udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 63 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Attila

1992. január 17.

Jan. 5-én kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a Nemhivatásos Színjátszók Nemzetközi Találkozója, melyet először rendeztek meg. Nagy Attila mérnök, a Romániai Nemhivatásos Színjátszók Egyesületének az elnöke, a Condordia Amatőr Színjátszó Társulat vezetője üdvözölte a megjelenteket. Felléptek angliai, bukaresti, magyarországi együttesek, továbbá a szlovákiai, lévai magyar együttes, a Garamvölgyi Színpad Tamási Énekes madarával. Sombori Sándor sepsiszentgyörgyi író emlékeztetett: kétszáz éves az erdélyi magyar színjátszás, 1792-ben alakult meg Kolozsvárott az első magyar társulat. Hét napig tartott a rendezvény. Az erdélyi fellépő társulatok: a HAHOTA /Marosvásárhely/, a LENDVAY MÁRTON Színjátszó Kör /Nagybánya/, MIKES KELEMEN Gimnázium színjátszó csoportja /Sepsiszentgyörgy/, MŰVELŐDÉSI HÁZ színjátszó csoportja /Brassó/, PERISZKÓP Népszínház /Arad/, RANDEVÚ /Kolozsvár/, UTCAI AMATŐR Színjátszó Társaság /Székelyudvarhely/, BODOR PÉTER /Erdőszentgyörgy/ és a CONDORDIA Amatőr Színjátszó Társulat /Sepsiszentgyörgy/. /Farkas E. Zoltán: Condordia-napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1995. február 20.

Árkoson Nagy Attila megalapította a Shakespeare Királyság Házát /Shakespeare Kingdom House/. Shakespeare-központot hozott létre, saját dokumentációjával kezdte. Különböző alapítványok segítették, a Royal Shakespeare Campany tizenkét kötet drámát küldött. Minden adatot gyűjtenek, kapcsolatban állnak a világ több Shakespeare-központjával. Jelenleg 750 szakkönyvük van. Szeretnének színházat is létrehozni Árkoson. /Magyar Nemzet, febr. 20./

1996. december 1.

Nov. 30-án és dec. 1-jén ünnepelte Sepsiszentgyörgyön fennállásának 5. évfordulóját a "Jádzó Társaság", a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A 35 tagegyesületet nyilvántartó társaság közgyűlésén Sombori Sándor /Sepsiszentgyörgy/ tiszteletbeli elnök, Szabó Szende elnök, Jancsó Árpád és Nagy Attila /aki megalakuláskor volt az elnök/ emlékeztek az elmúlt öt esztendő történetére. Az egyesület minőségteremtő és szervező tevékenységét méltatták: Csortán Ferenc, művelődési minisztériumi küldött /Nemzetiségi Igazgatóság munkatársa/, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési felügyelőség főfelügyelője és dr. Kötő József, az RMDSZ alelnöke. A tagcsoportok munkásságát a Tamási Áron Színház előcsarnokában rendezett kiállításon mutatták be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1998. március 8.

Márc. 7-8-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi központban ünnepélyesen megnyitották az Erdélyi Népfőiskolai Collégiumot. Az alapító okirat szerint az intézmény civil kezdeményezésként kívánja folytatni népfőiskolát alapító és fenntartó elődeinek hagyományőrző, értékteremtő, közösségépítő és hiterősítő munkáját. Nagy Attila püspöki titkár ismertette az 1998-as programot, kiemelve olyan témaköröket, mint A magyarság jövőképe Erdélyben, Elvándorlás-kivándorlás, Gazdasági változások. Dr. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke az 1989 utáni magyarországi népfőiskolákról beszélt, Tavaszi Hajnal a sárospataki és nagyváradi kezdeményezés között vont párhuzamot, dr. Csapó József szenátor s nemzeti önazonosság megőrzésé hangsúlyozta, Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke kifejtette, hogy a népfőiskolai intézmények fogalma az utóbbi évtizedekben kitörlődött Romániában. Tőkés László püspök a felnőttképzés szerepéről, az egyház és kultúra viszonyáról beszélt. Másnap dr. Egyed Ákos professzor, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnökének Wesselényi 1848 tavaszán című tanulmányát olvasták fel. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./

1998. október 24.

