udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Murvai Olga

1992. december 11.

Bukarestben 1990-ben alakult meg a Hungarológiai Tanszék /azelőtt a Keleti Nyelvek Tanszékének szekciója volt/. Munkájukról dr. Murvai Olga tanszékvezető és dr. Molnár Szabolcs előadótanár adott tájékoztatót. Kolozsváron a Magyar Filológia Tanszéken elsősorban magyar szakos tanárokat képeznek, Bukarestben viszont magyar művelődéstörténet, műfordítás, könyvtártan és történelem is helyet kap a tantervben, továbbá alapvető tevékenység a magyar nyelv tanítása román hallgatóknak. /A Hét, dec. 11./

1994. szeptember 1.

Bukarestben a Tudományegyetemen működő Hungarológiai Tanszék a filológiai tudományok doktora fokozatot előkészítő képzést indít magyar nyelvészetből, jelentette be dr. Murvai Olga tanszékvezető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1995. május 5.

A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották. Tizenegy megye 120 diákja vett részt a vetélkedőn. A bíráló bizottságban -többek között - Zsigmond Emese, a Napsugár(Kolozsvár), máj. 5./ főszerkesztője, Murádin László nyelvész, dr. Péntek János egyetemi tanár vett részt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Bethlen Gábor Kollégium. Krizbai Jenő kollégiumi igazgató köszöntője után Kányádi Sándor tartott előadást az anyanyelvről. A vetélkedő idején a kísérő tanárok számára dr. Péntek János, dr. Murvai Olga és Murádin László tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./

1995. október folyamán

Megjelent a bukaresti hungarológus egyetemi hallgatók lapjának, a Nézőpontnak a 3. száma, melyben beszélgetés olvasható Murvai Olga nyelvész-professzorral, a Hungarológiai Tanszék vezetőjével az általa irányított kar helyzetéről. /Nézőpont (Bukarest), okt./

1995. november 27.

A bukaresti egyetemen 1990-ben alakult meg az önálló hungarológiai tanszék. Murvai Olga tanszékvezető és Molnár Szabolcs 1972 óta tanít Bukarestben, mindketten docensi rangban. Rajtuk kívül még öt tanára van a tanszéknek, munkájukat most egy pécsi vendégtanár segíti. Az oktatók túlterheltek. Molnár professzor például heti tizenhat irodalomórát tart, mindent ő tanít az ősköltészettől a felvilágosodás koráig. Legnagyobb gondjuk a könyvtár és a jegyzetek hiánya. Az egyetemi könyvtár 1989-ben leégett, a magyar könyvállományt azóta sem pótolták. Jelenleg a négy évfolyamon mintegy hetven hallgatójuk van. /Magyar Hírlap, nov. 27./

1998. május 4.

Andrei Marga oktatási miniszter máj. 4-én rendeletet adott ki a romániai Román-Magyar Ifjúsági Alapítvány létrehozásáról. Az alapítvány célja a romániai és a magyarországi fiatalok, iskoláskorú gyermekekkel rendelkező családok, diákok közötti csereutazások megszervezése, előmozdítása és támogatása, valamint a két ország diákjai, illetve egyetemei közötti együttműködés támogatása. A miniszter a következő összetételű bizottságot nevezte ki az alapítvány részletes felépítésének kidolgozására: Mircea Flonta (Bukarest), Szilágyi Pál (Kolozsvár), Dumitru Gaspar (Temesvár), Mircea Mihaies (Temesvár), Domokos Ernő (Sepsiszentgyörgy), Burus Botond (Csíkszereda), Stefan Avadanei (Iasi), Nicolae Bacsan (Kolozsvár), Erdei Liviusz (Szatmárnémeti), Béres András (Marosvásárhely), Murvai Olga (Bukarest) és Ion Plaian (Nagybánya). /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1999. október 9.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és marosvásárhelyi fiókegyesülete közös rendezésében okt. 8-án Marosvásárhelyen tartotta 1999. évi vándorgyűlését. A rendezvény témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben, annak előzményei, lefolyása és következményei. Egyed Ákos kolozsvári történész köszöntötte a megjelenteket. Fodor Imre polgármester külön köszöntötte a város díszpolgárát, a vándorgyűlés korelnökét, főtisztelendő Léstyán Ferenc érseki helytartót. Benkő Samu professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzetiségek egymásnak feszülése a negyvennyolcas idők lényege, hanem az, hogy vége szakadt a több száz éves feudalizmusnak, a forradalom szabad utat nyitott a modern polgári törekvéseknek. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlésről Egyed Ákos (Kolozsvár), Széchenyi Stádiumáról és Vörösmarty Szózatáról Murvai Olga (Bukarest), a forradalom és szabadságharc erdélyi akadémiáiról Szabó Miklós (Marosvásárhely), az erdélyi katolikus papság áldozathozataláról Léstyán Ferenc (Gyulafehérvár), a székelységtudat változásairól Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely), az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről Tóth Béla (Budapest), a szabadságharc utáni erdélyi magyar közgondolkodásról Csucsulya István (Kolozsvár) tartott előadást. A Történelemtudományi Szakosztály ülésszakán Demény Lajos, Ábrám Zoltán, Tófalvi Zoltán, Cserey Zoltán, Bíró Dónát és Sebestyén Mihály, míg a Nyelv-és Irodalomtörténet, Néprajz Szakosztály ülésén Egyed Emese, Gaál György, Nagy László, Adorján Károly, Olosz Katalin, Bónis Johanna, Pál Judit és Pál-Antal Sándor voltak az előadók. Okt. 9-én a Történelemtudományi Szakosztály tovább folytatja tudományos ülésszakát. /(lokodi): EME-vándorgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

