udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Rosen, Moses

1990. március 8.

Petre Roman miniszterelnök márc. 8-án fogadta dr. Moses Rosen főrabbit, aki a zsidó lakosságot ért antiszemita támadásokról adott tájékoztatást. A kormányfő kijelentette, hogy a kormány nem tűr meg semmilyen fasiszta megnyilvánulást, nemzetiségi megkülönböztetést és megteszi a szükséges intézkedéseket. Dr. Moses Rosen ugyanezen panaszával felkereste Sergiu Celac külügyminisztert és N. Stoicescu vallásügyi minisztert is. A főrabbi találkozott Allan Greennel, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetével is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

1990. március 27.

Márc. 27-én Washingtonban Lawrence Eagleburger találkozott dr. Moses Rosen főrabbival, aki háláját fejezte ki az amerikai kormánynak azért a támogatásért és védelemért, amelyet a romániai zsidó lakosságnak nyújtott a diktatúra idején. Eagleburger biztosította őt arról, hogy továbbra is figyelemmel követik a romániai zsidók sorsát az antiszemitizmus esetleges feléledésével szemben. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1991. január 21.

Bukaresten jan. 21-én a parlamentben megemlékeztek az 1941. jan. 21-i bukaresti zsidóellenes pogromról. Moses Rosen elmondta, hogy a borzalmak túlélőjeként tanúskodik. A Romania Libera is őszintén írt a történtekről, a jan. 23-i Adevarul viszont nemzetgyalázásnak nevezte az őszinte emlékezést, olvashatjuk Cseke Gábor cikkében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1991. február 8.

A romániai zsidóság holokausztja eddig tabutéma volt, nemrég először rendeztek hivatalos megemlékezést. A fiatalabb generációk nem tudhatnak a történtekről: gyújtogatásokról, mészárlásokról, nyilatkozta dr. Moses Rosen főrabbi. Antonescu kormányának köszönhetően Romániában zajlottak le az első európai fasiszta pogromok: 1941. jan. 21-23-a között Bukarestben, jún. 29-én Isasiban, július-októberben Besszarábiában és Bukovinában, októberben Transznisztriában összesen 300 ezer áldozatot kívánó öldöklés. A jelenlegi időkben valóságos mozgalom indult Ion Antonescu rehabilitálásáért. Több cikkben tagadják a zsidók ellen 1941-ben elkövetett népirtást. /Winter Péter: Beszélgetés Õeminenciája dr. Moses Rosen főrabbival. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

1991. március 8.

Moses Rosen főrabbi nyilatkozata szerint a fasizálódás veszélye a mai Romániában rendkívül nagy. /Curierul National 62. száma, ismerteti: Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1991. május 16.

A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége /FCE/ sajtóértekezletet rendezett Bukaresten az Europa című lap antiszemita cikke miatt. Felszólalt Moses Rosen főrabbi is, aki a múltbeli pogromokat említette, hozzátéve, hogy a legnagyobb veszélyt a mételyezett sajtó jelenti. A zsidók kicsúfolása, beszennyezése folyamatos 1990. februárja óta, különösen az idei évben erősödött meg az antiszemita hang. /Román rádió/

1991. május 23.

Moses Rosen főrabbi bűnvádi eljárás megindítását kérte az Europa című folyóirat és az abban közölt antiszemita cikk szerzője ellen. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1991. május 31.

James Baker dr. Moses Rosen főrabbihoz intézett táviratában kifejtette, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri az etnikai és vallási kisebbségek jogainak betartását. Az amerikai külügyminiszter távirata összefügg a Romania Mare és más szélsőséges lapokban napvilágot látó fajgyűlölettel, nacionalizmussal és antiszemitizmussal. /MTI/

1991. június 9.

Moses Rosen főrabbi a holokauszt áldozatainak szentelt jún. 9-i megemlékezésen, Kolozsváron, szólt a 130 ezer észak-erdélyi áldozat mellett a 370 ezer zsidóról is, akik a besszarábiai, transznisztriai, bukovinai, iasi és bukaresti pogromoknak estek áldozatul. Rámutatott arra, hogy két nemzedéket neveltek fel hazugságban, letagadták előttük a román zsidóüldözés tényét. Egy emberöltőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Bukarestben, a parlamentben végre megemlékezzenek erről. De akkor egy szenátor nem az öldöklés tényét idézte fel, hanem Antonescu mellett állt ki, emlékét felidézve. A Romania Mare és az Europa nyíltan propagálja a fajgyűlöletet. Moses Rosen elmondta, hogy Marosvásárhelyen zsidó temetőt, Nagyváradon zsinagógát gyaláztak meg. Méltatta, Márton Áron püspök a háború idején bátran kiállt a zsidóság mellett. /MTI, Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

1991. június 24.