Okt. 24-én tartják a Partiumi Fórum - a régiók találkozója elnevezésű találkozót Érmihályfalván, ahova hivatalosak mindazok, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak, és a magyar nemzeti közösség jövendőjét szívükön viselik. A kezdeményezők szerint a Partiumi Fórum a szeptember 12-én Alsócsernátonban tartott Székelyföldi Fórum természetes folytatása. "Több választmány, területi képviselők tanácsa jelezte már részvételi szándékát. Reméljük, hogy ez a találkozó választ ad majd azokra a megjegyzésekre, hogy a Székelyföldi Fórum nem az RMDSZ tagságát képviselte, mert Alsócsernátonban csak mintegy 1500 ember jött össze. Érmihályfalvára a területi szervezetek küldöttei jönnek, reményeink szerint mindegyik több ezer embert képviselve" - nyilatkozta Nagy Attila, Tőkés püspök titkára. Az érmihályfalvi református templomban tervezett fórumon Tőkés László mond megnyitó beszédet. A hozzászólások után a tanácskozás határozatok elfogadásával zárul. /Több választmány is jelezte részvételét a Partiumi Fórumra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1999. október 11.

A Kolozsváron székelő Református Pedagógiai Intézet okt. 9-én egynapos konferenciát szervezett egyház-iskola-család témakörben Marosvásárhelyen. A közel 250 jelen levő lelkésznek, tanárnak, kántor-tanítóképzős diáknak dr. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök hirdetett igét, majd A felekezeti nevelés jelenlegi helyzete címmel Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa tartott előadást. Hangsúlyozta a felekezeti iskolák és továbbképző intézmények szükségességét, kiemelve, hogy a közel 450.000 reformátusnak hitvallásos kötelessége fenntartani azokat az iskolákat, ahol a megmaradáshoz szükséges értelmiségi magot képezik. A Marosvásárhelyen működő Református Diakonissza-képző jelenéről dr. Nagy Attila igazgató beszélt, elmondva, hogy az intézetnek immár 190 végzőse van, legtöbbjük asszisztensként dolgozik állami és magánrendelőkben. Barabás László, a Kántor-tanítóképző Főiskola nehézségeiről szólva tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a főiskola még mindig a magyarországi nagykőrösi főiskola kirendeltségeként működik, a hazai jogi keretek nem engednek másra lehetőséget. Dr. Csiha Kálmán püspök elmondta: bár Andrei Marga tanügyminiszter rendelettel jóváhagyta a marosvásárhelyi Református Kollégium önállósodását, azonban két hétre rá visszavonta azt. /Simon Virág: A gyakorlati oldal elmaradt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2000. december 29.

A közművelődési szakmai képzések határon túli beindításának lehetőségeit vitatták meg a Budapesten, a Magyar Művelődési Intézetben dec. 10-11-én szervezett munkaértekezleten. Meghívottként Romániából jelen volt dr. Nagy Attila adjunktus (Babes-Bolyai Tudományegyetem) és Pillich László (Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány elnöke), Szlovákiából Farkas József (Ifjú Szívek MME) és Görföl Jenő (Csemadok), valamint Jugoszláviából Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ /Zenta/ igazgatója) és Nagy István (Vajdasági Magyar Folklórközpont szakmai tanácsadója). A Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, Romhányi András kifejtette, hogy osztályuk legfontosabb feladata a kisebbségben élő magyar kulturális szervezetek és közösségek által szükségesnek ítélt együttműködési, támogatási és segítő formák megvalósítása. Ezek megfogalmazására és fontossági sorrendbe állítására a határon túli magyar szervezetek munkatársai azonban az esetek többségében nincsenek felkészülve, hisz háttérintézmények nélkül, és többnyire szakmai felkészültség nélkül dolgoznak. Ezért is szükséges a szakmai képzések beindítása. Erről volt szó a munkaértekezleten. - Sem Romániában, sem Szlovákiában, sem Jugoszláviában nem létezik közművelődési szakmai képzés, sőt ezen hivatásnak a fogalomköre sem ismeretes, ezért az államközi szerződések kereteinek igénybe vétele egyelőre nem járható út. Az értekezleten arra jutottak, hogy a közművelődési munkában jártas határon túli kollégáknak lehetőséget biztosítanak Magyarországon a konkrét képzési tematikák megismerésére. Ezután majd a képzést nyert határon túliak megszervezik a kiválasztott képzési forma beindítását odahaza. - Például a Kertészettudományi Egyetemnek /Budapest/ kihelyezett tagozata van mind Erdélyben, mind a Vajdaságban. A diplomát, amelyet az ide járó hallgatók kapnak, nem ismerik el sem Romániában, sem Jugoszláviában, ettől függetlenül ezek a képzések működnek, igény van rájuk, fontosnak tartják. Valószínű az, hogy idővel ki lehet harcolni e képzések elismertetését az adott országokban, hisz akár Romániának, akár Szlovákiának vagy Jugoszláviának érdeke felzárkózni az európai közösséghez. - Azt tervezik, hogy már 2001 őszén beindulhatnak az első évfolyamok nemcsak Erdélyben, hanem Szlovákiában és a Vajdaságban is, egy-egy kiválasztott területen. /Guther M. Ilona: Beindulhatnak a közművelődési képzések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2001. május 8.

