udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 75 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nánó Csaba

1999. február 18.

A Heltai Alapítvány egyik meghirdetett célja mindazok támogatása, "akiknek fontos az erdélyi népi hagyományaink világa", nyilatkozta Pillich László, az alapítvány titkára. Mindenekelőtt a csoportos formákat támogatják /néptánc, népzene, oktatótáborok stb./ Ezért állandósult a kolozsvári táncház működtetése, néptánctáborok szervezésének segítése. Minden évben igyekeznek legalább egy rangosabb nemzetközi szemlére eljuttatni a hagyományőrző néptáncegyütteseket. 1998 őszén anyagiak hiánya miatt nem indították újra a táncházat, de idén ezt pótolják. /Nánó Csaba: Hagyományőrzés és - ápolás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

1999. szeptember 8.

Kallós Miklós nyugalmazott egyetemi tanár, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke elmondta, hogy Kolozsváron a holocaust előtt erős zsidó hitközség létezett, amely körülbelül 18 000 lelket számlált. A deportálásból és a munkaszolgálatból mindössze nyolc százalékuk tért haza. A hazatértek megpróbálták újrakezdeni a hitközségi életet, de jött a kommunizmus, mely újabb kivándorlási hullámot eredményezett, ennek következtében nemcsak itt Kolozsváron, hanem az egész országban rendkívüli módon leapadt az izraelita vallásúak száma. Jelenleg országszerte mintegy 12-14 ezerre tehető a zsidók lélekszáma. A kolozsvári hitközségnek jelenleg mintegy ötszáz tagja van. Közülük nem mind zsidó, ugyanis meglehetősen sok vegyes házasságot kötöttek. A hagyományos vallási kritériumok alapján Kolozsvárott nincs több, mint háromszáz zsidó, 80 százalékuk hetvenen felüli. - A hitközség a hagyományos zsidó értékeket ápolja. Az amerikai JOINT (Nemzetközi Zsidó Szervezet) közreműködésével a hitközség rendszeres segélyeket biztosít 35-40 tagjának. - Romániában egyre több a szennylap, mely a zsidó közösséget mocskolja. Vannak kimondottan legionárius kiadványok is, és nemrég jelent meg az Atac de Cluj, amely szintén tele van antiszemita cikkekkel. A "Mein Kampf" a főügyész beleegyezésével jelent meg, ami hihetetlen dolog. - A kolozsvári zsidó hitközség két ingatlant kap vissza. Az egyik a volt uszoda épülete, a másik a valamikori zsidó imaház. Bár a visszaszolgáltatásra vonatkozó rendelet a Hivatalos Közlönyben megjelent, nem történt semmi, ugyanis bírósági döntésre van szükség. /Nánó Csaba: "Leggyakrabban temetéseken találkozunk" Beszélgetés Kallós Miklós nyugalmazott egyetemi tanárral, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

1999. október 25.

Funar polgármester a magyarok március 15-ei ünnepét úgy próbálta megzavarni, hogy egy rezesbanda élén masírozott végig Kolozsvár utcáin. - Okt. 21-én kezdődött az ünnepségsorozat annak emlékére, hogy "55 évvel ezelőtt szabadította fel a IV. hadtest Kolozsvárt a horthysta-fasiszta megszállás alól". Az Október 25. - A Román Hadsereg Napja című szimpóziumon Kolozsváron tábornokok, ezredesek felszólalásaikban dicshimnuszokat zengtek a hős román katonáról, hadseregről, amely elüldözte a magyar megszállókat. Simion Vasiu háborús veterán elítélte az aradi ünnepséget, mivel "a tizenhárom aradi tábornok 40 ezer román életét oltotta ki 1848-ban". Elbeszélte azt is, hogyan tisztították meg annak idején Kolozsvárt a fasiszta hordáktól, majd felszólított minden "igazi" románt, hogy az ortodox egyház és a román hadsereg köré tömörüljenek. Beszédével hatalmas sikert aratott. Az öreg hadastyán megfeledkezett arról, hogy a román katonák a front elől menekülő magyarokat mind egy szálig ki akarták irtani. Ebben szovjet bajtársaik akadályozták meg őket. /Nánó Csaba: Mivé válhat egy tisztelgés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./

1999. november 19.

