udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Erzsébet

1995. október 21.

Nyolc aláíró /köztük Fejtő Ferenc, Méray Tibor, Nagy Erzsébet, a Nagy Imre Társaság elnöke, Kolumbán Gábor, az RMDSZ Szabadelvű Körének tagja és Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője, Csicsery-Rónay István/ a HTMH-hoz és a Millecentenáriumi Emlékbizottsághoz írt nyílt levelében javasolta, hogy 1996-ban rendezzék meg az Összmagyarság Első Tanácskozását. Ennek világnézetre, pártállásra, vallásra, származásra való tekintet nélkül a világ bármely részén élő magyarok összejövetelének kell lennie. Ezt nem szabad semmilyen irányzatnak kisajátítania. Népünket nem az állítólagos "magyar átkon" való siránkozás, nem a méla honfibú emeli ki mai helyzetéből, hanem akik pozitív választ adnak arra: mit ér az ember, ha magyar, olvasható a levélben. /Magyar Hírlap, okt. 21./

2000. november 20.

Nagyváradon a költő nevét viselő nagyváradi középiskola díszterme adott helyet nov. 19-én a millenniumi Ady Endre vers- és prózamondó verseny döntőjének. Az előválogatókon 15 váradi és 16 magyarországi versenyző nyert jogot a döntőben való részvételre. A felnőtt kategóriában Nagy Erzsébet lett az első, Gáll Zsuzsa a második (mindketten debreceniek), az élesdi Létay Andrea a harmadik. A diákoknak nyolc díjat osztottak ki. Az első helyet a debreceni Hajdú László Szabolcs érdemelte ki. /Ady-szavalóverseny a Holnap városában. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./

2001. november 15.

Sebestyén Nagy Erzsébet évtizedeken át a lapok /köztük a Dolgozó Nő, Brassói Lapok/ levelezője volt. A Szülőföldem című folyóirat, majd a Magyar Rádió pályázatot hirdetett: ki-ki kutassa fel és mutassa is be a környezetében fellelhető különböző magyar vonatkozású emlékeket. Erre az Emlékév- pályázatra a makfalvi kollégium történetét írta meg. Írását azonnal műsorra tűzték. /Járay Fekete Katalin: Néha maga az élet diktál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2002. május 8.

Szentlány és Fakert akár Arad kertes külvárosai is lehetnének, olyan közel vannak a megyeszékhelyhez. Szentlány bejáratánál egy német cég modern gyárat épített (gyermek és női ruhaneműt készítenek), a nők 70 százalékának biztosít munkát. Az ötvenes évek végén Szentlány helyett Fakert lett a községközpont, s azóta háttérbe szorul a véleményük, kérésük. Például az, hogy a helynévtáblán tüntessék fel a település magyar nevét is. Szentlányon ugyanis 300 magyar él (Fakerten alig félszáz). Hosszú hónapok óta folyik a huzavona az ügyben. - Szentlánynak összetartó erejű református gyülekezete van. A hitélet megerősödése annak tudható be, hogy a településnek hat éve állandó lelkésze van, a szolgálatát odaadással végző Wáritzné Herdean Gyöngyi tiszteletesnő személyében, aki férjével, Wáritz Arthur községi tanácsossal és kisfiukkal megtelepedett Szentlányon. Nagy Erzsébet tanárnő rámutatott: minden esztendőben szembesülnie kell egyes magyar szülők téveszméken alapuló felfogásával, akik a "könnyebben érvényesülnek majd az életben" magyarázattal román iskolába járatják gyermeküket. A II–IV. összevont osztályban nyolc kisdiák tanul magyarul. Első osztályos gyermek egy sincs. - Három éve egyetlen gyermeket sem kereszteltem. Komoly veszélybe került nálunk a magyar óvodai és iskolai oktatás – jegyezte meg a tiszteletesnő. /Balaj Katalin: Szentlány – magyarul is. "A református egyház a helybeliek mentsvára". = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2002. december 3.

Marosvásárhelyen, a 2-es számú Általános Iskolában, Ady Endre születésének 125. évfordulója alkalmával rendeztek verses-dalos összejövetelt, melyen Kilyén Ilka színművész is fellépett. Közreműködött a vendéglátó tanoda Nagy Erzsébet tanárnő vezette Wass Albert irodalmi köre is. /Járay Fekete Katalin: Ifjak szívében él tovább. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

2004. február 12.

Általában gyalog teszi meg a Bogdánd és Szilágyszér közötti távot az a három pedagógus, akik Bogdándról járnak ki a munkahelyükre. Közülük a legnehezebb helyzetben Nagy Erzsébet matematikatanárnő van, aki Szilágycsehből utazik nap mint nap a településre. Reggelenként általában 5.45–kor ül buszra szülővárosában, majd miután 6.15–kor megérkezik Bogdándra, onnan gyalog indul el a széri iskolába. Gyalog nyolc kilométert kell megtennie a tanárnőnek, és két bogdándi kollégájának. Mínusz tíz fokos hidegben kellett elindulniuk. Újabban az egyik bogdándi tanárnő édesapja általában elviszi őket a faluba, de ez sem megoldás, hiszen a benzint az önkormányzat nem fizeti. A szilágyszéri pedagógusok fizetését két évvel csökkentették. /Simon Levente: Szér: Naponta tizenhat kilométert gyalogolnak az ingázó pedagógusok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 12./

2004. december 30.

