udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Musca, Mona

2005. március folyamán

A Trianon filmmel kapcsolatban az új kormány tagja, Mona Musca művelődési miniszter asszony intézkedett, járjanak el a filmmel kapcsolatban. A miniszter asszony elmondta, figyelmeztették. Hajdu Győző volt, aki a feljelentést tette, ő volt a figyelmeztető. Van-e olyan helyzet Európában, tette fel a kérdést Bodó Barna, mint ami itt történt, az egyik oldalon a kultúrát a miniszter asszony feletteseként, miniszterelnök-helyettesként magyar felügyeli /Markó Béla/, a másik oldalon az állami költségvetésből támogatást kap lapkiadásra Hajdu Győző. Ha ma Romániában a magyarok képviselői kormányon lehetnek, akkor kinek kell olyan lap, amelyet Hajdu Győző szerkeszt? Ő és lapja semmit sem tett a román-magyar kapcsolatok ügyéért. Kérdés: a román kormány részére ki a partner, a magyar miniszter vagy a Ceuasescut is kiszolgáló csatlós? /Bodó Barna: A kultúra csatlósai és csapdái. = Irodalmi Jelen (Arad), márc./

1998. július 15.

Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./

2001. április 25.

Ápr. 24-én a képviselők 21 törvénytervezetet fogadtak el, köztük a közérdekű információk hozzáférhetőségére vonatkozó jogszabályt is. Mona Musca, a Nemzeti Liberális Párt képviselője a törvény egyik kezdeményezője azt nyilatkozta, hogy ez a törvénytervezet megfelel ez Európai Unió és a NATO követelményeinek. /Huszonegy törvénytervezetet fogadott el a képviselőház. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2005. január 5.

Az új kormány beiktatott miniszterei tapasztalhatták, hogy mindennek nyoma veszett. Tariceanu miniszterelnök új munkahelyén nemhogy a telefonok nem működnek, de a számítógépeknek is nyoma veszett, nem beszélve drága, faragott bútorokról, bőrfotelekről, kanapékról és festményekről. Elrendelte a leltárt: 779 414 millió lej értékű bútort nem találtak. A tárgyak egy része a választásokon vesztes párt székházába, más része a képviselőházba került. A Volkswagen Touareget pedig Nastase is magával vitte a képviselőházba. Az egyes miniszterek között olyan is akadt, akinek irodájából minden lábra kelt. Mona Musca művelődési miniszter pedig nem vette át hivatalát Razvan Theodorescutól, elődjétől, hanem leltárt kért. /Kilin Sándor: Tyúk és ábécé. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2005. január 11.

Törvénytelennek nevezte Mona Musca művelődési miniszter Koltay Gábor Trianon című filmjének erdélyi bemutatósorozatát. A tárcavezető – aki szerint Magyarországon éppen „irredenta hangneme” miatt betiltották a filmet – közölte, az alkotást nem jegyezték be a romániai filmjegyzékbe, márpedig a hazai mozikban kizárólag minősítő bizonyítvány alapján vetíthetők le a filmek. Mona Musca utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tett az ügyben. Soós Sándor, a Trianon erdélyi bemutatását szervező Erdélyi Magyar Ifjak elnöke meglepőnek nevezte a minisztérium álláspontját, mert nem vetítették az alkotást moziban, mindössze kulturális jellegű rendezvényeken mutatták be a dokumentumfilmet. Soós szerint a mostani akció a tavalyi, ugyancsak az EMI által szervezett Wass Albert-felolvasómaraton ügyében indított nyomozás folyamatába illeszkedik. /R. Sz.: Mona Musca vizsgálatot indított a Trianon film ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

2005. január 12.

Törvénytelennek minősítette Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjének romániai vetítéseit Mona Musca művelődési miniszter. A filmet hat erdélyi városban mutatják be, a turnét az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete kezdeményezte. Az EMI megdöbbenéssel értesült Mona Musca művelődési miniszter asszony feljelentéséről. „A romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, éppen ezért felkérjük az – kormányon lévő – RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben és járjon közbe az illetékes szerveknél az eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében. A feljelentés nem ért célt, nem félemlített meg minket, annak ellenére sem, hogy a csíkszeredai filmvetítést követően a rendőrség nyomozást indított. Kolozsváron, a január 7-i rendezvényen elhangzott ígéretnek megfelelően, 2005. január 20-án, csütörtökön a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, du. 6 órától újra levetítjük a Trianont” – áll az EMI közleményében. /Musca: Törvénytelenül vetítik a Trianon című filmet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2005. január 12.

