakultás akkreditációs iratcsomója, amelyet még nem adtak le. Most már biztosítani tudják azt az oktatási szintet, amelyet a kettős képesítést nyújtó fakultások egyetemi normatívája megkövetel. Három szakon - történelem, bibliai tudományok és valláspedagógia - mesterképzés is indult. - Az egyházban ellenséges vélemény alakult ki a fakultással szemben, de Molnár János hangsúlyozta, hogy ennek nincs reális alapja. Az ellenérzések személyi ellentétekből származnak. Szerinte az egyházi vezetés nem tette meg azokat a lépéseket, amelyek tisztáznák és eloszlatnák a nézeteltéréséket. A fakultáson nincs ellenteológia, sem céés /CE Szövetség/ teológia. - Gondot okoz az épülethiány. Jelenleg a fakultás a teológia épületében működik. A teológia rektora, Kovács László Attila az utóbbi két évben lehetővé tette a teológia tantermeiben a délutáni és esti oktatást. - Az egyházkerület és Sapientia Alapítvány között nem történt semmilyen megegyezés. Molnár János azt szeretné, hogy az egyházkormányzat ne tekintse mostohagyermekének a fakultást, hanem édesgyermekének, miként a teológiát, az asszisztensképzőt vagy akármelyik kollégiumot, hisz ezt a tanárképzőt is az egyház hozta létre. /Somogyi Botond: Nem lehetünk egymás ellenségei. Az egyház nem mondhat le az értelmiségiekről. Interjú a Református Tanárképző Fakultás dékánjával, dr. Molnár János professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2000. november 17.

Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki tisztének betöltésére eddig három személy neve merült fel a beérkezett jelöltlistákon. Több egyházmegye a jelenlegi püspököt, dr. Csiha Kálmánt javasolta a tisztségre, aki viszont bejelentette, hogy nem vállalja az újabb jelölést. A legesélyesebb jelölt Pap Géza, a kolozsvári felsővárosi református lelkész, akit eddig tizenegy egyházmegye jelölt. A harmadik jelölt, Molnár János teológiai professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanár karának dékánja, a zsoboki Bethesda árvaház és szórvány bentlakás igazgatója. A tisztújításra december 1-én kerül sor. /Hárman pályáznak a püspöki tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Dr. Csiha Kálmán püspök pásztorlevében bejelentette, hogy a lelkipásztorok 70 éves korukban nyugdíjba mennek. Ez alól ő sem akar kivétel lenni. Hálát adott Istennek, hogy tíz esztendeig püspökként szolgálhatta népét és egyházát. Ezalatt 218 új épületet, köztük a 34 új templomot emeltek. Az eltelt évtized nem csak örömöt hozott, sok volt a meg nem értés, félreértés és széthúzás az egyházon belül is. - A jövőben a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata püspök elnöke címet megtartja. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2000. november 21.

Molnár János teológiai professzort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanár karának dékánját, a zsoboki Bethesda árvaház és szórvány bentlakás igazgatóját több egyházmegye jelölte a püspöki tisztségre. Kijelentette, hogy elvállalja a jelölést. Szükségesnek tartja az egyház igei, hitvallási és adminisztratív egységének a megtartását és kiépítését, a zsinatpresbiteri elvek következetes alkalmazását. Ezzel tulajdonképpen a világiaknak az egyházi életbe történő bevonását szeretnék elérni. A püspökjelölt lényegesnek tekinti ugyanakkor az egyházmegyék és gyülekezetek autonómiájának a biztosítását. El kellene készíteni az egyház szociális és turisztikai térképét. Szükségesnek tekinti egy állandó egyházi képviseleti irodának a megnyitását Bukarestben, amely nemcsak az RMDSZ-el, hanem a kormánnyal, a nagykövetségekkel is tartaná a kapcsolatot. Az egyházon belüli ébredési mozgalmakról elmondta, hogy támogatja a tanulmányi központok létrehozását Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Szerinte amennyiben az egyházkerület fellendíti a belmissziós munkát, a jelenlegi ébredési mozgalmak betagolódnak az egyházi struktúrába és életbe. /Papp Annamária: Molnár János: Ha megválasztanak, azt nem tartom sem győzelemnek, sem dicsőségnek, hanem szolgálati megbízatásnak" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2000. december 6.

Dec. 13-án választ püspököt az Erdélyi Református Egyházkerület. A tisztségre Pap Géza /Kolozsvár/ tiszteletest jelölte a legtöbb egyházmegye. A másik jelölt dr. Molnár János teológiai professzor. Pap Géza a munka megosztására, az egyházi testületek megerősítésére helyezné a hangsúlyt, Molnár János pedig az egyházi diplomáciára. Mindkét jelölt kijelentette: szívesen állna az átvilágító bizottság elé. /Gazda Árpád: Kolozsvári jelöltek közül választja ki vezetőjét az Erdélyi Református Egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2000. december 12.

