udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 344 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-344
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Németh Júlia

1991. április 17.

Kolozsváron egy fél éve alakult meg Dr. Moshe Carmilly Judaisztikai és Zsidó Történelmi Intézet, mondta el maga Carmilly professzor. Az intézet célja a zsidó tudomány terjesztése, ennek révén közelebb hozni a nem zsidó világot Izraelhez. Az előző napokban nemzetközi tudományos szimpóziumot tartottak A romániai zsidók története és kultúrája címmel. A konferencia megszervezése munkáját dr. Gyémánt László főkutató érdeme. Dr. Moshe Carmilly a harmincas évek végén és a negyvenes évek elején Kolozsvár főrabbija volt, akkor még Weinberger Mózes néven, jelenleg Amerikában él. Az erdélyi zsidóság nyelvileg a magyar kultúrához kötődött. Nagyváradon Kecskeméti főrabbi iskolájában a román tiltó rendelkezések ellenére végig magyarul tanítottak. Carmilly professzor szeretettel emlékezett Márton Áron püspökre, aki éles hangú levélben tiltakozott a zsidóüldözés ellen. /Németh Júlia: Anyanyelvem magyar, de a zsidó néphez tartozom - lapunknak nyilatkozik dr. Moshe Carmilly professzor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

1991. július 2.

Júl. 1-jén a Kolozs megyei tanfelügyelőségre rendelték a magyar iskolák igazgatóit, fenyegető hangnemben felszólították őket, állítsák le a tiltakozó gyűlést. Az igazgatók ezt a követelést visszautasították. A tiltakozó gyűlés megvolt, végül a tanfelügyelőség engedett: nem indítanak magyar osztályokat a három magyar középiskolában. /Németh Júlia: Visszakozás iskolaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

1991. július 3.

Kolozsváron Dragoi Kolozs megyei vezértanfelügyelő júl. 2-án közölte, hogy nem helyeznek román osztályokat a három magyar középiskolába, másnap azonban megküldte az iskoláknak a beiskolázási tervet, ebben változatlanul szerepelnek a román osztályok. /Németh Júlia: Folytatódik a támadás iskoláink ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1992. június 23.

Kolozsváron megemlékeztek a holocaust áldozatairól. A megemlékezésen Funar kijelentette: a románok toleránsak, Romániában senki sem üldözte a zsidókat. Mosen Rosen főrabbi leszögezte: a fasizmus újjáéledését Romániában nem lehet letagadni. /Németh Júlia: A múltról a jövőbe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

1992. szeptember 17.

Funar korteskörúton járt Temesváron, ahol ilyen jelszavakkal fogadták: "Tűnj el innen, te fasiszta!" "Ki a Funar szekusaival!" Funar az ellene tüntetők elől a templomba menekült. /Németh Júlia: "Tűnj el innen, te fasiszta!" = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ A Román Nemzeti Egységpárt szept. 17-én kiadott közleményében merényletnek minősítette elnökjelöltjével, Funarral szemben a Temesváron történt incidenst és a Demokratikus Konvenciót vádolta a történtekért. A "felbujtók és agresszorok között" volt - a közlemény szerint - Bárányi Ferenc, az RMDSZ egyik képviselője is. /MTI/ Funar az Adevarulnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy Temesváron az ellene tüntetők kövekkel, botokkal érkeztek, és a tiltakozók között voltak a Magyarországról autóbusszal érkezők is. Funar szerint ezután a kormánynak el kell rendelni a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét. /Adevarul, szept. 17., Magyar Hírlap, szept. 18., Népszava, szept. 18./

1992. október 10.

Uscatescu professzor után Stafan Pascu történészt választották Kolozsvár díszpolgárának. Uscatescu vasgárdista volt, Pascu pedig Ceusescu udvari történésze. Az ellenzéki tanácsosok tiltakozását a többségi tanácsosok visszautasították. /Németh Júlia: Egy legionárius után egy cseausizsta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1993. január 20.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Romániai Bibliográfiák sorozatának első köteteként megjelent Tóth Kálmán és Gábor Dénes összeállításában a Romániai magyar könyvkiadás 1944-1949 című bibliográfia. Tóth Kálmán 52 éves korában 1962-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt. Gábor Dénes az ő jegyzeteit felhasználva és saját kutatásaival kiegészítve készítette el a munkát. /Németh Júlia: Romániai magyar könyvkiadás 1944-1949. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

1993. január 22.

