udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nóda Mózes

1996. június 14.

1927-ben alakult meg az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztálya, amely főleg falumunkával, a egyházi, kulturális és vegyes lakosságú települések kérdéseivel foglalkozott. 1989 után egyre nagyobb szükség lett olyan plébánosra, aki csak az egyetemistákkal foglalkozzon. 1994-ben Nóda Mózes plébánost nevezték ki egyetemi lelkésznek, az egyetem melletti piarista templom pedig lassan az egyetemisták templomává vált. /Tamás Ferenc: "Aki keres, talál..." = Szabadság, jún. 14./

1997. október 16.

Az elmúlt évben Kolozsváron megnyitotta kapuit a Római Katolikus Teológiai Fakultás, melyen az idén 38-an kezdik meg tanulmányaikat /közülük 22-en nyelvszakon, 11-en történelem mellékszakon tanulnak, hárman más egyetem elvégzése után választották ezt a fakultást/. A tanévnyitón Tankó Ferenc plébános ismertette a tennivalókat, majd bemutatta az oktatókat: Holló László lelkivezető, Nóda Mózes egyetemi lelkész és Köllő Gábor szászfenesi plébános. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1998. december 2.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai karának első tudományos ülését nov. 28-án tartották meg, amelyen Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök, történész és könyvtáralapító halálának 200. évfordulójára emlékeztek. Az ülésen részt vett Jakubinyi György érsek. Az egybegyűlteknek Nóda Mózes adjunktus üdvözölte. Az ülésen a kar dékánja, Marton József egyháztörténelem-tanár tartott előadást Batthyány Ignác munkásságáról. /Egyház és tudományos műhely. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1999. június 19.

Szinte minden magyarországi egyetemmel kapcsolata van a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, így a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel is két éve együttműködési szerveződésben áll. Június 15-17-e között látogatást tett a Pázmány-egyetem háromtagú küldöttsége, dr. Erdő Péter rektor vezetésével. Ittlétük alatt a rektori szintű tárgyalások mellett a vendégek meglátogatták a bölcsészkart, a négy (ortodox, protestáns, görög és római katolikus) teológiai kart, a jogi, a politikatudományi és közigazgatási, valamint az európai tanulmányok fakultásait. "A két évvel ezelőtti együttműködési szerződés megkötése után most a kapcsolat konkrét tartalommal való megtöltéséről volt szó - mondta dr. Erdő Péter rektor. Reméli, hogy közös kongresszusokra kerül sor, a következő egyetemi évben például az állam és egyház jogi kapcsolatai témában. Egy másik jelentős terület a jogászokkal és politológusokkal való együttműködés: a nemzetközi kapcsolatok és az európai tanulmányok képzés terén való együttműködés és egy angol nyelvű nemzetközi jellegű diplomáciai képzés az, amit dr. Erdő Péter ajánlott, hozzátéve: nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül várják az alkalmas jelölteket. - A látogatás eredményeképpen különleges együttműködés van kialakulóban a Pázmány-egyetem és a kolozsvári római katolikus teológiai kar között. Õsztől ugyanis lehetővé válik, hogy a hittanárit végzett hallgatók doktorátusi programban vegyenek részt a kolozsvári karon, amelyre beiratkozhatnak a Pázmányon végzettek is (náluk ugyanis a hittanárok nem doktorálhatnak). Ugyanakkor a magyarországiak vendégtanárok küldésével és diákok fogadásával segítik az ittenieket - tájékoztatott Nóda Mózes kolozsvári dékán-helyettes. /Bereczki Silvia: Gazdagodó tudományos kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2000. február 1.

Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2004. február 1.

Megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepelte múlt év decemberében a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kara. 1993 végén kezdték meg a református vallástanár-képzést. A valláspedagógia-magyar, -német, -angol, -francia nyelv és irodalom, -szociális asszisztens kettős képesítéssel végzett első tanárnemzedék 1998-ban szakvizsgázott. 2002-ben valláspedagógia-zenepedagógia szakkal bővült a nappali tanárképzés, amely mellett posztgraduális oktatás is folyik. Jövő tanévtől önálló doktori oktatást terveznek. Az évforduló alkalmából előadást tartott többek között Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora és Nóda Mózes, a Római Katolikus Teológiai Kar kancellárja. /Jubileum. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

2004. május 16.

