udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-30 | 31-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Annamária

1999. szeptember 13.

Szept. 10-11-én ünnepelte Nyárádtő a falu első írásos említésének 735. évfordulóját. Tudományos ülésszakkal folytatódott a megemlékező ünnepség: kizárólag román történészek, tanárok, mérnökök referáltak Nyárádtő történetéről. A vasárnapi istentiszteleten a hat pap között egy magyar sem volt. A Maros Művészegyüttes folklórműsort mutatott be. A községháza előtti téren felállított emlékművet leleplezték. Alsó részén, a fehér márványból készült hatszög (hat falu, a községközpont, Nagycserged, Kiscserged, Malomfalva, Székelysóspatak és Vidrátszeg tartozik Nyárádtőhöz) oldalaira az első és második világháborúban elesett személyek nevét véste a helybeli Poptamas Victor. A több mint 150 katona között egy magyar sem szerepel. Ezt követően 17 személyt neveztek ki post mortem díszpolgárnak. Közöttük tanárokat, polgármestereket, papokat és kitűnő eredményeket elért sportolókat találunk. A község díszpolgárává vált Nyárády Erasmus Gyula botanikus is. A programfüzetből kiderült, 1918 óta a települést vezető húsz polgármester közül mindössze egy volt magyar, 1940 és 1944 között, Bartis János. Ugyanezen ismertetőben olvasható, hogy az első írásos említés 1264-ből származik, V. István király adománylevelében. Az 1332-i és 1334-i pápai okiratokban a helység a "sacerdos Nagradyu" valamint "Naragtu" elnevezés alatt szerepel. /Nagy Annamária: 735 éves Nyárádtő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

1999. december 10.

Kolozsváron dec. 8-án nyílt meg Nagy Anna Mária üvegszobrainak kiállítása. /Nagy Anna Mária üvegszobrai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2002. november 16.

Nov. 14-én Marosvásárhelyen a városban működő ifjúsági csoportok és szervezetek képviselői és az RMDSZ vezető tisztségviselői találkoztak. A cél az ifjúsági szervezetek együttműködésének megalapozása volt. Jánosi György magyar ifjúsági és sportminiszter decemberben Marosvásárhelyre látogat, s találkozni kíván az ifjúsági szervezetekkel. Jakab Orsolya, az Unirea Középiskola Szálka Diákszövetség képviselője beszámolt arról, hogy 1998 óta nincs magyar diákszövetség és -lap a líceumban. Egy hónapja indították újra, azonban az iskola vezetősége akadályokat gördített eléjük és gátolja a magyar nyelvű diáklap létrehozását. Hasonló az Elektromaros Líceum magyar diákjainak helyzete, a tanintézet vezetősége a magyar nyelvű diáklap indításához szükséges támogatást megtagadta. A diákok közös gondja, hogy a különböző rendezvényekre, lapkiadásra nincs anyagi támogatásuk. /Nagy Annamária: Szerveződik az ifjúság. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

2002. december 10.

Dec. 9-én Marosvásárhelyen a sajtótájékoztatóján heves szóvita alakult ki Florea polgármester és Fodor Imre között, amikor ez utóbbi a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztése mellett kardoskodott. Fodor utalt a 2001 februári tanácsi határozatra, amelyet azóta sem tartottak be. Ekkor a polgármester kiabálni kezdett: "Ne keverjék össze a politikát a közigazgatással! Mindenki értse meg: ez az ország nem kétnyelvű és soha nem lesznek kétnyelvű táblák." Azt azonban megígérte: a lakóházak falaira rögzített utcanévtáblákra feliratozzák az utca valamikori magyar nevét is. Fodor azt is nehezményezte, hogy a Víkendtelepen csak román nyelvű feliratok vannak. /Nagy Annamária: Fodor-Florea purparlé. Sajátos törvényértelmezés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2002. december 13.

