udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Néda Árpád

1998. június 17.

Jún. 16-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói több órán át tanácskoztak, hogy kialakítsák egységes álláspontjukat a létesítendő magyar egyetemmel kapcsolatban. Másnap, jún. 17-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kolozsvárra érkezett, háromórás megbeszélést folytatott Szilágyi Pál rektor-helyettessel, Horváth Andor, Péntek János és Néda Árpád egyetemi tanárokkal. Időről időre föltétlenül szükséges, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást, nyilatkozta Markó Béla. Egyetértett a professzorokkal abban, hogy a bölcsészkart nem szabad szűken vett bölcsészkarnak tekinteni, hanem egy tágabb értelembe vett, humán tudományokat magába foglaló fakultásnak. Amennyiben a politikai akarat megvan a koalícióban, akkor az 1999-es tanévtől megindulhat a magyar egyetem Kolozsváron. /Markó Béla és a kolozsvári professzorok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./

1998. október 10.

Tokay György kisebbségvédelmi miniszter okt. 7-én átiratot küldött Andrei Marga közoktatásügyi miniszternek, amelyben a Petőfi-Schiller magyar és német tannyelvű multikulturális állami egyetem felállítására vonatkozó 1998/687. sz. Kormányhatározat 2. cikkelyének megfelelően, a magyar és német egyetemi közösségekkel való konzultáció alapján javaslatokat tett az egyetemalapítást előkészítő jelentés kidolgozására felállítandó munkacsoport összetételére vonatkozóan. Átiratában Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a létesítenő egyetem ideiglenes vezetőségébe a következőket javasolta: Karl Singer egyetemi tanár (Temesvári Közgazdaságtudományi Egyetem), Dieter Simon egyetemi tanár (Brassói Egyetem), Néda Árpád egyetemi tanár (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem), Hollanda Dénes - egyetemi tanár (Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem), Horváth István - egyetemi adjunktus (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem). Tokay György ugyanakkor javasolta a tíz tagú bizottságba a Közoktatásügyi Minisztérium Kisebbségi Oktatási Főosztálya, Felsőoktatási Főosztálya, illetve Német Nyelvű Oktatási Igazgatósága részéről Murvai László vezérigazgatót, Constantin Bratu vezérigazgatót, illetve Cristina Cosmatu igazgatót. A 10 tagú munkacsoport kiegészítése végett két másik személyre vonatkozó javaslatot Andrei Marga minisztertől vár a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 9. , 1344. sz., Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1999. augusztus 4.

Augusztus 4-én Kolozsváron az RMDSZ vezetősége megbeszélést tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanáraival. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, továbbá Balla Csaba, Csucsuja István, Egyed Emese, Kozma Dezső, Néda Árpád, Németh Sándor, Pándi Gábor, Szamosközi István dékán-helyettesek, egyetemi tanárok. A jelenlevő egyetemi oktatók beszámoltak a tanszékek, a kihelyezett tagozatok, az ősszel induló tanítóképző főiskolák sajátos gondjairól, a végrehajtás során várható nehézségekről. /Politikusok és egyetemi oktatók párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Markó Béla ezúttal is védelmébe vette a tanügyi törvényt. Kötő József államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról a cselekvési tervről, amit a kisebbségi felsőoktatást érintő, a törvénybe is belefoglalt jogok érvényesítése érdekében készített elő. Nagy F. István, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint 838 állami finanszírozású magyar tannyelvű helyet kaptak az idén, emellett 263 tandíjasat és 127-et másoddiplomások számára. További 185 helyet tartanak fenn a távoktatási, illetve levelezési képzési formára jelentkezők számára. Nagy F. István nem tart attól, hogy a Partiumi Egyetem létrehozása gyengítené az állami magyar tanintézet megalakításának esélyeit. "A magánegyetem létrehozásához egyébként nem kell Bukarest engedélye, az akkreditációnak pedig megvannak a saját fázisai." ? szögezte le. /Közelebb a saját egyetem megteremtéséhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./

1999. szeptember 10.

