udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Molnár Lajos

1998. május 23.

A TIBCO'98 bukaresti nemzetközi fogyasztásicikk-vásáron sajtóértekezleten mutatkozott be a magyar pavilonban jelen lévõ 11 cég. A 160 négyzetméteres kiállítási területen a Morton Kft., a TVK Rt., a Sany Kft., a Pick Szeged Rt., a Budai Hengermalom Rt., a Color-lux Kft., a Ringatex Kft., a Pécsi Gabona Rt., a Hajdúsági Gabonaipari Rt., a Farbo Kft., a Levi-King Kft. mutatja be termékeit a Samling Exhibitions Co. szervezésében. Több vállalat képviselõi szóltak romániai értékesítési terveikrõl. Molnár Lajos, a bukaresti magyar kereskedelmi iroda képviselõje elmondta, hogy miután a tavalyi forgalom csaknem 500 millió dolláros, sõt román kimutatások szerint a félmilliárd dollárt is meghaladó volument ért el, ami az 1990. évinek két és félszerese, idén az elsõ negyedévben a forgalom idõarányosan tovább nõtt. A Romániába irányuló magyar kivitel március végéig elérte a 110 millió, a Magyarországra irányuló román szállítások volumene a 44 millió dollárt. A növekedés elsõsorban a CEFTA-megállapodás életbe lépésének köszönhetõ. /MTI/

2000. november 13.

Nov. 10-11-én A keresztény család: eszmény és valóság címmel a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának rendezésében teológiai napokat tartottak Kolozsváron. Az értekezleten hazai és külföldi egyházi személyiségek, lelkészek, tanárok, egyetemi hallgatók vettek részt. Az előadások sorát Székely János a budapesti Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tanára nyitotta meg, A házasság az Újszövetség-teológia tükrében című értekezésével. Marton József professzor, a BBTE Katolikus Kara dékánjának Márton Áron a családról című előadásában olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek eddig nem voltak közismertek. Molnár Lajos a Gyulafehérvári Római Katolikus Szeminárium valamint a BBTE Katolikus Karának tanára A keresztény házasság szentségi jellegének kérdéskörét boncolgatta. /A keresztény család: eszmény és valóság. Nemzetközi teológiai értekezlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2003. szeptember 24.

Gazdakonferenciát szervezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szept. 13-án Aradon. Részt vettek bihari, temesi, szatmári, marosi, hargitai, szilágysági és Kolozs megyei földművelők, valamint népes magyarországi küldöttség is érkezett. Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök és Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke Családi gazdaságok és szövetkezési formák az EU-ban címmel tartott előaádst. A román-magyar kereskedelmi kapcsolatokat Molnár Lajos, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht (IDT Hungary) bukaresti irodájának képviselője ismertette. /Barazsuly Emil: Határokon átnyúló gazda-együttműködés. Nehéz évet zárnak a bánsági gazdák is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2006. május 29.

Gyurcsány Ferenc hallgat a kormánylistáról és a várt kormányprogramról. A hét végén a magyar sajtóban megjelent kormánynévsor közel áll a valósághoz. A sajtóhírek szerint Szilvásy György lesz a kancelláriaminiszter, Hiller István az oktatási és kulturális miniszter, Kiss Péter a szociális és munkaügyi miniszter, Petrétei József az igazságügyi és rendészeti tárca vezetője, Lampert Mónika az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Veres János marad a pénzügyminiszter, Gráf József a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az SZDSZ bejelentette, hogy Molnár Lajos lesz az egészségügyi miniszter, Kóka János marad a gazdasági tárca élén, és továbbra is környezetvédelmi miniszter lesz Persányi Miklós. Az új kormány várhatóan június 2-án mutatkozik be és 9-én teszi le az esküt. /A magyar sajtó kitalálta a miniszterlistát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2006. június 3.

Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.”    /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2006. június 6.

Másfél hónapos nagy titkolózás után Magyarországon megszületett a kormánytagok „vadonatúj” névsora: Gyurcsány Ferenc végeredményben újramásolta a listát. Nincs válasz arra, minek kellett másfél hónapos izgalomban tartani a választópolgárokat, ha a döntéshozatali kör alig változott valamit. Arra figyel mindenki, hogyan hozza helyre a költségvetési egyensúlyhiányt az új kormány. Az SZDSZ a jelentősebb embereit nem vitte be az új kormányba. Lehetséges, hogy a liberális párt a várható népszerűtlen intézkedésektől kívánja pártja népszerűségét megóvni. Kóka János egyértelműen Gyurcsány választottja, Persányi aligha „tősgyökeres” szabadelvű, Molnár Lajos sem markáns liberalizmusáról híres. A rizikós magyar egészségügyi reformok miatt, szinte borítékolható, ő lesz az első beáldozott liberális politikus. Gyurcsány Ferenc ravasz politikusi húzásokat eszközölt, az MSZP-ben tekintélyes befolyással rendelkező embereket vitt be a kormányába, s a hozzá közel álló csapattal megkísérelheti végrehajtani a sokat hangoztatott reformokat. /Lokodi Imre: Az a rongyos régi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2006. szeptember 1.

A Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása szerint Magyarországon a kormánypárti politikusok népszerűségromlása alig jár együtt az ellenzékiek iránti rokonszenv emelkedésével, írta a Népszabadság. Molnár Lajos egészségügyi miniszter népszerűsége hat pontot esett, de folytatódott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök népszerűségének csökkenése is, aki a lista 15. helyén áll. Tamás Pál szociológus MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója magyarázkodott: „politikai másnaposság” állapotában van a magyar közvélemény, szerinte a kampányban az összes politikai erő egymásra ígért. /Csalódott vezetőiben az anyaország. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2006. december 6.

