udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Elek

2001. augusztus 31.

Méhes György termékeny író, sok ifjúsági és gyermekkönyve, regénye és színműve jelent meg. Most megjelent egy könyvcsomag, amely az életmű jelentős részét és egyben a Méhes Györgyről, írásművészetéről szóló monográfiát is tartalmazza. A kolozsvári Erdélyi Híradó igényes, kemény kötésben kiadott "csomagja" hat kötetet tartalmaz, mindenekelőtt Orbán János Dénes monográfiáját (Bizalmas jelentés egy életműről), amelyben Kuszálik Péter mintegy hatvanoldalas bibliográfiája is helyet kapott (Méhes György/Nagy Elek/életművének bibliográfiája), majd Méhes György Bizalmas jelentés egy fiatalemberről, Győzelmes Gábriel, Erdélyi gráciák, Kolozsvári milliomosok és a Barbár komédia kötetei következnek, regények és színművek. Méhes György, igazi nevén Nagy Elek 1916. május 14-én született Székelyudvarhelyen. A díszkiadásnak joggal nevezhető sorozat az író 85. születésnapjára méltó tisztelgés és törlesztés volt. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

2001. november 13.

Fergeteges sikere volt nov. 10-én Bethlenben a vers- és prózamondó találkozónak, amelyre végül is a vártnál többen neveztek be Beszterce-Naszód megye majd minden sarkából. A 147 kisdiákot, 45 pedagógust és mintegy 80 szülőt a helyi református templomban Szakács János lelkész, majd Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke és Nagy Elek Katalin, az RMDSZ művelődési alelnöke köszöntötte. A találkozón nem a besztercei és bethleni diákok aratták a legnagyobb sikert, hanem a kisebb települések elemistái: a magyardécseiek, felőriek, cegőtelkiek, szentmátéiak és tacsiak. /Sz. Cs.: 147 kisiskolások vers- és prózamondó találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2004. január 24.

Gál Kelemen (1869–1945) neve ismerős a kolozsváriaknak, összeforrott az Unitárius Kollégiummal, annak 1892-től 1932-ig némettanára, s a századfordulótól 25 éven át igazgatója is. Az 1920-as években a kisebbségi helyzetbe került magyarság tanügyi küzdelmeinek egyik vezetője, krónikása volt. Két kötetben írta meg iskolája történetét (1935), Ferencz József unitárius püspök (1936), valamint Jakab Elek (1938) életrajzát. Méltán vette fel nevét az RMPSZ Kolozs megyei oktatási központja. Gál Kelemennek egy életrajzi könyve kéziratban maradt. A 2001-ben megindított Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai sorozat 3. köteteként most Kovács Sándor és Molnár B. Lehel gondozásában sajtó alá került e kézirat, Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza (Kolozsvár, 2003) címmel. Káli Nagy Elek a magyar közélet mára teljesen elfeledett szereplője. /Gaal György: Gál Kelemen könyve Káli Nagy Elekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2005. december 10.

A sepsiszentgyörgyi Európai Idő legutóbbi számában Csiby Károly írt a kolozsvári Bugakov kávéházban rendezett Méhes-estről „A Kossuth-díjas agg írócska megistenülése” címmel. A nyolcvankilenc éves Méhes Györgyről van szó. Csiby szerint az író a Kossuth-díjat az Orbán-kormány üzleti partnere révén kapta, aki nem más, mint a szerző fia, ifj. Nagy Elek. „Tegező viszonyban levelezve díjat kért Orbán Viktor miniszterelnöktől apja számára…” Az a kérdés, írta Szőcs István, ironikusan, jelezve az állítás valótlan voltát, hogy a miniszterelnök vagy Nagy Elek vezérigazgató adta oda a levelet olvasásra Csiby Károlynak. „Nem tudni, hogy a szocreál-színdarabocskák, bárgyú kisregények” szerzője miért cserélte fel eredeti nevét Méhes György írói névre? – írta Csiby Károly. De bizony tudni, írta Szőcs István. Nagy Elek 24 éves újságíró megírt valamit az akkor eltávozott román királyi kormányzatról. A negyvenes évek végén egy haragosa jelentette a pártnak ezt a cikkecskét, emiatt Nagy Eleket eltiltották a közléstől. Ekkor vette fel álnévül felmenője, a hajdani kiváló matematikus nevét. Később azután engedélyezték, hogy írjon, de csak álnéven. Szőcs István hozzátette, Méhes közönségsikert aratott művein kívül írt komoly munkákat is. Például egy izgalmas „parabola-drámát” Jerikó pusztulásáról. A rendszerváltáskor ajánlatos taktikákról szól a darab. Továbbá szól ez a dráma az irigységről is. Létezett Jerikóban ugyanis egy hadvezér, aki képes lett volna megmenteni a várost. Őt azonban szabotálták: „Az? Az az alak? Egy ilyen NEKEM NE AKARAJA MEGMENTENI AZ ÉN hazámat! Az ilyenek, az ilyen Libényi Jánosok, Moyzes Mártonok menjenek a pokolba, helyettem ők ne mentsenek…” /Szőcs István: Méhes kimittud. = Helikon (Kolozsvár), 2005. dec. 10. – 23. sz./