Nagy Attila, a sepsiszentgyörgyi Shakespeare Kingdom House Alapítvány elnöke elmondta, hogy magyarul Shakespeare Háznak hívják, az idegen nyelvű megnevezés azért fontos, hogy a nemzetközi körforgásban számon tartsák. Nagy Attila elhatározta: szakdokumentációt hoz létre, hogy bárki anyagot kaphasson erről a korszakról. Ebben az időben 33 elsőrangú és másik 33 másodrangú szerző alkotott, közülük emelkedett ki Shakespeare. - Sokan felkeresik a Házat. 1998 tavaszán a nemzetközi Shakespeare Szövetségbe felvették az alapítványukat, elsőként Romániából. Nagy Attila tervezi, hogy Sepsiszentgyörgyön felépíti a Globe Színház hasonmását, aminek 1994-ben volt az alapkőletétele. Másik elgondolásával, az általa kezdeményezett nemzetközi park tervével a Shakespeare-kutatásban valami újat tudott hozni. A parkot a Globe Színház mellé képzeli el, s a lényege abban áll, hogy a nemzetköziséget, az európaiságot hangsúlyozza. - Erdélyben hagyománya van a Shakespeare-kultusznak. Hamlet első előadása is Kolozsváron volt, sőt 17 drámát a 37-ből korábban mutattak be Erdélyben, Kolozsváron, mint Budapesten. Úgy látja, a Globe Színház nem épül fel, de a nemzetközi park megvalósul. Sok szakember jártak már náluk Japántól Amerikáig, Kanadáig. Európa majdnem minden országából. Nagy Attila sok konferencián tartott előadást, bemutatta a romániai Shakespeare-kutatást. /Gazda Zoltán: Nálunk Shakespeare házi szerzőnek számít. Interjú Nagy Attilával, a sepsiszentgyörgyi Shakespeare Kingdom House Alapítvány elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. június 16.

Jún. 15-én Marosvásárhelyen a Református Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban ballagott a Diakonisszaképző Egészségügyi Főiskola 23 végzőse. A főiskola beindulása óta immár ez a kilencedik évfolyam. A végzettek lesznek a magányos emberek, a betegek, az elhagyatottak társai, a teher megosztói. Dr. Nagy Attila orvos-igazgató elmondta, eddig 238-an szereztek diplomát ezen a főiskolán, és valamennyien elhelyezkedtek. Az oktatás kizárólag magyar nyelven folyt, de vigyáztak arra, hogy a szakkifejezéseket román nyelven is elsajátítsák a növendékek. /Végeztek a III. évezred első székely diakonisszái. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

2001. október 16.

Homoródszentmártonban okt. 12-én megnyílt a 24-ik alkalommal megrendezett homoródszentmártoni alkotótábor anyagából összeállított képzőművészeti kiállítás. A tárlaton 19 művész 27 alkotása került bemutatásra. A rendezvényen Nagy Attila, a homoródszentmártoni tábor szervezője köszöntötte a megjelent kiállítókat. /Fekete B. Zoltán: Homoród menti tájak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 16./

2002. június 4.

A Hegyalja Kistérségi Társulás 2000 februárjában alakult meg. Zetelaka, Oroszhegy, Fenyéd és Farkaslaka községek, valamint tartozékfalvaik képezik e kisrégiót. Sokáig az egyik legéletképesebb társulásként emlegették a Hegyalját. Mostanában mintha megtorpantak volna. Nagy Attila kistérségi menedzser beszámolt arról, hogy megalakulásuk évében sikerrel pályáztak különböző alapítványokhoz. A zetelaki tó- és gátrendszer fejlesztési tervének kidolgozására egy érdekvédelmi szervezet jött létre, mely a tónak és környékének turisztikai kihasználását tűzte ki célul. A kisrégióhoz tartozó önkormányzatok azonban idéntől nem kívánják támogatni a társulást, holott erre szükség van, hogy előteremtsék a sikeres pályázatokhoz a résztámogatást. /Kristó Tibor: Megomlik-e a Hegyalja? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

2002. július 3.

