udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ciuvica, Mugur

2002. január 20.

Hamis információk terjesztésére való felbujtás gyanújával büntetőjogi eljárás indult Mugur Ciuvica, Emil Constantinescu exelnök volt kabinetfőnöke ellen. Azzal gyanúsították, hogy ő a szerzője az Armageddon II. jelentés néven ismertté vált dokumentumnak, amely korrupcióval vádolja Adrian Nastase miniszterelnököt. Mugur Ciuvica a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában cáfolta, hogy köze lenne Armageddon-jelentéshez. – A volt igazságügyi miniszter, Traian Basescu demokrata elnök szerint az akció lefolyása arra utal, hogy Adrian Nastase "magának alárendelte az állami intézményeket, és politikai bandája által elkövetett korrupciós cselekmények fedezésére használja azokat".A Belügyminisztérium sajtóközleménye szerint a rendőrség a szerzői jogok megsértése miatt végzett vizsgálatok során bukkant rá Iane számítógépének memóriájában a jelentés nyomaira, illetve a címzettek listájára. Zaharia Toma belügyi államtitkár viszont azt nyilatkozta, hogy a rendőrség a szaktárca 0962-es számú különleges egységének (a Belügyminisztérium belső titkosszolgálata) informátora révén jutott el az ominózus emailek feladójához. /Bekísérték a kabinetfőnököt. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

2005. február 16.

Mugur Ciuvicát, aki azzal vádolta az államfőt, hogy a szeku kollaboránsa volt, 500 millió erkölcsi kártérítésre ítélte a törvényszék Basescu javára, tudósított a Cotidianul című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2006. február 21.

Romániában Iliescutól Basescuig minden államelnök a szekuból kinőtt titkosszolgálatokra támaszkodott. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március végjátéka az volt, hogy létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Az állítólagos magyar irredentizmus ellen. Az 1996-ban győztes Emil Constantinescu elnök egyszer csak azt vette észre, hogy a titkosszolgálatok hálójában vergődik, és amikor ezek megsúgták neki: nincs esélye a 2000-es választások megnyerésére, visszalépett a megmérettetéstől, kijelentve, hogy a szeku legyőzte. Az is lehet, hogy Constantinescut valamivel megzsarolták.  Iliescu visszatért a hatalomba, akkor egy volt katonatiszt került a hírszerzők élére, Radu Timofte. Timofte újból a román társadalom egyik legfontosabb intézményévé szervezte az SRI-t. Napirenden voltak a telefonlehallgatások, volt, hogy az utcán tartóztatták le a nemszeretem polgárokat, például Mugur Ciuvicát. Több mint másfél évtizeddel az 1989-es fordulat után 110 ezer szekusdossziét zároltak, nemzetvédelmi okok ürügyén ezekbe tekinteni tilos. Tehát 110 ezer régi besúgó, szekus hírszerzővé lépett elő. A liberális Dinu Patriciu ügyeinek vizsgálatakor kiderült, hogy a vállalkozó telefonját hosszú évekig törvénytelenül lehallgatták. Az utóbbi időszakban hivatalosan 14 ezer állampolgár telefonálást hallgatták le, még az ország elnöke is a napokban 2373 személy tavalyi lehallgatásáról beszélt. Traian Basescu az államelnöki választási kampányban megígérte: győzelme esetén leváltja mind a hírszerzőszolgálat, mind a kémelhárítás vezetőit. Nem váltotta le. Mert Radu Timofte és Traian Basescu egyetértett a hírszerző és kémelhárító szolgálatok szerepének felértékelésében. Előbb hozzákezdtek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) átfestésére. Erre jó volt a három újságíró iraki „elrablása”, amely körül immár egy esztendővel az eset után is sok a kérdőjel. Traian Basescu regnálása óta folyamatosan mind nagyobb hatáskörhöz jutnak a hírszerzők. Számos jogszabályba csempésztek be olyan cikkelyt, amely megkönnyíti a közpolgárok utáni kutakodást. A 10 ezer eurón felüli adásvételeket – tehát a telek- és házügyletek tekintélyes részét – jelenteni kell az SRI-nek. Basescu újra be akarja vezetni a rendőrspicli intézményét. Vagyis a fedett ügynökök alkalmazását, akik munkahelyeken, kocsmákban, templomokban vigyáznák az emberek viselkedését, beszédét.  A polgárok bankszámláiba is beletekinthetnek a titkosszolgálat emberei. Az újságíró biztos benne, hogy az úgynevezett magyar irredenták utáni kutakodás is felerősödött. A hírszerzők évi jelentéseiben szerepelt, hogy a magyar irredentizmus nemzetvédelmi szempontból veszélyes. Ezen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem változtatott. /Román Győző: Téglák és sasszeműek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

