udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Ilona

1998. április 8.

Nagyszalontán az Arany János Irodalmi Kört 1955-ben Bonczus István író és Nagy Ilona írónő alapította 1955-ben. A kör a nyolcvanas években megszűnt. A helyi RMDSZ és az Arany János Művelődési Egyesület támogatásával, Sára Péter kezdeményezésére márc. 25-én újraindították a kört. A megnyitón megjelent Nagy Ilona és Dánielisz Endre, aki hajdan az Arany János Irodalmi Kör titkára volt. /Postafiók rovat. Sára Péter: Fáklyát gyújtottunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1999. november 30.

Nov. 27-én Székelyudvarhelyen díjat osztott az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány. A kisregénypályázatra 103 pályamunka érkezett. A zsűri az első díjat megosztotta, így tehát a két első díjas: Penckófer János (Beregszász, Kárpátalja) és Zsidó Ferenc (Székelyudvarhely). Második díjat nem osztottak, s a harmadik ugyancsak megosztott - a sepsiszentgyörgyi Balogh László kapta, illetve a Máramaros jeligét választó szerző. A díjátadás után Gálfalvi Zsolt, az A Hét főszerkesztője köszöntötte 70 éves vagy annál idősebb erdélyi magyar írókat: a 90. évét betöltő Anavi Ádám /Temesvár/ költőt, színműírót, a 80 éve Nagy Ilona /Nagyszalonta/ prózaírót, a 75 esztendős Papp Ferenc /Marosvásárhely/ prózaírót és Nagy Pál /Marosvásárhely/ irodalomtörténészt, a 70 éves Kányádi Sándor /Kolozsvár/ költőt és Veress Dániel /Sepsiszentgyörgy/ írót. /Megosztott díjak Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Kiosztották a kisregény-pályázat díjait. = Népe (Csíkszereda), nov. 29./

2001. február 8.

Harmadik évét zárja az 1998-ban újraindított nagyszalontai Arany János Irodalmi Kör. Az eredmények gyengécskék. Emberi indulatok, ellenszenvek munkálnak, van, többen ezért nem jönnek el. Nagy Ilona írónő megértőbb volt, Dánielisz Endre helybeli történész legalább egyszer eljött az irodalmi körbe. Miért vállalta mégis Sára Péter az irodalmi kör vezetését? Eszébe jut a magyar irodalom egyik gyöngyszeme: "Az égig érő fának, ha nem nő újra ága, úgy élj, te légy virágnak virága, világnak világa." /Sára Péter, Nagyszalonta: Az égig érő fának... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2001. február 14.

Febr. 13-án Nagyszalontán Fábián Imre bemutatja Nagy Ilona Örökhagyó /Literator, Nagyvárad/ című elbeszéléskötetét. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2001. március 19.

A IV. IPPART Képzőművészeti Alkotótábor anyagából nyílt kiállítás márc. 18-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A jelenlevőket Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a tábor patrónusa köszöntötte. Gábor Dénes, a Művelődés főszerkesztő-helyettese ismertette a Berettyó-menti településen rendezett tábor négy éves múltját és tevékenységét. A tíz művész, Adorján Ilona, Barta Nagy Ilona, Monica Claudia Chis, Csepei Lóránd Balázs, Hajdú Attila, Márkus László, Nagy Dániel, Szabó Attila, Szabó Vilmos és Váncza Edit munkáit tartalmazó tárlat megnyitója muzsikával ért véget. Nagy Mihály gitározott. /Megnyitó a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2006. augusztus 8.