Január 11-én Székelyudvarhelyen vetítették Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjét. Mona Musca miniszter törvénytelennek minősítette Koltay Gábor filmjét. Erre a hírre Koltay Gábor filmrendezőt kijelentette, hogy jó szándékú vetítéssorozat kellős közepén vannak. „Meggyőződésem, hogy közös dolgainkról beszélni kell” – folytatta Koltay Gábor. Meglepődött a román kulturális miniszter támadásán. „Az egységesülő Európában nem lehetnek tabutémák” – jegyezte meg Koltay. /Takács Éva: Közös dolgainkról beszélni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

2005. január 14.

A Trianon film vetítésével kapcsolatosan exkluzív interjújában Mihail Hardau Kolozs megye frissen kinevezett demokrata párti prefektusa kifejtette, a sajtóból vett információi szerint a film Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol, ezért Mircea Miclea tanügyminiszterhez, Monica Octavia Musca művelődésügyi miniszterhez, valamint Ilie Narita Kolozs megyei főügyészhez intézett levelében az ügy tisztázását kérte. Hardau hangsúlyozta, hogy az Országos Mozivállalat nem hagyta jóvá a film vetítését. „Egyféleképpen a törvénytelen procedúrával történő egyetértést jelentette az, hogy a RMDSZ egyes képviselői részt vettek a vetítésen. Hogy a Nagy-Románia Párt nem foglalt állást, és én hamarabb reagáltam? Csak a helyzet tisztázását kértem, ennyi az egész” – jelentette ki Mihail Hardau. /Kiss Olivér: „Csupán a helyzet tisztázását akartam”. Kolozs megye prefektusa nyilatkozik a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2005. január 14.

Január 13-án Marosvásárhelyen nem mutathatták be a Trianon filmet, ehelyett a Vártemplomban Koltay Gábor, a Trianon-film rendezője és Raffay Ernő történész tartott előadást. Kolozsváron, Székelyudvarhelyen rendőrségre hurcolták és 50-50 millió lejre büntették a szervező fiatalokat. Mivel nyíltan nem tilthatják be a filmet, a büntetés az engedélyezés elmulasztására hivatkozva történt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökét szerint nem legális a büntetés. A kormány részéről a feljelentés (Mona Musca művelődési miniszter asszony feljelentette a szervezőket) nagyon nagy hiba, mert a kormánypártok között jelenleg is tárgyalások folynak a kultuszminisztériumi helyek betöltéséről. Ráadásul a Vártemplom nem mozi. Az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ EMI Trianon velünk él című közleménye szerint megdöbbenéssel értesültek a miniszter asszony tettéről, és megerősítik: a feljelentés nem helytálló, mivel az alkotást egyetlen helyszínen sem moziban vetítették/vetítik, hanem kulturális rendezvény keretén belül. Mint írják: „A feljelentés azért is meglepő számunkra, mivel a decemberi választásokon győztes pártszövetség változásokat ígért a romániai állampolgárok számára, azonban úgy tűnik, semmi sem módosult tavaly óta, amikor is a Wass Albert-felolvasómaraton miatt jelentették fel a marosvásárhelyi és kolozsvári EMI-s szervező csapatot, ugyancsak mondvacsinált indokok alapján. A romániai politikai elit még mindig nem eléggé érett az erdélyi magyarság történelmének elfogadásához, éppen ezért felkérjük – a jelenleg kormányon lévő – RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben és járjon közbe az illetékes szerveknél az eljárás mielőbbi megszüntetése érdekében.” /Nagy Botond: Nem mutathatták be a Trianon- filmet! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

2005. január 17.

A Székely Nemzeti Tanács a magyar identitás elleni sértésnek tekinti a Mona Musca kulturális miniszter által a Trianon című film bemutatása kapcsán kért vizsgálatokat. Az SZNT közleménye szerint a kulturális szaktárca és a rendőrség intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Az SZNT megdöbbenését fejezi ki az Erdélyi Magyar Fiatalok egyesület ellen indított vizsgálatok kapcsán, álláspontja szerint a dokumentumfilm bemutatása kulturális rendezvények keretében törvényes, a vetítések nem mozitermekben történtek. Gazda elmondta, hogy az akciók súlyosságát csak fokozza, hogy a vizsgálatokat egy olyan kormány minisztere kérte, amelynek az RMDSZ is tagja. /SZNT-állásfoglalás a Trianon-filmvetítés kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

2005. január 19.

