udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nánay István

2000. november 3.

Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ nov. 4. és 11. között ad otthont a Harag György-emléknapoknak. A rendezvény fő támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Tompa Gábor, a magyar színház igazgató-főrendezője a sajtó képviselőinek elmondta: Harag az egyetemes magyar színjátszás nagy egyénisége volt. Idén emlékeznek Harag György halálának 15. és születésének 75. évfordulójára. A rendezvény meghívottai: a budapesti Vígszínház, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Teatrul de Comedie Bukarestből. Bemutatják a Nánay István által összeállított Rendezte: Harag György című könyvet, a Metz Katalin által írt Forgószélben. Harag György, a rendező-mágus című kötetet, valamint A buszmegállótól a játszma végéig - A kolozsvári magyar színház tizenkét évada (válogatta és sajtó alá rendezte Kelemen Kinga) című munkát. /Nánó Csaba: Harag-György emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2003. október 23.

Több hónapos szünet után ismét megjelent A Hét. A hetilapot immár Marosvásárhelyen szerkesztik. Lapigazgató Kelemen Hunor, a két vezetőszerkesztő, Papp Sándor Zsigmond és Parászka Boróka. Parászka Boróka kifejtette, az A Hét teoretikus hetilap, kritikai lap. Az első számban Nánay István közölt szatmári színháztörténetet. Gáll Ernő Naplójáról értekezett Kántor Lajos, Szilágyi Júlia és Mester Béla. /N. M. K.: Újra standokon A Hét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2004. március 13.

Idén is találhatók Erdélyben élő, illetve Erdélyből elszármazott művészek és írók a márc. 15-e alkalmából kitüntetettek között. A Magyar Köztársasági Érdemrend Aranykeresztjét adja át Banner Zoltán művészettörténésznek, előadóművésznek a határon túli magyar képzőművészet megismertetéséért végzett munkája elismeréseképpen Mádl Ferenc köztársasági elnök márc. 13-án Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Az államfő továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozza Huszár Sándor író, szerkesztő, műfordítónak, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Csiki László József Attila-díjas író, költő számára. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 13-án nyújtja át a következő két díjat: kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kap Barabás Olga rendező, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház művészeti vezetője, és Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész. Bár nem erdélyi származású, de sokat tett az erdélyi magyar színjátszás népszerűsítéséért nagyszerű színházi írásaival, valamint Harag György rendező életművéről összeállított kötetével Nánay István színházkritikus, akit szintén Jászai Mari-díjjal tüntetnek ki. A friss Jászai-díjasok között ott találhatjuk Spolarics Andrea színművésznőt is, aki több éven át a kolozsvári Magyar Színház társulatának is tagja volt. /Március 15. – erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2006. június 24.

A kolozsvári Polis Könyvkiadó 2004-ben új sorozatot indított Prospero Könyvei címen, melyekben színészportrékat, életinterjúkat adott közre. Az első szám a rangidős, akkor 90 éves jeles kolozsvári művészt, Senkálszky Endrét tisztelte meg. Ezt követte 2005-ben Orosz Lujza, akit Köllő Katalin szólaltatott meg, és akinek kötetét a budapesti színikritkus, Nánay István ajánlotta az olvasóknak. Az idei évben ugyancsak két kolozsvári színész kapott teret a sorozatban, László Gerő, majd Vitályos Ildikó. László Gerő –nem élhette meg a könyv megjelenését – Hegyi Réka kérdéseire válaszolva idézte fel életét.  Botházi Mária Vitályos Ildikó-kötete kerül a legközelebb a sepsiszentgyörgyi nézőkhöz/olvasókhoz, hiszen Vitályos Ildikó annak idején itt volt mikós diáklány, majd évtizedekkel később két darabban is vendégszerepelt a városban. Vitályos Ildikó, aki Nagyvárad, majd Kolozsvár vezető színésznője volt, Móricz-darabban búcsúzott a pályától, de nem Kolozsváron, hanem Székelyud­varhelyen vendégként 1996-ban, az akkor induló Tomcsa Sándor Színház első előadásában. /Kudelász Ildikó: Két új színházi kiadvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2006. szeptember 2.

Az idei, június 22 – július 1. között zajló kisvárdai fesztivált értékelte Nánay István zsűrielnök. Nincs olyan színház, amely minden előadásában az optimális szereposztást, az ideális megvalósulást tudná biztosítani. Az erdélyi magyar színházakban ugyanis nagyon sok fiatal van, néhány idős és hiányzik a középgeneráció. Holott a szövegek zöme erre a korosztályra íródott. Idén egy előadás biztos, hogy telitalálat, a sepsiszentgyörgyi Godot-ra várva, Tompa Gábor rendezésében, tökéletes a szereposztás is. A zenés játékoknál az énektudás a legtöbb esetben megkérdőjelezhető. /Gergely Zsuzsa: Visszapillantó – Kisvárda 2006. Beszélgetés Nánay István színházkritikussal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998