Szept. 10-11-én rendezték meg Miskolcon a Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozóját, melyre otthonról és a határon túli magyarlakta területekről több mint 160 professzor jött el. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke hangsúlyozta: a magyarságnak tudásra és erkölcsiségre kell építenie, akkor európaiságunkkal, magyarságtudatunkkal együtt biztosítani tudjuk helyünket a sokszínű Európában. /Kárpát-medencei magyar professzorok tanácskozása. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 17-23./ Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora elmondta, hogy a tanácskozáson a megjelentek a magyar nyelvű felsőfokú oktatás mai kérdéseiről, gondjairól tájékozódhattak. Megbeszélték a kárpát-medencei magyarul oktató egyetemi tanárok szakmai tevékenységének és egymás közti kapcsolatainak lehetőségeit, formáit. A kolozsvári egyetem magyar oktatói, Kása Zoltán, Kolumbán József és Néda Árpád közösen elkészített előadásából a hallgatóság megismerhette a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás főbb vonatkozásait (múltját és jelenét), és betekinthetett a Szilágyi Pál rektor-helyettes (megbízott rektor) által irányított szellemi műhelyekbe. /Egyetemi professzorok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. február 1.

Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2000. augusztus 29.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa aug. 28-i gyűlésén a megnövekedett feladatok miatt (jelenleg a hagyományos és távoktatásban több mint 35 ezer hallgató vesz részt) újabb rektor-helyettesi állást létesített, amelyre dr. Néda Árpád fizikus professzort választották meg, aki az egyetem keretében működő főiskolákért fog felelni. Serban Agachi kancellár helyét (aki 6 hónapos külföldi úton van) Vasile Cristea tölti be. Az egyetem eddigi vezetői továbbra is ugyanazokat a feladatokat látják el, mint eddig - rektor: Andrei Marga, eddigi rektor-helyettesek: Bocsan Nicolae (tudományos kutatás, kiadói feladatok, román nyelvű oktatás felelőse), Kása Zoltán (hagyományos egyetemi oktatás, magyar nyelvű oktatás felelőse), Wolfgang Breckner (posztgraduális oktatás, távoktatás, német nyelvű oktatás felelőse), Nicolae Paina (adminisztráció, pénzügyek), Simion Simon (infrastruktúra, informatizálás, európai programok), Mircea Muthu (nemzetközi kapcsolatok). /Kása Zoltán: Újabb magyar rektor-helyettes a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Néda Árpád professzort választották ebbe a tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2000. december 20.

Dec. 18-án Budapesten, az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. évi Kisebbségekért-díjakat. ″Magyarország bonyolult, de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendőben: olyan világot kell építenünk, amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élő kisebbségeknek is″ - mondotta Orbán Viktor. ″Azt a hitvallást kell magunkkal vinni a következő évezredbe, amely szerint a határon túli magyarok csak akkor lehetnek jó polgárai annak az államnak, amelynek területén most élnek, ha megmaradnak jó magyaroknak. És azt a hitvallást is, hogy a Magyarországon élő görögök, szerbek, németek, románok, szlovákok és szlovénok akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmaradnak jó görögöknek, szerbeknek, németeknek, románoknak, szlovákoknak és szlovénoknak″ - mondta Orbán Viktor. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megőrzésért tett munkájukért, Wild Katalin egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetője, Lénár Károly pápai káplán, tardoskeddi esperes-plébános és Szilágyi Pál professzor, a kolozsvári Páli Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kar Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetője. (Az MTI nyomán) /Átadták az idei kisebbségekért-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kisebbségekért díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnök a BBTE egykori rektor-helyettesét, Szilágyi Pált. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök - Dávid Ibolya igazságügyminiszter, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára - azoknak a személyiségeknek adja át, akik kiemelkedő tevékenységeket fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben, oktatásban, kultúrában, egyházi életben, tudományban, tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági élet terén. ″Úgy tekintek erre a kitüntetésre, mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintő díjra, hiszen ezt a munkát közösen végeztük. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát, és 2000-ben Kása Zoltán rektor-helyettesnek adtam át, akinek nagyon komoly segítőtársa is van Néda Árpád személyében″ - nyilatkozta a professzor. Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig rektor-helyettese volt. Ebben az időszakban nem kis mértékben áldozatos tevékenysége nyomán kiépült a magyar nyelvű képzés széles skálája - áll a méltatásban. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon, ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvű képzés. Többezer romániai magyar nemzetiségű hallgató tanulhat így anyanyelvén. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, ennek eredményeként ma a Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön valamint Szatmárnémetiben olyan, zömmel magyar nyelvű képzés, amely a magyarság nyomasztó szakemberhiányát csökkenti. A romániai oktatási reform sodrában, az elmúlt esztendőkben vált felsőfokúvá a romániai tanítóképzés. Ezen intézmények - köztük a magyar tanítású nyelvű székelyföldi (kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi), nagyenyedi, szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképző főiskolák szintén a BBTE hálózatához tartoznak. /Szabó Csaba: Szilágyi Pál volt rektor-helyettes Kisebbségekért-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2002. április 8.

