udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Molnár Kálmán

1998. november 13.

Nov. 13-án Zilahon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésén az újonnan választott tisztségviselők esküt tettek. Előzőleg több magyar intézmény postaládájába Tőkés-ellenes cédulákat dobtak be. Az ünnepi istentiszteletet követő egyházkerületi közgyűlés célja a tisztújítás, az új igazgatótanács megválasztása volt. Az ünnepélyes püspökbeavató istentiszteletet előtt Tőkés László nyilatkozott a Szabadságnak: "Nem örömünnep számomra ez a nap, hanem inkább a viszonylagos megnyugvásé. A tiszai árvízhez hasonlatosan kavarodtak fel az utóbbi hetekben az egyházkerületünkben, a magyarságunk körében élő ellentétek, de ma egy fegyelmezett gyűlés keretében mindezeket az indulatokat sikerült mederbe terelni. Sokan azt hiszik, püspöknek lenni csak dicsőséget jelent: ez nem így van. Ez a funkció egy nagy terhet, keresztet is jelent. Én sokszor állok azon a ponton, hogy visszavonuljak, de a felém áradó bizalom miatt végső soron nincs jogom megtenni ezt." A zsúfolásig megtelt templomban az újraválasztott püspök nagyszabású beszédet tartott, melynek alapgondolata a hamis prófécia és a báránybőrbe bújt és bújtatott farkasok kérdésköre volt. Szavainak különleges súlya volt itt, ebben a református templomban. A beszédet egy mondatban talán így lehetne summázni: szövetség a jövendőért. Virág Károlynak kellett felolvasnia a választásról szóló jelentést, ezt először megtagadta, majd a szünet után mégis felolvasta. A közgyűlés ezt elfogadta, tehát a püspökválasztás eredménye végleges. Gavrucza Tibor lelkész megbékélésre szólított fel. A közgyűlés megszavazta, hogy indítsanak segélyprogramot a máramarosi és kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár a magyar kormány nevében üdvözölte a közgyűlést, a püspököt és bejelentette, hogy létrehozzák az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság oktatásügyének támogatására. - Egy-egy mondat a laudációkból: Molnár Kálmán esperes: "A szavazatok mögött ott van Isten akarata". Forró László zilahi lelkipásztor: "A szinte csodamód megmaradott egységért köszönet mindenkinek". Németh Zsolt: "a magyar állam az erdélyiek szülőföldön való maradásáért minden eszközzel harcolni fog". /Kerekes Edit, Szabó Csaba: Beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14., Itt az alkalom az ébredésre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./

1999. december 21.

Tövisháton december 19-én emlékeztek a tíz évvel ezelőtt történtekre. A krónikások, a videokamerások teljességgel hiányoztak Menyőből, a templomból és a szilágycsehi művelődési házból. A felújított menyői református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Ott kell folytatni a forradalmi változtatásokat, ahol 1989-ben elkezdték, mondta. A sorsfordító napokra emlékezett Baksai Károly egyházközségi főgondnok, Tőkés István teológiai professzor, Seres Dénes szilágysági és Csapó József bihari szenátor, Mátyus Éva, a zsibói RMDSZ-szervezet megbízottja, Molnár Károly akkori szilágycsehi lelkész, a zilahi egyházmegye mostani esperese, Ady Áron akkori egyházközségi gondnok, Varga Jenő szemtanú, Virág Károly akkori szilágyfőkeresztúri lelkész, Gazda István temesvári lelkipásztor. Kovács Zoltán főgondnok a királyhágó-melléki egyházkerület díszoklevelét nyújtotta át Menyő és Désháza keresztény népének a 10 évvel ezelőtti helytállásért. Egyéni kitüntetésben részesültek a désházai polgári őrszolgálat egykori részvevői. Szilágycsehen Csapó József és Tőkés László mondott beszédet. Az ünnepségre románok is eljöttek, ezért Tőkés László románul is emlékeztetett a 10 évvel ezelőtti példás összefogásra. Molnár Kálmán ismertette a Tövisháti emlékezések 1989-1999 című kötetet, amely a zilahi egyházmegye gondozásában jelent meg. /Évfordulós ünnepség Menyőben és Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2000. február 7.

A febr. 6-án megrendezett Zilahi Közéleti Fórum résztvevői nyilatkozatot adtak ki, melyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Seres Dénes RMDSZ-szenátor, megyei elnök, Vida Gyula parlamenti képviselő, Molnár Kálmán esperes és Kovács Zoltán főgondnok, az RMDSZ-választmány elnöke írt alá. A nyilatkozat szerint a romániai magyar közösség alapvető célkitűzése a tulajdonjog és a tulajdonviszonyok helyreállítása, az elkobzott ingatlanok, vagyontárgyak visszaadása. Átfogó, mindenre kiterjedő jogszabályra van szükség. Románia kormányának rendeznie kell az ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, beleértve az egyházi ingatlanokét is. Erre kötelezi saját programja, választópolgároknak tett ígérete és nemzetközi kötelezettségvállalása is, így az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1123. számú határozatának 12-es pontja. A hatályos jogszabályokat tartsák tiszteletben, és rendelkezéseinek szerezzenek érvényt, jelesül az 1999/83. számú sürgősségi kormányrendeletnek, mely ugyan visszaszolgáltatja a zilahi református egyház ingatlanát, de a tényleges birtokba helyezés mindmáig nem történt meg. A nyilatkozatban kérték az RMDSZ-t mint a romániai magyar közösség érdekvédelmi és közképviseleti szervezetét, mint a jelenlegi kormánykoalíció tagját, használjon fel minden politikai eszközt arra, hogy az egyházi ingatlanok is visszakerüljenek jogos tulajdonosaik birtokába. Ebben kell szerepelnie a Zilahi Református Wesselényi Kollégium elkobzott épülete immár egy évtizede húzódó ügyének is. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 7./

2000. február 9.

