udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Gábor Tamás

2001. június 7.

A román népességet büszkeséggel tölthetné el, hogy él Románia közepén egy népcsoport, amely több száz éves nyelvi elszigeteltségben megőrizte kultúráját - hangzott el a Fidesz parlamenti frakciója jún. 6-i budapesti sajtótájékoztatóján annak kapcsán, hogy az Európa Tanács (ET) május végén ajánlást fogadott el a moldvai csángók ügyében. Surján László frakcióvezető-helyettes érthetetlennek nevezte, hogy az Európa tanácsi jelentés elfogadásával egy időben Csángóföldön furcsa egyesületek jelentek meg, igazolni igyekezvén a csángók román eredetét. A képviselő nagy jelentőségűnek nevezte az ET ajánlását. Jelezte: a dokumentum nem magyar, hanem egy finn liberális képviselő kezdeményezésére született. Nagy Gábor Tamás (Fidesz), aki szintén részt vett az ET ülésén, elmondta: a dokumentum hosszas, éles vitában fogalmazódott meg. Beszámolt arról, hogy az ET bizottságában a román képviselők még azt is vitatták, hogy a csángók magyarul beszélnek. Végül, mint mondta, az ajánlásba is bekerült, hogy a népcsoport magyar nyelven beszél. Révész Máriusz, aki a csíksomlyói búcsú alkalmával találkozott a moldvai magyarság képviselőivel, hangsúlyozta: az ET ajánlásáról, amelyben előírják többek között, hogy a kisebbségnek biztosítani kell az anyanyelvi templomi szertartás lehetőségét, csak nagyon kevés csángó értesült. - A térségben ugyanis nem létezik magyar nyelvű sajtó, a román híradások pedig hallgatnak arról, hogy egy nemzetközi szervezet foglalkozott a moldvai csángók ügyével - jelezte a fideszes honatya. /A csángókérdés az Európa Tanácsban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

2001. augusztus 17.

A Moldvai Csángómagyar Szövetség hírlevele beszámolt arról, hogy júl. 23.-aug. 10. között nyári oktatás folyt Pusztina, Frumósza, és Lujzi-Kalagor településeken. A jelentkezők magyar írás-olvasást és számítógép ismereteket tanulhattak. Az oktatók Magyarországon tanuló csángómagyar diákok voltak. Júl. 25-én Nagy Gábor Tamás, az ET parlamenti képviselője, magyar országgyűlési képviselő Moldvába látogatott. Lészped után Pusztinán tett rövid látogatást, elbeszélgetett helyi emberekkel. Júl. 31-én a Via Spei Ifjúsági Szervezet rendkívüli közgyűlést tartott. A moldvai csángómagyar fiatalok aktuális problémái megtárgyalása mellett új vezetőség választására is sor került: Albert József elnök, Becze István alelnök és Gyurka Valentin irodavezető. Az új vezetőség megválasztására az utóbbi időben kialakult rendkívüli helyzet miatt volt szükség. Aug. 4-5-én először került megrendezésre a "Pusztinai Napok" című rendezvény Pusztinán. A két napos program alatt Nyisztor Ilona és a pusztinaiak mellett felléptek a külésőrekecsini, klézsei és gyimesközéploki néptáncosok. Zenélt a sepsiszentgyörgyi Fabatka és a bákói Siminica együttes. A rendezvény az egyik legfontosabb kulturális esemény kíván lenni a település életében. Aug. 6-12-e között "Falu hete és Tatros Tábor" rendezvényt tartottak Somoskán. A program keretében felléptek a klézsei, pusztinai, lészpedi, rekecsini és kalagori néptánccsoportok. Zenélt többek között a Magyarországról érkezett Zurgó és a Kárpátia együttes. /Csángó hírek nyár derekáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2002. június 13.

