udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Monok István

2000. április 11.

A Kárpát-medence jelentős hungarika-anyagot őrző könyvtárainak képviselői Budapesten tanácskoztak - tájékoztatott a rendezvényt szervező Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, Monok István. A könyvtárak első ilyen jellegű találkozóján öt ország - Románia, Ausztria, Szlovákia, Jugoszlávia és Horvátország - nyolc könyvtárának képviselője vett részt. A tanácskozás célja az volt, hogy a jelenleginél szervezettebb formában bonyolódjon le a magyar vonatkozású gyűjtemények feltárása. Az OSZK dolgozza ki a jövőbeni közös együttműködést, a szervezett információcserét hivatalos formába öntő szerződés-tervezeteket, amelyekről még az idén újabb egyeztetést tartanak, szintén Budapesten. A főigazgató reményei szerint a kapcsolatok szorosabbra fűzése révén sikerül majd összeállítani a Kárpát-medence könyvtörténetének bibliográfiáját, a valaha itt működött nyomdák, illetve itt tevékenykedett nyomdászok listáját. Az OSZK szeretné azt is, ha megvalósulnának közös digitalizálási - a kiadványokat elektronikus rendszerekbe tömörítő - akciók. /Kárpát-medencei könyvtárosok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2000. augusztus 23.

Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2000. szeptember 9.

Megjelent a Könyvesház, a Művelődés (Kolozsvár) folyóirat melléklete /2000/1-es szám/. Ebben Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója pedig intézményének a nem magyarországi könyvtárak ellátásában betöltött szerepéről írt. Újvári Mária javasolta: az EME-nek "fel kellene vállalnia az Erdélyben, illetve Romániában kiadott, bármilyen hungarikum jellegű írott és audiovizuális dokumentum gyűjtését". Az EME könyvtárában "egy jó számítógépes program segítségével tárolhatnák Kolozsvár magyar könyvtárainak adatbázisait is." Gereben Ferenc az erdélyi és magyarországi olvasási szokásokat mutatta be. /Németh Júlia: Könyvesház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2000. december 8.

Szegedy-Maszák Mihály terjedelmes tanulmányában a magyarságtudományról írt, a magyarságtudományról szóló vita tükrében.Szegedy-Maszák Mihály szerint a magyarságtudományt jórészt Trianon hívta életre, afféle szükségmegoldásként hozták létre. Jönnek az ilyen tanulmányokban szokásos idézgetések. Kulcsár Szabó Ernő szigorúan ítélkezett: ″a hungarológia régóta semmi jelét nem mutatja annak, hogy akárcsak hajlama volna saját tárgyának - régtől időszerű - újraértékelésére.″ Kulcsár Szabó Ernő vélekedésével szembefordult Jankovics József-Monok István közös tanulmányában /A hungarológiáról és magyarországi intézményeiről, Hungarológia, 2000/1-2./, de elismerték, hogy ″nincs mindenki által elfogadott hungarológia-fogalom″. Ennek oka a magyar társadalom eszmei megosztottsága: néhányan egyszerűen badarságnak tekintik a magyarságtudományt. Szegedy-Maszák Mihály kifejtette: ″Bármi legyen is a véleményünk Németh Lászlóról vagy Bibó Istvánról, elképzelésük nem illik az egységesülés felé haladó mai világhoz.″ /Szegedy-Maszák Mihály: ″Van, ami nincs″ Magyarságtudomány: elmélet vagy föladat? = A Hét (Bukarest), dec. 8./ Németh László tehát könnyűnek találtatott Szegedy-Maszák Mihály mércéjén.

2001. május 19.

Dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Gróf Mikó Imre Kuratórium - melynek egyetlen célja és joga az EME tevékenységének a támogatása - tagjaként vett részt az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén. Leszögezte, hogy az OSZK-nak, vagy ahogyan sokan nevezik, a Magyar Nemzeti Könyvtárnak a határokon kívüli magyar könyvtárak támogatása is a feladata. Magyar könyvtárnak tudják a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárat is, minden jogi igazság ellenére. Az ottani magyar anyag támogatása alapvető feladat. A rendszerváltás előtt csereszolgálata /Vekerdi József vezetésével/ rendszeresen támogatta a határon túli magyar könyvtárakat, valamint a kutatókat és a magánkönyvtárakat is. A rendszerváltozás a határon túli magyar közösségek támogatására egy ellátó rendszer alakult, melynek komoly elemei vannak: az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Domus Hungarica az akadémia részéről, illetőleg a magyar kormány komoly pénzösszegeket különített el erre a célra. A nemzeti könyvtárnak koordinatív szerepe van. - A magyar állam a kötelespéldány-rendeletet 1997-ben módosította: a kötelező példányszámot az addigi 16-ról 6-ra csökkentették. Ez azt jelenti, teljesen esetleges, hogy a kiadók, nyomdák ezen felül adnak-e valamit a nemzeti könyvtárnak, amit a határon kívüli magyarok támogatására fordíthat. Ezen az állapoton változtatni kell. Megoldást jelent, hogy a nemzeti könyvtár, ettől az évtől az Illyés Közalapítvány stratégiai partnere, így a jövőben egységes képük lesz arról, hogy ki mit kapott. Az OSZK tanácsolja a többi szervezetnek is, hogy mielőtt ajándékot adnak a határon túli magyar könyvtáraknak, kérdezzék meg az OSZK-t, hogy mit adtak már, mert sokkal hasznosabb lesz a megajándékozottak számára, ha nem 8 példányt kapnak ugyanabból a kötetből, hanem 8 különböző kötetből egy-egy példányt. Az a törekvés, hogy Magyarország nemzeti könyvtára - XXI. századi értelemben, a Kárpát-medence nemzeti könyvtára, a kulturális nemzet könyvtára legyen. Ehhez szükséges, hogy a határon túli magyar szervezetek és könyvtárak megküldjék az ottani kiadványokat. Monoki kedvező döntésnek tartja, hogy Kolozsváron egy könyvtárat kell építeni anyaországi támogatással, ez lesz az a központi partnerkönyvtár, amely a romániai magyar vonatkozású anyagot összegyűjti és szervezetten átadja a Magyar Nemzeti Könyvtárnak cserében a neki küldendő anyagért. Akkor is meg kell csinálni az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtárat, ha adott esetben olyan politikai fordulat jöhet, hogy újra elvész az egész. Remélhető, erre nem fog sor kerülni. Az újságíró közbevetette a bosnyák példát: a szerb hadsereg felégette a bosnyákok nemzeti könyvtárát, a horvát hadsereg pedig felégette nemzeti levéltárukat. /Csomafáy Ferenc: Létrehozni egy új erdélyi magyar könyvtárat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2002. január 26.

Az Országos Széchényi Könyvtár új fakszimile sorozatát mutatta be Monok István főigazgató a Budai Várban. A Gyöngyszemek a nemzeti könyvtár gyűjteményéből című sorozat első darabja az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum alapító okiratát adja közre. Az ünnepi kiadványsorozat második tagja az Ómagyar Mária-siralom hasonmás kiadása. A kultúra napján tartott sajtótájékoztatón bemutatták Kiss Ilona festő- grafikusművész könyvét, amely Janus Pannonius: Pannónia dicsérete című versének grafikai feldolgozását tartalmazza. Bánfy Ilona, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) munkatársa egy tavalyelőtti nemzetközi olvasásfelmérési kutatás eredményeit ismertetve elmondta: a magyar diákok olvasás-szövegértési képessége szignifikánsan gyengébb a nemzetközi átlagnál. A vezető ipari hatalmakat tömörítő OECD felmérése szerint — amelyet 32 országban, 265 ezer diák körében végeztek el — Magyarországon a diákok 48 százaléka nem rendelkezik azokkal az olvasás-szövegértési készségekkel, amelyek képessé tennék őket életük végéig új információk befogadására és feldolgozására. (Az OECD-országokban a diákok 82 százaléka teljesített e szint felett.) /Az Országos Széchényi Könyvtár új sorozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2002. augusztus 24.

Benkő Károly Marosvásárhely története /1862/ című munkáját 2001-ben újra megjelentette Pál-Antal Sándor. Orbán Balázs Székelyföldje 1990-ben teljes második kiadásban látott napvilágot. Most pedig Osvát Kálmán szerkesztésében készült Erdélyi lexikon újból napvilágot látott a Mentor Könyvkiadó jóvoltából. A legújabb egy katalógus, könyvtári gyarapodási jegyzék: a Teleki Téka állományának az alapító által összeállított ötödik, végső soron zárókötete. Latinul: Bibliothecae Samuelis Com. Teleki de Szék. Pars quinta. A kéziratot Deé Nagy Anikó fedezte fel a kolozsvári Akadémiai Levéltárban. Ő is rendezte sajtó alá. Hosszú időt várt a kiadásra, végül az Országos Széchényi Könyvtár, személyesen Monok István dr. főigazgató bábáskodott Magyarországon a kiadás felett, s jelentette meg 2002 tavaszán. Eleddig nem jutott Marosvásárhelyre példány. /Sebestyén Mihály: Törlesztés két századdal később. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2002. október 10.