Az RMDSZ megalakulásának tizedik évfordulójára megjelent a Tövisháti emlékezések, 1989-1999 című könyv. A dokumentumkötet szerkesztője, egyik szerzője Molnár Kálmán szilágycsehi református lelkipásztor közreadta 1989 decembere második felében írt naplójegyzeteit. Külön fejezet szól Tőkés László menyői meghurcoltatásáról Ezek az emlékezések forrásanyagot is nyújthatnak későbbi korok történészeinek. /Fejér László: Tövisháti emlékek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ A könyv azon emberek emlékeit rögzíti, akik ott voltak, amikor a "rebellis temesvári papot" 1989-ben Szilágymenyőbe helyezték. Abban reménykedtek, hogy Tőkés Lászlót sikerül majd elszigetelni: leszerelték a Mineu /Menyő/ helységnévtáblát. /Szabó Csaba: A szabadság szilágymenyői csillaga. Emlékirat Tőkés László tövisháti száműzetéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2000. június 26.

Az erdélyi milleniumi rendezvénysorozat keretében jún. 24-én tartották meg Szilágycsehben a Szilágycsehi és Tövisháti Népfőiskola alakuló fórumát. Molnár Kálmán tövisháti református esperes több hónapos előkészítő munkájának köszönhetően jött létre ez a fórum. A népfőiskola helyi megteremtésével azt szorgalmazzák, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges szakinformációt, a különféle magyarországi támogatási, pályázati lehetőségeket megismertessék az érdekeltekkel, ugyanakkor a magyarságtudatot ápoló előadásokkal rendszeresen eljussanak a vidék emberéhez. A fórumra Szilágycsehbe érkezett dr. Inotay Ferenc magyar országgyűlési képviselő, a Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke, dr. Kis Boáz lelkész, a Collégium ügyvezető elnöke, dr. Wallendums Árpád, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, Kocsis István és dr. Zétényi Zsolt magyarországi történészek. Dr. Inotay Ferenc hangsúlyozta: milleniumi fórum a Szent Korona országai közösségének, a magyar királyság ezer évvel ezelőtt történt megalakulásának emlékező fóruma is. A népfőiskola szerepe a határon túli magyarság körében elsősorban a magyarságtudat megőrzése és ápolása. Kocsis István a Szent Korona tanáról tartott előadást. Dr. Zétényi Zsolt előadásában arra kereste a választ, hogy törvényszerű volt-e Trianon? A trianoni döntés minden szempontból hibásnak és nemzetközi szinten károsnak bizonyult. Ezután a résztvevők megalakították a térség népfőiskoláját. Sajnálatos módon a tövisháti falvak többségéből nem jöttek el a lelkipásztorok. /Makkay József: Magyar népfőiskola alakult Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2000. július 13.

Júl. 9-én tartották meg Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye főrendezvényét a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében, Tőkés László püspök részvételével, istentiszteletekkel, ünnepi műsorral, könyvbemutatókkal, koszorúzással, kiállítással. A belvárosi templomban tartották meg az ünnepi istentiszteletet, a másik helyszín a Kálvineum volt, jelenleg művelődési ház, ahol a hívek bérlőkként jelentek meg egykori saját otthonukban. Apa és fia címmel a két Wesselényiről tartott előadást dr. Kovách Géza, a Zilahról Aradra elszármazott történész. Ismertették Kovács-Kuruc János helytörténész Szilágysági magyarok című munkáját, továbbá a Molnár Kálmán esperes Tövisháti emlékezések 1989-1999 című, a menyői száműzetésről szóló könyvét. Fellépett a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kórusa, majd megkoszorúzták a Wesselényi-szobrot és az Ady mellszobrot. A kanadai származású Brian Johnston fotókiállításán a zilahi egyházmegye műemléktemplomait mutatta be. Brian Johnston hét éve él Romániában, a Kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben angol nyelvet és zenét tanít. Tőkés László püspök hirdetett igét az épülő zilah-ligeti református templomban. Kifejtette: "A jövendőt keresve az Urat tartjuk hajlékunknak, mert aki templomot épít, az toronyiránt halad, az Úr felé a kiutat keresve". A Szilágyságban a legjobb az egyházi demográfiai mutató, mert népe belegyökerezett múltjába. /Fejér László: Világtalálkozói vasárnap rendezvényei. "A Szilágyság újrafelfedezése" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2000. augusztus 14.