2001. május 3.

Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban, állapította meg Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) elnöke, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár Kovásznán, a Magyar Nyelv Napjai rendezvényen. Péntek professzor bírálta a forgalomban lévő nyelvtankönyvek színvonalát is, beszélt a szakterminológia egységesítéséről, és más nyelvi bajokról. Murvai Olga bukaresti egyetemi docens a nyelvi másságról, a nyelvekről beszélt, Benő Attila egyetemi adjunktus az államnyelv és kisebbségi nyelvek érintkezéséről, a jogfosztott nyelvi helyzetről, Gazda József kovásznai tanár a Kárpát-medence nyelvi helyzetét a vegyes házasságok tükrében vizsgálta. Vremir-Veress Márta kolozsvári egyetemi adjunktus az erdélyi kétnyelvűség helyzetét elemezte. - A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjén az általános iskolások alsó tagozatosai közül a brassói Áprily Lajos iskola csapata volt a legjobb, a felső tagozatosok első helyezettje a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium csapata lett, a középiskolások versenyét a kézdivásárhelyi Bod Péter Református Kollégium csapata nyerte. /Komoróczy György: Romlik a magyar nyelv helyzete az oktatásban. A Magyar Nyelv Napjai Kovásznán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

2001. május 8.

Rendhagyó módon szakmai konferenciával társul a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (KAV) országos döntője itt, Kovásznán" - e szavakkal nyitotta meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) elnöke, Péntek János az április utolsó napjaiban lezajlott rendezvénysorozatot, a Magyar Nyelv Napjait Háromszéken. Az elemisták vetélkedője Kézdivásárhelyen zajlott, az V-VIII. osztályosoké és a IX-XII-eseké pedig Kovásznán, a város két pontján. A délutáni szakmai kiránduláson a szomszédos Csomakőrös és Zágon emlékhelyeivel, irodalmi nevezetességeivel ismerkedtek a diákok. Nagy L. János szegedi egyetemi tanár Németh Lászlóról értekezett. Kifejtette, hogy a száz éve született író úgy közvetítette a magyar tudományosságot, az egész szellemi horizont kora és az utókor fiataljai felé, hogy az élet széles spektrumát szűrte át tehetséggé. Murvai Olga, a bukaresti Hungarológiai Intézet professzora kitért arra, hogy Kelet-Európában a nyelvhasználat minduntalan a jog és a politika gátjaiba ütközik. /Kovászna. Nyelvünk és környezete. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. október 2.