22 tanácsos jelent meg dec. 12-én a marosvásárhelyi rendkívüli tanácsülésen. Benedek István ismertette és Dorin Florea polgármester figyelmébe ajánlotta az általa, valamint Kolozsváry Zoltán és Dávid Csaba tanácsosok által aláírt tiltakozást. Az interpellációban tiltakoztak a polgármesternek a dec. 9-i sajtótájékoztatón elhangzott magyarellenes kijelentése ellen. "Tiltakozunk azon kijelentés ellen, hogy "míg én Marosvásárhely polgármestere vagyok, nem lesznek kétnyelvű utcanévtáblák, a kétnyelvűség feszültségekhez vezet és ennél fontosabb tennivalóink vannak". Ez a sértő hozzáállási mód nem megfelelő üzenet az együttélésre, legfőképpen nem a karácsonyi ünnepek előtt" - olvasható az átiratban. Ugyanakkor az aláíró tanácsosok kérték, hogy a helyi tanács soros, dec. 19-i ülésén a hivatal vezetősége bemutassa azt a programot, amelynek alapján a 2003. január elseje és március 31-e közötti időszakban felszerelik ezeket a kétnyelvű utcanévtáblákat. Vita után elfogadták a 2002. évi, kiegészített költségvetést. Kolozsváry Zoltán tanácsos kérése volt, hogy a jövő évi költségvetés elosztásakor jobban oda kellene figyelni a Nemzeti Színháznak kiutalandó összegekre, mivel ezen művelődési intézménnyel az idén mostohán bántak. /Nagy Annamária: Tiltakozás a polgármester hétfői kirohanása ellen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2002. december 23.

Maros megyében 21-en, közülük hatan - Adrian Hidos, Tamás Ernő, Pajka Károly, Ilie Muntean, Hegyi Lajos és Bodoni Sándor - Marosvásárhelyen estek el az 1989. decemberi forradalomban. Emléküknek áldozott a Mártírváros Napjai elnevezésű rendezvénysorozat a Megyei Forradalmi Mozgalom öt szervezete, a prefektúra, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és a Megyei Tanács szervezésében. Dec, 21-én a megyeszékhely valamennyi közintézményénél félárbocra engedték Románia nemzeti zászlaját. Délben a mártír hősök emlékművénél megemlékező istentiszteletet tartottak. A forradalmárok Marosvásárhely Koronka felőli bejáratához indultak, ahol hivatalosan is felavatták a háromnyelvű mártírváros feliratú táblát. Hasonló táblákat állítottak fel a múlt hét folyamán Marosvásárhely valamennyi bejáratánál. /Nagy Annamária: Koszorúzás és táblaavatás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./

2003. április 5.

Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában mutatkozott be két tordai művész, a grafikus Deleanu Márta és az üvegtervező iparművész Nagy Annamária. Deleanu Márta a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1974-ben, kiállítása volt már Pozsonyban, Prágában, Rómában és Franciaországban is. Tipikusan urbánus művész. A grafika és a festészet határán mozgó akvarelljei és pasztelljei sejtelmesen könnyedek. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola üveg szakán 1982-ben végzett Nagy Annamária külön világ. Munkássága az iparművészet határait jóval túllépte. Leginkább üvegszobrásznak lehetne nevezni.Nagy Annamária kifogyhatatlan az ötletekből. A művész a legrangosabb nemzetközi megmérettetéseken is sikerrel szerepelt Magyarországon, Japánban, Dániában, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. /Németh Júlia: Akvarellek és üvegplasztikák a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2003. április 14.

A tavaly először megrendezett Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia (MTDK) sikerére alapozva, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel idén is megrendezte a tudományos ülésszakot. Az ápr. 11-13. között megtartott háromnapos eseménynek Marosvásárhelyen a Szakszervezetek Háza adott otthont. A diákok számítástechnika, villamosmérnöki és gépészmérnöki témakörökben mutattak be dolgozatokat. /Nagy Annamária: Zárult a II. MTDK. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2003. augusztus 1.

Vajdaszentivány júl. 27. és aug. 3. között tánc- és zenetábor színhelye. Hetedik alkalommal szervezik meg a tábort, amelyen évről évre egyre több fiatal vesz részt, újságolta Mező-Palkó István, a Zichy-Horváth Alapítvány elnöke. A 300 táborlakó többsége magyarországi és hazai, de jöttek az Amerikai Egyesült Államokból, Svédországból, Németországból, Ausztráliából, Szlovákiából és Japánból is. Most folyik Külsőrekecsinben a moldvai csángó, valamint Magyarlapádon a Küküllő menti tánctábor, azonban az időpontok egybeesése ellenére valamennyi táborban évről évre nő a résztvevők száma. Ugyanakkor egyre fiatalabb korosztályok jönnek el Vajdaszentiványra. A faluban van a táborújság, a Perdülő szerkesztősége is. Naponta 200-240 példányban jelenik meg a tábor, a vajdaszentiványi hagyományőrző néptánccsoport, a falumúzeum, a Zichy-Horváth Egyesület, a falu történetét és életét ismertető lapocska. /Nagy Annamária: Tánctábor, s ami még belefér. = Népújság (Marosvásárhely), 2003. aug. 1./

2003. augusztus 11.

Immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a Széplakok találkozóját. A rangos rendezvény házigazdája az idén a dedrádszéplaki református egyházközség volt. A vendéglátók mellett még három település - Küküllőszéplak, a Bihar megyei Berettyószéplak, valamint a magyarországi Fertőszéplak - képviselői találkoztak. /Nagy Annamária: Együtt a széplakok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2003. augusztus 15.

A Bátos községhez tartozó Dedrádszéplak aug. 10-én nagyméretű rendezvénynek adott otthont: a határon belüli és túli Széplakok képviselői találkoztak. A magyar nép állandó vándorlásban van, szétszóródva a világ több mint 40 országában - hangzott el Uszkay Huba igehirdetésekor. A magyarországi Fertőszéplak négytagú küldöttsége először jár Dedrádszéplakon. Berettyószéplak 2000 lakosú, a legutóbbi népszámlálás szerint eggyel több a magyar, mint a román ajkú lakos. 30-40 évvel ezelőtt az összlakosság 90 százaléka magyar volt. Berettyószéplak Árpád-kori település. Küküllőszéplakon apadó a lélekszám, a temetések száma jóval magasabb a születésekénél, az átlagéletkor pedig 60 éven felüli. A dedrádszéplaki anyaegyházhoz három falu tartozik: Bátos, Vajola és Dedrád. A többi, fogyatkozó református gyülekezettel szemben itt gyarapodás történt, 1992-ben Bátoson 70 fő reformátust számláltak össze, most 114-en vannak. /Nagy Annamária: Széplak-találkozó - nyolcadszor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

2003. szeptember 15.

Désfalván első alkalommal szerveztek gyermektábort a helybeli református templomban és a művelődési otthonban. A 60 helybeli, abosfalvi és küküllőszéplaki gyermek a játékos módszerekkel előadott bibliai történeteket sajátíthatta el. Désfalván 380 református, 400 unitárius és 100 ortodox él. A nagyszámú magyar anyanyelvű lakos ellenére román igazgatót és aligazgatót neveztek ki a helybéli általános iskola élére. A tanintézetben összevont osztályok működnek. Apadó település, hiszen a tavaly a 10 temetéssel szemben mindössze két újszülöttet kereszteltek. A désfalvi gyülekezethez tartozik az abosfalvi leányegyházközség, 50 lélekkel. A fogyatkozó gyülekezet összekovácsolása céljából alakult a 20 fős ifjúsági csoport. /Nagy Annamária: Gyereknapok Désfalván. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2003. december 2.

Kerelőszentpálon aug. 15-re tervezték a világháborús emlékmű avatóünnepségét, azonban a Nagy-Románia Párt és a Hősök Kultuszának Egyesülete képviselőinek ellenvetése nyomán a község elöljárói az avatást egy későbbi időpontra kényszerültek halasztani. Az régen várt eseményre végül nov. 29-én került sor. A kőből készült obeliszken román és magyar nyelvű feliratot tartalmazó márványtábla: Kegyelet és tisztelet a hazáért meghalt hősöknek. Kétoldalt, ugyancsak márványtáblákon az első, illetve a második világháborúban elesett szentpáliak, a község területén elhunyt hősök és a vértanúk nevét örökítették meg. Az obeliszk a búzásbesenyői Szabó Árpád és Német Mihály kőfaragók munkája. - Szeretnünk kell egymást, s mi, a Hősök Kultuszának Egyesülete óvjuk és tiszteljük az értékeket és az emlékműveket, legyenek azok oroszoké, románoké, magyaroké vagy szászoké - emelte ki beszédében Vasile T. Suciu t. ezredes, az egyesület elnöke, aki miatt nem a kopjafát avatták fel. /Nagy Annamária: Világháborús emlékművet avattak Kerelőszentpálon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

2004. március 11.

