udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 132 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-132
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Murvai László

1990. július 4.

A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztálya nyilatkozatot adott ki /aláírói: Demény Lajos, Tüdős István, Gergely László és Murvai László/ arról, hogy egyes vezetők önhatalmú intézkedésekkel újabb nemzetiségi összetűzéseket próbálnak kierőszakolni. Erre hoznak példákat: a/ Adrian Motiu államtitkár felelősségre vonja az illetékes szerveket a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban végbemenő "borzalmas események" miatt. A kivizsgálás nem talál semmilyen törvénybe ütköző cselekményt. b/ A tanügyminisztériumi és parlamenti közös küldöttséget "magánszemélyek" megakadályozták, hogy elvégezzék feladatukat, majd kitoloncolták őket Maros megyéből. c/ A Bolyai Líceumban csalással vádolták a román vizsgákat, de kiderült, a vád alaptalan. d/ A marosvásárhelyi Bolyai Líceumot februári miniszteri határozattal szept. 15-től önálló magyar líceumnak nyilvánították, ennek ellenére a meglevő román osztályok számát tovább növelték. e/ Az anyanyelvi felvételi vizsga jogát Mihai Sora tanügyminiszter áprilisi körlevele megerősítette, a máj. 12-i 521-es kormányhatározat ezt szentesítette, ennek ellenére mindezt egy minisztériumi körlevél érvénytelenítette. Csak a nemzetiségi osztály fellépése nyomán sikerült a törvénytelen körlevelet visszavonatni. f/ A Maros megyei tanfelügyelőség több, a minisztérium által engedélyezett magyar osztály megnyitását nem engedi. g/ Minisztériumi határozat engedélyez hét magyar egészségügyi osztályt, de ezt néhány megyei tanfelügyelőség nem hajtja végre. Miniszterelnöki jóváhagyásra volt szükség, ezután is igyekeztek akadályokat gördíteni. h/ Adrian Motiu államtitkár 49/A.M.M. leirata érvényteleníti Demény Lajos miniszterhelyettes rendeleteit és szigorú felelősségrevonást követel. A felsoroltak miatt a minisztériumi magyar nemzetiségi osztálya csak törvényes úton hozott határozatokat fogad el. /A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztályának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

1990. július 15.

Idén 360 ezer nyolcadikos végez, közülük 19 511 magyar iskolába járt, a korosztály 5,4 %-a, annak ellenére, hogy a magyar lakosság az összlakosság 7,6 %-át teszi ki. A líceumokban 200 ezer helyet biztosítanak, ebből a magyar líceumoknak 10 789 helyet, ez az összes helyek 5,4 %-a. /Murvai László: Adalékok a líceumi beiskolázási tervhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1990. november 15.

Csíkszeredán tartották a magyar pedagógusok tanácskozását az anyanyelvi oktatásról, magyar szakos tanárok és tanfelügyelők gyűltek össze. Három olyan megyében, ahol nagy számban élnek magyarok /Kolozs, Maros, Szatmár/ nincs magyar szakfelügyelő. Nagyon sok a képesítés nélküli tanár, hiányzik sok tankönyv, állapították meg. Murvai László tanügyminisztériumi főfelügyelőnek volt mit lejegyezni a tanácskozáson, amikor a hiányosságokról beszéltek. A megjelentek találkoztak a csíkszeredai NYIT /Nyelv- és Irodalomtanítási Társulat/ tagjaival. /Birtók József: Tanterv, könyvek, módszerek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1991. június 22.

Az 1990/91-es tanévben 1094 óvodába /ebből 609 önálló magyar, 485 tagozatos/ 56 240 magyar óvodás járt óvodába /az ország óvodásainak 7,5 %-a/, közülük 47 600-an magyar óvodai csoportba járnak, 8640-en pedig románba. Az előző évhez viszonyítva idén 2766-tal több magyar óvodás van. Az egyes megyékben eltérők az arányok. Arad megyében a magyar óvodások 33 %-a román óvodába jár, Brassó megyében 54 %, Máramarosban 46 %, Temes megyében 60 %-os ez az arány. A magyar óvodákban 2319 óvónő dolgozik, az ország óvónőinek 6,3 %-a, emellett 317 magyar óvónő román csoportokat vezet. A 2319 magyar csoportot vezető óvónő közül 1306 fő, azaz 53,6 % szakképzett. Látható, hogy óriási a szakemberhiány. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (I.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./

1991. június 27.