Sikeres volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) múlt hét végi árkosi szakmai tanácskozása. Öt egyetemi tanár, egy tudományos kutató és egy középiskolai tanár beszélt a Kárpát-medencei magyar nyelvművelés, tankönyvírás, iskolai oktatás égetően fontos kérdéseiről. Fazekas Tiborc Hamburgban tanító professzor leszögezte, a nyelvápolás állami feladat, az értelmiség feladata, és szükség van a modern nyelvújításra: száműzni kell az elburjánzott nyelvi durvaságot, magyarítani kell a szakmák, tudományok nyelvezetét. Murvai Olga, a bukaresti Hungarológiai Intézet professzora azt fejtegette, hogy Európa szellemének nem felel meg az egyetlen közös nyelv. Szabómihály Gizella tudományos kutató a felvidéki közigazgatási, illetve hivatalos nyelv állapotát vizsgálta. Ágoston Mihály újvidéki egyetemi tanár a magyar anyanyelvűek magyar nyelvhasználatáról beszélt, mely alkalommal az intézményes anyanyelvépítés fontosságát emelte ki. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke a nyelvhasználati egység megteremtésének lehetőségeire tért ki. Előadásának lényege: Közelíteni kell az anyaország határain kívül eső régiók nyelvhasználatát az ideálisnak tartott szabvány-magyar fő változathoz. Székely Győző egyetemi tanár az Erdélyi Tankönyvtanács képviselőjeként a tankönyvek rossz nyelvezetéről beszélt. Balázs Géza budapesti nyelvészprofesszor választott témája: Milyen lesz a 21. század magyar nyelvi kultúrája? Szerinte olyan lesz, amilyenné tesszük. A tisztújító közgyűlésen a vezetőségben nem történt változás: Péntek János maradt az elnök, Török Katalin alelnök, Ördögh- Gyárfás Lajos ügyvezető elnök, Nagy Zsuzsanna titkár. A Nyelvőrzés-díjat Asztalos Lajos kolozsvári lapszerkesztő és műfordító kapta. /Komoróczy György: Anyanyelvi konferencia Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2002. március 6.

Murvai Olga a nyelvtudományok doktora, stilisztikaprofesszor a Bukaresti Tudományegyetemen, Széchenyi-ösztöndíjas a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, számos szakmonográfia, szótár, tankönyv szerzője most két kézikönyvvel jelentkezett: Magyar–román kifejezések szótára, illetve Dictionar roman–maghiar de expresii (megjelent a magyarországi Sprinter Publisher Könyvkiadó Goldfish Dictionaries sorozatában). A két szótár felsorakoztatja a címszavakat, majd azokat a szólásszerű kifejezéseket, frazeológiai egységeket, amelyekben előfordulnak és tartalmi megfelelőjüket (vagy többet is) a másik nyelven. /Barabás István: Mikor óvakodjunk az édes masszától? Murvai Olga szótárainak margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2002. november 14.

Dr. Murvai Olga szerint a középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterv mintha egyetemi hallgatóknak készült volna. Férje dr. Murvai László vezérigazgató a minisztérium Kisebbségi Főigazgatóságán, oktatási szakember. Dr. Murvai Olga /sz. Kolozsvár, 1942/ 1972-től a Bukaresti Tudományegyetem oktatója. A hatvanas évek nagy újítása, a generatív grammatika már lecsengett, föléje nőtt az ún. transzformációs és konstrukciós nyelvtan, a fejközpontú- frázisstruktúra grammatika stb., amelyeket meg sem lehet érteni matematikai logika és infomációelmélet nélkül. A kognitív tudományok nyelvészeti ága a kognitív nyelvészet. A Petőfi Sándor János által vezetett európai szintű poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram a szöveg koreferenciarelációit vizsgálja. Dr. Murvai Olga nyelvész kutatási területe a szövegtan, jelentéstan, stilisztika, szövegszemiotika és az összevető grammatikának azok a kérdései, melyek a magyarnak mint idegen nyelvnek az oktatásával függnek össze. Tanulmányai és könyvei is ebben a témakörben jelentek meg. Ezeket oktatja a Bukaresti Tudományegyetemen és 1998-tól Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. Ezekből az ágazatokból vezet doktori programokat is. Murvai Olga Szabó T. Attilánál doktorált 1977-ben, szakmai irányítója Szabó Zoltán volt. A kolozsvári nyelvészeti iskola Szabó Zoltán tanítványai /köztük Murvai Olga/ körül verbúválódott. Szabó Zoltán máig törekedik arra, hogy tanítványait összetartva közös kiadványban "iskolaként" szerepeljenek. Tematikus köteteik: Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról /Kriterion, 1976/ és a most megjelent Arany alapra arannyal. Tanulmányok a szecesszió köréből /Tinta Kiadó, Budapest, 2002/. Murvai elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat /1998-2001/, ennek keretében tanított is az ELTÉ-n. Kedvenc kutatási témája a modalitás. Évek óta munkatársa a Debreceni Egyetem, a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem keretében működő szövegnyelvészeti kutatócsoportnak, amelyet Petőfi Sándor János vezet, s melynek célja egy szöveg-mondatelemző módszer kidolgozása. Murvai Olga szótárszerkesztésben is részt vett, régebben tankönyvet is írt. Sokoldalú munkássága mellett a levéltár szakon régi magyar nyelvet oktat, magyar írástörténetet tanít. /Barabás István: Egy élet, a stílus jegyében. Murvai Olga egyetemi tanárral beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 14./

2003. január 23.