A Bihari Napló (márc. 28) és a Romániai Magyar Szó (márc. 29) beszámolt arról a sajtóértekezletről, amelyen Tőkés László királyhágómelléki református püspök és a Partium Keresztyén Egyetem vezetősége azzal vádolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, hogy politikai okokból nem fogadja a PKE tanítóképzős végzettjeit államvizsgára. Ezzel szemben az igazság a következő, szögezte le a BBTE két rektor-helyettese, Kása Zoltán és Néda Árpád. A 60/2000-es törvény szerint csak azok jelenkezhetnek szelekciós vizsgákra, akik tanulmányaikat a nem engedélyezett szakokon 1990 és 1996 között kezdték. A BBTE azért nem fogadhatta a nagyváradi tanítóképzős végzetteket, mert ez a képzés 1997-ben indult be. Lehet, hogy az engedély megtagadása politikai okokra is visszavezethető, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy az országos akkreditációs bizottság rossz néven veszi, ha már engedély nélkül működő szakra nyújtanak be engedélyezési kérést. Tavaly novemberben megjelent egy kormányrendelet (1027/2001), amely lehetővé teszi, hogy azon egyetemek és szakok hallgatói, amelyektől megvonták a működési engedélyt, akkreditált egyetemeken fejezhessék be a tanulmányaikat. Ezen a listán a PKE tanítóképző szaka nem szerepel. Erre a rendeletre hivatkozva, a PKE rektora a tanügyminisztertől kérte, hogy hasonló elbánásmódban részesüljenek, de ezt a tanügyminiszter csak szóban volt hajlandó megígérni, írásban nem. Ezután a PKE rektora megkereste a BBTE rektorát a tanügyminiszternő tanácsára. Megszületett az az áthidaló megoldás, hogy, amennyiben a tanügyminiszter írásban engedélyezi, akkor a BBTE vállalja az államvizsgáztatást. A cikkben írottakkal ellentétben a BBTE szenátusa nem szavazott ebben az ügyben. Az a javaslat, hogy a BBTE indítson Nagyváradon tanítóképzőt, sajnos, nem járható út, mert egy új helyszínen történő szak beindításához szükséges az akkreditációs bizottság engedélye. Ellenben, a nagyváradi állami egyetem, amennyiben van román nyelvű tanítóképző szaka, minden engedély nélkül magyar nyelvű szakot is indíthat, mivel az engedélye vagy akkreditációja nem tiltja ezt. A BBTE keretén belül egyetlen megoldás van. Ha valaki a tanítóképző végzettjei közül felvételi vizsgán bejut valamelyik (pl. szatmári vagy kolozsvári) tanítóképző főiskolánkra, a PKE egyetem által kiállított anyakönyvi kivonat alapján, el lehet ismerni azokat a vizsgákat, amelyek közösek a két képzésben, és ekkor a hároméves képzést két, esetleg egy év alatt is el lehet végezni. /Kása Zoltán és Néda Árpád a BBTE rektor-helyettesei: Pontosítás tanítóképző ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2002. december 6.

A Bolyai Társaság a héten találkozót hívott össze az erdélyi magyar állami felsőoktatás képviselőivel és a magyarországi felsőoktatást támogató alapítványok képviselőivel. A meghívottak, akikre számítottak, vagy kimentették maguk vagy nem is jelezték, miért maradnak távol a tanácskozástól. (Kivétel: a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztályának főosztályvezetője, Zilahi László.) Wanek Ferenc elnök tájékoztatott: olyanokat hívtak meg, akikről úgy gondolták, hogy a magyar támogatói szándék részéről illetékesek. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar prorektora, Kása Zoltán és Néda Árpád jelen voltak, akárcsak a Bolyai Társaság részéről Péntek János választmányi tag, illetve az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke Sípos Gábor. Miután a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem beindult, a Magyarországról származó pénz támogatások a Sapientiához mentek és az erdélyi magyar állami felsőoktatatás háttértámogatása háttérbe szorult. Szerettek volna megoldást találni arra, hogyan lehetne támogatni az állami keretek között folyó felsőoktatási képzést. Sajnálatos, hogy az ifjú oktatók fizetéskiegészítésének programja leállt. A tanár lakások programjai leálltak. A diák- tanár közös kutatási programok háttérbe szorultak. /(Csomafáy Ferenc): Tisztújítás küszöbén a Bolyai Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2003. február 28.

