udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy E. József

2002. január 28.

A Romániai Magyar Szó közölte az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportjának tiltakozását Verestóy Attila szenátor nyilatkozata miatt, de úgy, hogy azonnal mellette hozta dr. Nagy E. József műegyetemi docens hozzászólását, aki bátran kiállt Verestóy Attila szenátor mellett, szembeszállva az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportjának nyilatkozatával, nyílt levelével, akik a szenátor leváltását kérik az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület éléről, mivel a szenátor nem fogja igényelni a magyar igazolványt. A levélíró azt sem fogadja el, hogy a magyar igazolvány az egész nemzettel való azonosulásé. /Dr. Nagy E. József műegyetemi docens: Igazolatlan magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2003. január 25.

Miközben a Wass Albert-szobrok ügyében tiltakoztak, Bukarestben, a Hurmuzachi téri templom előtt továbbra is áll Antonescu korábban csak zsákkal lazán lefedett, most viszont becsomagolt szobra. December elsejére piros-sárga-kék trikolór pántlikát kapott, és aranyszínű papíron egy meg nem jelölt eredetű idézetet, valószínűleg a marsall egyik mondását. A szobor mögötti templomfalra felírták "ANTONESCU EROU NATIONAL" - azóta nem történt semmi. /(Nagy E. József): A miénk és az övék... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2003. január 30.

Nagy E. József /Bukarest/ nyílt levelet írt Medgyessy Péternek, jelezve, hogy ő nem tartozik a miniszterelnök feltétlen hívei közé. Nem azért, mert ügynök volt, hanem mert ezt nem hozta ezt a közvélemény tudomására. Mindezek ellenére a levélíró Medgyessyre szavazott volna a magyarországi választásokon és nagyra értékeli részvételét Nastase miniszterelnök december elsejei fogadásán. Szerinte ez "jóval kedvezőbben befolyásolja a román-magyar viszonyt, és ezen keresztül a romániai magyarság helyzetét, mint akármilyen státustörvény!" A levélíró elhibázottnak tartja a státustörvényt, mert pökhendi, másokat semmibevevő politika eredménye.Itt az ideje, állapította meg Trianonról, "hogy túltegyük magunkat rajta!" /Nagy E. József, Bukarest: Nyílt levél Medgyessy Péternek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

2004. április 9.

2003 októberében Tőkés László és hívei zokon vették, hogy egy platformra sorolták őket a Nagy-Románia Párttal /PRM/. Nagy E. József szerint hiába tiltakoznak, igenis egy platformon vannak. A cikkíró támadta püspököt és megismételte a tavaly márciusi cikkében ír megállapítását: „azt az embert, aki szemrebbenés nélkül tűri, hogy csatlósai a romániai magyar közösség mindenkori, örökös tiszteletbeli elnökének nevezzék, nem követni, hanem kezeltetni kell!" /Nagy E. József: Madarat tolláról, avagy miért van Tőkés László a PRM-vel egy platformon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2005. január 22.

A múlt év végén az addig eltakart Antonescu szobrot Bukarestben, a Hurmuzachi téri templom udvarán kitakarták, egyidejűleg a „marsall és templomalapító” feliratú táblát is visszahelyezték a talapzatra. A szobor tehát áll, nem zavarja Mona Musca minisztert sem, aki olyan energikusan intézkedett a Trianon-film vetítése ellen, a háborús bűnösök kultuszának ápolását tiltó sürgősségi kormányrendeletre hivatkozva. /Nagy E. József: Trianon nem, Antonescu igen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2005. január 31.

Nagy E. József azt várta, hogy az Antonescu-szoborról szóló jegyzetének /Romániai Magyar Szó, jan. 22./ megjelenése után a hatóságok intézkedni fognak és eltávolítják, de legalábbis elfedik a szobrot. Azonban nem történt semmi! A Muncii-tér Bukarestnek egyik legforgalmasabb csomópontja, ott áll a háborús bűnös szobra. Január 26-án jelent meg a “22” hetilapban Andrei Oisteanu cikke, “Bukaresttől Auschwitzig és vissza”, amelyben a vasgárdista szélsőjobb zavartalan romániai tevékenységét taglalta. Lapjukat terjesztik és bármelyik postahivatalban elő lehet rá fizetni. Az Antonescu-szobor újból láthatóvá tétele ellen Aurel Vainer, a zsidó kisebbség parlamenti képviselője tiltakozó jegyzéket nyújtott be a főügyészséghez. Az ügyészség zaklatni kezdte a Trianon-film bemutatásának szervezőit a háborús bűnösök kultuszáról szóló rendeletre hivatkozva, de Antonescu szobrát illetően nem intézkedtek. /Nagy E. József: A helyzet még annál is rosszabb! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2006. március 21.