Murvai Olga bukaresti egyetemi tanár a bukaresti Koós Ferenc Körben jan. 10-én tartott előadást Szabó T. Attiláról Az égtartó ember címmel. Előadását közölte a hetilap. Murvai Olga Sütő Andrástól kölcsönözte Szabó T. Attila /Fehéregyháza, 1906. jan. 12. - Kolozsvár, 1987. márc. 3./életművének jellemzésére azt, hogy égtartó ember: "az ő hatalmas vállalkozásának, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárnak tető alá hozatala történelmi számvetéseinknél is sürgősebbnek mutatkozott. Szabó T. Attila egyszemélyes intézményként olyan ügynek szentelte magát, amely itteni és mai közösségi létünk legfőbb őrizője volt és maradt, amit ha elveszítünk, minden más ügyünket nyugodtan félretehetjük. Mert Herderrel szólva: olyan emberi értéktől válnánk meg örökre, amely minden nép genetikus szellemének, jellemének különös és csodálatos kútforrása, a nemzeti nyelv. Anyanyelvünk, az omlásra hajlamos. - Ezt látva lett Atlasszá köztünk Szabó T. Attila, ez az égtartó ember." Életművéről Balassa Iván készített kismonográfiát /Szabó T. Attila, Püski Kiadó, Budapest, 1996/. Szabó T. Attila érettségi után a kolozsvári Református Teológiára iratkozott be. Ebben az időben rendkívüli egyéniségek tanítottak a teológián, így Tavaszy Sándor /1888-1951/, aki az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Irodalmi Társaság alelnöke volt. Tavaszy arra kötelezte Szabó T. Attilát, hogy járjon be az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárába és segédkezzen Kelemen Lajosnak /1877-1963/. Kettejük ismeretsége életre szóló mély apa-fiúi kapcsolattá nemesedett. Szabó T. Attila életvitelére Kelemen Lajos hatott a legnagyobb mértékben. Ugyancsak a teológián tanított ekkor Makkai Sándor /1890-1951/, Erdély későbbi püspöke. Szabó T. Attila elvégezte a teológiát, nem lett lelkész, hanem beiratkozott az egyetemre és magyar-angol szakos tanári oklevelet szerzett. Szabó T. Attilára hatással volt a nyelvjáráskutató Csűry Bálint, aki már a középiskolában, a kolozsvári Református Gimnáziumban tanította, később a debreceni Tisza István Tudományegyetem professzora lett, Szabó T. Attila nála doktorált 1936-ban. Szabó T. Attila kezdetben angol költőktől fordított. Gyűjtött és kiadott virágénekeket is /Haja, haja virágom, Kriterion, 1970/. Szerteágazó munkásságának része a helynévtörténettel való foglalkozása. Az életében megjelentetett helynévtörténeti írásai /Kolozsvár, Kalotaszeg, Borsa völgye, Doboka völgye, Gyergyó helynevei stb./ mellett a hagyatékában vannak összegyűjtve az erdélyi települések helynevei, amelyek rendezésre, megjelenésre várnak, akkor lesz Erdélyi Helynévtörténeti Adattár is. Főműve az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár eredeti levéltári kutatásain alapul: oklevelekből, nyugtákból, misszilisekből, kelengye- és tárgylajstromokból, peres iratokból, jegyzőkönyvekből, adás-vételi iratokból, kezeslevelekből gyűjtötte egybe a középkori Erdély szóhasználatát. Az első kötet 1976-ban jelent meg a Kriterion Kiadónál. Néhány éve az Akadémiai Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában látnak napvilágot a kötetek, immár a 11. Más is fűződik Szabó T. Attila nevéhez. 1956-ban a marosvásárhelyi Bolyai Könyvtár /volt Református Könyvtár/ vezetője, Farczády Elek az ún. Koncz-kódexben egy XV. Század elejéről származó magyar szövegemléket fedezett fel. Nyelvészeti leírására Szabó T. Attilát kérték fel. Ő keresztelte el a nyelvemléket Marosvásárhelyi Soroknak /MsS/ és Marosvásárhelyi Glosszáknak /MsG/. "Az 1410 táján keletkezett MsS eddig ismeretes szövegemlékeink sorában a hatodik helyet foglalja el" - állapította meg Szabó T. Attila. Hatalmas Szabó T. Attila munkássága, ebben szerepel válogatott tanulmányainak hét kötete /kb. 550 tanulmány közel 4300 oldalon/, maga a Tár anyaga /Murvai Olga szerint a teljes anyag közel húszezer oldal/, továbbá a jelentős kéziratban maradt helynévtörténeti munkákat is figyelembe kell venni. /Murvai Olga: Az égtartó ember. = A Hét (Bukarest), jan. 23./