Tartalmas volt a diakonissza-avatás idén is Marosvásárhelyen. Dr. Nagy Attila orvos-igazgató aggódik, mert napvilágot látott az a hír, hogy az oktatási és egészségügyi minisztérium egyezsége alapján megszüntetik az egészségügyi posztliceális iskolákat, s végzettjeiket másodrangú asszisztenseknek nyilvánítják, akik csak a hároméves kollégium elvégzése után léphetnek elő elsőfokú asszisztensekké. Az elmúlt tíz év nem volt könnyű. Az elmúlt tíz év alatt végzett 246 általános és 19 laboratóriumi asszisztens közül a legtöbben sikeresen versenyvizsgáztak az egészségügyben meghirdetett helyekre. A kezdetekre dr. Nagy Attila igazgató emlékezett: a főiskola szervezése 1992 nyarán kezdődött, az Erdélyi Református Egyházkerület kérésére. Egy hónapig tartották az előadásokat a templom padjaiban, mert épületet nem akartak biztosítani. Később a sportiskolában Klósz Bálint igazgató befogta őket. Végül a 2001-2002-es iskolai évben jöttek át az időközben felépült impozáns épületbe. Az iskolában lelkesedéssel vállalták a tanítást a frissen nyugdíjazott és még aktív egyetemi tanárok, adjunktusok, tanársegédek, főorvosok és a gyakorlati oktatást végző asszisztensek. Egyetemi színvonalon adtak elő, s a szakmai ismereteken túl az volt a célunk, hogy a szép magyar nyelvre is megtanítsák a hallgatókat. Ősztől csak az orvosi egyetemek mellett működő kollégiumok képezhetnek egészségügyi középkádereket. Öt magyar tannyelvű posztliceális iskola működik Erdélyben: itt Marosvásárhelyen, továbbá Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Vajdahunyadon. Látszólag a marosvásárhelyiek helyzete lenne a legkönnyebb, hisz itt van az egyetem. Asztalos Ferenc, a Képviselőház Tanügyi Bizottságának alelnöke szerint azért született meg a szóban forgó oktatási formával kapcsolatos rendelkezés, mivel a parlament jóváhagyta a strasbourgi egyezményt, s az európai uniós szabályoknak megfelelően csak az egyetemek mellett működő kollégiumokban lehet egészségügyi középkádereket képezni. Az RMDSZ törvénymódosító indítványt nyújtott be, amelyet minden frakció és minden párt aláírt. Az indítvány célja a két oktatási forma párhuzamos fenntartása. A törvénytervezet zöld utat kapott a képviselőház egészségügyi bizottságában, s ha minden szinten elfogadják, akkor ősztől továbbra is működhetnek a szóban forgó iskolák. /Bodolai Gyöngyi: Egy lépés előre, kettő hátra? A megszűnés árnyékában az orvosi asszisztensképzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2002. augusztus 9.

Huszonötödik alkalommal nyílik aug. 12-én Homoródszentmártonban az alkotótábor. Nagy Attila szervező, a Homoródmente Művészetéért Alapítvány vezetője elmondta: az ünnepi alkalomra elkészült a Román Viktor szentmártoni születésű képzőművészt ábrázoló bronzplakett, Székely József alkotása, melyet ajándéknak szántak az idei tábor résztvevőinek. A húsz alkotó között van magyarországi és németországi résztvevő is. Közel négyszáz alkotás maradt Homoródszentmártonban a huszonöt évi "termés" eredményeként. 1991-től a Homoródmente Művészetéért Alapítvány szervezi a tábort, a begyűlt alkotások is az alapítvány tulajdonaként szerepelnek. /P. Buzogány Árpád: Huszonötödször Homoródszentmártonban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./

2003. január 20.

Tizenkettedik alkalommal osztották ki a Látó című szépirodalmi folyóirat díjait. Jan. 18-án Marosvásárhelyen, a Művelődési Palotában Domokos Géza, Gagyi József, Jánk Károly és Nagy Attila részesült az elismerésben. A díjakat Gálfalvi György főszerkesztő-helyettes adta át. Domokos Gézáról elmondotta: mindig mások könyveiért harcolt, aztán 1993 után módja nyílt rá, hogy végiggondolja az életét. Azóta öt könyvet tett az olvasó asztalára, és készül a hatodik. Gagyi József Csíkszeredában, a Kommunikációs Antropológiai Munkacsoporttal ért el jelentős eredményeket. Gagyi József díjazott dolgozatában azt vizsgálja, hogyan indul el 1949-ben az a nagy kísérlet, amikor a tervhez igazították a valóságot Romániában. Jánk Károly készülő verseskötetéből olvasott fel. Dr. Nagy Attila is díjazott, egy költő, aki mellesleg orvos. /Kiosztották a LÁTÓ 2002-es díjait. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

2003. április 8.

