udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Németh Ákos

2002. szeptember 9.

Szept. 8-án megnyílt Bukarestben a kisebbségi színházfesztivál. I. L. Caragiale Zűrzavaros éjszakáját játszották fesztiválindítóként a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei. A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában Salom Aléchem: Hegedűs a háztetőn, illetve a Kolozsvári Állami Magyar Színház Marie Jones: Kövekkel a zsebében darabját mutatja be. Szept. 9-én Egressy Zoltán: Kék, kék, kék című darabját játsszák a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színház szakos diákjai. Este a Marosvásárhelyi Ariel Színház lép fel Daniel Defoe: Példás történet (Moll Flanders) színművével, egyidőben más helyen a Csíki Játékszín Moliere Az úrhatnám polgárjával. Szept. 10-én Petőfi Sándor: A helység kalapácsát eleveníti meg a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Hattól Madách Az ember tragédiáját mutatja be a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház. Szept. 11-én Tamási Áron: A csoda című darabját látható a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház előadásában. Szept. 12-én következik Vajda Katalin Anconai szerelmesek a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata bemutatásában, 18 órákor Ben Johnson: Volpone című darabját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata adja elő, este a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház közös produkciójaként jelenik meg a John Gay: Filléres komédiája. Szept. 13-án Németh Ákos: Müller táncosaiként lejtenek a Váradi Állami Színház Szigligeti Társulat színészei, ugyanitt délután A. P. Csehov: Mi lett a nővel? című előadást mutatja be a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata. Az utolsó napon Stanislaw Wyspianski: Menyegző című darabját a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház játssza. /(Bíró Hajnal): Klasszikus darabok a kisebbségi színházak színpadán. Színházi fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2003. szeptember 26.

Az 1944. szept. 26-i mészárlás áldozataira emlékeznek Szárazajtán. Az erdővidéki faluban 44 őszén a magyarellenes rémtetteiről elhíresült Maniu-gárda tagjai fejszével lefejezték a 21 éves Nagy Sándort és testvérbátyját, a 25 esztendős Nagy Andrást. Ugyanaznap hajnalban az áldozatok házába betörő gárdisták otthonában lőtték agyon a 34 éves Gecse Bélát és a 35 éves Málnási Józsefet. Az iskolaudvaron hat gyermek édesanyját, az 50 éves Szép Albertné Málnási Réginát, valamint férjét, a 49 éves Szép Albertet, a 38 éves Elekes Lajost, a 42 éves Szép Bélát, a 62 éves Németh Gyulát, a 62 éves Szabó Béniámot és az 51 éves Németh Izsákot lőtték agyon. A 38 éves Tamás Lászlót a kivégzést végignézni kénytelen emberek közé lőtt sortűz ölte meg. A 49 éves Nagy D. Józsefet a tömegből szólították ki, de csodával határos módon a férfinak "csak" a fogsorát zúzta szét a lövedék, később sérüléseiből felépült, és 1955-ben hunyt el. Az akkori román közigazgatás bejegyzései szerint az áldozatok "háborús balesetet szenvedtek". A Maniu-önkéntesek 1944. őszi magyarellenes hadjáratának első állomása volt Szárazajta.1944. szept. 4-én egy visszavonuló német utóvéd a falu határában tűzharcba keveredett a túlerővel előrenyomuló román sereggel. Az összetűzésnek néhány - emlékezők szerint 13 - román katona esett áldozatául, ezt torolták meg a szárazajtai magyarokon olyan tanúk vádja alapján, akik a katonai csetepaté során pincékbe bújva várták a harc végét. A későbbi persorozaton maguk a román tisztek sem állították egyértelműen, hogy csapataik veszteséget szenvedtek, ha igen, milyen mértékűek voltak azok, illetve terheli-e felelősség emiatt a magyarokat. Egy szemtanú szerint viszont a feketelista már a szeptember 4-i katonai ütközet előtt készen állt. Újabb levéltári források tanúsítják, hogy a kivégzés előtt Szárazajtára már visszatért román csendőrség is aktív szerepet vállalt a kivégzendők összegyűjtésében, az otthonában agyonlőtt két áldozat esetében pedig a gyilkosság helyszínén is jelen voltak a belügyiek. Az akkor nagyon fiatal Németh Ákost édesapjával összekötözve vezették a puskacsövek elé. Úgy szabadult meg, hogy az egyik falubeli román fiatalember tanúsította: ártatlan. Édesapját, Németh Gyulát agyonlőtték. Ifjabb Nagy Gyulát maga Gavrila Olteanu, a Maniu-gárdák parancsnoka akarta főbe lőni. A mellette álló szárazajtai román fiatalember, Berszán Domokos (Barsan Dominic) közbeszólása mentette meg. Ifjabb Nagy Gyulát és édesapját elengedték. A szintén "halálra ítélt" Máthé Albertet egy gárdista vallomása szabadította meg. A szemtanúk, illetve a hozzátartozók szerint az áldozatoknak korábbi, vélt vagy valós sérelmekért kellett fizetniük.A vérengzés másnapján gyászszertartás nélkül kellett eltemetni a legyilkoltakat. Az első megemlékezés 1990. szeptember 26-án volt, amikor a jelképes temetésen Bartalis Szélyes Pál szárazajtai lelkész mondott imát az elhunytakért. /Benkő Levente: Szárazajtán nem felejtenek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2007. január 4.