A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2003. március 3.

Második alkalommal adták át az 1993-ban alapított Entz Géza díjat márc. 1-jén Kolozsvárott, az EME-székház frissen felújított nagytermében. Az elismerést ötévente ítélik oda azon személyiségnek, aki az eltelt időszakban a legkiemelkedőbb alkotással jelentkezett a történelem, történettudomány terén. Az idei díjazott Demény Lajos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiváló tagja, aki a Székely Oklevéltár 4. és 5. kötetének megszerkesztésével, illetve több évtizedes munkásságával érdemelte ki, hogy ebben a rangos elismerésben részesítsék. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója ismertette az Entz Géza díj történetét, majd átnyújtotta az oklevelet a díjazottnak. A laudációt Miskolczy Ambrus távollétében Sipos Gábor EME-főtitkár olvasta fel, méltatva Demény Lajos derűs személyiségét. /(sbá): Kiosztották az Entz Géza díjat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2005. február 15.

Február 11-én Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban együttműködési megállapodást írt alá dr. Monok István főigazgató és dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke a két szervezet közötti hosszú távú együttműködésről. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület saját kiadványai mellett az egyik legnagyobb könyv-, folyóirat-, kéziratgyűjteménnyel is rendelkezik, amely Erdély történelmi kulturális örökségének szerves része. Az EME fontosnak tartja, hogy dokumentumai digitális formában a világhálón minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. Az EME digitalizálási programjának megvalósításában vállal szerepet az OSZK, azon belül is a Magyar Elektronikus Könyvtár. A szerződés aláírásánál jelen volt dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke, Moldován István, a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület ügyvezető elnöke valamint Kicsi György, a Gróf Mikó Imre Alapítvány titkára. /EME: digitalizálják a magyar kulturális örökséget. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2005. március 7.

Március 5-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében zajlott le az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlése. Elnöki beszámolójában Egyed Ákos több tavalyi pozitív eredményt mutathatott fel. Sikerült megteremteniük az anyagi feltételeket az egyesületi munka folytatására (pályázatok lebonyolítása, infrastruktúra biztosítása a csoportos kutatómunkára stb.). Sikeres volt az ősszel harmadszor megrendezett Tudomány napja Erdélyben című konferencia, amelyet a Mindentudás Egyetemének első erdélyi előadása előzött meg. Szorosabbá fűzték a kapcsolatokat a Magyar Tudományos Akadémiával. Az EME Rhédey-házi központja egyre látogatottabbá vált, sok rendezvénynek adott otthont. A közgyűlésen Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója átnyújtotta az ő kezdeményezésére tavaly alapított Gróf Mikó Imre-díjakat. A kitüntetés olyan fiatalokat részesít erkölcsi és anyagi elismerésben, akik monográfiát közöltek Erdély múltjával kapcsolatban. A díjat Fejér Tamás Gábor, Rácz Etelka és Szász Anikó kapta meg közös munkájukért, melynek címe: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei (I.), és amelyet az EME jelentetett meg. Az EME jóváhagyta az EME-n belül a Matematika–Informatika és az Agrártudományi Szakosztályok, valamint a zenetudományi csoport létrehozását. Kezdeti szakaszában tart az Akadémiai Testület megalapítása. Régi törekvés a saját kutatóintézet létrehozása, amelynek érdekében első lépésként tudományos tanácsot fognak életre hívni. A közgyűlés tiszteletbeli tagokat választott. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály javaslatára Magyari András és Kiss András, a Természettudományi Szakosztályéra Ajtay Ferenc és Nagy Tóth Ferenc, az Orvostudományi és Gyógyszertudományi Szakosztályéra László József, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályéra Szakács József részesült ebben a kitüntető címben. Az egyesület működési szabályzata értelmében szavazást rendeztek a választmány egyharmad részének felfrissítésére. Ennek eredményeként az új választmányi tagok a következők: Wolf Rudolf, Silye Lóránd, Feszt György, Prezenszky István és Talpas János. /Ördög I. Béla: EME – Útkeresés anyaországi segédlettel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2005. május 13.