Kilenc magyarországi egyetem rektor-helyettese érkezett febr. 27-én Kolozsvárra, hogy megbeszéléseket folytassanak a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségével. A felsőoktatási intézmények vezetői tárgyalnak együttműködésükről, és felvázolják a jövőt illető terveiket. Néda Árpád, a BBTE rektor-helyettese elmondta, ebben többek között diákcsere, közös magiszteri és doktorátusi programok, közös ülésszakok, valamint a kreditrendszer összehangolása szerepel, amely a diákok számára az egyetemek közötti átjárhatóságot biztosítja.A vendégtanár-programok mellett szóba kerül majd az egymásra épülő, kétciklusú képzésen alapuló felsőoktatási rendszer bevezetése is. Néda kifejtette: néhány önálló magyar szak esetében - mint a közgazdasági vagy jogi kar - a megfelelő oktatói testület hiánya miatt rákényszerülnek, hogy más egyetemek oktatóit hívják meg. Az egyetemek közötti szerződés kiegészítésének aláírására Árkosalján kerül sor. /Lázár Lehel: Rektorok találkozója Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2003. március 8.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett karainak hallgatói az akkreditáció hiánya miatt máig nem kaptak oklevelet, hiába fizették ki a sürgősségi díjat. A BBTE-nek nincs elegendő alkalmazottja a tanulmányi iratokat kiállító osztályon, ezért a végzetteknek egy évet kell várniuk az oklevél kiállításáig. Ez idő alatt a tanulmányait már befejezett diák a végzettségét igazoló diploma hiányában nehezen jut munkahelyhez. Gyorsított eljárással ugyan kézhez kapható az oklevél, ha a végzett személy 400 ezer lejt fizet az egyetemnek. A minisztérium egyik rendelete miatt néhány szak esetében ez sem lehetséges, ugyanis a BBTE-nek előbb akkreditálnia kell a kihelyezett karokat. Néda Árpád, a BBTE rektor-helyettese közölte, hogy a Nagyszebenben, Székelyudvarhelyen, Maroshévízen, Máramarosszigeten, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden, Nagyváradon, Zilahon és Sepsiszentgyörgyön működő kihelyezett felsőoktatási karok számára a BBTE most állítja össze az akkreditáláshoz szükséges dokumentumköteget. Ugyanis az elmúlt évig ezeknek a főiskoláknak nem volt szükségük erre, a diplomákat kiállíthatták saját megnevezéssel is. A tudományegyetem szándéka, hogy legkésőbb év végéig megszerezze a karok ideiglenes működési engedélyét. /Lázár Lehel: Hiába fizettek sürgősségi díjat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2003. június 10.