Moses Rosen főrabbi jún. 24-én bukaresti sajtóértekezletén kérte a Nagy-Románia Párt és szócsövének, a hatszázezres példányszámú Romania Mare hetilapnak a betiltását és a "nemzeti gyűlöletet és antiszemitizmust szító" lapok, így az Europa megjelenésének leállítását. Ugyancsak elítélte, hogy sok lap nemzeti hőssé magasztosította fel Antonescu fasiszta diktátort, akinek uralma alatt a korábbi 800 ezres zsidó közösség felét elpusztították. /Moses Rosen főrabbi a Romania Mare Párt betiltását kéri. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Moses Rosen főrabbi sajtóértekezletén elmondta, hogy Romániában a fasiszta pártok és publikációk fenyegetik a törékeny demokráciát és az országban élő zsidókat. Kijelentette: a Nagy-Románia Párt tipikus fasiszta szervezet. A főrabbi követelte a fasiszta propaganda betiltását. Az AP amerikai hírügynökség megkérdezte Corneliu Vadim Tudort, a Romania Mare főszerkesztőjét, mi a véleménye Moses Rosen szavairól. Corneliu Vadim Tudor szerint a főrabbi túlzott, lapja nem a zsidókat támadja, csak azt a törekvésüket, hogy kezükbe tartsák az államvezetést. Szerinte a román állami intézmények vezetőinek 60 százaléka zsidó. C. V. Tudor szükségesnek tartja a kvóták bevezetését, vagyis meg kellene szabni, hogy az állami intézmények vezetőinek mekkora hányada lehet zsidó. /A Romania Mare vezetője a numerus clausus bevezetését szorgalmazza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1991. július 1.

Bukarestben júl. 1-jén a Coral zsinagógában az 1941. jún. 1-jei iasi-i pogrom áldozataira, s általában a romániai zsidó mártírokra emlékeztek. Dr. Moses Rosen főrabbi mondott beszédet, számos jeles külföldi vendég is megjelent. Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök üzenetet intézett az emlékezőkhöz. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1991. július 2.

A New York Times júl. 2-i számában jelent meg Henry Kamm cikke: A románok tudomást szereznek nemzetük zsidóirtáshoz való hozzájárulásáról. Ebben Elie Wiesel beszédét ismertették, aki családjából egyetlen túlélőként felhívta a figyelmet az újjáéledő antiszemitizmus veszélyeire. Mindenhol ismertek voltak a tények a román zsidóüldözésről, csak Romániában nem. Romániában tömegesen gyilkolták a zsidókat, "néha a németeket is megrázó brutalitással, pogromok voltak, melyeket a katonaság és rendőrség rendezett, zsidók dolgoztak, éheztek, fagytak meg a románok által létesített koncentrációs táborokban." Kétszeresen ölték meg őket, mondta Moses Rosen főrabbi a bukaresti zsinagógában: az 1941-ben kezdődött pogrom végül 400 ezer zsidó halálát okozta, akikről csak zsidók között vagy csak külföldön lehetett beszélni. "Megölték őket a holocaust során és még az elsiratásukat is eltiltották." - mondta Moses Rosen. Ezen a gyászünnepen nem vett részt Iliescu elnök, sem Petre Roman miniszterelnök, hanem koszorút küldtek. Moses Rosen elítélte, hogy a román kormány semmit sem tesz az antiszemitizmus ellen, holott erre ő felhívta a figyelmet. A román népnek tudomására kell hozni a zsidóirtásra vonatkozó teljes igazságot, mondta a főrabbi és tiltakozott Antonescu rehabilitálása ellen. /A cikk szövegének fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

1991. július 2.

A Vatra Romaneasca nyilatkozatban tiltakozott Moses Rosen főrabbi "románellenes" kampánya ellen. A nyilatkozat szerint Antonescu védelmet nyújtott a zsidóknak. A Vatra elhatárolja magát az antiszemitizmustól, de a románellenességet éppoly károsnak tartja, mint a zsidóellenességet. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

1991. július 24.