Május 12-én Tonk Sándorról, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem elhunyt rektoráról nevezték el a magyar állami költségvetésből támogatott egyetem kolozsvári Déva utcai kirendeltségének könyvtárát. Szilágyi Pál rektor elmondta: az erdélyi magyarság kultúrájának megőrzésére olyan tevékeny emberekre van szükség, mint amilyen Tonk Sándor volt. A rektor Tonk Sándor érdemei közé sorolta, hogy kiépítette az EMTE-t. Szilágyi hangsúlyozta: az egykori rektor tudta, hogy könyvtár nélkül nincs tudományos kutatás, ezért szorgalmazta az erdélyi magyar dokumentációs központ létrehozását is. Az elképzelés szerint ennek tartalmaznia kell az erdélyi magyarsággal kapcsolatos összes dokumentumot. A dokumentációs központ létrehozása eddig pénzhiány miatt nem valósulhatott meg, ezért bármilyen adományt szívesen fogadnak. Emlékeztetett: csak Kolozsváron legalább tíz könyvtár működik. A rendezvényen jelen lévő Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója is a dokumentációs központ fontosságát hangsúlyozta. A Tonk Sándorról elnevezett EMTE könyvtárban egyelőre három ezer könyv található, ezeket a Kolozsváron működő környezetvédelmi és média szakos diákok használják, de a készlet tartalmazza a tervezett európai tanulmányok szak beindítására szükséges szakirodalmat is. /B. T.: Tonk Sándor nevét viseli az EMTE könyvtára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2005. november 19.

November 18-án kétnapos fórum kezdődött Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendezésében „A Magyar Tudomány Napja Erdélyben” elnevezéssel. A Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének védnökségét élvező, negyedik alkalommal megtartott rendezvény központi témájául az erdélyi magyar tudománytörténet szolgál. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta, beindult az erdélyi magyar tudományos örökség felmérése. Hamarosan monográfiát jelentetnek meg az EME múltjáról. Régóta küzdenek elkobzott értékeik visszaszerzése érdekében. Mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetemhez és az RMDSZ-hez eljuttatott kéréseikre eddig nem kaptak választ, gyűjteményeik hozzáférhetőségéért újabb lépéseket terveznek. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, az egyetemes és a magyar tudomány történetével kapcsolatos gondolatait osztotta meg közönségével. Az erdélyi tudományosság az egyetemes magyar tudomány része. Kiss Elemér, az MTA külső tagja, a Bolyai-kutatás múltjáról és jelenéről értekezett. Kiemelte Benkő Samu munkásságát, aki jeleskedett Bolyai János kéziratainak feldolgozásában. Péntek János, az MTA külső tagja, az EME és a kolozsvári nyelvészeti iskola kialakulásáról beszélt. Kolumbán József, az MTA külső tagja, a kolozsvári matematikai iskola kialakulásáról szólt. Arany János érmet kapott Antal Árpád irodalomtörténész és Jakó Zsigmond történész. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként Hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapot nyújtottak át a következőknek: Benkő Samu, Berényi Dénes, Feszt György, Meskó Attila (MTA-tag), Monok István (Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója), Kiss András, Kerekes Jenő, Fekete Károly. /Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2006. március 13.

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2008. március 31.