Elkezdődött a Koltay Gábor rendezte Trianon című film erdélyi körútját szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) két vezetőjének a kihallgatása. A kolozsvári rendőrök az első vetítés helyszínéül szolgáló Protestáns Teológiai Intézet rektorától is nyilatkozatot kértek – közölte Soós Sándor, a szervezet elnöke. Mona Musca művelődésügyi miniszter arra kérte közleményében a hatóságokat, ne éljenek vissza hatalmukkal. Mona Musca művelődésügyi miniszter közölte: „Szó sincs cenzúráról, hiszen a film tartalmát nem ismerik a szaktárcánál. Minden nyilvánosan bemutatott film esetében tiszteletben kell tartani a törvényeket.” Jakab Attilát, a székelyudvarhelyi bemutatást megszervező Udvarhelyi Fiatal Fórum elnökét 50 millió lejes büntetéssel sújtotta a rendőrség. Jakab Attila nem ért egyet sem az eljárással, sem a kiszabott büntetéssel, ezért fellebbezést nyújtott be. A Romániában nem kívánatos személynek nyilvánított Eva Maria Barki kisebbségvédelmi aktivista szerint az eset politikai és jogi szempontból felháborító. Hasonlóképpen vélekedik a magyar parlamentről és kormányról, amely tiltakozása hiányában hallgatólagosan beleegyezett a jogellenességbe. /Borbély Tamás: Kihallgatták a Trianon-film vetítésének szervezőit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2005. január 19.

Január 17-én a román tévé második műsorában Mona Musca művelődési miniszter a Trianon című filmről elmondta, hogy nem hallott a filmről, nem is látta, hanem érkezett egy figyelmeztető levél. Felmutatta a „dokumentumot” -, a Trianon című film körüli „törvénytelenségre” Hajdú Győző hívta fel a figyelmét. Jól látszott az aláírás, sőt az Impreuna-Együtt című lap szerkesztőségi pecsétje is. Hajdu Győző tehát nagy szolgálatot tesz: följelenti testvéreit. – „Az anyaország jelentős része népszavazáson tagad meg, idehaza pedig reaktiválódik a besúgók/följelentők érdemdús hada” – összegezett a Népújság. /-ni: Ecce Homok! Le détracteur de Trianon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

2005. január 22.

A múlt év végén az addig eltakart Antonescu szobrot Bukarestben, a Hurmuzachi téri templom udvarán kitakarták, egyidejűleg a „marsall és templomalapító” feliratú táblát is visszahelyezték a talapzatra. A szobor tehát áll, nem zavarja Mona Musca minisztert sem, aki olyan energikusan intézkedett a Trianon-film vetítése ellen, a háborús bűnösök kultuszának ápolását tiltó sürgősségi kormányrendeletre hivatkozva. /Nagy E. József: Trianon nem, Antonescu igen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2005. január 22.

Eckstein-Kovács Péter szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a Trianon film vetítését törvénytelennek minősítő nyilatkozatot Mona Musca művelődésügyi miniszter Hajdu Győző, a volt kormány által finanszírozott Együtt–Impreuna című lap főszerkesztője, a kommunista hatalom egykori magas rangú tisztviselőjének sugallatára adta ki. A szenátor legjobban Mihail Hardau prefektusra haragszik, aki előzően megegyezett a Trianon film vetítése helyszínéül szolgáló Protestáns Teológia rektorával, majd ezután ügyészségi feljelentést tett a szervezők ellen. A Magyar Ifjúsági Tanács tagszervezetei szerint „érthetetlen, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában az állami szervek illetékeseit sérti, hogy egy kulturális rendezvény keretében egy tárgyilagos történelmi dokumentumfilmet vetítenek”. Az ügyben Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke is állást foglalt. /B. T.: Hajdú Győző volt a bajkeverő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2005. január 24.