Az államelnöki hivatal szócsöve, a Dimineata egy idő óta naponta közöl magyarellenes és antiszemita cikkeket. Bizarr helyzet című cikkében azt állapította meg, hogy az 1946-ban életbe léptetett Vladescu-Racoasa nemzetiségi törvény értelmében Romániában nem létezik zsidó nemzetiség. Ezt maguk "a kommunista zsidók kérték, akik akkortájt érkeztek az országba /mint proletár internacionalisták/ és akik románnak minősítették magukat, legtöbben közülük nevüket is megváltoztatták". A lap következtetése: Romániában nincsenek zsidók. Hogyan létezhetnek akkor antiszemiták? Ha Moses Rosen antiszemitákat akar produkálni, olvasható a Dimieatában, ehhez az szükséges, hogy a vezetése alatt álló 20 ezres közösség etnikumnak vallja magát. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

1991. szeptember 20.

Halász Anna Moses Rosen főrabbihoz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy elhallgatják a második világháború idején történt román zsidóüldözés tényeit, ehhez hallgatásával Moses Rosen is hozzájárul. /Expres (Bukarest), aug. 27.-szept. 2., magyarul: Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

1991. november 9.

Moses Rosen romániai főrabbi Montrealban egy szimpózium keretében kifejtette, hogy Romániában szélsőjobboldali, xenofób elemek nagyarányú antiszemita kampányba kezdtek, azonban ez nem vezethet Románia elszigeteléséhez. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1992. február 8.

Moses Rosen főrabbi nyilatkozott az egyes román hetilapokban megjelenő antiszemitizmusról. A Romania Mare és az Europa hetilapok rendszeresen uszítanak a zsidók ellen. /22 (Bukarest), febr. 8-14., MTI/

1992. március 18.

Iliescu elnök fogadta Moses Rosen főrabbit, majd - most először - nevén nevezve a Romania Mare, az Europa és a Gazeta de Vest című lapokat, elítélte a fenti lapokban megjelent zsidóellenes kirohanásokat. Az elnök "megdöbbenve tapasztalta", hogy bizonyos kiadványok a vasgárdistákat dicsőítik. Moses Rosen főrabbi súlyosnak mondotta a zsidók helyzetét. - A moldovai konfliktusról Iliescu közölte: állandó telefon-összeköttetésben áll Snegur moldovai elnökkel. Cáfolta, hogy Románia beavatkozna a konfliktusba. /Iliescu Moldováról. = Magyar Hírlap, márc. 18./

1992. június 25.

Dr. Moses Rosen főrabbi nemrég érkezett meg az Egyesült Államokból, eleget téve egy minisztériumi meghívásnak, hogy beszámoljon a romániai zsidóság helyzetéről. A főrabbi élesen elítélte Antonescu rehabilitálását, továbbá azt, hogy utcát neveztek el a diktátorról Nagyváradon. Több fasiszta lap van Romániában, az országban fenyeget a nyílt antiszemitizmus, a televízióban antiszemita szövegeket sugároznak, állapította meg. "Ma hol van az a demokratikus erő, amelyik a fasizálódás veszélyére figyelmeztet, s tesz is valamit?" - tette fel a kérdést. Még egyszer nem szeretné megélni, "hogy a zsidó népet ebben az országban vágóhídra viszik." /Sorbán Attila: "Én nem hallgathatok". = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 25./

1992. július 7.

Tőkés László püspök jún. 22-én Washingtonban a kongresszusi képviselők tanácsadói előtt tartott előadásában ismertette a jelenlegi romániai helyzetet. Nemzeti közellenségnek kiáltották ki a magyarokat és a zsidókat, mindennaposak a gyalázkodó támadások. Iliescu elnök pártfunkcionárius volt előzőleg, 1990 nyarán bányászokkal verette szét Bukarestben a forradalmárokat. Az 1989-es tömeggyilkosságok halála megtorlatlan, igazságtétel nem történt. Helyettük koholt vádak alapján kisebbségi állampolgárok, magyarok és cigányok bűnhődnek. A román fasizmus újjáéledt, a tömeggyilkos román diktátort, Antonescut rehabilitálták. Marosvásárhelyen központilag hallgatólagosan támogatott magyarellenes pogromra került sor 1990 márciusában. Jelenleg is féktelen magyarellenes uszítás folyik, elég a fajgyűlölő Vatra Romaneasca szervezetre, a Romania Mare Pártra, a Román Nemzeti Egységpártra gondolni, vagy a televízió uszító műsoraira. A nacionalista kurzus tényei: koncepciós perekben elítélték az oroszhegyi, zetelaki magyarokat, a marosvásárhelyi pogromnak ellenálló magyarokat és cigányokat, Moses Rosen főrabbit és Tőkés László püspököt halálos fenyegetések érték, Vulpescu szenátor a rebellis magyarok gyűjtőtáborba internálását kezdeményezte, a népszámlálás a kisebbségek valós lélekszámának meghamisítását célozta. A kisebbségi nyelvhasználatot az új alkotmány korlátozza. A kétnyelvű helységtáblákat eltüntették. A magyar nemzetiségű katonákat a román országrészekben állomásoztatják és nem egy esetben hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket. A magyar szobrokat meggyalázzák, Petőfi-emlékművet összetörtek. Megalázó házkutatásokat rendeztek református templomokban. A bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere valóságos magyarellenes terrorhangulatot vezetett be a városban. A kormány, az államelnök, a parlament hallgat ezekben a kérdésekben, sőt el akarja hitetni Európával, hogy a kisebbségi kérdésben minden a legnagyobb rendben van. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 1. - 7. - folytatásokban/