Wass Albert Elvásik a veres csillag című könyve mutatta, hogy amit Romániáról leírt Wass Albert – a kommunizmus álarca alól hogyan bújik elő a balkáni sovinizmus –, az vérfagyasztóan hasonlított a szerbiai állapotokhoz. A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínházat 2002-ben alapították meg azzal a szándékkal, hogy színre viszik a magyar történelem sorsfordulóit. Úgy érzik, ezt rajtuk kívül más nem teszi meg. Wass Albert két kisregényből alkottak egy színdarabot. A két mű ugyanis összefügg. Az Adjátok vissza a hegyeimet! a két világháború közti megszállt Erdély magyarságának elnyomatásába enged bepillantást, a Jönnek pedig azt a pillanatot mutatja be, amikor a szülőföld 1940-ben visszakerült a hazához. Az a céljuk, hogy az egész magyar szállásterületen, a Kárpát-medence minél több pontján bemutassák ezt a darabot. A színház első darabja, a Vörös bál Magyarország széteséséről szólt. Németh Ákos darabját, az első kommunista rémuralomról szóló Vörös bált írták át oly módon, hogy egy szélesebb időszakot öleljen föl. A darab egyetlen előadást élt meg. A Halottak napjától Virágvasárnapig című, Délvidék Trianonját, majd 1941-es felszabadulását bemutató darabjukat rögtön az első előadás után álló vastaps fogadta. A darabbak eljutottak nagyon sok helyre. Ugyanez a tapasztalatuk a Világ és a vége című előadásukkal. Felkérték Szőnyi Ferencet, hogy írja meg Magyarország szétesésének drámáját oly módon, hogy egy kis kamaratársulat el tudja játszani. Szent Dávid napjától Kisasszony haváig címmel fogják bemutatni 2007-ben. /Ágoston Balázs: Délvidéki színtársulat mutatja be Erdélyben az író két művéből készült drámát. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 4./

2007. április 27.

Németh Ákos kortárs drámaíró Lovass Anita című színművét tűzi műsorára április 28-án a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata. A Vadas László rendezte stúdió-előadás szerzője nem ismeretlen a partiumi publikum számára, hiszen a társulat 2002-ben már bemutatta Németh Ákos egyik legsikeresebb drámáját, a Müller táncosait. A székesfehérvári szerző műveit 1990 óta folyamatosan műsorra tűzik a magyarországi és határon túli magyar színházakon kívül Németországban, Franciaországban, Horvátországban és Angliában is. Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház április 29-én mutatja be Vaszilij Szigarev kortárs orosz drámaíró Fekete tej című kétrészes színművét, melyet első alkalommal játszanak magyar nyelven. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is bemutató előadással várja közönségét. A Tompa Miklós Társulat április 29-én, vasárnap 19 órától Örkény István Macskajáték című tragikomédiáját tűzte műsorára, László Csaba rendezésében. /Bemutatók hétvégéje. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998