udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Muhi Miklós

1999. július 12.

Muhi Miklós, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola Szatmárnémetiben levő kihelyezett tagozatának vezetője adott tájékoztatást. A Főiskolát a Gábor Dénes Alapítvány működteti, ez egy magánkézben lévő tanintézet, melynek központja Budapesten van, konzultációs központjai működnek Magyarország minden nagyobb városában, ezen kívül Erdélyben, Szlovákiában és Szerbiában. Az erdélyi központ Kolozsváron van, ott idén már a második generáció végzett; oktatás folyik még Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen. Pillanatnyilag körülbelül ötszáz diák van. Informatikai üzemmérnököket képeznek, az oktatás a nyolc félév alatt magában foglal egy informatikai alapképzést - felhasználói szinten -, valamint általános műveltségi tantárgyakat, mint a matematika, fizika, közgazdaságtan, jog, tudománytörténet. A tanév október elsejétől július közepéig tart. Az oktatás pénteken délután és szombaton délelőtt folyik Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégium termeiben. Az előadások magyarul folynak, de vannak román, illetve német tagozaton végzett hallgatók is. Távoktatási rendszerben dolgoznak. A tanárok helybeliek, nagyrészt fiatalok. Szatmárnémetiben 1998 őszén 27-en iratkoztak be, lemorzsolódás egyelőre nincs. A félévi tandíj 300 dollárnak megfelelő lej, napi árfolyamon, ezt félév elején kell kifizetni. Az összegnek körülbelül fele az írott anyagot fedezi, amit a diák kézhez kap minden tantárgyból, valamint benne van a zárthelyi dolgozatok és egy vizsga ára. Minden további vizsga öt dollárba kerül. A 4,5 fölötti átlagot elért hallgatók, ha minden vizsgán átmentek, kérhetik a következő félévi tandíj felének elengedését. A végzettek magyarországi főiskolai diplomát kapnak, az ott akkreditált Gábor Dénes Főiskolától. A diploma Romániában honosítható. A főiskolán keresztüli honosítást is megindították, az ügyet a román tanügyminisztérium intézi. - A következő tanévre is 25-30 jelentkezőre számítanak, de ennek a dupláját is fogadni tudják. Szeretnének közgazdasági vagy vállalkozói jellegű képzést is beindítani. /"Aki nem ért a számítógéphez, az a jövő század analfabétája". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./

1999. november 24.

Az elhunyt dr. Székely József helyett Muhi Miklós fizikatanárt nevezték ki Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ igazgatói székébe, ideiglenes jelleggel. Muhi Miklós /sz. 1942/ évek óta a Gábor Dénes Szabadegyetem szatmárnémeti fiókjának a vezetője, a lelke. /[Kereskényi Sándor] (kereskényi): Muhi Miklós lett a Kölcsey Ferenc Kollégium ideiglenes igazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

1999. december 18.

A Kölcsey Líceum /Szatmárnémeti/ nem rendelkezik semmiféle hivatalos irattal arról, hogy hová vitték jogelődjének, az egykori Református Főgimnáziumnak a nagyértékű könyvtárát, legalább tizenötezer értékes kötetről van szó. A több középkori ritkaságot is tartalmazó állomány nagyobbik része később a megyei könyvtárba került. Muhi Miklós, a Kölcsey igazgatója felvette a kapcsolatot az ügyben érdekelt intézményekkel. Kérik mindazokat, akik bármilyen használható információt tudnak adni a könyvtár "felszámolásáról", értesítsék a Kölcsey Líceum igazgatóságát. /Visszakéri könyvtárát a Kölcsey Líceum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2000. április 15.

Ápr. 14-én Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ igazgatója nyitotta meg a Kölcsey Napokat. Kocsis Melinda XII-es diák Jókai Mórról írt dolgozatát olvasta fel, az író születésének 175. évfordulója alkalmából. Megemlékeztek a kollégium volt igazgatójáról, a nemrég elhunyt dr. Székely József tanárról. Fellépett a Csípő Irma tanárnő által vezetett iskolai néptáncegyüttes is. Ápr. 15-én "A magyar királyság ezer éve" címmel kezdődik történelmi vetélkedő. /Turos Lóránd: Megkezdődtek a Kölcsey Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 15./

2000. július 17.