Három napig ünnepelt Aranyosszék főhelye, Felvinc. A település magyar közössége elérkezettnek látta az időt, hogy ismét megmutassa önmagát, hazahívja ünnepelni fiait. “Hagyományőrző és ugyanakkor hagyományteremtő ünnepség kezdődik Felvincen ma, 2006. augusztus 4-én” – mondta megnyitó beszédében Stáb Ildikó tanárnő. A “Felvinc napok” szervezését a Felvinc Egyesület, a Mészáros Bornemissza Alapítvány és a felvinci református egyházközség vállalta fel. A református templomban dr. Keszeg Vilmos néprajzkutató Aranyosszék felfedezése című előadását hangzott el. Szabó László orgonajátéka után a falu szülötte, dr. Wagner István beszámolt életútjáról. A neves professzor 35 rózsafajtát nemesített. Megnyílt a falu művészeinek tárlata. Felvincen első alkalommal állították ki az évtizedek óta itt élő Sipos László festőművész munkáit, s a mester mellett helyet kaptak tanítványainak – Deák Alpár, Henning Imola, Herchi Pál, Nagy Attila – alkotásai is. A templom falát díszítik továbbá Nagy Ilona tájképei, Hudicska József és Sallak Magdolna fafaragásai, valamint Korom Mária fotói is. Sikeres volt a Ki mit tud Felvincről? verseny. Népes közönség hallgatta Horvát Arany Kulturális és művészeti múlt című előadását. Augusztus 6-án, vasárnap került sor a gyülekezeti ház alapkő letételére. A palackba zárt alapítási dokumentum tartalmazza annak az 506 református egyháztagnak a névsorát, akikkel az építkezést elkezdik. /Takács Ildikó: Felvinc ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

2007. február 15.

Mezőpanitban a polgármesteri hivatal épületének ebben az évben el kell készülnie. A mezőpaniti óvoda salétromos, nedves falú épületének a felújítására 115 ezer eurós kormánytámogatást nyertek. A jövőbeli tervek között szerepel a tetőtér beépítése, ahol korszerű könyvtárat és internetközpontot alakítanának ki. A húszezer kötetes könyvtár állományát sok éven keresztül az óvoda épületének egyik zugában lepte a por. A könyvtár újraindítását Székely Anna Tímea és Nagy Ilona helyi tanárnők kezdeményezték, felvállalták, hogy tíz év után ismét elérhetővé teszik a porosodó könyvállományt az olvasóközönség számára. A nyilvántartásból kiderült, hogy rengeteg könyv eltűnt és számtalan foszladozó állapotban van. /Menyhárt Borbála: Épül az új községháza. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ Tizenöt éve kezdődött a népi hagyományok újjáélesztése Mezőpanitban. Tíz éve folyik rendszeres néptáncoktatás az iskolában, öt éve a gyermekek játékköre biztosítja az utánpótlást. Számos nagy sikerű rendezvény színhelye volt a hagyományőrző település. /Bölöni Domokos: Hármas ünnep a hét végén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./

2007. augusztus 16.

Magára valamit is adó magyar lakosú falunak kell legyen egy népi táncegyüttese, szögezték le tavasszal a Fehér megyei Felvinc ifjú házaspárjai. Az új néptánccsoport nem hagyományt őriz. Az egykori Aranyosszék virágzó magyar településének a 2002-es népszámláláskor már csak 670 magyart számláló vegyes lakosú falunak nincsen jellegzetes népviselete, se tánca, se népzenéje. Viszont már az óvodásoknak is megvolt a székelyruhája, az iskolai ünnepségek fénypontját pedig minden alkalommal a magyar táncok jelentették. A 60-as évek végén önálló néptánccsoport alakult a faluban s ez kisebb megszakításokkal, meg-megújulva még 1991-ben is működött. A megyei ünnepségeken, fesztiválokon a felvinci táncosok voltak a “magyarok”, sikerüket pedig nem egy oklevél bizonyítja. Köszönhette pedig mindezt az ifjúság és a falu olyan pedagógusoknak, mint Hudicska József és Olga, Siklódi Sándor, Kiss János vagy Nagy Ilona. Az új csoportban hat pár ropja a táncot. A szervezőmunkát, a csoport vezetését Vincze András RMDSZ-es alpolgármester vállalta magára. /Takács Ildikó: Kell egy tánccsoport. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998