udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Murvai Miklós

1993. október 16.

Murvay Miklós védelmébe vette a neptuni tárgyalókat, Tokay Györgyöt és Borbély Lászlót Tőkés Lászlóval szemben. Murvay Miklós szerint vége van a forradalomnak, vége a hatalomtól egyszerre mindent követelésnek, most inkább tárgyalni kell. /Murvay Miklós: Adalékok az aradi mementóhoz. Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1994. augusztus 4.

Murvay Miklós élesen kirohan Tőkés László püspök ellen, felsorolva bűneit, így a Transsylvania Alapítvány gazdasági ügyeinek elhanyagolása, az etnikai tisztogatás szóból a "szellemi" jelző kihagyása, a magyar médiaháborúban, a magyarországi választási kampányban való "agresszív részvétel", stb. Ugyancsak vehemensen elmarasztalja a cikkíró Katona Ádámot is. Murvay szerint a két nép közötti megbékélésre van szükség, kézfogásokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

1995. március 11.

Murvay Miklós /Arad/ hevesen támadta Tőkés Lászlót Lázálom? avagy valóság? címmel a Nagy Benedek-ügy miatt: "Tőkés László püspök úr az elszámoltatás helyett a leszámolást választotta", "Innen már csak egy lépés választ el a személyi kultuszon alapuló diktatúrától". stb. A "radikális vonulat nem számol a romániai realitásokkal", esélyt kell "adnunk a felvilágosult románoknak a segítő kéznyújtásra". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./ Murvay Miklós tavaly is támadta a püspököt, felsorolva bűneit, így a Transsylvania Alapítvány gazdasági ügyeinek elhanyagolása, az etnikai tisztogatás szóból a "szellemi" jelző kihagyása, a magyar médiaháborúban, a magyarországi választási kampányban való "agresszív részvétel", stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 4./

1997. március 6.

Márc. 8-án, Kolozsvárott tanácskozott az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöksége. A tíztagú elnökségből jelen volt Sántha Pál Vilmos elnök, Murvai Miklós alelnök, Boros János, Jakabffy László és Takács János titkárok, valamint Székely István jelenlegi és Demeter János volt önkormányzati ügyvezető alelnök. Az elnökség a március 22-re tervezett Országos Önkormányzati Konferencia előkészítéséről, új önkormányzati program szükségességéről, valamint az OÖT működőképességének feltételeiről folytatott tanácskozást. Megegyezés született arról, hogy föltétlenül szükséges egy ügyvezetőt alkalmazni, aki az ÜE Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályával együttműködve, az OÖT határozatainak végrehajtását biztosítaná.

1997. március 20.

Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./

1999. június 21.

Az SZKT és a SZET jún. 19-i marosvásárhelyi együttes ülésén Murvay Miklós, SZKT-tag, aradi városi tanácsos javasolta, hogy az RMDSZ hozza létre a Damjanich János nevet viselő közalapítványt, amely az aradi vértanúk emlékművének újraállításával kapcsolatos intézkedésekben képviseli a szervezetet, gyűjtést szervez a szobor helyreállításához szükséges költségek fedezésére, kiadványaival előkészíti a román közvéleményt a szobor elfogadására, illetve megszervezi az ifjúság hagyományőrző nevelését. Továbbá azt indítványozta, hogy alakuljon egy közös magyar-magyar szoborbizottság e lépések szigorú egyeztetésére, és hogy az UNESCO ismerje el a Zala György alkotta aradi Szabadság-szobrot a világörökség részeként, és ezt védett műemléknek nyilvánítsa. Ez az alapítvány felvállalhatja, hogy összegyűjti Erdély területén az 1848-as emlékeket, és ezekhez méltó kiállítást szervez. /Alapítvány létrehozását javasolták az aradi vértanúk emlékművének helyreállítása érdekében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2002. június 7.

Néhány napja Arad megyében is megalakult az RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés. Egyelőre nincs vezető bizottsága, de rövid időn belül, valószínűleg, sor kerül választmányi ülésére. Az aradi Reform Tömörülés ideiglenes elnöke Nagy István pécskai alpolgármester. Aradon heten vettek részt az alakuló ülésen: Nagy István, Borbély Zsolt Attila, Murvai Miklós, Hadnagy Dénes, Fekete Károly, Bálint Zoltán, Baracsi Levente. /Andó András: Aradon is megalakult a Reform Tömörülés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

2002. június 8.