Marosvásárhely egyik egyházi oktatási intézete a Református Diakonissza Asszisztensképző Intézet. Igazgatója, dr. Nagy Attila egyetemi tanár néhány hónappal attól tartott, hogy esetleg megszűnik az intézmény, de most már bizakodóbb. Írásban értesítést kaptak, hogy az eddigi formában nem működhetnek tovább az intézet. A szaktárca országszerte meg akarta szüntetni a posztliceális egészségügyi iskolákat. A távlati megoldás: az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül magyar nyelvű kollégiumot megszervezni. Az egyetem román szenátusa ezt nem akarja. A képző 1992 óta létezik, dr. Nagy Attila szervezte. Az intézmény úgy jött létre, hogy Csiha Kálmán püspök úr beutazta a világot, összeszedte a pénzt; felépült a szép marosvásárhelyi épület, a nyugatiak be is rendezték. Az utóbbi időben éppen az egyház vezetőségével nem tud szót érteni. Nekik ugyanis teher ez az iskola. Az első csoport 1995-ben végzett. Eddig 265 diplomát adtak ki a végzősöknek. Marosvásárhelyen 680-an tanulnak román nyelven posztliceális egészségügyi iskolákban, a magyar iskolába 75 diákot tudnak felvenni. Szükséges a képzés, mert Marosvásárhelyen vannak klinikák, ahol sem az orvos, sem az asszisztens, sem az ápoló nem ismeri a magyar nyelvet. /Máthé Éva: "Megmenekült" a marosvásárhelyi diakonissza képző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2003. április 23.

Nagy Attila marosvásárhelyi költő az idei Látó-nívódíj egyik kitüntetettje, négy kötet szerzője, emellett orvos. Elmondta, hogy orvosként közvetlenül szembesül az ember a halál problémájával, a traumával, és emellett megannyi szociális problémával. A szenvedés és érzékenység olyasfajta komplexitásával találkozik az ember, amit mindig érdemes leírni, vallja. /Antal Erika: A versolvasás tulajdonképpen szintézis. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

2003. június 24.

Idén 26 végzős általános orvosi asszisztenst bocsátott útra a marosvásárhelyi Diakóniai Asszisztensképző. A ballagási ünnepségen részt vett Marosvásárhely két alpolgármestere, Fodor Imre és Csegzi Sándor is. Dr. Nagy Attila igazgató arról számolt be, hogy az elmúlt évtized alatt az intézmény 269 fiatalt képzett ki magas szakmai színvonalon. - Miután a kántortanító-képző főiskola 21 hallgatója sikeresen letette a kántori vizsgát, jún. 21-én ballagtak a végzősök. Az idei, tizenegyedik évfolyammal a tanintézményben végzett kántortanítók száma 320-ra gyarapodott. Barabás László igazgató elmondta, hogy ennek az iskolának az a rendeltetése, hogy olyan tanítókat, énekvezéreket neveljenek, akik reményt tudnak kelteni a közösségben. A felekezeti iskola egyedisége, hogy együtt tanulnak itt katolikusok, unitáriusok és reformátusok, az erdélyi hagyományok szellemében. Újdonsága ennek az iskolának, hogy bevezették a hitoktatói szakot, s a falun évek óta tanító szakképzetlen pedagógusok számára a levelezői szakot. /Elballagtak a diakonisszák és a kántortanító-képzősök. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

2003. október 23.

Csupán "november elejére" várható a központi fűtés elindítása Gyergyószentmiklós 3700, a hálózatra kapcsolt lakrészében - nyilatkozta Pál Árpád polgármester és Nagy Attila, a közüzemek igazgatója. A fűtésrendszer műszakilag megfelelő állapotú, viszont a városi tanács tulajdonában levő részvénytársaság közel 32 milliárdos adósságot halmozott fel, emiatt nem tudta beszerezni a fűtéshez szükséges üzemanyagot. Jelenleg a nulla fok alá süllyedő hőmérséklet ellenére mindössze a melegvíz-szolgáltatás üzemel. A fogyasztók kintlevősége közel 16 milliárd lej. A lakók mintegy 20 százalékának 10,5 milliárdnyi adóssága van. Páll Árpád azzal biztatja a lakosságot, hogy ez lesz az utolsó nehéz fűtésidény, amit még ki kell bírniuk , jövőre a svájci támogatással elindítandó korszerűsítés e gondokat megoldja. /Gergely Edit: Késik a fűtés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2003. december 12.

Marosvásárhelyen dec. 10-én, a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat irodalmi estjén költő társalgott költővel: Nagy Attila Kovács András Ferencet, KAF-ot, faggatta kedvenceiről, Adventi beszélgetés cím alatt. A műfordításra is kitért az anekdotákkal tűzdelt beszélgetés a románból magyar nyelvre KAF által fordított versektől egészen a költő verseinek cseh fordításáig. /Nagy Botond: Adventi Messiás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2004. május 6.