Fél éve falumúzeum van Sáromberkén. A hívek segítségével rendbe hozták az épületet, az Illyés Közalapítvány is támogatta őket – mesélte a kezdetekről Porkoláb Levente, sáromberki református lelkész. A sáromberki falumúzeumot 2003 augusztusában nyitották meg, helytörténeti konferenciával egybekötve. Az első szobában történeti jellegű tárgyak és a Teleki-családhoz kapcsolódó iratok kaptak helyet. A sarokban felállított szekrény és az egész falat elborító tükör a Teleki-kastélyból származik. A kastélyt 1945-ben kirabolták, de ezek a rendkívül értékes tárgyak megmaradtak. /Nagy Annamária: Falumúzeum Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

2004. június 8.

A Marosszentgyörgy községhez tartozó Csejd 1782-ben épült református temploma siralmas állapotba került, Bíró Jenő helybeli lelkipásztor a főjavítás mellett döntött. A csejdi gyülekezet lélekszáma 186 fő. Korábban apadó gyülekezetnek számított, ám néhány éve több gyerek született. A hollandiai testvérgyülekezet küldöttsége a pénzadomány mellett részt vesz a javítási munkálatokban is. /Nagy Annamária: Összedőlés fenyegeti a csejdi templomot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. július 3.

Júl. 2-án ünnepélyes keretek között megnyitották meg Marosvásárhelyen a Teréz Anya Központot. Dr. Márton András, a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas Otthoni Beteggondozó programvezetője beszámolt arról, hogy második éve folyik az idős személyek otthoni beteggondozása, ellátása. A gyulafehérvári egyházmegyében 32 olyan szolgálat működik, amely közel négyezer időskorú ellátását biztosítja. A Teréz Anya Központ megnyitásával az emberi, szociális vetülettel egészítik ki a gyógyítást. Erre az Európai Unió Phare-támogatásként 53.600 eurót utalt át. Már három csoport (két magyar és egy román) alakult, több mint hatvan résztvevővel. Hetente két alkalommal találkoznak a központban, ahol különböző témakörökben szervezett előadások, kulturális programok zajlanak. /Nagy Annamária: Teréz Anya Központ Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2004. július 9.

Kis Csaba református lelkész 1985 óta szolgál a havadi gyülekezetben. Leányegyház a nagyadorjáni, s hétvégeken Gegesben is szolgál. 1985-ben 400 lélek tartozott a havadi és 190 a nagyadorjáni református gyülekezethez. Ez az idénre 260-ra, illetve 60-ra apadt. A fogyatkozás tovább tart. A falvak lassan-lassan elöregednek, a fiatalok máshol keresnek megélhetést. Az üresen maradt házakba romák költöznek. A többi településsel ellentétben viszont itt a romáknak a társadalomba való beilleszkedése nem okoz gondot. Náluk sok gyermek van, így évtizedek múlva megváltozik a demográfiai egyensúly. Valamikor itt csak magyar szót lehetett hallani, most azonban egyre több a román. Geges elszegényedett gyülekezet, képtelen saját lelkészt tartani. A gyülekezet lélekszáma 270-re apadt. /Nagy Annamária: Apadó lélekszám. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2004. július 12.

Marosjárán a református és a római katolikus egyház közösen szervezte a most tartott első falunapokat. Fellépett Kilyén Ilka színművésznő is. Megkoszorúzták a hősök sírját. Az iskolában Sándor János fafaragó, Egyed Ufó Zoltán fotó- és Székely Beáta festészeti kiállítását tekinthették meg az érdeklődők, de nagy látogatottságnak örvendett a falumúzeum is. Nagy Róbert történelemtanár a falu történetét, ifj. Szabó Mihály református lelkész a falu demográfiai alakulását ismertette. /Nagy Annamária: Marosjáraiak találkozója – 2004.= Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

2004. július 15.

Júl. 10-én első alkalommal szerveztek falutalálkozót Marosjárában. A helybeli iskolában berendezett falumúzeumot látogathatták meg az érdeklődők. A falumúzeumban van szövőszék (1890), fonógép (1906), fateknő (1910), továbbá vannak kenderéhelők, csőrelők, motolla, korsók, kannák és asztalos- szerszámok. /Nagy Annamária: Falumúzeum a múlt és jelen tiszteletére. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2004. július 21.