2006. április 12.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) titkára, Constantin Buchet közölte: a bizottság megkapta Mugur Ciuvicatól Traian Basescu államfő esetleges Szekuritátéval való együttműködésére vonatkozó dokumentumokat. A testület tagjai úgy döntöttek: sürgősségi eljárással kérik a Védelmi Minisztérium archívumában lévő szekusdossziék átadását az átvilágító bizottságnak. Traian Basescu elnök tagadta, hogy kapcsolatot tartott volna fenn a Szekuritátéval, mint politikai rendőrséggel. Cecilia Morariu bíró, a Legfelső Bírói Tanács szóvivője bejelentette: az intézmény két tagja 1990 előtt együttműködött a Szekuritátéval. Erre azt követően derült fény, hogy a tanács kérte képviselőinek átvilágítását. /Ciuvica átadta a Basescura vonatkozó dokumentumokat. A szekusdossziék átadását sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2006. október 18.

A Mugur Ciuvica által vezetett Politikai Felderítések Csoportja (GIP) megállapította: az államfő hazudott, amikor azt állította, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval. Ciuvica szerint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) döntése – miszerint Traian Basescu nem működött együtt a volt titkosszolgálattal – alapjául a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azon dokumentumai szolgáltak, amelyek az államfő dossziéjának megsemmisítéséről tettek bizonyságot. Az iratokból kiderül, hogy Basescu a Szekuritáté ügynöke volt 1972–1979 között. A Rendőri Kivizsgálási Csoport azt kérte Basescutól, hogy tegye közzé a szekus múltját igazoló iratokat, hiszen az államfő korábban megígérte: ha létezik Basescu-ügynökdosszié, nyilvánosságra hozza. Ciuvica elmarasztalta az SRI-t, mivel 2004-ben letagadta az ügynökdosszié megsemmisítéséről szóló jegyzőkönyv létét. /Megsemmisítették Basescu szekus dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Mircea Dinescu átvilágítóbizottsági tag szerint nem rendelkeznek olyan iratokkal, amelyek arról tanúskodnának, hogy Basescut behálózta a volt titkosszolgálat. Dinescu kifejtette, Basescu neve valóban szerepel egy olyan listán, amely a Tengerészeti Akadémia tizenhat diákjának nevét tartalmazza, a többiekkel ellentétben azonban az államfőnek nem volt kódneve, és egyetlen olyan dokumentum sem létezik, amit aláírt volna. /Barta Zoltán: Megsemmisítették Basescu szekusdossziéját? = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

2007. szeptember 25.

Mugur Ciuvica, a Politikai Ügyeket Vizsgáló Csoport (GIP) vezetője azzal vádolta meg a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytat. Állítása alátámasztására két okiratot mutatott be, amelyeket Vasile Stanciu SRI tábornok írt alá, és amelyekből kiviláglik, hogy a hírszerzés kémkedik a Nemzeti Liberális Párttal és Norica Nicolai liberális szenátorral kapcsolatban. Az iratokat Vasile Stanciu írta alá a SRI nyilvántartási csoportjának vezetőjeként, és olyan anyagokhoz csatolta, amelyeket a SRI egyik igazgatójának mutatott be. Ciuvica állítása szerint az egyik átirat Norica Nicolai egyes kijelentéseire vonatkozott, amely bizonyítéka annak, hogy a SRI nyilvántartási csoportján keresztül megfigyel egy román szenátort. „A nyilvántartási csoportnak tudomására jutottak a politikus kijelentései, amelyekről jelentést készítettek, mert úgy ítélték meg, hogy ezekről értesíteniük kell feletteseiket” – olvasható a munkacsoport közleményében. A második átirat a PNL azon szándékára vonatkozott, hogy létrehoztak volna egy jobboldali liberális erőt Moldva Köztársaságban, és tartalmazta Traian Basescu államfő kijelentéseiről szóló értékelésüket, amelyek Moldva Köztársaság uniós csatlakozási szándékáról szóltak. Ezt az átiratot is ugyanaz a Vasile Stanciu írta alá, majd ellenjegyezte és lepecsételte Florian Coldea, a SRI első igazgató helyettese. A munkacsoport szerint ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a SRI megfigyelés alatt tart egy parlamenti politikai pártot. A SRI tevékenységét megfigyelő parlamenti ellenőrző bizottság elnöke, a liberális Radu Stroe kételkedését fejezte ki, hogy a hírszerzés csak a sajtót monitorizálná, és aggodalmát hangoztatta a munkacsoport által bemutatott okiratok miatt. A hírszerző szolgálat szóvivője, Marius Bercaru elmondta, ellenőrzik a bemutatott okiratokat, és tagadta, hogy az intézmény politikai rendőrségi tevékenységet folytatna. /Politikai rendőrségi tevékenységgel vádolják a SRI-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./ Az SRI Nyilvántartói Csoportjának vezetője, az azóta nyugdíjazott Vasile Stanciu tábornok volt. A tábornokot Traian Basescuhoz közel álló személynek tartják. A GIP kifogásolta, hogy a Nyilvántartási Csoport kilétét mindeddig eltitkolta a SRI. Meghallgatásakor George Maior, az SRI vezetője kifejtette, hogy szavatolni tudja: a SRI semmiféle politikai rendőrségi tevékenységet nem folytat, nem tart megfigyelés alatt politikai pártokat és politikusokat, mondta az ÚMSZ-nek Verestóy Attila szenátor. /Cs. P. T. : Pártok után kémked a SRI? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2007. október 2.

