udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Feró

2001. április 21.

Balogh Levente ironikusan kifejtette, hogy egyszer mindenkiben "horgadni kezd" "a mélyszittya öntudattal párosuló honfiúi bú". Most ehhez adott segítséget a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a magyar államalapítás ezeréves évfordulójára megjelentetett kiadvány, a Magyar katonadalok és énekek a XX. Századból címmel. "Vége hát azoknak az ínséges időknek, amikor a turáni átoktól sújtott, népnemzeti érzéstől duzzadó, vájtfülű ifjak csupán az ősi szittya zenei műfaj, a rockzene területén nyomuló három őszülő halántékú sámán: Nagy Feró, Waszlavik Gazember László és Schuster Lóránt Igazságot Magyarországnak! című, gagyi kivitelezésű albumának hatodszor átmásolt, recsegő felvételeiről értesülhettek arról, hogy mit is művel a turul és a honvéd a Hargita bércein." A mostani felvételen az "egész 20. századi magyar történelem elénk tárul itten, ferencjóskástul, vérzivatarostul, fehérlóstul, donkanyarostul." "Aztán legyen úgy, mint régen volt, Horthy Miklós katonája vagyok, érces férfitorkok zengik, hogy Százados úr, sejehaj, Harminckettes baka vagyok én... És következik a csúcspont: Kolozsváron piros-fehér-zöld a lobogó, és honvéd áll a Hargitán." (Magyar katonadalok és énekek a XX. századból. Összeállította: Cseh Tamás, Péterdi Péter. Megjelent a MEGAFILM KFT. gondozásában, 2000) /Balogh Levente: Ferenc Jóska, vérzivatar és Don-kanyar. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

2002. június 20.

A Magyar Rádió Határok nélkül műsorából ismerősen cseng a név: Gecse Géza. Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetéről kevesebben hallottak. Riportjaiban, interjúiban a szerző a történelem távolabbi időszakaira – az 1848–1849-es eseményekre, a több mint fél évszázados párizsi békére, 1956-ra, Trianonra – is visszatekint. A mikrofonvégre kapott személyiségek között ugyanúgy ott van Medgyessy Péter, Kovács László, mint Orbán Viktor, Kövér László, Markó Béla, Csoóri Sándor és – sokak számára meglepő módon – Nagy Feró. Gecse Géza életének első kilenc évét Kárpátalján töltötte. Könyvében be akarta mutatni, hogy az állami politika mit tudott csinálni a magyarság-ügy, a nemzeti összetartozás terén az elmúlt tíz év alatt. "Nem tudott annyit megvalósítani, amennyit szeretett volna. Ha a mai Magyarországnak a határon túli helyzet iránti érzékenységét veszem szemügyre, akkor nagy gondok vannak. Ezt Illyés Gyula a 70-es években nagyon szépen megfogalmazta: Ha valaki felkerül a mentőhajóra – a csonka Magyarországra –, és megpróbál fölkapaszkodni rá, annak a hajóban ülők levágják a kezét, nehogy mindenki elsüllyedjen." /Gujdár Gabriella: Állam és nemzet a rendszerváltás után. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

2004. július 26.

Gyergyóremetén az V. falunapok alkalmával júl. 24-én megnyílt Dezső László fotókiállítása, de volt Beatrice és Nagy Feró koncert is. A dísztanácsülésen Kántor István ny. tanárt díszpolgári címmel, Lázár Lajos plébánost Pro Remete-díjjal tüntették ki. A budapesti Székely Kör hét sokgyermekes anyának adott át pénzjutalmat. A 70 esztendeje alakult fúvószenekar ünneplésére a ditrói, a gyergyóújfalvi és a tekerőpataki fúvósok is a nagyközségbe látogattak. Az ünneplések sorából kiemelkedett a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes műsora, majd tánctanítása. /Bajna György: V. Remetei Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./