1992. július 9.

Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke Romániába látogatott júl. 9-én, találkozott Moses Rosen főrabbival is. Romániában verbális antiszemitizmus van, állapította meg, ez a vezetők hibája. /22 (Bukarest), júl. 17-23., MTI/

1992. október 30.

Dr. Moses Rosen főrabbi okt. 30-án a bukaresti zsinagóga olvasótermében tartott sajtótájékoztatóján tiltakozott a szélsőséges Europa hetilap okt. 20-27-i számában Ilie Neacsu által közzétett fiktív levél közlése miatt. Az újság szerint a levelet bizonyos Itic Strul írta, Haifából. A levél hangneme olyan, hogy a főrabbi bevallása szerint ha román lenne, a levél olvastán maga is zsidó vérre szomjazna. Egy ilyen nemzetgyalázó levél hogyan kaphatott helyet a sajtóban? E levél kapcsán Moses Rosen beszámolt egy korábbi esetről: 1991 májusában, szintén az Europa hetilapban Ilie Neacsu aláírásával megjelent cikk a zsidóság elleni durva, pogromszerű támadás volt. A Romániai Zsidóközösség Szövetsége a cikk megjelenése után a törvény védelméhez fordult. Románia legfőbb ügyészétől kértek eljárást a szerző ellen. Hivatalos választ többszöri sürgetésre, egy év után kaptak: a válasz elutasító volt. Ilie Neacsu tehát büntetlenül folytathatta antiszemita propagandáját. /Éltes Enikő: Itic levele és Europa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1992. december 17.

Moses Rosen főrabbi dec. 17-én találkozott Iliescu elnökkel, akinek elmondta: Romániában az antiszemita megnyilvánulások veszélyeztetik a zsidó közösséget. Azért fordult Iliescuhoz, mert a főügyész arra hivatkozik, hogy a törvénykönyvben nincs példa erre az ügyre. Van egy törvénytervezet, amely az etnikai, vallási, faji gyűlöletre való uszítást büntetné, ezt több párt támogatja. Nem tűrhetünk újfasiszta mozgalmakat, mondta. Corneliu Vadim Tudor, Adrian Paunescu szept. 27-e óta a parlamentben is antiszemita nézeteket hirdetnek. /Pesti Hírlap, dec. 18./

1993. január 14.

Egy példa a román uszító sajtóból: a hírhedt antiszemita Europa lap szerint Iliescu "szájtátva hallgatja a kaméleon-akadémikus Moses Rosent, a románok legnagyobb elképedésére. A rabbi pedig törvénytervezettel jött elő, melyben javasolta, hogy büntessék meg a hazafiakat és kedvezzenek az árulóknak, a jöttmenteknek és a nomádoknak." /Ilie Neacsu: Axa Cotroceni-Sinagoga = A Cotroceni-Zsinagóga Tengely/, Europa (Bukarest), 1992. dec. 22-31. - Idézi: Média (Nagyvárad), jan. 14./

1993. április 19.

