udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Morvay László

1993. május 20.

Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok máj. 9-től 16-ig tartottak. A Varadinumra eljött Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament társelnöke is, aki beszédet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a Szózatot. Az első napon Tempfli Imre püspök celebrálta a szentmisét a bazilikában, melyet körmenet követett. Délután a várad-olaszi templomban Tőkés László püspök mondott beszédet, majd a debreceni Kodály-kórus lépett fel. Máj. 10-e volt a sajtó napja. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete meghívására eljöttek a romániai magyar lapok főszerkesztői. A rendezvény a Tavaszi Hajnal által szervezett sajtótörténeti kiállítással kezdődött, képet adott a 125 éves nagyváradi újságírásról. A főszerkesztők a romániai magyar sajtó helyzetéről tanácskoztak. A harmadik napot, máj. 10-ét az etnikumok közötti közeledésnek szentelték, román és magyar értelmiségiek találkoztak, a díszvendég dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiállt Tőkés László etnikai tisztogatásra utaló kijelentése mellett, ezután Buracut és családját megfenyegették, munkahelyén lefokozták, ideutazáskor ketten is követték. A következő napokat a művészeteknek szentelték a Varadinum rendezői. Tőkés László kezdeményezésére jött létre A zsidóság és a nagyváradi magyar kultúra rendezvény, melyen Vezér Erzsébet irodalomtörténést tartott előadást Ady és a zsidókérdés címen, Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató pedig bemutatta frissen megjelent Bevérzett kőtáblák című, a deportálásról szóló könyvéből olvasott fel részleteket. Kányádi Sándor pedig a máramarosi zsidó népköltészetet bemutató kötetéről beszélt. Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművészek rendeztek tárlatot 24 művész alkotásaiból. Az Ady Múzeumban pedig a Nagyváradi Ady Társaság rendezvényeként a század eleji Nagyvárad irodalmi arculatát mutatták be. Morvay László grafikusművész - akinek tűzzománc-stációit a múlt évi Varadinumon szentelték meg a Vártemplom falain - most újabb munkáival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stációit örökítette meg. Este Városa vagy a jövőnek című, a 85 éves Holnap-mozgalomra emlékező előadást rendeztek a Szigligeti Társulat művészei. A továbbiakban sor került még Demény Lajos előadására is. /Simon Judit, Marán Antal: Varadinum 1993. Szent László városa ünnepelt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

2000. június 5.

Morvay László tűzzománc-művész volt a vendége Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklub Művész és műve című beszélgetéssorozatának. A művész készítette a váradi vártemplom, a tóti katolikus templom falait díszítő keresztutakat és oltárképeket. Az érdeklődők diavetítésen ismerkedhettek meg a művész monumentális alkotásaival, amelyek Ópusztaszeren és Hévízen kaptak helyet. /Művész és műve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2001. május 21.

Máj. 19-én A váradi magyar költészet századai címmel tartottak irodalmi estet a Varadinum programjának záróaktusaként. Tempfli József római katolikus megyés püspök vallott az irodalomhoz, a vershez fűződő érzelmeiről. Az esten jelen volt Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke, aki elsősorban a szervezet tevékenységéről, feladatairól beszélt. Ezután 15 kortárs költő /Dénes László, Szűcs László, Ferenc Zsolt, Szőke Mária, Nagyálmos Ildikó, Kinde Annamária, Goron Sándor, T. Szabó Edit, Tüzes Bálint, Fábián Sándor, Barabás Zoltán, Gittai István, Morvay László, Pataki István, valamint a Felvidékről érkezett Hodossy Gyula/ olvasott fel verseiből. Az est második részében többek között Janus Pannonius, Zsámboki János, Pázmány Péter, Nadányi János, Dutka Ákos, Miklós Jutka és Reményik Sándor költeményei hangzottak el. /Költészet az ezredvégen. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 21./

2006. január 19.