2003. július 31.

Újabb törvénytelenség nyilvánosságra hozását kéri százhat kollégája nevében Bedőházi Emese óvónő, aki a júl. 17-i magyar nyelv és irodalom vizsga érvénytelenítéséért, a történtek minisztérium általi jóvátételéért folytat harcot. Elfogadhatatlannak tartja, hogy az oktatási minisztérium visszautasította a megyei tanfelügyelőségnek az összes vizsgázó óvónő nevében megfogalmazott óvását a hibás javítóráccsal kapcsolatban, így többen az értékelésnél pontszámot veszítettek, ami miatt címzetes katedrára nem jelentkezhetnek, csupán egy évre szóló helyettesítő állásért maradnak versenyben. Az idén először alkalmazott rácsteszt bevezetése, a tételek késői sokszorosítása, a kérdések és válaszok csupán részleges, néhol pedig egyáltalán el nem végzett magyar nyelvű fordítása miatti országos botrányok után kiderül, hogy a magyar óvónőknek olyan válaszok közül kellett kiválasztaniuk a helyeset, melyek nem egyértelműek, olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, amelyekre attól függően, hogy milyen tankönyvből készültek, különböző megoldásokat kaphattak. Míg a megyei tanfelügyelőség kétszer is jelezte az oktatási minisztérium országos értékelőbizottságának, hogy a javítórács hibás, a minisztérium kisebbségi főosztályának tanácsosa azzal intézi el az ügyet, hogy mindez a rácsteszt alapvető hibájából ered, arról ők nem tehetnek, hogy a tankönyvek nem jutnak el hozzájuk, csupán a programokat ismerik.Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, az első fellebbezésre elutasító választ kaptak, a minisztérium azt válaszolta, hogy az eredeti rács helyes, aszerint érvényesek a megoldások.Az ügyről a Murvai Olga, Benő Attila és Szilágyi N. Sándor egyetemi tanárokból álló tétel-összeállító bizottság vonatkozó munkáját irányító Gászpor Réka tanácsos elmondta: sajnálja, hogy ennyi embernek kiábrándulást okozott a versenyvizsga, de úgy véli, ez mind a rácsteszt alapvető hibájából ered. Gászpor Réka szerint eredmény végleges, visszavonhatatlan./Fekete Réka: Jogsértés sokadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

2004. április 19.

A magyarul megszólaló tudomány címmel tartottak szakmai konferenciát ápr. 17-én, Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája megjelenésének 350. évfordulója alkalmából Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházának tanácstermében. Szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság és a BBTE Magyar Nyelvészeti Tanszéke. Péntek János professzor Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég? című előadásában érzékeltette a magyar nyelv tudományban, tudományos szakirodalomban való használatának fontosságát. Az érdeklődők meghallgathatták Juhász Dezső, Szabó T. Attila, Kabán Annamária, Fazakas Emese, Wanek Ferenc, Gráfik Imre, Gál László, Dede Éva, Kovács György, Szabó Zoltán, Murvai Olga, Muzsnay Csaba, Révay Valéria, Gábor Csilla, Tóth Zsombor, Molnár Szabolcs, Tamás Csilla, T. Szabó Levente, Luffy Katalin és Máthé Dénes előadását. /Oláh Levente: Magyarul megszólaló tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2004. május 13.