2006. április 5.

Az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap a leggazdagabb romániai magyar politikus, Verestóy Attila tulajdona, akinek részvényei vannak a Krónikában is. Továbbá médiaérdekeltségei Kovászna és Hargita megyében, s ahol nem ő vásárolja fel a lapokat, rádióadókat, megteszi azt sógora, Ferenczy Ká­roly udvarhelyi vállalkozó – írta az Evenimentul Zilei bukaresti lap. Kelemen Hunor szenátornak, a SZET elnökének, Verestóy egyik leghűségesebb politikai harcostársának tulaj­dona a népszerű internetes hírportál, a Transindex – folytatta a lap. A magyar olvasók kénytelenek a RMDSZ sajtómágnásaihoz lojális újságokat olvasni. Ez csak részben igaz, tette hozzá a Háromszék. Léteznek még RMDSZ-tisztségviselőtől független lapok Erdélyben. Többek között a Háromszék vagy az Erdélyi Napló, a Krónika is, ahol lehet ugyan 11,2 százalék részvénye Verestóynak és embereinek, de meghatározni az újság profilját nem tudták. A Krónikánál tulajdonosváltás volt. A lap többségi részvénycsomagját Nagy Elek kolozsvári származású, Magyarországon élő üzletember vásárolta meg, akinek polgári elkötelezettsége közismert. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

2006. május 30.

Egyre több külföldi befektető jelenik meg nemcsak a központi, bukaresti napilapok, hanem a vidéki, főleg erdélyi kiadványok piacán is. A Vorarlsbergben székelő Eugen Rus tulajdonában levő Inform Media-csoport jogelődjei révén már majdnem másfél évtizede van jelen Romániában, öt évvel ezelőtt vásárolta első romániai napilapjait: a nagyváradi Bihari Naplót és Jurnal Bihoreant. A három nagy példányszámú kelet-magyarországi napilapot (Hajdú-Bihari Napló, Kelet-Magyarország, Észak-Magyarország) kiadó sajtóvállalat fokozatosan terjeszkedve mostanra elérte, hogy hat napilapot birtokoljon, amelyek együttesen auditált terjesztett példányszáma meghaladja a 84 ezret. A két nagyváradi napilapon kívül az Inform Media egy magyar nyelvű (Szatmári Friss Újság) és három román napilapot jelentet meg. A Krónika napilapnál is megváltozott a tulajdonosi szerkezet, a Krónika Kiadóvállalat többségi részvényeit birtokló magyarországi Hungarom Médiában lépett színre új tulajdonos. A Krónika az Épszer-Vegyépszer-birodalmat irányító kolozsvári származású magyarországi üzletember, Nagy Elek – Méhes György író fia – érdekeltségévé vált. A Krónika egyelőre nem adott felvilágosítást, a kiadóvállalat vezetését elvállaló Kovács Ferenc azt közölte: amint a folyamatban levő átalakulások lezárulnak, sajtóértekezleten válaszolnak majd a kérdésekre. /Átalakulóban az erdélyi napilappiac. A kolozsvári Krónika tulajdonosi szerkezetében is változás ment végbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2006. július 13.