Funar polgármester újból betiltotta a kolozsvári Állami Magyar Opera magyar nyelvű plakátjainak kiragasztását. Simon Gábor igazgató Grigore Zanc prefektushoz fellebbezett, de jan. 19-én onnan is elutasító választ kapott: csak román nyelvű lehet a plakát. /Németh Júlia: Kolozsvári plakátnyelv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

1993. február 2.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a tanácsülésen bejelentette legújabb tervét: írjanak ki népszavazást arról, hogy Mátyás király szobrát egyszerűen beolvasszák, és a bronzból öntsék ki Avram Iancu szobrát. /Németh Júlia: Népszavazás a Mátyás-szobor beolvasztásáról? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A szobrot mindenképpen eltávolítják a főtérről, hogy a helyére Baba Novac szobrát állíthassák. /(Botos): Népszavazás szoborolvasztásról? = Új Magyarország, febr. 2./

1993. február 6.

Funar polgármester kijelentette: ha az RMDSZ továbbra is úgy viselkedik, mint eddig, akkor szobor nélkül marad /a Mátyás-szoborra gondolt/. Szerinte a történelmi igazságot vissza kell állítani, ezt a magyaroknak be kell látniuk. /Németh Júlia: A törvényesség jegyében? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

1993. március 27.

Funar kolozsvári polgármester bejelentette, hogy a Romulus és Remus-szobrot áthelyezteti a Mátyás-szobor elé. Ha kell, elszállíttatja helyéről a Mátyás-szobrot, fenyegetőzött. /Németh Júlia: Szobortologatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1993. április 28.

Ápr. 28-án hivatalosan kinevezték Liviu Medrea eddigi kolozsvári alpolgármestert megyei alprefektusnak. Az erkölcsileg és szakmailag kompromittált Medrea ezután sajátmagát fogja felülbírálni. /Németh Júlia: És mégis felfelé bukott Medrea alpolgármester. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

1993. május 4.

Funar kolozsvári polgármester a városi tanács ülésén kijelentette, hogy a magyar hadsereg még a 4. Erdélyi Hadsereggel sem tudna megküzdeni, nemhogy az egész román haderővel. /Németh Júlia: Tizenegymillió egy népszavazásért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1993. június 18.

Georghe Funar kolozsvári polgármester felháborodottan visszautasította Friedrich König megállapításait, aki szerinte hamis képet fest a román valóságról és az ő nevét is említette. Funar szerint a König-jelentésben valótlanságok vannak. Szerinte Octavian Buracut nemhogy Európa Tanács tanácsosi állás illetné meg, inkább egy portási állás a tanácsnál. /Németh Júlia: Polgármesteréknél minden rendben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

1993. október 20.

Szabó Attila 44 éves magyar állampolgár menedékjogot kért Funar kolozsvári polgármestertől, mert Magyarországon diktatúra van és őt üldözik. Magyarországi hírforrások szerint Szabó Ferencet elmegyógyintézetben kezelték. /Magyarországi menekültet rejteget Gheorghe Funar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Szabó Attila sajtóértekezletet tartott, magyar újságíró nem volt jelen. Még helikopterekkel is figyelik őt, állította. Elkotyogta, hogy bankkölcsönt vett fel és még nem törlesztett. Funar védencének 18 oldalas beadványát hitelesnek mondta. Szabó kiosztott egy Göncz Árpád államelnöknek címzett beadványt, melyben bejelentette, hogy a totális antiszemitizmusnak szenteli életét. /Németh Júlia: Funar magyar védencéhez nem engednek magyar újságírót. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

1993. november 6.

Nov. 6-án Kolozsváron tartott előadást Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnöke, megjelent az alelnök, Kolczonay Katalin is. Pomogáts Béla vázolta a szervezet megalakulását: az Anyanyelvi Konferencia először 1970-ben ült össze, egy éve van új neve, azóta önálló jogi személyiség. Az Anyanyelvi Konferenciának van egy Hámos László vezette jogvédő részlege is, amelyet magyar kultúrát, nyelvhasználatot ért diszkriminatív intézkedésekről értesíteni lehet. /Németh Júlia: "Hogy a magyar kultúra éljen, és művelői egymásra találjanak?" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ A kisebbségi magyarságnak jelenleg nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből nem képes fenntartani, több lapnak, folyóiratnak, könyvkiadónak meg kellett szűnnie. A kisebbség megtartása azon múlik, sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatot, az autonómiát. Az egyik legfontosabb feladat az öt országban élő kárpát-medencei magyarság kulturális és lelki integrációja. A kisebbségi magyar intézményrendszer védelme és erősítése elképzelhetetlen a magyar állam, a magyar társadalom tevékeny közreműködése nélkül. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9, 11./

1993. december 10.