1991 elején Bíró István, az RMDSZ oktatási alelnöke, Lőrinczi Gyula matematikus, egyetemi tanár és Nagy E. József egyetemi adjunktus kezdeményezésére bizottság alakult, hogy a másfél évszázados bukaresti magyar közművelődési hagyományok folytatásaként intézményt teremtsenek. Március 6-án megválasztották a vezetőséget. Az elnöki tisztséget azóta mindmáig Lőrinczi Gyula tölti be. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság az 1857-ben alakult Hunnia Olvasóegylet jogutódjának vallja magát, a társaság jelenleg mintegy ötszáz tagot számlál. Céljuk a bukaresti magyarság művelődési és tudományos életének fellendítése és az Ady Endre Iskola támogatása. Alakulásuk után vissza kellett szerezniük a kommunista rendszerben államosított Petőfi Házat, noha azt a XIX. század derekán a bukaresti magyarok közadakozásból építették. Az RMDSZ vezetősége parlamenti úton szorgalmazta az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megszavazását, ennek alapján 1999-ben a Petőfi Ház újból visszakerült, 2004-ben pedig sikerült a könyvtárat is visszaszerezniük, számolt be az elnök a társaság munkájáról. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője cím alatt eddig két kötet jelent meg, a harmadik, amely 2005-ig foglalja össze az intézmény történetét, a napokban kerül nyomdába. Munkájuk elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia Berényi Dénes akadémikus javaslatára BPMT-t fölvette a határon túli magyar tudományos műhelyek jegyzékébe. A bukaresti és ezen felül az ókirályságbeli magyarság közművelődését és egyházainak történetét Bíró István, Takács Pál, Lőrinczi Gyula, Zágoni Albu Zoltán, Bányai László, Árvay Árpád, Árvay Zsolt, Adorjáni Dezső és Szász Ferenc tanulmányai örökítették meg. 2001-ben a BPMT pályázattal elnyerte az Arany János Alapítvány támogatását „A bukaresti magyar diaszpóra szellemi élete” című programjához. Molnár Szabolcs a Bukaresti Tudományegyetem magyar tanszéke, illetve az ennek folytatásaként beindult hungarológiai oktatás adatait dolgozta fel. Demény Lajos akadémikus levéltári felfedezések alapján új adalékokkal gazdagította a bukaresti református egyház és iskola 1848 előtti történetét. Lőrinczi Gyula az 1857-ben alakult Bukaresti Magyar Olvasóegylettel kezdődően a közművelődési szerveződéseket mutatja be korabeli jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok alapján, Bántó István, Tapodi Zsuzsanna, Bányai Éva és Szonda Szabolcs sajtótörténeti tanulmányokkal kapcsolódott a kutatói programba. Az érdeklődők tudják, hogy a Petőfi Házban melyik nap milyen rendezvény várja őket. A hétfői nap például a Petőfi Színköré: irodalmi megemlékezések, színielőadások teszik emlékezetessé az esteket; Kováts László, a kör vezetője tavaly az EMKE Szentgyörgyi István díját érdemelte ki. Baloghy Bibiánna divattervező minden ellenszolgáltatás nélkül készíti a színjátszók és a régizene-együttes jelmezeit. Szerda a tudománynépszerűsítő, nyelvművelő előadások napja, de működik itt komolyzenei klub is Árvay Zsolt vezetésével, ahol rendszeresen fellép az Öllerer Ágnes vezette Lyceum Consort régizene-együttes is. Egy nap az időseknek van fenntartva: klubjuk keretében találkoznak, szükség esetén ingyenes orvosi konzultációban részesülnek. A BPMT Kozma Kiss Tibor ügyvédnek köszönhetően ingyenes jogi tanácsadással is az érdeklődők rendelkezésére áll.. /Barabás István: Tizenöt év a bukaresti magyarságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Emlékeztető: az első évkönyv: A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője 1991-1993 /Kriterion, Bukarest, 1995/


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998