Aug. 12-én megkezdődtek Szilágycsehen a IV. Tövisháti Napok rendezvényei, a Tövisháti Művelődési Egyesület és a református egyházközség szervezésében. Molnár Kálmán, a zilahi egyházmegye esperese üdvözölte a vendégeket, majd Baksai Károly, az egyesület elnöke mondott beszédet. A történelmi előadások sorát Dr. Zétényi Zsolt, volt magyarországi országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki a Szent István-korszak és Trianon összefüggéseiről beszélt. Felvetette a ″vándorló honfoglalóállam″ létének lehetőségét, kitért Szent István tetteinek szükségességére de egyben fájdalmas, hagyományromboló voltára is. Trianonnal kapcsolatban megjegyezte: egy jól szervezett, az együttélés terén évszázados tapasztalattal bíró soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot hoztak létre. Varga D. István szilágycsehi történész a tövisháti (szilágycsehi) helynevekről tartott előadást. A Magyar Házban megnyílt Szilágycseh fiatal hivatásos festőművészének, Váncza Editnek a tárlata, majd az elszármazottak találkozója következett. /Szabó Csaba: A lélekforradás ünnepe Szilágycsehben. Megnyíltak a IV. Tövisháti Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2000. augusztus 16.

A IV. Tövisháti Napok rendezvényei aug. 12-én Szilágycsehen, a Magyar Házban folytatódtak az elszármazottak találkozójával. Aug. 13-án, vasárnap a református és római katolikus templomban hálaadó istentiszteletet tartottak, majd a több mint félezres tömeg megkoszorúzta a református templomudvaron felállított millecentenáriumi kopjafát, ezután a katolikus templom előtt a millecentenáriumi keresztet és emléktáblát. /Molnár Kálmán: Véget értek a IV. Tövisháti Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2000. október 12.

Okt. 11-én rendhagyó lelkésztalálkozóra került sor Szilágycseh kisvárosban, ahol Molnár Kálmán esperes indítványára azok a református lelkészek gyűltek össze, akik 1956-ban kezdték el Kolozsváron teológiai tanulmányukat. Harmincan végeztek egykoron, emlékezett az esperes, mára csak tizennyolcan maradta a lelkészi pályán. A találkozón Tőkés László püspök is részt vett; ő hozta el az egyházkerület millenniumi zászlóját. Az istentiszteletet Tőkés László püspök tartotta. /Szabó Csaba: "Emlékezzél meg az egész útról..." Lelkésztalálkozó Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2001. február 26.

Két egyházmegye - a zilahi és a szilágysomlyói - presbiterei tanácskoztak febr. 24-én Zilahon. A tanácskozást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és főgondnoka hívta össze. Tőkés László püspök megnyitójában jelezte, az egyházi fegyelem megszilárdítása érdekében szükséges a találkozó. A jelenlévők tiltakoztak amiatt, hogy az iskola vezetése a visszahívott lelkészek helyett, esperesi jóváhagyás nélkül, a Sulyok István főiskolán végzett vallástanárokkal oldotta meg a hitoktatást. Az iskolában a múlt hét közepén törvényszéki végrehajtók kötelezték László Kálmánt, az egyház által kinevezett gondnokot a kollégium raktárának és leltárának átadására. /Megvitatták a kollégium-botrányt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./ A zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében az iskolafenntartó Zilahi és Szilágysomlyói Református Egyházmegyék Presbitériumának febr. 24-ei zilahi nagygyűlése nyilatkozatot fogadott el, amely több követelést tartalmaz: Seres Magda igazgató önkéntes visszavonulása vagy állásából való leváltása, a kialakult helyzetért felelős Szilágy megyei tanügyi főfunkcionáriusok és RMDSZ-tisztségviselők felelősségre vonása, az egyházellenes perbe bekapcsolódott és egyházellenes magatartást tanúsító kollégiumi tanárok önkéntes lemondása vagy leváltása. A nagygyűlés számos egyházi, civil és politikai szervezethez, többek között a testvéregyházakhoz, az erdélyi magyarsághoz, "román testvéreinkhez", Ion Iliescu elnökhöz és Adrian Nastase miniszterelnökhöz, az RMDSZ elnöki hivatalához, az RMDSZ platformjaihoz fordult támogatásért. Amennyiben e felhívás eredménytelen marad, a nagygyűlés kész a strasbourgi bíróságokhoz, a Kereszténydemokrata Unióhoz fordulni. A nagygyűlés küldöttséget menesztése Bukarestbe, az illetékes minisztériumokhoz, az állam-, illetve kormányfőhöz, "peres és fegyelmi eljárás beindításának megfontolása egyházunk vezetőinek megrágalmazása és egyházi, iskolai, valamint közéleti visszaélések és vétségek tárgyában", továbbá kilátásba helyezték a polgári engedetlenség eszközeinek igénybevételét is. A nyilatkozatot Tőkés László püspök, Molnár Kálmán és Lukács József esperesek, Kovács Zoltán, Baksay Károly, Márkus László főgondnokok írták alá. /Presbitériumi nagygyűlés a zilahi református kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2001. június 9.