Dr. Moses Rosen főrabbi Kolozsvárra látogatott a Hanuka ünnepén. Kifejtette, hogy antiszemitizmus tapasztalható. Amíg a nyugati demokráciákban az antiszemitizmus megfékezésére ellenintézkedéseket tesznek, addig Romániában a parlamentben és a szélsőséges sajtóban nyugodtan lehet gyalázni a zsidókat. A főrabbi felháborodottan beszélt Funar polgármesterről is. Romániában kiadták a Main Kampfot és az Infactorul című lap azt írta, hogy Szibériába kell küldeni minden zsidót, mert ott már tudják, mit kell velük tenni. /Németh Júlia: Igazságot a fény ünnepén. Moses Rosen főrabbi Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

1994. január 14.

Funar polgármester bejelentette, hogy tervezi a Mátyás szobron a Mathias Rex felirat kicserélését Matei Corvinulra. /Németh Júlia: Mathias Rex helyett Matei Corvinul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

1994. január 18.

Gheorghe Funar polgármester beismerte, hogy a Mátyás-szobron tervezett felirat-módosításra még nem kapta meg a jóváhagyást, de ígérte, még ebben az évben végrehajtja a tervét. Funar bízik benne, hogy az új művelődési miniszter megszünteti az Országos Műemlékvédelmi Bizottságot, mert az hazafiatlan szerv. Annak idején Ceausescu is ezt tette annak idején. Molnos Lajos tanácsos emlékeztette Funart, hogy a Főtér önkényes megváltoztatása ellentétben áll az Országos Műemlékvédelmi Bizottság döntésével. /Németh Júlia: Szobortologatás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

1996. január 26.

Jan. 25-én Kolozsváron a városházán gyűlt össze az Antonescu szobor-bizottság. A zsűri vezetője, az egységpárti-vatrás Mircioiu orvosprofesszor mellett ott volt Gheorghe Funar a pártelnök polgármester, hiszen ő javasolta a háborús bűnösként kivégzett Antonescu szobrának elkészítését. Funar a városi tanács megkerülésével intézkedett. Funar nem örült a sajtó jelenlétének, kirohant a jelen lévő újságírók ellen, erre a sajtó képviselői kivonultak a teremből. Funar emberei nagy összegű pályadíjakat adtak több szoborterv készítőjének. /Németh Júlia: /Botrány a városházán Az újságírók kivonultak a gyűlésteremből... ..., de az Antonescu-szobrok maradtak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./ A szoborpályázat kiírása a városi tanács jóváhagyása nélkül történt. A kormánypárti tanácsosok bejelentették, hogy támogatni fogják a szoborállítást. /Romániai Magyar Szó, jan.27-28./

1996. január 27.

Kolozsváron a városi tanács ülésén Eckstein-Kovács Péter figyelmeztette a polgármestert, hogy vannak még más egyházak is Kolozsváron. Õk miért nem részesülnek támogatásban? Az ellentábor replikázott: a román egyházakat kell támogatni, mert a többiek kaptak eleget máshonnan. Boros János javasolta: osszanak szét az egyházak között hárommilliárd lejt, ha majd lesz. Gheorghe Funar ez egyszer fölöttébb megértőnek és engedékenynek bizonyult, mondván, kapjon támogatást valamennyi egyház. /Németh Júlia: Hitvita a közelgőválasztások jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

1996. február 15.