A magyarságpolitikában a legszélesebb körű egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának jún. 12-i ülésén, amelyre határon túli magyar politikusok is meghívást kaptak. Az államtitkár kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre — alapszerződések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény — kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus. Elmondta: a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintő kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét. Kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erősíteni, mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülőföldön maradásához, az elvándorlás csökkenéséhez. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős főosztály vezetője jelezte: az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bővítését igen. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzászólásában a határon túli magyarok szülőföldön maradásának fontosságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosan fontosnak nevezte a gazdasági támogatások és kedvezmények bővítését, a magyar bankok megjelenését Erdélyben, Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. /Gazdasági támogatást ígér az új magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A Határon Túli Magyarok Hivatalának jövőbeni működéséről és a tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Szabó Vilmos. A hivatal új elnökének, Bálint-Pataki Józsefnek a meghallgatására egy későbbi időpontban, hivatalos kinevezését követően kerül sor. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját Bárdos Gyula frakcióvezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget pedig Brenzovics László alelnök képviselte. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jelezte, hogy az elkövetkező időszakban a bizottság félévenként fog olyan gyűlést tartani, ahol a határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek. Szabó Vilmos a magyarságpolitika legfontosabb alaptörekvésként jelölte meg a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekvést. Kijelentette, hogy mindent megtesz a HTMH tekintélyének és súlyának növekedése érdekében. Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlathoz képest a magyarságpolitikában lesznek markáns különbségek is. Itt utalt a jelenlegi magyar kormány külpolitikájának Kovács László külügyminiszter által is hangoztatott három fő célkitűzésre, melyeket — az euroatlanti integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok erősítését, bővítését és a határon túli magyarság támogatását, azaz az Európa- politikát, a Kárpát-medencében folytatott politikát és a nemzetpolitikát — egymással szoros összefüggésben kívánnak érvényesíteni. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság sajátos összekötő kapocsként működjön Magyarország és a szomszédos országok között. Kifejtette, hogy a határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között nyerhet méltó megoldást, bár tisztában vannak azzal, hogy Magyarország számára a nemzet problémáit nem fogja automatikusan megoldani az EU-hoz való csatlakozás. A kisebbségi kérdés megoldásának garanciáit a kulturális, gazdasági és egyházi önszerveződésben, közösségépítésben, autonómiaformákban látják. Foglalkozni kívánnak a kisebbségekben élő magyarság pártjainak kormányzati szerepvállalásával is. Szabó Vilmos alapvető tényezőként jelölte meg, hogy a határon túli magyar kisebbségeket érintő minden egyes kérdésről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével döntsön a magyar állam. A támogatásokat meg kívánják őrizni a jelenlegi szinten, és növelni minden olyan területen, ahol erre lehetőséget látnak. Fontos a határon túl élő magyarság gazdálkodói és vállalkozói tevékenységének támogatása. Megemlítette, hogy ennek érdekében például adókedvezményekkel vagy más formában is ösztönözni kívánják a magyar befektetőket közös vállalkozások működtetésére. Szólt továbbá a vállalkozásfejlesztési irodák körének bővítéséről és a magyarországi vállalkozói ismeretek, információk, valamint a kapcsolati tőke átadásáról. Jelezte, hogy a HTMH-t beillesztik a közigazgatási államtitkári értekezletek rendjébe. Bejelentette, hogy az előző kormánynak azon határozatát, amely a különböző tárcák közötti koordinációs bizottság létrehozását irányozta elő, de amely nem került végrehajtásra, felvállalják, és igyekeznek minél hamarabb megvalósítani. Jobban oda kívánnak figyelni a HTMH funkcionális főosztályainak tevékenységére, és szó van ezek számának bővítéséről, például nyelv- és oktatáspolitikai vagy kulturális-egyházi főosztály létrehozásáról. Külső szakértői kutatói stábot kívánnak működtetni a HTMH elnökének közvetlen felügyelete mellett. Nem kívánnak legitim vezetéssel szembenálló csoportokat vagy személyeket sem támogatni. /(Guther M. Ilona): A HTMH elnökét később hallgatják meg. A Hivatal jövőjéről vitáztak a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A bizottság tagjai közül többen is rákérdeztek arra, milyen vonzatai lesznek a HTMH új strukturális besorolásának, áthelyezésének a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Többek között Gyürk Tamás képviselő (Fidesz) felvetette, hogy a hatalomkoncentráció miatt nem válik-e "mostohagyerekké" a MeH-ben a határon túli magyarok ügye? Megjegyezve, hogy a polgári kormány a minisztériumok számára kötelezővé tette a határon túli magyarok támogatását, feltette a kérdést: egyetért-e azzal az államtitkár, hogy ennek ott a helye minden minisztériumban? Surján László (Fidesz) arra várt választ, hogy az elkövetkezőkben a MÁÉRT kihez fog tartozni, illetve kihez lehet interpellálni olyan ügyekben, amelyek a határon túli magyarokra vonatkoznak? Szabó Vilmos kijelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében nem fog kisebb figyelmet és jelentőséget kapni a határon túli magyarok ügye azért, mert ott több politikai államtitkár van, és véleménye szerint e struktúrában eredményesebben lehet megoldani a különböző tárcák ilyen irányú munkájának összehangolását. Döntően a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő Kiss Elemér minisztert kell interpellálni határon túli magyarság ügyében, és ő majd el fogja dönteni, adott esetben ki illetékes a válaszadásban. Megjegyezte, hogy a hatáskörök pontos behatárolása még hátravan. A felvetések zöme a kedvezménytörvénnyel, illetve a támogatásokkal kapcsolatban hangzott el. Többek között Potápi Árpád képviselő (Fidesz) firtatta, hogy a módosított költségvetésben biztosítják-e a kedvezménytörvény végrehajtásával járó irodák működtetéséhez, továbbá a magyar igazolványhoz, illetve a szülőföldön nyújtandó támogatásokhoz szükséges anyagi fedezet, valamint fenntartják-e az erdélyi egyetem működtetéséhez szükséges támogatásokat abban a formában, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban elfogadták. Szabó Vilmos válasza: a módosító költségvetésben megjelennek azok az összegek, melyek biztosítják a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges anyagi hátteret, és továbbra is támogatni fogják az erdélyi egyetemet. Nagy Gábor Tamás képviselő (Fidesz) felvetette a csángókérdést, megjegyezve, hogy az előző kormány kiemelt támogatást biztosított számukra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretén belül. Az államtitkár válasza: a csángók esetében sem kívánják csökkenteni a támogatásokat. Fazekas Szabolcs képviselő (MSZP) a határon túli magyarokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére, Kozma József képviselő (MSZP) pedig az eurorégiós együttműködésekre vonatkozó konkrét elképzelésekre kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése tekintetében eltökélt a magyar kormány, és nagyon fontosnak tartják az eurorégiós együttműködések fejlesztését is, viszont az eszközök tekintetében csak a későbbiekben tud konkrétumokat mondani. Az iránt is érdeklődött Nagy Gábor Tamás (Fidesz), hogy a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos, megnövekedett feladatok ellátására kiépült struktúrát érintetlenül hagyják-e, illetve terveznek-e leépítéseket a HTMH-ban? Szabó Vilmos kifejtette, nem tisztogatási szándékkal érkezett a hivatalhoz, de a struktúrát illetően el tud képzelni változásokat, így amit racionálisan jobbnak gondolnak, azt ki fogják próbálni. A HTMH az engedélyezett létszám keretein belül van, és nem lát okot ennek csökkentésére, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenki a helyén marad. Több fideszes képviselő is rákérdezett arra, mit gondol az új kormány a kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban — előrebocsátva, hogy a kedvezménytörvényt az MSZP megszavazta, és fenn kívánja tartani — megismételte korábban is hangoztatott álláspontjukat, kiemelten a Kovács László külügyminiszter által megfogalmazott hármas követelményt. Hangsúlyozta továbbá a konzultációk és egyeztetések fontosságát minden érintett féllel, hozzátéve, hogy ezek folyamatban vannak. Németh Zsolt képviselő (Fidesz), a Külügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a kedvezménytörvény említett módosítási tervezete, melyet az Orbán-kormány előkészített, csupán technikai elemeket tartalmaz. A javasolt technikai módosítások két részkérdésre vonatkoznak, melyek a végrehajtási rendeletek és a törvény között feszülő ellentétek feloldására irányulnak. Kérdésekre válaszolva Szabó Vilmos megerősítette: valóban úgy látja, az előző kormányzati ciklusban megbomlott az összhang a szomszédos országok irányába kifejtett magyar politika és a magyarságpolitika között. Megjegyezte, hogy szerinte a túlzott szeretet időnként ártalmas, és negatív hatást válthat ki. Az egyensúly megbomlásával kapcsolatban rámutatott, ezt a kedvezménytörvény tekintetben is szeretnék visszaállítani. A klientúrával és a támogatások átláthatóságának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy még szükség van némi időre, amíg pontosan tájékozódni tudnak, mert ellenzékként nem tekinthettek be azokra a támogatási formákra, melyek ezen a területen működnek, de az bizonyos, hogy ez eddigi gyakorlathoz képest nagyobb átláthatóságra van szükség mind a parlament, mind a nyilvánosság, mind az érintett határon túli magyarok számára. /(Guther M. Ilona): A HTMH jövőjéről vitáztak. A túlzott szeretet időnként ártalmas lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ / Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2006. október 30.