Megpezsdülni látszik az élet Marosjárában. 15 évvel ezelőtt létesült az Árva Fiatalokért Alapítvány. A kezdeményező Márffi Gabriella Svájcban élő hegedűművész, az általa gyűjtött pénzösszeggel építették a házat. A művésznő azóta is gondoskodik a folyamatos fenntartásáról. Négy évvel ezelőtt az épületet tanulmányi házzá alakították. Diákok számára tartanak előadásokat, érettségi felkészítőket, mások egyszerűen ismereteik gyarapítása, tudásszomjuk kielégítése céljával jönnek. A házban egész évben tevékenység folyik. Marosjárában sok anyagi nehézségekkel küzdő családból származó gyerek él. A faluban működő I-IV. osztályos iskolában összevont osztályokban tanul a 14 gyerek.. A jó képességű gyerekeket az alapítvány támogatja, s így többen tovább tanulhatnak. /Nagy Annamária: Tanulmányi ház Marosjárában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

2004. augusztus 3.

Második alkalommal tartották meg a Magyarsárosi Kulturális Napokat. Júl. 30-án, a megnyitót követően a helybeli iskolások modern táncot és színdarabot mutattak be, majd a Maros Művészegyüttes szereplését hajnalig tartó táncmulatság követte. A művelődési otthon előtti téren a tavaly épített színpadot az idén meg kellett nagyobbítani. Másnap a bethlenszentmiklósi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet előadását, valamint Bárdosi Ildikó ballada-összeállítását láthatták az érdeklődők. Kozma Albert unitárius lelkész három éve került Magyarsárosra, s azonnal megfogalmazódott benne a falunapok szervezésének ötlete. A történelmi Magyarország területén 76 olyan település létezik, amelynek nevében található a sár, illetve sáros szó. Kozma Albert szeretné létrehozni ezeknek a szövetségét, s ezzel a szándékával már pályázatot nyújtott be a Communitas és az Illyés Alapítványhoz. Kezdeményezését elutasították, tervéről azonban nem tett le. /Nagy Annamária: Álmokat szövő Magyarsáros. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2004. augusztus 6.

Idén nyáron nyolcadik alkalommal tánctábort tartanak Vajdaszentiványon, mely augusztus 1-ján kezdődött. A szervező a helyi Zichy-Horváth Egyesület, a Zalai Táncegyüttes és a helyi Polgármesteri Hivatal. A kultúrházban színdarabok, koncertek, cigányshow, majd hajnalig tartó mulatság várja a tábor valamennyi résztvevőjét. Idén mintegy hatvan középiskolás jött el Brassó megyéből, Csíkszeredából, Ártándról. Jöttek Japánból, Ausztráliából, Svájcból, Angliából, Hollandiából, Magyarországról és Szlovákiából is. A táborozók 80 százaléka külföldi. A falumúzeum is megtekinthető, melyet Nagy Erika iskolaigazgató, a múzeum kezdeményezője büszkén mutat meg. /Nagy Annamária: Táncra perdült Vajdaszentivány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2004. augusztus 23.

Első alkalommal rendezték meg az Ákosfalvi Napokat, nem hiányzott a Szent István-napi ünnepség sem. A háromnapos rendezvény több helyszínen folyt. Ákosfalva főútján népviseletbe öltözött tíz tánccsoport vonult fel. A hagyományőrző csoportok ropták a táncot. /Nagy Annamária: Ákosfalvi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2004. szeptember 8.

A svájci Pro Helvetia Alapítvány és a genfi Café 3 Alapítvány 25 ezer svájci frank értékű támogatását pályázta meg Mező-Palkó István, a vajdaszentiványi művelődési otthon igazgatója. A két svájci alapítvány bejelentette, öt művelődési otthont támogatnak, egyenként 25 ezer frankkal – mesélte a kezdeteket Mező-Palkó István. A projekt szerint Vajdaszentiványon a művelődési otthonban teleházat létesítenek, s itt öt számítógépet, videót, televíziókészüléket, fényképezőgépeket, nyomtatót szerelnek fel, a kultúrotthont pedig központi fűtéssel látják el. Havonta egyszer kulturális előadásokat tartanak meghívott művészek szereplésével /Nagy Annamária: Vidékfejlesztés – svájci támogatással. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

2004. október 4.

Okt. 3-án első alkalommal tartottak falunapot Csejden. A Marosszentgyörgy községhez tartozó falu lakói mellett a településről elszármazottak is eljöttek. Tófalvi Zoltán történész-újságíró szerint a kicsi, eldugott magyar falvakból kell újraszülessen az erdélyi magyarság. A református templomban Pap Géza püspök igehirdetése után Csáki Károly, a Marosi Egyházmegye főjegyzője beszélt a nap fontosságáról. Bíró Jenő helybeli református lelkész a kétszáz lelket számláló Csejd történetét ismertette. Az egyházközség női kórusa, az ifjúsági csoport, majd a gyerekkórus alkalomhoz illő verseket és dalokat adott elő. /Nagy Annamária: Csejd élni akar! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

2004. október 5.