A Trianon című film erdélyi bemutató sorozata miatt indított hatósági vizsgálódással kapcsolatban interpellál Somogyi Ferenc külügyminiszternél az Országgyűlésben Németh Zsolt fideszes képviselő. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nevében beterjesztett, Van-e véleménynyilvánítási szabadság az EU-csatlakozás küszöbén álló Romániában? című levélben a honatya arra vár választ, hogy milyen intézkedéseket tett vagy tervez a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. „Ezek a hatósági megnyilvánulások egyértelműen az egész magyar közösség megfélemlítését szolgálják, a véleménynyilvánítási szabadság súlyos megsértését jelentik, és elfogadhatatlanok egy demokratikus, az Európai Unióba igyekvő ország hivatalos szervei részétől.” – tartalmazza a Somogyi Ferenc tárcavezetőhöz címzett levél. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint Mona Musca jobban tette volna, ha nem nyilatkozik a Trianon film kapcsán. Az RMDSZ-es honatya Kolozsváron megdöbbenéssel értesült arról, hogy a tárcavezető figyelmét a Ceausescu házaspár egykori kiszolgálója, Hajdu Győző hívta fel az alkotás levetítésének „törvénytelenségére”. Eckstein élesen bírálta Mihail Hardau Kolozs megyei prefektusnak a filmvetítést követő feljelentését is. /Eckstein-Kovács Péter: Mona Musca jobban tette volna, ha hallgat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. február 1.

Silvian Ionescről, a frissen kinevezett bukaresti kormánybiztosról kiderült, hogy a Szekuritateban indult, Bukarestben a 90-es években is bányászokat irányította, mindezért beadta lemondását. Dicséretes, de akad még jó néhány frissen kinevezett kormánybiztos és kormánybiztos-helyettes, aki “pettyes” múltú. Például a Hargita megyei kormánymegbízott egy esztendővel ezelőtt még szocdem színekben szaladgált, de azóta demokrata lett. Az is érthetetlen, hogy a brassói Madaras Lázár miért Mehedinti megyében lett prefektus, ahol nemigen nyüzsögnek a magyarok. Román Győző újságíró az egyik vezető liberális politikustól megkérdezte, hogy nem túlhaladott-e a párt nevében a nemzeti jelző? Azt válaszolta, hogy nem, mert ők továbbra is kitartanak az alkotmány első szakasza mellett, amely szerint Románia nemzeti, független stb. állam. Szavalta, hogy nem hagyják elveszni Erdélyt, és Bukovinát is románnak tartják. A román politikusok többsége előtt, még ha liberális vagy demokrata pártiak is, amikor a magyarokról van szó, mindjárt az országot elorozni akaró ellenség képe jelenik meg. Még a jelenlegi művelődési miniszternek, Mona Muscának is Trianon című film vetítésének hallatán mindjárt Erdély elrablása jutott eszébe. Közben a Demokrata Párt elnöke, Emil Boc által vezetett Kolozsváron egy utca továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu nevét viseli. A bukaresti Északi pályaudvar közelében lévő Negruzzi utcában hatalmas zöld tábla hirdeti, hogy itt van Mihály arkangyal légiójának, azaz a Vasgárdának a székhelye, ahol a “régi szép időkre” emlékeztető filmeket vetítenek. Az újságárus bódéknál a legionáriusok lapjai meg könyvei találhatók. /Román Győző: Újból ellopjuk Erdélyt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 1./

2005. február 7.

Dúl a háború a Tariceanu-kormány és Traian Basescu államfő, illetve a közszolgálati televízió vezetősége között. A hatalomra került liberális-demokrata D. A. Szövetség az elmúlt négy évben számtalanszor tiltakozott a bukaresti tévénél és rádiónál szerintük alkalmazott cenzúra és politikai részrehajlás ellen. Kiderült, hogy Traian Basescu a köztévé elnök-igazgatójának lecserélésén szorgoskodik, sőt már ki is szemelték Valentin Nicolau utódját Radu Calin Cristea publicista személyében. A televízió vezetősége és a Szociáldemokrata Párt éles hangon tiltakozott az ellen, hogy az államelnöki hivatal beavatkozik a közintézmény ügyeibe. Basescu durva és ironikus hangvételű nyilatkozatban utasította vissza Nicolau és az ellenzék vádjait, és rágalomnak minősítette az állításokat. Támadta a tévét Mona Musca művelődési miniszter is, közölve: az intézmény vezetőségének sorsáról az ügyben indított parlamenti vizsgálat alapján döntenek. /Rostás Szabolcs: Traian Basescu formalinba tenné a közszolgálati televízió elnökét. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2005. február 11.