Jún. 5-én oktatási fórumot rendezett a Nyugati Jelen napilap Aradon. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő hangsúlyozta, hogy nehéz helyzetben van az Arad megyei magyar nyelvű oktatás. A megyében 58 oktatási egységben folyik magyar nyelvű oktatás, kezdve a négygyermekes nagylaki elemi iskolától a 800 fős Csiky Gergely Iskolacsoportig. Létszámban a Csikyt követi a pécskai iskola százegynéhány tanulóval és az aradi huszonegyes iskola. A járható út továbbra is a kis létszámú osztályok, magyar iskolában. A szakszervezetek aláírtak a kormánnyal egy megállapodást, amely szerint a pedagógusok fizetését megemelik, ugyanakkor csökkentik a pedagógus-létszámot. Arad megyében szeptemberig 240 állást kell leépíteni, mert ennyivel kevesebb a béralap. Jelen folyik az osztályok összevonása. Három nagy gond van: az elvándorlás, a vegyes házasságok, végül az, hogy nem magyar iskolába adják a gyermekeket, ez főleg Aradon és Pécskán gyakori. Egyes magyarországi iskolák toborozzák a gyermekeket.  Több tanár megpróbálja meggyőzni a gyermeket és szülőt arról, hogy román tagozatról átjöjjenek a magyar tagozatra. – A peremvidéki iskolák előbb-utóbb el fognak tűnni. Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója: idén 400 családot látogattak meg, összesen huszonnyolc gyermeket tudnak toborozni.  Király András megyei RMDSZ-elnök: Arad megyében kb. 55 ezer magyar nemzetiségű lakos él. Arad Vlaicu negyedének csaknem 4000 magyar lakója van, az iskolában mindössze száz gyermek tanul magyarul. Ugyanabban az iskolában 67 magyar gyermek román tagozatra jár.  Murvai Miklós mérnök megjegyezte: Szomorú, hogy tizenkét éve sem az RMDSZ-nek, sem a tanügyi vezetőinknek nincs kidolgozott stratégiája az oktatásra vonatkozóan. Éder Ottó tanár leszögezte: mindent megtett a minőségi oktatás érdekében. Akivel nem volt elégedett, máshová tanácsolta. Megkapta az értékelést, hogy ellenségeskedést szít a tantestületen belül. Az RMDSZ elszabotálta a 3 millió forint értékű tanfelszerelést, személyesen Tokay Györgyöt kérte rá, hogy hagyassa jóvá. Nem tette. Az Alma Mater Alapítványnál puccskísérlet történt. "Én kényelmetlen voltam, mert beleláttam a kártyákba, s ezért le kellett engem váltani" – jelentette ki. Tokay György pontosított: Éder Ottó nem tudta, a papír elkerült Markó Bélához, érdeklődtek a HTMH-nál, azt ígérték, hogy rendben lesz. /Jelen-fórum. Felelősséggel oktatásunk jelenéről, holnapjáról (I.). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8., II.: jún. 11./

2003. november 28.

Nov. 29-én tartja a Jelen Házban tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT-KT) az aradi csoport alakuló ülését. "Nem vagyunk politikai párt, nem az RMDSZ ellen alakultunk, nem vagyunk annak alternatívája. Egyetlen célunk a magyar autonómia megteremtése" - nyilatkozta Borbély Zsolt Attila, az EMNT-KT, valamint az aradi szervezőcsoport tagja. "El kell mondanom, hogy a tanács abból a meggyőződésből alakult, hogy magyar közösségünk hosszú távú megmaradásához és gyarapodásához elengedhetetlen autonómiánk megteremtése. Úgy gondolom, úgy érezzük, hogy amíg a magyar sorsot nem mi magunk irányítjuk, saját érdekeink szerint, hanem bukaresti bürokraták írhatják felül még a helyi román közakaratot is, addig nincs reményünk arra, hogy megállítsuk drámai fogyatkozásunkat. Sajnos, az RMDSZ jelenlegi politikai irányvonala az itt és most kivívható engedményekre összpontosít, s ez nehezen egyeztethető össze az autonómia-igény képviseletével." - magyarázta el a tanács legfontosabb célkitűzéseit. A tanács hangsúlyozza, sem aradi, sem országos szinten nem akarnak külön jelölteket állítani a jövő évi választásokon, ők akár Markó Bélát is szívesen tagjaik közé fogadják, amennyiben politikája a közös célt, az autonómia megteremtését szolgálja. Borbély Zsolt Attilán kívül a tanács aradi szervező csoportjának tagjai még Baracsi Levente, Bálint Zoltán, Hadnagy Dénes, Fekete Károly és Murvai Miklós. /Irházi János: EMNT-kezdeményezés Aradon. Nem állítanak külön jelöltet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2003. december 2.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aradi kezdeményező testülete nov. 29-én a Jelen Házban tartotta alakuló gyűlését, amelyen, többek között, megszavazták, kik képviselik Aradot a december 13-i, kolozsvári alakuló ülésen. A tanács országos alakuló ülésére a következők utaznak: Baracsi Levente, Bálint Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Burian Sándor, Kosara Gézáné, Kulcsár István, Kurunczi Ferenc, Murvai Miklós, Papp Anna, Süli József, Szalai József. /(Irházi): Aradi EMNT-küldöttek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2004. február 3.