A Sapientia Egyetem csíkszeredai karán a román–angol szakot azért hozták létre, hogy a Székelyföldre jellemző tanárhiány pótlására, elsősorban román szakos tanárokat képezzenek. Dr. Murvai Olga professzor asszony, a Sapientia Egyetem óraadó tanára a vele készített interjúban hangsúlyozta, tisztázni kell, hogy a magyar tanulóknak anyanyelvként vagy idegen nyelvként kell tanulniuk a románt? A tanügyi törvény 1997-es módosítása óta a nemzetiségi iskolák I–IV. osztályában sajátos tantervek és tankönyvek alapján tanítják a románt, úgy ahogy akármilyen idegen nyelvet tanítanak. V–VIII-ban a tanterv és az erre épülő követelményrendszer országosan egységes, de a tankönyvek sajátosak lehetnek. A középiskolában, a IX. osztálytól megint más a helyzet: országosan egységes tantervek és tankönyvek érvényesek, tehát a románt mint iskolai tárgyat anyanyelvként –román anyanyelvként – kell tanítani. Murvai Olga kontrasztív grammatikát tanít. A kontrasztív grammatikának az a célja, hogy tudatosítsa a nyelvhasználatot. /Borbély László: Nem politikai, szakmai kérdés a román nyelv tanítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

2004. május 20.

Máj. 13-15. tartották Bukarestben a Lingua Pax Egyesület által szervezett Többnyelvűség, multikulturalizmus címet viselő konferenciát. A konferenciát megnyitó dr. Murvai Olga, a Bukaresti Tudományegyetem Idegen Nyelvek Kara Hungarológia Tanszékének nyelvésze, a Lingua Pax Egyesület elnöke elmondta: az első konferencia 1997-ben volt, a második 2000-ben, mindkettőnek anyaga kötetben is olvasható (Bilingvismul, Kriterion, Bukarest, 1998; Lingua Pax, I-II., Cavaliotti, Bukarest). Dr. Murvai Olgát elmondta, az első konferenciát azért szervezte, mert úgy gondolta, aktuális lenne a kétnyelvűségről ilyen szinten is szót ejteni, hiszen Romániában van húsz kisebbség, melyből tizennégynek a nyelvén oktatás is folyik náluk, a karon. /Gáspár Hajnal: Lingua Pax – Többnyelvűség, multikulturalizmus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

2006. január 30.

Január 27-én mutatták be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesházban Murvai Olga Vers-rekviem /Kriterion Könyvkiadó/ című kötetét. A könyv alcíme: Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója köszöntötte a jelenlévő két „szerzőt”, Murvai Olgát és Kányádi Sándort. A kötetet Egyed Emese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője mutatta be. /Köllő Katalin: ... hallgattam a rekviemet... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2006. február 27.

Megjelent Murvai Olga Viseltes szavak Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica, 46./ című munkája. A tanulmánykötet tárgya az egyént és a közösséget megtartó anyanyelv. Olyan fontos témákat taglal, mint középkori nyelvemlékek Erdélyben; anyanyelv, vallás, művelődés kapcsolata a 15. században; 17–18. századi cirill betűs Miatyánk Erdélyben; kétnyelvűség és identitástudat stb. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./

2007. szeptember 18.

A marosvásárhelyi egyetemek közül elsőként a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán köszöntötték az elsőéveseket. Szeptember 17-én 259 gólya a koronkai campus aulájában hallgatta az üdvözlő beszédeket. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, valamint Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke adtak útravalót az elsősöknek. Megjelent a két marosvásárhelyi alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. A szeretetre és egymásra való odafigyelésre is szükség van, erre világított rá Bara László katolikus és Mészáros Lehel egyetemi lelkész. Molnár József, az egyetem közkapcsolati felelőse bemutatta a tanszékek újonnan megválasztott vezetőit, a humán tanszéket dr. Murvai Olga professzor, az informatika és matematika tanszéket dr. Bege Antal docens, a villamosmérnökit dr. Márton László docens, a gépészmérnökit dr. Máthé Márton docens, a kertészmérnökit pedig dr. Ferencz László docens vezeti ezentúl. A tanszékek vezetőségében mind főállású tanárok foglalnak helyet, amellyel az egyetem újabb fontos lépést tett az akkreditáció felé. /Ferencz Melánia: Új tanszékvezetők a Sapientia egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2007. november 21.