Megszületett a terv, hogy egy kéthektáros kertben emléket állítsanak száz háromszéki hírességnek. Dr. Nagy Attila sepsiszentgyörgyi kezdeményező a napokban javaslatgyűjtő találkozót tartott főiskolai hallgatók és néhány érdeklődő részvételével.   Az elképzelés szerint minden egyes személyiséget különböző fajtájú, 4–5 m magas, áttelepített fával jelenítenének meg, a fa előtti táblán vagy pannón lenne a róla szóló ismertető. A kéthektáros terület széle követné Kovászna megye körvonalait, helyet kapna benne egy kétszintes épület kiállítótermekkel és szolgálati lakással.  A tervezett épületben rendezzenek be dokumentációs központot Háromszékről. /Fekete Réka: Emlékkert Háromszék nagyjainak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./

2004. június 12.

Marosvásárhely egyik legjobban felszerelt főiskolája, a Református Egészségügyi Főiskola az idei ballagókkal együtt 316 fiatalnak biztosított szakmát, a megélhetés lehetőségét. Megalakulásától, 1992-től sokszor reménytelen küzdelmet folytatott az intézmény vezetésével megbízott dr. Nagy Attila nyugalmazott tüdőgyógyász főorvos, és később a szervezésben oroszlánrészt vállaló Mezei Ilona, aki mindenese volt az iskolának. 1992-ben, amikor az anyanyelvű posztliceális egészségügyi asszisztens-képzést elindították Marosvásárhelyen, a Kistemplomban kezdték meg az oktatást, majd a sportiskola fogadta be az intézményt. Csiha Kálmán református püspök világjáró körútjain gyűjtötte össze a támogatást, amiből az iskolaépület elkészülhetett. A Bod Péter Tanulmányi és Diakóniai Központ adott végleges otthont a főiskolának, s biztosította a bentlakás és az étkeztetés lehetőségét is. A tanítást a MOGYE akkor nyugdíjba kényszerített professzorai vállalták, majd az évek során fiatalabb egyetemi káderekkel egészült ki a tanári kar. Megjelent egy kormányrendelet, amely szerint csak az egyetemek keretében képezhetnek egészségügyi asszisztenseket. Mezei Ilona a távozó orvos-igazgatóval és a tanári kar egy részével menni készül. Nem sikerült elérniük, hogy a marosvásárhelyi egyetem a jelenlegi formájában felvállalja az iskolát. Ősztől bábaképző főiskola indul a MOGYE keretében, de ez nem pótolja azt, hogy megszűnik az anyanyelvű általános asszisztens-képzés folytonossága. /Bodolai Gyöngyi: Belenyugodhatunk? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2004. június 21.

Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban működő Református Asszisztensképző Főiskola vezetősége és tanárainak a zöme búcsúzni készül az intézettől, melynek a profilja megváltozik. Dr. Nagy Attila tüdőgyógyász-főorvos, az intézmény igazgatója szerint betelt a pohár, vele együtt távozik Mezei Ilona főasszisztensnő is, aki amolyan mindenese volt az intézetnek: oktatott, nevelt, titkárnőként intézte az adminisztrációt. Az igazgató és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége, személyesen Papp Géza püspök közötti ellentét főként abból származik, hogy a Bod Péter Diakóniai Központot a korábbi püspök, dr. Csiha Kálmán építtette – adományokból, éppen az Asszisztensképző Főiskola számára. Nagy doktor szervezte meg az oktatást, 1992 novemberében kezdődött el a magyar nyelvű általános asszisztensképzés. Nagy Attila máig önkéntesen, ingyenesen vezette az intézményt. Nemrég egy mindössze érettségivel rendelkező fiatalembert neveztek ki „föléje" intézményvezetőnek, akivel nem tud szót érteni. Nagy Attila az évzárón elmondta: az utóbbi időben rágalmazó leveleket küldöztek ellenfeleik a püspökségre, és „a püspök úr véleményét rólunk a rágalmak alapján alkotta meg." Ezek után az eddigi vezetőség menni készül. A főiskolán a most záruló tanévben 69-en tanultak, közülük 24-en ballagtak. A 13 tanév alatt 324-en nyertek itt szakképzést. Egy idei kormányhatározat szerint az egészségügyi általános asszisztensképzés a posztliceális szakiskolákban megszűnik, ez csak orvosi egyetemen folyhat tovább, a marosvásárhelyi Főiskola is átalakul, ezután szociális, közegészségügyi, gyógyszerészeti, fizikoterápiás vagy öregek ápolásához értő asszisztenseket képezhetnek. Ezzel a lépéssel felszámolják a magyar nyelvű általános asszisztensképzést, miközben például a marosvásárhelyi kórházakban egyre kevesebb a magyarul értő orvos. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen ősztől valószínűleg magyar nyelvű bábaképzés indul. /Máthé Éva: Ballagási ünnepség – szemrehányásokkal. Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

2004. június 24.