Kolozsváron több évtizedes múltra tekint vissza az egyetemi ifjúság pasztorációja. A kommunizmus idején sem szünetelt az egyetemistákkal való foglalkozás, általában a Szent Mihály plébánia papjai szerveztek számukra hittanórákat és más tevékenységeket. 1993-ban két pap kapott megbízást az egyetemi lelkészi teendők ellátására: Nóda Mózes akkori kolozsmonostori káplán és Köllő Gábor szászfenesi plébános. Nóda Mózes 1994-ben kapott főállású egyetemi lelkészi kinevezést. A kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészég /KEL/ minta volt: nyomán alakultak az ország más központjaiban is a lelkészségek. /Tíz éve kell a KEL. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./

2005. október 18.

Péntek János tanszékvezető professzor kifejtette, hogy önálló állami magyar egyetem igénye jogos, 1990 óta semmit nem vesztett aktualitásából. Jelenleg a BBTE magyar tagozatának hiányzik a fejlesztéshez és az elvárható szintű működéshez szükséges önállósága. Amennyiben megvalósul a Sapientia Egyetem állami támogatása, a magyar felsőoktatás teljesen más helyzetbe kerül, ugyanis ha a Sapientia lenne az önálló erdélyi magyar egyetem, a Bolyai önálló karainak létrehozása már nem lehetne téma, ez tovább gyengítené a „magyar vonalat”. Salat Levente rektor-helyettes elképzelése, hogy a három magyar tanszék összevonásával hozzanak létre magyar kart, nem új, és nem is olyan nagy lehetőség. Egy ilyen kar visszavezetne ahol 1990-ben voltak (amikor egy tanszéki egységben volt a mai három), ezen kívül pedig többletet nem jelentene sem a diákoknak, sem a tanároknak, tehát a képzésnek sem. A korábbi kezdeményezést támogatta a magyar oktatók többsége: két magyar kar létrehozása, amely a mai „magyar vonal” szétszórt egységeit fogná egybe. Péntek professzor szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottsága önmagában nem hozhat eredményt, ha nem áll mögé a politikai érdekképviselet, az RMDSZ, amely mostanában a két önálló karról is megfeledkezett. Nagy László rektor-helyettes elismeri, hogy az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez, de szerinte kár lenne két részre osztani a Babes–Bolyait, túl nagy értéket képvisel ahhoz. Minden évben nő a magyar nyelven tanuló diákok száma. Fontosnak tartja a magyar nyelvű feliratokat. Fél éve alakult egy tanárokból álló bizottság, amely azt vizsgálja, hova, mit kell majd magyarul kiírni. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetősége nyilatkozatban ítélte el a tüntetés kezdeményezőit. A nyilatkozat hosszasan ecsetelte a multikulturalitás eredményeit és megbélyegezte a „szeparatista törekvéseket”. Erre az elítélő nyilatkozatra a magyar tanárok közül igennel szavazott Szamosközi István, Nagy László, Noda Mózes és Vincze Mária. Kása Zoltán nem szavazta meg, Magyari Tivadar pedig nem vett részt a szavazáson. A Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén nyilatkozatban fejtette ki álláspontját, és megvédte „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket”. A nyilatkozat hiányolta az egyetem multikulturalitását bizonyító tényeket. /Bagoly Zsolt: Két egyetemi tanár a magyar egyetemről Két egyetemi tanár a magyar egyetemről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./