November 19-én adták át a Kolozsvári Állami Magyar Színház Bánffy Miklós vándordíját Senkálszky Endrének, a színház érdemes művészének. Visky András, a színház dramaturgja elmondta, hogy a Bánffy vándordíjat a színház 1992-ben, tehát az intézmény fennállásának kétszáz éves évfordulóján alapította. Ezzel a díjjal emlékeztek meg Senkálszky Endre 85. születésnapjáról, aki 61 évet töltött a színháznál. /Most is játszott az egyik Shakespeare darabban./ Az előző években díjazottak: Csíky András, Bogdán Zsolt, Nagy Dezső, Dobre Kóthay Judit, Bíró József és Tompa Gábor. /Nánó Csaba: Senkálszky Endre színművész Bánffy-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

1999. november 27.

Nov. 27-én Kolozsváron csángó-napot tartott a Kriza János Néprajzi Társaság. Mirk László Beszámoló a csángó gyermekek csíkszeredai oktatásáról címmel tartott előadást. Ezt követte Pozsony Ferenc és Hegyeli Attila A moldvai csángók társadalma és kultúrája című előadása, majd Csicsó Antal a moldvai csángók érdekvédelméről, míg Duma András a csángók identitástudatbeli zavarairól beszélt. Bemutatták a Pozsony Ferenc szerkesztette Csángósors c. könyvet. Pozsony Ferenc elmondta, hogy az 1989-es változások után Péntek János professzor kezdeményezte a néprajzkutatás oktatását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A néprajzos csoport fölvállalta a moldvai csángókultúra, a társadalomszerkezet kutatását. Évi rendszerességgel kutatóutakat szerveznek a moldvai csángók körébe, ahol nemcsak a tanszékiek vettek részt, hanem a Kriza János Néprajzi Társaság székelyföldi és máshol élő szakemberei is. A vizsgálódásokba bevonták a magyarországi kollégákat is. Összeállt egy kötetre való anyag, amit a Kriza János Néprajzi Társaság ötödik évkönyvében jelentettek meg. A most megjelent Csángósors című kötet a moldvai világnak egy olyan arcát mutatja be, amelyet a politikusok, tanügyiek és más szakemberek is hasznosíthatnak. A könyvet Tánczos Vilmos tanulmánya vezeti be. Ezt követi Halász Péter nagyobb lélegzetű írása. Külön tanulmány foglalkozik a moldvai csángók oktatásának tapasztalataival. - A csángó napon az érdeklődők megnézhették Ferenc Csaba és Fekete Reka filmjét Pusztináról. A rendezvény főszervezője Fistos Gizella, aki a bákói Diószénről származik. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Hittudományi Kar Teológia-Történelem szakán harmadéves egyetemi hallgató. /(András Szabolcs) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27., Nánó Csaba: Csángó Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról /Kolozsvár, 1997/ Csángósors /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1999/ - Moldvai csángók a változó időben

1999. december 11.

Kolozsváron bemutatták Vizi Ildikó és Crisan Erika: Hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben című kötetét. A Hallássérültek Intézetének közössége nevében Wolf Erzsébet igazgatónő köszönte meg a két szerzőnek azt a hatalmas munkát, amit a hátrányos helyzetűekért és magáért az intézetért végeztek. /Nánó Csaba: Könyv egy 110 éves intézetről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2000. január 8.

Kolozsváron a református egyházközségekben a keresztelések és a temetések aránya lehangoló. Egyházközségekre osztva az adatok a következők: Szamosfalva: 7 keresztelő, 15 temetés, Irisz: 11 - 28, Kerekdomb: 11 - 32, Bulgária-telep: 24 - 33, Hidelve: 10 - 51, Tóvidéke: 15 - 14, Törökvágás: 8 - 38, Alsóváros: 19 - 75, Új-alsóváros: 16 - 100 (!), Kolozsmonostor: 22 - 43, Felsőváros: 24 - 50. Összesítve: Kolozsváron 167 reformátust kereszteltek és 479-et temettek. Az apadás 312 fő. /Évente egy gyülekezetnyi református vész el Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ Kolozsváron a Szent Mihály katolikus plébánián 1999-ben 49 keresztelő volt és 151 temetés, továbbá 30 házasságkötés. Az unitáriusok körében még elszomorítóbb a helyzet. Az 1. számú egyházközségben 10 keresztelő és 42 temetés volt, a 2. számúban 6 keresztelő és 16 temetés. A monostori unitárius egyházközségben valamivel jobb a helyzet, arra többnyire fiatalok laknak. /Nánó Csaba: Rohamosan csökken Kolozsvár magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2000. február 25.