Júl. 16-án tartották Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban a kilencedik véndiáktalálkozót. Grebur Miklós, a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség elnöke megnyitó beszéde előtt a résztvevők néma csenddel áldoztak azok emlékének, akik már nem lehettek jelen a találkozón. Beszédében az elnök hangsúlyozta, hogy 1992-ben, amikor az első véndiáktalálkozót tartották, nem gondolták, hogy ilyen sikeres lesz, és évenként egyre többen látogatnak el iskolájukba a világ minden tájáról. Pásztai Ottó, a nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesület elnöke is beszélt a megjelentekhez, majd a Kölcsey Ferenc Kollégium nevében Muhi Miklós iskolaigazgató. /Véndiáktalálkozó a Kölcsey Ferenc Kollégiumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./

2000. október 27.

Szatmárnémeti legnagyobb magyar iskolájában, a Kölcsey Líceumban csak középiskolás kb. nyolcszáz tanul, a posztliceális oktatást folytató, na meg újabban az V-VI osztályosokkal együtt ezernél is több diák van itt, tájékoztatott Muhi Miklós igazgató. A 215 náluk érettségizett fiatal közül 135-en egyetemeken és főiskolákon folytatják tanulmányaikat. Ez 63 százalékos aránynak felel meg, de ha a posztliceális oktatást is ide számítják, akkor a végzősök mintegy 80 százaléka tovább tanul. Idén kevesebben mentek Magyarországra, szemben a múlt évvel, amikor egy egész osztályra való kölcseys átment. Általában a gyengébb tanulók mentek át. /Sike Lajos: "A gyengébb tanulók mennek Magyarországra" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2000. november 17.

Muhi Miklós, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója leszögezte, hogy számukra jelenleg a legfontosabb oktatási probléma a választható tantárgyak, az úgynevezett opcionálisok problémája. Szeretnének a tanulók számára minél széleskörűbb választási lehetőséget teremteni. Lépni szeretnének az elharapózó egyoldalúság, szakbarbárság ellen. Szeretnék bevezetni a retorikát, a pszichológiailag megalapozott önismeretet, valamint a protokoll- és viselkedéstant. Ez utóbbi esetében a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium szaktanárainak a segítségére támaszkodnak. /Kereskényi Sándor: Muhi Miklós iskolaigazgató: A Kölcsey arra törekszik, hogy végzősei versenyképesek legyenek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./

2001. április 28.

Ápr. 27-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban hetedik alkalommal rendezték meg a Kölcsey Napokat. A megnyitón jelen volt Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója köszönetét fejezte ki a szponzoroknak, akik hozzájárulásukkal segítették a rendezvény létrejöttét. Máriás József újságíró a száz éve született Németh Lászlóra emlékezett, majd kihirdették, hogy a magyar kabinet mostantól a Szilágyi Domokos szaktanterem nevet viseli. /(anikó): Kölcsey Napok - hetedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 28./

2001. május 3.

A Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ ápr. 27-29-én rendezte meg a már hagyományossá vált Kölcsey Napokat, melynek célja az iskola bemutatása, továbbá más hazai és külföldi iskolákkal történő kapcsolatteremtés. Volt magyar és német nyelvű színdarab-bemutató, tudományos előadás, szavalóverseny, sportvetélkedő, táncbemutató stb. Muhi Miklós igazgató beszámolt arról, hogy meghívták azokat az iskolákat, amelyekkel kapcsolatban vannak. /Kölcsey Napok: Tanulságos és szórakoztató három nap a Kölcseyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

2001. július 14.

Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium (Szatmárnémeti igazgatója és Balogh Géza aligazgató beszélt az átalakuló iskolarendszerről és a szülő-iskola kapcsolatról. A tanügyi reform hangsúlyozza a szülőkkel való tanügyi kapcsolatot. A szülői közösségnek sokkal nagyobb szerepet szán az új iskolarendszer. - A szülők a túlterheltségre panaszkodnak és könnyítenének a gyermekek sorsán. Az igazgató szerint inkább túlképzés van, összehasonlítva más országok programjaival. Olyasmit tanítanak meg drágán és körülményesen, ami nem feltétlenül szükséges. - A társadalomnak nem kell a modern oktatás. A mostani nem egy normálisan működő társadalom. /Benedek Ildikó: Iskola és közösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2001. július 17.