A Mugur Ciuvica vezette Politikai Oknyomozó Csoport (GIP) két újabb, állítólag a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) származó iratot hozott nyilvánosságra, amelyek a GIP szerint arról tanúskodnak, hogy a SRI pártok után „kémkedik”. Az egyik Virgil Stanciu tábornok jelentése a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azon szándékáról, hogy leváltsa Victor Pontát a képviselőház titkári tisztségéről, a másik Florian Coldea SRI-igazgatóhelyettes beszámolója a „PNL bizonyos szándékairól“. A dokumentumokat átadják a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottságnak, bizonyítékként, hogy a SRI politikai rendőrségi tevékenységet folytat. /Sz. T. : Újabb SRI-s „kémbizonyíték”? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2008. február 12.

Traian Basescu államfő a miniszterelnökhöz és a parlament két elnökéhez intézett levelében kifejtette, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak /CNSAS/ át kellene világítania hivatalból a helyhatósági, a parlamenti és az elnökválasztások jelöltjeit, valamint a bírókat és a nagyköveteket. Basescu szerint szükséges a CNSAS hatáskörének kibővítésére. A sürgősségi kormányrendeletet könnyen összhangba lehet hozni az alkotmány szellemével, ha az átvilágító testület nem ad ki ítéleteket, hanem csak tényállásokat közöl. Calin Popescu Tariceanu válaszában kifejtette: a CNSAS nem ellenőrizheti le az összes helyhatósági választásokon induló jelölt politikai múltját, hiszen több száz személyről van szó. Ehelyett a jelöltek saját felelősségükre nyilatkozatot tegyenek arról, hogy együttműködtek-e vagy sem a volt titkosszolgálattal. A civil szervezetek arra kérték a CNSAS-t, hogy ellenőrizze az igazságszolgáltatásban vezetői tisztséget betöltő személyek politikai múltját. A Mugur Ciuvica által irányított Politikai Kivizsgáló Csoport (GIP) felszólította Traian Basescut, tegye közzé munkakönyvét, a szakmai önéletrajzát és a CNSAS-nál található dossziéját. /Basescu: Ki kell terjeszteni a CNSAS hatáskörét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2009. április 2.

Dragos Basescu, az államfő unokaöccse cáfolta, hogy a múlt héten őrizetbe vett Puiu Popoviciu üzletember által alkalmazott „recept” szerint jutott gyanús körülmények között egy harminc hektáros telekhez Konstanca közelében. A vádat a Mugur Ciuvica vezette Politikai Tényfeltáró Csoport (GIP) röppentette fel. A „Popovicu-recept” abban áll, hogy a bukaresti üzletember is eredetileg azzal a feltétellel kapott koncesszióba a fővárosi agrártudományi egyetemtől 224 hektár telket, hogy a területen gyümölcstermesztéssel foglalkozik majd. Ehelyett Puiu Popoviciu kiirtotta a fákat, és építkezésbe kezdett. /Basescu család vagyonát firtatják. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998