Victor Babiuc védelmi miniszter kilépése a Demokrata Pártból vihart kavart a politikai életben. A DP vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a miniszter mondjon le, míg a kormányfő kijelentette: semmi oka arra, hogy Victor Babiucot lemondassa. Ecksein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter hangsúlyozta: az RMDSZ mindig is méltányolta Victor Babiucot, mint egy hidegfejű, rendes politikust. Ennek ellenére az RMDSZ álláspontját a korrektségnek kell jellemeznie. Emil Constantinescu hozzájárult a krízis megoldásához - mondta a kisebbségügyi miniszter. Amennyiben a koalíciós pártok kérik a védelmi miniszter lemondatását, a miniszterelnök ezt meg fogja tenni. /Nánó Csaba: A kormányválság hamarosan megoldódik - véli Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2000. március 25.

Bíró Levente színművész /sz. Székelyudvarhely, 1924. dec. 20./ 1970 óta játszott Kolozsváron, 1996-tól a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1989-ben agyérgörcsöt kapott, ezzel vége lett a karrierjének. /Nánó Csaba: Udvarhelytől Kolozsvárig - Bíró Levente színművész beszél életéről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2000. május 22.

Máj. 20-án tartotta Kolozsváron tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Szövetsége. Az RMDSZ, bár kapott meghívást a tisztújító közgyűlésre, nem képviseltette magát. Miklós György elnöki beszámolójában a következőket mondotta: az utóbbi két évben az RMDE szövegszerkesztői tanfolyamokat szervezett, szakmai átképzésben munkanélkülieknek szemináriumsorozatot tartott. A szervezet jó kapcsolatot tart fent, Kira Miklóson keresztül, az RMDSZ Szociáldemokrata Platformjával, akik nagyban hozzájárultak a különböző tevékenységek pénzügyi támogatásához. Miklós György a hiányosságokról is beszámolt. A legnagyobb gond az elnökség elszigetelődése a tagoktól. Az RMDE nagyon keveset szerepel a sajtóban, a pénzügyi alap szegényes. Az egyesületnek, bár tíz éve működik, a mai napig nincs saját székháza, irodája. Nagy Károly alelnök kifejtette, hogy fontos az egyesület népszerűsítése és érdekvédelme. Miklós György elnök az alapszabályzat módosítását javasolta: a vezetőtanácsot, titkos szavazással, négy évre válasszák, egy személy többször is újraválasztható legyen, alakítsanak ki egy fiókszervezetet Sepsiszentgyörgyön, Bitay Ödön vezetésével. - Neményi József Nándor emlékeztette a tagságot: a romániai reformot jelenleg kívülről vezényelik: egyrészt az Európai Unió, másrészt a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap diktál a kormánynak. A munkanélküliségi ráta jelenleg 12,1 %-os. Újraválasztották az elnököt, Miklós György geológus-kutatót. Az alelnök Ambrus Mária biológus, a főtitkár: Láng János programozó. /Nánó Csaba: Az elnököt újraválasztották. Ülésezett a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2000. május 23.

Máj. 21-én Kolozsváron az Állami Magyar Színház adott otthont a végzős főiskolások búcsúztatásának. Felcsendült a Gaudeamus Igitur és az Elmegyek, elmegyek... Salat Lehel színművész, a harmadévesek osztályvezetője, sok sikert kívánt fiatal (immár) kollégáinak. A ballagók: Fodor Edina, Fodor Réka, Laczkó V. Róbert, László Kata, Némethy Zsuzsa, Szilágyi Szabolcs, Szotyori József és Varga Csilla színésznövendékek, valamint Köllő Katalin, Prezsmer Boglárka és Imreh István teatrológusok. Osztályvezető tanár: Csíky András. /Nánó Csaba: Elballagtak a színésznövendékek és a teatrológusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2000. június 8.

