udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Ildikó

1996. november 23.

Székelyudvarhelyen a helyi Balázs Ferenc Vegyeskar nov. 23-án kórustalálkozót szervezett. Tárkányi János, a Művelődési Ház igazgatója ismertette a Duna Televízió Baráti Kör létrehozásának célját, majd a vendéglátó kórus lépett a színpadra Nagy Ildikó karnagy vezényletével. Fellépett a város mindhárom kórusa, a Székely Dalegylet és az Alla Breve Ifjúsági Vegyeskar is. Sikeres volt az 1990. nov. 27-én újból megalakult Brassói Magyar Dalárda. Elmondták, hogy megtalálták a kórus zászlaját, a dalárda ugyanis 133 évvel ezelőtt alakult meg. A Szászcsávási Vegyeskar ajándékot is hozott, Nagy László: Fiaim, csak énekeljetek! című emlékkönyvet, amely a falu, a kórus történetét foglalja magába. A szászcsávásiak meghívtak mindenkit arra a rendezvényre, amelyet a jövő évben szerveznek, a kórus fennállásának 160. évfordulója alkalmából. A kórustalálkozó bevételét a Duna Televízóért Alapítványnak szánják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 28./

1997. február 28.

Március elsején Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). A tanács megszavazta a Boros János megyei elnök által javasolt Megyei Elnökség struktúráját. A tizenegy tagú elnökség a megyei elnökből, négy alelnökből és hat elnökségi tagból (alelnökökkel egyenlő rangúak) tevődik össze. Ugyanakkor az MKT nem hagyta jóvá a megyei elnöknek azt a javaslatát, hogy a megyei titkár töltse be a szervezési alelnök tisztségét is. A tisztségekre javasolt személyek valamennyien megkapták a megerősítéshez szükséges szavazatszámot. Megyei elnök: Boros János, alelnökök: Bónis Miklós, dr. Bakos Katalin, Sebesi Karen Attila, elnökségi tagok: Nagy Ildikó, Barazsuly Emil, Bálint Kelemen Attila, Kira Miklós, Donogán Péter. - A szervezési és önkormányzati elnökségi tagok munkakörének betöltésére a következő MKT-ülésen kerül sor. Pálffy Károly eddigi megyei titkárt az MKT megerősítette tisztségében.

2002. június 3.

Jubileumot ünnepelt jún. 1-jén a magyar újságírás a Babes–Bolyai Tudományegyetemen: 10 éve, főleg dr. Cseke Péter kezdeményezésére indult be a szak, a hatodik végzős évfolyam 13 fős. /Somogyi Botond, Nagy Vajda Zsuzsa, Nagy Ildikó, Kolozsvári Emese, Csurulya Szidónia, Sándor Boglárka Ágnes, Balázsi-Pál Előd, Szilágyi Erzsébet, Forrai Réka Szerénke, Kiskasza Kinga, Rácz Éva, Orbán R. Katalin és Kiss Olivér - mindegyikük közölt már a Szabadságban/. A negyedéves újságírók ballagásán dr. Cseke Péter, a kar dékánhelyettese a pálya nehézségéről és szépségéről beszélt, Csép Sándor, a MÚRE elnöke a tanintézmény fontosságára tért ki. /Póka János András: Tizenhárom újságíró búcsúzott a diákévektől. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2002. október 12.

Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2003. június 5.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) jún. 5-7. között megrendezi Kolozsváron a II. Gálaestet az Irodalomért és Könyvvásárt. A rendezvénysorozat jún. 5-én a Szépírók Társasága (Budapest), irodalmi estjével (Garaczi László, Gazdag József, Nagy Ildikó Noémi) kezdődik. 6-án a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem dísztermében tartják a Szépírók Társasága irodalmi estjét (Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Németh Gábor). Előadás után Garaczi Lászlóval, a darab szerzőjével beszélgetnek. Jún. 7-én könyvvásár lesz az Állami Magyar Operában. Majd minden hazai könyvkiadó állít standot a vásáron, és a szerzők jelenlétében bemutatják a legfrissebb kiadványokat. A Gálaesten írók olvasnak fel műveikből, Grendel Lajossal beszélget Balázs Imre József és Mózes Attila. /II. Kolozsvári könyvvásár és gálaest az irodalomért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2006. március 20.

15 éve, 1991-ben indult újra a szülők kérésére Fehér megyében, Vajasdon a magyar óvoda és 1995-től szakképzett óvónő, Nagy Ildikó neveli a falu 13 óvodását. 1995-ben az óvoda még a régi kántori lakásban működött, nagyon rossz körülmények között. 1996-ban költöztek át az iskola épületébe. A szülők is segítettek a terem berendezésében, a farsangi előadások bevételéből vettek szőnyeget és fogast. A Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából kerültek képek a falra, meséskönyvek a polcra, és elektromos billentyűs hangszerük is van. /Takács Ildikó: 15 éves a vajasdi magyar óvoda. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

2006. május 26.