A szatmárnémeti Kölcsey Kollégium három tehetséges falusi gyerekeknek biztosít teljes ellátást és szállást is magába foglaló ösztöndíjat, akiket az olyan, szórványnak számító falvakból várnak, ahol nincs lehetőség a magyar nyelven való továbbtanulásra. A kiválasztásnál a tehetség mellett az adott család anyagi helyzete (rászorultság) meghatározó. A jövőben szeretnének több diákot is segíteni, ezért fordult a nyilvánossághoz Muhi Miklós, a Kölcsey Kollégium igazgatója. /(Sike Lajos): Nyilas Misik kerestetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2001. október 29.

Hívatlan vendégek jártak az elmúlt napokban Szatmárnémetiben, a Kölcsey Főkollégium diákszállásán. Először egy magát ezredesnek nevező férfi jelent meg és nézte át tüzetesen a saroképület minden zegét-zugát, mondván, hogy jó lenne ez nekik is. Majd az egészségügyi felügyelőségtől keresték meg a diákotthont, jegyzőkönyvet is hagytak maguk után Az irományban jelezték, hogy a bentlakás több szempontból sem felel meg az egészségügyi követelményeknek. Például, az egy diákfőre számított légköbméter okán. Nagy a pánik a kollégiumban, elvégre 120 diáklány szállásáról és étkezéséről van szó. Muhi Miklós, a Kölcsey Főkollégium igazgatója elmondta: még nem volt ideje tájékozódnia, de törvénytelen, hogy az úgynevezett ellenőrök az iskola vezetőségének tudta és engedélye nélkül ellenőriztek. /Sike Lajos: Hívatlan vendégek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2001. december 11.

A 2003/2004-es tanévtől a kilencedik osztály átkerül az általános oktatási rendszerbe. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium szakemberei most azon dolgoznak, hogy még ebben az évben megjelenjen a kerettanterv az általános iskolák számára. Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója kifejtette: az elképzelés jó, tudniillik, hogy helyben járjanak a gyerekek iskolába. Viszont elhamarkodottnak érzi, amíg ennek az anyagi és emberi hátterét nem tudják megoldani. Kallós Zoltán a szamoskrassói Általános Iskola igazgatója szerint náluk minden feltétel megvan ahhoz, hogy Szamoskrassón legyen akár líceum is. Azonban minden évben vannak olyan tanulók, akik a nyolc osztályt sem fejezik be. /Elek Anikó: Átszervezés előtt az általános iskolai oktatási rendszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./

2002. április 20.

Ápr. 20-án volt a megnyitója a Kölcsey Napoknak Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében. Jelen volt Tempfli József püspök, az iskola egykori diákja is. Balogh Géza, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium aligazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Muhi Miklós iskolaigazgató megnyitó beszéde következett. A megnyitót az iskola hat éve alakult Bokréta Néptáncegyüttesének fellépése zárta. /(anikó): Tegnap kezdetét vette a Kölcsey Napok rendezvénysorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

2002. június 17.

Jún. 15-én vette kezdetét Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium végzőseinek ballagási ünnepsége. Muhi Miklós iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes a hazai továbbtanulási lehetőségek bőséges tárházát ajánlotta a maturandusok figyelmébe. A végzősöket tudományos, kulturális tevékenységük, sportteljesítményük és tanulmányi eredményük alapján is díjazták. Díjakat és pénzjutalmakat ajánlott fel a diákok munkájának elismeréséül többek között a szatmárnémeti Caritas, a Kölcsey Ferenc Alapítvány, a Véndiák Szövetség, a Czine Tibor Alapítvány és a Báró Kende Zsigmond Alapítvány. A Református Gimnáziumban ballagott az évfolyam három osztálya, összesen 69 tanuló. A díjakat a Sapientia EMTE, az Identitas Alapítvány, a Véndiák Szövetség, a Czine Tibor Alapítvány, a városi RMDSZ, a Bánhidy Antal Alapítvány és Zaviceanu Maria, az iskola román nyelv és irodalom szakos tanárnője ajánlotta fel. /anikó: Ballagási ünnepségek. A Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 17./

2003. február 14.