Míg Andrei Marga rektor kolozsvári megaegyetemről álmodik, a magyar tanári kar két új magyar fakultás létrehozásáért lobbizik az Oktatási Minisztériumban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa elé terjesztendő szöveg szerint ha a kormány magyar karokat akar, létesítsen egyet-kettőt, az universitas ugyanis Andronescu miniszter asszony felkérésére nem hoz létre magyar karokat. A magyar tanárok - értékelésük szerint a kisebbik rosszat választva -maguk is aláírták a rektor által kezdeményezett szövegváltozatot, így a szenátus mára várható döntése nem több egyszerű formaságnál. A döntés felelősségét igazából senki nem vállalja. A tanügyminiszter szerint a magyar tanárok kérésének "van jogi alapja", de az egyetemi autonómia elvének szigorú tiszteletben tartásával kéri, az intézmény maga döntsön, akar-e vagy sem magyar fakultásokat. Marga nagyon jól tudja, hogy a Liberális Párt tagjaként nem sok esélye van beleszólni a PSD és az RMDSZ közötti megállapodások tartalmába, a rektor megkerülésével azonban a kormánypárt sem mer döntést hozni. Az egyetemi autonómia hangoztatása nagyon jól jön akkor, amikor igazából senki sem akarja betartani azt, amit aláírt. /Lukács János: Autonómia, a kedvenc kifogás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Szinte teljesíthetetlen feltételeket szab a kolozsvári BBTE vezetősége. "Ha a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt arról, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének" - áll a vegyes bizottság által egyhangúlag elfogadott határozat szövegében. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói többször is írásban javasolták a minisztériumnak a két magyar kar létrehozását. Az egyetem szenátusának magyar tagjai szerint a két magyar karra egyébként is van már precedens, hiszen a református teológia és a római katolikus teológia is a Babes-Bolyai karaként működik. A 11 magyar oktató - köztük Kása Zoltán és Néda Árpád rektor-helyettes, Cseke Péter dékán, Bolla Csaba, Csucsuja István és Nagy László dékán-helyettes - megkeresésére a minisztérium két levélben válaszolt. Az első, máj. 26-án keltezett átiratban Radu Damian, a szaktárca felsőoktatásért felelős államtitkára kérte az egyetem vezetőségét: a magyar tanárok által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Ezt követően jún. 2-án már Ecaterina Andronescu miniszter aláírásával ellátott, Andrei Marga rektorhoz címzett átirat érkezett a minisztériumból, amelyben a tárcavezető ismételten felkéri a BBTE vezetőségét, hozza létre a kért karokat, minthogy "ennek semmilyen jogi akadálya nincs". A miniszter asszony az 1999/151-es törvény 123. cikkelyét idézte, amely szerint "az állami felsőoktatási intézményekben kérésre a nemzetiségek nyelvén működő csoportok, tagozatok, főiskolák, karok létesíthetők". A tárcavezető által idézett törvénycikkellyel szemben az egyetem vegyes bizottsága emlékeztet, hogy az Isarescu-kormány 2000/285-ös rendeletét éppen a BBTE magyar oktatóinak javaslatára hozták, és az egyetem multikulturális jellegéhez ez szolgáltatta a jogi alapot. A rendeletet azonban a jelenlegi parlament érvénytelenítette, a 2001/529-es törvénnyel, így tulajdonképpen a 2000/285-ös rendelet alapján kellene egy olyan törvényt hozni, amely jogi alapot teremt az egyetem multikulturalitásának megteremtéséhez. Catalin Baba, a BBTE szóvivője elmondta, a román, magyar és német oktatási vonal képviselőiből álló vegyes bizottság - a multikulturalitás elve alapján - csak konszenzusos határozatokat hozhat. Baba kifejtette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közintézményként természetesen köteles tartani magát a kormány és a parlament döntéseihez. "Ha kormányhatározat vagy törvény születik a két magyar kar létesítéséről, a BBTE szenátusa köteles ennek alávetni magát. Az egyetemi autonómia elve ebben az esetben nem hivatkozási alap" - ismerte el a szóvivő. Kása Zoltán rektor-helyettes elmagyarázta, miért írták alá a magyar tanárok a vegyes bizottság által megfogalmazott szöveget. "Két lehetőségünk volt. Ha nem írjuk alá a határozatot, hanem kérjük a szenátustól, hogy azonnal bocsássa szavazásra a magyar karok létrehozását, minden bizonnyal leszavaznak. Így legalább életben tarthattuk az - egyébként csekély - reményt arra, hogy a minisztérium saját hatáskörében döntsön a dologról. Igaz ugyan, hogy a kérdés megoldása ezzel halasztást szenved, de azt hiszem, két rossz közül a kisebbiket választottuk". A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg mintegy 6000 diák végzi magyar nyelven a tanulmányait, a különböző fakultások magyar csoportjaiban. A magyar karok létrehozásának kérdését a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásba is belefoglalták, Markó Béla szövetségi elnök pedig több ízben hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása az egyezmény legfontosabb pontja. /Babes-Bolyai: agyő, magyar karok? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