Kevés alkalommal teremtődött meg valós párbeszéd Koltay Gábor Trianon című filmjének vetítését követő, premiernek számító televíziós vitában. Az Antena 1 tévécsatorna által sugárzott, hamis bombariadó által megzavart beszélgetésben kezdetben objektív érvekkel igyekeztek alátámasztani mondanivalójukat. Koltay kifejtette: azért készítette a filmet, mert meg akarja érteni azt a világot, amelyben él. Ion Cristoiu újságíró ismét megkérdezte, hogy mit akart elérni a filmmel. A rendező válasza: a 20. század történelme másként alakult volna, ha nem írták volna alá a versailles-i békeszerződést. Florin Constantiniu történész támadott a legélesebben. A román vendégek Erdély Romániához csatolásának jogosságát az etnikai arányok hangoztatásával támasztották alá. Cristian Tudor Popescu, az Adevarul főszerkesztője hangsúlyozta, milyen butaság volt betiltani ezt a filmet Romániában, mivel nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek szükségessé tennének ilyen szigorú intézkedést. Constantiniuval szemben úgy vélekedett, hogy a film nem fogja megrontani a románok és magyarok közötti viszonyt. Az adásba telefonon keresztül jelentkező Mona Musca művelődésügyi miniszter közölte: nem vonhatja vissza a film erdélyi körútját megszervező fiatalokra kirótt büntetést, hiszen a törvény világos, és e tekintetben nem lehet alkudni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: helyesli, hogy a filmet bemutatták az egyik legnagyobb nézettségű román televíziós csatornán, mert az elmúlt hetekben valóságos „legendává” nőtt a produkció híre. /Borbély Tamás: A patetikusság és a tragédia árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ A Trianon-film: semmi újat nem mondó-mutató langyos kis semmi. Utána meg a „süketek” párbeszéde. /B. É.: Időrablás nagyharanggal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2005. február 11.

A Trianon-film bemutatása után a vélemények megoszlanak. Többek szerint a meghívott román „sajtóhiénák” miatt nem sikerült a vita, más vélemények szerint viszont a Raffay–Koltay-produkció alkalmatlan arra, hogy egy értelmes Trianon-vita alapját képezze. Bodó Barna politológus szerint az egész Trianon-botrány kapcsán elsősorban azt kellene tisztázni: ki is a partnere a mai hatalomnak? – A koalíció-tag RMDSZ, amelynek szövetségi elnöke államminiszteri minőségben épp azt a minisztériumot ügyeli fel, amelynek vezetője, Mona Musca a filmről szóló megjegyzésével ezt a lavinát elindította? Vagy Hajdú Győző, aki Mona Musca miniszter asszonynak a figyelmét „felhívta” a filmre? – tette fel a kérdést Bodó. Trianonról a megbeszélést a szakmának kellett volna elkezdenie. Vekov Károly történész szerint a románok meglepetéssel fogadták, hogy Trianon még mindig milyen fontos kérdés a magyarok számára. Ezekről a kérdésekről beszélni kell. Beszélni kell Romániában is, Magyarországon is. /Sz. K.: Visszhangok a show-ról: Nem most, nem itt, nem ezekkel Trianonról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2005. február 11.

Koltay Gábor rendező a tévében lezajlott vitáról elmondta, hogy vitapartnerei ellenségesek voltak. Nem tartotta etikusnak, hogy a vitában ketten voltak Magyarországról, és négy személyt állítottak velük szembe. Hatvan év után első alkalommal őszinte gondolatok elhangozhattak Trianonról. Ha Trianon nevét valaki kiejti, akkor Romániában sokan rögtön arra gondolnak, hogy Magyarország igényt tart Erdély területére. Így nehéz párbeszédet kezdeményezni. Mona Musca kultuszminiszter rendkívül merev, elutasító volt. Az aránytalanul nagy büntetések mutatják, hogy itt valamiféle politikai megfélemlítési szándék dominál. /Rédai Attila: A magyarság halálát kívánták az Antena 1 nézői. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

2005. február 17.