Mi lesz a Segítő Jobb sorsa? – kérdezte a Magyar Demokrata Fórum nevében Csáky András képviselő az egészségügyi minisztertől az Országgyűlés ülésén. A Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány 1990-ben jött létre, magánalapítványként, olyan határon túli magyarok anyaországi kezelésének – legtöbb esetben életmentő beavatkozások – megszervezésére, akiknek gyógyítása lakóhelyükön nem, vagy csak részben oldható meg. A központi költségvetésből az alapítvány 1993 óta kap rendszeres támogatást. A Segítő Jobb eddig több mint hetvenezer beteg ellátását támogatta, köztük nagy számban daganatos vagy szívbeteg gyermekekét. A betegek mintegy 75 százaléka Romániából, 15 százaléka Ukrajnából, a többi a volt Jugoszlávia országaiból és Szlovákiából származik. Kezdetben a költségvetésből juttatott támogatás évről évre nőtt, az utóbbi években azonban csökkent. Úgy hírlik, jövőre a költségvetési támogatás teljes egészében megszűnik. „A mindenkori magyar kormánynak alkotmányos és morális kötelessége folyamatos szolidaritást, együtt érző humanizmust tanúsítani azokkal a magyarokkal szemben, akik a határ túloldalán bajban vannak” – fejtette ki Csáky András. Molnár Lajos egészségügyi miniszter közölte, hogy a napokban megszületett kormánydöntés szerint a Segítő Jobb Alapítvány kiegyenlítetlen számláit a kormány kifizeti. A felvetett kérdésekre azonban megkerülte a konkrét választ. „A kormány a jövő évben is folytatni kívánja a bevált módon, a Segítő Jobb Alapítvánnyal együtt, a határon túl nem ellátható, kivételes esetek magyarországi ellátását” – ígérte a miniszter, de arra nem tért ki, hogy szánnak-e erre anyagi keretet a tárca jövő évi költségvetésében. /Guther M. Ilona: Megszűnhet a magyarországi egészségügyi alapítvány kormánytámogatása. Segíti-e a bal a Segítő Jobbot? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2007. március 13.

,,Az a célunk, hogy kevesebb ágyon, de jobban végezzék a gyógyítást!” – nyilatkozta Molnár Lajos egészségügyi miniszter Budapesten, miután nyilvánossá vált, hogy 2600 kórházi ággyal lesz kevesebb. Több kórházat bezárnak, vagy ágymegvonások miatt már nem folyik gyógyítás, mint például a budai gyermekkórházban. (Noha számtalan tüntetésen álltak ki mellette) A sajtóban megjelenő ellenzéki vádakra reagálva a miniszter kijelentette, szó sem lehet kórházépületek elidegenítéséről, magyarul: nem bocsátanak áruba egyetlen volt kórházépületet sem, néhány nap múlva kiderült, mégis: két bezárt kórház épületét máris árulják ,,s a pénzt – mondta a miniszter ugyanolyan nyomatékosan, mint három nappal azelőtt, amikor erőteljesen cáfolt – az egészségügybe fordítják vissza”. A vizitdíjről a miniszter kijelentette, hogy egyre elfogadottabb lesz a lakosság körében. A parlament MSZP-s képviselői elutasították a rendőrségi törvény módosításáról szóló Fidesz-javaslatot – hogy a rendőrség ne használhasson gumilövedéket. A civileknek megtiltják a golyóálló mellény használatát. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2007. április 5.

Április 4-én lemondott Molnár Lajos egészségügyi miniszter, Gyurcsány Ferenc kormányfő elfogadta lemondását. A tárca élére a koalíciós megállapodás szerint az SZDSZ jogosult minisztert jelölni. Molnár Lajos lemondása nemcsak a miniszterelnököt, hanem az SZDSZ-t is váratlanul érte. Gyurcsány egyelőre csak a több-biztosítós modell bevezetésének lehetséges ütemtervéről akart egyeztetni és azt rögzíteni, az egészségügyi miniszter viszont a mielőbbi bevezetést szorgalmazta. Kökény Mihály, a szocialista párt egészségügyi szakpolitikusa és Kóka János, az SZDSZ elnöke szerint Molnár Lajosnak komoly érdemei vannak az egészségügyi reform felgyorsításában. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte az egészségügyi miniszter lemondását, hogy ezzel megbukott a kormány egészségügyi politikája. Hozzátette: a miniszter lemondásával a közigazgatási reform után már a második nagyívű vállalkozása bukik meg a Gyurcsány-kormánynak. A KDNP szerint vészhelyzet alakult ki az egészségügyben, indokoltak voltak a KDNP aggodalmai az egészségügyi átalakítás miatt, és ,,tarthatatlan vészhelyzet” alakult ki, amit Molnár Lajos úgy oldott meg, hogy ,,elmenekült a süllyedő hajóról”. A KDNP szerint a kialakult helyzetért nem egyedül a volt miniszter felelős, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya. Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese annak a véleményének adott hangot, hogy ha az egészségügyi tárca vezetője hamarabb lemondott volna, akkor többet segített volna az egészségügyön. Az elnökhelyettes szerint ,,ezzel a gyáva lépéssel az SZDSZ és a kormány is bebizonyította, hogy nem képes levezényelni a több sebből vérző egészségügy átalakítását”. /Lemondott a magyar egészségügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998