Dec. 12-én tartja tisztújító közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezt megelőzően, dec. 11-én az Igazgatótanács ülésezett, amelynek napirendjén a püspökválasztás előkészítése szerepelt. Hat évenként tartanak tisztújítást. Ez alkalommal megújítják az összes egyházkerületi tisztségviselő mandátumát, püspököt, főjegyzőt, főgondnokot, generális direktort, aljegyzőt, igazgatótanácsi tagokat, bizottsági képviselőket stb. választanak. A jelöléseket a kerület 16 egyházmegyéje teszi meg. Az egyházkerületi tisztségviselők személyéről titkos szavazással döntenek. A közgyűlésben hivatalból részt vesz az egyházkerület püspöke, a főjegyző, főgondnok, gondnok, generális direktor, a fegyelmi bizottság tagjai, illetve az egyházmegyék lélekszámától függően egyházi és világi küldöttek. A református egyház alapszabályzata értelmében az önálló és állandó lelkészi állást vagy lelkészi képesítéshez kötött rendes tanári állást viselők közül választhatnak püspököt. A közgyűlésnek Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkész és dr. Molnár János teológiai professzor közül kell választania püspököt. Pap Gézát 15, dr. Molnár Jánost pedig 4 egyházmegye jelölte. Többen dr. Csiha Kálmán jelenlegi püspököt is jelölték, aki azonban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul- Dr. Molnár János teológiai professzor csupán Csiha Kálmán visszalépése után jelentette be, hogy vállalja a jelölést. Mint fogalmazott, a püspök iránti tiszteletből nem indult volna Csiha Kálmán ellenében. Pásztori Kupán Gerő István nagyenyedi lelkész neve is felmerült, aki szintén úgy döntött, hogy nem vállalja a jelölést. A főjegyzői (püspök-helyettesi) tisztségre Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, Molnár János teológiai professzort és Vetési Lászlót, az egyházkerület szórványügyi szakelőadóját jelölték. A generális direktori tisztre Ötvös József vásárhely-cserealji lelkészt, Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Baczoni Sándor szovátai lelkészt, Kiss Jenőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanárképző tanárát és Vetési Lászlót javasolták. Dr. Molnár János 1955-ben született Zsibón. 1974-ben érettségizett és felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. A doktori szigorlatot 1990-ben tette le. 1980-1983 között segédlelkész a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben. Az akkori egyházi vezetőség egyik napról a másikra mint nem kívánatos személyt 1983-ban áthelyezte Apátkeresztúrra, 1986-ban pedig felfüggesztette helyettes lelkészi szolgálatából. 1986-ban az Erdélyi Református Egyházkerület fogadta be, a kolozsvári belvárosi gyülekezetben segédlelkész. 1986-tól teológiai előadótanár és professzor. 1998-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karának dékánja és tanszékvezetője. Tudományos munkássága: hat önálló kötet, ötven szaktanulmány, negyvenöt egyházi, pedagógiai és szakkérdésekkel foglalkozó újságcikk. A Református Nőszövetséggel közösen Zsobokon létrehozták a Bethesda gyermekotthont és szórvány-iskolaközpontot, Kolozsváron az Aksza missziós házat, Farnason pedig öregotthont. Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. 1978-ban végezte tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1979-től Bukarestben segédlelkész. 1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgál. 1988 decemberétől kolozsvári felsővárosi lelkész. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Molnár János és Pap Géza közül választanak püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2000. december 13.

Dec. 12-én Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkészt választották Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. 148-an Pap Gézára, 58-an Molnár János teológiai professzorra szavaztak az egyházkerületi közgyűlés tagjai közül. Az igazgatótanács javaslatára dr. Csiha Kálmánt tiszteletbeli püspöknek, Mártha Ivort pedig tiszteletbeli főgondnoknak nevezték ki. Csiha Kálmán távozó püspök kijelentette: arra kell vigyázni, hogy a szekularizáció rossz hatásai ne kerüljenek az egyházba. A legfontosabb dolog a jellemző erdélyi lelkiség megtartása. A közgyűlés az összes egyházi és világi tisztségviselő mandátumát is megújította. Főjegyzőnek (püspök-helyettesnek) Kató Bélát választották 91, generális direktornak Ötvös Józsefet 88, ügyvezető főgondnok Tonk Sándort 105, főgondnoknak Nagy Ákost 68 és Tonk Istvánt 54, világi főjegyzőnek pedig Őri Lázár Lászlót 63 szavazattal. /Papp Annamária: Pap Géza az új erdélyi református püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2001. február 16.

Gazda József, a kovásznai RMDSZ elnöke javasolta, hogy márc. 15. megünneplését hozzák ki a művelődési ház belső udvaráról, és vonják be Orbaiszék falvait is. Az ünnepi műsor forgatókönyvének összeállítását Molnár János tanárra bízták. /Március 15. Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-78




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998