A jobboldali orientációjú Hír Tv-ben is érdekelt Inforg – Ingatlanforgalmazó és Gazdasági Tanácsadó – Rt. vásárolta fel a Krónika napilap kiadóját tulajdonló Hungarom Média Kft. 50%-át. A felvásárlás tényét július 12-én sajtótájékoztatón jelentette be Tóth István, az Inforg igazgatótanácsi tagja. A tájékoztató helyszíne az a kolozsvári irodaház volt, melynek első és második emeletén a Krónika napilap szerkesztősége működik két hete, Az 1999-ben kétmillió dollárral alapított erdélyi kiadóban a magyarországi tulajdonos cégnek 82%-a van. A napilap újbóli piacra dobása 600 ezer eurójába kerül a Nagy Elek-féle Vegyépszerhez köthető ingatlanpiaci befektetőnek. Tóth István azt is közölte, a Hungarom Kft. fennmaradó 50%-át a Rockefeller Ltd. nevű vállalat birtokolja, melynek képviselője továbbra is a régi tulajdonos, Nagy Szabolcs, magyarországi üzletember. A napilapot jelenleg 10 ezer példányban nyomják, ennek 60%-a a Székelyföldön kel el, és szintén 60%-os a vidéki olvasók aránya. Az Inforg Rt. az erdélyi származású mérnök, Nagy Elek Vegyépszer-tulajdonos érdekeltségi körébe tartozik. Nagy Elek – Méhes György kolozsvári regény- és drámaíró fia – nyolcmilliárd forintos vagyonával 2002-ben Magyarország hetedik leggazdagabb embere volt. /200 ezer eurós adósság – Hír TV tulajdonos cég vásárolta be magát a Krónikába. = Transindex.ro, júl. 12./

2006. október 4.

Október 2-tól fehér karszalaggal végzik teendőiket a Krónika országos magyar napilap munkatársai. A szakszervezet által kezdeményezett tiltakozás oka, az érdekképviselet elnöke, Lukács János szerint az, hogy a kollektív munkaszerződés előzetes tárgyalásakor a lap vezetősége nem volt hajlandó tárgyalni egyes kérdésekről. /Szerkesztők, a tudósítók száma, javadalmazásuk, a rovatok és mellékletek kérdése stb./ Deák Attila, a kiadó vezérigazgatója szerint félreértésről van szó. Nem zárkóznak el a tárgyalás elől. /E.-R. F.: Japán sztrájk a Krónikánál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ Lukács János szakszervezeti elnök, elmondta, sok munkatárs több munkát is végez. A Krónika Kiadó Rt. részvényeinek 82 százalékát a Magyarországon székelő Hungarom Média cégcsoport birtokolja, a maradék 18 százalék egy romániai magánszemély és három jogi személy között oszlik meg. A Krónika többségi részvényeit birtokló Hungarom Médiánál ez év áprilisában zajlott tulajdonosváltás, amikor is az Ingatlanforgalmazó és Gazdasági Tanácsadó Rt. (Inforg) vált a cég tulajdonosává, és áttételesen a kolozsvári lapkiadó irányítójává. Az Inforg tulajdonosa a kolozsvári származású Nagy Elek üzlettársa, Nánásy Csaba. /Japánsztrájk a Krónikánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

2007. április 11.

Életének 91. évében Budapesten elhunyt Méhes György író, műfordító /Székelyudvarhely, 1916. máj. 14. – Budapest, 2007. ápr. 10/. Az író Nagy Elek néven született, családja 1917-ben Kolozsvárra költözött. A jogi egyetem elvégzése után egy ideig az Új Cimbora című lapnál dolgozott. 1938 és 1944 között a Pásztortűz és a Keleti Újság munkatársa volt, eleinte színikritikái, később politikai publicisztikái, rövidebb humoros, szatirikus írásai is megjelentek. A második világháború alatti évek eseményeit az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című önéletrajzi ihletésű regényében idézte fel. 1944 őszétől 1952-ig több újságnál is dolgozott, pártonkívülisége miatt több támadás is érte, ezek közül a legkomolyabb a neve megváltoztatására irányult; állítólag a kommunista író Nagy Istvánt zavarta a névrokonság. 1952-től szabadúszó lett, minden idejét az írásnak, s családjának szentelte. Az 1950-es években Méhes György elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé, sorra jelentek meg a gyermekeknek szóló munkái, például a Gyöngyharmat Palkó és más mesék, a Kárpátok kincse, a Szikra Ferkó, a Gyémántacél, a Virágvarázsló és a Világhíres Miklós. Az 1960-as évek elejétől az író visszatért a színházhoz, 33 névtelen levél című vígjátékával sikert aratott. Sorra születtek drámái és vígjátékai, amelyek a társadalomban meglévő feszültség kimondására törekedtek. Méhes György első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolyát 1977-ben publikálta. 1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című munkájára már felfigyelt a közönség. 1986-os kisregényeit, köztük a Gina címűt, valamint az 1977-ben megjelent A kolozsvári milliomosok című regényét a kritika figyelemre sem méltatta. Magyarországi felfedezése csak az elmúlt években kezdődött, sorra jelentek meg írásai. Méhes György munkásságát 2002-ben Kossuth-díjjal ismerték el. /Elhunyt Méhes György. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2007. augusztus 25.