Iliescu elnök is részt vesz az ápr. 19-én Washingtonban a Holocaust Múzeum megnyitása alkalmából rendezett emlékezésen. Iliescu Moses Rosennel, Románia főrabbijával utazik Washingtonba. Iliescu elnököt és pártját a zsidóellenes szélsőséges pártok is támogatják. Nemrégiben Moses Rosen külön kihallgatáson volt Iliescunál, és kérte az Europa, illetve Romania Mare antiszemita lapok betiltását. Iliescut nem hívta meg az amerikai kormány, ezért útja magánvállalkozásnak minősül. Iliescu szívesen találkozott volna Clinton elnökkel, de kérését elutasították. A bukaresti elnöki hivatal cselhez folyamodott: felbérelt egy lobby-társaságot, amely megkíséri elérni az Iliescu-Clinton-találkozót. Állítólag a társaság 200 ezer dollárt kap fáradozásáért. /Botos László: Rendhagyó román "páros" Washingtonban. = Új Magyarország, ápr. 19./

1993. június 7.

A jún. 7-i bukaresti lapok, köztük az Evenimentul Zilei beszámoltak arról, hogy a Nagy-Románia Párt hatalomra jutása esetén 177 ellenzéki író, politikus, értelmiségi félreállítását, megsemmisítését tervezi. A feketelistán szerepel - többek között - Doina Cornea, Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Mihály volt román király, Moses Rosen főrabbi, Petre Roman, Theodor Stolojan, Gheorghe Florica volt pénzügyi főbiztos, aki kirobbantotta a korrupciós botrányt. Magyar név nincs a listán, mert "az RMDSZ-eseknek nincs hazájuk, tehát nincs mit eláruljanak." /Gyarmath János: 177 ellenzéki a Nagy-Románia Párt feketelistáján. = Magyar Nemzet, jún. 8./

1993. június 8.

Romániában illegálisan kiadták Hitler Mein Kampfját, ehhez köze volt az Új Jobboldal nevű fasisztoid szervezetnek. A könyvet elkobozták. Most viszont - a hírek szerit - a főügyész hatálytalanította a könyv eladását tiltó határozatot. Moses Rosen főrabbi szerint ez a román demokrácia öngyilkossága. Moses Rosen elmondta, hogy próbálkozások történnek Antonescu, több százezer zsidó hóhérának rehabilitálására. Nagyváradon és Aradon utcát nevezetek el róla. Moses Rosen többször kérte Iliescu elnöktől a Romania Mare és az Europa antiszemita és magyarellenes lapok betiltását, eredménytelenül. /A Mein Kamp román nyelve. = Pesti Hírlap, jún. 8./

1993. augusztus 13.

A debreceni izraelita hitközség szeretett volna segítséget nyújtani néhány erdélyi magyar hitközségnek. Az erdélyi hitközségek Moses Rosen főrabbinak küldték el a debreceniek levelét Bukarestbe. A főrabbi megütközött azon, hogy a debreceniek közvetlenül fordultak az erdélyi hittestvérekhez, válaszlevelében tagadta, hogy Romániában élnének magyar ajkú hittestvérek. Elutasította a segítséget is, azzal, hogy nincs rá szükség. Moses Rosen 1947-ben került az elűzött főrabbi helyére, azóta tölti be ezt a tisztet. Évtizedeken át segítette a zsidók kivándorlását. 1989 után nyíltan is kimondta: életcélja Románia teljes izraelita közösségét az ősi földön látni újra. /Sebestyén Mihály: Zsidónak lenni ? magyarul (?). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1993. október 30.

Romániában Slobozia városban szobrot emeltek a háborús bűnös Antonescu marsallnak. Erről elismeréssel számolt be a román nyelvű sajtó. A román sajtó, a román pártok egyetértenek Antonescu rehabilitálásával. A román ellenzék is tagadja Antonescu zsidóellenességét és hirdeti a kommunista történészek által kitalált hazugságot, hogy Romániában nem volt zsidóüldözés, Hiába cáfolja ezt Moses Rosen romániai főrabbi, aki többször ismertette a tényeket, a román hadsereg 350 ezer zsidót mészárolt le vagy deportált. /Újabb vita a szobrokról. = Pesti Hírlap, okt. 30./

1993. december 3.

Gervai András, a debreceni zsidó hitközség alelnöke a Jeszenszky Géza külügyminisztertől kapott diplomáciai útlevéllel felkeresett erdélyi, kárpátaljai és szlovákiai zsidó hitközségeket. Missziója elsősorban a vallási élet és kulturális együttműködés bővítését szolgálta. Munkája ellen Moses Rosen bukaresti főrabbi kifogást emelt, mondván, az erdélyi zsidók Romániai lojális állampolgárai és "nem magyar nyelvterületen" élnek. /A bukaresti főrabbi az erdélyi zsidókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998