Az 1990-91-es tanévben 79 109 magyar elemista /I-IV. osztályos/ volt, közülük 66 850 anyanyelvén /84,5 %/ tanul, 12 259 pedig románul /15,5 %/. Az előző tanévhez képest 7150 elemistával kevesebb jár magyar iskolába, igaz, hogy a tavalyi 18 208 magyar tanulóval szemben most 12 259 magyar tanuló jár román iskolába. A magyar elemi iskolákban 3415 tanító és tanár működik, közülük 1034 szakképesítés nélküli, olvasható Murvai László és Debreczi Árpád összegezésében. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (II.) Volt-nincs elemi osztályok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

1991. július 12.

Az 1990/91-es tanévben magyar nyelvű középiskolai oktatás folyt 136 iskolában, ebből 28 önálló magyar intézet, a többi pedig tagozat. 63 118 magyar tanuló részesült középiskolai oktatásban, közülük 41 367-en /65,5 %/ anyanyelvén, 21 751-en /34,5 %/ pedig románul tanult. A magyarul tanuló középiskolások az ország középiskolásainak 4,2 %-át alkotják /1989/90-ben az arány 2,5 %-os volt. Idén 7812 tanulóval több végzi magyar nyelven középiskolai tanulmányait. A magyar tannyelvű középiskolai oktatásban 1535 tanár tanít /az ország középiskolai tanárainak 3,6 %-a/, 681 román nemzetiségű tanár tanít magyar középiskolákban és 672 magyar nemzetiségű tanár román iskolákban. Az 1535 magyar nyelven tanító tanár 86,1 %-a szakképzett. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (IV). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1992. július 18.

A romániai magyar oktatásról közölt adatokat Murvai László és Debreczi Árpád folytatásokban, az 1991-92-es tanév alapján, felhasználva a minisztérium és a megyei tanfelügyelőségek információit. Megjegyezték, hogy a román tagozaton tanuló magyar diákokról a tanfelügyelőségek adatai pontatlanok. Az óvodai oktatást tekintve 610 egységben van magyar óvodai csoport, ebből 470 a vegyes óvoda és csak 140 önálló magyar óvoda van. A magyar nyelvű óvodákba járók száma 47 530 volt, 70-nel kevesebb az előző évinél. Román nyelvű óvodába 4986 magyar gyermek járt. Az elemi iskolákba /I.-IV. osztályba/ 62 616 tanuló jár, 4234-gyel kevesebb, mint tavaly. Mi lehet ennek az oka? Az elvándorlás, a kevesebb gyermek? Számításokkal következtettek arra, hogy mintegy 23 ezer magyar gyermek jár román iskolába, ez 27 %-os arányt jelent. Az V-VIII. osztályos magyar tanulók száma 71 780, a tanulók száma 3871 fővel csökkent az előző tanévhez viszonyítva. Román osztályokba 15 367-en jártak. - Az 1991-92-es tanévben 26 magyar középiskola működött és 110 intézményben volt magyar tagozat. A tanévben magyar tagozatos középiskolába 33 409 diák járt, számuk 7958 fővel csökkent az előző tanévhez képest. A legnagyobb visszaesés Maros megyében történt. Magyar nyelvű szakmai oktatásban 6380 tanuló részesült.- Az oktatás formát figyelembe véve a tanévben összesen 222 826-an tanultak magyarul, számuk az összes tanulók 4,8 %-át jelentették. - Ebben a tanévben összesen 8 777 magyar hallgatója volt a felsőoktatási intézményeknek, ez a romániai hallgatók 5,8 %-át tették ki. Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1570 magyar diákja van, közülük 581-en tanulnak magyar nyelven, de legtöbbjük néhány tárgyat hallgathat anyanyelvén. Magyar nyelven tanítanak még Marosvásárhelyen: részlegesen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, de anyanyelvű oktatás folyik a Színművészeti Akadémián és Bukarestben, a Hungarológiai Tanszéken. Az egyetemi szintű oktatásban 473 magyar tanerő van, az összes tanárok 2,7 %-át teszik ki. /Murvai László, Debreczi Árpád: Tanév végi számadás - 1991-1992. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14., 15., 17., 18./

1992. augusztus 12.