2008. július 25.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság idén negyedik alkalommal szervezi meg hagyományos gyergyószentmiklósi táborát augusztus 6–10-e között. A tábor célja az együttlét: összefogni az egészséges nemzeti öntudattal rendelkező Kárpát-medencei ifjúságot. A IV. EMI-tábor mottója Wass Alberttől származik: „Legyen Erdély újra, ami volt!”. A tábor központi témái: a magyar nyelvhasználat Erdélyben, illetve az őshonos európai kisebbségek nyelvhasználata, valamint Wass Albert élete és munkássága. Az EMI-sátor idén először mutatkozik be, ahol minden nap egy-egy régió EMI-s csapata szervez programot. Ugyanakkor Nagy Feró és a Kárpátia zenekar tagjaival is találkozhatnak a rajongók és érdeklődők. /Két hét múlva EMI-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2008. július 30.

Az idei, augusztus 6–10 között Gyergyószentmiklóson megrendezésre kerülő IV. EMI-tábor mottója Wass Alberttől származik: „Legyen Erdély újra, ami volt!”. Az Erdélyi Magyar Ifjak táborának központi témái: a magyar nyelvhasználat Erdélyben, az őshonos európai kisebbségek nyelvhasználata, valamint Wass Albert élete és munkássága. Nagy Feró és a Kárpátia zenekar is fellép. Az Egyesült Magyar Ifjúság naponta bekapcsolódik a sátor rendezvényeinek sorába. /EMI-tábor negyedik alkalommal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2008. augusztus 19.

Huszonöt éve, 1983-ban mutatták be Budapesten, a Városligetben az István, a király című, mára klasszikussá lett rockoperát. A szerzőket – Boldizsár Miklós drámaírót, a zeneszerző Szörényi Leventét és a szövegíró Bródy Jánost – már a hetvenes évektől foglalkoztatta a magyar államalapítás kora. A történetet Nemeskürty Istvánnal, a Mafilm Budapest Stúdió akkori vezetőjével történt magállapodás értelmében filmen akarták feldolgozni. A városligeti bemutatót csak nyilvános forgatásnak szánták, de a hatalmas érdeklődés miatt ez lett az elsődleges produkció. Mivel augusztus 20. akkoriban hivatalosan az új kenyér ünnepe és az alkotmány napja volt, a darab rendezőjének, Koltay Gábornak kellett közbenjárnia Maróthy Lászlónál, az MSZMP budapesti bizottságának első titkáránál, hogy engedélyezzék az előadásokat. Végül 1983. augusztus 18. és 28. között hét alkalommal, összesen százezer néző előtt mutatták be a népzenei elemeket és az egyházi gregorián zenét a populáris zenével ötvöző művet. Az István, a király a magyarországi színházi gyakorlatban is áttörést jelentett, hiszen a színészek – Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter és Balázsovits Lajos – mellett főszerepet kaptak a rockélet nagyjai is: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák „Bill” Gyula, közülük akkor többen „lázadónak” számítottak. A bemutató helyszíne ekkor kapta a Királydomb nevet, és ma már hivatalosan is így nevezik. A rockoperát egy évvel később a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében a Dóm téren játszották, majd 1986-tól a Nemzeti Színházban, Kerényi Imre rendezésében került színre. Ez a változat 1989-ig 224 előadást ért meg és mintegy 180 ezer nézőt vonzott. A rendszerváltást követően, 1990-ben a Népstadionban mutatták be (a létesítményben ez volt az első magyar koncert), a két estére összesen 120 ezren váltottak jegyet. A darabot 1992-ben a sevillai Expón, majd Németországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában is játszották, húsz évvel az ősbemutató után, 2003-ban Erdélyben, Csíksomlyón 350 ezer néző előtt adták elő. A műből 1984-ben készült filmet rövid idő alatt másfél millióan látták, a hanganyag megjelent bakelit lemezen, kazettán és CD-n is, a film jubileumi, kétlemezes kiadása idén látott napvilágot. A bemutató negyedszázados évfordulóján a Magyar Televízió tehetségkutató műsorban válogatta ki a jubileumi előadás szereplőit, az újrafogalmazott produkciót júniusban mutatták be a Papp László Budapest Sportarénában, majd a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthatta a közönség. /25 éves az István, a király. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998