A Közoktatás februári számában Muhi Miklós az oktatásról és a pénztelenségről írt, Szilveszter László Szilárd pedig a kisiskoláskori tanulási motiváció fejlesztésére tett kísérletről számolt be. Folytatódik Dr. Murvai László az előző számban megjelent tanulmánya a romániai felnőttoktatásról és a margittai tanítónők romániai Step by step oktatási programról szóló cikksorozata. /Oktatás és pénztelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2003. április 5.

Ápr. 4-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban az idén kilencedik alkalommal került sor a Kölcsey Napok megnyitójára. Balogh Géza, az iskola aligazgatója köszöntötte az idei iskolanap díszvendégét, Kocsis István írót, az iskola egykori diákját, valamint a debreceni, nyíregyházi és vásárosnaményi testvériskolák küldöttségét. Muhi Miklós iskolaigazgató elmondta, hogy a programok között tudományos dolgozatok bemutatása, gyermekrajz-kiállítás, sportvetélkedő egyaránt szerepel. A Magyarországon élő Kocsis István "Miként határozza meg a Szent Korona misztériuma és tana a magyar írók világképét, illetve magatartását" címmel tartott előadást. Az iskola hagyományőrző csoportja magyar népi táncokat mutattak be, megnyílt a színvonalas rajzkiállítás. A rendezvény ápr. 5-én a kosárlabda-kupáért folyó mérkőzésekkel folytatódik. /(anikó): Kölcsey Napok - kilencedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2003. december 1.

Nov. 28-án Szatmárnémetiben a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Szatmár megyei szervezete kezdeményezésére Szatmárnémeti magyar tannyelvű általános iskoláinak problémáiról tanácskoztak a szaktanfelügyelők és az RMDSZ bevonásával. Baranyai Tibor, az RMPSZ Szatmár megyei elnöke elmondta, a gyermeklétszám-csökkenés miatti problémára kerestek megoldást. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes ismertette az adatokat: az idei tanévben 371 elsős és 385 ötödik osztályos diák tanul magyar tagozaton, de a tanfelügyelőség által készített prognózis szerint 2006-ra 210-re csökken az első osztályos gyermekek száma, az ötödikeseké pedig egy 2010-ig a jelenlegi felére, 220-ra apad. A számok tükrében nyilvánvaló, hogy lehetetlen megtartani minden osztályt. A tömbösítés lehet a megoldás, lesznek olyan iskolák, ahol az évfolyamonkénti egy-egy osztályt sem lehet megtartani. Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója elmondta: el kell fogadni a konkurenciát, és ki kell zárni a sértődést. A Hám János Római Katolikus Iskolaközpont igazgatója, Ádámkó István hangsúlyozta, hogy az alsó tagozat beindításáról nem akarnak lemondani. Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatója is a tömbösítés mellett érvelt. /(anikó): Tanácskozás a magyar tannyelvű oktatás jövőjéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 1./

2004. április 24.

Ápr. 23-án kezdődtek Szatmárnémetin, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium a tizedik alkalommal megrendezett Kölcsey Napok. Muhi Miklós iskolaigazgató tartotta a megnyitót, majd Banner Zoltán, az iskola egykori diákja, ma Magyarországon élő művészettörténész tartott előadást Szatmár életvonala az erdélyi magyar művészetben címmel. Az ünnepség végén az iskola hagyományőrző csoportja Csípő Irma tanárnő vezetésével magyar népi táncokat adott elő. /Elek Anikó: Kölcsey Napok – tizedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./

2004. július 12.

Sikere volt a Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban júl. 10-én tartott XIII. Véndiáktalálkozónak. A Partiumi Magyar Napok nyitórendezvényén Schönberger Jenő római katolikus püspök emlékezett az elhunyt tanárokra és diáktársakra. Díszmagyarba öltözött ifjak zászlókkal vonultak be, utánuk következtek az érettségi találkozós osztályok. Gönczy Gábor, a Véndiákszövetség elnöke üdvözlése után felszólalt még Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Varga Attila parlamenti képviselő, a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat főszervezője. Idén legtávolabbról Ausztráliából jött el egy hölgy. A Szatmárról elszármazott Petkes József festőművész akvarellkiállítását Muhi Sándor grafikus nyitotta meg. A rendezvény díszvendége, a szintén szatmári származású Kocsis István drámaíró munkásságát Kereskényi Sándor szenátor méltatta. Az immár negyedik verskötetét megjelentető, Németországban élő Halmosi Sándorral Papp Sándor Zsigmond beszélgetett, majd a Marosvásárhelyen megjelenő A Hét szerkesztői mutatták be az egybegyűlteknek lapjukat, vita kíséretében. /XIII. Véndiáktalálkozó Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./

2006. május 22.