Az elmúlt hét végén ünnepség keretében adták át Borzonton a Kárpátok Szociális Alapítvány ajándékait Háromkút, illetve Borzont falugondnokának, Nagy Erzsébetnek és György Szabolcsnak, a két Volkswagen kisbuszt és a kapcsolattartást könnyítő maroktelefonokat. Lahner Zoltán, az alapítvány elnöke vázolta, hogy Magyarországon Európában páratlan szolgáltatást hoztak létre a ’90-es évek elején, amely ma 760 olyan helységben működik áldásosan, ahol a lélekszám 600 alá apadt, ugyanakkor 250, százötven–kétszáz lakost nyilvántartó külterületen, tanyán is hasonló – tanyagondnoki – szolgálat segíti az ott élőket. Az egykori Mocsáry Alapítványtól a magyar kormány megvonta a támogatást, az utódjaként létrehozott Kárpátok Szociális Alapítvány két kistelepülés gondjain próbál enyhíteni. A Kárpátok Szociális Alapítvány két esztendőre biztosítja a falugondnokok javadalmazását, utána ez az önkormányzatok feladata lesz. /Bajna György: Falugondnok Gyergyó két szélén. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

2005. január 8.

Elkészült a Nagy Imre romániai száműzetésének dokumentumait feldolgozó tanulmány, a tudományos dolgozat a Múzeumi kutatások Csongrád megyében című kiadványban jelent meg. Nastase román ex-miniszterelnök 2002 novemberében, magyarországi látogatásakor adott át Medgyessy Péter akkori kormányfőnek egy dossziét, benne 210 oldalnyi dokumentummal Nagy Imre romániai száműzetéséről. Medgyessy az értékes történeti forrásokat a mártír miniszterelnök lányának, Nagy Erzsébetnek adta át. Amikor Nagy Imrét és csoportját házastársaikkal, gyermekeikkel együtt Snagovba internálták, a külvilágtól, illetve egymástól is elzárva tartották őket. A román titkosszolgálat emberei lehallgatták és jegyzetelték még a családi beszélgetéseket is. A politikusokat hagyták visszaemlékezéseket, naplókat írni, de titokban ezeket is lefotózták. A dokumentumokat románra fordították, majd az állambiztonság archívumába kerültek. Ebből az anyagból kapott most egy dossziéra való másolatot a magyar történészszakma. Még 49 hasonló tartalmú iratcsomó van a román állam birtokában (Nastase ígérte, ezekhez is hozzáférhetnek majd a kutatók). (MTI) /Dokumentumok Nagy Imre snagovi száműzetéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2005. május 24.

Május 14-én tartották Marosvásárhelyen a megyei magyartanárok tanácskozását, Soós Katalin magyar szakos tanfelügyelő irányításával. Dr. Fóris Ferenczi Rita, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára Szövegtan és oktatás címmel tartott előadást. A Nagy Könyv-akciót Farkas Ernő nyugalmazott tanfelügyelő a kis- és középiskolások körében részvételi szelvények szétosztásával szorgalmazta. Ezzel egy időben zajlott a magyar nyelv- és irodalom tantárgyverseny megyei szakasza. /Fülöp Ilona és Nagy Erzsébet magyartanárok: Tanácskozás és tantárgyverseny. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

2006. július 3.

Július 2-án Nagyzerinden az ünnepi istentiszteleten felszentelték a helybeli, valamint a megyei nőszövetség zászlaját. Seres Géza Arad megyei református lelkész elmondta: bár a Temes és az Arad megyei református egyházközség már 1999-ben önállósult, mégis csak most sikerült megalakítani a megyei nőszövetséget, mert a Dénes József tiszteletes és felesége, Erzsébet asszony Nagyzerindre érkezéséig nem volt, aki a megyei elnökségi tisztséget vállalja. Szolgálatuk megkezdése óta nemcsak az egyházi, hanem azon belül a nőszövetségi és az ifjúsági élet is alaposan felpezsdült a Fekete-Körös-parti településen. Az ünnepségen Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke, Csécsi Nagy Erzsébet, a megyei, Fazekas József helybeli történelemtanár Vida Mária, a helyi nőszövetség névadója életéről tartott előadást. A zászlók címerét Siska Szabó Hajnalka tervezte. Az ünnepségen résztvevők ezt követően megtöltötték a helybeli Olosz Lajos Művelődési Ház nagytermét. /Kiss Károly: Felpezsdült a református nőszövetségi élet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998