Jún. 8-án tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület évi közgyűlését Nagyváradon. Az egyházkerületben dúló viharok nyomán leköszönt főgondnok, egyházkerületi aljegyző és a fegyelmi bizottság tagjai helyére újakat választottak. Délután a 32 napirendi pont közül csak a negyedikig, a püspöki beszámoló meghallgatásáig jutottak el a résztvevők. Tőkés László püspök a jó hírek közlése - a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületének visszakapása, a magyarországi Református Egyházi Zsinat határozata, miszerint a határon túli református egyházakat 40 millió forinttal segíti, amelyből a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek 8 millió jut, az Erdélyi Református Egyházkerülettel kialakuló együttműködés - mellett, az RMDSZ-szel való ellentétekről szólt a püspök. Tőkés László javaslatára a közgyűlés állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélik, hogy az RMDSZ Szilágy megyei szervezete fegyelmi eljárást folytatott Molnár Kálmán esperes ellen. Tiltakozásukat fejezték ki az ellen is, hogy Csóka Dezső lelkipásztort az RMDSZ képviselője saját kerületében elzavarta egy kopjafaállításról; hogy Mikló Ferenc lelkészt a nagyszalontai RMDSZ zaklatta, amiért március 15-re meghívta a hajdúvárosba Csurka Istvánt; a püspök ellen is fegyelmi eljárást kezdeményezett a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és az országos ügyvezető elnök; a zilahi Wesselényi Református Kollégiumban tovább folynak az erkölcsi, politikai és anyagi kárt egyformán okozó megnyilvánulások. A püspök kitért az 1998 óta tartó belső feszültségre, az egyházi fegyelem hiányára, az egyházbomlasztó kísérletekre, a napvilágra került visszaélésekre. - Az Erdélyi Egyházkerületben nagyon elmérgesedett a helyzet, erősödik a belső szektásodás. Fennáll az egyházszakadás veszélye, amelyet csak összefogással lehet elhárítani. Ez létkérdés - mondta többek között. /T. Szabó Edit: Létkérdés az összefogás. Közgyűlést tartott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

2001. szeptember 18.

Kettős tanévnyitója volt az idén a Zilahon a Református Wesselényi Kollégiumnak. Szept. 15-én került sor az állami jellegű ünnepélyre, szept. 16-án pedig az egyházira. Igét hirdetett Tőkés László püspök. Tolnai István, az egyházkerület tanácsosa felsorolta mindazokat a lépéseket, amelyeket a kerület foganatosított a kollégiumi intézményt ért különböző sérelmek orvoslására, és rámutatott azokra az esetleges rendelkezésekre, amelyek véget vethetnének az áldatlan helyzetnek. Az istentisztelet után az egybegyűltek tiltakozó menetben indultak az egykori Wesselényi Kollégium épületéhez. /Sz.Cs.: Kettős tanévnyitó a Wesselényi Kollégiumban. Tiltakozó menet az iskola egyházi épülete előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./ Tanévnyitó istentiszteletet tartottak szept. 16-án Tőkés László püspök részvételével Zilahon. Megjelent Vida Gyula parlamenti képviselő, Fekete Károly alpolgármester, a két szilágysági ref. egyházmegye esperese, gondnokok, több ref. gyülekezet képviselői. Molnár Kálmán, a Zilahi Református Egyházmegye esperese ismertette a középiskola "áldatlan állapotát". Tőkés László püspök hangoztatta, hogy "aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista" a "hatalommal szövetségben eltérítőket" felszólította "adják vissza az iskola kormányrúdját". Ismertette a történelmi egyházak vezetőinek Kolozsvárt aláírt állásfoglalását ingatlan-, státustörvény- és iskolaügyben, a négypontos dokumentumot Csüry István generális direktor olvasta fel, eszerint azt várják el, hogy az RMDSZ tegyen sürgős lépéseket az iskolaügy megoldásáért. Tőkés László szerint a Szilágy megyei RMDSZ a román hatóság oldalán sorakozott fel, a konfliktust dűlőre viszik, de reméli, Seres Magdolna igazgatónő magától távozik. Ismertette, hogy az etikai bizottságnál eljárást indított ellene Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke, valamint Takács Csaba országos ügyvezető elnök, ám ezzel még az SZKT-nek kell foglalkoznia. - Idén három kilencedik osztály indult a ref. középiskolában, egy filológiai és két informatikai osztály. Az 50 végzett tanulóból eddig 31-et vettek fel egyetemre, főiskolára. /(Fejér László): Kettős tanévnyitó. Tőkés szerint, aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2001. szeptember 24.