2003. június 24.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) elmúlt évi tevékenységeinek összegzésére, illetve a jövendő terveinek ismertetésére hívták össze jún. 23-án az egyetem magyar vezetői a magyar sajtó képviselőit. A találkozón egyúttal reagáltak arra a kijelentésre is, amely a múlt héten hangozott el a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szervezte sajtóbeszélgetésen. Eszerint a BBTE-n idén már csak román nyelven lehetett magiszteri dolgozatokat leadni, továbbá a professzori címek megadását annyira megnehezítették, hogy magyar anyanyelvű oktató csak nagy nehézségek árán érheti el az említett rangot. Dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta: az egyetem magyar tagozata 1993-ban indult háromszáz hellyel, amely idénre mintegy ezerre növekedett. Pontos számokat nem lehet megállapítani, mivel mindig a szakminisztériumtól függ, hogy hány helyet ítél meg a magyar szakok számára. A rektor-helyettes elmondása szerint négy karon is működik a magyar nyelvű magiszteri képzés: a bölcsészkaron három szakon is lehet "mesterizni", a filozófián, a református teológián és a matematikán is magyarul tanulhatnak és vizsgázhatnak a diákok, továbbá dolgozataikat is magyarul írhatják és védhetik meg, tehát nyelvi egység tapasztalható az oktatás terén. Ugyanakkor dr. Kása Zoltán kitért a professzori címekre is, ismertetve az újságírókkal, hogy a követelmények egységesek országos szinten. Dr. Néda Árpád rektor-helyettes részletezte: 2002-2003-ban összesen 32 docensi, illetve professzori címet értek el magyar oktatók, továbbá öten (Cseke Péter, Néda Árpád, Egyed Emese, Keszeg Vilmos és Buzogány Dezső) kapták meg a jogot doktori dolgozatok irányítására. Kiderült továbbá, hogy az egyetem 19 magyar kara jelenleg 270 főállású oktatót foglalkoztat. Az EMTE-n elhangzott állításra reagálva dr. Péntek János, a BBTE Bölcsészkara magyar nyelv tanszékének vezetője elmondta: az EMTE annak idején komplementáris jelleggel jött létre, tehát mintegy kiegészítéseképpen a már meglévő magyar szakoknak. Ugyanakkor a BBTE örül a természetes konkurenciának. A professzor részletezte a doktori cím elnyerésének körülményeit, elmondva, hogy a múlt ősztől már működik a Hungarológiai Stúdiumok elnevezésű magyar doktori iskola. Az eddigi megvalósításokat ismertette dr. Csucsuja István, a Történelem és Filozófia Kar dékán-helyettese, kiemelve, hogy ez az egyedüli kar, amelyen magyar távoktatás is működik. Ez a rendszer lehetőséget nyújt például vidéki helyettes tanárok számára, hogy diplomához jussanak. A történelem kar fennállása óta minden évben több új szakot indított, az idei volt az első olyan tanév, amikor nem indult új szak. További szakok kaptak viszont jóváhagyást, és tervek szerint legkésőbb a jövő ősztől lehet felvételizni fizika-informatika, református vallástanár-zenepedagógia és római katolikus vallástanár-szociális munkás szakra, továbbá környezetvédelem, illetve orvosi műszerek fizikája főiskolai szakokra is. /Sándor Boglárka Ágnes: Nyelvi egység az egyetemi oktatásban. A BBTE örül a természetes konkurenciának. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2003. augusztus 21.

A minisztérium legutóbbi, Alexandru Athanasiu tanügyminiszter kézjegyével ellátott átiratában felkérte a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, bocsássa ismét az egyetem szenátusa elé a román, magyar és német tanárokból álló vegyes bizottság júniusi határozatát. A minisztérium az új karok működéséhez szükséges költségtöbbletet is hajlandó biztosítani, ennek ellenére a BBTE hivatalos álláspontja az, hogy a magyar oktatók kérése csak kormányrendelet vagy a parlament által elfogadott törvény útján jöhet létre. Hasonló helyzet tapasztalható a kolozsvári zeneakadémián, valamint az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Catalin Baba, az egyetem szóvivője elmondta, hogy a minisztériumi átirat semmit sem változtat a helyzeten, mivel a határozatban leszögezett feltételek alapján a minisztériumnak nemcsak felelősséget kell vállalnia magyar karok létrehozásáért, hanem kezdeményeznie is kell azt. A szóvivő szerint alaptalan a miniszter azon kérése, miszerint a felsőoktatási intézmény vezető testülete vizsgálja meg és szavazzon ismét a vegyes bizottság határozatáról, mivel ezt június 10-én már megtette. A BBTE szenátusa a határozatot csak elfogadta, de nem szavazta meg - nyilatkozta Néda Árpád rektor-helyettes. Néda úgy vélte, amennyiben az egyetem vezető testülete ismét megtárgyalja a határozatot, nagy valószínűséggel meg is szavazza azt. Néda Árpád nem értett egyet román kollégái azon érvelésével, miszerint ha létrejönnének a magyar karok, az egyetem multikulturális jellege csorbulna. Az anyanyelvű felsőoktatás kérdése fontos célkitűzése az RMDSZ-nek. A BBTE-n a magyar karok létrehozása, illetve a kolozsvári konzervatórium és az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen tervezett magyar oktatási nyelvű csoportok megalakítása szerepel a kormány és az RMDSZ által kötött együttműködési megállapodásban. A Ziarul Clujeanului című kolozsvári lap aug. 20-i számában megszólalt a két tanintézmény rektora. Liviu Marghitas, az utóbbi egyetem vezetője elmondta: nem tud arról, hogy az általa vezetett intézmény tárgya lenne egy ilyen politikai dokumentumnak. - Nem érkezett kérés a magyar oktatás megvalósítására vonatkozóan. Különben is a mezőgazdaságot, az oktatás nyelvétől függetlenül, mindenhol ugyanúgy szervezik. Diákjaink végzik feladataikat, nem törődnek ezzel - mondta. Alexandru Farcas, a konzervatórium rektora hasonlóan elutasító hangnemben nyilatkozott, megkérdőjelezte a magyar oktatás szükségességét. /Borbély Tamás: Csak jogszabály segíthet a magyar karokon. Mások is elutasítják a magyar nyelvű oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2003. szeptember 30.