A kormány aug. 12-én kelt határozata értelmében a görög- katolikus egyház visszakapja az államosítás során kisajátított javait. Murvai László a Romániai Magyar Szóban megjegyezte, hogy az 1948-as 176-os dekrétum alapján Romániában 1593 iskolát államosítottak, amelyből 1300 magyar tannyelvű egyházi iskola volt. Remélhető, hogy olyan kormányhatározatot is hoznak, hogy az akkor elvett 468 római katolikus, 531 református, 266 evangélikus-lutheránus és 35 unitárius magyar tannyelvű, egyházi tulajdonban levő iskolát /épületet és felszerelést/ szintén visszaadják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

1992. december 31.

A külügyminisztériumi Fehér Könyv a kisebbségek jogait ismertette. A közölt számadatok általában megfelelnek a valóságnak, de a tendenciózus válogatás azt akarja igazolni, hogy Románia biztosítja az anyanyelvű oktatást. Az 1991/1992-es tanévben 222.826 gyermek járt magyar tannyelvű óvodába és iskolába, az ország tanulóinak 4,9 %-a. Azonban a hivatalos népszámlálás szerint a magyar lakosság részaránya 7,1 %. Mi történik a mintegy 100 ezer további magyar tanulóval? A Fehér Könyv szerint román iskolába járnak. Egy részük valóban ezt az iskolát választja, azonban másik részük kénytelen román iskolába járni, mert nincs vagy nem elegendő az anyanyelvi iskolai férőhely. ? A magyar iskolába járó 222.826 tanuló megoszlása: magyar óvodába jár 47.530 gyermek /az ország óvodásainak 6,4 %-a/, általános iskolába 134.486 fő /országos arányszámuk 5,1 %/, középiskolás 33.409 tanuló /országosan 4,3 %/, szakmai oktatásban részesül 6.380 fő /arányszámuk 1,6 %/, posztliceális oktatásban 1.021-en részesülnek /országos arányszámuk 2,9 %/. A magasabb fokozatokban tehát egyre kisebb a magyar tanulók aránya. Az 1991/92-es tanévben 30 magyar tannyelvű középiskola működött, magyar tagozat pedig 106 intézményben létezett. ? Az 1990/91-es tanévben a magyar tannyelvű IX. osztályokba 9.916 tanuló járt, az 1991/92-es tanévben csak 6.997 tanuló, ez egy év alatt 29,4 %-os csökkenést jelent. Ez azt jelenti, hogy négy év múlva ennyivel kevesebb magyar fiatal fog érettségizni. /Murvai László: A magyar kisebbségek oktatásképe az 1991/1992-es Fehér Könyvben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

1993. július 3.

Az 1992/93-as iskolaévben 216 917 magyar tanuló végezte az iskolát anyanyelvén /79 %/, 57 ezer magyar nemzetiségű pedig románul tanult. Az 1990/1991-es tanévben 235 912-en tanultak magyar nyelven. Idén tehát 13995 tanulóval kevesebben tanultak magyarul, mint két éve. A magyarul tanulók száma az 1991/92-es tanévhez képest is csökkent 5909 tanulóval. Az abszolút számok tehát csökkenő tendenciát mutatnak. A románul tanulók létszámát nem adták meg pontosan, feltehetően sokkal többen vannak, akik nem anyanyelvükön végzik a tanulmányaikat. A magyarul tanulók arányszáma az óvodákban a legmagasabb /6,5 %/, a líceumban alacsonyabb, a szakiskolákban pedig minimális /1,9 %/, egyik esetben sem éri el a hivatalos népszámlálási adatoknak megfelelő, 7,1 %-os arányt. Az 1992/93-as iskolaévben összesen 13 879 pedagógus dolgozott magyar oktatási intézményekben. Ebből óvónő 2371, tanító 3239, tanár 7395, oktató mester 334 fő. A szakképzett tanerők aránya 74,8 %. A 2336 magyar tannyelvű iskolában, illetve tagozaton 1493 magyar vezető tevékenykedik, közülük 1269 igazgató és 224 igazgatóhelyettes. A magyar nyelvű iskolahálózat 1192 egységében csak magyar osztályok vannak, 1144-ben pedig magyar tagozatok is működnek. Az önálló magyar egységek száma idén tízzel kevesebb, mint 1990-ben. /Murvai László, Deberczi Árpád: Az 1992/93-as tanév mérlege. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

1993. július 18.