Murvai Miklós hozzászólt Markó Béla “Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről” c. cikkéhez. Nehezen követhető Markó Béla nyílt levele. Az írás a zavarkeltő sikerpropaganda elemeit viseli magán. Markó hol kijelöli az üdvösséghez vezető utat, hol megvallja, hogy nem “tudjuk”, mit kell tennünk. Az írás külön fejezetben taglalja a konszenzus szükségességét. Az összmagyarét. A hazai szükségességéről nem szól. Markó 1999-ben még a Népújságnak adott interjúban tisztán látta: “Szervezetünk nem engedheti meg magának a kizárólagosság fogalmát. Aki egy RMDSZ-szervezet vezetésére vállalkozik, nem teheti meg, hogy megpróbáljon a szervezetre ráerőltetni bármiféle “pártiságot”, egyfajta véleményt. A sokszínűséget érvényesíteni kell, másként a folyamatos belső konfliktusokra, kifelé pedig a tehetetlenségre programozzák be a szervezetet”. Ma viszont jobban fél “a belső vagy esetleg Magyarország felöl jövő megosztási kísérletektől”, mint a román diverziótól. Markó Béla 2004. január 17-én a Népújságban megígérte: “az RMDSZ mindenkinek keresztbe tesz, aki rosszat akar tenni az erdélyi magyarságnak. Természetesen, nem bírósági úton, ez a püspök úr módszere”. /Murvai Miklós: Hozzászólás Markó Béla “Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről” c. cikkéhez. Ködös konszenzuskeresés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2004. május 21.

Tokay György, Toró T. Tibor, Borbély Zsolt Attila, Murvai Miklós, Király András és Bognár Levente építő szellemben vitázott máj. 20-án Aradon, a Jelen Házban. A vitaestet az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezte. Az autonómia hirdetőit Toró T. Tibor temesvári parlamenti képviselő, Borbély Zsolt politológus képviselte Murvai mellett, a mérsékelt szárny elitjét pedig Tokay György aradi parlamenti képviselő, valamint Király András RMDSZ-elnök és Bognár Levente aradi alpolgármester. /(ks): Nem kaptak hajba a vitázók. Civilizáltan az autonómiáról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2005. július 27.

Aradon július 26-án „A Dél Fővárosa – Arad a századfordulón” című előadásra megtelt a minorita kultúrház. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület szervezte előadás házigazdája, Murvai Miklós röviden felvázolta, hogyan fejlődött a város az 1800-as évek elejétől egészen 1890-ig, amikor Arad nemcsak ipari és kulturális, hanem banki központtá vált. Ujj János helytörténész 1890-től 1920-ig mutatta be a város gazdasági, infrastrukturális, építészeti fejlődését. /(nagyálmos): Aradról – nemcsak lokálpatriótáknak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

2005. október 20.

Murvai Miklós hozzászólt a vitához. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, képviselő kivonult a református templomból, tiltakozva a MIT képviselőjének beszéde ellen. Kit akart büntetni a kivonulásával? – kérdezte Murvai. A MIT szerencsétlenül megfogalmazott nyilatkozata csakis őket terheli. Egyébként a MIT a szövege elgondolkoztató. /Murvai Miklós: Tisztelt képviselő úr! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./ Előzmény: “Az aradi magyar közösséget sértették meg”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2008. január 23.