Gittai István nagyváradi költő úgy látja, nincs égető szükség önálló erdélyi irodalomtörténet megírására. Szerinte nem szabad különválasztani a magyar irodalmat romániai, szlovákiai, vajdasági magyar irodalomra. Egy magyar irodalom van, amit magyar nyelven írnak. Azért nem lenne haszontalan összegyűjteni azt, amit az egyes szerzőkről, művekről írtak az irodalmi lapokban, a napilapok mellékleteiben. Egy visszanéző irodalomtörténet jó lenne. Érdemes lenne újra kiadni az Erdélyi magyar ki kicsoda összegzést, a legutóbbi megjelenése /2000/ óta sok változás történt. Gittai monográfiát írt Morvay László elhunyt veszprémi képzőművészről, íróról, pénz kellene, a megjelentetéséhez. Szabó József rendezőről is írt egy monográfiát, Szabó József meghatározó egyénisége volt a váradi színháznak és az erdélyi színjátszásnak, a 60-70-80-as években. /Pap Melinda: Állandóan dolgozik az íróbacilus. Beszélgetés Gittai István költővel, publicistával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

2007. július 9.

Kulturális és szórakoztató rendezvények zajlottak három napig a nagyváradi vár minden sarkában a Várnapok alkalmával. Az eseménysorozat részeként többek között román és magyar nyelvű várismertető túrákat szerveztek, történészek vezetésével. A július 7-i események egyik fénypontja a vártemplom 46 püspökének állított emléktábla felavatása volt: a réztáblára azon római katolikus egyházfők neve került fel, akik a város és a vár virágzása idején – 1102 és 1556 között – tevékenykedtek Nagyváradon. Jakabbfy László vártörténész elmondta, a várban 1342–1370 között épült a gótikus katedrális, amelyet később négyszer építettek újjá. „A 15. században élt Vitéz János és Berényi Miklós tudós püspök, akik Közép-Kelet-Európa kultúrközpontjává emelték Nagyváradot. Vitéz János idejében csillagvizsgáló is működött a várudvarban, itt dolgozták ki a ma is használt nap- és holdfogyatkozást mutató Tabula Varadienses táblázatokat” – magyarázta Jakabbfy. Az emléktábla 1556-ig követi a római katolikus egyház történelmét, akkor ugyanis a reformáció „elseperte” a történelmi püspökséget. Az ünnepségen az emléktáblával együtt a templomot is újraszentelték; a szentélyt Tempfli József megyés püspökön kívül a református és az ortodox egyház képviselői is megáldották. Tempfli József elmondta, a rendszerváltást követően szokatlan körülmények között sikerült visszaszerezni a vártemplomot. A szentélyt 1989-ig a Szekuritáté lőszerraktárnak használta, felújításával azonban nem törődtek. A rendszerváltás után a szekusok kiköltöztek a templomból, amelyet egy vállalkozónak akartak bérbe adni. „Megkeresett egy román nemzetiségű hölgy, aki elmondta: bérbe adták neki a templomot, hogy gabonaraktárt és pékséget rendezzen be ott. Ám ő előbb megkérdezte, mit szól mindehhez a katolikus egyház – idézte fel a püspök. – Együtt elmentünk a városházára, én elvettem a kulcsokat, és kijelentettem, hogy a templomból nem lesz pékség. ” A romjaiban álló épületet átvették a katolikusok, ám hosszú évtizedekbe telt, amíg sikerült felújítaniuk – az orgonát például a német evangélikus egyház kivándorló képviselőitől sikerült beszerezniük. A szentély értékét emeli, hogy a keresztút stációit Morvay László képzőművész tűzzománcai ábrázolják. „A vár és a templom több magyar király temetkezési helye. A táblaavatás csak a kezdet, mert rövidesen királyainknak is emléket kell állítanunk” – hangsúlyozta Tempfli. /Gergely Gizella: Tudós püspökökre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ A hét végén tartották Nagyváradon a Várnapokat, ahol rengeteg színvonalas rendezvény, koncert között válogathattak az érdeklődők. Nem reklámozták kellőképpen a Várnapokat, s ezen belül a fellépőket sem. A legtöbb váradi csak az utolsó napon értesülhetett a médiából, hogy jön a Ghymes is. /Both Abigél: A vár három szabadnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998