udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Molnár Tamás

1999. március 15.

Két évtizede működik egy baráti társaság Budapesten jeles művészekből, tudósokból, írókból - az alapítók között van Hoppál Mihály etnográfus, Jankovics Marcell filmrendező, Kelemen András politikus /parlamenti képviselő/, Kovács István költő - akik Március 15-e Díjat alapítottak. Az elismerést márc. 15-én immár 19. alkalommal adták át. Mindig olyan személynek adományozzák, akik sokat tettek az egyetemes - benne a határon túli - magyarságért. Így kapta meg évekkel ezelőtt Kallós Zoltán, Duray Miklós, a kárpátaljai Fodó Sándor és Tőkés László. Az idei díjazottak: Bíró István és Molnár Tamás. Bíró István, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára már nem vehette át az elismerést, mert febr. 5-én autóbalesetben, 49 éves korában elhunyt. Bíró István 1994-ben kezdte el Szovátán az oktatási központ szervezését, amely mára Erdély egyik legjelentősebb vidéki szellemi centrumává vált. Kezdeményezésére jött létre - Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után - 1996-ban Szovátán a békéscsabai főiskola kihelyezett tanítóképző tagozata. Bíró ösztönzésére valósult meg a Kárpát-medencében élő magyar pedagógusok legnagyobb továbbképző tanfolyama, a Bolyai Nyári Egyetem. - A másik díjazott az Egyesült Államokban élő, konzervatív szellemiségű Molnár Tamás filozófus-politológus. Eddig két könyve jelent meg magyarul. Molnár Tamás rendszeresen publikál a Magyar Nemzetben. /Magyar Nemzet, márc. 17./

2002. május 14.

Tizenkilenc keresztény könyvkiadó összesen 63 újdonságot kínál a máj. 13-án megnyílt, immár 10. alkalommal megrendezett Szent István könyvhéten Budapesten. A könyvhéten 11 katolikus, 5 szerzetesi és 3 protestáns kiadó kötetei szerepelnek. Az ünnepségen Spányi Antal püspök, az alapítvány kuratóriumának elnöke átadta az ez évi Stephanus-díjakat. A kulturális elismerést teológiai kategóriában Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek, irodalmi kategóriában pedig Molnár Tamás filozófus vehette át. /Jakubinyi érsek kitüntetése a Szent István-könyvhéten. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2006. január 5.

Címeres magyar zászlót ajándékozott a Jobbik Magyarországért Mozgalom a köztársasági elnöki hivatalnak, az amiatti rosszallás kifejezéseként, hogy Sólyom László államfő újévi beszéde nem a lobogó előtt hangzott el. Molnár Tamás, a Jobbik alelnöke a Sándor-palota előtt újságírók jelenlétében megtartott rövid beszédében „polgári liberális” politikusnak minősítette Sólyom Lászlót, aki szerinte tudatosan mellőzte a szakrális szimbólumot. /Címeres magyar zászlót ajándékozott a Jobbik Sólyom Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

2006. augusztus 14.