Lehoczky Attila vitairatának mindenik fejezetében találhatók hasznos megállapítások, azonban a leírtak fontos pontosításokat is követelnek. Nagyon veszélyes, hogy a magyarországi kormány és az RMDSZ-vezetők által kedvelt EU-tagság a “fényes jövő” délibábjával áltatta az erdélyi magyarságot, s ezzel a fél világot félrevezették a kisebbségek helyzetét illetően. A Trianon-szindróma feloldását nem hozta meg az EU-tagság, és nem fogja meghozni a schengeni csatlakozás sem. Az egyik megoldás a teljes asszimiláció, amely a legoptimistább számítások szerint is eltart két-három évszázadot. A második a trianoni szerződés összes cikkelyeinek megsemmisítése és az I. világháború előtti status quo visszaállítása, amelyre viszont semmi esély. A nemzeti kisebbségek széles körű önrendelkezésének és az anyanemzetekkel való egészséges kapcsolattartás biztosítása talán az egyetlen járható út a szindróma feloldására. Ez az út azonban járhatatlan, ha autonómia ügyekben megrekednek a kinyilatkoztatások (új honfoglalás) és a választási propaganda (együtt az autonómiáért) szintjén, Olyan vezetőkre van szükség, akik hajlandók szembefordulni a többségi politika nacionalista törekvéseivel, akik szót mernek emelni a közösséget sújtó bármilyen természetű jogfosztó törekvés ellen. Választ kell találni arra, hogy mi okozza a szembenállást, mivel magyarázható, hogy három és fél év alatt a magyar szavazótábor egyharmaddal, az RMDSZ-é pedig 64%-kal csökkent? Mivel magyarázható, hogy Tőkés László elvitte a szavazatok majd 40%-át a korteskedésre nehéz százmilliókat pazaroló RMDSZ elől? /Murvai Miklós: Járható és járhatatlan utak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14.

2008. január 29.

Lehoczky Attila örömmel tapasztalta, hogy szemben a tavalyi (tavalyelőtti) írásaival, az idei nagyobb mértékben buzdította véleménynyilvánításra Arad megye magyar értelmiségének egy részét. Nagy István és Murvai Miklós írásainak közös pontja a Schengenből adódó lehetőségek megkérdőjelezése volt. Lehoczky Attila ezzel nem ért egyet. A Kárpát-medence egy gazdasági egység. Az a nép, amely bírja a térség központi területeit, dominálhatja azt gazdasági és politikai téren. Ha a magyar gazdaság véghezviszi a reformokat, és megfelelő szakemberekkel tölti fel tisztségeit, megkísérelheti a dominanciát. Romániában a román nemzetpolitika dominál, de messze áll attól, hogy megfordítsa a statisztika könyörtelen adatait. Magyarországon mai napig nem találták meg a fogyás megállításának megfelelő módszerét. Lehoczky pontosított: nem Tőkés Lászlót hasonlította az ördöghöz, azt állította, hogy a romániai magyar politika a megosztottság, és ezáltal a megszűnés szélére ért. Tőkés László kezében van a lehetőség a konszenzusépítésre. Az RMDSZ-nek bátrabb fellépésre van szüksége, mivel kevés stratégiai megvalósítást mutathat fel az elmúlt négy évben /önálló magyar állami egyetem, kulturális és területi autonómia stb. / Meg kellene szervezni a tavaly elmaradt Arad Megyei Magyar Ifjúsági Találkozót. Megdöbbentő ugyanis, hogy a magyar középiskolában pár diák románul beszél egymással. Ez a vég kezdete? /Vitafórum – Lehoczky Attila válaszol. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2008. jan. 14. Nagy István: Vitafórum. Az Arad megyei magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21. Albert László AMISZ-alelnök: Az újabb gondolatok margójára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22. Murvai Miklós: Járható és járhatatlan utak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23.

2008. április 15.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Aradon április 17-én, a Jelen Házban tartja a városi és a megyei szervezetének alakuló ülését. Murvai Miklós, a szervező bizottság egyik tagja elmondta, az alakulás előtt leülnek tárgyalni az RMDSZ-szel és felajánlják együttműködésüket. Szeretnék megszólítani azokat az Arad megyei magyarokat, akik eddig választási lehetőség hiányában nem mentek el voksolni. /Irházi János: Aradon is lesz Magyar Polgári Párt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2008. április 17.

Április 16-én az RMDSZ aradi szervezete leült tárgyalni a Magyar Polgári Párt (MPP) most megalakuló aradi szervezetének előkészítő bizottságával, jelezte Cziszter Kálmán városi tanácsos. Murvai Miklós, az MPP szervező bizottság tagja szerint valószínű, hogy lesz megegyezés Aradon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt között. /RMDSZ-MPP „tapogatózás” Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2008. április 18.

Április 17-én Aradon is a megalakult a Magyar Polgári Párt. Murvai Miklós, a szervezőbizottság egyik tagja szerint „kommunikációs félreértés miatt” voltak nagyon kevesen. /Irházi János: Megalakult Aradon is a Magyar Polgári Párt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

2008. június 5.