2006. június 13.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány éve hivatalos iratokban is vállalja Kolozsvár felsőoktatási múltját, amely több mint 400 évre nyúlik vissza. Június 14-től román és latin nyelvű tábla hirdeti majd az Egyetemiek Házának bejáratánál a Báthory István által alapított első erdélyi egyetemet. Rövid kolozsvári látogatásra érkezik Rómából Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancellárja. A magas rangú vatikáni méltóság dr. Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezik Kolozsvárra. Amint dr. Nóda Mózes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképző Kar dékánhelyettese, kancellárja és tanszékvezető professzora – a látogatás egyik szervezője – elmondta, a bíboros rövid, néhány órás ittléte alatt felkeresi a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Ugyanezen a napon leleplezik a Farkas utcai Egyetemiek Házának bejáratánál azt a táblát, amely a Báthory István által 1581-ben alapított Erdély első felsőoktatási intézményének állít emléket. A kétnyelvű – román és latin – tábláról hiányzik a magyar nyelvű felirat. Mihail Hardau oktatási miniszter bejelentette, hogy a Vatikán jelenleg tanulmányozza egy romániai katolikus egyetem létrehozásának indokoltságát. /B. T., F. GY.: Kolozsváron a Vatikán „tanügyminisztere”. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen ismét sérült a multikulturalizmus elve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2006. július 16.

Kolozsváron a BBTE keretében immár tizedik éve működik a katolikus teológiai kar, amely elsősorban vallástanárokat, de más szakos, hitük és egyházuk iránt elkötelezett tanárokat, értelmiségieket képez. Dr. Nóda Mózes, a teológiai kar tudományos titkára közölte, az egyetemi képzésben a bolognai rendszerre való áttérés változásokat hoz. A világi teológiai képzés eddig két szakos formában működött. A tavalyi évvel elkezdődött a bolognai rendszer szerinti képzés, ami három éves képzést jelent. Ehhez további két év tartozik: a magiszteri képzés, s ha valaki még tovább akar tanulni, három éves doktori képzésre van lehetősége. A négy teológiai kar továbbra is a kettős szakos képzési rendszert folytatja. Aki csak ezt a három évet végzi el, I–VIII. osztályban taníthat csupán. A magiszteri diplomát szerzettek taníthatnak felsőbb osztályokban. Idén a júliusi felvételire három szakpárosításra hirdetnek felvételt: teológia-történelem 10+5 hely, teológia-nyelvek (magyar, angol, német, francia) 13+10 hely, szociális teológia (teológia+szociális munkás) 20+10 hely. Van saját bentlakás, amelyben 26 lányt tudnak elhelyezni, s az egyetemi bentlakásokban a számukra fenntartott helyekkel együtt összesen ötven-hatvan diáknak tudnak bentlakást biztosítani. /Bodó Márta: Diákhívogató, avagy mi újság a római katolikus teológiai karon? = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./

2007. június 24.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1996 óta működik Római Katolikus Teológia Kar. Azóta a nyolcadik végzős évfolyam ballagott, idén június 17-én a Piarista templomban bemutatott hálaadó szentmise keretében. Dr. Marton József professzor, a kar dékánja, dr. Nóda Mózes kancellár és tanszékvezető a liturgika oktatója, dr. Holló László erkölcsteológia-tanár, a Státus szakkollégium kezdeményezője és éltetője, aki egy személyben a Státus alelnöke, dr. Zamfir Korinna biblikus, dr. Jitianu Liviu dogmatikatanár, Kopacz Magda pedig a főtitkár, aki az adminisztrációs munka dandárját végzi. /Nóda Mózes: Hivatásotok: legyetek profik! = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 24./

2007. december 17.

Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2008. január 6.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1996-ban létesült/létesülhetett a Római Katolikus Teológia Kar, alapítója az egyetemmel karöltve a gyulafehérvári főegyházmegye, első dékánja pedig dr. Marton József egyetemi tanár, pápai káplán, a székeskáptalan nagyprépostja. A tantestület tagjai között van dr. Nóda Mózes docens – akit tavaly decemberben választottak meg a kar új dékánjává –, dr. Holló László docens, dr. Zamfir Korinna és dr. Jitianu Liviu adjunktusok. A Római Katolikus Teológia Kar hitoktatókat, szociális szakembereket képez. Eddig heten nyerték el a doktori tudományos fokozatot dr. Marton József professzor „doktorképző iskolájában”. A 2007-es év során többek között Bereczki Silvia segítőnővér és Albert-Lőrincz Márton tanár szerzett fokozatot, decemberben pedig egymás után hárman védték meg doktori disszertációjukat: Schupler Tibor, Bodó Márta és Ozsváth Judit. Schupler Tibor szatmári egyházmegyés pap értekezésének címe: A szatmári római katolikus egyházmegye szociális intézményei 1990–2005 között. Schupler Tibor /sz. Erdőd, 1958. jan. 18,/ 1991-től egyházmegyei Caritas-igazgató volt, majd a püspökség gazdasági igazgatója lett, a szatmári Kálvária templom német plébánosa. Bodó Márta több mint tizenöt év óta szerkeszti a Vasárnap katolikus hetilapot s a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóiratot. Doktori dolgozatát Az iskoladráma szerepe a nevelésben az erdélyi katolikus iskolákban címmel védte meg. Ozsváth Judit az Erdélyi Iskola nevű, korszakos jelentőségű erdélyi pedagógiai folyóiratot mutatta be disszertációjában. /Fodor György: Különleges kutatómunkával állnak a tudomány és a hit szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

2008. február 2.

Tizennyolc évvel ezelőtt támadhatott újra életre Erdélyben a magyar nyelvű katolikus sajtó, a diktatúra idején nem jelenhetett meg katolikus lap. A kezdetet a Keresztény Szó jelentette, akkor hetilap formában, 1990. február 11-én jelent meg az első száma. Később azután a heti újság szerepét a Vasárnap vette át, míg a Keresztény Szó rangos katolikus kulturális folyóirattá nőtte ki magát. Ebben – időrendi sorrendben – meghatározó szerepe volt Bajor Andornak, Jakab Gábornak, Fodor Sándornak, Jakabffy Tamásnak és természetesen a jelenlegi szerkesztő gárdának. Az 1989-es politikai fordulatot követő esztendők folyamán mindmáig nem egy magyar nyelvű kiadvány szűnt meg, egyrészt anyagi okokból, másrészt személyes torzsalkodások miatt. Az évek folyamán a Keresztény Szót is fenyegette már a megszűnés veszélye. Azonban mindahányszor sikerült mind egyházi vezetőknek, mind a kiadóknak, áthidalni a nehézségeket. A Keresztény Szó idei első száma megújult külsővel látott napvilágot. Ebben hiánypótló felmérést és helyzetértékelést közölt a család helyzetéről a mai világban Benedek Ramóna, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum hitoktatója. A Keresztény Szó nyitott a felekezetközi párbeszédre, bemutatja a nagy világvallásokat is. Helyet kapott a lapban a Szatmár megyei Túrterebes református lelkipásztorának, Somfalvi Edit írása, „Kihívások a kisgyermekek lelkigondozásában” címen. Dr. Csucsuja István egyetemi professzor ismertette Gyárfás Elemérnek a kolozsvári piarista templom sorsával kapcsolatos, 1932-es római tárgyalásokon betöltött szerepét. A Keresztény Szó szerkesztőbizottsága: Bereczki Silvia, Bodó Márta (felelős szerkesztő), Farmati Anna, Gábor Csilla, Jitianu Liviu, Nóda Mózes, Ozsváth Judit (rovatvezető), Zamfir Korinna, valamennyien doktorátussal rendelkező, a fiatalabb nemzedékhez tartozó értelmiségiek. /Fodor György: Új arculattal jelentkezik a Keresztény Szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2008. február 10.