Március 29-én a hagyományokhoz híven Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismételten elhangzott: alaptalanok azok az aggályok, amelyek a tavaly, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külföldi területi bizottságaként megalapított Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) kapcsán merültek fel, mert az nem osztja meg, inkább kiegészíti a romániai magyar tudományos életet. A közgyűlésen megjelent anyaországi vendégek is megerősítették, hogy az EME a továbbiakban is élvezi az MTA anyagi és erkölcsi támogatását. Az EME 2007-es tevékenységének mérlege tudományos szempontból biztató, de elkobzott javainak visszaszerzésében nem történt előrelépés. Egyed Ákos elnöki jelentéséből kiderült: az EME munkája folyamatos és eredményes maradt. Az MTA által létrehozott KAB és az EME között a legszorosabb partnerséget alakították ki, az előbbi használatára, szerződéses alapon, három évre adták át a Tamás András/Ghica utcai Moll-házat. Az idei tervek között szerepel a projektfinanszírozású tudományos kutatás ösztönzése, az EME és kutatóintézete integrálódásának szorgalmazása a romániai tudományszervezetbe, az együttműködésre való törekvés a Sapientia EMTE-vel, a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel, a Partiumi Keresztyén Egyetemmel, a Kolozsvári Történelmi Múzeummal és az Egyetemi Könyvtárral, a székelyföldi múzeumokkal stb. Követelmény a belső kommunikáció javítása és az egyéni felelősségvállalás érvényesítése. Görömbei András (MTA, Határon Túli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság elnöke) átadta a Vizi E. Szilveszter MTA-elnök által aláírt együttműködési megállapodást, amely 2008-ra 5 millió forintnyi műhelytámogatásban részesíti az EMÉ-t. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) igazgatója és a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke szintén az összefogás fontosságát hangoztatta, kiemelve, hogy 2009-ben az OSZK elkészíti az EME elektronikus könyvtárát. Bitay Enikő EME-főtitkári jelentésében többek közt arról számolt be, hogy 2007-ben 23 előadást és 6 könyvbemutatót tartottak, nagy sikernek örvendett „A magyar tudomány napja Erdélyben” című konferencia, és hogy jelenlegi taglétszámuk 4762 (tavaly 123 új taggal gyarapodtak). Muzsnay Csaba felszólította az EME elnökségét, hogy aktivizálja EP-képviselőket a Bolyai Egyetem és annak a BBTE-ről eltávolított két kezdeményezője ügyében. Garda Dezső erkölcsi támogatást kért az ellene beindult politikai lejáratási kampánnyal szemben, amiért a törvényesség keretein belül segítette a tudományos múlttal rendelkező, idős Demény Lajost, hogy a hatóságok ne tegyék ki bukaresti lakásából. Az alapszabály értelmében megújították az EME választmányának 1/3-át: az 1. szakosztályban Wolf Rudolf, az 5-dikben Prezenszky István és Talpas János jutott ebbe a tisztségbe. Entz Géza díjat nyújtottak át dr. W. Kovács Andrásnak A Wass család cegei levéltára című levéltár-ismertető kötet összeállításáért. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett munkássága elismeréseként Gr. Mikó Imre emléklapot kapott Muckenhaupt Erzsébet csíkszeredai muzeológus, könyvtörténész és Bajusz István zilahi régész, valamint tiszteletbeli taggá választották Kósa Ferencet az erdélyi nyelvészeti kutatások terén végzett tudományos és oktatói munkásságáért. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlést tartott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2009. november 21.

November 20-án emlékezett megalapításának 150. évfordulójára Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében Egyed Ákos EME-elnök megnyitója után a kolozsvári Református Kollégium énekkara, Székely Árpád vezényletével ünnepi műsort adott elő. Üdvözlő beszédében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke emlékezett, hogy az alapító, Mikó Imre a kulturális nemzeti összetartozás alapjait rakta le. Camil Muresanu akadémikus, a Román Akadémia Kolozs megyei elnöke kitért arra, hogy az EME megalakulását az erdélyi románság ASTRA egyesülete követte. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, dr. Sólyom László köztársasági elnök levelét olvasta fel, aki szintén hangsúlyozta a kulturális nemzet fogalmának jelentőségét. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul kifejtette, a polgári erőből és szerveződésből megalakult EME elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatása jogállami probléma, ami egy EU-tagországban nem képezheti vita tárgyát, megoldása pedig a magyar–román kulturális együttműködés egyik hajtómotorja lehet. Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök az EME százötven évének folytonosságot kifejező erejéről beszélt. Monok István, a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója a közgyűjtemények jelentőségét emelte ki. Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke az anyanyelv megóvását közös feladatnak és felelősségnek nevezte. Dáné Tibor Kálmán a „kisebb testvér”, a 124 éves Erdélyi Közművelődési Egyesület elnökeként arra hívta fel a figyelmet, hogy – akárcsak az EME megalakulásakor – a civil akarat napjainkban sem kerülhető ki. Átnyújtották a Gróf Mikó Imre emlékérmeket. A Magyar Tudományos Akadémia részéről Pro Scientia Hungarica érmet adományoztak Benkő Samu történésznek, az EME 1994–2002 közötti elnökének, és Egyed Ákos történésznek, az EME jelenlegi elnökének. Több előadás hangzott el: Görömbei András az EME és az erdélyi magyar tudósok kapcsolatáról, Orosz István Mikó Imrének a Magyar Történelmi Társulat élén betöltött szerepéről, Benkő Samu az EME 1990-es újjászervezéséről, Keszeg Vilmos az EME szakosztályairól értekezett. /Százötven kitartó, lelkes év a magyar tudomány szolgálatában. Jubileumi évfordulót ünnepel az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998