Kiszely István professzor Szabadtéri kaszinónak nevezte az EMI-tábort, ahová azért ülnek össze a fiatalok, hogy a haza ügyeit megvitassák. S mert a Kárpát-medencei magyarság szülőföldje több országba is szakadt, a haza és a nemzet elválaszthatatlan ügyének megvitatása még inkább ilyen fórumok képzeletbeli falai közé költözik. Az Erdélyi Magyar Ifjak a nemzeti gondolkodásúak számára hirdették meg az összesereglést Gyergyószentmiklóson. A legtöbb előadás párbeszéddé alakult, a nemzeti sorskérdésekről beszélgettek. A második EMI-tábor mottóját olvasva ,,Aki magyar, velünk tart” bizonyára akadtak, akik finnyásan legyintettek: magyarkodó dilettánsok gyülekezete. /Ferencz Csaba: Szabadtéri kaszinó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./ Nagy sikert aratott Eva Maria Barki nemzetközi jogász a dél-tiroli autonómia megteremtésének folyamatáról tartott előadása a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Ők és az ügyük mellett kiálló anyaországuk a teljes önrendelkezést tűzték ki célul. Új nemzeti politikára van szükség érvelt az előadó -, aki szerint az eddigi kudarcokért a legnagyobb felelősség a magyar kormány(oka)t terheli. Az előadások és beszélgetések témái a csángókérdés, az önálló állami magyar egyetemért folytatott küzdelem, a délvidéki magyarság mindennapjai, emellett lélekbe maró volt Witner Mária halálra ítélt 1956-os szabadságharcos vallomása, amely a forradalom megtorlásának emberi dimenzióit tárta a hallgatóság elé. Az autonómia-kerekasztal résztvevői, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Gazda Zoltán és Ferencz Csaba átfogó képet adtak az autonómiatörekvések sikereiről és kudarcairól. A vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a hazai magyar közélet válságban van, politikai képviselete kudarcot vallott. A továbblépést egy olyan új közmegegyezésben látják, amely elhozza az ,,egypártrendszer” felszámolását, megteremti az önrendelkezési jog érvényesítésért a cselekvési együttműködést. A vasárnap áhítat Böjte Csaba atya gondolataival indult, és olyan neves személyiségek tartottak előadást, mint Kiszely István antropológus. Kiszely szerint a ,,hivatalos” történettudomány még ma is tévesen azt állítja, hogy gyűjtögető pogány hordaként jöttek a magyar törzsek a Kárpát-medencébe, holott immár írott ázsiai források is igazolják, hogy a honfoglalók és elődeik rendkívül gazdag kultúrával, hitvilággal rendelkeztek. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a két évvel ezelőtt életre hívott Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője a jogi eszközök lehetőségeit vázolta. Szerinte minden magyarellenes cselekedet miatt jogi úton is elégtételt kell szerezni, ennek érdekében hozták létre és bővítik a szakmai hátteret biztosító intézményes keretet. A tábor vendége volt Rácz Sándor ’56-os hős. Nemzetpolitikai kerekasztalra került sor, amelyen Borbély Imre, Lezsák Sándor, Mikola István, Molnár Tamás, Gergely István a radikális fellépés fontosságát hangsúlyozták. A tábor szervezői zárónyilatkozatot is megfogalmaztak. ,,1990 óta folyamatosan azt kell látnunk, hogy egyik nép a másik után kapta meg a követelt önrendelkezési jogot: a németek, észtek, litvánok, lettek, horvátok, szlovákok, szlovének, montenegróiak, és a közeljövőben Koszovó is függetlenné válik. A magyarságnak autonómiát sem akarnak adni.” Ezért az EMI szerint az egész Kárpát-medencében ,,meg kell kérdezni a népet mint az önrendelkezési jog birtokosát, hogy döntse el, milyen politikai és jogi formában akar élni”. ,,Ennek érdekében aláírásgyűjtést, illetve ott, ahol kívánatos, népszavazást kell kezdeményezni” – áll a zárónyilatkozatban, amely egyben felhívás ,,minden magyar érdekképviselethez, minden magyar párthoz, az egyházakhoz, a civil szervezetekhez, a közéleti személyiségekhez, de elsősorban a magyar kormányhoz, hogy támogassák és segítsék ezt a kezdeményezést, amelynek eredményét a Vox Hungarica nevű központ szervezésében minden illetékes országos és nemzetközi fórum és szervezet elé fogjuk terjeszteni”. /(Ferencz): Önrendelkezés mint alapvető jog (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

2006. szeptember 29.

Molnár Tamásnak, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik ügyvivőjének közlése szerint minden engedélynek birtokában vannak ahhoz, hogy a budapesti Kossuth téri tüntetés szeptember 29-e estétől október 1-je, vasárnap 19 óráig rendezvénnyé alakuljon át. Az ügyvivő elmondta, hogy a Kossuth téri tüntetésre meghívták Lech Walesát, a lengyel Szolidaritás szakszervezet egykori vezetőjét, volt lengyel államfőt. /Magyar válság. Ma estétől kulturális rendezvény a Kossuth téri tüntetés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2006. október 10.

Ismét petícióval fordulnak Sólyom László köztársasági elnökhöz a budapesti Kossuth téren a kormány leváltását követelő tüntetők, amelyben szót emelnek a Nemzetbiztonsági Hivatal szerintük tűrhetetlen eljárása miatt – jelentették be október 9-i sajtótájékoztatójukon a szervezők. “Tűrhetetlen, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal antidemokratikus módon fenyegeti a nemzeti érzelmű tüntetőket” – hangsúlyozta Molnár Tamás, a tüntetést koordináló Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik politikai ügyvivője. A Nemzetbiztonsági Hivatal nem fenyeget békés tüntetőket, csupán arra figyelmeztet, hogy az erőszakos cselekmények színhelyén az abban részt nem vevőket is veszély fenyegetheti – tudatta a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának közleménye. A szocialisták támadást intéztek az alkotmányos rend és az önkormányzatok ellen – így értékelte a Fidesz szóvivője az MSZP-választmányról nyilvánosságra került két beszédet; Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján egyben bocsánatkérésre szólította fel az MSZP szóvivőjét, amiért a Fidesszel hozta kapcsolatba a hangfelvételeket. /Magyar válság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2006. október 25.

Új, pártok felett álló, de határozott politikai karakterrel bíró demokratikus népmozgalmat indít a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 Magyar Október Mozgalom néven – közölte Molnár Tamás ügyvivő. Az új mozgalom kizárólag a Kossuth téri tüntetők érdek-képviseleti szervezete lesz, Molnár szerint a parlamenti ellenzék politikailag erélytelennek bizonyult. Kifejtette továbbá, hogy egyeztetnek a rendőrséggel arról, hogy visszatérhessenek a Kossuth térre, ahol ma kívánják megkoszorúzni az ’56-os emlékművet. /Politikai érdekképviselet a Kossuth térieknek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998