Elkezdődött az új egyetemi tanév. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora tanévnyitó beszédében elmondta: az egyetemen idén mintegy 45 ezer diák tanul, az intézményben román nyelven 88, magyar tagozaton 52, német vonalon pedig 13 szakon folyik az oktatás. Néda Árpád rektor-helyettes a Szabadságnak elmondta: a magyar nyelvű oktatás területén több újítást is megvalósítottak. A Református Teológia Kar keretében beindult a didaktikai teológia - kántorképző szak, ami hiánypótló e téren, és lehetővé teszi, hogy a vallástanárit végzett diákok kántorként is dolgozzanak. Ugyanakkor a Közgazdasági Tudományok Karon és a Jogi Karon tovább nőtt a magyar vonalon tanuló egyetemi hallgatók száma. A BBTE-n jelenleg 9511 magyar anyanyelvű diák tanul, ebből mintegy hatezer a magyar tagozatra járó egyetemi hallgatók száma. A Bölcsészkaron a román hallgatók kérték egy magyar nyelvű előadás beindítását nem magyar anyanyelvű egyetemisták számára. A mester- és doktoranduszképzésre vonatkozóan a rektor-helyettes kifejtette: idén több karon is indult magyar mesterképzés, és az itt oktató tanárok száma is megnőtt. Az elmúlt évben több magyar professzor is megkapta a mester- és doktorandusz vezetés jogát, ami lehetővé teszi, hogy a magyar hallgatók anyanyelvükön vizsgázhassanak, és magyar nyelven írják doktoranduszi téziseiket. /Pap Melinda: Elkezdődött az új egyetemi tanév. Idén mintegy 45 ezer hallgató tanul a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2003. október 31.

Az Európai Egyetemek Szövetségének ötödik, Kolozsváron tartott találkozója után magyarországi rektorok egy csoportja dr. Pándy Gábor docens, a gyergyói főiskola igazgatója és Néda Árpád kolozsvári prorektor kíséretében Gyergyószentmiklósra látogattak, megtekinteni a Babes-Bolyai Tudományegyetem oda kihelyezett karát. Az Akkreditáló Bizottság Gyergyószentmiklóson az idegenforgalom- földrajz szak működését véglegesen, teljes jogú karként jóváhagyta. Egy harmadik szak beindítását is tervezik jövőre. A főiskola létrehozásában a teljes befektetés Gyergyószentmiklós városát dicséri. /Gál Éva Emese: Rektorok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2003. november 22.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem chartája biztosítja az egyetem tagozatainak autonómiáját - hangsúlyozta nov. 21-én Andrei Marga. A BBTE rektora a magyar és a román tagozat képviselőivel tárgyalt. A magyar tagozattal való egyeztetés Néda Árpád rektor-helyettes kezdeményezésére történt. Leszögezte, a román-magyar-német vegyes bizottság bármikor összeülhet, és megvitathatja a három tagozat valamelyikén felmerülő esetleges problémákat.Sajtóközleményében a BBTE titkársága közölte: az oktatási minisztériumtól nem érkezett egyetlen olyan írásos rendelkezés az egyetemhez, amely a BBTE tizennégy karának szerkezeti átalakítására vonatkozna. A magyar oktatók kérésére tartott tanácskozáson a rektor elismételte a magyar karok létrehozása ellen korábban már felsorakoztatott érveit. Marga kiemelte: 1993 óta egyetlen, etnikai diszkriminációra vonatkozó panasz sem érkezett az egyetem vezetőségéhez. Marga hangsúlyozta: az egyetem szenátusa a magyar oktatók minden kérésére megkereste és megtalálta a megfelelő megoldást; legutóbbi, novemberi ülésén a testület újabb szakokon tett lehetővé magyar nyelvű magiszteri és doktori képzést. A román oktatók a tagozat szept. 2-i nyilatkozatát tartják mérvadónak a magyar karok ügyében. Az akkori közlemény szerint a román tanárok "az európai szellemmel ellentétesnek tartják az egyetem karainak etnikai kritériumok szerinti átszervezését". A nyilatkozat ellen a magyar tanárok tiltakoztak, Kása Zoltán rektor-helyettes egyenesen uszításnak minősítette az etnikai feszültségekre való utalást. /Salamon Márton László: Meddő egyeztetések. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

2003. november 29.