Júl. 18-án ünnepélyes keretek között Szentegyházán megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medenci magyar pedagógusok szakmai továbbképzője. Mintegy ezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági pedagógus fogja Erdély különböző városaiban gyarapítani szakmai ismereteit és erősíteni magyarságtudatát. Több magyarországi egyetemi, főiskolai tanár is tart előadásokat. A megnyitón beszédet mondott többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, Sántha Pál, Hargita megyei tanácselnök, Töttösy Istvánné dr., a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Murvai László, a román Tanügyminisztérium osztályvezetője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Ivan Truter, a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1993. augusztus 24.

Az 1992/93-as tanévben Romániában magyar nyelven összesen 1070 óvodai intézmény és tagozat működött, ebből 589 önálló magyar nyelvű óvoda volt. A magyar nyelvű óvodai intézmények és tagozatok száma 1990-hez viszonyítva 20-szal csökkent. Az ország óvodáiba 56.251 magyar gyermek járt, az ország óvodásainak 7,4 %-a, közülük anyanyelvű óvodában oktatták 87,6 %-ukat, 49.255 óvodást, román nyelvűbe 6.996-ot írattak. A magyar anyanyelvű csoportokat a jelzett /1992/93-as/ tanévbe 2371 óvónő vezette. A magyar óvónők 53,3 %-a /1264 fő/ szakképzett. A tanévben 280 magyar nemzetiségű óvónő foglalkozott román csoportokkal. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. Az óvodai oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1993. augusztus 25.

Az 1992-1993-as tanévben 570 magyar tanítási nyelvű általános iskola működött, emellett 53 iskolában volt magyar tagozat. Évről évre csökken a magyar általános iskolások száma, az országosan tapasztalt csökkenésnél magasabb arányban. Az 1990/91-es tanévben 142.321 magyar gyermek járt anyanyelvű iskolába, a következő évben 134.486, 1992/93-ban pedig 128.879 tanuló. Az idei tanévben 156.015 magyar általános iskolás közül 27.395-en /17,5 %/ jártak román iskolába. Több megyében /Hunyad, Krassó-Szörény, Máramaros, Temes/ a magyar tanulóknak több mint fele román iskolába jár. Az I. ?VIII. osztályos magyar oktatásban összesen 8904 tanító, tanár és mester dolgozik. Közülük 3239 tanító, 5559 tanár és 106 mester. Gondot okoz a magyar nyelvű oktatásban a szakképesítés nélküliek magas száma, ez a tanítóknál a legmagasabb, 24 %-uknak hiányzott a szakképesítése. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. Az általános iskolai oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1993. augusztus 27.

Az 1992/93-as tanévben 33 magyar tanítási nyelvű középiskola és 118 tagozatos középiskola működött. Ebben a tanévben 31.196 tanuló járt magyar tannyelvű középiskolába, 2251-gyel kevesebb, mint az előző évben /33.447 tanuló/ és 10.171-gyel kevesebben, mint az 1990/91-es tanévben, amikor még 41.367 középiskolás végezte magyarul tanulmányait. Ez a csökkenő tendencia országosan is hasonló arányú. Az 1992/93-as tanévben az ország középiskolásainak 4,4 %-a járt magyar középiskolába. Ebben a tanévben 43.820 magyar középiskolás volt, nagyobb részük /71,2 %/ anyanyelvén folytatta tanulmányait, 12.624-en pedig románul tanultak. A magyar középiskolai osztályokban 2376 tanár oktatott, közülük 2271 magyar nemzetiségű. A középiskolákban összesen 47 magyar igazgató és 88 magyar aligazgató van. Romániában nincsenek önálló magyar szakiskolák, csak magyar szakmunkásképző osztályok. Ezekben az osztályokban 6707-en tanultak magyar nyelven. Mellettük 9173 magyar román nyelvű szakiskolába jár. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. A középiskolai oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1993. szeptember 14.