Febr. 15-én Kolozsváron a városi tanács név szerinti szavazással döntött szoborügyben: nem lesz Antonescu-szobor a városban. A tanácsülés szünetében Marc Ballon amerikai újságírónak nyilatkozva Funar polgármester kijelentette: "A magyarok mindig agresszívek voltak, hisz egy nomád, barbár nép leszármazottai, akik ezer évvel ezelőtt jöttek be Európába. Hogy Nyugaton többen háborús bűnösnek nevezik Antonescu marsallt és felelőssé teszik temérdek zsidó haláláért? Nagyot tévednek. Ez a helytelen tájékoztatásnak tulajdonítható, ugyanis Antonescu megvédte és kiragadta a zsidókat a hitleristák és horthysták karmai közül. A magyar hatóságok Észak-Erdélyből több mint 152 000 zsidót küldtek a németországi gázkamrákba. Ha kíváncsi az igazságra, közölje Cajal akadémikusnak, a Romániai Zsidó Közösség elnökének véleményét a marsall zsidók iránti magatartásáról. A Nemzeti Parasztpárt tanácsosai részéről egyenesen öngyilkosságnak számít a tény, hogy "alárendelve politikájukat az RMDSZ-nek" nem szavazták meg az Antonescu-szobor felállításáról szóló határozattervezetet. Funar erősködött, a febr. 29-i tanácsülésen újból napirendre tűzik a szobor kérdését. /Kiss Olivér, Németh Júlia: Kolozsváron nem lesz Antonescu-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

1996. május 5.

A nagybányai művésztelep megalapításának századik évfordulójára emlékeztek Kolozsváron máj 4-én és 5-én, az EMKE rendezésében. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Máj. 5-én a Bánffy-palotában tekinthette meg a közönség a nagybányai alkotók műveit, majd Murádin Jenő művészettörténész nyitotta meg a Györkös Mányi Albert Emlékházban a kolozsvári magángyűjtők tulajdonában levő, a nagybányai festőiskolát képviselő alkotók műveinek kiállítását. Ezután került sor a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöknek, Balogh Ferencnek a vezetésével a tudományos ülésszakra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 774. sz./ 1896. jún. 6-án alakult meg a Nagybányai Művésztelep, és most jún. 4-én és 5-én szervezte meg az EMKE azt a nemzetközi részvétellel zajló rendezvénysorozatot, amely kezdetét jelenti a további megemlékező ünnepségeknek. A jún. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott ünnepélyes megnyitón részt vett Szűcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, valamint a házigazdák részéről dr. Csiha Kálmán püspök. Dr. Csorba Géza, a Nemzeti Galéria címzetes főigazgató-helyettese taglalta a Nagybánya-koncepció alakulását a Nagybánya-kép 100 éve című előadásában. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke a Nagybányai Művésztelep jelentőségéről szólt. Jún. 5-én tárlatlátogatást tartottak a Bánffy-palotában. Délután a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a nagybányai alkotók munkáiból nyílt kiállítás, a festményeket Murádin Jenő művészettörténész mutatott be. /Németh Júlia: Nagybánya-centenárium Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1996. május 24.

Hatodik alkalommal rendezi meg az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió a Szabédi-napokat Kolozsváron. Máj. 23-án volt a kétnapos rendezvénysorozat megnyitója. A rendezvényen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője és Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetségének sajtóattaséja. Kötő József, az EMKE főjegyzője, az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének elnökletével tudományos ülésszak kezdődött. Az idei tanácskozás a 70 éves Korunk jegyében zajlik. Szabédi László több mint két évig szerkesztőtanácsi tagja is volt a Korunknak. Szabédi a magyar irodalomtörténeti tanszék vezetőjeként 1952-ben Benedek Marcell örökébe lépett. Poszler György akadémikus, budapesti irodalomtörténész a magyar irodalom és a világirodalom kapcsolatáról tartott előadást. /Németh Júlia: Szabédi-napok ? 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

1996. június 6.

Fényi István Égi város című verseskötetét ismerteti Németh Júlia, a kötet a nagykárolyi Pietas Keresztény Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

1997. március 13.

A magyar forradalom eszméi már nem számítanak tabutémának Romániában. A lelkek mélyén még ég a gyűlölködés, gondos kezek vigyáznak erre. Mi egyébbel magyarázható a kolozsvári többségi felhördülés a Bolyai Egyetem ellen? Ez a halálos ellenségeket, a parasztpárti, az egységpárti és a nagyrománia pártiakat is egy táborba tudja vonni. Honnan az egyetem román tanárainak egységes fellépése? Elgondolkoztató az európai gondolkodású Andrei Marga rektornak az egyetem különválását ellenző vehemenciája. A demokrácia jegyében megint román tanárok döntenek majd arról, legyen-e önálló egyetem. /Németh Júlia: "...Élni életvidoran". = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1997. április 5.

A Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban a sajtóban visszatérő motívum, hogy a magyar diákok soraiban történt felmérés is igazolja: nem kell magyar egyetem. Ebben "a diverzióban minek a főszerep." "Ellenfeleink szempontjából, akik belekényszerültek a játékba, most az tűnik a legegyszerűbbnek, hogy velünk mondassák ki az 1959-es kényszerházasságra a boldogító igent. Ezért a döntéshozatalt olyan területre összpontosítják, ahol zsarolni tudnak. Nem egy jelzés érkezett a nyomásgyakorlás különböző megnyilvánulási formáiról, amely főként a pályakezdő fiatal egyetemi tanerőkre nehezedik. Akik előtt ott a doktorátus, az előléptetés." Az egyetem ügyében a döntéshozatal megtörtént, benn van az RMDSZ programjában. A felelősséget nem lehet átengedni az erősen megcsappant magyar oktatói gárdára. /Németh Júlia: Hintapolitika? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1997. április 12.

Barátaink, akik oly nagyon szeretnek, évek óta konok következetességgel szurkolnak nekünk: ne egy, hanem minél több érdekvédelmi szervezetünk legyen. Ügybuzgóságuk eddig nem járt eredménnyel - írta Németh Júlia. Számos vélemény látott napvilágot az egyetemmel kapcsolatban, teljes a zűrzavar, a tájékozatlanság. A sajtó jelentette, hogy az egyetem román, magyar és német tanárai megegyeztek. Az egyeztető bizottság tagjai valójában nem tudtak megegyezni. A példaértékű együttműködés egyetemi szinten megtorpant. A demokrácia itt abban merül ki, amit Simon prorektor mondott a minap: "ajánlhatnak a magyarok bármit, a szenátusban nyolcvan százalékos a többségünk, úgyis leszavazzuk őket". Ez az a bizonyos egyetemi autonómia, amelynek tiszteletben tartására a hatalom annyira ügyel. A magyar politikusoknak kellene fellépniük. Nem hajlékony helyzetbe simulással, hanem higgadt, kitartó, okos és meggyőző érveléssel." /Németh Júlia: Sok/k/színűség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

1997. szeptember 13.

A hetvenéves Beke György író nyilatkozott munkásságáról. 1950-től 1973-ig Bukarestben élt, különböző lapok munkatársa volt. Románia minden magyarlakta helységébe ellátogatott, református egyházközségek vannak Ploiesti-en, Galacon, Brailán, Bákóban is. Az író sokat járt a moldvai csángók között. Bukarestben megőrződött egy erős magyar közösség. Ennek anyagi jele a Petőfi Művelődési Ház, amelyet a román hatóságok most negyedszer adnak vissza. Először 1916-ban vették el a magyar közösségtől, majd visszakerült magyar kézbe. Azután Antonescu vette el, majd Petru Groza. 1969-ben visszaadták, de olyan magyar vezetőket tettek az élésre, akik éppen csak megtűrték a magyar szót. Újból elvették a Petőfi Művelődési Házat és most ismét vissza fogják adni. - Beke szorgalmasan tanulmányozta a bukaresti magyar közösség történetét, ennek eredménye volt több könyve. Érdekes, hogy Sükei Imre református lelkész 1815-ben hozta létre az első magyar iskolát Bukarestben, egy évvel hamarabb, mint az erdélyi származású Gheorghe Lazar az első bukaresti román nyelvű iskolát. Addig Havasalföldön az oktatás nyelve görög volt. Beke György a bukaresti emlékírókról monográfiát írt, két éve nyomdakész állapotban van, de nincs pénz a kinyomtatására. - Megcsappant az érdeklődés az irodalom iránt, állapította meg az író. A szépirodalmi művek példányszáma ezer között mozog. Emlékeztetőül megjegyezte, hogy Boltívek teherbírása című riportkönyve /1983-ban/ Romániában 30 000 példányban jelent meg és elfogyott, külön Magyarországra kiment 5000 példányt, az is elfogyott. /Németh Júlia: Beke György 70 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

1998. január 3.

Elhunyt Benczédi Sándor ismert kolozsvári szobrászművész. Munkásságára emlékezett Németh Júlia. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Benczédi Sándor /Tarcsafalva, 1912. szept. 6. - Kolozsvár, 1998. jan. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-344




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998