Kolozsváron ülésezett szept. 21-én az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. Jelen volt: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kelemen Hunor, a SZET elnöke. Markó Béla szövetségi elnök utólag elmondta, bár viszonylag foghíjas volt a jelenlét, a vita hasznosnak bizonyult. Sok fontos vélemény hangzott el a státustörvényről, az oktatás helyzetéről, az egyetem kérdéséről, a magyarországi támogatási rendszerek működéséről, illetve működési zavarairól. /(Csomafáy Ferenc): SZET-ülés Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A romániai magyar civil szervezetek, és az egyházak képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) ülésén Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködésre helyezte a hangsúlyt. A kormányfő nacionalista retorikája arra enged következtetni, hogy tudja, Románia nem lesz NATO-tag, tehát megengedheti magának e kevésbé eukonform magatartást a kisebbségi kérdésekben. Markó kiemelte: sikerült kiharcolni egy önálló magyar középiskolát Aradon, és remélik, hogy a második évharmadtól Máramarosszigeten is megvalósítható lesz ez. Októberben indul a Sapientia Tudományegyetem, amelynek akkreditálásáért az RMDSZ nehéz politikai küzdelmet folytatott. Szintén az RMDSZ érdeme, hogy a földtörvény nem rossz irányba módosult. Az egyházi ingatlanok kérdésében nem sikerült eredményt elérni. Markó kritizálta, hogy az RMDSZ egyes platformjai ahelyett, hogy ideológiai műhelyként működnének, puccsot terveznek. Csép Sándor, a MÚRE elnöke arra kérte a szövetségi elnököt, reagáljon Adrian Nastase miniszterelnök kijelentésére, amelyben a romániai magyar sajtót "tudati manipulálással" vádolta, és leváltással fenyegette azokat az iskolaigazgatókat, akik tudtával különböző "import" tankönyvekből oktatnak. Ami a tankönyveket illeti: a román-magyar kormányközi vegyes bizottságban elfogadták a román fél azon óhaját, hogy tanszerekkel és tankönyvekkel támogassa a magyarországi románokat, ilyen összefüggésben tehát szintén érthetetlen a kormányfő kifogása. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a kormányfő kijelentése fölerősíti a nacionalista hangokat. Kántor szerint az RMDSZ-nek sokkal határozottabban kellene fellépnie ez ellen, mint ahogy számos más ügyben is. Példaként Kolozsvár helyzetét említette, ahol továbbra is folyik a szélsőséges polgármester regnálása. Markó válaszában kijelentette: Kolozsvár helyzetét talán a helyi RMDSZ vezetéstől kellene elsősorban számon kérni. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az RMDSZ vezetőinek nem lenne szabad egyformán kezelni a BBTE, illetve a Sapientia ügyét, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az önálló struktúra kialakítására az állami egyetemen. Veres Valér, a Román Doktorandusok Szövetségének (RODOSZ) vezetője Wanek Ferenc szavait kiegészítve elmondta: addig, amíg a Sapientia Tudományegyetemre forint milliárdokat költenek, a BBTE-n anyagi fedezet híján idén nem tudják beindítani a vendégtanárprogramot. Válaszában Markó Béla úgy értékelte: Sapientia-ügyben az RMDSZ nem lehet címzettje azoknak a bírálatoknak, amelyek tulajdonképpen a szakmát illetik. Egyetértett abban: nem állhat elő olyan helyzet, hogy a Sapientia gyengítse a BBTE-t. Arra kell törekedni, hogy a BBTE megerősödjön - hangoztatta. Kötő József EMKE-elnök szerint is túlságosan sarkított a magánegyetem és a BBTE szembeállítása. A státustörvénnyel kapcsolatban Takács Csaba kifejtette: ha felkérik, az RMDSZ vállalja az igazolványt igénylők regisztrációját. Egyes vélemények szerint sem az RMDSZ, a SZET pedig semmiképpen sem vállalhat szerepet az ajánlások kiállításában. Mások szerint ezeknek az ajánlószerveknek minél szélesebbnek kell lenniük, nagy hiba volna kihagyni belőlük az egyházakat. - Kelemen Hunor ismertette annak a háromtagú helyzetfelmérő bizottságnak az állásfoglalását, amelyik a helyszínen igyekezett tájékozódni a zilahi Wesselényi-kollégiumban kialakult válságról. A konfliktus nem elvi, hanem személyes jellegű. A Molnár Kálmán esperes és Seres Magda igazgató közötti nézeteltérést az érvényben levő törvények eltérő értelmezése váltotta ki, a választási kampány ideje alatt azonban egyesek megpróbálták ezt RMDSZ-konfliktussá fokozni. A SZET-elnök visszautasította Tőkés László Királyhágómelléki református püspök kijelentéseit, aki az iskola "újraállamosításával" vádolta az RMDSZ-t. /Nincs döntés az ajánló szervezetről. Ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2001. november 30.

Dec. 1-jén tartja meg fórumát a szilágycsehi Tövisháti Népfőiskola december 1-jén, a szilágycsehi Református Egyházközség gyülekezeti központjában. A következő értekezések hangzanak el: dr. Kiszely István: Őstörténet - Mit adott a honfoglaló magyarság a keresztény Európának, Kocsis István: A Szent Korona misztériuma és annak időszerűsége. Mátyás kora, dr. Gidai Erzsébet: Az EU-csatlakozás gazdasági vetülete, avagy a globalizáció csapdái magyar szemszögből. Kitekintés a határon kívüli magyarság helyzetére, Molnár Kálmán esperes: Olosz Lajos emlékezete, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepi műsorban fellép a szilágycsehi vegyeskórus, és Olosz Lajos költeményeiből hangzanak el szavalatok. /Tövisháti népfőiskolai fórum szombaton. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2001. december 3.