Az 1993/94-es tanévben új kormányhatározat szabályozza az oktatási intézmények szervezési kérdéseit. Az előző évhez képest új a 8. cikkely, melynek értelmében minden olyan faluban, ahol csak a kisebbségek nyelvén folyik a tanítás, kötelező román tannyelvű osztályok indítása, akkor is, ha a tanulók létszáma 10 fő alatt van. /Murvai László: Új-e a régi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

1993. október 6.

Hargita és Kovászna megyékben a románok kisebbségben vannak, viszont ezekben a megyékben a románul tanulók száma meghaladja a román nemzetiségű lakosok arányát, szemben azokkal a megyékkel, ahol a magyar lakosság van kisebbségben, ott a magyarul tanulók száma a magyar lakosság arányszáma alatt marad. Hargita megyében a román lakosság aránya 14 %-os, a román nyelvű beiskolázás 18.1 %-os, Kovászna megyében ezek az arányok 23,4 %, illetve 36,6 %. Ugyanakkor Arad megyében a magyarság aránya 12,5 %-os, beiskolázás magyar nyelven 4,7 %-os, hasonló a helyzet Kolozs megyében: 19,8 %, illetve 11,2 %. /Murvai László, Debreczi Árpád: Oktatásügyi adalékok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1993. december 29.

A romániai magyar nyelvű oktatást az 1989 utáni egyszeri létszámemelkedés után a fokozatos csökkenés váltotta fel. Az általános iskolákban a létszámcsökkenés kevésbé szembetűnő, a középfokú oktatásban azonban ez a jelenség kezd aggasztó méreteket ölteni. Az 1992/93-as tanévben az országban a tanulók 61,7 %-a folytatta tanulmányait középiskolákban, addig a magyar tanulóknak csak a 45 %-a jutott be a középiskolákba. Minden megyében a magyar lakosság arányszáma alatti a továbbtanulók aránya. /Murvai László, Debreczi Árpád: Továbbtanulási esélyek anyanyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

1994. augusztus 27.

Debreczi Árpád és Murvai László idén is közzétette /folytatásokban/ a magyar nyelvű oktatásról szóló összefoglalását. Az 1993/94-es tanévben 210 ezer magyar tanulót oktattak anyanyelvén /az ország lakosságának 7,1 %-a magyar, anyanyelven viszont a tanulók 4,9 %-a tanult/. Ebben a tanévben 48 192 óvodás járt magyar óvodába, 1063-mal kevesebb, mint az előző évben, 8237 magyar óvodás /14,6 %/ járt román óvodába. 1993/94-ben 2458 magyar óvónő működött, 87-tel több, mint az előző évben, viszont a szakképzetlen óvónők száma és aránya /1115 fő, 45,1 %/ nagyon magas. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1994. október 8.

A tanügyi törvénykezés ellentmondásaira, helytelen értelmezésére hívta fel a figyelmet Murvai László. Az utolsó, 1978-as tanügyi törvény 1989 után érvénytelen lett, helyette évente adtak ki egy-egy kormányhatározatot. Ezekről kaphattunk képet a cikkből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

1995. június 8.

Murvai László fűzött megjegyzéseket ahhoz, hogy a Collegium Transsylvanicum jún. 9-11-re tankönyvkiállítással összekötött tanügyi összejövetelt szervezett Sepsiillyefalvára. Az alternatív tankönyvekkel kapcsolatban tudni kell, hogy a magyar tankönyvek előreláthatóan továbbra is fordítások lesznek, az eredeti, magyar nyelven írt tankönyvek használata csak a jelen törvénykezés megváltoztatásával érhető el. Egyedül az alternatív magyar nyelv és irodalom könyvek biztosítására van lehetőség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1995. szeptember 26.

Debreczi Árpád és Murvai László - az előző évekhez hasonlóan -most is közreadták a statisztikai összeállítást az elmúlt /1994/95-ös/ tanévről. Az országban 2454 óvodában és iskolában folyt magyar nyelvű oktatás, ennek 53,2 %-a /1307/ önálló magyar nyelvű intézet, 46,7 %-a pedig tagozat. Két megyében, Hargita és Kovászna megyében az önálló magyar iskolák száma meghaladja az 50 %-ot, viszont Kolozs megyében csak a 25 %-ot éri el, Brassó megyében mindössze két önálló magyar iskola van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

1995. szeptember 27.