A nagy amerikai zsidó szervezetek elnökei konferenciájának küldöttsége február 15-én találkozott Calin Popescu Tariceanu kormányfővel Bukarestben. A román-amerikai és a román-izraeli „különleges kapcsolatok bővítését és megszilárdítását”„ hangoztatták. A román szempontból történelmi premiernek számító találkozón az amerikai vendégek rámutattak: a nagy amerikai zsidó szervezetek igen fontosnak tartják a NATO-tagsággal rendelkező és a jövőben az Európai Unióba betagozódó Románia szerepét a regionális és a globális együttműködés és a párbeszéd szellemének fenntartásában. Az Egyesült Államok 52 nagy zsidó szervezetének elnökeit tömörítő ernyőszervezet küldöttségét fogadja Traian Basescu államfő is. Románia amerikai vendégei megbeszéléseket folytatnak Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel, Mona Musca művelődési és kultuszminiszterrel, Mircea Miclea oktatási miniszterrel, a képviselőház és a szenátus vezetőivel, valamint a romániai zsidó közösség képviselőivel. /Az amerikai zsidó szervezetek elnökei találkoztak a kormányfővel. Történelmi premier. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

2005. március 1.

Akad még jó néhány “pettyes” múltú a frissen kinevezett kormánybiztosok és kormánybiztos-helyettesek között. Például Strujan Constantin Hargita megyei kormánymegbízott egy esztendővel ezelőtt még szocdem színekben szaladgált, de azóta demokrata lett. Azt sem lehet érteni, hogy a brassói Madaras Lázár miért lett Mehedinti megye prefektusa. Mona Musca művelődési miniszternek a Trianon című film vetítésének hallatán Erdély elrablása jutott eszébe. Közben a Demokrata Párt elnöke, Emil Boc által vezetett Kolozsvár egyik negyedének főutcája továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu nevét viseli. A bukaresti Északi pályaudvar közelében lévő Negruzzi utcában hatalmas zöld tábla hirdeti, hogy itt van Mihály arkangyal légiójának, azaz a Vasgárdának a székhelye, ahol fasiszta típusú összejöveteleket tartanak. Az újságárus bódékban a legionáriusok lapjait meg könyveit árulják. /Román Győző: Újból ellopjuk Erdélyt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 2.

A szórványban működő egyházak állami támogatásáról szóló törvénytervezetet dr. Garda Dezső parlamenti képviselő már a múlt évben három változatban is benyújtotta, de a képviselőházban csak a múlt héten került napirendre. Az első változatot a tavaly mindkét házban megbuktatták, az RMDSZ-től sem kapott megfelelő támogatást. A második változatot a szenátus elfogadta. A harmadik változatot levették a napirendről, mert társszerzője, Kedves Imre már nem képviselő, tehát a második változat maradt fenn. Garda Dezső a törvénytervezet szövegét Kozma Darvas József csíkszeredai esperessel, valamint Vetési László lelkésszel egyeztette. Az új kormány megalakulása után a képviselőház pénzügyi bizottsága leszavazta a törvénytervezetet, és Mona Musca miniszter asszony is ellene érvelt. Az RMDSZ frakcióülésen tettek cinikus megjegyzéseket, de Garda jelezte, hogy tervezetét egyeztette Jakubinyi György érsekkel és Papp Géza református püspökkel is. Amikor napirendre került a törvénytervezet, Nastase ülésvezető nem Gardának adott elsőként szót, ahogy kellett volna, hanem a pénzügyi bizottságnak, amely a tervezet elutasítását javasolta. Ezután beszélt a képviselőházban Garda. A Nagy-Románia Párt frakcióvezetője kifejtette, hogy itt a román nemzeti egyház ellen indul egy ravasz támadás. A törvénytervezet napirendre tűzése előtt Garda komoly lobbit folytatott, végül a liberálisok kiálltak a törvénytervezet mellett. /Gál Éva Emese: Törvénytervezet a szórványegyházak állami támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2005. március 7.

Megoldottnak tekinthető a jelenleg még a nagyváradi római katolikus püspöki palotában működő Körösvidéki Múzeum székhelygondja, miután Mona Musca művelődési miniszter és Teodor Atanasiu, a védelmi tárca vezetője megállapodott arról, hogy a közgyűjtemény az egykori magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola Rhédey (Balcescu) parki épületébe költözzék. /Balogh Levente: Palotából kaszárnyába költöznek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2005. március 23.

Március 22-én informális megbeszélést folytatott Bozóki András magyar kulturális miniszter román kollégájával, Monica Octavia Muscával Budapesten. Bozóki András hangsúlyozta, Magyarország érdekelt Románia mielőbbi EU-csatlakozásában. A román miniszter támogatásáról biztosította magyar kollégáját a sepsiszentgyörgyi fiókintézet megnyitását illetően. Musca fontosnak nevezte a román Gozsdu Manó szellemiségét ápoló magyar–román közalapítvány helyzetének rendezését. A román miniszter együttműködést kezdeményezett a romániai magyar műemlékek megóvása és restaurálása érdekében, és ígéretet tett arra, hogy azokról a közeljövőben listát állítanak össze. /Informális megbeszélés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./

2005. március 25.