A szilágycsehi Tövisháti Népfőiskola a vidék anyanyelv- és nemzeti identitásápoló fórumaként idén másodszor hívott meg jeles magyarországi szakembereket előadást tartani. Dr. Kis Boáz református lelkész, a Magyar Népfőiskolai Kollégium elnöke, dr. Kiszely István őstörténet-kutató, magyarországi, németországi és egyesült államokbeli egyetemek professzora, Kocsis István történész, egyetemi előadótanár és dr. Gidai Erzsébet professzor asszony, országgyűlési képviselő voltak az előadók. Kocsis István történész a Szent Korona misztériumáról és annak időszerűségéről tartott előadást. Dr. Kiszely István kifejtette: a hun-avar-magyar hármas népvándorlás egyazon törzsi eredetet igazol, olyan közép-ázsiai gyökereket, amelyeknek nincs közük a finnugor származáshoz. Tana nem új, hiszen ezek a kutatások az 1800-as évek eleji történelmi írásokban még jelen voltak. Azután tüntették el azokat és agyalták ki az új magyar őstörténetet, amelynek nincs köze a valósághoz. Dr. Gidai Erzsébet volt MIÉP-es, ma független képviselő többek között Magyarország EU-s csatlakozását értékelte, hangsúlyozva: a csatlakozás előfeltétele a Kárpát-medencei magyarság helyzetének megnyugtató rendezése kell legyen. Molnár Kálmán esperes Olosz Lajos költő és egyházkerületi főgondnok születésének 110. évfordulójára emlékezett. /Makkay József: Magyar múltunk a jövő tükrében. Tövisháti népfőiskolai fórum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2002. szeptember 19.

A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2002. október 3.

Az elmúlt hét végén Szilágycsehben is megemlékeztek Fadrusz János szobrászművész Wesselényi szoborkompozíciója leleplezésének 100., a Zilahi Református Wesselényi Kollégium alapkőletételének 100., Ady Endre születésének 125. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról. A megemlékező ünnepségre a szilágycsehi református templomban került sor, ahol a helybeliek mellett részt vett Budapest kőbányai református gyülekezetének egy csoportja is. Molnár Kálmán esperes fájlalta, hogy a helyi román és magyar tudósítók többsége politikai ügyet csinált az egyházi megemlékezésből. /K. Zs.: Szilágycseh is megünnepelte Wesselényi emlékét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2003. január 20.

Jan. 18-án Zilahon egyházi ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a református egyház hivatalosan is átvehette az 1948-ban elkobzott művelődési házat, a Kálvineumot. Jelen volt az RMDSZ több tisztségviselője, Zilah magyar alpolgármestere és a megye magyar alprefektusa is. Felolvasták Zilah román polgármesterének levelét, amelyben jelezve, hogy az "állami közvagyon" átadása számára nem jelenthet ünnepet. Tőkés László püspök beszédében rámutatott: az idegen hatalom által elkobzott jogaink visszaszerzése akkor lehetséges, ha hiszünk benne. A nagyváradi püspökség épületét hosszú évek kemény pereskedésével sikerült visszaszerezni, a Kálvineumot kormányhatározattal juttatták vissza. Kifejtette: a román-magyar alapszerződés, amely a két ország egykori szocialista kormányainak műve volt, árulás a javából, amelyből az RMDSZ akkori vezetése is kivette a részét. Az alapszerződésben még utalás sincs az elkobzott egyházi javak visszaadására. A püspök elítélően szólt a zilahi helyzetről, ahol tovább folyik a Szilágyság egyetlen magyar középiskolájának, a Református Kollégiumnak az újraállamosítása, ezúttal RMDSZ-segédlettel. Molnár Kálmán esperes bírálta a magyar nyelvű helyi sajtót, amely ferdítve mutatja be a zilahi helyzetet, azt a látszatot keltve, hogy a visszásságokért az egyház a hibás. Szilágyi Zoltán kollégiumi lelkész-tanár szerint akkor lehetne igazán örülni, ha a Wesselényi Kollégium épületét is visszakapták volna. /Makkay József: Háromszáz épületből visszakaptak egyet. Hálaadó egyházi ünnepség a zilahi Kálvineumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2004. január 27.

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének január 23-án tartott tisztújító közgyűlésén a 250 küldöttből mintegy 220 jött el. A szövetség belső ellenzéke nem hallatta a hangját. Seres Dénes elnök beszámolójában kiemelte, hogy a Szilágy megyei lobbi döntő módon befolyásolta az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának meghatározását. A vegyes tannyelvű általános iskolákban gyakran a magyar osztályokban is románul tanítják a tantárgyak nagy részét – azzal az indoklással, hogy a "kollégák" katedrája másképpen nem kiegészíthető. Magyar pedagógusok szívesen nem vállalnak vezető tisztségeket az iskolában, emiatt több oktatási intézmény vezetősége maradt magyarok nélkül. Az etikai bizottság jelentette, hogy Molnár Kálmán, a zilahi református egyházmegye esperese és az RMDSZ városi szervezetének elnöke közötti viszály nem rendeződött. A küldöttgyűlésen ellenjelölt hiányában Seres Dénes szenátor vállalta az újabb négy évre szóló elnöki mandátumot. /Józsa László: Újraválasztották Seres Dénest. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2004. szeptember 20.

Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke jelenlétében avatták fel szept. 19-én Zilahon a zilahligeti református templomot. A mintegy félezer férőhelyes templom a felszentelés alkalmából zsúfolásig megtelt. A legnagyobb magyar ellenzéki párt elnöke a magyar nemzet újraegyesítéséről beszélt, kijelentette, hogy a polgári kormány által megindított békés, határok feletti nemzet-újraegyesítés nem futó kalandja volt az újabb kori magyar történelemnek, hanem csak előhang. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: az elmúlt 14 esztendőben a Kárpát-medencei magyarság létszáma egymillió lélekkel apadt. Tőkés építkezésre buzdította a híveket, rámutatott: az erdélyi magyarság nem az embert és embert, népet és népet elválasztó falakra, hanem Istennek tetsző, békés építkezésre vágyik. A templom építését 1998-ban kezdték, tájékoztatott Oláh Mihály helybeli lelkipásztor. A Galvácsy László zilahi műépítész által tervezett templom többmilliárd lejbe került. Orbán Viktor kijelentette, komoly bajokat vél felfedezni a pártok világában. Mintha a magyar közösség akaratának a megismerése helyett az alkudozások, a címek megszerzéséért folytatott harc töltené be a magyar közéletet az egész Kárpát-medencében, mintha a romániai magyar politika is beszorult volna Budapest és Bukarest közé, s mi több, néha e két város szinte összekeveredik. A felszínen valóban az látszik – fejtegette -, hogy a státustörvényt ellehetetlenítették, a magyar egyetem támogatását megkurtítják, az autonómia ügyében hímeznek-hámoznak. De a felszín alatt készülőben van egy egységesülő magyar nemzetstratégia, amely valóban áthidal a határok felett – hangoztatta Orbán. Budapesten most zűrzavar, bizonytalanság és kiszámíthatatlanság uralkodik, jelentette ki Orbán Viktor. Lesz még Magyarországnak olyan kormánya, amely a határon kívüli magyarokat nem tehertételnek, hanem erőforrásnak tekinti – mondta. Ünnepi beszédet mondott többek között Erdélyi Géza felvidéki püspök, Oláh Mihály házigazda lelkipásztor, Molnár Kálmán leköszönő zilahi esperes, Bogdán Zsolt újonnan választott zilahi esperes és Kovács Zoltán, a királyhágómelléki egyházkerület főgondnoka. /Borbély Tamás: Készülő nemzetstratégiáról beszélt Orbán Viktor. Felszentelték a zilahligeti református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Orbán Viktor otthon felejtette útlevelét. Erről Nyakó István, az MSZP szóvivője így nyilatkozott: „A pimaszság nem ismer határokat.” /Útlevél nélkül jött Orbán Erdélybe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ A Romániai Magyar Szó nem ismertette Orbán beszédét, csak Nyakó István /MSZP/ reagálását: „A pimaszság nem ismer határokat, így útlevél nélkül is közlekedik, most éppen az erdélyi Zilahon tartott előadást.” Nyakó István közölte: Orbán Viktor „nemzeti egységről beszél, de előtte aláaknázta a romániai magyarság egységes politikai érdekképviseletét, az RMDSZ-t”. /Bukarestből intézkedtek, hogy Orbán Viktor útlevél nélkül is beléphessen Romániába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2005. szeptember 8.

Jótékonysági estet szervezett a szilágycsehi református egyházközség. A bevételt, kilenc millió régi lejt a helybéli református templom belső világítórendszerének a felújítására fordítják. A templomot tatarozzák, az ünnepélyes felavatást október végére tervezik. A templom felújítását 2003-ban kezdték. Az 1519-ben épített hajó visszanyerte eredeti állapotát. Molnár Kálmán, szilágycsehi lelkipásztor elmondta, a teljes újjáépítés költségei elérik az 120 ezer lejt (1,2 milliárd régi lej), amit az egyházközség a budapesti Teleki László Alapítvány és a hívek adományaiból gyűlt össze. /Stanik Bence: Szilágycseh. Közadakozásból újítják fel a református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2007. július 23.