Magyarország volt miniszterelnökének, az erdélyi születésű gróf Bethlen Istvánnak a mellszobrát leplezték le október 28-án egykori szülőfalujában, Gernyeszegen. Három huszáregyenruhás férfi és két fiatal „őrizte” Blaskó János budapesti szobrászművész alkotását, míg beszédek hangzottak el a templomkertben. A szobor leleplezését megelőzően ünnepi istentiszteleten vettek részt a meghívottak: a budavári önkormányzat küldöttei, a felvidéki küldöttség, a hollandiai küldöttség, helyi közéleti és politikai személyek, nemes családok leszármazottai. Veress Róbert gernyeszegi református lelkipásztor kiemelte: Bethlen István példakép kell legyen mindenkinek erkölcsszeretete, népszeretete, igazságszeretete, hite miatt elsősorban. Halálának 60. évfordulóján méltó megemlékezés ez az esemény. „Hazaérkezett az egykori miniszterelnök” – fogalmazott Incze Jenő, helyi polgármester, a Bethlen mellszobor leleplezése előtt. Ez áll a szobor alapzatán is, hazaérkezett Bethlen István, aki 1874-ben született Gernyeszegen, 1946-ban halt meg Moszkvában. Vekov Károly egyetemi tanár történelmi előadásában elhangzott, Bethlen 1921–1931 között volt miniszterelnök, politikájának értékvédő szerepe volt. A budavári önkormányzat polgármestere, dr. Nagy Gábor Tamás beszédében kiemelte: „Nem gondoltam volna, hogy szülőfalujában hamarabb állítanak neki szobrot, mint a Sándor palotában” – mondta, hozzátéve, reméli, hamarosan a budaváriak is helyben tiszteleghetnek az egykori miniszterelnök emlékműve előtt. Először Bethlen Anikó és Bethlen Farkas, a Bethlen fejedelmi család jelenlévő leszármazottai helyeztek el koszorút. /Berekméri Ildikó: „Hazaérkezett” az egykori miniszterelnök. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