A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ Csoóri Sándor-estet tartott. A verses műsort Kerekes Edit állította össze. Az eseményt az Erdélyi Magyar Olvasó Egyesület, valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány támogatta. A műsor Kovács Katalin magyartanárnő bevezetésével kezdődött. /Nánó Csaba: A kezed nyoma. A Horváth Béla Stúdiószínpad Csoóri Sándor-estje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2000. június 28.

Rövidesen megkezdik Kolozsváron a főtéri gödrök eltüntetését, erre Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója elmondta, hogy Országos Régészeti Hivatal hivatalos átiratban kérte a város közepén éktelenkedő gödrök betömését. Ezzel egyidőben újabb próbaásatásokat végeznek, hogy megállapítsák, hol találhatók feltárásra érdemes értékek. /Nánó Csaba: Hamarosan betömik a főtéri gödröket - biztat Ioan Piso, a történelmi múzeum igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2000. július 15.

Kolozsváron a Kálvária körüli földváron az ünnepi eseménysorozat megkezdődött. A program országos magyar gyermeknéptánc-fesztivállal kezdődik. Tíz helység gyermeknéptánc-együttese mutatkozik be. Délután az ifjúsági néptánccsoportoké a színpad. A hagyományőrző együttesek sorában fellép többek között az Amaryllis Reneszánsz Együttes Kolozsvárról, és a nézők megtekinthetik a Keljfeljancsi Komédiás Kompánia előadását is. /Nánó Csaba: Milleniumi sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2000. július 17.

Júl. 14-én kezdődött Kolozsváron, a Kálvária körüli földváron a három naposra tervezett Millenniumi sokadalom népünnepély. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és Boros János, Kolozsvár alpolgármestere üdvözölte az egybegyülteket. Felléptek a különböző településekről érkezett hagyományőrző néptánccsoportok. Közben a nézősereg megtekinthette a népművészek által kiállított fafaragásokat, szőtteseket és egyéb hagyományápoló tárgyakat. Júl. 15-én tartották meg az országos magyar gyermektánc-fesztivált. A Krónika napilap által szervezett vitaest témája ezeréves fennmaradásunk története volt, különböző szemszögekből megközelítve. Ezután ismét a táncosok vették birtokukba a színpadot. Felléptek: a Bokréta néptánccsoport (Erdőhegy-Arad), a mérai hagyományőrző csoport, a Guzsalyas néptánccsoport (Temesvár), a Bokréta néptánccsoport (Kraszna), a Hollósy Simon Művelődési Egylet néptánccsoportja (Máramarossziget) és a magyarlapádi Pirospántlikás néptáncegyüttes. Júl. 16-án, vasárnap szentmise volt a Kálvária-templomban, délután ökumenikus istentiszteletre gyülekeztek az emberek. Az ünnepi záróműsor címe "...Summája ezredévnek". /Nánó Csaba: Milleniumi sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2000. augusztus 14.

Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2000 /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/. Szerkesztette: Bodó Barna. ″Évkönyvet indítunk útjára. Ilyenként az elsőt. 1989 történelmi fordulója óta kísérlet még nem történt a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására. A hangsúly az általánosságon, a teljes körűségre való törekvésen van″ - olvasható az előszóban. Az öt fejezetre osztott évkönyv (I. A demokrácia útján; II. Adatok és folyamatok; III. Magyar nyelvű oktatás és művelődés; IV. Tanulmányok; V. Kronológia, dokumentumok.) rendhagyónak mondható. A temesvári Szórvány Alapítvány által kigondolt munka tényeket, adatokat, elemzéseket közöl. Hasonló útkereső munkák a múltban is megjelentek. Bodó Barna előszavában megemlíti Sulyok István és Fritz László 1930-as, Győri Illés István 1936-os évkönyvét, illetve a Kacsó Sándor által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyvet. Mindezek a kísérletek tiszavirágéletűnek bizonyultak. A mostani évkönyv szerkesztőinek eltökélt szándéka, hogy a megkezdett munka, a 2000-es évkönyv, elindítója legyen egy olyan hagyománynak, amely szükségszerű és egyúttal hézagpótló a romániai magyar évkönyvek kiadásában. - Az évkönyv szerzői: Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós, Egyed Péter, Veres Valér, Ráduly Róbert, Farkasné Imreh Mária, Somai József, Kötő József, Murvai László, Szatmári Bajkó Ildikó, Dáné Tibor Kálmán, Dávid Gyula, Gál Mária, Csép Sándor, Hadházy Zsuzsa, Matekovits Mihály, Szász Jenő, Sorbán Angella, Tonk Sándor, Vetési László, Toró T. Tibor, Csűry István. A Kronológia, dokumentumok fejezetet K. Bodor András, Papp Gy. Attila, Udvardy Frigyes, Benedek Ildikó és Bodó Barna válogatták. /Nánó Csaba: Rendhagyó évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Aug. 18-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2000 című kiadványt. Benkő Samu EME-elnök az új könyv huszonnyolc szerzőjének véleményére utalva kijelentette: nem biztos, hogy az a maga teljességében tükrözi a mai magyarság helyzetét, de ismerteti a kisebbségi ember egyetlen menekülési lehetőségét: engedelmeskedni a cselekvési kényszernek. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány által kezdeményezett kiadvány szerkesztője, arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az összefoglaló adatokat tartalmazó műfajt a román kultúrában még nem fedezték fel, de a következő években ott is bizonyára nagy jövő előtt áll. Dávid Gyula, a Polis Könyvkiadó igazgatója arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság az utóbbi tíz év alatt vágyait összetévesztette a valósággal. Sőt, sokan közülünk ma is így látják helyzetünket. Pedig ismernünk kell a jelen realitásait, szembe kell néznünk azokkal. Ez a kiadvány ilyen célból készült és ezeknek a helyzettanulmányoknak, nem publicisztikai jellegű adatismertetőknek a következő évkönyvekben is lesz folytatásuk. /Szembenézni önmagunkkal, évkönyvből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Nagyváradon aug. 22-én mutatja be Bodó Barna politológus a Romániai magyar évkönyv 2000 című kötetet. Az Évkönyv öt részből áll. Az elsőben - melynek címe A demokrácia útján - Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós és Egyed Péter értekezik a jelenlegi politikai helyzetről, a hazai politikai rendszer törésvonalairól, az RMDSZ első tíz évéről, illetve a magyar nemzet mai körvonalairól. A második rész - Adatok és folyamatok - a hazai magyarság demográfiáját és belső vándorlását taglalja, illetve gazdasági és civil kérdésköröket. A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című harmadik rész megnevezése önmagáért beszél. A negyedik részben általánosabb, illetve szűken tematikus tanulmányok sorjáznak, majd a kötet végén szerepel egy másik nagyon hasznos gyűjtemény, az elmúlt év kisebbségpolitikai szempontból fontos eseményeinek kronológiája, 1999 közéleti krónikája, az RMDSZ-dokumentumok tára, illetve az Európai Unió országjelentése Romániáról. /Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

2000. augusztus 29.

Aug. 28-án az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói munkaértekezletre gyűltek össze Kolozsváron. A státustörvényről dr. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott tájékoztatót. Jelen volt dr. Kalmár László, a Segítő Jobb elnöke, aki a magyar állam egészségügyi támogatásáról beszélt. A püspökök tanácsa tárgyalt a Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekről is. A tanácskozáson megbeszélték a visszaszolgáltatott állami iskolák tulajdon-, illetve birtoklási jogát, a házbérek kérdését, és szóba került a falusi népiskolák létrehozásának ügye is. A Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatban Mikó Lőrinc elmondta: a tanácskozás résztvevői arra az elhatározásra jutottak, hogy szeptember közepén újabb értekezletet tartanak, ahol az alapítók a kuratórium elnökétől kérnek majd beszámolót eddigi tevékenységükről. A tanácskozás végén Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ismertette a külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket. A püspöki tanácskozáson részt vett Tőkés László, Csiha Kálmán, Tempfli József, Mózes Árpád, Szabó Árpád, a magyar történelmi egyházak püspökei, valamint Czirják Árpád, Potyó József és Amman Zoltán érseki helynökök. /Nánó Csaba: Kolozsvári értekezleten a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2000. szeptember 2.