Dékánváltás történt a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karán: dr. Marton Józsefet, aki nyolc évig, két egymást követő mandátum során volt a kar vezetője, most dr. Nóda Mózes követi. A teológiai kar kettős alárendeltségű, az egyházmegye érsekének is jóvá kell hagynia a személyi változásokat a karon. Jakubinyi György érsek a kar tanáraira bízta a választást. Megtörtént a tanszékvezetők megválasztása. Gyulafehérváron Marton József, Kolozsváron Holló László lett a tanszékvezető. Megalakult az új kari tanács is, és a december 15-én tartott választáson dr. Nóda Mózest választották meg dékánnak. 2007 őszétől az eddigi gyulafehérvári Hittudományi Főiskola a kolozsvári egyetemhez tartozik: a kolozsvári teológiai karon ettől kezdve két tanszék létezik, egyik a pasztorális, másik a didaktikai. A híresztelésekkel szemben a gyulafehérvári szeminárium továbbra is megmaradt függetlennek. A szemináriumi nevelés továbbra is az érsek és az egyházmegyék püspökei, valamint a gyulafehérvári tanári kar kizárólagos felügyelete alatt folyik. A didaktikai programmal államilag elismert diplomát kapnak az ottani végzettek is. Azt remélik, hogy a tanári állások elkövetkezendő meghirdetésekor már a gyulafehérvári kollegák is versenyvizsgázhatnak, és annak nyomán ők is állami fizetést kapnak majd az egyetem kötelékében. A kolozsvári tanszéken marad a teológia és a szociális teológia szak. Gyulafehérváron a papképzés menete 4+2, négy év alapképzés és két év magiszteri. A teológiai diploma nem biztosít állást. Eddig a második szakkal (irodalom, nyelvek, történelem) a hallgatók el tudtak helyezkedni tanárként, azonban teológiai diplomával ez sokkal nehezebb. A bolognai rendszer lehetővé teszi egy második szaknak az elsővel párhuzamos végzését. A diákok számára lehetséges a külföldi részképzés: Budapesten, Regensburgban, Leuvenben és Nijmegenben. Az oktatási rész megoldottnak látszik, a kutatás területén kell még előbbre lépniük. Külföldi egyetemekkel közös kutatási programokat fognak indítani. /Bodó Márta: Interjú. Őszintén a kihívásokról. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 10./

2008. május 31.

Tíz éve nyitotta meg kapuit Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében működő Római Katolikus Teológia Kar. Dr. Nóda Mózes kezdettől itt oktat, előbb adjunktusi, majd tanszékvezetői tanárként, miközben a kancellári teendőket is ellátta. Nóda Mózes Homoródkarácsonyfalváról származik, 1985-ben szentelték pappá. Elmondta, hogy a bolognai rendszerben két szakot működtetnek alapképzésben: teológiát és szociális teológiát. A teológia-oktatás valójában hittanár-képzést jelent. A szociális teológia szakon a szociális intézmények számára akarnak szakembereket nevelni. A gyulafehérvári szemináriumon, mint kihelyezett tagozaton folyik a papképzés. A bolognai rendszer második lépcsője a mesteri képzés. Két akkreditált mesterit indítottak: pasztorális tanácsadást és teológiai tematikájút: Teológia, kultúra és társadalom megnevezéssel. A Református Tanárképző karral közös doktori iskola is működik. A Római Katolikus Teológia Karon alapképzésben kb. 130 hallgatójuk, a két mesteri programban az idei tanévben 45 hallgatójuk folytatja tanulmányait. Tavaly ősztől a gyulafehérvári szeminárium 22 elsőéves kispapja is a kar diákjai közé számít. Főállásban hat tanár tanít a kolozsvári római katolikus teológia karon, ősztől eggyel növekszik létszámuk. Vannak betanító tanáraik, akik az informatikát és egyházzenét tanítják, illetve külföldi vendégtanárok Magyarországról, Hollandiából és az Egyesült Államokból. Az elmúlt tíz év alatt több mint háromszáz diáknak adtak diplomát. A régi kettős szak megkönnyítette a tanári pályán való elhelyezkedést, a végzettek nagy százaléka tanárként helyezkedett el. Hallgatóik számára az egyetem biztosította a bentlakást. /Komoly tanulás, sajátos keresztény életfelfogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2008. június 15.