2009. május 23.

A Budavári Önkormányzat díszpolgárává avatta a nyolcvanéves Kányádi Sándor költőt május 21-én, Buda 1849-es visszafoglalásának évfordulóján, a kerület napján. A nyolcvanéves Kányádi Sándor költőt Nagy Gábor Tamás polgármester köszöntőjében a „kisebbségi lét krónikásának” nevezte, aki „nyolcvan éve kapaszkodik a sors szikláiba”. Kányádi Sándort méltatta Melocco Miklós szobrász is, aki arról beszélt, hogy miként a hívő embernek joga van Istent dicsérni, úgy az olvasó is dicsőítheti a költőt. Az ünnepségen megjelent Székelyudvarhely polgármestere, Bunta Levente is, aki „a mi költőnknek” nevezte Kányádit, majd hozzátette, hogy az alkotó előbb Székelyföld, Erdély, majd az egész magyarság költője lett. „Helyettünk fogalmazta meg, ami a szívünkben volt” – tette hozzá. Kányádi Sándor megköszönte az ünnepséget, majd átvette a díszpolgári címmel járó, a kerület címerével díszített aranygyűrűt. Az önkormányzat „aranykönyvébe” pedig a Játszva magyarul című verséből idézett. „Aki megért / s megértet / egy népet / megéltet” – írta. /Budavár díszpolgára Kányádi Sándor. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998