Debreczi Árpád és Murvai László folytatták a magyar nyelvű oktatásról szóló összegzésüket. Az 1994/95-ös tanévben 208 652 tanuló járt magyar iskolákba, közülük óvodában 47 811, elemiben 64 888, gimnáziumban 58 612, középiskolában 30 774, szakiskolában 5 780, szakképzésben 787 fő folytatta tanulmányait. Az országos adatokkal összehasonlítva kitűnik, hogy felfelé haladva egyre csökken a magyarul tanulók létszáma és arányszáma. Az elemit végzettek 47,4 %-a kerül be középiskolába /országos átlag: 56,7 %/. Az előző tanévhez képest Romániában 20 ezerrel nőtt az oktatásban résztvevők száma, a magyar nyelvű oktatás viszont 1757 tanulót vesztett az 1993/94-es évhez viszonyítva. Figyelembe kell venni, hogy az 1994/95-ös tanévben 55 000 magyar tanuló román nyelven tanult, ez a magyar diákok 25 %-át jelenti, a magyar óvodásoknak kb. 10 %-a, az elemistáknak 13 %-a, az általános iskolások 18 %-a, a középiskolások 31 %-a, a szakiskolások 64 %-a tanul románul. A románul tanuló magyar gyermekek számát csak megközelítő pontossággal tudják megadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ Előzmény: 1888. sz. jegyzet.

1995. október 20.

Nyolc erdélyi megye magyar nyelvű óvónő- és tanítóképzőinek igazgatói, aligazgatói és a tanfelügyelők tanácskoztak Zilahon az Oktatási Minisztérium szervezésében. Megjelentek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, a nagyváradi és szatmárnémeti tanítóképzők magyar tagozatai, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum pedagógusai. A minisztérium nemzetiségi osztályát Murvai László képviselte. Módszertani kérdéseket vitattak meg, javaslatcsomagot készítettek a tárca részére. Székely Győző a Collegium Transsylvanicum Alapítványtól felvázolta azt a lehetőséget, hogy hazai pedagógusok pályázzanak alternatív tankönyvekkel, továbbá a tanítóképzők egymással számítógépen kommunikáljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1996. február 10.

Febr. 10-én temették Debreczi Árpádot. Neve a romániai sajtóban 1990 után vált ismertté, a romániai magyar oktatást számadatokban bemutató írásai alapján. 1978-ig, nyugdíjazásáig az Oktatási Minisztérium Nemzetiségi Igazgatóságának igazgatója volt. Nyugdíjasként is szenvedélyesen gyűjtötte a magyar oktatásra vonatkozó adatokat. Munkatársa, Murvai László írta a nekrológot, megjegyezve, hogy 1972-től munkatársa, beosztottja volt a minisztériumban az elhunytnak, aki közös kötetük megjelenését már nem érhette meg. /Murvai László: Megíratlan történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1996. március 25.

Murvai László minisztériumi tanfelügyelő, Dan Maioescu megyei főtanfelügyelő, Kozma Dezső kolozsvári egyetemi tanár és mások jelenlétében márc. 25-én megnyílt Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban a magyar nyelv és irodalom olimpia országos döntője, melyen 173 diák vesz részt. Először vesznek részt a döntőn - fakultatíve - magyarországi diákok is. Szeretnék, ha a következő években az egész magyarság képviselőit bevonnák a vetélkedőbe. A zsűri elnöke, Magyari Lajos költő, szenátor üdvözlőbeszédében kiemelte az anyanyelv megtartásának és ápolásának fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

1996. április 12.