Erdőcsinádon az I–VIII. osztályos általános iskola az egykori patrónus, Szutsáki Ferenc nevét vette fel. Május 25-én a gyülekezet, az iskola pedagógusai, a gyerekek, a meghívottak a templomban kezdték e jeles nap rendezvénysorozatát, ahol Lukácsy Szilamér református lelkész hirdetett igét. „Nekünk, akik idén ünnepeljük a marosvásárhelyi schola particula fennállásának 450. évfordulóját, s akiknek évszázadokon át jól kiépített oktatási hálózatunk volt, ma küzdenünk kell, hogy ismét saját óvodáink, iskoláink és egyetemeink legyenek” – fejtette ki. Nagy Ildikó, a Haza a magasban vetélkedő nyertese szavalta el Reményik Sándor Templom és iskola című költeményét. A népének felemelkedését támogató Szutsáki Ferenc 1723-ban született a Kolozs megyei Szucsákon. 1771-től Maros-Torda vármegye főispánja volt. Vagyonából sokat adományozott iskola- és templomépítésre. Körülbelül 60-70 erdélyi iskolát – köztük a marosvásárhelyi Református Kollégiumot – és templomot támogatott, az iskolamesterek, kántorok, tanítók fizetését saját adományával pótolta. Ő alapította az úgynevezett árvaszéket, amely az árva gyerekek nevelését vállalta fel. Gyereke nem volt, vagyonának legnagyobb részét Erdély kulturális fellendítésére szánta. Az erdőcsinádiak ezért döntöttek úgy, hogy az utókor annyival tartozik neki, hogy iskolájuk az ő nevét viselje. A névtáblát Incze Jenő polgármester leplezte le. Az ünnepi műsor a művelődési otthonban folytatódott. A környék egyetlen magyar nyelvű nyolcosztályos iskolájának jövője a gyereklétszámtól függ, küzdeni kell érte. /Mezey Sarolta: Névadó ünnepség Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2007. január 30.

A magyar kultúra napja alkalmából a székelyudvarhelyi Nyugdíjas Önsegélyző Pénztár klubjának tagjai megemlékeztek az egykori alapító tagokról, a szólóénekesekről és a kórus tagjairól. Felidézték a versmondás területén hagyományt teremtő néhai Keszler Ibolya emlékét is. Megemlítették a karnagyok odaadó tevékenységét, Nagy Ildikó, Mészáros Ildikó és Hadnagy Kamilla tanárnők személyében. Nem maradtak ki a sorból a Palló Imre-zeneiskola kisdiákjai sem, akik öt éve hűségesen viszik el a nyugdíjasokhoz a népi gyerekjátékok színes világát. /Köszöntések a kultúra napján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

2008. január 25.

Január 31-étől bocsátják el állásából Nagy Ildikót, a szlovák közszolgálati rádió magyar adója, a Pátria Rádió igazgatóját. Nagy Ildikó tavaly több ízben is hangot adott annak, hogy a rádió fennmaradását a vezetőség diszkriminatív szemlélete veszélyezteti. A Pátria Rádió igazgatója harminc éve van pályán. A szlovák közszolgálati rádiónak öt adója van, ebből négy szlovák nyelvű, az ötödik, a Pátria Rádió pedig nemzetiségi adó. Utóbbi két részből áll: a 24 tagú, pozsonyi magyar szerkesztőségből és a Kassán működő kisebb szerkesztőségből, ahol más nemzetiségek nyelvén készülnek műsorok. Tavaly létszámleépítés volt a rádióban, a Pátriából hatan mentek el. Előzőleg három URH-frekvencián is sugározta műsorát a Pátria, tavaly februárban azonban ezt a három hullámsávot elvették, csak középhullámon sugározhattak, ennek az adásnak gyenge a minősége. A hallgatók sokat panaszkodtak. Nagy Ildikó javasolta, sugározhassanak rövidhullámon, ez olcsóbb lenne, műszakilag is jó minőségű lenne az adás. Ezt nem fogadták el. A rádió vezetősége azt tervezte: ha megszüntetik a középhullámot, a Pátriát internetes vagy szatellites szórásra helyezik át. Nagy Ildikó tiltakozott, a hallgatók vidéken élő szegény emberek, az idősebb korosztályhoz tartoznak, lakásukban nincs internet. Január 1-jétől kevesebb adón sugározhatják a magyar műsort: csak Nyitráról, Rimaszombatról és Eperjesről. Három átjátszóállomást elvettek a Pátriától. Magyarellenes hangulatot gerjesztenek Szlovákiában: már megint a magyarokkal van baj, mit elégedetlenkednek folyton. /Rostás-Péter Emese: ”Amit tettem, jól tettem” = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./

2009. május 7.

Jelentős esemény volt a Népegészségügyi Társaság XVII. nemzetközi kongresszusa, melyet elsőként szerveztek meg Magyarország határain túl: április 17–19-e között Marosvásárhelyen. Az idei Dr. Johan Béla-díjat dr. Bedő Károly nyugalmazott marosvásárhelyi egyetemi tanár és dr. Ember István, a Pécsi Tudományegyetem professzora kapták, a magyarországi és erdélyi kapcsolatok ápolása terén kifejtett munkásságukért. Dr. Balázs Péter professzor, a SOTE egyetemi tanára Orvosok migrációja Románia és Magyarország viszonylatában címen készített statisztikát az elvándorlásról. 1989–92 között 1462 erdélyi magyar orvost vettek nyilvántartásba Magyarországon. Az elmúlt két-három évben csökkent a kitelepülők száma. A helyi népesedési helyzetet dolgozta fel dr. Bedő Károly és dr. Domahidi János munkája az 1949–2008 közötti marosvásárhelyi migrációról. Románia 1945–2007 közötti demográfiai helyzetét dr. Farkas Evelyn és dr. Hadnagy Ildikó munkája mutatta be. Kisebbségi sors, gyógyítás és nyelvi kommunikáció címmel a kettős nyelvi környezetben szolgáló orvos és beteg viszonyának sarkalatos kérdéseit, kritikus momentumait, gyakorlati és erkölcsi vonatkozásait mutatta be dr. Matekovits György és dr. Ábrám Zoltán munkája. /b. gy. : Népesedési kérdések a marosvásárhelyi kongresszuson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998