Winkler Gyula külkereskedelemért felelős miniszter arról tájékoztatott, hogy az adótörvénykönyv tervezett módosításai közül kikerültek azok a passzusok, amelyek hátrányosan érintették volna a művelődési szférát, a humanitárius szervezeteket és az egyházakat. Előzőleg az RMDSZ kifogásolta, hogy az eddigi szabályok értelmében adókedvezményeket élvező intézmények ezentúl nem igényelhetnék vissza a hozzáadottérték-adót (TVA-t). Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Mona Musca művelődési tárcavezető érvelése hatott a leginkább. /Marad a művelődési intézmények és az egyházak illetékmentessége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

2005. április 23.

Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára Bukarestbe utazott, április 22-én találkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Mona Musca kulturális és vallásügyi miniszterrel. A kulturális intézményekre vonatkozó kétoldalú egyezményt szeretné módosítani Románia és Magyarország, lehetőséget biztosítva ezáltal mindkét ország kulturális intézetei számára, hogy fiókintézeteket nyithassanak. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának megnyitása régóta várat magára. /Kulturális egyezmény módosításáról tárgyaltak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2005. május 6.

Monica Macovei művelődésügyi miniszter nem ért egyet a kisebbségi törvénytervezet azon előírásával, miszerint a hatóságoknak kötelezően érvényesíteniük kell az autonómiatanácsok véleményét a kisebbségi ügyekkel kapcsolatban. A szaktárca vezetője szerint így az állami hatóság mellett egy kisebbségi hatóság is létrejönne, ami párhuzamos struktúrák kialakulásához vezetne. A miniszter asszony azzal sem ért egyet, hogy a kisebbségeket csak parlamenti pártok képviselhetik. A kulturális autonómiát megteremtő kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ dolgozta ki. /Párhuzamos struktúrák kialakulásától tart Mona Musca. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2005. május 14.

Mona Musca kulturális miniszter és az RMDSZ vezetői május 12-i találkozójukon megállapodtak a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. Az RMDSZ képviselői beleegyeztek a kulturális miniszter által kért módosításokba. A módosítás az autonómiatanács hatáskörére vonatkozik, amelyről Mona Musca úgy értékelte, hogy „túl kedvező” az RMDSZ számára. A koalíció tagjai azonban még nem jutottak egyezségre. Eckstein-Kovács Péter szenátor cáfolta, hogy az RMDSZ cserében a közszolgálati televízió és rádió működéséről szóló jelentésnek a liberálisok és demokraták által óhajtott szövegváltozatát támogatja. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy a parlamenti vitán az ellenzék nem módosíthat a szövegen. /Felelősségvállalással fogadtatná el a kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2005. május 17.

Átfogalmazott néhány szövegrészt a készülő kisebbségi törvénytervezetben az RMDSZ azt követően, hogy múlt héten a szövetség vezetői Mona Musca művelődésügyi miniszterrel találkoztak. A szaktárca vezetője kifogásolta, hogy az autonómia tanácsok döntési jogkörrel rendelkezzenek a kultúra és az oktatás területén. Márton Árpád parlamenti képviselő elmondta: kidolgoztak egy újabb változatot a vitatott szakaszokról, de az autonómiatanácsok jogköre nem fog csorbulni, az oktatás és művelődés területén a hatóságoknak tudomásul kell venniük a testületek döntését. A folyamatos koalíciós egyeztetés tényét Markó Béla, az RMDSZ elnöke is megerősítette, aki azonban cáfolta, hogy pártközi megegyezés vagy más természetű alku létezne az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) közötti törvénytervezetről. Több hírforrás ugyanis arról számolt be, hogy egyfajta „cserealku” jött létre az RMDSZ és a kormánykoalíció két pártja, az NLP és a Demokrata Párt (DP) között. Eszerint az NLP és a DP elfogadja a kisebbségi törvény-tervezet RMDSZ által benyújtott szövegét, cserében pedig az RMDSZ támogatja a másik két partner által kidolgozott formáját a közszolgálati rádió és televízió tevékenységéről szóló parlamenti jelentésnek. /Átfogalmazott szakaszok a kisebbségi törvénytervezetbe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998