Gyulán 3000, magát románnak valló személy él, mintegy huszonkét ezer magyar között. A Gyulán szerkesztett román lap /Foaia romaneasca) főszerkesztője és a kiadó igazgatója, Iova Éva elmondotta: a lap ezer példányban jelenik meg, ennek felét Romániában terjesztik. A hetilap megjelenését a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatja. Iova Éva őszintén bevallotta: Magyarországon semmiféle erőszakos beolvasztásról nem lehet beszélni. Bár létezik Gyulán román iskola, a román nyelvű oktatásra egyszerűen nincs igény, ezért a románt idegen nyelvként tanítják. A román állam a lapot papírral támogatja, minden mással a magyar kormányszervek, alapítványok. A szerkesztők tudják jól, hogy előbb-utóbb nem lesz kinek írjanak, de a maguk módján becsülettel őrzik a román nyelvet. - Gyula 25 ezer lakosából 13-14 ezer katolikus, 6-7 ezer református, és 3-4 ezer ortodox vallású. Mindhárom egyháznak két-két temploma van. Míg a katolikus és református papok száma kettő, az ortodox papoké hat (!). Rendszeresen templomba járó ortodox mintegy 100 lélek van. A gyulai ortodoxok elöljárói kiharcoltak maguknak egy püspökséget is. A Foaia romanesca egyik áprilisi számában Sofronie püspök, a magyarországi ortodox egyház vezetője maga cáfolta meg a romániai lapokban megjelent információkat, melyek állítólag tőle származtak. Az erőszakos asszimilációról írt a román sajtó, melyről a püspök említést sem tett, sőt kifejtette, mennyi segítséget kapnak a magyar kormánytól, és mennyire korlátlanul működhet a román önkormányzat, éppen Gyulán. /Nánó Csaba: Nem létező asszimiláció. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2000. szeptember 2.

Tompa Gábor rendező, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a vele készült beszélgetés során tájékoztatott az elmúlt évadról. Az összesen nyolc bemutatóból sok jó előadás született. Elmondta, hogy az ő előadásai általában színészcentrikusak. Mindig is a legjobb színészekre támaszkodott, a szakmai elismerések sok esetben színészi munkához kapcsolódtak. A színházból hárman távoztak, és hárman érkeztek. Lázár Gabriella Csíkszeredába ment, az Orbán Attila-Laczó Júlia házaspár a nagyváradi színházhoz szerződött. Három fiatal végzős került hozzájuk, mindhárman a kolozsvári színművészeti tanszék végzős hallgatói. A 86 éves Senkálszky Endre ugyanolyan szellemi és fizikai frissességgel vesz részt az előadásokban, mint régen. Boér Ferenc negyven éve van a pályán, Dorián Ilona is visszatér a színpadra. Tompa Gábor ismertette a következő évad terveit is. Az évad fő eseménye a Harag György-napok. Harag-szimpóziumot is rendeznek, lesz Harag György emlékiállítás. Kötetet jelentetnek meg Harag György munkásságának visszhangjáról a román és a magyar nyelvű kritikákban. /Nánó Csaba: A jövő évad fő eseménye a Harag György-emléknapok. Beszélgetés Tompa Gábor rendezővel, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2000. szeptember 14.