Két éve indították újra Gyergyószentmiklóson a római katolikus teológiai oktatást, a II. Teológiai Napokon, május 29-30-án neves kutatók tartottak előadást, az iskola diákjai alaposan felkészültek ószövetségi dolgozataikkal. A rendezvényt dr. Nóda Mózes, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dékánja nyitotta meg a kar bemutatásával. Részeg Ildikó igazgató a Szentírás pedagógiája alapján beszélt azokról az értékekről, amelyeknek helye kell legyen az oktatásban. Dr. Dombay István docens (BBTE Földrajzi Kar) a vallásos jellegű erdélyi turizmus példáit ismertette a népes közönségnek, külön kitérve a Gyergyó-vidéki egyházi emlékművekre. Dr. Nóda Mózes dékán előadása a zsidó liturgiát mutatta be. A moldvai Diószénből származó Fazakas Gizella csángó egyházi népénekekkel lépett fel, majd a teológia osztályok kórusa énekelt. A második napon ószövetségi diákkonferenciára került sor. Kercsó Katalin dolgozatában a teológia és az evolúciós elmélet viszonyát elemezte, kitérve Pierre Th. de Chardin teológusra, aki szerint az állandóan fejlődő teremtett világ Krisztus felé tart, és ezért a dolgozatáért megkapta az Év Ifjú Teológusa címet. /(GIK): Teológiai napok Gyergyószentmiklóson. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 15./

2008. december 3.

Fennállásának ezredik évfordulóját ünnepli 2009-ben a Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye. Az egy éven át tartó ünnepségsorozat megnyitó eseménye a csíksomlyói zarándokhelyen volt, 2008. szeptember 13-án a kegytemplom előtti kertben, ahol szabadtéri szentmisét mutattak be. A záró ünnepség 2009. szeptember 29-én lesz Gyulafehérváron. November 27–28-án Kolozsváron tartották meg a „Teológiai Napok”-at. Oláh János, a Hittudományi Teológia rektora hangsúlyozta, hogy az intézet biztosítani tudja a történelmi hátteret a konferencia megrendezésére. Dr. Jakubinyi György érsek beszéde után dr. Marton József nagyprépost, egyháztörténész-professzor az Erdélyi Egyházmegye ezer évének történetét ismertette. Igazi erdélyi történelem tárult fel. Kiindulási pontként a gyulák székhelye szerepelt, amely később kiváló központnak bizonyult Szent István király számára, aki megalapította az egyházmegyét. 1991. aug. 5-én II. János Pál pápa az egyházmegyét önálló érsekségi rangra emelte. Felavatták az új könyvtárat. Oláh János rektor pontosított: nem a könyvtár maga lett új, hanem a terem és a mutatós, faragott tölgyfa szekrények, amelyek befogadták a könyveket, jelentik az igazi újdonságot. A könyvtár felszerelését adományaival egy hollandiai alapítvány, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosította. Az olvasóterem megfelelő tanulási feltételeket és méltó keretet teremt a könyvtárnak. Veres Annamária könyvtáros sokat dolgozott, hogy idejében elkészüljenek a könyvek átrendezésével. A megnyitót könyvbemutatók sora követte. Többek között a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának tanárai mutatták be munkáikat. A sort dr. Jakubinyi György érsek nyitotta meg. Dr. Marton József néhai Márton Áron püspök írásait és beszédeit dolgozta fel. Szász János pénzügyi igazgató a Gyulafehérvári Püspöki Palota régészeti feltárásáról mutatott be egy kötetet a szerző távolléte miatt. Ezt követően dr. Jitianu Liviu, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanára, dr. Zamfir Korinna, dr. Holló László, dr. Nóda Mózes, dr. Diósi Dávid, dr. Kovács Zsolt, dr. Vik János és dr. Tamási Zsolt mutatták be könyveiket. A tudományos előadások során dr. Jakubinyi György érsek Szentek Erdélyben címmel beszélt, erről könyvet is írt. Szent Pongrácz István, aki Alvincen született, a főegyházmegye első, hivatalosan szentté avatott személye. Érdekes előadások következtek pl. Szent Erzsébet kultuszáról Vízkeleti András, a Magyar Tudományos Akadémia tagja részéről. Ferenczi Sándor az erdélyi római katolikus papságról, Ecsedy Judit az erdélyi könyvkultúráról beszélt. Dr. Nicolae Bocsan, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi görög-katolikus főpapoknak az I. Vatikáni Zsinaton kifejtett tevékenységéről értekezett. Előadást tartott többek között dr. Táncos Vilmos, dr. Buzogány Dezső és dr. Gábor Csilla. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998