Murvai Miklós, az MPP aradi szervezetének alelnöke elmondta, Pécskán a magyar szavazók több mint 10%-a választotta az MPP-t. Tőzmiske iskolapéldája az agresszív, tettlegességig fajuló, zsaroló kampánytevékenységnek, amely megfosztotta a község magyar szavazóit a szabad választástól. A törvénysértő szavazat-vásárló kampánybulik – Vadászon kettő is volt belőle – a teherautóról osztogatott „önzetlen adományok”, a szavazás napján a „megvendégeltek” beterelése a szavazóhelységekbe, meghozta az RMDSZ által óhajtott végeredményt. A megyei RMDSZ vezetői tudtával végrehajtott akciók szervezőit azonban az MPP nem jelentette fel. /Irházi János: MPP-mérleg Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

2008. szeptember 3.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága úgy határozott, hogy a parlamenti választások napján szervezzenek helyi, hivatalos népszavazásokat a Székelyföld autonómiája kapcsán. Király András képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke megjegyezte: „Sajnos a civilekkel egy a probléma: nem ismerik a törvényes rendelkezéseket, s a november 30-i dátumot az általános választások miatt már eleve negatívan fogják a hatóságok elbírálni. ”Murvai Miklós az MPP Arad Megyei Szervezetének alelnöke szerint ezt úgy kell felfogni, mint egy népi kezdeményezést, egy bizonyos terület lakosságának a véleménynyilvánítását. Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint nem realisztikus a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-népszavazás ötlete. /Magyar politikusok a referendum-javaslatról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

2008. november 24.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz közösségépítő programja keretében a hetedik alkalommal rendezte meg november 22-én régiós versmondó versenyét, ezúttal Anyanyelvünk, drága ének címmel Faludy György és Dsida Jenő emlékének szentelve azt. A pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesülettel társszervezésben tető alá hozott vetélkedőre a vendéglátó Arad megyén kívül csak a Temesvárról jöttek el versszerető tanulók, összesen 42-en vetélkedtek. A versenyzőket Nagy István, a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke üdvözölte. Murvai Miklós, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületnek ügyvezetője, a szavalóverseny ötletgazdája búcsúzásként újabb találkozóra hívta a magyar vers barátait: április utolsó hetében rendeznek ugyanis Anyám címmel szavalóversenyt Anyák napja tiszteletére. /Kiss Károly: VII. Régiós versmondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24/

2009. június 5.

Az Európai Unió 27 tagországában megkezdődött az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása a hollandiai és a nagy-britanniai szavazóhelyiségek megnyitásával. A választásokat június 4. és 7. között tartják. Tőkés László, a Magyar Összefogás Listájának vezetője június 4-én Kolozsváron tartotta kampányzáró sajtótájékoztatóját, amelyen felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. A Magyar Összefogás Listájának három jelöltje, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a kampány során mintegy tíz erdélyi megyébe jutottak el és hatvan településen vettek részt különböző kampányrendezvényeken. Szinte mindenütt jelen voltak a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tőkés László Márton Áron példaértékű cselekedetét elevenítette fel, amikor az erdélyi püspök és elvbarátai 1946-ban memorandumban tárták Észak-Erdély ügyét a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia elé. „Akárcsak Márton Áron, nekünk is Európa elé kell vinnünk az erdélyi magyarság ügyét” – szögezte le a püspök. Tőkés László elítélte a román és szlovák magyarellenes nacionalista megnyilvánulásokat. Az MPP több képviselője felhívást adott ki: „Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni. Szabad akaratunkból, senki által nem kényszerítve, egyedül a nemzet érdekét tartva szem előtt. Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül. Szlovák nacionalisták szerint nincs is olyan, hogy ‘Kárpát-medence’. Román eszmetársaik Székelyföld létét tagadják. Mutassuk meg, hogy igenis létezik Székelyföld, igenis élnek magyarok Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk is. Nem négy pártpolitikust küldünk Európába, az Európai Parlamentbe, hanem négy magyart. Egy a nemzet!” Aláírók: Borbély Zsolt Attila, az MPP alapító tagja, Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az MPP alapító tagja, Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Lemák Rudolf, az MPP máramarosi szervezetének elnöke, Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke, Murvai Miklós, az MPP Arad megyei szervezetének alelnöke, Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke, Nagy Pál, az MPSZ alapító tagja, országos ügyvezető elnök, Orbán Mihály, az MPP országos szervezetének alapító alelnöke, Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Tőkés: a választások eredményétől függ az összefogás jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998