November 3-a és 11-e között tartották a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokat. A rendezvénysorozat képkiállítással kezdődött Agárdi Lajos hajdúszoboszlói festőművész műveiből. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Agárdi Lajos képei Bordi András képeivel rokoníthatók. Hajdúszoboszló Dicsőszentmárton testvérvárosa. A rendezvények során fellépett a Háromszék Táncegyüttes Csávási ballada című műsorával, az óvodások és kisiskolások a kolozsvári Puck Bábszínház előadását tekinthették meg, Dr. Szekeres Gerő tartott vetítéses előadást öt kontinens legmagasabb hegycsúcsairól. A Kriterion Könyvkiadó elhozta friss kiadványait. Könyvbemutatót tartott és írásaiból olvasott fel Sebestyén Mihály, Murvai Olga és Szász István Tas. Banner Zoltán Dsida Jenő Nagycsütörtök és Psalmus hungaricus című költeményeit adta elő. Felidézték Sipos Domokos, a város szülöttének emlékét, halálának 80. évfordulója alkalmával. /Szlovácsek Ida: A Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális Napokról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

2008. április 17.

Marosvásárhelyen a napokban bemutatják a középiskolás diákoknak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kommunikáció és szociálpedagógia, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színháztudományi szakjait. Április 16-án a Bernády Házban a Sapientia tanárai ismertették az egyetemen működő két humán szakot, ugyanakkor ismertették azt a két kiadványt, amely az intézményben oktatók tudományos munkájának eredményeképpen született. A találkozón dr. Murvai Olga dékán-helyettes elmagyarázta, mit is jelent a bolognai oktatási rendszer. Jacsó Ágota és Zoltáni Eszter kommunikáció szakos hallgatók részképzésen vettek részt Magyarországon, az itt szerzett tapasztalatokról számoltak be jövendőbeli társaiknak. Bemutatták azt a két kiadványt, amelyek a marosvásárhelyi Sapientián 2003-ban és 2004-ben tartott szakmai konferencia anyagát tartalmazzák. A Hagyományos és modern kommunikáció című kötetet Sántha Ágnes, az egyetem tanára ismertette. Az Emlékezet és kommunikáció. Narratívák az egyéni, a társas és a közösségi identitás teremtésében című kötetet dr. Ármeán Ottília ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. /(menyhárt): Diáktoborzó bemutatkozás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

2008. augusztus 27.

Szeptember 3-4-e között lehet iratkozni a Sapientia marosvásárhelyi karának fordítói szakára – tájékoztatott Hollanda Dénes dékán és Murvai Olga dékán-helyettes. Az egyetem vezetői elmondták, sikerült megszerezni a szak indításához szükséges engedélyeket. Az összesen ötven helyet kínáló angol–magyar, német –magyar és román–magyar szakokra évi 750 euró a tandíj. A végzettek szakfordítói minősítést kapnak. /Antal Erika: Fordítói szak indul a marosvásárhelyi Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2008. szeptember 17.

Tonk Márton, a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja elmondta, a tavaly akkreditált négy szak mellett idén a környezettudomány szakot is elismerik. A kolozsvári Sapientia szakjaira nem jelentkezett kevesebb diák idén sem, ami örvendetes a negatív demográfiai mutatókat figyelembe véve. Csíkszeredában idén 326 elsőéves összesen kilenc szakon kezdi az évet, ugyanannyi, mint tavaly. Marosvásárhelyen az ősszel meghirdetett fordítói szakok közül az angol és a német nyelvszakok iránt volt nagyobb érdeklődés – mondta el dr. Murvai Olga dékán-helyettes. /Sapientia: jövőre önállóan. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2008. november 12.

Egy romániai vállalat érdekeit képviselni az állam nyelvének ismerete nélkül nem lehet. A sapientiás diákok jelentős része – többségében reál szakosok, de néhány kommunikációs diák is – úgy gondolja: idő- és energiapazarlás lenne románórával terhelni az amúgy is zsúfolt órarendet. Az érintett pedagógusok tiszteletben tartják a hallgatók óhaját. A Sapientia EMTE Műszaki és Humán Tudományok Karának kínálata a romániai magyar felsőoktatásban hiánypótlónak számító fordító-tolmács szakkal bővült az idén. Az eredeti elképzelés szerint három csoport indult volna – angol, német, illetve román nyelv szerepelt a magyarral kombinálható opciók között –, érdeklődés hiányában azonban mindössze angol-magyar csoportot lehetett létrehozni. Ugyanakkor a bolognai rendszer szerint háromévesre szűkült alapképzésből kiszorultak a fakultatív tantárgyak – többek között a heti egy román óra. A fordítóképzést illetően – dr. Murvai Olga tanszékvezető tanár szerint – azért nem teltek be a román-magyar és német-magyar csoport számára fenntartott helyek, mivel a szak indítását jóváhagyó kormányrendeletre augusztusig várni kellett, és addig a legtöbb fiatal már felvételt nyert valamilyen más képzésre. A három nyelvkombinációban indított képzés nem felelt volna meg a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség – ARACIS – előírásainak, ezért nem hozhattak létre például angol–román–magyar fordítói csoportokat. Az egyetem a román szaknyelv elsajátításához kellene segítséget nyújtson – mondta dr. Gagyi József, a Sapientia egyik tanára. /Nagy Székely Ildikó: Mint hal a vízben… A sapientiások nem "románoznának". = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

2009. február 23.