Május 19-én Az 1956–os forradalom és Erdély művelődési élete címmel rendezte meg a már hagyománnyá vált Páskándi Géza–megemlékezést és az 56–os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából esedékes tanácskozást Szatmárnémetiben az EMKE, a helyi Kölcsey Kör, valamint a Páskándi Géza Baráti Társaság. Muzsnay Árpád EMKE–alelnök és Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatójának megnyitó beszédei után Gál Elemér jelenleg Egerben élő tanár és közíró vallott az 56–os forradalom szatmári „kárvallott szemlélőiről”, Páskándi Gézáról őrzött személyes emlékeit is beleszőve. Láng Gusztáv erre az alkalomra Szombathelyről hazalátogató egyetemi tanár Az erkölcsi ellenzék címen tartott előadást. Egyfajta nyelvi cinkosság alakult ki, melynek következtében Páskándi Géza, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Pusztai János, Bodor Ádám, Sütő András írásaiban saját hétköznapjainak igazságaiból sokkal többet látott meg az akkori, mint a mai olvasó, fejtette ki Láng Gusztáv. Dávid Gyula tanácskozásvezető szerint minden nemzedék megszenvedi a saját élettapasztalatait, kevesen lévén képesek az előttük járókénak tanulságait leszűrni, ennek ellenére a harmincas éveiben járó Balázs Imre József kolozsvári adjunktus Pályakezdő prózaírók emberképe az 1956 körüli időszakban című előadásában lényegében az előtte szóló gondolatait fejtegette tovább. Péter Miklós kolozsvári egyetemi docens, egykori 56–os elítélt börtönévei alatt és azóta írt verseit olvasta fel. Bikfalvy György tasnádi könyvkereskedő politikai elítéltként Páskándi Gézához kötődő emlékeiről, börtönélményeiről vallott. Koczka György temesvári újságíró – egykor szintén Páskándi rabtársa – Van, amin nevetni kéne címmel a forradalmat követő korszak abszurd ellentmondásaira emlékezett. Beszélt az elítéltek megsemmisítésének szándékát nyíltan hangoztató pribékekről, akiknek mostani nyugdíjuk is sokszorosa egykori áldozataik jövedelmének. Mózes Árpád nagykárolyi ny. evangélikus püspök a magyarországi eseményeket követő önfeledt örömről, valamint az ezért elszenvedett megtorlásokról beszélt. Csiha Kálmán ny. református püspök Téli méhek balladája című lírai vallomásában az 56–os erdélyi értelmiségét a kaptár népének túlélését ezer veszély és viszontagság között biztosító „téli méhekhez” hasonlította, akiket végül megöl az annyira várt tavasz. A „börtönbe zárt Erdélyről” szólt Péter Miklós és Dávid Gyula is, és azoknak a talán még nehezebb életéről, akik kint maradtak. Dávid Gyula összefoglalójában párhuzamot vont az 1848–as és 1956–os forradalmak jelentősége és utólagos megítélése között. Az utóbbi résztvevői és hozzátartozóik még most is félnek a megtorlástól. /Báthory Éva: Páskándi–megemlékezés – másként. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

2006. május 30.

Páskándi Gézára emlékezve ötödik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Mi nékem az igazság? című tanácskozást. A gimnázium igazgatója, Muhi Miklós köszöntötte a megjelenteket. Megnyitó beszédet Muzsnay Árpád, a találkozó szervezője mondott. Balázs Imre egyetemi adjunktus előadása után a Szombathelyen élő Láng Gusztáv elemezte a költő első verseskötetét, a Piros madár címűt. Koczka György temesvári dramaturg a költővel való barátságát és börtönélményeit idézte föl. Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök az ötvenhatos eseményekről meg a rájuk következő megtorlásokról emlékezett meg. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök az életről mint isteni rendelésről beszélt. A rendezvény a költő szülőfalujában, Szatmárhegyen folytatódott a Páskándi-emléktáblánál. /Bikfalvy György: Páskándira emlékeztek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998