Ápr. 12-én Kolozsváron tanácskoztak a romániai magyar történelemtanárok az 1996 szeptemberétől bevezetendő új tantárgy, a magyarság története tankönyvéről és a tanítás módszertani kérdéseiről az RMDSZ oktatási főosztálya valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében. A találkozó fő célja az volt, hogy megszülessenek azok a munkacsoportok, amelyek a magyarságtörténet tanterves, módszertani, tankönyvi változatait kidolgozzák. Megjelentek az Oktatásügyi Minisztérium, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi-Múzeum Egyesület /EME/ és az Erdélyi Tankönyvtanács képviselői is. Benkő Samu, az EME elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egységes magyar történelemszemléletre van szükség. Azáltal, fejtette ki dr. Murvai László oktatási minisztériumi osztályvezető, hogy a román történelemkönyvekben a kisebbségi kérdés is jelen lesz, talán sikerül az egyes népeket megbélyegző előítéleteket megszüntetni. Így a magyarokról nemcsak azt fogják tanítani, hogy nyilaiktól egykor fél Európa rettegett. Az új tanügyi törvény csak az V - VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni külön tantárgyként a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egyed Ákos professzor bemutatta a készülő tankönyv szerzőit. Létrejöttek a tantervet kidolgozó munkacsoportok, amelyek máj. 1-ig átadják lektorálásra javaslataikat, lektorálás után továbbítják a minisztériumnak. Így a magyarokról nem csak azt fogják tudni, hogy nyilaiktól egykoron fél Európa rettegett, és a törökökről sem csak azt, hogy leigáztak egykoron bennünket. A román nyelvű történelemkönyvek kisebbségtörténeti oldalainak megszerkesztése a kisebbségi szakemberekre vár. Úgy tűnik, hogy a hatodik osztályba vezetik be elsőként az új tantárgyat, melyet heti egy vagy két órában fognak tanítani. /Szabó Csaba: Õsztől új tantárgy az iskolákban: magyarságtörténet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr.13., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 76. sz./

1996. április 24.

Az RMDSZ Oktatási Főosztálya, valamint Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében az ország minden részéről mintegy ötven történész gyűlt össze Kolozsváron, az EME székházában hogy a magyarság története tanításának jövőbeli lehetőségét megtárgyalják. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető azzal foglalkozott, hogy mit jelent a kisebbségek történelmének tükröződése az egyetemes és a román történelem keretei között. Az új tanügyi törvény csak az V-VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egy munkacsoport dolgozik azon, hogy év végére elkészüljön az egykötetes munka, az erdélyi magyarság történelme. A budapesti Nemzeti Tankönyvkiadó munkatársai ismertették a magyarországi történelemoktatás irányzatait és a legújabb alternatív tankönyveket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1996. május 1.

Egy évvel ezelőtt jelent meg a nagy sikert arató Maturandusok /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1995/, ez volt az erdélyi magyar érettségizők első évkönyve. Most egy újabb, az érettségizők mintegy hétezres seregét átfogó kötet jelent meg. A mostani Maturandusok az érdekelt tizenöt megye érettségizőin kívül hozza a bukaresti Ady Endre Gimnázium végzőseinek névsorát is. Szerepel benne a kolozsvári Maramathe Adventista Szemináriumi Líceum tanulói is, összesen mintegy 120 magyar iskola, illetve tagozat. Egy év tapasztalatai alapján a szerkesztők - dr. Bartha Zoltán, Szabó Csaba és dr. Tibád Levente utána jártak, mi lett a tavalyi ballagókkal, kik voltak a kedvenc szerzőik. Murvai László a z 1990-1995 közötti romániai magyar nyelvű oktatás összefoglalóját adja a kötetben, ebből megismerhető a 15 református gimnázium, a 9 római katolikus és a 2 unitárius gimnázium. A kötet előszavát Tőkés László püspök írta, de az egyházi vezetők is szólnak a könyvben a tanulókhoz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1996. szeptember 12.

Murvai László ebben az évben is elkészítette a romániai magyar oktatással kapcsolatos összesítést. Ebből kiderül, hogy az előző tanévhez viszonyítva a magyar óvodák /és tagozatok/ száma csökkent ugyan, de megfelel a magyarság arányának, az I-VIII. osztályos magyar iskolák száma növekedett, a líceumok száma csökkent, ugyanúgy a szakmai iskoláké. Országos szinten 0,98 %-kal nőtt az óvodások és iskolások lélekszáma, ugyanakkor a magyarul tanulók aránya 2,57 %-kal csökkent. A magyar pedagógusok létszámának növekedése /1,31 %/ elmaradt az országos növekedéstől /5,6 %/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11, 12./

1996. szeptember 17.

Megjelent Murvai László minisztériumi főtanfelügyelő könyve /Fekete fehér könyv/, ebben a romániai magyar kisebbségi oktatás hetvenöt esztendejét vizsgálja, statisztikai adatok alapján. Lemorzsolódásokról, iskolák megszűnéséről adott számot. A könyvet ismertető Ferencz L. Imre szerint nem olyan sötét a kép. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-132




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998