A keresztyén család mint érték volt a központi témája annak a nemzetközi konferenciának, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett Hadadon a Dégenfeld–kastélyban. Tusványosról érkezett július 22-én Tőkés László püspök Hadadra, a háromnapos családügyi konferenciát záróünnepségére. A tanácskozáson bemutatták Szabadi István „Nagy Atyáinknak is Attyaik szerezték” című könyvét, amely a Szatmári Református Egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyveiről szól. Kurta–Tőtös Beáta, a Dégenfeld Egyházi, Oktatási és Művelődési Központ igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Molnár Kálmán, esperes az „Áldás, népesség” mozgalomról szólt, Hermann Jánosné az Európai Néppárt családpolitikai programjáról beszélt, Soltész Miklós országgyűlési képviselő a magyar családpolitikáról, dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai professzor a gyülekezet családért való felelősségéről. Tőkés László püspök hirdetett igét. Hangsúlyozta: sok esetben példázatos módon a magyarságra, kisebbségre szakadt nemzetünkre jellemző az, hogy úgy érezzük, kiszolgáltatottak, kicsik vagyunk: hajlamosak vagyunk a lemondásra, az elbizonytalanodásra, a kicsinyhitűségre. Jó volna az önismeret útját járnunk, egyáltalán nem vagyunk kicsi nép: a középmezőnybe tartoztunk, a népek rangsorában a 40. hely körül tartanak számon bennünket. Siránkozó, sopánkodó népünk, ahelyett, hogy megfogná a munka végét, állandóan panaszkodik: ezért tudta a Medgyessy–kormány is megijeszteni azzal a magyarországiakat, hogy a huszonhárommillió „román” eleszi tőlük a kenyeret. A főpásztor bírálta a hadadi református templom megmentési munkálatainak a menetét, a kezdeti lelkesedést tanácstalanság váltotta fel, megroppant a hit, nincs elég lelki és anyagi erő. Ez az alapjaiban megromlott építmény valójában az egész hadadi nép, az egész magyarság szimbóluma is egyben. A történelmi földcsuszamlások nyomán reánk omlik ez a hatalmas, ezeregyszáz éves épület, hitetlenség és kicsinyhitűség miatt. Reméli, ez a kastély, amely a Dégenfeld Egyházi, Oktatási és Művelődési Központ nevet viseli majd, a magyar élet központjává fog válni. Gróf Dégenfeld Pál a visszakapott kastélyt a református egyháznak adományozta. A 85 éves gr. Dégenfeld Pál levélben köszönte meg a hadadi népnek azt, hogy más kastélyokhoz képest elég jó állapotban megőrizte a család egykori épületét. Az adományozás célja az volt – írta -, hogy Hadad hírnevét tovább öregbítse. /Fodor István: Felavatták a Dégenfeld Központot. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 23./

2008. február 13.

Molnár Kálmán nyugalmazott szilágycsehi lelkész a kommunista éra tapasztalatairól beszélt. Negyvenhét évig szolgált református papként a történelmi Szilágyság több településén. Lelkészi pályafutásának jelentős része a Ceausescu éra utolsó két évtizedéhez kötődik. Molnár Kálmán /sz. Ágya, 1939. júl. 18./ a Tőkés László köréhez tartozó „ellenzéki” lelkészek legjelentősebb szilágysági képviselője. Molnár Kálmánt először 1970-ben idézték be a Securitatéra. Ez gyakorlatilag a rendszerváltásig tartott, időnként kihallgatták. A házkutatás során elvitték több könyvét, így A magyar korona története, Dávid Antal: Erdély nagy romlása című könyveket, de a Felsőbányáról szóló monográfiát is. A diktatúra bukása után soha nem látta volt kihallgatóit, úgy hallotta, hogy szétszórták őket az országban. Egy ismerőse később bevallotta, hogy megzsarolták, rendszeresen jelentette róla. Molnár már 1990-ben, az első nagy lelkészértekezleten kérte a lelkészek átvilágítását. Azt javasolta, hogy aki besúgó volt, ne vállalhasson magasabb egyházi tisztséget. /Makkay József: A Szekuritáté nem volt szégyenlős… = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 13./

2009. december 29.

Szilágymenyői zarándoklattal zárult december 27-én az 1989-es események 20. évfordulójára szervezett forradalmi emlékév. Közismert, hogy Tőkés Lászlót Temesvárról ebbe a szilágysági kis faluba „helyezte át” egykori, az államhatalmat kiszolgáló püspöke, Papp László. Ide hurcolta őt és feleségét, Tőkés Editet a Szekuritáté 1989. december 17-én. A húsz évvel ezelőtti karácsonyra emlékezett Tőkés László püspök, EP-képviselő igehirdetésében a zsúfolásig megtelt templomban. A Menyőbe való érkezés rettenetéről Tőkés László elmondta: bár vigasztalta őket a falubeliek szeretete, akkor még nem volt látható a szerencsés végkifejlet. Felhívta a figyelmet: görög-katolikus papok tucatjai, sőt, püspökök haltak meg a diktatúra lágereiben; emlékeztek még Szabédi öngyilkosságára, Sass Kálmán perére – tudatában voltak tehát annak, hogy mi várhat rájuk. Tőkés a megbukott rendszer ateizmusát emelte ki: a bevallottan ateista, sőt, Isten-ellenes rezsim szükségszerűen ért véget, hiszen „aki nem becsüli az Istent, az nem becsüli az ő képére teremtett embert, az emberi méltóságot sem”. Az ateista-kommunista rendszer ugyanakkor kifordítottan „Isten-félő” volt, féltek Isten Igéjétől, az Ige igazságától, az Istentől magától – ezért is tiltották a vallást, zárták be a templomokat, hajtották el a gyermekeket vallásóráról, tiltották a tanároknak, hogy Krisztusról beszéljenek. Molnár Kálmán nyugalmazott esperes köszöntése egyben a Szilágysági Szabadító Karácsony. Tövisháti emlékezések 1989–1999 című kötete második, bővített kiadásának bemutatója is volt. /Zarándoklat Menyőbe. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998