Szept. 13-án megkezdődött a Kolozs megye területén zajló "Cooperative Best Effort" elnevezésű NATO-hadgyakorlat. A mostani hadgyakorlatnak három fontos része van: háromnapos ismerkedés, beilleszkedés; gyakorlatozás kisebb csoportokban; gyakorlatozás a lőtereken, az összes jelen levő egység bevetésével. Tizennyolc országból 300 katona van jelen. A kisegítő személyzet 800 főből áll, akik a román IV. hadtest alkalmazottai. A hadgyakorlat 100 milliárd lejbe kerül. Ebből a pénzből felújították a szamosfalvi és a bogátpusztai kaszárnyákat és lőtereket, modern felszereléshez jutatták a hadgyakorlaton résztvevő román katonákat. A következő hasonló hadgyakorlatra novemberben kerül sor Magyarországon, ahol Romániát az aradi román-magyar közös egység képviseli. Szept. 13-án Kolozsváron a díszszemlén részt vett Sorin Frunzaverde védelmi miniszter, és dr. Mircea Chelaru dandártábornok, a hadsereg vezérkari főnöke is. Jelen volt Bogdan Cerghizan prefektus, Ioan Rus megyei tanácselnök, Gheorghe Funar polgármester, Ioan Cioara tábornok, a IV. hadtest parancsnoka, egyházi személyiségek, tábornokok, a külföldi hadseregek képviselői. Beszédet mondott dr. Mircea Chelaru vezérkari főnök, Ioan Cioara tábornok, Juan Esteban, a haderő társparancsnoka, és Sorin Frunzaverde védelmi miniszter. /Nánó Csaba: Megkezdődött a NATO-hadgyakorlat. Tapasztalatszerzési lehetőség a román hadseregnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. szeptember 15.

Marian Munteanut Virgil Magureanu elnöknek jelölteti. Köztudott, hogy Virgil Magureanu a Román Hírszerző Szolgálat egykori főnöke - aki egyik napról a másikra gazdag üzletemberré vált, akitől az ügyészség, bíróság a mai napig retteg - , egykoron szekustiszt volt. Valeriu Tabara, Funar utódja az RNEP élén, hogy ahányszor csak alkalma adódik, épp úgy szidja a magyarokat, mint elhíresült eszmetársa. Vezetése alatt az RNEP darabokra hullott, és ez az oka, hogy Magureanu pártjával szűrte össze a levet. Marian Munteanu, az Egyetem téri hős, fiatalok példaképe, megkínzott, megvert diák, egy adott pillanatban átesett a ló túlsó oldalára. Elkezdett vasgárdista eszméket hirdetni! Ami Munteanu elnökké választását illeti, az Magureanu újabb diverziója. Elég Munteanu nevét előhozni, hogy sok embert megtévesszenek vele. A volt szekus tudja jól: minél többen vannak versenyben az elnöki tisztségért, annál többfelé oszlik a szavazatok száma. /Nánó Csaba: Vasgárdista elnökjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2000. szeptember 29.

Folytatódik Kolozsváron a kisebbségi színházak fesztiválja. Fellépett az olaszországi Bolzano város német nyelvű színháza. Az Állami Magyar Színházban a szekszárdi Deutsche Bühne színház vendégszerepelt. /Nánó Csaba: ETHNOS 2000. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. október 16.

A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ társulata bemutatta Vörösmarty Mihály költészetét felelevenítő műsorát okt. 13-án a Brassai Sámuel Líceum dísztermében. A verses-zenés délutánra a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület támogatásával került sor, Albert Júlia színművésznő rendezésében. A vállalkozás apropója a költő születésének kétszázadik évfordulója volt. /Nánó Csaba: Stúdiósok verses délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2000. október 24.

Okt. 23-án Kolozsvárott a Heltai Gáspár Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság és a VET szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Dávid Gyula, az egykori kolozsvári '56-os események aktív részvevője beszédében kiemelte: "Akkoriban csak egyet tudtunk, éspedig azt, hogy mit nem akarunk; a magyarság arra, hogy mit akar, csak mostanság kezd rájönni. Ahhoz hogy '56 üzenete valósággá váljék, a mai magyar társadalomban mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját úgy, ahogy egykoron az utcára vonult öregek és fiatalok is megtalálták". Ezután bemutatták Gagyi Balla István CD-romját. /Nánó Csaba: Az 1956-os forradalomra emlékeztek Kolozsváron. Mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Gagyi Balla István történész '56 Erdélyben című CD-je adatokat, interjúkat tartalmazó 40 órás hanganyag. Gagyi Balla István történész elmondta: érezte, hogy azt, ami 1956-ban, illetve utána történt, valamilyen módon rögzíteni kellene, ezért tíz évig gyűjtötte az anyagot. A CD-romon levő anyag bármikor kinyomtatható. Pénz kellene hozzá, hogy könyvalakban is megjelenjen. A gyűjtőmunkát folytatni kell, hiszen elég sokan vannak még olyanok, akik egyetlen szót sem mondhattak el az életükről. /Nánó Csaba: Az '56-os forradalom Erdélyben CD-én 26 elítélt visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2000. november 3.

Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ nov. 4. és 11. között ad otthont a Harag György-emléknapoknak. A rendezvény fő támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Tompa Gábor, a magyar színház igazgató-főrendezője a sajtó képviselőinek elmondta: Harag az egyetemes magyar színjátszás nagy egyénisége volt. Idén emlékeznek Harag György halálának 15. és születésének 75. évfordulójára. A rendezvény meghívottai: a budapesti Vígszínház, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Teatrul de Comedie Bukarestből. Bemutatják a Nánay István által összeállított Rendezte: Harag György című könyvet, a Metz Katalin által írt Forgószélben. Harag György, a rendező-mágus című kötetet, valamint A buszmegállótól a játszma végéig - A kolozsvári magyar színház tizenkét évada (válogatta és sajtó alá rendezte Kelemen Kinga) című munkát. /Nánó Csaba: Harag-György emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2000. november 7.

Nov. 5-én vetítéssel folytatódott a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat Kolozsváron. Este az Újvidéki Magyar Színház mutatta be Luigi Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres című drámáját. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2000. november 8.

Folytatódott Kolozsváron a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat. Kötetlen beszélgetésre került sor Tompa Gábor és vendégei, Gerold László /Újvidék/ színikritikus, színháztörténész, valamint Franyó Zsuzsa újvidéki dramaturg között. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2000. november 11.

A Harag Napok keretében nov. 9-én megkoszorúzták Harag György marosvásárhelyi sírját. Beszédet mondott Tompa Gábor. A felejthetetlen színművész, Héjja Sándor sírjánál, Nagy Dezső, színész mondott emlékbeszédet. Koszorút helyeztek el Tompa Miklós nyughelyénél is, aki alapítója volt a Székely Színháznak, és több színészgeneráció tanára volt. A jelenlevők meglátogatták a mindössze 45 évet élt Péterffy Gyula, egykori kolozsvári színész sírhelyét is. Este Tompa Gábor igazgató átadta az örökös tagsági oklevelet Bereczky Júlia, Sebők Klára, Széles Anikó, Kakuts Ágnes, Barkó György, Czikéli László és Nagy Dezső színművészeknek, valamint Tóth László tervezőnek és Taub János rendezőnek. Az ünnepség után a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata adta elő Peter Shaffer: Amadeus című drámáját. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2000. november 13.

A Harag Napok keretében nov. 10-én vetítéssel bemutatták Osztrovszkij Vihar című darabját, Harag György rendezésében. A művet a győri Kisfaludy Színház adta elő 1979-ben, és akkoriban hatalmas sikert aratott, a főszerepben Bács Ferenccel. Nov. 11-én, a rendezvény zárónapján, két változatban is látható volt Csehov Cseresznyéskertje. A vetítésen a marosvásárhelyi Nemzeti Színház 1985-ös előadása idézte fel Harag György hattyúdalát, majd este, stúdióelőadás keretében, a kolozsvári társulat mutatta be ugyanazt a színművet Vlad Mugur rendező elképzelésében. Bemutatták A buszmegállótól a játszma végéig című kritikai összeállítást, amelyet Kelemen Kinga szerkesztett. /Nánó Csaba: Véget ért a Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2000. november 23.

Metz Katalin könyve /Forgószélben - Harag György, a rendező-mágus. A szerző kiadása, Budapest, 2000, Regiszter Nyomda/ sorrendben a második, amely Harag György életével és munkásságával foglalkozik. Az első, a Nánai István szerkesztette Harag György színháza című kötet elsősorban adatokra támaszkodott, Metz Katalin szubjektív módon közelített Haraghoz. A Magyarországra áttelepült szerző, Metz Katalin Marosvásárhelyen, az akkoriban virágkorát élő Székely Színház előadásain nőtt fel, majd egyetemistaként a kolozsvári magyar színházat látogatta - immár a jövendőbeli kritikus szemével. /Nánó Csaba: Közelképben a rendező-mágus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998