A Romániai Magyar Szó jún. 21-én „Ballagási ünnepség – szemrehányással, Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés" címmel beszámolót közölt a marosvásárhelyi Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola ballagásáról. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a hiányos információkat, szándékosan csúsztatott állításokat pontosította. Dr. Nagy Attila munkaviszonya az Erdélyi Református Egyházkerülettel jún. 20-án megszűnt, ugyanis az EREK Igazgatótanácsa közös irányítás alá vonta a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban folyó diakóniai, oktatói, nevelői és egyéb tevékenységeket. Nagy Attila áldozatos szakmai munkáját megköszönték. Jún. 20-tól az intézet élén egy vezérigazgató működik – dr. Ábrám Zoltán –, aki egyben a Diakóniai Központban működő Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola tanulmányi igazgatói tisztségét is betölti. Az államilag elismert Református Posztlíceális Asszisztensképző Iskola hivatalos igazgatója a Református Kollégium mindenkori igazgatója – jelenleg Székely Emese. Dr. Nagy Attila nyugalmazott főorvost, az egyházkerület 1992-ben nevezte ki az asszisztensképző szakmai irányítójának. 2001. aug. 1-jén pedig szakigazgatónak, közvetlen főnöke a Bod Péter Diakóniai Intézet igazgatója. Dr. Nagy Attila előbb László Zoltán igazgatóval, majd ennek utódjával, Nagy Gáborral sem tudott összhangban együtt dolgozni, autoritásukat kétségbe. /Pontosítások egy ballagási „beszámolóhoz". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2005. január 19.

Irodalmi kör indul Marosvásárhelyen Súrlott Grádics néven, amely január 20-án tartja első összejövetelét. Bölöni Domokos író-publicista, a kör vezetője úgy tájékoztatott, az első alkalommal Székely-Benczédi Endre olvas fel verseiből, majd a Nagy Pál irodalomkritikus, Nagy Attila költő és Nagy Miklós Kund szerkesztő értékelik a verseket. Azért választották a Súrlott Grádics nevet, mert a múlt század elején Marosvásárhelyen működött egy ilyen nevű vendéglő, amelyben a magyar irodalmi élet kiválóságai gyakran megfordultak. /Bakó Zoltán: Súrlott Grádics: irodalmi kör indul Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

2005. január 24.

Háromnapos rendezvénysorozatot tartott az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi városi könyvtár, a Művelődési Ház, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ január 21–23. között. Új kiadványokat, filmeket mutattak be, illetve a közönség előtt is feltárult Gagy vidéke, melyet nyolc fotográfus dokumentált. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című kiadványt. Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület vezetője kifejtette, hogy 1992-től a Homoródszentmárton Művészetéért Alapítvány rendszeresen összegyűjt néhány olyan alkotót, akiket érdekel a Homoród mente világa. A katalógus, melyhez CD is tartozik, tulajdonképpen egyféle leltár. Leltár arról a rengeteg alkotásról, ami Homoródszentmártonban született. A művésztelep eszmei atyja Nagy Attila volt, az ő eltökéltségének köszönhető, hogy ebben a faluban évente egyhetes alkotómunka folyik. Homoródszentmárton háttere volt egyféle művészéletnek, Gelu Pateanu, mindenki Gyalu bácsija, Cseke Péter vagy Maszelka Jánost is megfordultak ezen a helyen. A művésztábor ötlete Cseke Pétertől származik. Maszelka János képzőművész a tábor lelke volt. A rendezvények keretében bemutatták Lakatos Róbert Csendország című dokumentumfilmjét, amely egy süketnéma gyerekről szól, aki fotózni tanul. Másnap Néptáncműhely Udvarhelyszéken címmel szakmai tanácskozást tartottak P. Buzogány Árpád moderálásával – tánctanításról, utánpótlásról, ezt követte dr. Hermann Gusztáv Mihály történész könyvének bemutatása. A Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében című munkát Lukács István székelyudvarhelyi történelemtanár ismertette. A könyv két nyelven került kiadásra: magyar nyelvről Hermann Gusztáv Mihály fordította románra. A kötet szerzői Bánkiné Molnár Erzsébet kiskunfélegyházi múzeumigazgató, a történelemtudományok kandidátusa, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi könyvtárigazgató, a történelemtudományok doktora, Lukács Antal, a Bukaresti TE docense és Szabó M. Attila történész, székelyudvarhelyi nyugalmazott történelemtanár. A könyv a Hargita Megyei Művelődési és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közös kiadása. /Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab: Három nap a magyar kultúra nevében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./

2005. április 11.