Aurelio Brandolini (1454–1497) firenzei humanista író De humanae vitae conditione et toleranda corporis aegritudine című dialógusát adta ki magyar és latin nyelven a Kriterion Kiadó. A Dialógus az emberi sorsról és a testi betegségek elviseléséről című kötetet február 20-án mutatták be Marosvásárhelyen. Brandolini 1489–1490-ben retorikatanár volt Mátyás udvarában, latin nyelvű kézirata 1539-ben jelent meg először nyomtatásban. Murvai Olga egyetemi tanár, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékán-helyettese ismertette a kiadványt. Elmondta, hogy a kiadott mű nem dialógus, hanem „trialógus”: Mátyás, Beatrix és Petrus (azaz Pietro Ronsaro író, püspök, domonkos-rendi szerzetes) vitázik benne. /Máthé Éva: Könyv Mátyás korából. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

2009. április 17.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) újabb három szakát akkreditálták a közelmúltban, így Romániában is van már akkreditált magyar nyelvű műszaki képzés – jelentették be a felsőoktatási intézmény vezetői. “Ilyen Romániában még nem volt, hogy magyar nyelven akkreditáljanak műszaki képzést” – közölte Dávid László rektor annak kapcsán, hogy nemrég hivatalosan is elismerték az egyetem mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakát. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi műszaki kar dékánja, elmondta, az informatika szak tavaly kapta meg az akkreditálást, míg a kertészmérnöki szak jóváhagyása a jövő évben esedékes. Eddig összesen tíz szak kapta meg az akkreditációt, ami a létező szakok több mint felét jelenti. Az egyetem egészének az akkreditációs folyamata is elkezdődött. A Sapientia idén három új szakra hirdet felvételit: Marosvásárhelyen két mérnöki szak, a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás, valamint a távközlés, Kolozsváron jogászképzés indul. Ez lesz az első hazai magyar nyelvű jogászképző szak. Az egyetem legutóbbi szenátusi ülésen 25 új oktatói állás meghirdetését hagyták jóvá. Murvai Olga professzor, a humán szakok irányítója elmondta: szakfordítókat képeznek, és amint engedélyezik a mesterképzést, konferencia- és szakspecifikus tolmácsok is kikerülnek majd a Sapientiáról. A szakember nagyon fontosnak tartja a magyar–román fordítók képzését, mivel Romániában még nem létezik ilyen irányú képzés. Az egyetem beindított egy forrásgyűjtési akciót. A kutatási és fejlesztési pályázatokból, illetve a jövedelemadó 2 százalékából befolyt támogatást kizárólag a diákok ösztöndíjaira fordítják. /Máthé Éva: Több támogatás a Sapientiának. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2009. június 9.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a hét végén elköszöntek az egyetemtől a végzős hallgatók. Marosvásárhelyen csaknem 250 hallgató – a III. éves kommunikáció, pedagógia és informatika szakosok, a kertészmérnöki, mechatronika, automatizálás és számítástechnika V. éves, illetve a bolognai rendszerben tanult IV. évesek vehették át az oklevelet. Murvai Olga, a humán tudományok tanszékének vezetője arra figyelmeztette a végzősöket, hogy ez a három év csupán emelt szintű alapképzésnek számít. Dr. Hollanda Dénes, az egyetem dékánja érdemoklevelet adott át Zala Lászlónak, a NASA nyugalmazott energetikai vezérigazgatójának, aki az elmúlt években az amerikai magyaroktól gyűjtött több tízezer dollárral támogatta a Sapientiát. Utoljára szólt az egybegyűltekhez dékáni minőségében dr. Hollanda Dénes. – Nyolc évvel ezelőtt jóformán semmink sem volt. Most új épületünk van egy 27 hektáros területen, és néhány napja ajánlatot kaptunk egy vállalkozótól kutatóközpont létrehozására, amelynek kétharmadát a Sapientiának adná át – mondta a nyugdíjazás előtt álló intézményvezető. /Nagy Székely Ildikó: Új „termés” a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998