A Magyar Tudományos Akadémia Báthory-díjjal tüntet ki több olyan ismert közéleti személyiséget, politikust, akik kiálltak a határon túli magyar felsőoktatás visszaállításáért, támogatásáért. A díjkiosztásra augusztus 28-án Budapesten kerül sor. A díjazottak: Csányi Sándor, Baldauf László, gr. Degenfeld Sándor, Széles Gábor, Göran Lindblad, Nagy Elek, Németh Zsolt, Vizi E. Szilveszter, Schöpflin György, Komlóssy József, Kónya-Hamar Sándor, Kozma József, Almássy Kornél és Balázs Sándor. Az ünnepségen beszédet mond Szabó T. Attila, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete főtitkára, Zsigmond Barna, az egyesület elnöke, Kovács Lehel és Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökei. /Báthory-díj a határon túli magyar felsőoktatás támogatásáért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2007. augusztus 29.

A határon túli magyar felsőoktatást támogató, annak visszaállítását szorgalmazó közéleti személyiségeket, politikusokat tüntetett ki augusztus 28-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára a Báthory-díjat Baldauf Lászlónak, Csányi Sándornak, gróf Degenfeld Sándornak, Göran Lindbladnak, Nagy Eleknek, Vizi E. Szilveszternek, Németh Zsoltnak, Schöpflin Györgynek, Komlóssy Józsefnek, Széles Gábornak, Kónya-Hamar Sándornak, Kozma Józsefnek, Almássy Kornélnak és Balázs Sándornak nyújtotta Tőkés László EMNT-elnök és Hantz Péter, a BKB alelnöke. /Báthory-díjgála. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

2007. augusztus 30.

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Báthory-díjakat adtak át a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. „Vannak vidékek, ahol a tudományok szabadon fejlődnek. De olyan vidékek is vannak, ahol akadályokat gördítenek ezek fejlődésének útjába“ – hangsúlyozta Szabó T. Attila, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének főtitkára nyitóbeszédében. „Ilyen nehézségekkel kell szembesülniük mindazoknak, akik Erdélyben magyar iskolát, egyetemet szeretnének létrehozni, és ilyen akadályok lebontásában segítettek azok a személyiségek, akiket itt köszöntünk” – mondta a főtitkár. Az elismeréseket, amelyeket – a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács adományoz, Tőkés László püspök és Hantz Péter, a BKB alelnöke adta át. A díjazottak: Almássy Kornél parlamenti képviselő, Baldauf László, üzletember; Balázs Sándor egyetemi tanár; Csányi Sándor, Közép-kelet-Európa meghatározó bankcsoportjának elnök-vezérigazgatója; Gróf Degenfeld Sándor üzletember; Komlóssy József kisebbségi szakértő; Kónya-Hamar Sándor EP-képviselő; Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke; Göran Lindblad svéd EP-képviselő; Nagy Elek üzletember; Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke; Schöpflin György politológus; Széles Gábor, a munkaadók szövetségének elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. /Kánya Gyöngyvér: „Akadálybontó” Báthory. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2009. december 22.

„Hányszor mondtam neki, életem örök társának: Te adod nekem a lélegzetet. S minden írásomban benne van gyönyörű lelke, simogató szeretete. Édes Kincsem, Egyetlenem! A Mindenható csodálatos ajándéka voltál” – ezekkel a szavakkal zárul Méhes György utolsó regénye /Egyetlenem. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2009/ A kilencvenedik életéve felé közeledő író imádott feleségének állított emléket Egyetlenem című könyvében, amely életműve egyfajta összegzéseként is értékelhető. Egy hatvanéves házasság idő szépítette, aranyozta boldog pillanatai, és az eljegyzést megelőző izgalmas események sorakoznak az oldalakon. Nagy Elek (későbbi írói nevén Méhes György) két műve, a Kolozsvári milliomosok a századforduló Erdélyéről, illetve erdélyi polgárságáról, a Gina pedig a második világháborút megelőző zűrzavaros erdélyi viszonyokról nyújt képet az olvasónak. /R. -Péter István: Könyvespolc: hatvan évig, mindörökké. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998