Marosvásárhelyen április 9-én a Látó Irodalmi Színpad József Attila emléke előtt tisztelgett. Balázs Imre József, Demény Péter, Haller Béla, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Nagy Attila, Selyem Zsuzsa, Ungvári Zrínyi Imre, Vida Gábor és Visky András József Attila egy-egy költeményét elemezte. /József Attila-centenárium. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

2005. április 11.

Április 10-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az ülésen 44 új, határon túli magyar művész vehette át a tagságot bizonyító oklevelet. Ezen a napon kapta meg az idei akadémiai aranyérmet Gergely István csíksomlyói plébános. Az MMA új, erdélyi tagjai: dr. Almási István népzenekutató; Bocskai Vince szobrász; Bogdán László író; Farkas Árpád író, költő; Ferenczes István költő; Haáz Sándor zenenetanár; Hunyadi László szobrász; Jakobovits Márta keramikus; Jecza Péter szobrász; Kallós Zoltán néprajztudós; Király László író; Kusztos Endre festő, grafikus; Kuti Dénes festőművész; Lászlóffy Csaba költő, író, műfordító; Marosi Barna író, újságíró; Murádin Jenő művészettörténész; dr. Nagy Attila mérnök, Shakespeare-kutató; Páll Lajos költő, festőművész; Sigmond István író; Sipos László festőművész; Szenik Ilona népzenekutató; Szőcs István író, műfordító; Újvárossy László grafikus és Zakariás Attila építész. /Ünnepi ülés a Magyar Művészeti Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2005. április 16.

Sepsiszentgyörgyön van a közel ezerháromszáz kötetes Shakespeare-könyvtár, ahol hat nyelven található meg a teljes életmű. A könyvtár létesítőjét, a Shakespeare Alapítvány létrehozóját és irányítóját, dr. Nagy Attilát a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai sorába fogadta. Őt Mészöly Dezső Kossuth-díjas költő, műfordító, a Magyar Shakespeare Társaság alelnöke javasolta a tagságra. Mészöly Dezső volt dr. Nagy Attila könyveinek első lektora, és ő írta az előszót három munkájához; az 1988-ban elkészített Kalandozások Shakespeare idő-univerzumában kézirathoz, a 2001-ben megjelent Ezerszer az évezred emberéről, majd a 2002-ben kiadott Shakespeare varázsköpenye alatt című könyveihez. Utóbbi két munkáját angol nyelven is kinyomtatták. Tizenhét ország több neves Shakespeare-kutatója kereste fel Sepsiszentgyörgyöt a Nagy Attila által szervezett nemzetközi találkozók alkalmával. A Nagy Shakespeare Kert, Shakespeare Nagy Magyar Kertje, illetve A Világirodalom Nagy Kertje nevet viselő tervei nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki. Jelenleg a Debrecenben elkészített 2010, Európa fővárosa pályázati dokumentációnak része az egyik terve, a másikat pedig, a Nagy Shakespeare Kertet a Budapest melletti Veresegyházon tervezik megvalósítani. Dr. Nagy Attila reménykedik abban, hogy Sepsiszentgyörgyön megvalósul idővel a Háromszéki Híres Személyiségek Kertje, melyet ő javasolt. /Fekete Réka: Shakespeare bűvöletében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

2005. április 25.

Sepsiszentgyörgyön hagyománnyá vált a Szent György-napok alkalmával tartott ünnepi tanácsülés, melyen díszpolgári címet, a város elismerését és a Pro Urbe-díjat adományoznak. A város elismerését kapták Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla, a színes fotókat tartalmazó Sepsiszentgyörgy-kötet szerzői, valamint a Magyar Művészeti Akadémia tagságát a közelmúltban elnyert sepsiszentgyörgyi személyiségek, Bogdán László, Nagy Attila, Farkas Árpád és Zakariás Attila. Díszpolgári címet kapott Wim Jan van’t Wout holland állampolgár Szotyor a falunak 1993 óta megszakítás nélkül nyújtott önzetlen támogatásáért. Idén négy Pro Urbe-díjat adományozott a város önkormányzata. A díjazottak: László Károly színművész, Dali Sándor, Fekete Gábor sportpedagógus és Alexandru Zaharia nyugalmazott ezredes. /(s): Sepsiszentgyörgy kitüntetettjei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2005. július 14.

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság évadzáró rendezvénye, az immár hagyományos Lyukasóra jó hangulatú volt. A meghívottak – Farkas Ernő tanár, Csíky Boldizsár zeneszerző, Kovács András Ferenc költő, Haller Béla tanár, Láng Zsolt író és Nagy Attila orvos-költő – megtréfálták a közönséget. /Nagy Botond: Évadzáró Lyukasóra. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998