Megbeszélést tartott nov. 28-án Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora. A tanácskozáson Tőkés László püspökön és Andrei Marga rektoron kívül jelen volt Bíró András professzor, Buzogány Dezső, a teológiai-didaktikai tanszékről, valamint Néda Árpád és Serban Agachi prorektorok. A megbeszélésről Tőkés László püspök nyilatkozott a Szabadságnak. - A BBTE komoly támogatást nyújt a Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE) elsősorban az államvizsgák lebonyolításában, de általában is kedvezően viszonyul hozzánk - mondotta a püspök. A BBTE sok oktatója tanít a nagyváradi egyetemen, továbbá fontos szerepe van az akkreditáció kérdésében is. Kedvezően viszonyul a partiumi és az edélyi magyar tudományegyetemhez, egészében véve tehát szövetségesünknek tartjuk a rektor urat - fejtette ki Tőkés László. Szó esett arról is, hogy a BBTE keretében kihelyezett tanítóképzés fog zajlani majd Nagyváradon. - Mi az önálló magyar egyetem hívei vagyunk, a rektor pedig a multikulturális egyetem révén kifogja a szelet a mi vitorlánkból - fejtette ki Tőkés Lászó. /Köllő Katalin: Margával találkozott Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2005. március 3.

Az Erdélyi Tankönyvtanács 1993-ban azért jött létre, hogy ösztönözze tantervek és magyar tankönyvek írását, hogy segítse az eredetiben vagy a románból való fordítással készülő tankönyvek, egyetemi jegyzetek és más oktatási anyagok szakmailag és nyelvileg kifogástalan megírását, és hogy véleményt nyilvánítson a már megjelent tankönyvekről. Az Erdélyi Tankönyvtanácsnak nincs hatósági jogköre, és így senkit nem kényszeríthet arra, hogy biztosítsa a tankönyvek megfelelő színvonalát, ezért sorozatosan jelentetnek meg olyan tankönyveket (főképpen fordításokat), amelyek alkalmatlanok az oktatásra. Az Erdélyi Tankönyvtanács nem tehet mást, minthogy cím szerint is megnevezze azokat a tankönyveket, amelyeket alkalmatlanoknak vagy károsaknak tart a magyar oktatásban. Az oktatási törvény előírásainak nem felelnek meg a IV–VIII. osztály számára kiadott ún. „kisebbségi” román nyelv és irodalom tankönyvek. A 9. osztály számára kiadott két magyar nyelv és irodalom tankönyv közül az egyiket ki kell egészíteni, hogy a nyelvi ismereteket is magába foglaló tantervnek megfeleljen, a másikat sürgősen át kell dolgozni. Az iskolákból vissza kell vonni az 1998-ban fordításban készült ének-zene tankönyveket. Az Erdélyi Tankönyvtanács felsorolta a visszavonandó vagy sürgősen átdolgozandó tankönyveket. A szakoktatást is el kell látni magyar nyelvű tankönyvekkel. Az anyanyelvükön tanuló magyar diákok számára hátrányt jelent, hogy részükre nem rendelnek minden (tanterv szerint kötelező) tantárgyból könyvet, hangsúlyozta az Erdélyi Tankönyvtanács /Dr. Péntek János, az MTA külső tagja, egyetemi tanár, a kuratórium elnöke, Dr. Gyenge Csaba, az MTA külső tagja, egyetemi tanár, Dr. Néda Árpád, egyetemi docens, Dr. P. Dombi Erzsébet, egyetemi docens, Dr. Fóris-Ferenczi Rita, egyetemi adjunktus, Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára, Balla Júlia, középiskolai tanár, Baka Judit, ny. tanítónő, tankönyvszerző és Székely Győző, tankönyvszerkesztő/ /Az Erdélyi Tankönyvtanács és a tankönyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2006. február 27.

Február 25-én Marosvásárhely ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. Megjelent többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős RMDSZ ügyvezető alelnök, valamint a Közoktatási Tanács tagjai: Kötő József államtitkár, Asztalos Ferenc képviselő, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, Péntek János képviselőjeként Néda Árpád professzor, Tulit Zsombor, a Romániai Magyar Tankönyvkiadók Egyesületének képviselője, Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője, Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség elnöke. A tanács egyéves tevékenységét értékelve Lakatos András mindenekelőtt a Tanügyminisztérium által 2005-ben kiírt 53 tankönyv lektorálásának fontosságát emelte ki. Arra kell törekedni, hogy a minőségi magyar tankönyveket magyar szakemberek írják, és ehhez tankönyvíró műhelyek létrehozása szükséges. – Igény van a romániai magyar pedagógusok akkreditált, intézményesített továbbképzésére. /Ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998