Az RMDSZ országos ügyvezető elnökének, Takács Csabának a dévai Corvin Kiadója által megjelentetett magyar Ábécéskönyv harmadik oldalán vastag betűkkel szedve a román himnusz (Desteapta-te, Romane! – Ébredj, Román!) szövege található románul. Érdekes, hogy a román nyelv és irodalom tankönyvben nincs benne a román himnusz szövege, még magyarul sem, pedig ugyanaz a szerzőpáros (Makai Emese-Márta és Nagy Anna-Mária) készítette mindkét tankönyvet.    /Toducz Endre: Kakaóbiztos ábécéskönyv. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 5./

2004. november 1.

Okt. 30-án huszárok vonultak végig Marossárpatak főútján. Kezdetét vette a sárpataki hagyományőrző huszárezred lovasai szervezte rendezvény. – A 156 évvel ezelőtti, Sárpatak határában lezajlott csatára egy szemtanú feljegyzései révén emlékezünk – e szavakkal nyitotta meg az ünnepséget Miholcsa József, a 15. Mátyás Huszárezred Marossárpataki Hagyományőrző Lovascsoportjának vezetője. A nyertes csatára emlékezve a gyergyószentmiklósi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület képviselőivel együtt megkoszorúzták a Sebesült huszár emlékművét. Ezután első alkalommal tartottak huszárbált. /Nagy Annamária: Huszárbál Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2004. november 2.

Dani József Vajdaszentivány RMDSZ-es polgármestere elmondta, hogy három hónapja kezdődött el a vízhálózat cseréje. A munkálatok eredményeként a szentiványiak jobb minőségű vizet kapnak. Az önkormányzat pályázatot fog benyújtani a település csatornarendszerének kiépítésére, a Sapardtól illetve a Phare-tól 3-4 milliárd lejt igényelnek a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. Új lelkésze van a vajdaszentiványi gyülekezetnek, Dénes Csaba református lelkész korábban tíz évig Görgényszentimrén lakott. Elmondta, hogy háromszor is sikertelenül próbálták beindítani a magyar nyelvű iskolát és óvodát Görgényszentimrén. 887 lélek alkotja a szentiványi református gyülekezetet. A templomot négy éve újították fel. Az óvoda három terméből kettőben magyar gyerekek játszanak, tanulnak, a harmadik a román tagozaté. Dénes Csaba református óvodát és iskolát szeretne indítani napközis jelleggel. Vajdaszentiványhoz egyetlen falu tartozik: Toldalag. A 400 lelket számláló település alig négy kilométerre fekszik a községközponttól. /Nagy Annamária: Vajdaszentiványi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2004. december 16.

Kóródszentmárton központjában áll az 1827-ben épült templom. A helybeliek a szentmártoni ferde toronynak nevezik, mivel a tornya közel egy méterre eltávolodott a templomhajótól. A 2002-es népszámláláskor a faluban 193-an vallották magukat reformátusnak, ennek fele roma. A ferde toronyban 1238-ban öntött bronz-ezüst harangot őriznek, az egy darab terméskőből készült kehely alakú szószék is a XIII. századból származik. A torony északi oldalán a vakolat az esőzések miatt málladozik, s a talajcsúszás miatt dőlt el a torony. Javításra szorul a templom. Ígéretet kaptak, hogy a megyei tanács segíteni fog. /Nagy Annamária: Ki állítja meg a harangláb dőlését? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

2005. február 23.

Egy éve nyitotta meg kapuit Ákosfalván az Európai Információs Pont. Az irodát vezető Antal Zoltán jogászt elmondta: az iroda célja a Nyárád és Kis-Küküllő menti kisrégiók felkészítése az uniós csatlakozás lehetőségeinek kihasználására. Tájékoztatást nyújtanak a pályázati kiírásokról, támogatási lehetőségekről. Az adatbázist naponta frissítik, s havonta megjelenik a Pályázati Figyelő, amelyet a kistérségekben terjesztenek. Megalakulása óta 14 pályázatot írtak európai uniós alapok elnyerésére. /Nagy Annamária: Eredményesen működik az Ákosfalvi Információs Pont. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./


lapozás: 1-30 | 31-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998